Katona József: Bánk bán

1791--1830

A döntési szabadság lehetőségei a drámában

Készítette: Soós Katalin
 Értelmezési szempontok
a)az alkotás műfaji sajátosságai
b) konfliktusok a drámában
c) a döntési szabadság
lehetőségei, akadályai a
drámában
d) drámai jellemek és
nyelvhasználat
A Bánk bán címlapja a szerző
Készítette: Soós Katalin
kéziratával
 a) az alkotás műfaji sajátosságai

tragédia konfliktusos dráma nemzeti, középpontos dráma

történelmi dráma
középpontjában -ellentétes akarat
konfliktus áll Az ország és a -a viszonyváltás
-ellentétes cél
tragikus hős nemzet tragikuma drámai középpont
-a felek eszközei
átlagon felüli Petur és Tiborc köré szerveződik
-az élet fókuszában
jellem panasza Endre: passzív
álló probléma
küzdő hős Bánk a nemzet és szereplő; drámai
-megbomlott
tragikus vétség a parasztok középpont
harmónia
bukás érdekeit képviseli -a cselekmény
-a harmónia
részvét -felelőtlen hatalmi végkimenetele tőle
visszaállítása
katarzis helyzet függ
-lefokozott
klasszikus szerkezet -lefokozott Feszültség
világrend
Készítette: Soós Katalin
világrend
 b) konfliktusok a drámában
Összetett drámai konfliktus: Gertrudis és Bánk között
Alaphelyzet: a dráma világában már a cselekmény elindulása előtt megbomlott a
harmónia – Gertrudis
Fő konfliktus: Bánk köre – Gertrudis köre
Gertrudis célja:
• a hatalom birtoklása
• a hazájából jöttek előnyökhöz juttatása
Bánk célja:
• a harmónia és rend királyhűségen nyugvó törvényes keretek közti visszaállítása
• becsületének megóvása
A konfliktus
• közéleti szál
• magánéleti szál

Készítette: Soós Katalin

Belső konfliktus
• Bánkban az ember és polgár
• Bánk a béke szószólója – gyilkosság
• Endrében: Gertrudist szerető férj és igazságot kideríteni akaró király
A drámavilág egészét átható konfliktusok
• Petur és Bánk
• Bánk és Melinda
• Melinda és Ottó
• Gertrudis és Ottó
• Ottó és Izidóra
• Ottó és Biberach
Lefokozott világrend
• Endre királyként a drámavilág értékrangsorában alul marad
• Bánk tragikus vétsége miatt nem képviselhet követhető értéket
• vívódó, tragikus hős
Készítette: Soós Katalin
 c) a döntési szabadság lehetőségei, akadályai a drámában
Bánk karakterének értékei
• legszentebb földi értékei: Melinda és a haza –> egységet képez
• szociális érzékenység
• királyhűség és méltóság
• az abszolút becsület parancsát követi férjként, államférfiként
• a becsület-jóhír motívumokhoz kötődik
• célja:
• a kialakult helyzet megszüntetése, egy erkölcsileg magasabb rendű, új értékminőség
megteremtése
• a személyes életnek és a nemzeti ügyeknek együttesen kíván megfelelni
A két problémakör nem egyeztethető össze
• megkísérli az elszakadást a kettős kötődéstől
• az önmagát „rendbe szedő” lélek helyzetében akar cselekedni –> sikertelennek bizonyul

Készítette: Soós Katalin

Eszközrendszerének alapja
• A királyhűségen alapuló nyugvó hatalom –> elégtelennek bizonyul – a
törvényesség keretei között lehetetlen a konfliktus megoldása
Következtetés:
• Az abszolutista zsarnokság nemcsak a nemzeti szabadságot tapossa el, hanem a
személyiséget is megtámadja

Készítette: Soós Katalin

Gertrudis:
• hatalmát gyakorló királynéként: „Saját eszünket s akaratunkat a/ Legostobább
köntösben is annyira/ Szentté teremteni”
• Bosszús nővérként: „mitől - Foszthatsz meg, Ottó, még tán engemet!”

Drámai nyelv
A kor hangulatát nyelvi eszközökkel is érzékelteti
Archaizáló drámai nyelv
• a személynevek régies alakja: Mikhál, Petur
• népies nyelvhasználat – a megszokottól eltérő raghasználat: egyről egyig
• szólások: Dicsérd csupán nyugtával a napot
• szenvedő igék és igenevek: meglopattatik, meg-átkoztatott

Készítette: Soós Katalin

 d) drámai jellemek és nyelvhasználat
A drámai nyelv többszólamúsága
Gertrudis és Petur
• Hatalomra törő, agresszív beszédmód
Bánk beszéde
• szerelem, jogtisztelet, felelősség és hatalom kevert nyelve
• családi és hivatalos nyelv
Bánk:
• Barátként: „Kérlek, ne bántsd őket, különben én/  Tőlük fogok kivánni egyet
itt/   Mindjárt. Ne engedj jönni annyira/  Úgyis felelned kell még egyre -
egyre,/ Mely őrülésre hoz: de félre ezt/ Most egyszer! - Emberek, jertek
velem!”
• Nádorként:  ”Előbb való a hit parancsolatja;/  Istennek a kenettje egy király
felség.”
• egymás melletti elbeszélések : romantikus monológok – Bánk és Tiborc
Készítette: Soós Katalin