Móricz Zsigmond újszerű parasztábrázolása

Móricz Zsigmond a magyar falu életének bemutatója. Alkotásaiban a realizmus és a

naturalizmus ötvöződik egymással.
Irodalmi elődei: Mikszáth Kálmán (anekdota + idill)
Móra Ferenc
Gárdonyi Gézi
Tömörkény István
Jókai Mór
o Móricz kötődik az irodalmi hagyományokhoz is, de tapasztalta a parasztság sorsát is.
Keménység, ridegség, realitás. Ezt a sorsot újszerűen ábrázolja: művei
személyesebbek, többnyire eseményeket sűrít, emberi tragédiákat mutat be
novelláiban. Ábrázolja a parasztság felszín alatti tulajdonságait, a végtelen nyomort.
o Azért személyesebb ez az ábrázolás, mert a cselekvések belső ösztönzőit is bemutatja.
Fokozottan figyel Móricz a társadalmi ellentétekre. Ábrázolásmódja sokszor drámaivá
válik: sűrít, nincsenek terjengős történetek, kevés anekdota van (ellentétben Mikszáth-
tal), hangsúlyozottak a tragikus elemek, a párbeszédek szerepe fokozódik.
o Csattanós befejezések is megfigyelhetők, de ezeket megoldja vagy érzelmi, vagy
logikai érveléssel. Ezzel az írónak célja van: novelláit az általánosság szintjére emeli.
Alkotásai a kritikai realizmus és a naturalizmus ötvözetei. Hasonlítható Adyhoz, mivel
bíráló hangot üt meg, s azért, mert ő is kiemeli, hogy a parasztok között sok a
tehetséges ember. A kisszerű környezet akadályozza önmegvalósításukat.

Tragédia
 Korai novellája.
 Főszereplője: Kis János – nagyon gyakori név, s így elősegíti az általánosítást már
maga a név utal a kisszerű életre, a szegénységre, az örökös éhezésre.
 Életét vegetatív ösztönlét jellemzi.
 A novella konfliktusa: Kis János ↔ Sarudy nagygazda. Kis János bosszút akar állni
szegénysége miatt Sarudyn, de ezt torz formában teszi meg.
 Szerkezete: sűrített, 1 ½ nap alatt összefoglalja a szerző Kis János múltját, életét és
halálát.
 Fokozatosságra épül a mű:

1
 1. Munka a mezőn. Megfogalmazóik Kis János életcélja: szeretne jóllakni.
2. Meghívás, felkészülés az esküvőre.
3. Lakodalom. Kis János tragédiája: halálra eszi magát.
4. Tanulság: „Senki sem vette észre, hogy eltűnt, mint azt sem, hogy ott volt, vagy
azt, hogy élt.”
 Kis János élete értelmetlen volt, s értelmetlenül lázadt Sarudy ellen is.
 Stílusa realista és naturalista. A naturalizmus megjelenése: helyenként aprólékos
részletezés, például lakodalmi ételek leírása, a rút dolgok hangsúlyozása. (Kis János
életében csak apja halálakor nevetett igazán.)
 A novella ║-ba hozható : Móricz Zsigmond: Egyszer jóllakni
 József Attila: Éhség (szonett).

Barbárok
 A ’30-as években a paraszti sors kérdése foglalkoztatja elsődlegesen Móriczot. Ez a
novellája is pusztai emberek tragikus élettörténetét ábrázolja.
 A novella egy rablógyilkosságról és annak leleplezéséről szól. A veres juhász
másodmagával megöli Bodri juhászt és kisfiát, és elrabolja háromszáz birkáját. Bár
más bűntettei miatt börtönbe kerül, és akasztás vár rá, ez a gyilkosság sosem
lepleződne le, ha Bodri juhász özvegye nem kutatná egy egész esztendőn át a pusztát,
nem járná be az egész Alföldet és az egész Dunántúlt, míg végül a kutyája előássa a
tetemeket. A veres juhász sosem vallaná be bűntettét, ha az áldozat nadrágszíját –
provokatív módon – nem akasztják ki a vallatószobában: mikor megpillantja,
összeomlik, és mindent beismer.
 Jellemzője a balladai ábrázolásmód: sűrítés, sejtetés, utalás. Az elbeszélés időrendje
folyamatosan megbomlik: amíg az első és harmadik rész cselekménye rövid idő alatt
zajlik le, addig az első részt tíz nappal követő második szerkezeti egységben egy év
telik el. Az időbeli szaggatottság, az eseményeket leíró részek és az egyes jelenetek
atmoszférája, valamint az elhallgatásokkal, csöndekkel és utalásokkal
telített dialógusok nyelvi intenzitása a ballada és a dráma műfajához közelítik a
kisepikai művet.
 Egy szálon futnak az események, így a történet tömörebb, drámaibb, zártabb lesz.

2
  A szereplői alig beszélnek. Az elbeszélő sem mutat meg szereplője lelkéből szinte
semmit, nem avat be gondolataiba. Ugyanúgy távolságot tart saját hőseitől, mint
ahogy hősei távolságot tartanak egymástól – az emberségtől.
 Szerkezetét tekintve 3 részre tagolódik a mű. Fokozódó, felfelé ívelő ez a szerkesztés.
1.rész: hiányzik a korfestés. Csak sejthetjük, hogy Móricz közelmúltjában vagy jelenében
játszódott a történet. Cél: általánosítás. Móricz az eseményeket külső szemlélőként szinte
riporteri módon, tárgyilagosan ábrázolja. A szereplőkkel nem azonosul. A vagyonszerzés
legősibb módját, a rablógyilkosságot ábrázolja.
A szereplők – Veres juhász és Bodri juhász – között nem tesz társadalmi különbséget az író.
A gyilkos és az áldozat egyaránt ridegpásztor (nincs saját födjük, csak nyájuk). Veres juhász
megöli Bodri juhászt a 300 birkájáért és 2 szamaráért. A rézveretes öv vásárlása csak ürügy a
többi vagyon megszerzésére.
2.rész: Bodri juhász önfeláldozó keresésére épül, melynek végén az asszony megtalálja férje
és fia holttestét. A második részben a „kereső hősnek” (Szilágyi Zsófia), a nyughatatlan
lélekként bolyongó, halottait emberfeletti kitartással kutató asszonynak szinte mitikus
méreteket öltő vándorlása a népmesék világát idézi. Időben ez a rész kiterjedt, több mint egy
évet foglal magába. Ezzel szemben az 1. és a 3. rész cselekménye csak néhány órára
korlátozódik. Ebben a részben igazolja a szerző az olvasónak Bodri juhász és a felesége
emberségességét.
3.rész: a vizsgálóbíró vallomása. A párbeszédes részek jelentősége nő. Drámai elemeket
(sűrítés) és tájnyelvi kifejezéseket egyaránt tartalmaz. A bíró kihasználja az emberek babonás
hiedelmét. Veres juhász amikor meglátja a rézveretes övet, mindent bevall. Azt hiszi, hogy
Bodri juhász feltámadt.
A novellában jelképes elemek is vannak:
Pl.:
 a vizsgálóbíró mondja ki azt az ítéletet, hogy a szereplők barbárok. Nem csak a
tettesre vonatkozik ez az elnevezés, hanem Bodri juhászra és családjára is. Hiszen ők
is barbár körülmények között éltek, bár emberségesen
 Szimbolikus a rézveretes öv is a műben. Egyrészt a gyilkosság ürügye, másrészt a
művészi munka szimbóluma, de egyben a gyilkosság bizonyítéka, a lelkiismeret-
furdalás jelképe.

A mű folklorisztikus rajzaival tág időt fog át, s így a mondanivalót időtlenné teszi, ami nem
más, mint az, hogy az író elítéli a mindenkori lopást, pusztítást, gyilkosságot.
3
Az olvasót a humanista emberi értékek megőrzésére szólítja fel.