AZ 1848 – 49-es FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC

leckevázlat

A forradalom kitörésének okai

- osztrák-magyar monarchiához való tarozás

- elnémetesítés
- önkényuralom
- központosítás
- egységesítés

A márciusi forradalom:

- Pesten a március 15-i bécsi forradalom hírére kitört a forradalom. Cél: a „12 pont”
elfogadtatása.
- április 7-én létrejön az első felelős magyar kormány Batthyány Lajos vezetésével
- „Áprilisi törvények” elfogadása 1848. április 11-én.

A forradalom eredményei, az „áprilisi törvények”:

- jobbágyfelszabadítás (állami kártérítéssel)

- jogegyenlőség (úriszék eltörlése)
- cenzusos választójog
- közteherviselés
- független, felelős kormány
- népképviseleti országgyűlés
- gyülekezési, sajtó és szólásszabadság megadása
- nemzetőrség felállítása
- unió Erdéllyel

Forradalomból a szabadságharcba:

- 1848 nyarán Bécs megosztó politikája miatt felerősödtek a nemzetiségi mozgalmak.

- az itáliai forradalmak leverése után a Habsburgok Magyarország ellen küldték Jellasics

horvát bánt, ezért a Batthyány-kormány lemondott.

- a kormány helyét 1848 szeptemberétől az OHB (Országos Honvédelmi Bizottmány) vette át,
Kossuth elnökletével.

- 1848. szeptember 11-én Jellasics hadserege átlépte a magyar-horvát határt (Dráva-folyó)

ezzel megkezdődött a szabadságharc.

A szabadságharc:
- 1848. szeptember 29-én a Pákozdi csatában a magyar honvédsereg megállította Jellasics
előrenyomulását, ezért a horvát hadsereg elhagyta az országot.
- a Habsburgok feloszlatták a magyar országgyűlést,
- V. Ferdinánd helyett I. Ferenc József (1848-1916) lett az uralkodó,
- az osztrákok ellentámadást indítottak, ezért a kormány feladta a Dunántúlt és Debrecenbe
költözött.
- 1848-49. telén megkezdődött a magyar hadsereg felkészítése a tartós háborúra és az
ellentámadásra.
A tavaszi hadjárat és a szabadságharc bukása:

- 1849. április-májusában kibontakozott a tavaszi hadjárat. Eredménye:

● sorozatos győzelmek

● Buda visszafoglalása

● Függetlenségi Nyilatkozat 1849. április 14-én

- a tavaszi hadjárat sikerei miatt Ferenc József császár az oroszoktól kér és kap segítséget a
magyar forradalom leverésére
- 1849. július-augusztusában a magyar hadsereg összeroppant a katonai túlerővel szemben,
ezért 1849. augusztus 13-án Görgei Artúr Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt.

A vereség következményei:
- megtorlás (kivégzések, börtönbüntetések)
- a forradalom vívmányainak eltörlése
- Magyarország államiságának megszüntetése
- tömeges emigráció

A forradalom Erdélyben:

- a forradalom az erdélyi románok körében is kitör, ám ők ellenségesek a magyar

forradalommal szemben

- a II. balázsfalvi gyűlésen (május 15) elfogadják a Nemzeti Kérvényt, ebben követelik
hogy a románokat fogadják el Erdély negyedik nemzetének, az országgyűléseken és az állami
tisztségekben is legyen jelen képviselőjük, valamint kérik az erdélyi nemzeteket hogy a
Magyarországgal való egyesülésről ne döntsenek nélkülük.

- 1848 szeptemberében a III. balázsfalvi gyűlésen a románok elhatározzák hogy nem

ismerik el Magyarország és Erdély egyesülését, Erdély románok lakta részein prefektúrákat
szerveztek és román légiókat állítottak fel.

- 48 októberében Puchner tábornok népfelkelésre szólítja fel a románokat és megbízza őket a

magyarok lefegyverzésével – atrocitások Zalatnán, Abrudbányán, Nagyenyeden

- 1848 október 16 – az agyagfalvi székely népgyűlés

- 1848 decembere - 49 márciusa - Bem tábornok erdélyi hadjárata

- 1849 nyarán magyar-román tárgyalások, 1849 július 14-én Szegeden aláírják a

megbékélési tervezetet, de már túl későn