AZ ALKOTMÁNY

Előzmények
• Magyarországnak a 20. századig történelmi alkotmánya volt (Rendi vagy nemesi
alkotmány, Polgári alkotmányosságnak megfelelő áprilisi törvények)
 Magyarország első írott alkotmányai
• Az 1919-es tanácsköztársasági alkotmány
• 1946-tól ún. „Kisalkotmány” (bizonyos területeket szabályozott, nem teljes körű)
• Az 1949. évi népköztársasági alkotmány
 A jogszabályok hierarchiája
• Alkotmány (elfogadásához a képviselők 2/3-a szükséges
• Törvények: sarkalatos törvények (2/3-os) és az egyéb törvények (elfogadásához a
képviselők fele)
• Rendeletek: kormányrendelet, miniszteri rendelet és önkormányzati rendelet)
 A RENDSZERVÁLTÁS
 1989-es „októberi” alkotmány
• 1989. október 23-án lépett életbe, ideiglenes jelleggel vezették be
• A többször módosított 1949. évi XX. Törvény módosított változata
• A népköztársasági államformát felváltotta a köztársaság
• Politikai berendezkedése parlamentáris (népképviseleti) demokrácia
• A népszuverenitás és a hatalommegosztás elvére épül
• Létrehozta az Alkotmánybíróságot és a köztársasági elnöki intézményt
• Bevezette a piacgazdaságot
• Érvényesítette az emberi jogokat
• Az egypártrendszer helyett a pluralizmus, a többpártrendszer bevezetése
 AZ 1989-ES ALKOTMÁNY ELSŐ MÓDOSÍTÁSA
 1990-es módosítás legfőbb pontjai
• Konstruktív bizalmatlanság rögzítése
• Mentelmi jog biztosítása
• A köztársasági elnök megválasztása az Országgyűlés joga
• Magyarország címere a koronás címer
• Visszaállította az önkormányzati rendszert
• Az ún. kétharmados törvények rögzítése
Forrás: http://sdt.sulinet.hu/Player/Default
HAZÁNK CÍMEREI
 A JELENLEGI ALAPTÖRVÉNY
 2012-es alkotmány
• 2011. április 25-én fogadta el az országgyűlés, 2012. január 1-jén lépett életbe
• Részei: 1. Nemzeti Hitvallás (preambulum); 2. Alapvetés; 3. Szabadság és felelősség; 4.
Állam.
 Nemzeti Hitvallás
• „hazánk 1944 március 19-én (a náci megszállással) elveszített állami önrendelkezésének
visszaállítását 1990 május másodikától, az első szabadon választott népképviselet
megalakulásától számítjuk.”
• A szuverenitás (önálló államiság) letéteményese a nemzet.
• A kereszténység, mint nemzetmegtartó tényező, a Szent Korona, mint a folyamatos
magyar államiság megtestesítője: alkotmányos értékek.
 A MÁSODIK FEJEZET
 Alapvetés
• Államforma parlamenti köztársaság, hazánk neve ezentúl Magyarország
• A házasság intézménye csak férfi és nő közt létesített életközösség
• A nemzet fennmaradásának alapja a család
• Magyarország „az egységes magyar nemzet eszméjétől vezérelve felelősséget visel a
határain kívül élő magyarok sorsáért”
• Magyarország védi a magyar nyelvet
• Az Alaptörvény módosításához a képviselők kétharmadának szavazata kell.
• Rögzíti az ún. „sarkalatos törvény” lényegét: Az 1989-es rendszerváltás kereteit
meghatározó hat törvényt hívják így, az Alkotmány módosításáról, az
Alkotmánybíróság felállításáról, a politikai pártok működéséről és
gazdálkodásáról, a parlamenti képviselők választásáról, a Büntető Törvénykönyv,
illetve a büntetőeljárási törvények módosításáról szól (2/3-os törvények)
 A HARMADIK FEJEZET
 Szabadság és felelősség
• A magyar állampolgárok alapjogait és felelősségeit sorolja fel
• Rögzíti, hogy „a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti ”
• Tiltja a kínzást, az embertelen bánásmódot, az emberkereskedelmet, az emberi
egyedmásolást
• A gyermekek kötelessége gondoskodni rászoruló szüleikről
• A testi és lelki egészség jogának érvényesülése (pl.: Magyarország genetikailag
módosított élőlényektől mentes mezőgazdasága).
 A NEGYEDIK FEJEZET
 Az állam
• Az államhatalmi ágak működésének, szerepének rögzítése
• A közpénzügyekkel kapcsolatban az államadósság növekedését igyekszik
megakadályozni
• 2014-től ötévente választják meg az önkormányzati képviselőket és
polgármestereket
• Alapjog az önvédelemhez és a tulajdonvédelemhez való jog
• Négy ombudsman helyett egyetlen országgyűlési biztos, alapvető jogok biztosa lesz
 A TÖRVÉNYHOZÓI HATALOM
 Az országgyűlés 2012-ig
• A törvényhozó hatalom birtokosa a 4 évente választott, népképviseleti országgyűlés
• A képviselők száma 386
176 helyet az egyéni választókerületek győztesei kapnak, 152 képviselő a megyei és
fővárosi területi listákról kerül be, 58 mandátum az ún. töredékszavazatok alapján
• Az országgyűlési választás kétfordulós, választópolgár szavaz az egyéni jelöltekre és a
listára
 Az országgyűlés 2012-után
• Az országgyűlési képviselők száma 2014-től legfeljebb kétszáz fő. Jelenleg 199
képviselőből 106 fő az egyéni választókerületek győztesei, 93 fő az országos listáról)
• Az országos listához adják hozzá az ún. töredékszavazatokat (5% feletti pártok)
• Az országgyűlési választás egyfordulós
• Törvényt hoz a költségvetésről, annak végrehajtásáról, megválasztja a miniszterelnököt, a
köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, a Kúria elnökét, a legfőbb ügyészt, az
alapvető jogok biztosát és a Számvevőszék elnökét
 VÁLASZTÁS MENETE

A közvetlen demokrácia egyik jellemző vonása a népszavazás lehetősége. Érvényességéhez

a választópolgárok felének szavazata kell, és akkor érvényes, ha a leadott szavazatok több
mint a fele igenlő (nem lehet népszavazást tartani a nemzetközi szerződésekről, a
költségvetésről és a kormányprogramról)
 A VÉGREHAJTÓI HATALOM
 A végrehajtó hatalom birtokosa a kormány
• A választásokon győztes párt alakítja meg
• A kormány élén a kormányfő (miniszterelnök) áll, akit csak az ún. konstruktív
bizalmatlanság eszközével lehet lemondatni ciklus közben. A kormány tagjai: az egyes
szakterületekért felelős miniszterek, és a részterületekért felelős államtitkárok)
• A kormány a parlamentnek felelős
• Az alkotmány a német, úgynevezett kancellári rendszert vette át, a kormány tehát a
miniszterelnök kormánya
 A kormány legfontosabb feladatai
• Az alkotmányos rend védelme
• Az Országgyűlés által meghozott törvények végrehajtásának biztosítása
• A Minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját irányítása
 IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
 Az Alkotmány és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997.
évi LXVI. törvény
• Az igazságszolgáltatás szintjei: A Legfelsőbb Bíróság, az Ítélőtáblák (2005. január 1-
től öt ítélőtábla, a Megyei bíróságok (a fővárosban a Fővárosi Bíróság) és a Helyi
bíróságok (a városi és kerületi bíróságok
 2012-es Alkotmány
• A Legfelsőbb Bíróság Kúria Megyei bíróságok Törvényszékek és
2013-tól Járási bíróságok
• Az igazságszolgáltatás szervei a bíróságok és az ügyészségek
• A perek lehetnek büntetőperek és polgári perek (a büntető perekben az államot az
ügyész képviseli, a vádlottat az ún. védőügyvéd védi, polgári perekben mindkét felet az
ügyvéd képviseli)
• Az ítéletek ellen fellebbezni lehet a magasabb szintű bíróságokhoz
 ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
 Alkotmánybírósági intézmény 2012-ig
• Tizenegy tagja van, akiket az országgyűlés választ 9 évre, s egyszer megújítható
• Megválasztáshoz az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges
• Az alkotmánybírák maguk közül három évre választják meg az elnököt és helyettes
elnököt. Az alkotmánybírói tisztség a 70. életév betöltésével megszűnik
• Feladata a jogszabályok alkotmányosságának felülvizsgálata, az alkotmányos rend és az
Alkotmányban biztosított alapjogok védelme. Az alkotmányellenesnek talált
jogszabályokat megsemmisítheti
• Az Alkotmánybírósághoz fordulhat: a köztársasági elnök, a kormány, a képviselők ¼-e
és az alapvető jogok biztosa
 2012 után
• Létszáma a korábbi 11-ről 15 tagúra bővül, megbízatásuk a korábbi 9 helyett (egyszer
megújítható volt) ezen túl 12 évre szól, elnökét ezentúl az alkotmánybírák helyett a
parlament választja
• Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokat érintő problémákat vizsgálja ki
 KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK
 A magyar köztársasági elnök fontosabb feladatai és jogai
• Az államfő szerepét tölti be. A parlament választja 5 évre (közvetett választás)
• Aláírja és 15 napon belül kihirdeti a törvényeket
• Összehívja és megnyitja az országgyűlés alakuló ülését, javaslatot tesz a miniszterelnök
személyére az országgyűlésnek, a miniszterelnök javaslatára kinevezi a kormány tagjait.
• Élhet az előzetes normakontroll lehetőségével
• A fegyveres erők főparancsnoka
 ÖNKORMÁNYZATOK
 1989-es alkotmány
• Megszüntették a tanácsrendszert, helyette létrehozták az önkormányzati rendszert
• Az helyi, települési önkormányzati szervek illetékessége az adott önkormányzat
közigazgatási határáig terjed.
• A választások alkalmával a választók két szavazatot adnak le: szavaznak a polgármester
személyére és az önkormányzat tagjaira
• Budapesten a város élén a főpolgármester és a Közgyűlés áll, a kerületekben
polgármester és kerületi közgyűlés van
 Az önkormányzatok feladatai
• Kötelező és önként vállalt feladatok
• Az önkormányzatok feladatellátásának anyagi feltételét az országgyűlés az ún.
„normatívákon” keresztül gyakorolja
• 2012-től 5 évente tartanak önkormányzati választásokat
• 10 ezernél kevesebb lakosú településeken egyéni listára lehet szavazni, a nagyobb
településeken vegyes rendszer működik
 KÖVETELMÉNYEK

 Fogalmak: Alkotmány, mentelmi jog, történeti alkotmány, pluralizmus, konstruktív

bizalmatlanság, kétharmados törvények