10.

Tétel
Reformkor

Időszaka: Magyarországon az 1830-1848 közötti időszak.

Célja: - A polgári átalakulás megvalósítása és az elavult feudális keretek felszámolása.
- Megvalósítani a jobbágyfelszabadítást, polgári jogegyenlőséget, magyar nyelv ügyét,
kiváltságok eltörlését  mindezt békés úton akarják megvalósítani
- A pozsonyi országgyűléseken, törvények révén próbálnak a reformkori politikusok
változásokat elérni a Habsburg-dinasztia ellenében  Ez a jellemző különíti el a
forradalom időszakától

Széchenyi István:
 1791-1860-ig élt
 Bécsben született  Udvarhű arisztokrata család tagja
 Apja: Széchényi Ferenc (Nemzeti Múzeum alapítója)  Anyja: Festetics Júlia
 Eredetileg katonai pályára szánták Széchenyit  harcolt a Napóleon elleni háborúban
 Később otthagyta a katonai pályát és beutazta szinte egész Európát Wesselényi
Miklóssal
 Legnagyobb hatással Anglia volt rá és az ottani államforma, az alkotmányos
monarchia
 Rádöbbent Magyarország válaszút előtt áll  vagy a fejlett Nyugathoz zárkózik fel,
vagy a lemaradó Kelethez csatlakozik

1825-1827: Országgyűlés
 1811 óta nincs országgyűlés abszolutizmus
 I. Ferenc az uralkodó
 Széchenyi felszólalt ezen az országgyűlésen és 1 éves jövedelmét felajánlotta a
Magyar Tudományos Akadémia megalapításához (MTA)

1830: Reformkor kezdete

 Megírja az egyik fő művét  Hitel című mű
 Művének lényege  Bécsben hitelt akart felvenni birtokai fejlesztésére
 Nem kap hitelt az ősiség törvénye (1351) miatt  művében kimondja, hogy el kell
törölni ezt a törvényt, mert akadályozza a nemeseket a hitelfelvételben és a birtok
modernizálásban
 El kell törölni a robotot is  korszerűtlen
  Jobbágyfelszabadításra van szükség Magyarországon

Módja  örökváltság: - a jobbágy a jobbágytelek tulajdonosává válik

- így megszűnnének a kötelezettségei a nemesek
felé
2 fajtája van: 1. önkéntes: - jobbágy és a nemes megegyezik
a felszabadítás összegében
- Széchenyi ezt támogatja
2. kötelező: - állam kártalanítja a nemeseket
- így törvényileg minden jobbágy
felszabadul
- Kossuth támogatja ezt

1831: Világ című műve

1833: Stádium műve
 12 pontban összefoglalja a reformprogramját

 Ősiség törvény eltörlése

 Robot eltörlése
 Jobbágyfelszabadítás  jobbágynak is lehessen földje, tulajdona
 Részleges közteherviselés  bizonyos adókat a nemesek is fizessenek
(pl. hídpénz)
 Ipar fejlesztése  gyárak építése (a céheket meg kell szüntetni)
 Közlekedés, infrastruktúra fejlesztése  folyószabályozás, dunai-
balatoni hajózás
 Az államnyelv magyar legyen
 Törvény előtti egyenlőség

 Műveivel az arisztokráciát akarta megnyerni, de a köznemesség fogadta kitörő

lelkesedéssel.
 Lassú reformokban gondolkodott, kerülte a konfliktust a Habsburgokkal.
 Gazdasági oldalról közelíti meg a problémákat.

Gyakorlati alkotásai:
 Lánchíd építtetése (első állandó híd)
 Gőzhajózás elindítása Balatonon, Dunán
 Folyószabályozás: Al-Duna, Tisza
 Óbudai hajógyár
 Hengermalom
 Meghonosította Pesten a lóversenyt és a kaszinót ezzel célja, hogy a magyar
arisztokráciát Pesthez kösse
1848: Tagja lesz az 1. magyar kormánynak (min.elnök Batthyány)
Közlekedésügyi miniszter lesz

Szabadságharc kitörése után  döblingi szanatóriumba került

1860-ban öngyilkos lett
Róla szóló film a Híd ember

Kossuth Lajos:
 1802-1894-ig élt.
 Monokon született  birtoktalan kisnemesi családból származik
 Evangélikus vallású
 Torinóban halt meg
1832-36-os reformkori országgyűlés:
 Fő probléma a jobbágykérdés
 Követek: Deák Ferenc (Zala megye követe), Kölcsey Ferenc
 A követek nagy többsége olyan utasítást kap, hogy szavazza meg a reformokat,
fogadják el az önkéntes örökváltságot
 2 kamarás az országgyűlés Pozsonyban, a törvények nyelve: latin  az uralkodó nem
fogadja el az önkéntes örökváltságot
 Ezen az országgyűlésen Kossuth is részt vett  Országgyűlési Tudósításokat
szerkesztett Kijátszotta a cenzúrát  kéziratos formában terjesztették

Reformjai:
 Problémákat politikai oldalról közelíti meg  később a börtönből szabadulva, a Pesti
Hírlap szerkesztője lesz  ebben az újságban fejti ki a programját
 Kötelező örökváltságot szeretne
 Köznemesség megnyerése a cél
 Teljes közteherviselés megvalósítását támogatja
 Érdekegyesítés megjelenése  nemesek és a jobbágyok egy oldalra kell, hogy
álljanak, hisz a közös ellenség a Habsburg kormányzat.

Közös célok Széchenyivel:

 Robot eltörlése
 Törvény előtti egyenlőség
 Ősiség eltörlése
 Államnyelv: magyar legyen

Különbség:
 Védvám bevezetése Kossuth célja, mert ha ezt bevezetnék, fejlődhetne a magyar
ipar 1843-44-es országgyűlésen ezt nem sikerül elérni
 Létrehozta cserébe a Védegyletet, aki belépett az 6 évig vállalja, hogy csak magyar
termékeket vesz
 Független nemzeti állam létrehozása  Habsburg-birodalmon belül képzelte el
 Vállalja a konfliktust a Habsburgokkal
  Gyors reformokat szeretne
Széchenyi-Kossuth vita:
 1841-ben Széchenyi megjelentetett egy röpiratot Kelet Népe címen
 Ebben kihangsúlyozza, hogy a célok azonosak, de az eszközök különböznek
 Kossuth politikája veszélyezteti a békét és a megkezdett reformok eredményességét.

Kossuth válasza:
 Felelet című művében Széchenyit a legnagyobb magyarnak hívja
 Kossuthot támogatni kezdi a közvélemény

 1848-49-es szabadságharcban vezető szerepet tölt be.

 1849-ben az ország kormányzója is lesz.
 A bukás után hosszú ideig a magyar emigráció vezetője lesz.