Bánk bán-tétel

A magyar színjátszás kezdetei

Felvilágosodás
Bessenyei György: Ágis tragédiája, Csokonai: A méla Tempefői
Romantika
Kezd fellendülni a magyar színjátszás- (eddig főleg német nyelvű)
A fordítások mellett fokozatosan kezdett elterjedni az eredeti magyar drámák színpadi előadása (pl.:
Shakespeare fordítások, Kisfaludy: A tatárok Magyarországban)
1790: Első magyar színtársulat (Kelemen László 1790-86)
1819: Kisfaludy Károly: „A tatárok Magyarországon” – magyar romantika kezdete
1837: Pesti Magyar Színház →Nemzeti színház
Bánk bán
Keletkezéstörténet:

– 1814: az Erdélyi Múzeum c. folyóirat pályázatára születik

- forrás: Történeti: Bonfini és Heltai Gáspár krónikái
- irodalmi hatás: Shakespeare: Hamlet

– 1820: első nyomtatott kiadás

– 1833: első színpadi bemutató (Kassa)
– 1848: közkívánatra mutatják be (a forradalom miatt)
– 1861: Erkel Ferenc – opera - Egressy Béni: szövegkönyv
– Arany János – észreveszi a mű értékeit
Történelmi háttér:
Reformkor—Mo: önkényuralom ( 1812- 13 évig nincs országgyűlés!)
1. reform-országgyűlés: 1825
2. magyar nyelv hivatalossá tétele
3. nincs erős polgárság→liberális középnemesség→reformokat, jobbágyfelszabadítást,nagyobb
szerep a politikában
Szerző: Katona József (1791–1830)

 jogász

 Egyetemi tanulmányok ideje alatt került kapcsolatba a színjátszással: színműveket kezdett írni illetve
dramatizált műveket

 Egyik tanulmányában fogalmazta meg a magyar színház fő problémáit→ Fő okok: Megfelelő

kritika hiánya + Jutalmazás elmaradásra + Kevés színház + Cenzúra

 egyműves szerző („Ha a madár észreveszi, hogy hasztalan esik fütyörészése, élelméről gondoskodik
és elhallgat.” )

A MŰ
Téma: történelmi esemény, 13. század → II. András uralkodása, feleségének meggyilkolása
Helyszín: a királyi palota
Tér, idő: 13. század (1213)
3 nap, 1 helyszín (sok terem), összetett cselekmény
Szereplők:
- II. Endre – király – igazságos, bölcs uralkodó
- Gertrudis – királyné (német, merániai) – határozott, céltudatos, nagyravágyó
- Ottó – Gertrudis öccse – gyenge jellem, önállótlan
- Izidóra – udvarhölgy – féltékeny
- Biberach – lovag – köpönyegforgató
- Bánk bán – nádor (gróf), a király helyettese
- Melinda – Bánk bán felesége (spanyol, bojóthi) – tiszta, hűséges, naiv
- Soma – Bánk és Melinda gyermeke
- Simon, Mikhál – Melinda testvérei – tisztességesek
- Petur főispán – a békétlenek vezetője – indulatos, jó magyar
- Tiborc – felszabadított jobbágy

Szerelmi háromszög:
Izidóra →Ottó→Melinda

Szereplők körei (Arany János)

Bánk bán köre: Endre köre:
Petur Gertrudis köre: gyermekei
Melinda Ottó Solom mester
Tiborc Izidóra katonái
Soma Biberach
Melinda testvérei

Szerkezet:
-előversengésből (expozíció) és öt szakasz (felvonás) →klasszikus felépítésű dráma

-konfliktusos dráma, de konfliktusa többszintű ötödik szakaszban középpontosra vált.

A társadalmi konfliktus két szintje: idegen érdekek elleni összeesküvés, +a szenvedő nép és az
uralkodó réteg szembenállása.

+harmadik szint: ( az előzőekkel össze is fonódik): a szerelmi szál.

Alaphelyzet: Előversengés + első, második szakasz

Bánk bán országjáró körútjáról tér haza - Petúr bán és a nemesek lázadnak a merániak ellen; Petúr
bán elmondja Bán bánnak a sérelmeket
(A közélet és magánélet : összeesküvés készül Gertrudis, merénylet Melinda ellen.)

Konfliktus/bonyodalom: második, harmadik szakasz

Bánknak választania kell Melinda oltalmazása és a haza oltalmazása között. A békétleneket
lecsendesíti, meggyőzi Peturt és társait, ekkor jön a hír Melindáról.
 Tiborc megerősíti azt a gondolatot, hogy valamit tenni kell a merániak zsarnoksága ellen-
(fokozódik a konfliktus)
Bánk bán úgy látja, hogy Melinda megcsalta őt Ottóval ezért eltaszítja magától ( fokozódik a
konfliktus)
Tetőpont: negyedik szakasz
Bánk bán a királynéhoz, Gertrudishoz megy, hogy számon kérje a zsarnoki cselekedet okát:
Gertrudis Bánkra támad, az ő tőrével Bánk megöli a királynét.
A gyilkosság hirtelen következik be, a személyében megalázott főhős a rá támadó királynét dühében
öli meg. Bánk késlekedése, bizonytalansága végletesen változik meg ebben a helyzetben.
Tragikumának ez is fontos momentuma.

Megoldás/lezárás: ötödik szakasz

A Békétlenek nem fogadják el Bánk tettét , Petur utolsó szavával „alattomos gyilkosnak” nevezi
Melinda meghal

Endre király kimondja, hogy Bánk bán cselekedete igazságos volt

„Magyarok előbb, mint sem magyar Hazánk méltán esett el a királyné”

A tragikus végkifejlet után nem a “nagyszerű halál” Bánk osztályrésze, hanem az összeomlás, a
súlyos terhekkel megnehezült, értelmetlenné vált, elviselhetetlen élet.

(Az első-negyedik szakaszban befejeződik a tettváltás-sorozat. Két középpont: II. Endre és Bánk.
Endre ítélkezik, bekövetkezik Bánk erkölcsi-lelki megsemmisülése.)
Egyéb:
Nyelvezete: archaikus, nyelvújítás előtti nyelvállapot
Verselése: jambikus (10-11 szótagos sorok), blank verse
Korstílusa: a klasszicizmus és a romantika határán mozog
Bánk tragédiája
főszereplő is kétségekkel gyötrődik. A főhős tragikus hőssé válásában azonban ezek a kétségek, a
“bizonytalanná válás” az első fázis.
A mű mindhárom konfliktusának középpontjában a főszereplő áll, minden szál, mellékkonfliktus
hozzá kapcsolódik. Konfliktusba kerülésének módja sajátos, szinte “belecsöppen”, nem ő a
kezdeményező, s nem ő a célpont. Hogy célponttá lehessen, hogy kénytelen legyen cselekedni, azt a
szerelmi szál és a társadalmi konfliktus összekapcsolása eredményezi. (jelszó: Melinda)
Bánk országjárásán szembesült a nyomorral, hazatérve a dőzsöléssel. Ő a felelős az országért a király
távollétében. Emellett magánszféráját is támadás éri-
tépelődik, nem tudja, melyik ügyet részesítse elsőbbségben.
„De hát melinda!oh! hát a Haza!
Itten Melindám, ottan a hazám –
a pártütés kiáltoz, a szerelem tartóhztat”
Bánk alaptulajdonságai a békevágy , az emberszeretet, mégis ő lesz gyilkossá, és az udvarban is
erőszakhullámot indít el, pedig épp ezt akarta elkerülni.
Mindenkit elveszít (fiát, feleségét, Peturt és a Békétleneket)
„Nincs a teremtésben vesztes csak én”
A Bánk bánban Katona korának problémái elevenednek meg:
-Idegen elnyomás: meráni//habsburg
- Tiborc panasza // Jobbágyfelszabadítás
- Petur // A cselekvőképtelen nemesség
-A nemzeti egység helyreállításának igénye