Fülöp Mária – Szilágyi Ferencné

FOGALMAZÁS
MUNKAFÜZET
AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK
3. OSZTÁLYA SZÁMÁRA

TIZNEGYEDIK, KERETTANTERVRE ÁTDOLGOZOTT KIADÁS

CELLDÖMÖLK, 2004
Az Oktatási Minisztérium az 5/1998. (II. 18.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján
a Fogalmazás munkafüzet 3. o. címû kiadványt TTI-5429-KT/2002 szám alatt
jóváhagyta és tankönyvvé nyilvánította.

Lektorálta
Dr. Vörös Ferenc

Illusztrálta
Marton Magda
Mohó Virág
Szigetvári Krisztina
W. Szabó Zsuzsa

Szerkesztette
Esztergályos Jenô

AP 331/11

A kiadó a kiadói jogot fenntartja

Apáczai Kiadó
9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18.
Telefon: 95/ 525-000 Fax: 95/ 525-000
Felelôs kiadó: Esztergályos Jenô ügyvezetô

Nyomdai elôkészítés: Gyôr

 BEVEZETÉS

Szépen az ír és beszél, akinek

sikerül még a bonyolult gondolatait
is egyszerûen és világosan elôadni.
(Illyés Gyula)

Kedves ____________________________ !
(Írd ide a neved!)

Bizonyára észrevetted már, hogy az írók, költôk milyen szépen fejezik ki

gondolataikat, pontosan, érthetôen fogalmazzák meg mondanivalójukat.
A tanítód és a fogalmazás munkafüzet segítségével te is megtanulhatsz színes,
hangulatos fogalmazást készíteni. Segítséget nyújt neked a szóbeli és írásbeli kifejezés
elsajátításában is. Arra tanít, hogy szépen beszélj és írj, mindig pontosan fogalmazz, és
megfelelô kifejezéseket alkalmazz szóban és írásban egyaránt.
Ha elsajátítod a legfontosabb fogalmazási ismereteket, akkor nem lesz nehéz a
mondanivalódat írásba foglalni.
Munkádat mindig átolvasással (önellenôrzéssel) fejezd be!
A javítást a munkafüzet 86. oldalán felsorolt jelekkel végezd el!
A feladatok közti könnyebb eligazodást szolgálják a számokat keretezô jelek.

Ezek alapfeladatok, mindenki oldja meg!

Így jelöltük a gondolkodtató feladatokat.

A fogalmazásfüzetbe dolgozz!

Könyvajánlás

Egész évi munkádhoz sok sikert kívánunk!

A szerzôk és a szerkesztô

3
 KAPCSOLATTEREMTÉS

Újra együtt az iskolában

Elmúlt a nyári szünet, megkezdõdött

az új tanév. Remélem, azért nem vagy
szomorú! Hiszen az iskolában nap mint
nap új titkok, kihívások várnak rád.
Ismét együtt lehetsz osztálytársaiddal,
pajtásaiddal, akiket már az elõzõ tané-
vekben megismertél, megszerettél. Ren-
geteg mesélnivalód van, ugye? És bi-
zonyára te is kíváncsian várod társaid
élménybeszámolóját.
Ne félj, nem fogsz unatkozni, moz-
galmas napok várnak rád!

1. Készülj fel egy nyári élményed elmondására! Törekedj arra, hogy gondolataidat ért-
hetõen fejezd ki, és elõadásod érdekes, változtatos legyen!

2. Az iskolában naponta sok ismerõssel találkozol, akiknek köszönsz.

a) Mondd el, kinek hogyan köszönsz!
b) Kösd össze a következõ köszönéseket azzal a személlyel, akihez szólhat!

igazgató Szia! Helló! osztálytárs

Jó napot kívánok!
Csaó! Szevasz!
tanító néni barát
Pá! Viszontlátásra!
Csókolom! Szervusz!
édesanyád nagymama
Csõ! Csók!
Viszlát!
ismeretlen felnõtt Kezét csókolom! barátod apukája

c) Húzd át azt a köszönést, amelyet nem tartasz illendõnek!

4
3. a) Hogyan üdvözlöd társaidat, mit mondasz, amikor újra találkozol velük az isko-
lában?
b) Mi a véleményed a következõ üdvözlõ mondatokról, amelyeket harmadikos gye-
rekek mondtak egymásnak?
Írd a vonalra, melyik megszólításnak milyen a hangulata! Válassz a felsoroltak
közül!

kedves, õszinte, gúnyos, rosszindulatú, humoros, nagyképû, szeretetteljes

– Szia, de jó, hogy újra látlak! _______________________________________

– Hû Vica, mekkorát nõttél a nyáron! _________________________________

– Szevasz Lili, de jó lenne, ha egymás mellé ültetne minket a tanító néni!

________________________________________________________________

– Helló Tibi, úgy hiányoztál, mint púp a hátamról!

________________________________________________________________

– Te Saci, úgy nézel ki, mintha pincében napoztál volna!

________________________________________________________________

– Viki, téged egész nyáron csokival kenegettek,

hogy ilyen szép barna vagy?
_______________________________________

– Csaó srácok, ugye hiányoztam már nektek!

_______________________________________

c) Te hogyan üdvözölted osztálytársadat az iskolában? Írj egy kedves hangvételû

megszólítást!
_______________________________________________________________
_______________________________________________________________

4. Fejezd ki arcjátékkal és kézmozdulatokkal a következõ mondatok jelentését!

De jó, hogy újra látlak! Gyere, legyél a padtársam!

Ne ülj mellém! Engem nem érdekel, amit mondasz.
De csodálatos lehetett! De szép az új táskád!
Hû, de éhes vagyok! Nem megyek oda hozzád!
5
5. Új tanuló érkezik az osztályotokba. Félénken áll a terem ajtajában, nem tudja, mit
csináljon.

a) Mi a véleményed az osztálytársak viselkedésérõl? Melyik gyerek viselkedését

tartod helyesnek?

Peti távolról szemléli.

Majd a tanító néni biztos

bemutatja. Addig hadd
Karcsi odamegy hozzá.
álldogáljon ott. Úgyis
mindjárt becsöngetnek.
– Szia, én Juhász Karcsi
vagyok. Gyere beljebb! A
3. padban van egy üres
hely, oda leülhetsz.
Ricsi az elsõ padból odakiált neki.

– Te vagy az új fiú?
Remélem, tudsz focizni,
mert ha nem, jobb, ha a
3. a-ba mégy! Palkó hangosan ráförmed.

– Mi van, eltévesztetted a
házszámot? Ez a 3. b.
Mit akarsz itt?
Viki alaposan szemügyre veszi.

Elég bátortalan ez a fiú.

Vajon milyen tanuló?
Remélem, nem jobb Gergõ odaáll mellé.
nálam matekból!

– De jó, hogy kisebb

vagy nálam! Legalább
nem én leszek az utolsó
a tornasorban!

b) Ha te lennél az új tanuló, melyik fogadtatásnak örülnél legjobban?

c) Játsszátok el az elõbbi jelenetet! Fogadjátok az új osztálytársat barátságosan,

kedvesen! Mutassátok be neki az osztályt és magatokat!

6
6. Az iskolában elõfordulnak apróbb bosszúságok, balesetek is.

a) Nem találod a radírodat, és most szükséged lenne rá.

Hogyan kérnéd a padtársadat, hogy adja kölcsön a sajátját? Válassz a következõ
kérdések közül! Indokold a választásodat! Mi a véleményed a többi kérésrõl?

– Légy szíves, add kölcsön a radírodat!

– Ideadnád a radírt?
– Add már ide a radírt, ne félj, nem eszem meg!
– Szeretném, ha kölcsönadnád a radírodat!
– Ide a radírt!
– Kell a radírod!
– Ugye ideadod a radírodat egy pillanatra?

b) A padtársad a következõ megjegyzéssel adja kölcsön a radírját:

– Nesze!
– Itt van, de nehogy ezt is elveszítsd!
– Tessék, majd meglátod, milyen jól radíroz!
– Itt van, használd nyugodtan, nekem van másik!
– Na, most az egyszer megkaphatod.
– Tessék, de ne radírozz vele sokat!
– Na jó, odaadom, de azonnal add vissza!

Melyik gyerek radírját fogadnád el szívesen az elõbbi válaszok alapján?

7. Szünetekben a folyosón és az udvaron nagy a nyüzsgés. Véletlenül nekimész egy

másodikos gyereknek. Összekoccan a fejetek, és nagyon fáj. Legszívesebben sírva
fakadnál, de egy harmadikos mégse bõghet ilyen apróság miatt.

a) Mit mondanál annak a gyereknek, akivel összeütköztél? Választhatsz a követke-

zõ lehetõségek közül is. Indokold a választásodat!

– Hé, nem látsz a szemedtõl?

– Bocs, ne haragudj, nem volt szándékos!
– Nem tudsz vigyázni? Láthattad, hogy jövök!
– Hogy lehetsz ilyen ügyetlen?
– Nagyon fájt? Ne búsulj, túléljük!

b) Mit mondanál, ha egy nálad nagyobb gyereknek mennél neki véletlenül?

7
 FOGALMAZNI TANULUNK
A szavak
1. a) A következõ szavakban összekeveredtek a betûk. Rakd õket helyes sorrendbe
úgy, hogy egy szót alkossanak! Írd le ôket!
rágiv ______________________ tegli ______________________
obrok ______________________ igacs ______________________
ambog ______________________ damrá ______________________
kusmó ______________________ sárrof ______________________

b) Milyen kapcsolatot veszel észre a szavak tartalma között? Rajzolj egy képet az
elõzõ szavak alapján!
Van-e valamilyen élményed a képpel kapcsolatban? Mesélj róla!

2. a) Alkoss szavakat a következõ szótagok felhasználásával! Egy szótagot többször

is felhasználhatsz.

na ka bál to nál bog lép get fe zsa csô rács ke jás szi bát ró lep te fecs vacs
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________

b) Ügyeskedj! Találj ki összefüggô történetet az általad alkotott szavakkal!

3. a) Nézd meg alaposan a képet, és mesélj róla!

b) Gyûjts a kérdéseknek megfelelô szavakat a kép alapján!
Ki? Mi? _________________________________

_________________________________________

Mit csinál? Mi történik vele? _________________

_________________________________________

Milyen? __________________________________

_________________________________________

Hány? Mennyi? ____________________________

_________________________________________

8
4. a) Melyik állat hogyan mozog?
Kösd össze a rá jellemzõvel!
A ló lopakodik.
A hernyó cammog.
A róka csúszik.
A csiga vágtat.
A medve araszol.
b) Írj önálló példákat is!
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
5. Játszd el társaiddal, mutasd be mozgással a szavak jelentése közötti különbséget!
pityereg – zokog megy – ténfereg
nevet – röhög bóbiskol – alszik
visz – cipel eszeget – fal

6. Rokon értelmû szavakat gyûjtöttünk össze az a), b) és c) feladatrészben. Mind-

egyikben elrejtettünk egy-egy kakukktojást. Keresd meg a csoportba nem illô szót,
és húzd át!
a) folyik, hömpölyög, zúdul, folydogál, özönlik, lubickol, áramlik
b) ház, épület, viskó, falu, kunyhó, villa, palota
c) bájos, szép, éktelen, szemrevaló, gyönyörû, kecses, elbûvölô
7. Összegyûjtöttük a lel szó rokon értelmû megfelelôit. Írd a
mondatokba közülük a legmegfelelôbbet!
lel, talál, megtalál, ráakad, rábukkan, felfedez, feltalál

Zsófi hosszas keresgélés után ________________________ radírját.

A könyvben lapozgatva ________________________ egy szép versre.
Kolombusz 1492-ben ________________________ Amerikát.
Jaj, de jó, hogy ________________________ a telefont!
Hány hibát ________________________ a tollbamondásban?

8. Egészítsd ki a hiányos szószerkezeteket a szép és a rossz szavak rokon értelmû

megfelelôivel!
szép
............................................. könyv
............................................. meglepetés
............................................. idô(járás)
rossz
...................................................... ház
...................................................... kabát
...................................................... hír
9
 9. Lázár Ervin így kezdi el A fába szorult hernyó címû meséjét:
Egyszer fába szorult egy hernyó. Jó magas fa legfelsô ágába.
És jajgatott, jajgatott, sírt keservesen. Az erdei állatok a fa köré gyûltek,
amikor meghallották a hernyó sírását:
– Valaki bömböl – dörmögte a medve.
– Valaki ordít – rivallta a farkas.
– Valaki szepeg – mekegte a kecske.
– Valaki sír – kiáltotta a róka.
– Valaki zokog – makogta a nyúl.
– Valaki rí – recsegte a borz.
– Valaki sír-rí – cincogta az egér.
– Valaki itatja az egereket – mondta a hôscincér.
– Valaki nagyon keservesen sírdogál – mondta a katicabogár.
– Ej, ki lehet? – kérdezték mind együtt.
Gyûjtsd ki a meserészletbôl a sír ige rokon értelmû változatait!
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________

10. A következõ mondatokban „eltévedtek” a rokon értelmû igék. Húzd alá azokat,
amelyek nincsenek a helyükön, és írd a megfelelôt föléjük!
Az utcasarkon ordított egy eltévedt kislány.
Sanyit annyira meghatotta a történet, hogy jajgatott rajta.
Zsuzsa azért pityergett olyan keservesen, mert elvágta az ujját.
Miért szepeg ez a kisbaba ilyen hangosan?

11. Pótold a szöveg hiányzó szavait a sír szó rokon értelmû megfelelôivel!

Három barátnô játszott a parkban. Melinda nem

tudott elkapni egy magas labdát. Elôször csak hátat
fordított a lányoknak, úgy ____________________ .
A lányok odaszaladtak:
– Miért _______________? Ezért kell _____________
_______________ ? – kérdezgették.
– Én nem _________________ ! – szólt hüppögve, és
vette elô a zsebkendôjét, hogy letörölje könnyeit.
– Gyere játszani, ne ________________________ itt!
Nem bántott senki! – vigasztalták mind a ketten. De
hiába! Csak ___________________________ tovább, és
elindult hazafelé.
10
 A mondat
1. a) Alkoss a szavakból mondatokat, és írd le ôket! Próbálkozz többféle megoldással!
Változtasd meg a szórendet! Mit vettél észre?

megérkezett a tegnap cirkusz

__________________________________
__________________________________
is állatokat magukkal hoztak
__________________________________
__________________________________

este elôadásokat az tartják és délután

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

b) Szeretnéd látni az elõadást? Hogyan kérnéd a szüleidet, hogy menjenek el a cir-

kuszba? Légy meggyõzõ!
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

c) Édesanyád megkér, hogy vedd meg a cirkuszjegyeket. Hogyan zajlik a jegyvásárlás?

Játsszátok el a jelenetet!

d) A következõ mondatokat a cirkusz jegypénztáránál hallottam. Húzd alá az általad

helyesnek tartott kéréseket! Mondd el, mi a hibája a többi mondatnak!
– Adjon két jegyet!
– Két jegyet kérek.
– Jó napot kívánok, két jegyet kérek a
délutáni elõadásra!
– Kezét csókolom! Engem az anyukám
küldött, hogy jegyet vegyek a délutáni
elõadásra, mert õ nem ért rá eljönni.
– Csókolom! Kérek szépen két jegyet a
délutáni elõadásra! Köszönöm.

11
2. a) Írj mondatokat az elõzõ oldalon látható képrõl! Fejezd ki gondolataidat, érzései-
det más-más mondatfajta formájában is! (Írj kijelentõ, kérdõ, óhajtó, felkiáltó,
felszólító mondatot!)
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

b) A következõ mondatok is a cirkuszról szólnak. Írd a mondatok mellé, melyik

milyen szándékot fejez ki!
A megszelídített állat is lehet veszélyes. ________________________________
A majom parolára nyújtotta a mancsát. ________________________________
Ne nyúlj az állatok ketrecébe! _______________________________________
Hány éves lehet ez az elefánt? _______________________________________
Bárcsak ne félnék az oroszlántól! _____________________________________
De kíváncsi vagyok az elõadásra! ____________________________________

3. Alakítsd át a mondatot közlésbõl kérdéssé, felkiáltássá, felszólítássá!

A bûvész nyulat varázsolt elõ a kalapjából.
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

4. A cirkusz nézôterén két gyerek beszélgetett, de a zsivajtól csak a mondatok elsõ

szavai hallatszottak. Vajon mit mondhattak?

Megint ________________________________
Jaj, de ________________________________
______________________________________
Hû, ___________________________________
______________________________________
Milyen ________________________________
Nini, __________________________________
Bárcsak _______________________________
De szeretnék ____________________________

12
5. Bôvítsd fokozatosan a következô mondatot a zárójelben lévô kérdések segítségével!
Dávid olvas.
_____________________________________________________ (Mit?)
_____________________________________________________ (Hol?)
_____________________________________________________ (Mikor?)

Melyik mondattal tudtad meg a legtöbbet Dávidról?

6. a) Figyeld meg a mondatpiramist! Vajon mely kérdésektõl gyarapodott egyre

hosszabbra? Írd a kérdést a mondatok mellé!

Beiratkozott. ____________________
Julcsi beiratkozott. ____________________
Tegnap Julcsi beiratkozott. ____________________
Tegnap Julcsi beiratkozott a könyvtárba. ____________________
Egyedül iratkozott be tegnap Julcsi a könyvtárba. ____________________

b) Reméljük, Te már beiratkoztál a könyvtárba! Mondd el, hogyan történt!

Játsszátok el a jelenetet!

c) Petra már tavaly beiratkozott, és azóta rendszeresen kölcsönöz könyveket.

Pótold a párbeszéd hiányzó mondatait!

Petra: – Jó napot kívánok! Visszahoztam a könyveket.

Könyvtáros: – ____________________________________________________
Petra: – Igen, nagyon tetszett.
Könyvtáros: – ____________________________________________________
Petra: – Egy érdekes történetet szeretnék olvasni valamilyen állatról.
Könyvtáros: – ____________________________________________________
Petra: – Igen, a kutyák a kedvenceim.
Könyvtáros: – Akkor a figyelmedbe ajánlom Fekete István Bogáncs címû mûvét.
Petra: – ____________________________________________________
Könyvtáros: – Várlak egy hónap múlva!
Petra: – ____________________________________________________
Könyvtáros: – Szervusz!

13
7. Állíts össze mondatokat egy-egy kérdéssor alapján!
Ki? Mit? Mit csinál?
__________________________________________________________________
Ki? Mit? Mit csinál? Hol?
__________________________________________________________________
Mikor? Ki? Hol? Mit? Mit csinál?
__________________________________________________________________

8. Fejezd be a megkezdett mondatokat!

 
    
   
 ! " ##$ !
%  & ' ()'##$ *+,

9. Pótold a mondatokat összekötô szavakat! Válogass a következõ szavak közül!

amikor, hogy, mert, majd, de, ezért, vagy, mivel

A fiúk kimentek a patakpartra, ______________

kipróbálják papírcsónakjaikat. Késôbb lehevered-
tek a fûben, ____________ megunták a játékot.
Csak akkor ugrottak fel, __________________
meglátták a fecskét a levegôben. A madár leszállt,
_____________________ ivott a vízbôl.

10. Próbáld meg a következõ történeteket egy mondatban megfogalmazni!

Kerüld a szóismétléseket!

a) Ákos megtanulta a verset. Ákos másnap hibátlanul el is szavalta.

b) Marika elment a cukrászdába. Marika nem tudott fagyit venni. Marika otthon
felejtette a pénztárcáját.
c) Nem metróval megyünk a nagymamához. A nagymama vidéken lakik. Vonattal
utazunk a nagymamához.

14
 A szöveg
Szóbeli szövegalkotás

1. a) Nézd meg a jobb oldali képet, és mesélj róla!

Voltál-e már hasonló helyzetben?
Hogyan történt? Mondd el társaidnak!
b) Képzeld el, hogy valamilyen varázslat
folytán visszakerül a lufi kis gazdájához!
Mit mesélne neki hosszú útjáról?

2. Találj ki rövid történetet a következõ kép alapján!

Mit gondolsz, mi történhetett az osztályban?

Mi lehet a verekedés oka? Hogyan tesz igazságot a
tanító néni? Játsszátok el a történetet úgy, mintha
otthon mondanátok el, hogy mi történt az iskolában!

3. Készülj fel a képsorral ábrázolt esemény elmondására! Adj címet a történetnek!

Hogyan „magyarázta” meg Zoli a kutyájának,

hogy mire van szüksége a horgászáshoz?
Képzelj el más befejezést!
Mutasd be, hogyan meséli el a fiú a horgász-
szerencséjét
a) egy igazi horgásznak!
b) otthon a szüleinek!

15
 A mondatok tartalmi kapcsolata

1. Olvasd el a következõ szöveget!

Édesapám takaros kis könyvet húzott elô a hóna
alól. Fekete bôrkötésû, aranymetszésû könyvecske
volt. Szemüveges baglyot nyomtattak a táblájára.
A címe így hangzott: „Okos könyv.” Üres volt az
egész, mint valami notesz. Csak az elsô lapjára írt
édesapám öreges betûivel egy sort.
a) Válaszd ki aláhúzással, mi a témája!
Édesapa leszedegeti a könyveket a polcról.
Bemutatja, milyen volt a könyv.
Arról szól, hogyan készül a könyv.
b) Mikbôl épül fel ez a szöveg? ________________________________________
c) Vizsgáld meg, mirôl szólnak ennek a szövegnek a mondatai! Fogalmazd is meg!
________________________________________________________________
________________________________________________________________
________________________________________________________________
2. Olvasd el a következõ szöveget is!
A gólya szeretettel gondoskodik kicsinyeirôl. A két szü-
lô közül az egyik visszamarad a fészken, amíg a másik
élelmet keres. A fészekre visszaérkezô szülô csôre után
azonnal kapkodni kezdenek a fiatalok. Az öreg gólya
elibük teszi az eledelt. Kezdetben a gólyagyerek csôrét
az öreg megfogja, és lefelé nyomja, az ízletes falatra
irányítja. A szükséges vízmennyiséget a csôrében hozza
a jóllakott fiókáknak.

a) Jelöld aláhúzással, mi az elõzõ szöveg témája!

– Bemutatja a gólyákat.
– A gólyák fészket készítenek.
– Megismerjük, hogyan tanulnak
enni a gólyafiókák.
b) Vizsgáld meg a szöveg mondatait! Mit tapasztalsz?
c) Olyan címet adj a szövegnek, amely kifejezi a szöveg témáját!

A szöveg egymással összefüggõ mondatokból épül fel.

Minden mondat valami újat közöl a témáról.

16
3. Húzd alá az elsô mondattal tartalmilag azonos témájú mondatokat!
Olvasd fel összefüggôen az aláhúzott mondatokat!

Elmúlt a nyár. Kezdôdik a tanítás. Emlékezetes marad szá-

momra. Megtanultam úszni. Igyekezni fogok a harmadik
osztályban. Szeretnék eredményesebben tanulni. Most már
nem félek a víztôl. Szívesen megyek uszodába.

Lehet-e szövegnek nevezni a jelöletlen mondatokat? Miért?

4. a) Kösd össze az egymáshoz tartalmilag kapcsolódó mondatokat!

A szünet végén becsengettek. Kitûnôen felelt olvasásból.

Zsolti is alaposan felkészült. Elkezdôdött a magyaróra.
Születésnapomra kaptam egy könyvet. Az egyik fiú elhozta a kistestvérét is.
Kirándultunk a Virágos-völgybe. Elejétôl végéig elolvastam a nyáron.

b) A következõ mondatoknak nincs folytatása. Folytasd ôket önállóan!

Itt van az ôsz. _____________________________________________________

Zsófinak tegnap volt a születésnapja. __________________________________
Színes leveleket gyûjtöttem. __________________________________________

c) Írj kapcsolódó mondatot a megadott mondat elé!

_________________________________________ Csuromvizesen értem haza.
_________________________________________ A tanító néni megdicsért.
_________________________________________ Vettem 2 kg almát.

5. Próbálj olyan mondatot írni a két mondat közé, amely a kettôt tartalmilag (logikai-
lag) összekapcsolja!
a) A szegény ember átküldte a fiát a gazdag bátyjához a mérôért. _____________
________________________________________________________________
Amikor megmérték a pénzt, egy ezüst a mérô oldalához ragadt.
b) Az egyik reggel bizony elaludtam._____________________________________
__________________________________________________ Majd bezártam a
lakást, és szaladtam ki a kapun, egyenesen az iskoláig.
c) Az apa állt a betonút egyik oldalán, a kilencéves fia meg a másikon. _________
________________________________________________________________
Egy teherautó csikorgó fékezéssel állt meg a rémült gyermek elôtt.
17
6. Figyeld meg, hogy a következõ mondatokban mi az új közlés az elôzôhöz képest!
Húzd alá a szövegekben azokat a szavakat, amelyek az elôzô mondat témáját
továbbviszik!

a) Egy szép erdei tisztásra értünk. Ott futballoztunk az új labdával.

b) A kertekben nagy gödröket ástak. Ôsszel ezekbe ültetik majd az új
gyümölcsfákat.
c) Kedves madarunk a gólya. Ô is szeretettel gondoskodik
kicsinyeirôl.
d) Anyukámnak tegnap volt a születésnapja. Vettem neki egy csokor
virágot.
e) Levelet kaptam a barátomtól. Gyorsan válaszolok neki.

7. Bôvítsd a második mondatot olyan szóval, amelyik megteremti a kapcsolatot a két

mondat között!

a) Hosszú levelet küldött az osztály a tanító néninek. Igen örült.

________________________________________________________________
b) Ákos megszólította a rendôrt. Megmutatta a helyes utat.
________________________________________________________________
c) Szombat délelôtt múzeumban voltam. Szeretek járni.
________________________________________________________________
d) Megnyertem a mesemondó versenyt. Otthon megdicsértek.
________________________________________________________________

8. a) Mondj a következõ szavakkal két egymással összefüggô mondatot!

születésnap – kedveskedik kiállt – sírt

elmondja – hallgatja létra – vödör
szeretett – dobták ügyesen – telik

b) Írj le néhány mondatpárt!

__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________

18
9. a) Melyik feladatrész mondatai tekinthetôk szövegnek?

A) Ügyes kezed ügyes ujjai közül a hüvelyk a legügyesebb. Olyat tud,

amit a többi nem. Képes szembefordulni bármelyik másikkal. A két ujj
együtt ilyenkor úgy használható, mint a legfinomabb csipesz.

B) Egy szegény halász egyszer karikát húzott ki a folyóból odaadta

gyermekeinek amikor azok játszottak a karikával mindig fényesebb
lett aranyból volt a szegény halász elvitte a királynak sok ezüstöt
kapott érte.

C) Éva a nagymamájánál nyaralt. Az iskolába megérkeztek az új könyvek.

Tegnap sûrûn esett az esô.

b) Alakítsd át a B) feladatrész mondatát szöveggé! Mit kell tenned ahhoz, hogy

szöveg legyen belôle?

10. a) A képsoron Tamás reggeli készülõdését láthatod. Errõl szólnak a kép alatti mon-
datok is. Számozással állítsd õket megfelelõ sorrendbe! Olvasd fel a szöveget!

Az idõjárásnak megfelelõ ruhába öltözik.

Tamás minden reggel fél 7-kor ébred.
Nem feledkezik meg a fogmosásról sem.
Kinyitja az ablakot, hogy friss levegõvel teljen meg a szoba.
Néhány perces reggeli tornával kezdi a napot.
Reggeli után elindul az iskolába.
Az asztalhoz ül, ahol már várja a finom zsemle és a gõzölgõ kakaó.
Alaposan megmosakszik.

b) Húzd alá azokat, amelyek nem a képekrõl szólnak!

c) Mondd el, te hogyan készülõdsz reggelente!

19
11. Egészítsd ki a szöveget a kép alapján!
-./#+   ( #01#2 *+# 3#

4 "  * 

5+  ##   *6 ,  *

13#2#78 9 ,: * # ;
 "  * #&  (13,
< =#  # ☺'#$  * ,  #$

12. a) Olvasd el a következõ mondatokat!

A gyerekek megérkeztek. Zsófi várta ôket. Leültek. Állt a torta.
Kilenc gyertya. Gratuláltak. Átadták.
Ugye, sejted, mi történt Zsófiéknál? Bôvítsd a mondatokat összefüggõ szöveggé!
________________________________________________________
________________________________________________________
________________________________________________________
________________________________________________________
________________________________________________________
________________________________________________________

b) Mondd el, te hogyan ünnepelted a születésnapodat! Írj róla 4-5 mondatos szöveget!

13. Találj ki egy olyan történetet, amelyikbe az alábbi mondat beleillik!

a) Tetszett ez nagyon az oroszlánnak!

b) Lélegzetünket visszafojtva, lábujjhegyen mentünk tovább.

14. Alkoss egy olyan szöveget, amelyiknek az utolsó mondata a következõ!

a) Hiába, nem megy!

b) Soha többé nem találkozom vele.
c) Ettõl kellett úgy megijedni?

20
15. Pótold a szöveg hiányzó mondatát (vagy mondatait) a képek segítségével!
Mondd el a mesét! Adj címet a képsornak!

___________________________________________

Brumi éhesen indult el az erdôbe. Barangolás közben egy odút pillantott meg.
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
Szegényt jól megcsipkedték a darazsak. _________________________________
_________________________________________________________________

16. a) Válaszd ki azt a képet, amelyik neked a legjobban tetszik!

Alkoss a kép segítségével szöveget (történetet)!

b) Vizsgáld meg a képrôl alkotott szövegedet a következõ szempontok szerint!

– Minden mondat a témáról szól-e?

– Van-e tartalmi kapcsolat a mondatok között?
– Közöl-e minden mondat valami újat a témáról?
21
 A cím
1. Bizonyára megfigyelted már, hogy minden írásmûnek (olvasmánynak,
fogalmazásnak) van címe.
Válassz ki egyet eddigi olvasmányaid közül, és írd ide a címét!
______________________________________________________________

2. Pótold az ismert címek hiányzó szavait! Állapítsd meg, melyik milyen mûre
vonatkozik, és jelöld összekötéssel!

A cinege _______________________
A kiskakas gyémánt __________________ vers
A _____________________ Lotti mese
___________________kuckója regény (könyv)
A csillagszemû ____________________
Buba _____________________

3. Tanulmányozd a következõ címeket!

Az iskolapad, Paca, Utazás a nagyvilágban, Kinizsi, A mindentudó kalap, Az

irigy testvér, Szent István megkoronázása, A mohácsi vereség, Királyválasztás
Budán, Tölgyfa tetején, Megitatják a fûzfát, A kutya, a macska meg az egér,
Kirándulás esôben

Mit tudhatsz meg az olvasmányok címébôl? Melyik utal

a) az eseményre: ___________________________________________________
_________________________________________________________________
b) az esemény helyére: ______________________________________________
_________________________________________________________________
c) az esemény idejére: ______________________________________________
_________________________________________________________________
d) az esemény szereplôjére, fôhôsére (Ki? Mi?): __________________________
_________________________________________________________________
e) az esemény szereplôjének tulajdonságára (Milyen? Ki? Mi?): _____________
_________________________________________________________________

22
4. Lapozz az ok. tartalomjegyzékéhez! Írj példákat címekre a következô szempontok
alapján!
Rövid, egy-két szavas: _____________________________________________
________________________________________________________________
________________________________________________________________
Érdekes, érdeklôdést keltô: __________________________________________
________________________________________________________________
________________________________________________________________
________________________________________________________________
A mû tartalmára utaló: _____________________________________________
________________________________________________________________
________________________________________________________________
________________________________________________________________

5. Melyik olvasmányra gondolt osztálytársad, amikor ezeket az új címeket adta?

Az árokban még megvolt! ________________________________

Készül a levél __________________________________________
Az új pékinas___________________________________________
Az üres könyv __________________________________________

Vitasd meg társaiddal, elfogadhatók-e ezek a címek!

A jó cím többnyire rövid, érdeklõdést keltõ,

és általában utal arra, amirõl olvasni fogunk.

6. Adj más címet az eddig megismert olvasmányoknak! Figyeld meg, hogy az „új”
cím a tartalom egészére vagy csak egy részére utal-e!

7. Az Iskolapad címû olvasmányhoz a harmadik osztályosok több címet is készítettek.

Válaszd ki a jó címeket, és karikázd be a számukat! Mondd el, miért azt válasz-
tottad!

1. Az új padok 5. Lelkiismeret-furdalás
2. Köves Lajcsi tette 6. Ketten az udvaron
3. Repülôgép az új padon 7. Beszéd a takarékosságról
4. Jóvá tett hiba 8. A közösség vagyona
23
8. Adj minél több címet a képeknek!

__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________

9. Mi a különbség a következõ két oszlop között?

Lázár Ervin
A testvérek mosogatnak. Vonatosdi
Zoli befutott a célba. A segítôkész Ferkó
A gyerekek szépen játszanak. A cél elôtt
Ferkó segít otthon. A konyhában
Ezek:_________________ Ezek:________________

Kösd össze a mondatokat a belôlük alakított címekkel!

10. a) Olvasd el az alábbi címeket! Miért érdekesek?

Lázár Ervin: A hétfejû tündér

Nóber Imre: Kirándulás Növényországba
Bálint Ágnes: Szeleburdi család
Páskándi Géza: A szárnyas bocs A hétfejû tündér
Janikovszky Éva: Kire ütött ez a gyerek?
Sárosi Józsefné — Szabó Balázsné: Tanuljunk magyarul!
b) Gyûjts érdekes könyvcímeket! Néhányat írj le közülük a szerzôjével együtt!
c) Vizsgáld meg a címek helyesírását! Írd át színessel az a) feladat címeinek kez-
dôbetûjét, és a cím végén az írásjeleket! Mit tapasztaltál?
d) Egészítsd ki a következô megállapítást!

A mûvek címében az elsô szót ______________________ írjuk. A cím után nem

teszünk ___________________________, de a _________________________-
jelet és a ___________________________ jelet kiírjuk.

24
11. Másolj ki az olvasókönyved tartalomjegyzékébôl kérdést, felkiáltást, kívánságot
vagy felszólítást kifejezô címeket!
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________

12. a) Olvasd el a következõ szöveget!

Környezetismeret-órán érdekes kísérletet végeztünk. Megvizsgáltuk, hogy a mág-

nes milyen fémeket vonz. Ki hitte volna, hogy ilyen válogatós! Még a kétforintos
sem kellett neki. Kiderült, hogy csak a vasat és az acélt vonzza.

Fejezd ki a címét
egyetlen szóval: ________________________________________________
szókapcsolattal: ________________________________________________
kérdô mondattal: ________________________________________________
felkiáltó mondattal: ________________________________________________

b) Igazak-e a következô állítások? Indokold szóban a válaszodat!

A cím lehet egyetlen szó.
A cím lehet szókapcsolat.
A cím lehet mondat is.

13. Melyik mondat melyik címhez illik?

Rendezd a mondatokat a címekhez a számok segítségével!

Este otthon _____________________ Este az utcán ______________________

1. Az úttesten egymást érték a jármûvek.

2. Zsolti még egyszer átnézte az iskolatáskáját.
3. Az órarend szerint minden füzetét, könyvét
beletette a táskájába.
4. A járdán gyalogosok siettek.
5. Rendesen készen volt minden leckéjével.
6. Az üzletek lassan bezártak.
7. A család már a vacsorához készülõdött.
8. Itt-ott világított a kirakatok ablaka.

Mi segített a mondatok elrendezésében?

25
14. a) Válaszd ki a következõ szöveghez illõ címet! Húzd át a neked nem tetszõt!
Veszélyes játék
Száguld a mentô
Gyors intézkedés
Valaki telefonált. Perceken belül
megérkeztek a mentôk. Hozták a
hordágyat. A mentôorvos ráfektette
a kislányt. Aztán ismét felhangzott a
mentôautó szirénája. Száguldott a
sérült kislánnyal a kórház felé.

b) Képzeld el, hogy te vagy a baleset egyik szemtanúja! Elszaladsz a legközelebbi

telefonfülkéhez, és hívod a mentõket.

Játszd el a társaiddal, hogyan zajlik egy ilyen telefonbeszélgetés!

c) Mondd el, mi a hibája a következõ telefonhívásnak!

Halló! Marci vagyok, és az elõbb, amikor az iskolából

mentem haza, láttam, hogy egy kislány az út mellett
labdázott. Olyan ügyetlen volt, hogy a labda kigurult
az útra, és éppen arra jött egy autó. A sofõr nagyot fé-
kezett, csak úgy csikorogtak a fékek, de már nem tudott
megállni. Szegény kislány sír, mert nagyon fáj a lába.

d) Mit kérdezhetett az ügyeletes mentõs a telefonálótól? Pótold a párbeszéd

hiányzó mondatait!

– Halló, baleset történt!

________________________________________________________________
– Az utcán.
________________________________________________________________
– A Petõfi és a Honvéd utca keresztezõdésénél.
________________________________________________________________
– Egy autó elütött egy kislányt. Jöjjenek gyorsan!

26
 Az anyaggyûjtés módjai
1. Ha fogalmazást írsz, a kiválasztott témához anyagot kell gyûjtened.
Ezt többféle módon is megteheted:
megfigyeléssel (tapasztalással),
olvasással,
elképzeléssel,
emlékezéssel (élmény alapján).

Milyen módon gyûjtöttek anyagot a következõ szövegek

szerzôi? Írd a vonalra!

Néhány óra múlva az ûrhajóm egy ismeretlen bolygóra került, de nem tudott leszállni,
mert ameddig csak a szem ellátott, „füstszerûség” volt. Próbáltam kikászálódni a
füstbôl, de nem tudtam. Már-már attól féltem, hogy bentragadok, de egyszer csak HZ
ûrhajóm kiemelkedett a füstös légtérbôl. Pár óra múlva leszálltam a Marsra.
Kitekintettem az ablakon, és vörös színû kôzeteket láttam. Kiszálltam a HZ-bôl, és
gombostûfejû lények fogadtak. Elvittek a királyukhoz, aki medúzakinézetû volt.
(Takács Anikó fogalmazásrészlete)
______________________________________
Hiszen egy szöggel is nagyon szépen el lehet játszogatni, hát még ha egész marékkal
van belôle! Az maga eltartott egy hétig, míg a rozsdát letisztogattam róluk. Aztán
elôhúztam az ágy alól a kukoricamorzsoló kisszéket, s abba belevertem a szögeket
kalapáccsal, aztán kiszedtem ôket harapófogóval. Mikor készen voltam, akkor elölrôl
kezdtem az egészet, s külön nevet is adtam minden szögnek.
(Móra Ferenc: Kincskeresõ kisködmön)
__________________________________
És hányféle színben ragyog a Balaton! Minden hullám-
redô, mint egy kicsiny tükör, az ég fényeit veri vissza. Ha
tiszta kék az ég, akkor a tó tükre is kékben játszik. Ha
sötét felhô borul föléje, mindjárt komor szürke lesz a tó
is. A hajnal derengô fényében sötétzöldnek látszik, míg a
lenyugvó nap aranyszínûre, majd bíborvörösre festi.
Holdvilágos éjszakán pedig ezüstös fényben csillog a víz.
(Antalffy Gyula: Édes hazánk)
__________________________________________
A szultán 1526. szeptember 12-én vonult be Budára, Mátyás árván maradt tündér-
palotájába. Egy hétig maradt a palotában, ahonnan rengeteg zsákmánnyal megrakodva
tért haza. Háromezer hajó vitte a Dunán a gazdag zsákmányt Konstantinápolyba.
Mátyás palotájának értékes mûkincsei, a híres Corvinák is Törökországba vándoroltak.
(Benedek Elek: A mohácsi vereség)
______________________________________

27
2. a) Honnan merítették élményeiket az írók?
Írj az ok. tartalomjegyzékébôl egy-egy címet az anyaggyûjtés módjaihoz!

megfigyelés (tapasztalat): ___________________________________________

________________________________________________________________
olvasás: _________________________________________________________
________________________________________________________________
elképzelés: _______________________________________________________
________________________________________________________________
emlékezés (élmény): _______________________________________________
________________________________________________________________

b) Írd be a következõ tanulói fogalmazások címeit is az

elõzõ csoportosításba!

Az én kutyám, A „legnagyobb” hazugság, Vasárnap

történt, Mit vonz a mágnes?, Találkozásom a robottal
3. Figyeld meg az ôszi idôjárást több napon keresztül!
a) Jegyezd le megfigyeléseidet az ôszre jellemzô szavakkal, kifejezésekkel!
b) Alkoss idôjárás-jelentést!
c) Írj néhány mondatos fogalmazást az ôszrôl!
4. Alkoss olyan fogalmazáscímeket, amelyeknek megírásához
megfigyelésre lenne szükséged!
__________________________________________________________
__________________________________________________________
__________________________________________________________________

5. Megfigyelted már, hogyan készül a tea? Egészítsd ki a mondatokat, majd számozással

jelöld a helyes sorrendet!
________________ és ________________ ízesítjük.
A _____________________ felforraljuk.
____________________ öntve fogyasztjuk.
A forró ______________ beletesszük a _________________.

6. Figyeld meg, hogyan készül: kedvenc süteményed, a vasárnapi ebéd, a vacsora!

Számolj be megfigyelésedrôl szóban vagy írásban!

28
7. Figyeld meg, hogyan tanultok meg testnevelésórán egy új játékot!
a) Ismertesd egy játék szabályait!
b) Tanítsd meg társaidat egy új játékra!

8. Írj le egy környezetismeret-órán bemutatott kísérletet!

Írd a cím alá, milyen anyaggyûjtési módot alkalmazol majd!

9. Piri nem olvasta el figyelmesen a Meteorológusok címû olvasmányt. Így kapcsolta a

különbözô állatokhoz azt a módot, ahogyan az esôt, a szigorú telet vagy az idôvál-
tozást jelzik.

a szúnyog – brekeg a giliszta – táncol

a levelibéka – tolakodik a muslica – mélyre húzódik
a mókus – rikkant a zöld harkály – bundát növeszt
a fekete harkály – odút bélel a róka – hullámosan repül

a) Javítsd ki Piri hibáit összekötéssel!

b) Bôvítsd mondatokká a javított kifejezéseket!

10. Adj címet a képnek! Kapcsolj a leírt mondathoz

újabbakat, hogy szöveg (történet) alakuljon ki azokból! Milyen módon gyûjtöttél
anyagot? Írd a cím alá!
__________________________________
(__________________________)

11. Melyik olvasmányokat ajánlanád azoknak, akik a következô

címû fogalmazásokat szeretnék megírni?

Új cím Az olvasmány címe

A szerencsés galamb ____________________________
Tulipánná változtam ____________________________
Hogyan lett király Liuból? ____________________________
Repül a táltosom! ____________________________
29
12. Felismered ôket? Adj más címet a képsornak!
_____________________________________________

a) Meséld el röviden a muzsikusok történetét!

b) Találd ki a mese folytatását! Így is kezdheted:
Üres kézzel ment haza a három muzsikus.

13. a) Válaszd ki aláhúzással azokat a címeket, amelyekhez a képzelet segítségével

tudnál anyagot gyûjteni!
Tengeralattjárón, Állatkerti séta, Kaland az ôserdôben,
Virágot ültettem, Csudajót álmodtam!, Séta a Holdon
b) Írj olyan fogalmazáscímeket, amelyekben a képzelet is szerepet kap!
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
14. Figyeld meg a következõ képsort! Használd fel ötletadónak a szövegalkotáshoz!

a) Gyûjts szavakat a képekrôl a következô csoportosításban!

Ki? Mi? Mit csinálnak? Milyen? Hogyan?
Mi történik vele?
____________________________________________________________________
____________________________________________________________________
____________________________________________________________________
____________________________________________________________________
b) Írd meg a történetet úgy, mintha te lennél az utazás egyik szereplôje!

30
15. Hogyan szabadult meg a veréb a macskától?
a) Képzeld el a képsor alapján, hogy mi történt, és egészítsd ki a történetet!
Használd a következõ szavakat, kifejezéseket!

lopakodott, ravaszkodott, fente a fogát, csipegetett, leste, rávetette magát,

könyörgött, felröppent, pórul járt

b) Írd le a mesét! Adj neki találó címet!

_____________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________

16. Húzd alá azokat a címeket, amelyekrôl emlékezeted segítségével

készíthetnél szöveget, fogalmazást!

Szabolcs ötöst kapott, Édesanyám megdicsért, Kísérleteztünk,

Betört az ablak, Készül a süti, Jaj, a fogam!, Egy hideg, ôszi napon,
Tízpercben, Késô bánat, Kirándul a család

17. Válassz címet! Számolj be a következõ élmények valamelyikérôl!

Elsô nap az iskolában Tanévnyitó ünnepélyen

Bajba jutottam Könyvet vásároltam
31
18. a) Olvasd el a Fehér Klárától idézett sorokat! Állapítsd meg, milyen anyaggyûjtési
módot alkalmazott az írónô a történet megírásakor!

Ötéves lehettem, amikor életemben elôször utaztam vonaton.

Apám elôresietett, helyet keresett a homályos kupéban. Aztán
visszajött értünk, a levegôbe kapott, úgy emelt át a magas lép-
csôkön meg a batyukon és a kosarakon, amelyek eltorlaszolták
a peront. A fülkében egy férfi újságot olvasott, két termetes
asszonyság a padra terített asztalkendôn kolbászt és kenyeret
szelt. Csodálatos hely volt ez a vonat.
________________________________________________
b) Írj le egy eseményt, amelyre kisebb korodból emlékszel!

19. a) Olvasd el a következõ szöveget! Sorold fel, milyen anyaggyûjtési módokkal

dolgozott az írója! Írd a szöveg alatti vonalra!
A nagy csalán mindenütt megterem, így a kert végében is. Aki
reumás, igazán nem kell messzire mennie, hogy szedjen egy nyalábra
valót ebbôl a csípôs levelû, fullánkszôrös, hosszúra nôtt növénybôl.
Ha ezzel napjában egyszer megveregeti a fájdalmas részt, igaz, hogy
éget, viszket kegyetlenül, de alighanem meggyógyul tôle. Ezt az
eljárást egy híres angol orvos sikerrel használta olyan esetben is,
amikor más kezelés már nem segített súlyos betegén.
__________________________________________________________________
b) Húzd alá különbözô színnel az egyes anyaggyûjtési formáknak megfelelô
mondatokat!
20. Hány anyaggyûjtési mód fordulhat elô egy szövegben, történetben, fogalmazásban?
Húzd alá a helyes választ!
a) csak egy b) gyakran kettô c) több is
21. Felsorolunk néhány könyvcímet. Mit gondolsz, a szerzôk milyen anyaggyûjtési
módokat használtak? Írd a cím után!
Fekete István: Vuk _______________________________________________
Carlo Collodi: Pinokkió kalandjai ___________________________________
Janikovszky Éva: Velem mindig történik valami ________________________
Lázár Ervin: A hétfejû tündér _______________________________________
Móra Ferenc: Kincskeresô kisködmön ________________________________
Tatay Sándor: Kinizsi Pál __________________________________________
A. A. Milne: Micimackó ___________________________________________
Kölcsönözd ki valamelyiket a könyvtárból, és olvasd el!
32
 Lényeges és lényegtelen
1. a) Olvasd el figyelmesen a következõ fogalmazásokat, melyeket 3. osztályos tanu-
lók készítettek ugyanarról az élményrôl!
Mi a véleményed a gyerekek fogalmazásáról? Melyiket tartod a legjobbnak, s miért?

A) Megkezdôdött a rajzóra. Mindenki tintát s papírt

készített maga elé. Lecsavartuk a tintásüveg kupakját.
Pár csepp tintát csepegtettünk a papírunkra. Zsolti
tôlem kért tintát, mert neki nem volt. A lapokat
gondosan összehajtva letettük a padunkra. Néhány
percet várakoznunk kellett. Közben az olvasókönyv
képeit nézegettem. Kis idô múlva szétnyithattuk a
lapokat. Mindenki elcsodálkozott, hogy milyen mókás
ábrák alakultak ki. Az enyém egy denevérre hasonlított.
Még az ujjam helye is tintás lett. Mennyit nevettünk!
Igen-igen örültünk az új játéknak.

B) A papírokra tintát csepegtettünk, és összehajtottuk

ôket. Rövid idô múlva jót nevettünk a furcsa képeken.

C) Egy kis tintát csepegtettünk a papírunkra. Aztán

összehajtva letettük a padunkra. Néhány perc múlva
megszólalt a tanító néni:
– Kész! Kinyithatjátok!
Mi izgatottan hajtottuk szét a papírosokat.
– Nini, micsoda pók!
– Az enyém meg egy bohóc!
Nagy volt a nevetés.

b) Tedd zárójelbe az A) fogalmazás felesleges gondolatait!

Olvasd el a fogalmazást a zárójelbe tett mondatok kihagyásával!
c) Milyen lényeges gondolat maradt ki a B) jelû fogalmazásból?
Fogalmazd meg a hiányzó mondatot (mondatokat)!
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________

Fogalmazásaidban mindent mondj el, írj le, ami lényeges, ami

a megértéshez szükséges! Kerüld a felesleges, lényegtelen gondolatokat!

33
2. Gábor így mesélte el telefonálását.
Miért nem jelentkezett a hívott fél?

Bementem egy utcai telefonfülkébe. Óvatosan leemeltem a hallgatót.

Egy kicsit vártam a búgó hangra. Sorra vettem az ismert számokat a
tárcsán. Hiába hallóztam, nem jelentkezett senki. Beszélgetés nélkül tettem
vissza a kagylót.

Milyen lényeges mozzanat maradt ki az eseménybôl?

_________________________________________________________________

3. Ismételd meg a kísérletet a következõ leírás szerint!

Mit tapasztaltál? Sikerült a kísérlet? Miért nem?
üveglap
Környezetórán kísérleteztünk
– Figyeljétek meg a víz útját! – mondta a tanító néni. azbeszt
A borszeszégô fölé helyezte a háromlábú asztal-
kát. Azbesztlapot rakott rá. Arra tette a fôzôpoharat.
A víz párologni kezdett. A hideg üveglapig szállt a
pára. Sûrû cseppekben hullt vissza az edénybe.

Milyen fogalmazási szabály ellen vétett, aki a szöveget írta?

__________________________________________________________________

Tegyél oda hiányjelet, ahonnan lényeges rész maradt ki!

Pótold a hiányzó mondatokat!

4. Milyen lényeges gondolat maradt ki a következõ szövegbôl? Fogalmazd meg, és írd le!

Feri mindennap megjelent a kirakatok elôtt, és sóvárogva nézte a kék kerékpárt.

Ferit édesapja tanította meg kerékpározni. Eleinte egy hosszú seprûnyelet dugott az
ülés alá, és így segítette az egyensúlyozásban. Néhány nap múlva már bátran
kerekezett új biciklijén.
________________________________________________
________________________________________________
________________________________________________
________________________________________________
________________________________________________
________________________________________________
________________________________________________
34
5. Valami zavart okoz a szövegben. Mi az? Fogalmazd át a mondatokat, hogy világos
legyen a mondanivaló!

Kihirdették, hogy „szedd magad” az almát. Szombat délután mi is elmentünk a csa-

láddal a gazdaságba. Apu felment a fára. Én ügyesen kezdtem leszedni. Hazavittük,
és leraktuk a pincébe. Milyen jó lesz majd a télen apránként elfogyasztani!

___________________________________________
___________________________________________
___________________________________________
___________________________________________
___________________________________________
___________________________________________
___________________________________________
___________________________________________

6. a) Olvasd el a következõ szöveget, és tedd zárójelbe a témához nem tartozó

mondatokat! A cím is segít.

Centi szerencsét próbál

Centi befizetett a horgászásra.

A pecabot ott volt a kezében, három percen át horgászhatott a szerencséjére.
Néhányan álltak csak a medence körül. Csendben, mozdulatlanul álltak. A halak
egy kerek, lapos tepsiben úszkáltak, lapos hasukkal lefelé. A körhintánál szólt a
hangszóró. Így nem látszottak a számok. A szájuknál volt egy kis karika. Nem volt
nagy, de a horog éppen belefért. Ebbe kellett a horgot beakasztani. Mindenki
várta a kapás pillanatát.

b) Mi a témája a szövegnek? ___________________

c) Miért lehet elhagyni a zárójeles mondatokat?
___________________________________________
d) Fejezd be a történetet! ______________________
___________________________________________
___________________________________________
___________________________________________
___________________________________________
___________________________________________
35
 A szóismétlés
1. Olvasd el Fekete István Csí címû elbeszélésének részletét!
Húzd alá benne a következõ szavak rokon értelmû megfelelôit! Gyûjtsd ki ezeket
a szavakat a vonalakra!
száll:____________________________________________________________
________________________________________________________________
fecske: __________________________________________________________
Csí felsuhant a levegôbe, hol már megindultak a fecskék észak felé. Vit pedig
visszarepült a város felé, és leszállt a csendes ház erkélyének korlátjára. Óvatosan
repkedett beteg szárnya miatt a ház körül.
– Te vagy itt, kis fecskemadár? – szólította meg halkan a beteg asszonyka az apró
jószágot. – Miért nem indulsz a többiekkel szép Magyarországba?
Miért alkalmazott az író a száll és a fecske szavak helyett más-más szót?

Fekete István Csí címû könyvét a Már tudok olvasni! címû

sorozatban is megtaláljátok. Az író megható történetben meséli
el, hogyan indul el Csí Magyarországra fészket rakni és új párt
keresni.
Kölcsönözd ki a könyvtárból és olvasd el Fekete István elôbb
bemutatott könyvét!
2. Keresd meg és húzd alá azokat a szavakat, amelyekkel az írónak sikerült
elkerülnie a szóismétlést!
A repülôgép leereszkedik a kifutóra. Aztán a hatalmas gépmadár a fôépület elé
gurul, ahol az utazóközönség kiszáll. A gépet pedig átveszik a repülôtér szerelôi.
Az utasok még néhány pillantást vetnek a kivilágított repülôtérre. Azután elnyeli
ôket a fényárban úszó épület.

Milyen szavakat találtál?________________________________

_________________________________________________________

3. Helyettesítsd az ismétlôdô szót más szóval a következô szövegekben!

a) A gyerekek nehezen másztak fel a mély árokból a túlsó partra. A két legerôsebb
gyerek segítette a gyerekeket.
b) Péter a délután nagy részét a játszótéren töltötte. Édesanyja többször hívta
Pétert, hogy kezdje el a tanulást.
c) Vigyázok a kishúgomra. Gyakran összeveszek a húgommal, mert nehezen akar
szót fogadni.
d) Akkor egy szerkezet felbillenti a tartályt. Egy szerkezet kiszívja belôle a
szemetet, újra lebillenti, és kész.
36
4. Húzd alá a kis rókák kifejezés helyett használható szavakat, majd egészítsd ki
a szöveg hiányos mondatait!
jószág, csemete, újszülött, kicsinye, apróság, gida, bocs, kölyök, vadállat,
kis mackó, vén ravasz, fiatalok
A róka ___________________ az elsô napokban
gyámoltalanok, mert a(z) ___________________
vakon jönnek a világra. Késôbb a róka tanítja
_________________ , hogyan kell zsákmányt szerezni.
A(z) _____________ eleinte ügyetlenül csapnak rá az
egérre. Az anyaróka gyönyörködve nézi a(z)
_________________ harci játékát.

5. Laci így írt Tamás reggeli készülôdésérôl. Milyen hibát vettél észre?

Tamás mindennap fél hétkor kel fel. Tamás reggeli tornáját egyetlen nap sem
mulasztja el. Tamás gyakran súlyzóval erôsíti karizmait.

Javítsd ki a szöveget, kerüld el a szóismétlést!

Hol hagyhatjuk el a szereplô nevét?

6. Osztálytársad beszámolójából idézünk. Húzd alá a többször elôforduló szavakat!

És akkor odamegy a földesúr, és akkor átöleli a vastag fát. És akkor Matyi

hirtelen a földesúr kezét összekötötte, és akkor Matyi egy jó husánggal éppen
ötvenet vágott rá. És akkor, amikor az ötvenet rászámolta, nagyot kacagott.

Keress az aláhúzott szavak helyett másikat! Számolj be az eseményrôl úgy, hogy

társaid szívesen hallgassák a történetedet!

7. Zsófi leírta naplójában, hogyan köszöntötték születésnapján.

Ma volt a születésnapom. Az ünnepi asztalnál ott voltak a

barátnôim is. Volt, aki virággal, volt, aki édességgel
kedveskedett nekem. Uzsonnára szendvics volt, és hozzá
üdítôital is. Jó volt a hangulat.

Milyennek találod a szöveget?

_______________________________________________

Írd le kijavítva a naplórészletet!

37
8. Javítsd ki a szóismétlést! Az egyik kijavított szöveget írd le a füzetbe!

a) A róka egy mély lyukban találta magát. A medve ki akarta húzni, de a medve is
belepottyant a lyukba. Most már a róka és a medve is a lyukban volt.

b) – Hová viszi a mentôkocsi a betegeket? – kérdezte egy kislány az édesanyjától.

– A kórházba vagy a szakorvosi rendelôbe. A kórházban és a szakorvosi rendelô-
ben gyógyítják a betegeket. Figyelmesen ápolják a betegeket – hangzott a válasz.

Többféle módon is elkerülhetjük a szóismétlést:

– az ismételt szó elhagyásával (mivel az elõzõ mondatban már szerepelt);
– a hasonló jelentésû szavak alkalmazásával;
– a szóismétlést tartalmazó mondat átfogalmazásával.

9. Olvasd el figyelmesen Nemes Nagy Ágnes Láttam, láttam címû versét! Húzd alá
a versben az ismétlôdô szavakat!

Láttam, láttam lappantyút!

Éjszaka, erdôn meglestem,
róka-vadásszal kettesben.

Nem volt ottan lámpa, se ház,

mentünk: én meg a róka-vadász,
akkor az égen, fekete égen
valami röppent még feketébben,
valami röppent: lappantyú!

Két szeme lángja két pici lámpa,

gurgula-hangja úszik utána.

Ketten láttuk, senki más,

ketten: én meg a róka-vadász.

Mit tapasztaltál? ____________________________________________________

Beszéld meg társaiddal, mi lehet az oka a versben használt szóismétlésnek!

10. Nemcsak versben találunk szóismétlést, hanem prózában is.

Pl.: és sírt, sírt keservesen; se szó, se beszéd
Keress ki az ok.-bôl néhány olyan verset, mesét, történetet, amelynek ismétlôdô
szavai, sorai hatást gyakorolnak az olvasóra!

38
 AZ ELBESZÉLÕ FOGALMAZÁS
1. a) Olvasd el a következõ két fogalmazást!

A) ________________________________________________
Egy napon apuval elmentünk sétálni a városba. Egyszer csak megpillantottam
egy nénit, aki színes lufikat árult.
– Apu, vegyél nekem egyet! – kérleltem édesapámat.
– Veszek – mondta.
Úgy is lett. Boldogan fogtam a piros lufit. Vidáman játszadoztam vele.
Futkároztam ide-oda.
– Jaj! – kiáltottam. – A szél elragadta tôlem a léggömböt! – elszontyolodtam.
De apu vigasztalt:
– Ne légy szomorú! Legközelebb jobban vigyázol majd a lufira.

B) ________________________________________________
A gyerekek kedvenc játékszere a léggömb.
Különbözô színekben lebeg az árusok körül. A gumija olyan
vékony, mint a hártya. Ha van benne levegô, akkor látszik igazán
az alakja. A felfújt lufi legtöbbször gömb vagy henger formájú, de
szív és nyuszi alakúak is vannak. Nagyon könnyû, ezért a levegô
áramlása a magasban tartja. Gyakran rövid madzagra kötik.

b) Húzd alá azokat a mondatokat, amelyek eseményt, történést tartalmaznak!

Melyik fogalmazásban találtál több ilyen mondatot?
c) Írd a fogalmazások betûjelét a megfelelô állítás után!
Lufiról szóló eseményt mond el: ________
Bemutatja, leírja, milyen a lufi: ________
d) Adj címet mindkét fogalmazásnak!
e) Készíts rajzot mindkét fogalmazás szövege alapján!

39
 Azokat az olvasmányokat, fogalmazásokat, amelyekben eseményeket
mondunk el vagy írunk le, elbeszélésnek nevezzük. Élõlények, tárgyak
bemutatására szolgál a leíró fogalmazás.

2. Ezeket a rövid szövegeket ismert ifjúsági regényekbôl írtuk ki. Olvasd el

figyelmesen ôket, s állapítsd meg, hogy melyik idézet elbeszélés, melyik leírás!
Jelöld E vagy L betûvel!

Nem ért az semmit, úgy jött a sok gyerek, mint a raj, s az mind a Csontos Szigfridet
akarta megvenni. Utoljára már nem is kérdezôsködtek, csak mentek egyenesen a
mézeskalácsos asztalhoz.
(Móra Ferenc: Kincskeresõ kisködmön)

Az úszó táncolni kezdett, aztán elmerült. Matula finoman meglendítette a nyelet,

aztán az orsóhoz nyúlt. A hal ide-oda rohant a víz alatt, az öreg hagyta, hogy
fáradjon, aztán felhúzta a víz színére az erôsen szabadkozó compót.
(compó: apró pikkelyes édesvízi hal)
(Fekete István: Tüskevár)

Akkora boltja volt, mint egy kalitka, két asztal betöltötte az egészet. Az egyik asztal
be volt terítve mindenféle históriás könyvekkel: az volt a könyvesbolt. A másik
asztalon szép rendben sorakoztak a mézesbábok, a tükrös szívek, a kivont kardú
mézeskalács huszárok, a mandulás pogácsák: az volt a mézeskalácsbolt.
(Móra Ferenc: Kincskeresõ kisködmön)

Aznap éjjel, hogy a hold felkelt, Bambi anyja újra megjelent.

Hirtelen ott állt a rét szélén, a nagy tölgynél, és Bambit kereste.
Bambi mindjárt észrevette és hozzászaladt.
(Felix Salten: Bambi)

Ugyanekkor a Tigris hangos kurrogással és morgással rávetette magát az abrosz

lecsüngô végére. Lerántotta, a földön hempergett vele, többször körülcsavarta
magán, aztán vad tusakodás után kidugta belôle a fejét, és csak ennyit kérdezett
értetlenül: – Nyertem?
(A. A. Milne: Micimackó)

A tanító úr szobájában ott ágaskodott az égbelátó. Három lába volt,

mint a fényképezôgépnek. Hosszú sárgaréz csöve, mint a hurkatöl-
tônek, csak sokkal vékonyabb. Szeme is volt mind a két végén,
csillogó-villogó gömbölyû üvegbôl.
(Móra Ferenc: Kincskeresõ kisködmön)
40
3. a) Melyik képrôl tudnál könnyebben elbeszélô fogalmazást írni?
Karikázd be a betûjelét! Indokold meg, miért azt választottad!
A) B)

Írd le egy-két mondatban, milyen eseményt látsz a képen!

__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
b) A történet folytatása látható ezeken a képeken.
Rajzold le, hogyan fejezôdhetett be a papagájhajsza!

c) Sorold fel, milyen mozzanatokból állt össze ez az esemény!

Így is kezdheted: Katira bízták a papagáj gondozását.
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________

d) Mondd el vagy írd le az elbeszélést!

e) Mutasd be néhány mondattal az A) képen látható papagájt! Mondd el, milyen
állat, mit tudsz róla! Miben különbözik az elmondott szöveg az elbeszéléstôl?
41
4. Emlékszel Fehér Klára Az iskolapad címû elbeszélésére?
a) Mondd el röviden a történet eseményeit!

b) Kik a történet szereplôi? ____________________________________________

5. Mirôl írt Móra Ferenc A századik könyv címû elbeszélésében?

a) Gyûjtsd össze a történet eseményeit! Folytasd!

A kis Móra Ferike hazaviszi az elsô bizonyítványát.
Jutalmul könyvet választhat édesapja „könyvtárából”.
________________________________________________________________
________________________________________________________________
________________________________________________________________
________________________________________________________________
________________________________________________________________
b) Hány szereplôje van a történetnek? ___________________________________

6. Keress a Hétszínvirág olvasókönyv olvasmányai közül elbeszéléseket!

7. Csak az esemény mozzanatait jelölô igéket közöljük. Bôvítsd azokat úgy, hogy
egy-egy mondattal a lehetô legtöbbet mondj el a barátok találkozásáról!

Megkért. Vigyem el. Elindultam. Találkoztam. Mentünk. Beszélgettünk.

Odaértem. Elváltunk. Elintéztem. Beszámoltam. Megdicsért.

Így is kezdheted: Még reggel megkért édesanyám, hogy vigyem el a cipômet a

cipészhez megjavítani. El is indultam a csomaggal.

8. a) Milyen eseményt ábrázol a kép? Gyûjtsd össze a legfontosabb mozzanatait cse-

lekvést jelentô szavak segítségével!
____________________________________________
____________________________________________
____________________________________________
____________________________________________
____________________________________________
____________________________________________
b) Számozd meg az esemény sorrendjében a szavakat!
Te hogyan tanultál meg kerékpározni?

42
 Az elbeszélõ fogalmazás tagolása
1. a) Három mese bevezetô mondatait írtuk le. Olvasd el ôket figyelmesen!

Egyszer régen egy szegény falusi legény elhatározta, hogy

vándorútra indul. Ment, mendegélt napokon át, míg egyszer
csak nagyon megéhezett. Mivel útitarisznyájában már nem talált
egy morzsányit sem a hazai cipóból, elhatározta, hogy betér a
közeli faluba, majd csak akad valaki, aki megkínálja egy kis
meleg étellel.

Jó száz esztendôvel ezelôtt élt Erdélyben valami Szilidár nevû örmény

ember. Afféle vásározó kalmár volt, tudta forgatni az eszét, a szerencse is
szolgált neki, mégis beleunt a mesterségébe.

Hol volt, hol nem volt, Nekeresden túl volt, volt egyszer egy
bolondos legény. Úgy hívták, hogy Fityók.

b) Mirôl szólnak ezek a mesekezdô mondatok? Mit tudtál meg belôlük?

Húzd alá a következõ kifejezések közül a megfelelôket!
a szereplô(k) nevét az események helyét
az események idejét az eseményt
a történet tanulságát a szereplô(k) érzéseit, kívánságait
az események elôzményét, ami a szereplô(k) cselekedeteinek okát, ami
az esemény elôtt történt kiváltja a további eseményeket

2. a) Tanulmányozd a Tél apó, a Ludas Matyi és A századik könyv címû elbeszélések

elsô bekezdését! Hogyan függnek össze az eseménnyel?

b) Mirôl szólnak ezek a mondatok? Mit tudtál meg belôlük?

__________________________________________________________________
__________________________________________________________________

3. Olvasd el Az iskolapad címû elbeszélés elsô három mondatát, amellyel az író

bevezeti a történetet! Melyik mondattal utal Köves Lajcsi tettére, az olvasmány
tartalmára? Másold ide azt a mondatot!
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
43
4. a) Keress olvasmányaidban bevezetô gondolatot, bevezetést!

b) Hogyan jelölik ezeket a részeket a mesékben, az elbeszélésekben?

__________________________________________________________________

5. a) Írj bevezetést a történethez!

__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
Beköszöntött a tél. A tücsök éhes volt és fázott. Bekopogott a hangyához, hogy enni-
valót kérjen tõle. A hangya azonban nem sajnálta meg a tücsköt, nem adott neki egy
szem búzát sem. Inkább néhány jó tanáccsal látta el. A muzsikálás helyett máskor
gondoljon az ínségesebb idõkre is.

b) Húzd alá, melyik szólás vagy közmondás illik a meséhez!

Kölcsönkenyér visszajár!
Nyáron gyûjts, hogy télen fûts!
Sok kicsi sokra megy.
Aki nem dolgozik, ne is egyék!

6. Folytasd a történetet az alábbi bevezetéshez illõ eseménnyel!

a) Csibike társaival együtt tegnap kelt ki a tojásból. Kibújt Kotlós mama szárnyai
alól, mert úgy gondolta, ideje megismerni a világot.
b) Volt egyszer egy erdõ, melynek a közepén egy terebélyes tölgyfa állt. Egy szép
õszi reggelen a tölgyfa alatt kibújt az avarból egy sárga kalapú gomba.

7. Olvasd el a fogalmazást! Húzd alá benne azokat a mondatokat, amelyek az ese-

ményt mesélik el!

A királylány
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy palota. Abban
lakott a király és a lánya. Egyszer a királylány kiment az
udvarra. Hirtelen egy csillag jelent meg elôtte, s csillagúton
vezette végig. A csillagút egy gyönyörû palotához vezetett.
A királylány bekopogtatott a palota ablakán. Egy szépséges
herceg lépett ki az ajtaján.
Nagyon megszerették egymást, és még azon az estén meg
is tartották az esküvôt.
Boldogan éltek, míg meg nem haltak.
(Szilágyi Andrea fogalmazása)
44
8. a) Figyeld meg ezt a képsort! Mi történhetett? Meséld el az eseményt!

b) Írj bevezetést az eseményhez!

__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
c) Fogalmazd meg és írd is le néhány mondatban, mi történhetett a mackóval!
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________

9. Mi lett a történet vége? Írj a szöveghez illõ befejezést!

Élt egyszer a baromfiudvaron egy rátarti kiskakas.

Ez a kiskakas mindenkinek azt híresztelte, hogy reggelente õ ébreszti fel kukoré-
kolásával a napot. Ha õ nem kukorékolna, egész nap sötét lenne. Egyik reggel, ami-
kor felébredt, éles fény világított a szemébe. Körülnézett, és látta, hogy a nap már
javában az égbolton jár, s a baromfiudvar lakói is a vályú körül tolakodnak.
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
10. Alkoss olyan történeteket, amelyeket a következõ közmondásokkal lehetne befejezni!

a) Többet ésszel, mint erõvel!

b) Aki másnak vermet ás, maga esik bele.
c) Jóból is megárt a sok!
d) Ajándék lónak ne nézd a fogát!
45
11. Állapítsd meg a megadott kifejezések segítségével, melyik befejezô gondolat
mit tartalmaz! Írd a megfelelô mondat után a vonalra!

ténymegállapítás, vélemény, érzelem, kívánság, tanulság

a) Egész életemben büszke leszek rá, hogy Három Matyi mellettem választott
helyet magának.
_________________________________
b) Azóta sem tettem be a könyvtáramba könyvet olvasatlanul. Az Okos könyvbe
azonban jegyeztem már egyet-mást magam is azóta, de édesapáménál okosabb
tanácsot egyet se. _________________________________

c) Akkor aztán elôvették a zsugori rokont. Jól elverték, és kizavarták a palotából.

_________________________________
d) Máskor is voltam vendégségben. De ilyen jól még nem éreztem magamat.
_________________________________
e) Bizony, bizony, mindenkinek tanulni kell, ha tudni akar.
_________________________________
f) Holnap legyenek a ti vendégeitek!
_________________________________
g) Mennyi jóság fér el egy csöppnyi gyermekszívben...
_______________________________
h) Ha gyorsan írok, most is megesik még velem, hogy
megfordítva írom az S-et. Amikor észreveszem a hibát,
mindig teleszalad a szemem könnyel, és megcsókolom a
szívemmel azt a ráncos öreg kezet, amelyik a kígyóbetût
elôször mutatta meg nekem.
_______________________________

12. Figyeld meg a Tél apó, A négy muzsikus és a Ludas Matyi utolsó bekezdését!

Mirôl szólnak ezek a mondatok?

Minden mondat az eseményrôl szól?
Hogyan függnek össze az eseménnyel?
Mit fogalmaznak meg az eseménnyel kapcsolatban?
(Lezárja az eseményt; tanulságot fogalmaz meg;
tartalmazza a szereplô(k) véleményét, megállapításait;
kifejezi a szereplô(k) érzéseit, kívánságait.)

46
13. a) Keress olvasmányokban, mesékben befejezô gondolatot, befejezést!

b) Hogyan jelölik ezeket a részeket a mesékben, az elbeszélésekben?

__________________________________________________________________
14. Csoportmunkában végezzétek el a következô feladatot!
Válasszatok egy ismert mesét! Fogalmazzátok meg a befejezést többféleképpen is!

1. csoport: meseszerû befejezéssel,

2. csoport: fejezze ki a szereplô(k) érzéseit,

3. csoport: fogalmazzon meg jó tanácsot vagy tanulságot,

4. csoport: utaljon a késôbb történtekre,

5. csoport: az esemény utolsó mozzanatával zárja le a

történetet.

Az elbeszélõ fogalmazás részei: bevezetés, tárgyalás, befejezés.

A bevezetés bemutatja a szereplõket, az esemény helyét, idejét, okát, utal a tár-
gyalásban történtekre.
A tárgyalás az elbeszélés fõ része, leírja az eseményt.
A befejezés lezárja az eseményt, tartalmazhat megállapítást, állásfoglalást,
véleményt, érzelmet, kívánságot, tanulságot. Az elbeszélés részeit új bekezdé-
sekbe írjuk.

15. a) Olvasd el ezt a rövid fogalmazást! Keretezd be különbözô színnel az egyes

részeket (bevezetés, tárgyalás, befejezés)!
A farkas, a róka meg a nyúl
Volt egyszer egy farkas, egy róka és egy nyúl. Versenyez-
tek, ki tud nagyobbat ugrani.
Hosszú, széles árok volt az erdô szélén. Nekifutottak, de
csak a nyúl tudta átugrani, a farkas és a róka belepottyant.
Kimászni nem tudtak. A róka megígérte a farkasnak, ha
segít neki kimászni, ôt is kihúzza. Felkapaszkodott hát a
farkas hátára, és egy ugrással kint termett. Úgy elszaladt,
hátra sem nézett.
A farkas még ma is várja a rókát, ha azóta meg nem unta.

b) Hasonlítsd össze az egyes részek hosszúságát! Mit tapasztaltál?

47
16. Melyik része lehet az elbeszélésnek? Írd a vonalra, és indokold válaszodat!

a) Van úgy, hogy valaki akaratán kívül válik híressé. Így történt Torzsarágóval, a
szürke nyuszival, aki egy szép napon híres lett.
_____________________________________
b) – Semmi vész – nyugtatta meg a szurkolókat Laci. Legközelebb biztosan gyôzni
fogunk.
_____________________________________
c) Volt egyszer egy kislány, nem messze, talán a szomszéd utcában, vagy éppen a
tiétekben, a ti házatokban. Katinak hívták.
_____________________________________
d) Az ôsszel kaptak egy kölyökpulit a Kovács testvérek. Nagy volt az öröm, amikor
letették az udvar közepére.
______________________________________
e) Azóta üldözi a kutya a macskát, a macska az
egeret.
________________________________
f) A legény bedobta a kolbászdarabokat a vízbe, és csakhamar elkészült a leves.
Akkor levette a tûzrôl, tarisznyájából kanalat horgászott elô, leült, és jóízûen
falatozni kezdett.
____________________________________
17. Alkoss bevezetô és befejezô gondolatot a mese tárgyalásához!

Bodri kutya meg a csont

_________________________________________
_________________________________________
_________________________________________

Vitte haza boldogan, hogy otthon megegye.

Útközben egy patak hídján ment át. Ahogyan
megállt a hídon, látja ám a víz tükrében, hogy egy
másik kutya is csontot cipel. Gondolta, megszerzi
azt is, és rámorrantott a kutyára.
_________________________________________
_________________________________________
_________________________________________
_________________________________________

48
18. a) Ennek a képsornak a bevezetését már olvashattad a 12. d) feladatrészben.
Adj címet az eseménynek!
_____________________________________________

b) Fogalmazd meg társaiddal közösen, majd írd le a történet tárgyalását!

__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
c) Írd meg önállóan a befejezô gondolatot! Adunk hozzá egy rajzos ötletet, de
csak akkor használd fel, ha nem tudsz mást kitalálni!

A befejezô gondolat: ______________________

________________________________________
________________________________________
________________________________________
d) Változtasd meg a befejezést! Fejezzen ki más
tartalmat!
________________________________________
________________________________________
________________________________________

49
19. Mi a hiba a mese lejegyzésében?
a) Jelöld benne a tagolási hibákat az ismert javítási jelekkel!
A nyuszi meg az ôzike
A nyuszi meg az ôzike barátságban éltek. Egyszer ennivalót keresett a
nyuszi, és talált is két répát. Az egyiket jóízûen elfogyasztotta, a másikat
elvitte az ôzikének. Mivel a barátja nem volt
otthon, ezért a répát a ház ajtajába rakta. A
hazatérô ôzike megtalálta, de nem volt éhes.
Néhány perc alatt elszaladt a nyuszihoz, de ô
már javában aludt. Másnap reggel megtalálta a
nyuszi a saját répáját. Bevitte kuckójába, és
azóta sem nyúlt hozzá. Úgy vigyáz rá, mint a
szeme világára.
b) Írd le a mesét helyesen tagolva a vonalas emlékeztetôre!

A részek nevét (bevezetés, tárgyalás, befejezés) írd a keretbe!

___________________________________________
____________________________________________
_______________________________________________________________
____________________________________________
_______________________________________________________________
_______________________________________________________________
_______________________________________________________________
_______________________________________________________________
_______________________________________________________________
_______________________________________________________________
_______________________________________________________________
_______________________________________________________________
_______________________________________________________________
____________________________________________
_______________________________________________________________
c) Találj ki érdekes, figyelemfelkeltô címeket a meséhez!
_____________________________________________________
_____________________________________________________
_____________________________________________________

50
 Az események elõzménye, következménye
1. a) Egészítsd ki a hiányos mondatokat!
Mi a következménye?
Ha esik az esô, ____________________________________
Ha késôn kel fel a nap, ______________________________
Mi az elôzménye?
Ha ________________________________, a jég felolvad.
Ha ________________________________, jól felelek.
Ha ________________________________, baleset érhet.
b) Keresd az elôzményt és a következményt! Írd be a hiányzó helyekre!
elôzmény: ___________________________________________________
esemény: Kilyukadt a labda.
következmény: _______________________________________________
c) Találd ki, mi lehetett az esemény! Pótold a hiányzó mondatot!
elôzmény: Kati megígérte édesanyjának, hogy kijavítja osztályzatát.
esemény: ____________________________________________________
következmény: Ötösre felelt olvasásból.
d) A következõ mondatok közül melyik hova illik? Írd a megfelelõ helyre!
Évát küldték tejért. Tej nélkül maradt a család. Kiszakadt a tejeszacskó.
elôzmény:_____________________________________________
esemény: _____________________________________________
következmény: _________________________________________
Hasonlítsd össze társaiddal a megoldásokat! Mit tapasztalsz? Miért?
2. Emlékezz vissza a Batyu címû elbeszélésre!
Mi lehetett az esemény elôzménye? Fogalmazd meg!
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
3. Olvasd el a Cinegefészek címû elbeszélést, és válaszolj röviden a kérdésekre!
Mi lett Móra Ferike tettének következménye?
_________________________________________________________
_________________________________________________________
Hogyan végzôdhetett volna a történet, ha a kisfiú nem töri össze a tojásokat?
________________________________________________________________
________________________________________________________________
51
4. Írj elbeszélô fogalmazást errõl a képsorról!
A fogalmazás melyik részébe kerül
az elôzmény: _____________________________________________________
az esemény: ______________________________________________________
a következmény: __________________________________________________

5. a) Figyeld meg a következõ képsort! Találd ki

az elôzményt:____________________________________________________
az eseményt: ____________________________________________________
a következményt:_________________________________________________

b) Mondd el a foghúzás történetét a képsor segítségével!

c) Mit gondolsz? Az eseményt csak a történés sorrendjében mondhatod el vagy írhatod le?
Egy fogalmazást mutatunk be. Számozd meg a képeket aszerint, hogy az írója
milyen sorrendben számolt be a foghúzásról!
Palkó a fogorvosnál
Tudjátok-e, mi történt? Palkónak az egyik nap kihúzták a fogát.
A dolog úgy kezdôdött, hogy Palkó nem szeretett fogat mosni.
Ha édesanyja rászólt, durcásan lökte félre a fogmosó eszközöket. Így ment ez
heteken, hónapokon át.
Egyszer csak elkezdett fájni a foga. Hiába borogatták, nem használt semmit, ezért
el kellett indulni a fogászatra. Amikor beértek a rendelôbe, izgatottan foglaltak helyet.
Nemsokára beszólították ôket. Palkó reszketve ült a székbe. A doktor bácsi egy
hatalmas fogót vett elô. Palkó szemébôl csordogált a könny, mire kihúzták a fogát.
Amikor túlesett rajta, a fiú megfogadta, hogy többet nem marad el a fogmosás.
Mit tapasztaltál? ____________________________________________________
52
6. Ez a képsor a 3. osztályosok futóversenyérôl készült. Egy-egy szóval jeleztük az
esemény idôrendjét: az elôzményt, az eseményt, a következményt.

edzés verseny gyôzelem

a) Alkoss összekötéssel szószerkezeteket!
Milyen? Mi? Milyen? Mi?
salakos buzdítás díszes verseny
hangos idô csillogó fiú
komoly pálya boldog érem
elszánt nézôtér nagyszerû oklevél
edzett futó alapos felkészülés
b) Írj mondatokat a szószerkezetekkel! Alkoss belõlük szöveget!

c) Mondd el a futóverseny történetét!

d) Írj elbeszélô fogalmazást más sorrendben a versenyrôl! A képsor utolsó mozza-
natával is kezdôdhet a fogalmazás, mint az itt következõ részletben.
Az izgalmas verseny
Szinte szárnyakon terjedt a hír. Másnap már mindenki róla beszélt az iskolában.
– Hallottad? Faragó Pista megnyerte a 3. osztályosok 60 méteres futóversenyét!
– újságolták a fiúk egymásnak. – Díszes oklevelet is kapott, és csillogó érmet
akasztottak a nyakába...
Folytasd önállóan a történetet!
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________

53
 Az események sorrendje
1. Figyeld meg a részletekben, melyik esemény történt elôbb, melyik késôbb!
Számozással jelöld a mondatok elôtt a sorrendet!

a)  A hangya ráült az ágra, és megmenekült.

 A galamb ágat dobott a patakban vergôdô hangyának.
b)  Azt fogadta fiává, aki a legtisztább szívû és a legbecsületesebb fiú.
 Egy bölcs és igazságos királynak nem volt gyereke.
c)  Segítettem egy varjún, egy halacskán és egy öregemberen.  De sok
kalandom volt útközben!
d)  Az ünnepélyes megnyitó után minden képet megnéztünk.  Osztályunkból
két tanuló kapott elismerô oklevelet.  Többször is megálltam Az elátkozott
béka címû mese illusztrációja elôtt.

2. a) Számozd meg a történés sorrendjében a következõ szavakat!

 éheznek  összegyûjtöttük  falatoztak  kiraktuk  vártunk
 leszálltak  röpködtek  megfigyeltük  örültünk

b) Fogalmazz a szavakkal rövid történetet! Írd is le!

3. a) Állítsd számozással sorrendbe a történet mon-

datait, és olvasd el ôket helyes sorrendben!

 Mind a kettô magának akarja.

 A csibék fölborulnak.
 Két kiscsibe megy az úton.
 Húzzák, húzzák kétfelé.
 Most mindegyiknek fél giliszta jut.
 A giliszta elszakad.
 Találnak egy hosszú gilisztát.

b) Rajzold le a szöveg mellé az esemény három

leglényegesebb mozzanatát!

c) Mondd el a mesét, mintha az óvodások hall-

gatnák! Egészítsd ki a mesékre jellemzô kife-
jezésekkel, pl. így:

Egyszer volt, hol nem volt..., ment, mendegélt két kiscsibe..., korgott a gyomruk az éhségtôl stb.

54
4. a) Rajzold meg A galamb és a hangya címû mese hiányzó képeit!
Számozd meg a képeket abban a sorrendben, ahogy az esemény megtörtént!

b) Írj jellemzõ igéket a képek alá!




 
 
c) Meséld el a történetet az általad gyûjtött igékkel!

5. Állítsd sorrendbe a következô mese mondatait! Ha ügyesen dolgozol, akkor a

mondatok elôtt álló betûkbôl egy szót kapsz.

r Kiáltani kezdett:
– Ide hamar, ide, itt a farkas!
d Szétszaggatja kénye-kedve szerint a juhnyájat!
ô Így tett még kétszer vagy háromszor a fiú, míg
egyszer csakugyan a nyájra tört a farkas.
n Látja a farkas, hogy nincs mitôl félnie.
e A parasztok azt hitték, hogy rossz szokása sze-
rint most is rászedi ôket.
d Odafutnak a parasztok, s látják: hazug volt a kiabálás.
i Juhokat ôrzött egy kisfiú, s mintha farkast látna, kiáltozni kezdett:
– Segítség! Farkas! Farkas!

Az elbeszélõ fogalmazásban az esemény egyik mozzanata a másikat idõrend-

ben követi.
Az esemény megtörténhet a beszélõ szempontjából a jelenben, a múltban és
a jövõben is.

55
 Fogalmazz változatosabban, hangulatosabban!
1. a) Olvasd el a következõ idézeteket! Figyeld meg, milyen választékosan, hangulatosan,
érdekesen fejezik ki az írók gondolataikat! Mit tanulhatunk tõlük?
Húzd alá az idézetekben a neked legjobban tetszô szavakat, kifejezéseket!
Az erdô újra ezer hangtól csengett, a nap széles sugarakkal tûzött át a facsúcsokon,
mindenütt világos volt... (F. Salten: Bambi; fordította: Fenyô László)
A bokrok között megült az alkony, aztán lassan kezdett felkúszni a fák derekán.
(Fekete István: Tüskevár)
A lángok játékosan nyaldosták a bográcsot.
(Fekete István: Tüskevár)
Egy napon, mikor a Nap elsô tavaszi látogatásainak egyikével tisztelgett az erdô-
ben, ajándékul hozván egy kis májusi illatot, és mikor a patakok fecsegve és
csörögve üdvözölték egymást az ünnepélyes alkalomból, s a tócsák álmodozva
bámulták a fölöttük suhanó felhôket...
(A. A. Milne: Micimackó; fordította: Karinthy Frigyes)
Ezek után egy termetes gilisztát húzott a horogra. A giliszta erôsen tiltakozott
szabadon maradt részével, de ezt nem is lehetett tôle rossz néven venni.
(Fekete István: Tüskevár)
Mert a szél közben erôsen feltámadt, és kárörvendô suhogással nyalta a roska-
dozó havat.
(Fekete István: Téli berek)
Lágy és átlátszó kis felhôk játszadoztak boldogan a kék égbolton, ráugráltak a
napra, mintha el akarnák takarni, aztán megint lemásztak róla, hogy a következô
jöhessen sorra.
(A. A. Milne: Micimackó; fordította: Karinthy Frigyes)
b) Ezeket az idézeteket megfogalmaztuk köznapi kifejezésekkel is.
Válaszd ki, melyik idézethez tartozik, és írd a számát a keretbe!
1. A bogrács alatt ég a tûz. 5. Közeledik az este.
2. A felhôk el akarják takarni a napot. 6. Fújja a szél a havat.
3. Virrad. 7. Beköszönt a tavasz.
4. A giliszta nem szereti, ha horogra tûzik.

56
2. a) Olvasd el a következõ fogalmazást! Mi a véleményed róla?
Hogyan lehetne változatosabbá tenni a szöveget?
Tél van. Esik a hó. Éhesek a madarak. Madáretetôt
készítettünk. Rendszeresen etetjük a madarakat. Az
ablakból nézzük ôket. Majd meghálálják a gondoskodást.
b) Fogalmazd át a szöveg mondatait úgy, hogy kifeje-
zôbbek, választékosabbak legyenek! Egy mondatot
többféleképpen is megfogalmazhatsz.
Pl.: Tél van. Farkasordító hideg van.
A zord tél már elûzte a bársonyos ôszt.
Esik a hó. ____________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

c) Az átalakított mondatokkal írj érdekes, választékos fogalmazást a téli madárete-

tésrôl! Ne feledkezz meg a címadásról és a helyes tagolásról sem!
3. a) A következõ kifejezéseknek hasonló a jelentése, mégsem mindegy, mikor melyiket
használod.
eltûnik, kereket old, odébb áll, elkalandozik, odasettenkedik, kiszökik, iramodik
Jelentésük: ______________________________________________________
b) Válaszd ki közülük a legmegfelelõbbet a következõ mondatokba!

Jobbnak látta, ha ____________________, mert az uraság küldte is a hajdúkat.

Az esôcsepp gyorsan ____________________________ a tenyeremrôl.
Lábujjhegyen __________________________ a mindentudó kalaphoz.
Matyi gondolatai messzire ______________________________ az órán.
Az ebéd ínycsiklandó illata _________________________ a lépcsôházba.
Gyorsan ___________________________ a tett színhelyérôl.
A szarvas az erdô bozótjába ___________________________ .
57
4. a) Gyûjtsd össze a megy ige rokon értelmû alakjait, hogy könnyebb legyen a követ-
kezô két feladat megoldása!
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
b) Egészítsd ki a gyûjtött rokon értelmû szavak megfelelôjével a hiányos mondatokat!
Az ember általában megy.
Ha lassan megy, _______________________________________
Ha gyorsan, __________________________________________
Ha bizonytalanul, ______________________________________
Ha céltalanul, ________________________________________
Ha észrevétlenül, ______________________________________
Ha alattomosan, _______________________________________
Ha szégyenkezve, ______________________________________
Ha nehézkesen, _______________________________________
c) Olvasd el a következõ két szöveget! Fogalmazd meg, milyen hibát követett el
az írójuk!
A) Zsuzsi egyik délután elment a barátnôjéhez. Együtt mentek játszani a közeli parkba.
Odament hozzájuk Andrea is. Sokat labdáztak. Mindig csak Bea ment a labda
után. Mindhárman öt órakor mentek haza.
B) Zsuzsi egyik délután elbotorkált a barátnôjéhez. A közeli parkba együtt csoszog-
tak játszani. Hozzájuk ólálkodott Andrea is. Sokat labdáztak. Mindig csak Bea
lôdörgött a labdáért. Mindhárman öt órakor vánszorogtak haza.
d) Javítsd ki rokon értelmû igék felhasználásával a c) feladatrész szövegeit is!

5. Mitôl lett egyhangú, unalmas az alábbi szöveg? Tedd változatosabbá rokon értelmû
fônevekkel! Gyûjts a javításhoz hasonló jelentésû szavakat!
ennivaló: ________________________________________________________
A kis rókának nem könnyû megszerezni az
ennivalót. A róka ezért megtanítja a kölykeit,
hogyan kell ennivalót szerezni. Hamarosan
eljön az idô, hogy az apróságok összevere-
kednek az ennivalón. Késôbb is sok bátor-
ságra, ravaszságra van szüksége a felnôtt
állatnak, hogy ennivalót szerezzen.

58
6. Húzd át a szövegbe nem illõ igéket!

futott
A repülôgéphez lépcsô kísért, egészen a nyitott ajtóig, ami
vezetett
tátongott érezte
úgy függött, mint egy ásító száj. Igazából most sejtette azt:
ácsorgott említette
repülni fog, elôször életében, s ez egy kicsit nyugtalanná

csinálta mutogatott kikísérte

helyezte. A lépcsôrôl még hajladozott a nagyapjának, aki vele rohant
tette integetett üldözte
a repülôtérre.
7. A jóból is megárt a sok – tartja a szólás. Miért?
Ákosnak jó napja volt az iskolában. Csupa jó dolog történt
vele. Nyelvtanórán jó helyesírással dolgozott. Tanítójától
jó értékelést kapott. Otthon is megdicsérték a jó tanulót.
a) Húzd alá azokat a szókapcsolatokat, amelyekben a jó
melléknév elôfordul!
Pl.: jó nap
b) Keress az ismétlôdô szó helyett találóbbat!
jó: _____________________________________________________________
c) Javítsd ki a szöveget, és úgy mondd el (írd le) a történetet!
Azért használunk fogalmazásainkban rokon értelmû szavakat, hogy el-
kerüljük velük a szóismétlést, és pontosabban, választékosabban tudjuk
kifejezni gondolatainkat.

8. Alakítsd át a következõ mondatokat! Változtasd meg a beszélô szándékát a

zárójelbe tett kifejezés szerint!
Nagy boldogság töltötte el a kisfiú szívét. (öröm)
________________________________________________________________
Szomjas lehet ez a fûzfa. (érdeklôdés)
________________________________________________________________
Valaki odaadja a pokrócot az öregnek. (felszólítás)
________________________________________________________________
Sok ilyen hôst hordhatna a Föld. (kívánság)
________________________________________________________________
59
9. Miben hasonlít a Fekete István Tüskevár címû regénye alapján készült két fogalma-
zás egymáshoz? Miben különbözik?
Melyik érzékelteti jobban a halászat izgalmát? Miért?

a) Az elsô ponty
Matula bácsi kiment Gyulával horgászni. Az öreg rábízta a felszerelést,
hadd csinálja a fiú, most horgászik elôször életében.
Leültek a partra. Gyula olyan erôvel vágott be, hogy az úszó messze hátra
repült, s a horog beakadt a nádba. Matula oktatta a fiút, hogy ez nem
béresostor, csak finoman, elôször a horog akadjon be.
Gyula erôsen figyelt. Egyszer csak megmozdult az úszó, és az orsó sebesen
eresztette a fonalat. A gyerek reszketett az izgalomtól. Nehezen tartotta a
felszerelést. A pákász átvette a horgászbotot, és fárasztotta a halat. Biztosan
vadponty – gondolta –, az csinál ilyen parádét. Látszott, hogy a kiemelôre is
szükség lesz.
Matula felhúzta a levegôre a halat, Gyula pedig nagy élvezettel emelte
ki a partra. Gyönyörûnek találta. Ilyent még nem látott életében.

b) Az elsô ponty
Matula bácsi kiment Gyulával horgászni.
– Hadd csináljam én! – kérte az öreget a fiú. – Most horgászok életemben elôször!
Leültek a partra. Gyula nagy erôvel vágott be, hogy az úszó messze hátra repült.
– Matula bácsi, beakadt a horog a nádba – mentegetôzött a fiú.
– Ez nem béresostor! Csak finoman, fiam! Akassza be elôször a horgot!
Gyula erôsen figyelt.
– Hû, megmozdult az úszó! Hová viszi a fonalat? Jaj, de nehéz! – reszketett
Gyula az izgalomtól.
– Adja ide azt a horgászbotot! – szólt nyugodtan az öreg. – Hol a kiemelô?
Addig kifárasztom ezt a vadpontyot, az csinál ilyen parádét.
Matula felhúzta a halat a levegôre, Gyula pedig nagy élvezettel emelte ki a partra.
– Matula bácsi, gyönyörû ez a hal! Ilyent még nem láttam életemben!

Hasonlítsd össze az a) és b) fogalmazás mondatfajtáit! Mit tapasztalsz?

Húzd alá a b) fogalmazásban azokat a mondatokat, amelyek örömet, kívánságot,
érdeklôdést, csodálkozást vagy felszólítást fejeznek ki!

Az elbeszélésben a különbözõ mondatfajták élményszerûbbé teszik az

esemény elmondását vagy leírását.

60
10. a) Adj címet a képnek! (Kérdô, felkiáltó, felszólító vagy óhajtó mondat is lehet cím.)

b) Folytasd a szavak, kifejezések gyûjtését!

jelmezes figura, maskara, mesebeli alakok, szemet gyönyörködtetô, ötletes
jelmez, álarc, igen látványos volt, nagy sikert arat,
________________________________________________________________
________________________________________________________________
c) Alkoss különbözõ mondatokat az eseményekrôl!
kijelentô: ________________________________________________________
________________________________________________________________

kérdô: ___________________________________________________________
________________________________________________________________

felszólító: ________________________________________________________
________________________________________________________________

felkiáltó: _________________________________________________________
________________________________________________________________

óhajtó: __________________________________________________________
________________________________________________________________
d) Írj elbeszélést a farsangi szórakozásról! Tedd élményszerûbbé különbözô mondat-
fajtákkal!

61
11. a) Olvasd el a három beszámolót (elbeszélést)!
Kinek mondhatta el Krisztina az oltás eseményét? Írd a szövegek utáni vonalra!

A)
– Jaj, tanító néni kérem! Gondolja el, ma az elsô órán, matematikán, volt ám
nagy riadalom az osztályban! Egyszer csak kopogtatnak, megjelenik az
iskolaorvos a védônôvel. Sejtettük, mi fog történni! Közölték, hogy védôoltást
kapunk. Tessék elhinni nekem, hogy egy kicsit fájt, de ki lehetett bírni! Egyetlen
gyerek sírt... Megmondjam ki volt az? ________________________________

B)
– Helló, szia Pircsikém! Ma nagy buli volt a suliban. A
Szabó nem tudott egy kukkot sem, már majdnem vonyogót
kapott, amikor zörgetnek az ajtón, és megjelent a doki,
hogy oltást kapunk. Öregem, mindenki be volt rezelve,
cidrizett a társaság. Mondták ám, hogy nem fog fájni, de
gondolhatod, hogy mi nem hittünk nekik. Találd ki, ki
bôgött! Máskor olyan nagy szája van, most meg, meg sem
kapta a döfit, már itatta az egereket... _______________

C)
– Szervusz, Öcsike! Képzeld, elmaradt az iskolában az elsô óra, mert szurit
kaptunk. A doktor bácsi megmondta, hogy miért oltanak be minket. Nem fájt,
csak egy szúnyogcsípés volt az egész. Ti az oviban kaptatok már oltást? Ne félj,
ha nem, majd kaptok az iskolában! Ugye, te biztosan nem fogsz pityeregni?
Közülünk csak egy iskolás sírt, gyáva volt, nem volt szép tôle... ______________

b) Mi a különbség a szóhasználatban, a mondatszerkesztésben az egyes szövegek

között?
c) Hogyan fejezi ki a kislány a három beszámolóban az alábbi szavakat?
A) B) C)
orvos: __________________ __________________ __________________
oltás: __________________ __________________ __________________
iskola: __________________ __________________ __________________
sír: __________________ __________________ __________________
Írd ide, milyen szavakat mond még másféleképpen! ______________________
________________________________________________________________

A hallgató (olvasó) megválasztása is befolyásolja a szóhasználatot

(a szövegalkotó munkát).
62
12. Hogyan számolnál be a következõ eseményekrôl az osztályfônöködnek, a barátod-
nak, a szüleidnek? Válassz a témák közül tetszés szerint!

Elveszett a kerékpárod
Megnyerted a mesemondó versenyt
Elôkerült az elveszett kiskutyád
Érdekes filmet láttál a moziban

13. Gyakorold önállóan a fogalmazásírást!

Választhatsz a következõ témák közül!

A hócsata Egyedül a konyhában

Építjük a házat A kiránduláson történt
Emlékezetes kaland Papírgyûjtés

Párbeszéd az elbeszélésben

1. a) Olvasd el az alábbi két szöveget, és hasonlítsd össze ôket! Mi a hasonlóság, és

mi a különbség közöttük?
A)
A tanító néni megkérdezte Attilától, hogy miért késett el. Lehajtott fejjel, ôszin-
tén bevallotta, hogy sokáig nézte a tévét este, ezért késôn feküdt le.
Tanítója jóindulatúan figyelmeztette, hogy máskor idejében feküdjön le.
B)
– Miért késtél el, Attila? – kérdezte a tanító néni.
– Megmondhatom ôszintén? Sokáig néztem a tévét az este – vallotta be lehaj-
tott fejjel a fiú.
– Máskor idejében feküdj le! – figyelmeztette jóindulatúan a tanítója.

b) Figyeld meg a párbeszéd írásmódját! Húzd alá különbözô színnel a tanító néni
és Attila megszólalásait, valamint a mesélô gondolatait!

2. Másolj tetszés szerinti rövid párbeszédet az Az már nem igaz! címû magyar
népmesébõl, és írd át színessel az írásjeleket!

Figyeld meg, milyen helyesírási szabályokat kell betartanod a párbeszéd írásakor!

63
3. a) Számozással állítsd sorrendbe a párbeszéd mondatait!

– Csak nem akarjátok, hogy egy hetet töltsek

ebben a helyzetben?
– Majd felolvasunk neked – mondta Nyuszi
gyöngéden.
– Gondolom, egy hét elég hozzá.
– Meddig tart az? – kérdezte Micimackó szorongva.
– Mit tegyünk? Nem megy másképp.
– Akkor csak egyet tehetünk. Meg kell várnunk, amíg újra lesoványodsz.

b) Írd le a mondatokat helyes sorrendben a füzetedbe! Írd át színessel a párbeszéd

írásjeleit!

4. Egészítsd ki a hiányos párbeszédet!

;;; ?#6+    $ ( # 0 #6 # @/,A
',#B ;;;
;;; C.D+# + E /+)" ;;; 01#+  @/!A7
;;; F#$  ! #$  + +(#  G$ 0 H
;;; <( +#@I,I#$ 01##JKL# ',#7
;;;
;;; C* M# 
1,I+#@N +)"2#$ ;;;
;;; %2+ O3#M#$ ;;; 0 P'#  $, #  
  # 
 ;;;
B
13((1#  +@/,A ',#B Q#RS  +(1# 
 ,  #G #@B
;;; ;;       @/,A7

Benczur Gyula: Diadalmas Mátyás

64
5. a) Játszd el társaiddal a következõ helyzeteket!

Új cipôt vásároltok.
Eltévedtél egy nagyvárosban, s a rendôr
bácsitól kérsz segítséget.
Kölcsönözni szeretnél a könyvtárból.
A vonaton megismerkedsz egy hasonló korú gyerekkel.

b) Írd le párbeszédes formában az egyik jelenetet!

6. a) Bizonyára ismerôs a következõ szöveg.

Miben különbözik az olvasókönyvben lévô szövegtôl?

Azt mondja egyszer a szegény asszony Matyinak, hogy hajtson el

tizenhat libát a döbrögi vásárra, de két máriáson alul ne adja párját.
A vásáron megkérdi az uraság Matyitól, hogy mennyiért adja a libák
párját. Amikor megtudja, alkudni akar, de Matyi kijelenti, hogy a ki-
rálynak se adja áron alul. A földesúr int a hajdúknak, azok behajtják a
tizenhat libát az udvarára, és huszonötöt vágnak Matyira. Aztán a föl-
desúr hazaküldi a pórul járt legényt.

b) Kik a szereplôk (kik beszélgetnek) ebben a szövegben?

__________________________________________________________________

c) Alakítsd át a meserészletet úgy, hogy legyen benne párbeszéd!

Fogalmazz változatosan, és használj különbözô mondatfajtákat!

A párbeszéd színesíti a fogalmazásunkat, általa az esemény élménysze-

rûbbé, pergõbbé, elképzelhetõbbé válik.

7. Hogyan zajlott le a tanító úr látogatása Három Matyiéknál?

Alakítsd át a szöveget párbeszéddé!

Egyszer csak kopogtak az ajtón. Jó napot kívánok, Banos pék! Mi

járatban van erre, mifelénk? Megszólalt az ágyban fekvô öreg
ember. Szeretném megtudni, mi baja van Matyinak. A tanító úr
érdeklôdött. Most jött haza az iskolából, szegény gyerek elaludt a
padon. Hol van most Matyi? Nézzen be, tanító úr, a pékmûhelybe,
biztosan ott lesz!

65
8. Tedd próbára a tudásod! Írj olyan párbeszédet tartalmazó elbeszélô fogalmazást,
amelyben különbözô mondatfajtákkal színesíted, élénkíted a történeted!
(Csak akkor alkalmazz felkiáltást, kérdést, kívánságot, felszólítást, ha a tartalom
megengedi, megkívánja azt.) Válassz a következõ címek közül!

Állatkertben jártam
Az állatkert új szerzeménye
Állatkerti séta

Folytasd a megkezdett fogalmazást!

Tegnap olvastam az újságban, hogy az

állatkertben kis bocsok születtek.
– Mikor nézhetem meg ôket? – kérdeztem
édesanyámtól.
– Szombaton menjetek, vidd el a húgodat is! Ôt is érdeklik az állatok –
hangzott a válasz.
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________

9. A következõ témákból választva írj párbeszédet is tartalmazó fogalmazást!

Veszekedôk Szülinapi buli

A játszótéren történt Eltévedtem!
Izgalmas verseny Szünetben

66
 A MESE ÉS A MONDA

1. Olvasd el Weöres Sándor Három változat címû versét a mesérôl!

A meséhez mennyi bizalom kell,

hogy kavics-mód sok legyen a kincs,
és a mondott rózsa illatozzék,
és nyisson az álmodott kilincs.

A meséhez mennyi szánalom kell,

mennyi gyûlölet és sérelem,
hogy a gonosz mind pokolba vesszék,
a jó végül gyôzelmes legyen.

A meséhez mennyi félelem kell,

kályha mellett, hol semmi veszély,
minden zúgból manó leskelôdjék,
torkot tátson odakinn az éj.

a) Mit közöl a költõ a mesérôl? Milyen érzéseket vált ki belõled a mese?

b) A vers melyik két sora fogalmazza meg azt a gondolatot, hogy a mesében
mindig az igazság, a jó gyôzedelmeskedik? Húzd alá!

c) Keress olyan meséket, amelyekben a szereplô(ke)t

valamilyen sérelem éri: _____________________________________________
________________________________________________________________
a szánalom menti meg: _____________________________________________
________________________________________________________________
veszély fenyegeti: __________________________________________________
________________________________________________________________

d) Mondd el, miért szereted a mesét!

e) Miért érdekes a versben a versszakok elsô sora?

2. Neked melyik a kedvenc meséd? Írd ide a címét!

__________________________________________________________________

67
3. Gyûjts kifejezéseket!
a) Milyen lehet a mese bevezetése?
Például: járj szerencsével,

b) Milyen lehet a mese befejezése?

Például: ásó-kapa válasszon el,

c) Meseolvasás közben folyamatosan jegyezd fel az érdekes kifejezéseket!

4. a) Kösd össze azokat a szavakat, amelyeket beszédünkben gyakran kapcsolunk

össze! Közöttük sok, úgynevezett állandó szókapcsolat van.

gyanút csal füstbe tesz

lépre üt lóvá gurul
fejét fogott dühbe tesz
nyélbe töri tûvé ment

b) Olvasd fel helyesen a szókapcsolatokat! Ügyelj arra, hogy egy nyomatékkal ejtsd ôket!
c) Írd az a) feladatrész szókapcsolatait a megfelelõ jelentéshez!
keresi: ____________________ gyanakszik: _________________________
gondolkodik:_______________ rászedi: ____________________________
mérges: ___________________ becsapja: __________________________
elrendezi: _________________ nem sikerül: ________________________

d) Használj szókapcsolatokat a mondatok kiemelt szavai helyett!

Mikor akarod a dolgot elrendezni?
De a lány, aki ritka okos volt, gyanakodott.
A második próbálkozása sem sikerült.

68
5. Bizonyára sok szólást ismertél meg az olvasmányaidból.
Írj le közülük néhányat! ______________________________________________
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________

6. Helyettesítsd szólásokkal a kiemelt szavakat, kifejezéseket!

A gonosz boszorkány mindenbe beleavatkozik. Az udvari bolond állandóan be-
szél. Az elrabolt királylány sírni kezd. A királyfi oda se figyel a fûben lapuló
békára. A juhászlegény becsapta a királyt. A pórul járt róka szomorkodik.
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
7. a) Egy mese képsorát látod. Írd az elsõ vonalra a címét, a képek fölé a bevezetést,
alá pedig a befejezést! A mese közepét, a tárgyalást, szóban mondd el!
______________________________________
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________

__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________

b) Képzeld magad az oroszlán vagy az egér helyébe! Meséld el így is a történetet!

69
8. Olvasd el a következô mondatokat! Állapítsd meg, a mese melyik részei ezek!
Az oroszlán a nyúllal és más állatokkal szerzôdést kötött. Megállapodtak ab-
ban, hogy vadászni mennek, és amit foglyul ejtenek, az közös lesz.
Amikor a társai meghallották az oroszlán beszédét, üres kézzel, zokszó nélkül
elmentek onnét.
Írd le a mese hiányzó részét!

9. a) Emlékezz vissza Az elátkozott béka címû szlovák népmesére!

Kati így írta le ezt a mesét. Miben hasonlít és miben különbözik az eredeti
mese Kati fogalmazásától?
Az elátkozott béka
Egyszer egy beteg asszony azt álmodta, ha iszik az élet tavának
vizébôl, akkor meggyógyulhat.
Három leánya közül kettô hiába próbálkozott a víz megszerzésével,
megijedtek egy békától. Csak a legkisebbnek, Herumiának sikerült a
vízbôl hoznia. De meg kellett ígérnie, hogy feleségül megy a békához.
Hamarosan jelentkezett a béka. Elôször csak a kapuig, aztán az udvarig
engedték. Majd az asztalhoz ültették, mert minden alkalommal
rázendített ismert nótájára. Végül a lány ágyába kívánkozott.
Amint a leány a kezébe vette, szépséges ifjúvá változott, mert azáltal
szabadult meg az átoktól. Azóta is boldogan élnek, ha meg nem haltak.

b) Miért érdekesebb az olvasókönyvben levô mese?

c) Mit gondolsz, meg lehetne még rövidebben fogalmazni a mesét?

Próbálkozz meg vele! Mit hagynál ki Kati fogalmazásából?
Tedd zárójelbe ezeket a szavakat vagy mondatokat!

d) Segítségül elkészítettük a mese kérdô mondatos vázlatpontjait. Ha ezekre

válaszolsz, a mese még rövidebb tartalmát, a lényegét kapod.
Vázlat Bevezetés: Mit álmodott a beteg asszony?
Tárgyalás: Kik próbálkoztak az élet vizének megszerzésével?
Kinek sikerült? Miért?
Befejezés: Hogyan szabadult meg a béka az átoktól?

e) Miért van arra szükség, hogy rövidebben is el tudjuk mondani az eseményeket?

f) Versenyfeladat. Ki tudja a legrövidebben elmondani a mesét?

(Egyetlen fontos gondolat se maradjon ki, a szöveg mégis összefüggô legyen!)

70
10. Nézd meg az állatmesék képsorait! Írj róluk párbeszédes mesét helyes tagolással!
Használhatod a megadott szavakat, kifejezéseket!

a)

békésen szunyókált, megleckézteti, óvatosan lecsúsztatta, pórul járt, keservesen

nyivákolt

b)

megérkeztek, munkához láttak, szorgalmasan hordták, szemtelen veréb, jajveszékel-

tek, összefogtak, tovább építették, könyörgött, megsajnálták

c)

szunyókált, játékos kiscicák, kormos kályhacsô, földbe gyökerezett a lába, nem hitt
a szemének, nyakon öntötte ôket

71
11. a)Ugye emlékszel még Az osztozkodó medvék címû mesére? Idézd fel a mesét a
fôbb mozzanatokat jelölô szavak felhasználásával!

elindultak, találtak, nem tudták elosztani,

veszekedtek, megjelent, rábízták, becsapta

b) Alkoss a meséhez párbeszédet! Válassz a

következõ lehetôségek közül!

A róka találkozik a civakodó bocsokkal.

A két hoppon maradt bocs beszélget.
A róka elmeséli kölykeinek a történetet.
A bocsok elmondják az esetet az
édesanyjuknak.

c) Írd le a b) feladatrészben alkotott párbeszédek közül az egyiket!

12. Próbálkozz meseírással! Választhatsz a következõ címek közül!

Az én repülôszônyegem
A mesebeli iskola
Piroska és a farkas mai változatban

Az irigy kisvirág
A három próba
A félénk sárkány
A legbátrabb kisegér
A szerencse fia
Aki keres, az talál
A makacs teve
A fecsegô papagáj

72
13. Írók, költôk néha élnek azzal a lehetôséggel, hogy életre keltenek, megszólaltatnak
különbözô tárgyakat, dolgokat.

a) Olvasd el ezt a mesét! Kik beszélgetnek benne?

A lyukas zokni
Volt egyszer egy lyukas zokni. Új korában nem akárki lehetett, mert elôkelô
anyagból készült. De hát most már megöregedett, s volt rajta egy lyuk.
– Azért én szebb vagyok nálad – mondta a lyuk a zokninak.
– Mi – csodálkozott a zokni –, még hogy szebb?! Mitôl lennél szebb?
– Mert átlátni rajtam – mondta a lyuk.
– Ugyan – oktatta a zokni –, rajtam épp az a szép, hogy nem vagyok átlátszó.
– És piszkos is vagy – folytatta a lyuk –, én bezzeg sohasem
piszkolódom be.
Fogta magát, nôtt egyet. Most már alig maradt valami a zokniból.
– Teljesen tönkreteszel – siránkozott a zokni.
– Örülj, hogy ilyen gyönyörû lyukkal lakhatsz együtt.
S a lyuk ekkor nagy pöffeszkedve akkorára nôtt, hogy a
zokniból nem maradt semmi. De ahogy eltûnt a zokni, úgy
eltûnt a lyuk is. Mert ha zokni nincs, lyuk sincs.
Így aztán a nem létezô lyuk siránkozhat a nem létezô zokni után.
(Lázár Ervin nyomán)
b) Szólaltasd meg, keltsd életre te is a különbözô tárgyakat! Úgy írj róluk, mintha
csakugyan ôk mesélnének, dicsekednének vagy panaszkodnának! Képzeld
magad pl. a cipôd, táskád, kesztyûd, ceruzád helyébe!
Mirôl mesélnének ezek a tárgyak?
Választhatsz a következõ címek közül is.
A cipôm panaszai, Beszél az iskolatáskám, Keres a keszyûm

14. a) Milyen történelmi eseményeket ismertél meg a mondákból?

b) Mondd el vagy írd le röviden az egyik történelmi eseményhez kapcsolódó

mondát!

c) Ismerkedj meg Lengyel Dénes Régi magyar mondák címû könyvével!

A könyv számos mondát tartalmaz a hunok és a magyarok

eredetérôl, a honfoglalás körülményeirôl, az Árpád-házi kirá-
lyoktól egészen Mátyás király koráig. A szerzô a mondák kö-
zül azokat válogatta ki, amelyek a mai olvasó érdeklôdésére
számot tarthatnak. Aki mondát olvas, annak gazdagabb lesz
a szókincse, és a történelem világába is bepillanthat.
73
15. Bôvítsd a következõ mondatokat úgy, hogy minél többet áruljanak el az eseményrôl!

a) Táltosok érkeztek. f) Szurkot öntenek.

b) Szerzôdést kötöttek. g) A basa elesett.
c) Lehel megfújta. h) Vérrel kellett megszerezni.
d) A nép követeli. i) Fúj a trombitása.
e) Menedéknek szánta. j) Üldözi a királyt.

16. a) Vizsgáld meg az olvasott mondák bevezetését és befejezését!

Mondd el, miben különböznek a mesék ugyanezen részeitõl!
b) A meséhez vagy a mondához illenek-e a következõ bevezetések és befejezések?
Összekötéssel jelöld a helyes megoldást!

bevezetés befejezés

Réges-régen, a török háborúk Aki nem hiszi, járjon utána!

idejében...
Hol volt, hol nem volt, még az mese Emlékezete megmarad, amíg magyar
Óperenciás-tengeren is túl... lesz a földön.
Egyszer a nagy hírû Ali basa... Boldogan éltek, míg meg nem
haltak.
Mátyásról regélik... Errôl nevezték a helyet Munkácsnak.
monda
Volt egyszer egy király... ...árából templomot emeltek a csata
színhelyén.
Azt mondja a rege... ...haláláig átkozza a budai
kutyavásárt.
c) Gyûjts még a mondára jellemzô bevezetéseket és befejezéseket!

17. a) Ismerd meg Tatay Sándor Kinizsi Pál címû regényét!

Tatay Sándor Kinizsi Pál címû ifjúsági regénye 1955-ben

jelent meg elôször. Azóta számtalan kiadást ért meg. Az író
Mátyás király korának világát varázsolja a gyermekolva-
sók elé. Azt mutatja be, hogyan emelkedik a király legki-
válóbb vitézei közé a nagy erejû és eszes molnárlegény
a törökök elleni harcokban.

74
18. a) A mondából tudod, hogy másnap Kinizsi elindult Budára. Vajon hogyan vett
búcsút édesapjától? Megtudod, ha párbeszéddé rendezed ezeket a mondatokat.

Kinizsi Pál egy nappal késôbb szegényes batyujával elindult Budára. Éppen a
tornácon állt az édesapja.
Hát menj csak, fiam, látom, úgysincs itthon maradásod.
Édesapám! Eleget teszek a király meghívásának.
Ne is próbáljon visszatartani!
Isten áldja, édesapám!
Próbálj szerencsét a király udvarában!
Beállok a seregébe.
Nehéz szívvel engedlek el, fiam!
Nem tartalak vissza, fiam, Mátyás király szolgálatától, hiszen
én is harcoltam az apja seregében. Járj szerencsével!

b) A párbeszéd elkészítése után adjátok elô a jelenetet!

A történetet mesélô kezdje, és õ is fejezze be!

19. Az elbeszélés párbeszédes részeiben gyakran olvashatsz ilyen kifejezéseket:

kérdezte a fiú, felelt nyájasan, hangzott a felelet stb.
a) Gyûjts hasonló kifejezéseket, amelyekkel könnyebb megírni a párbeszédeket!
________________________________________________________________
________________________________________________________________

b) Figyeld meg az írásmódjukat! Próbálkozz meg a 12. feladat párbeszédes részeinek

írásbeli megoldásával!

20. a) Alakítsd át a következô szöveget! Ahol a tartalom (a harc izgalma) megkívánja,

írj felkiáltó, kérdõ, felszólító mondatokat a közlôk helyett!

A török az elsô rohammal elsepri a gyenge magyar védelmet.

Váltakozó erôvel harcolnak a vár fokán. Egy török viszi a lófarkas
zászlót a vár fokára. Észreveszik a fáradt magyar harcosok. Dugo-
vics Titusz felveszi a harcot a törökkel. Talán gyôz a halálos birok-
ban. Együtt zuhan a mélybe a törökkel. Nem lesz a töröké Nándorfehérvár. A magyar
zászló biztatja tovább a védôket. A nagyszerû gyôzelem híre gyorsan terjed Euró-
pában.

b) Olvasd fel a javított, átalakított szöveget! Felolvasásoddal érzékeltesd meglepô-

désedet, örömödet, sajnálkozásodat!

75
21. a) Gyûjtsd össze az üt ige rokon értelmû kifejezéseit!
Segíthet a Ludas Matyi és A kolozsvári bíró címû olvasmány!
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
b) Keresd meg, mi a hiba a következõ szövegben!
Végezd el a szöveg javítását az általad gyûjtött rokon értelmû szavakkal!

A bíró a tornácon ütött tanyát. A hajdúk pálcával ütötték a szegény népet. Hogy
szavuknak nagyobb foganatja legyen, jót ütöttek a fát cipelô parasztok hátára. Így
járt Mátyás király is. Háromszor ütött rá az egyik hajdú, csak úgy porzott a király
zekéje. Másnap aztán ütött a számonkérés órája. Egyik sem gondolta, hogy megüti
a bokáját. A hajdúra büntetésként huszonötöt ütöttek, a bíró fejét pedig leütötték.

22. a) Kösd a történelmi személyek nevéhez a hozzájuk tartozó dolgokat!

Hunor, Magyar korona IV. Béla király hasábfa

Attila király kürt Mátyás király malomkô
Lehel vezér szarvas Kinizsi Pál kôfal, kôvár
István kard Dugovics Titusz magyar zászló

b) Milyen szerepet játszanak a mondai hôsök életében a felsoroltak?

Van-e közöttük csodás elem?

c) Ha mesélni tudnának, bizonyára sok mindent elmondanának! Képzeld el, mit!

Válassz a témák közül, írj valamelyikrõl egy rövid fogalmazást!

Vitézek üldöztek (csodaszarvas) Áll a kôvár!

Mesél a serleg (vérszerzôdés) A vár fokán lengtem
A kürt meséje Három hasábfa meséje

23. Ki ne szeretne a mondák hôseihez, szereplôihez hasonlítani?

Több címet (témát) is javaslunk, hogy szerepvállalással (valamelyik szereplô nevé-
ben) írj elbeszélô fogalmazást!

a) Fôtáltos vagyok Attila udvarában

b) Megmentettem egy magyar lány életét!
c) Lajos király apródja voltam
d) Huszonötöt vertek rám! (A kolozsvári bíró hajdúja)
e) Hogyan lettem a fekete sereg vitéze
f) Visszavertük Eger alól a törököt (Baloghné
személyében)
g) Követségben Mátyás királynál
76
 A KÉPTÖRTÉNET
1. Élményeinkrôl rajzos formában is beszámolhatunk, s ha ezeket a rajzokat kiegészítjük
rövid szövegekkel, már kész is a képes történet, a képregény.
Ugye te is szívesen olvasod ezeket?

77
2. Rajzold meg a képeket a következõ történethez, amelyet Lázár Ervin A Kék meg a
Sárga címû meséje alapján írtunk! (Ha van kedved, meg is festheted rajzlapon, és a
megfelelô méretre vágva beragaszthatod a munkafüzetbe.)

– Nem menne kicsit távolabb? –

Egyszer két festékpötty – egy kék meg mondta ingerülten a Kék.
egy sárga – egymás mellé esett. – Menjen maga! – válaszolta a Sárga.
Miközben veszekedtek, egyre közelebb
kerültek egymáshoz.

– Látott már maga napraforgót? Vagy

– Legyen szíves, ne könyököljön az
ôszi erdôt? – mondta a Sárga.
oldalamba! – kiáltotta a Kék.
De már nem fejezhette be.
– Tudja meg, hogy én színezem az
Összefolyt a két festékpötty.
eget, a vizeket meg a tengert is!
Nem volt már se kék, se sárga.
Zöld lett belôlük.
78
3. Lerajzoltuk Kolozsvári Grandpierre Emil Harminc kalap, harminc majom címû
meséjének eseményeit. Alkoss képregényt belôle, pótold a hiányzó szövegeket!

Volt egyszer egy gazda- ______________________ ______________________

ember, akinek a tûzvész ______________________ ______________________
mindenét elpusztította, ______________________ ______________________
csak egy szalmakazla ______________________ ______________________
maradt a határban. ______________________ ______________________
______________________ ______________________

______________________ ______________________ ______________________

______________________ ______________________ ______________________
______________________ ______________________ ______________________
______________________ ______________________ ______________________
______________________ ______________________ ______________________
______________________ ______________________ ______________________
______________________ ______________________ ______________________
79
4. A következõ képsor egy történetet mesél el. Készíts belôle képregényt!
Írj a képkockákhoz egy-két mondatos szöveget! Beszéltesd a szereplôket!
A horgászszerencse

5. Készíts képregényt! A következõ témák közül választhatsz!

Én és a kutyám Kirándulás
Uszodában Nyári kaland
80
 Fogalmazz önállóan!
Reméljük, érdekesek voltak a munkafüzet feladatai, és segítettek abban, hogy ponto-
san, érthetôen tudd kifejezni a gondolataidat. Bizonyára önállóan is tudsz fogalmazá-
sokat készíteni. A következõ témák (címek) felsorolásával ötletet szeretnénk adni az
önálló munkához.
A csodarobot A beszélô ceruza
De szeretnék felnôtt lenni! Szalonnasütés
A diófánk alatt Az árva kiscica
A varázscipô A talált kedvenc
Az ufóbébi Seholsincsország
Az én legboldogabb napom Váratlan vendég
Idegen bolygón Kalandos utazás
Az idôgép Ha varázsló volnék
Bízunk benne, hogy kedvet kapsz színes, hangulatos, ötletes szövegek alkotásához.
Ízelítõül olvasd el ezeket a jól sikerült fogalmazásokat és Fehér Klára megható elbe-
szélését!
Az én legboldogabb napom
Ó, én már nagyon régóta szeretnék egy kutyát. Nekem mindegy, hogy milyen az a kutya. Csúnya, szép,
okos, kicsi, nagy, fehér, fekete, foltos, tarka, nekem teljesen mindegy. Csak úgy nézzen ki, mint egy kutya.
A szüleim mindig kérdezték, hogy mit szeretnék karácsonyra. Én mindig azt feleltem: kutyát. De az
anyukám azt mondta, hogy a kutya mindig csak bekakil, rápisil a szônyegre, lerágja a tapétát, és mi mindig
takarítani fogunk utána. Meg korán kell levinni sétálni, fél ötkor. Én akkor is kutyát vártam. És anyu meg
apu azt mondta:
– Jól van, veszünk egy kiskutyát tavasszal – és én akkor nagyon boldog voltam.
Beköszöntött a tavasz, de még mindig nem felejtettem el a kutyát. Egyszer anyu és
apu azt mondta:
– Meglepetés vár rád otthon.
Amikor hazaértem, ugatást hallok az ajtóból. A kutya az! Amikor kinyitottam az
ajtót, ahonnan az ugatást hallottam, egy szép bársonyfekete kutya ugrott a kezembe.
Én akkor olyan, de olyan boldog voltam, hogy a könnyem is kicsordult.
Kölyök volt. Ahogy megláttam, azonnal kitaláltam a nevét: Pamacs.
Sok mindenre megtanítottam. Mindenre! Okos, értelmes kutya lett belôle.
Borsos Linda álma ez a kutya!
(Borsos Linda)

Tódor és a szél
Egyszer régen, nagyon régen, élt egy rengeteg erdô közepén egy kisnyúl. Tódor volt a neve.
Szépen sütött a nap, mikor elment sétálni. Egyszer csak szörnyû szél kerekedett, és felkapta szegényt.
Másnap ragacsos gyantát rakott a talpára, de úgy is elfújta a szél. Végül is a bölcs kígyóhoz
fordult segítségért. Ô azt tanácsolta, hazafelé gyûjtsön köveket, és rakja a zsebébe. Tódor így
is tett. Reggel kôvel telerakott zsebbel kiment az udvarra, és így kiáltott:
– Gyere, te gonosz szél, most fújj el!
A szél tombolt, de nem tudta még megmozdítani sem a nyuszit.
A kisnyúl udvarában ezentúl már csak szellô fújdogált.
(Kövér Annamária)

81
 Seholsincsország
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kisfiú. Egyszer leült az ágyára,
és elábrándozott.
Képzeletben egy gyönyörû országban járt. Dzsungelben volt, ahol egy
párduc hátán lovagolt, majd egy majom után ugrálva folytatta útját. Hirtelen
megtorpant, maga Tarzan állt elôtte. A fiú mukkanni sem tudott a csodálko-
zástól. Tarzan azonban megszólította:
– Hogy hívnak?
– Kovács Péternek – válaszolta.
– Akkor te vagy az, akit meg kell tanítanom a dzsungel törvényeire!
Figyelj! Megfogod ezt a liánt, és elrugaszkodsz. Így: Ó-lió-lió!
– Most te figyelj, Tarzan! Ó-lió-lió... Jaj, leestem! – ekkor érezte
Péter, hogy valaki rázogatja. Kinyitotta a szemét:
– Te vagy az, apa?
– Elaludtál, kisfiam!
– Tehát csak álom volt? Mégsem voltam Tarzannál? Lehet, hogy én csak a Seholsincsországról
álmodtam?
Örült Péter, hogy legalább szépet álmodott a Seholsincsországról.
(Domonyi Judit)
A fantasztikus álom
Az egyik éjszaka arról álmodtam, hogy Édességországba csöppentem.
Ebben az országban minden olyan különös volt. Kíváncsiságból körül
is néztem. Felültem egy csokiból készült buszra, és elindultunk a város
felé. Amikor megláttam az emeletes házakat, összefutott a nyál a szám-
ban, mert marcipánból épültek. Legjobban azonban az iskola érdekelt. Ott
is csodálatos látvány fogadott. A cukorpadban cukorgyerekek hallgatták a
cukorból készült tanító nénit. Aki jól felelt, csokoládéból készült ötöst
kapott, amit azonnal meg is ehetett. Bevallom, az én fogam is fájt egy-két
ilyen édes jegyre. A következô óra testnevelés volt. Én is beállhattam a
sorba. Sorversenyeztünk. Hatalmas franciadrazsé volt a labda. A sok ját-
szadozás közben kellemesen elfáradtunk, óra után az ebédlôbe vezetett az
utunk. Elhalmoztak minden mézes-mázos falattal. Éppen a legszebb
habcsókba akartam belekóstolni, amikor felébredtem.
Szép álom volt. Szívesen élnék ilyen világban. Kárpótlásul az álomban
otthagyott édességet anyával a hétvégén el is készítettük. Mesébe illô lett.
(Nagy Ágnes)
A manó és a boszorkány
A sárga szikla odvában élt a hegyek manója. Volt neki egy arannyal teli ládikája.
Ebben tartotta minden kincsét és varázserejét. Egyszer, mikor elment otthonról, a
gonosz boszorkány ellopta a ládikáját.
Mikor a manó hazaért, abban a pillanatban észrevette, hogy eltûntek a kincsei.
Szörnyû haragra gerjedt. Mikor lecsillapodott, kitervelte, hogyan szerezze vissza
aranyait és a varázserejét.
Másnap már korán reggel elrejtôzött a boszorkány vára közelében, hogy
kifigyelje, mikor megy a boszi gonoszkodni. Mikor a vénség elhagyta a várat,
óvatosan belopózott a banya birodalmába. Hosszas keresés után rábukkant a
ládikára. Kinyitotta, magához vette a varázserejét, és hazarepült vele.
Tanult a történtekbôl a manó, varázserejét soha többé nem hagyta a ládikában.
Így a gonosz boszorkány hiába próbálta ellopni kincseit, többé nem sikerült neki.
(Borsós Zoltán)
82
 Rövid önéletrajz

Tulajdonképpen most azt kellene írnom, hogy már kora gyermekkoromban az igazság forró
szeretete késztetett arra, hogy tollat ragadjak. De hát ez nem egészen így történt. Ötéves koromban
életem elsõ írói alkotását, mondhatnám talán úgy, hogy az írói fantázia elsõ megnyilvánulását nem
a gyengék védelme, lángoló szabadságvágy sugallta, hanem keserves kényszerûség.
Ugyanis nagyon szerettem a cseresznyebefõttet. A teli befõttesüvegek a szekrény tetején
sorakoztak, pirosan és csábítóan, de a befõttbõl csak ünnepek és betegségek alkalmával kaptunk.
Mivel pedig ritkán esik karácsony is, torokgyulladás is, sokszor bámultam sóvárgó tekintettel a
befõttesüvegeket, és vártam az alkalmat.
Az alkalom bekövetkezett. Egy délután egyedül maradtam otthon. Nagy üggyel-bajjal
felkapaszkodtam az asztalra, az asztalra tett székre, és megkaparintottam az üveget. A cseresznyét
villámgyorsan felfaltam, az üveget elrejtettem az asztal alá. Egy óra múlva anyám hazajött, és
kezdõdött a vallatás.
– Ki nyúlt a befõttesüvegekhez?
– Nem tudom.
– Miért hiányzik egy üveg?
– Nem tudom.
– Miért nincs a helyén az asztal?
– Nem tudom.
– Hogyan másztál fel a szekrényhez?
– Nem másztam fel.
A kérdések egyre jobban szorítottak, a tagadás egyre nehezebbé vált, pláne, amikor elõkerült az
asztal alól az üveg is. És ekkor, keserves kínomban, a következõket mondtam:
– Hát, tudod, édesanyám, hazafelé jöttem az óvodából, amikor mögöttem az úton szekérzörgést
hallottam. A Kincses bácsiék kocsija volt, a Kese volt befogva, de senki sem ült a bakon, és a Kese
egyszerre csak megbokrosodott. Felkapta a fejét, ugrált, ágaskodott, felém ugrott, rángatta a
szekeret, nyerített, én meg rettenetesen megijedtem, és futottam, futottam hazafelé. A ló mindenütt
a nyomomban. Éppen annyi idõm volt, hogy beszaladjak a házba, és bereteszeljem az ajtót. És
képzeld, a Kese akkor bedugta a pofáját az ablakon, és azt mondta: „Te kislány, vagy adsz nekem
egy üveg cseresznyebefõttet, vagy menten megeszlek.“ Hát és úgy gondoltam, hogy jobban szereted
te a kislányodat, mint az üveg cseresznyebefõttet, és odaadtam neki. Ugye jól tettem?
– Nagyon jól tetted – bólintott édesanyám. – De tudod, kislányom, mi tetszik nekem legjobban
ebben a történetben? Hogy milyen jól nevelt ló ez a Kese. Mert a cseresznyébõl a magokat mind
visszaköpte ide az üvegbe.
Ez volt legelsõ irodalmi alkotásom.
Ezt követte az elsõ kritika.
Kemény volt, de igazságos.

(Fehér Klára)

83
 Tanulói szókincstár
ad nyújt, átad, juttat, adományoz, ajándékoz, adakozik
akar akaródzik, kíván, szándékozik, szándékában van, készül, törekszik
álldogál áll, õgyeleg, ácsorog, lézeng, ténfereg, lábatlankodik
árul elad, értékesít, kereskedik, árulgat, árusít, kufárkodik, áruba bocsát
ballag bandukol, baktat, kullog, mendegél, csoszog, vánszorog
bánat bú, búsulás, szomorúság, gyász, keserv, elkeseredés, rosszkedv
bátor merész, hõsies, vakmerõ, elszánt, vitéz, rettenthetetlen
beszél szól, mond, magyaráz, mesél, csacsog, kijelent, társalog
bolt üzlet, áruház, kereskedés, piac, vásárcsarnok, butik, áruda
buta ostoba, oktondi, balga, bárgyú, együgyû, fajankó, tökkelütött, bumfordi
büszke rátarti, önérzetes, öntelt, önhitt, kényes, gõgös, dölyfös, hetyke, hencegõ
csal hamisít, csalogat, ámít, csábít, hiteget, rászed, szélhámoskodik, becsap
csinál készít, tesz, végez, elõállít, alkot, dolgozik, szerkeszt
díszes ékes, szép, pompás, cifra, hímes, cicomás, szépséges, tetszetõs
dob dobál, vet, hajít, lök, hajigál, röpít
dühös haragos, indulatos, mérges, vad, felbõszült, bosszús, ingerült
éhes éhezik, korog a gyomra, koplal, böjtöl, ehetnékje van
elképzel elgondol, feltételez, megálmodik, fantáziál, eltervez
ember halandó, lélek, fej, teremtés, embertárs, személy, egyén, személyiség, valaki
énekel dalol, dúdol, dúdolgat, gajdol, kornyikál, nótázik, zengedez, kántál, trilláz
ennivaló táplálék, étel, eledel, eleség, harapnivaló, elemózsia, betevõ falat
erõs erõteljes, erélyes, izmos, markos, munkabíró, edzett, vállas, vasgyúró
esik csepeg, csepereg, szitál, permetez, hull, zuhog, szakad, ömlik
esõ csapadék, zápor, zivatar, jégesõ
fázik didereg, fagyoskodik, megdermed, vacog a foga, rázza a hideg
fekszik hever, nyugszik, elterül, hasal, henyél, pihen
folyton mindig, állandóan, egyre, örökké, szakadatlanul, vég nélkül
fut szalad, kocog, iramodik, nyargal, rohan, vágtat, lohol, üget
gondolkodik elmélkedik, tûnõdik, töpreng, mérlegel, eszmél, fontolóra vesz, okoskodik
gondos lelkiismeretes, pontos, alapos, rendes, figyelmes
gyerek magzat, csecsemõ, kisded, csemete, pici, poronty, kölyök, apróság
gyors fürge, sebes, mozgékony, serény, friss, gyors lábú
gyõz gyõzedelmeskedik, nyer, diadalmaskodik, leküzd, sikert arat, megver
halk csöndes, nesztelen, néma, szótlan, zajtalan
hallgat fülel, hallgatózik, hegyezi a fülét
ház lakás, lak, otthon, épület, palota, kastély, kunyhó, hajlék, viskó, villa
helyez tesz, fektet, rak, állít, illeszt, telepít
helység hely, város, falu, község, település
hû hûséges, ragaszkodó, állhatatos, becsületes, megbízható, tisztességes
ifjú fiatal, zsenge, fejlõdõ, fejletlen, kiskorú
igaz helyes, helytálló, õszinte, való, valódi, hamisítatlan, valóságos
ír írogat, irkál, körmöl, ró, másol, firkál, betût vet
jár lép, lépeget, járogat, lépdel, gyalogol, talpal, sétál
jó kiváló, értékes, becses, drága, rendes, hibátlan, tökéletes

84
jön közeledik, közeleg, eljön, érkezik, indul
kap elér, megkap, hozzájut, részesül, elnyer, elfogad
kedves nyájas, elragadó, elbûvölõ, aranyos, drága, szeretõ, imádnivaló
kell muszáj, szükséges, rákényszerül, jó volna, nem ártana, rá van utalva
keres kutat, keresgél, fürkész, böngész, kotorász, puhatol, tûvé tesz mindent
kíváncsi érdeklõdõ, kotnyeles, kandi, szemfüles, búvárkodó, beleüti az orrát
lakoma tor, vendégség, eszem-iszom, dínomdánom, tivornya, lagzi, mulatság
lát néz, pillant, tekint, szemlél, bámul, bámészkodik, kandikál, kukucskál
lehet lehetséges, meglehet, elõfordulhat, megeshet, megtörténhet, kivitelezhetõ
leleményes találékony, ötletes, agyafúrt, ravasz, csalafinta
lesz keletkezik, létesül, képzõdik, születik, alakul, ered, terem, kezdõdik
magas nagy, kiemelkedõ, óriási, hórihorgas, nyurga, nyúlánk, égimeszelõ
majd késõbb, holnap, nemsokára, ezentúl, jövõre, hamarosan, elõbb-utóbb
makacs önfejû, csökönyös, akaratos, nyakas, engedetlen, makrancos, konok, dacos
megfog megragad, megmarkol, kézbe vesz, megszorít, elkap, nyakon csíp
megy mendegél, távozik, útra kel, elutazik, indul, vándorol, halad, jár
nagyon erõsen, nagymértékben, módfelett, szörnyen, túlságosan, határtalanul
nevet kacag, vihog, mosolyog, viháncol, kuncog, hahotázik, derül
okos értelmes, eszes, tehetséges, bölcs, lángész, szellemes, nagyeszû, agyafúrt
óv véd, védelmez, oltalmaz, õriz, vigyáz rá
öreg koros, idõs, vén, éltes, agg, élemedett, régi
öröm boldogság, gyönyör, vidámság, derû, jókedv, gondtalanság, jó hangulat
piszkos koszos, szennyes, mocskos, szutykos, maszatos, sáros, szurtos, mosdatlan
ragyog csillog, fénylik, világít, tündöklik, sugárzik, villog, szikrázik
rét kaszáló, legelõ, mezõ, tisztás
rossz hibás, használhatatlan, káros, veszedelmes, silány, gaz, komisz, romlott
ruha öltözet, öltöny, mez, viselet, ing, rokolya, gúnya
siet igyekszik, iparkodik, szedi a lábát, iszkol, csipkedi magát
sír pityereg, rí, zokog, könnyezik, sír-rí, sírdogál, sivít, ordít, bõg
sok számos, tengernyi, töméntelen, megannyi, nagyszámú, számtalan, seregnyi
száll repül, röpköd, szállong, csapong, lebben, szárnyal, lebeg
szép kecses, bájos, gyönyörû, elbûvölõ, igézõ, tetszetõs, csinos, szemrevaló
szomorú bús, búslakodó, bánatos, gyászos, csüggedt, komor, mélabús, siralmas
szorgalmas serény, szorgos, dolgos, igyekvõ, iparkodó, buzgólkodó
talál lel, ráakad, rábukkan, felfedez
tanul tanul, okul, készül, tanulgat, tanulmányoz, magol, bifláz
tanuló diák, tanítvány, növendék, hallgató, iskolás, tanonc
takar föd,, beföd, borít, beterít, leplez, belep, beburkol
tréfál viccel, mókázik, bohóckodik, incselkedik, szellemeskedik
ül üldögél, trónol, csücsül, kuksol, gubbaszt
üt csap, ráhúz, ver, sújt, rásuhint, rávág, üti-veri, pofoz
vág vagdal, nyír, darabol, szel, szeletel, nyes, hasogat, nyiszál, metsz
veszekedik zsörtölõdik, viaskodik, pöröl, vitáz, civakodik, torzsalkodik
zaj lárma, moraj, robaj, dörej, zörej, zsivaj, ricsaj, kiabálás, zenebona

85
 Javítási jelek

hiányjel: szó, szavak, gondolatok hiánya

(Fontos szó vagy mondat maradt ki.)

( ) zárójel: oda nem illô szó, kifejezés, gondolat

(Felesleges szó vagy mondat.)

hullámvonal: az ezzel aláhúzott szó nem megfelelõ

hullámvonal: a lap szélén tárgyi tévedést jelent

(A témához nem kapcsolódó, tartalmilag hely-
telen mondat, mondatok.)

szaggatott vonal: egyeztetési hiba, rosszul egyeztetett szavak

(Pl.: A lányok és a nagymama palacsintát
sütött a konyhában.)

2 1 3 számozás: szórendi hiba, a szavak fölé írt számok jelölik

a helyes szórendet; a mondatok sorrendjét is jelölhetik

nyomtatott nagy L: az új bekezdés jele

az egybeírás jele, (a szavakat egybe kell írni)

a különírás jele, (a szavakat külön kell írni)

egyszeri aláhúzás: a követelményekben nem szereplô helyes-

írási hiba, (átírással, föléírással javítható)

kétszeri aláhúzás: a követelményekben szereplô súlyos helyes-

írási hiba

A helyesírási hibáidat minden esetben javítsd ki! A hibásan írt szavakat írd
le helyesen a füzetedbe, a fogalmazás alatti sorokba vagy a tanítód által meg-
jelölt helyre! A javításhoz használd A magyar helyersírás szabályai címû
könyvet!

86
 Az önellenõrzés szempontjai

1. Milyen a fogalmazásod tartalma?

Megfelel-e a valóságnak (a megadott téma szerint)?
Tartalmaz-e a téma szempontjából minden lényegest?
Van-e benne a témához nem tartozó gondolat?
Nem hiányzik-e belôle valami fontos?
Tartalmaz-e eredeti, egyéni gondolato(ka)t?

2. Milyen a fogalmazásod szerkezete?

Van-e tartalmi kapcsolat a mondatok között?
Helyes-e a szöveg tagolása?
Megtalálhatók-e az egyes részek (bevezetés, tárgyalás, befejezés)?
Illik-e a témához a bevezetés és a befejezés?
Megfelelô-e a részek aránya?

3. Milyen a fogalmazásod nyelvi kifejezésmódja?

Mennyire egyéni?
A saját gondolataidat írtad-e le?
A legmegfelelôbb szavakat, kifejezéseket használtad-e?
Használtál-e rokon értelmû szavakat?
Nem tartalmaz-e fogalmazásod felesleges szóismétlést?
Helyes-e mondataid szórendje?

87
 Tartalom

Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3
Kapcsolatteremtés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4
Fogalmazni tanulunk
A szavak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8
A mondat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11
A szöveg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15
Szóbeli szövegalkotás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15
A mondatok tartalmi kapcsolata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16
A cím . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22
Az anyaggyûjtés módjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27
Lényeges és lényegtelen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33
A szóismétlés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36
Az elbeszélõ fogalmazás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39
Az elbeszélõ fogalmazás tagolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43
Az események elõzménye, következménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51
Az események sorrendje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54
Fogalmazz változatosabban, hangulatosabban! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56
Párbeszéd az elbeszélésben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63
A mese és a monda . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67
A képtörténet. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77
Fogalmazz önállóan!. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81
Tanulói szókincstár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84
Javítási jelek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86
Az önellenõrzés szempontjai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87

Felhasznált irodalom:

Kunoss Judit: Fogalmazás az alsó tagozatban; Tankönyvkiadó, 1983.

Gyermekektôl mindenkinek; A Tanítók a Gyermekekért Egyesület kiadványa, 1993.
A mi iskolánkban...; Erkel Ferenc Ált. Isk. és Gim. kiadványa, 1997., Budapest IV.

88
AP–331/11