PRAGMATIKA ELŐADÁS

Pragmatika és szemantika

Szintaktika

Szemantika

Pragmatika

1938, Morris

a szemiotikán belül

szintaxis: a jelek egymás közti viszonya (milyen egységek hogyan kapcsolódnak

össze) b) szemantika: a jelek és a világ kapcsolata

pragmatika: a jel és a jelhasználó közti kapcsolat (nyelvhasználat)

→ kijelöli a pragmatika helyét – de olyan területeket is ide sorol, amik ma

a szocio-, a pszicho- vagy a neurolingvisztikához tartoznak

az információ továbbításának problémái → információelméleti szakértők szférája

a kódolás, a kommunikációs csatornák, a kapacitás, a zaj, a redundancia és a nyelv

különféle statisztikai sajátosságainak problémáival foglalkoznak
→ elsődlegesen szintaktikus jellegűek, és az információ teoretikusai számára az
üzenetek szimbólumainak értelme, jelentése érdektelen

A jelentéstartalommal foglalkozik

Lehetséges szimbólumok egész sorát továbbítani szintaktikus szempontból igen

pontosan, és ezek mégis értelmetlenek, ha a szimbólumok kibocsátói és befogadói
előzőleg

nem egyeztek meg a szimbólumok jelentésében.

→ minden közös információ feltételezi a szemantikai konvenciót

a kommunikáció érinti a magatartást

→ ez a kommunikáció pragmatikus arculata

fogalmilag különbséget lehet tenni a 3

terület között, de ezek egymással kölcsönös

kapcsolatban vannak

George: „sok szempontból igaz az, hogy a szintaxis matematikai logika, a

szemantika filozófia vagy tudományfilozófia és a pragmatika lélektan, de ez a
három terület nem különül el élesen egymástól”

a pragmatika a nyelvi jelentésnek azon aspektusaival foglalkozik, amelyeket a

jelentéstan (szemantika) nem tud kezelni

pl. a szomszédom,
Nagy János az orvos

- a szisztematikus pragmatikai kutatások csak az 1960-as években kezdődnek meg

- 1983:

Levinson: Pragmatics

Leech: Principles of Pragmatics

- 1938 és 1983 között a nyelvészek nemigen foglalkoztak a pragmatikával

strukturális szemlélet: a nyelv autonóm, a

nyelvhasználat nyelvészeti szempontból érdektelen (fő csapás: Saussure,

Chomsky)

→ ebben az időszakban a pragmatika „szemetes kosárként” (Bar-Hiller, 1971)

funkcionált: minden olyan jelenséget a pragmatikához soroltak, ami nem fért el a
formális keretben  sokféleség

→ így nehéz lett volna egységes területként szemlélni

- később aztán egyre több olyan probléma merült fel, amiknek a megoldásához
feltétlenül kellett vizsgálni a nyelvhasználatot is

- kezdett „megtelni a szemetes kosár”

+ külső ösztönzés: a szociológia és a nyelvfilozófia is támogatta

John Austin: Tetten ért szavak (How to do things with words), 1962

a szavak cselekvésértéke

ha kijelentéseket teszünk a világról, az is cselekvés

Paul Grice

1957: Jelentés

1975: A társalgás logikája

együttműködési alapelvek

a kommunikáció résztvevőinek konstruktívan hozzá kell járulniuk a kommunikáció

sikeréhez - beszélő: erőfeszítés, hogy érthető legyen

hallgató: erőfeszítés, hogy megértse a beszélőt

- többet közlünk annál, mint amennyit kimondunk pl. – Hoztál tejet és

kenyeret?

Kenyeret hoztam. - implicit jelentés

Wittgenstein

csak közvetetten hatott a pragmatikára

1953: Filozófiai vizsgálódások

→ a nyelvi játékokról (↔ korai Wittgenstein:

„Nyelvem határai a világom határai”)

a nyelv általános

játszmákban működik – és ezekben a játszmákban teremtődik meg

a jelentés: használati szabály

előzmény: Humboldt - a nyelv nem mű, hanem működés; nem készen kapott
eszköz- és szabályrendszer, hanem funkcionálás

a nyelv társadalmiságának, társadalmi beágyazottságának vizsgálata:

Goffman

Hymes: kommunikatív kompetencia (válasz Chomsky nyelvi kompetenciájára)

sikeres megnyilatkozások – szituációban! → egy megnyilatkozás akkor is lehet

sikeres, ha a mondatok nem egészen jólformáltak (bár a

jólformáltság segítség lehet a sikeres megnyilatkozáshoz)

- a 60-as években: a formális nyelvleírások alternatívájaként megjelenik a

funkcionális nyelvleírás

- a funkcionális nyelvészeti modellek a nyelvet tevékenységként, funkcionálásként

fogják fel

- nem autonóm rendszer

- a nyelv lényegét nem az absztrakt szerkezetek adják, hanem a jelentéssel való

telítettség
→ a nyelv lényege, hogy jelentéseket tegyen hozzáférhetővé különböző
interakciókban

- a funkciótól jut el a formáig

- használatközpontú irányzatok

→ alapvetően ezek is nyelvtanok, de a használatból indulnak ki

- nem önmagában vizsgálják a grammatikát

 a pragmatika jelentősége megnő: a nyelv lényegének jobb megértéséhez segít

hozzá (már nem kiküszöbölendő probléma)

pragmatikai fordulat (80-as évek): kicsit félrevezető elnevezés

- ami igazán fordulat volt, az a formális → funkcionális váltás

 pragmatikai helyett inkább funkcionális fordulat

- a pragmatika nem fordulat volt, hanem a nyelvészet kiterjesztése

(de a nyelvhasználat formális keretben is vizsgálható – a pragmatika lehet formális

is)

formális: a világ objektív leírásának igénye

igaz–hamis

funkcionális: a modellnek inkább magyarázó-, mint igazságérték kell

adekvátság

Levinson: a pragmatika szűkebb értelmezése

nagyon szorosan a grammatikához kötötte a pragmatikát

= mikropragmatika: a nyelvi tevékenység és a nyelvi szimbólumok közti
összefüggések b) Leech: a pragmatika tágabb értelmezése - olyasmivel is
foglalkozik, aminek nincs köze a grammatikához

pl. udvariasság, nyelvi befolyásolás - társadalmi–kulturális vetület

= makropragmatika

- a pragmatika, a nyelvhasználat külön modul, külön komponens

→ modularizmus

→ megmarad az autonóm nyelv eszménye

- innátizmus  a külső környezeti hatásoknak nincs szerepük

- a nyelv készen kapott genetikai program – a környezet csak elindítja ezt a

programot

- az egyén mentális képessége

- a nyelvről és a világról való tudás kontinuumot alkot

- a grammatikai és pragmatikai információkat párhuzamosan, egyszerre dolgozzuk

fel

- a nyelvnek van genetikai alapja, de nem tekinthető kizárólag genetikai-biológiai

programnak

- társas interakciók szükségesek ahhoz, hogy az alapokat kidolgozzuk,

továbbfejlesszük
- nyelv: elmék közti interakciók

- a gének és a (fizikai és társas) környezet közti interakció

→ kulcsszerepe van a pragmatikának

→ ernyő a különböző nyelvészeti részdiszciplínák fölött

pragmatika: szemléletmód, amely a nyelvi tevékenységet átfogóan vizsgálja

- kognitív és szociokulturális feltételek figyelembe vétele (ezek össze is

kapcsolódnak)

- közvetítő szerep: az „ernyő” alatt gyűlnek össze a különböző részdiszciplínák

(és ha már összegyűltek, akár szóba is állhatnak egymással)

kommunikációs szituáció - elsősorban a megnyilatkozás szituációja és az üzenet

befogadása

→ e szituáció nyelvi szinten hogyan nyilvánul

meg

A pragmatika számára a nyelv mindig a beszédszituációhoz viszonyított

alkalmazhatóságban, illetve alkalmazhatatlanságban mutatkozik meg

a diskurzus koherenciája

a tér- és időbeli viszonyokra utaló elemek (itt, másnap, mögé stb.) = deixis, illetve
a referencia, a névszók és más nyelvi elemek vonatkozása a külvilág létezőire
A koherencia előfeltételezi a diskurzus belső összetartó elemeinek az
összeforrottságát, a kohéziót, valamint a beszédhelyzetbe való beágyazottságát.

Ide tartozik a racionálitás és informativitás kérdése is. Miért lehet értelmes pl. egy
olyan megnyilatkozás, mint A hiba az hiba vagy Az apád férfi.

a diskurzusbeli funkciók elemzése az egyes szerkezetek (pl. a kérdések) milyen,

ún. illokúciós szerepet tölthetnek be (pl. felszólítás)

a diskurzus szociális és interperszonális elemeit vizsgálja

átfedés a szociolingvisztikával, főként ennek a beszéd néprajza (the ethnography of

speaking) névű irányával, és a konverzáció elemzésével

az identitás, a hierarchia és távolság, az udvariasság és tiszteletiség, illetve az

attitűd témája

Relevanciaelmélet

Sperber és Wilson, 1986:

Relevanciaelmélet

A kommunikáció sikerességével kapcsolatban jól használható elméleti alapot nyújt

= az emberi kommunikációt a relevancia elve vezérli: a kommunikáció során a

beszélő valamilyen kontextuális effektust akar a hallgató számára biztosítani
ésszerű feldolgozási erőfeszítés révén.
KONTEXTUÁLIS EFFEKTUS

a világra vonatkozó tudás új elemmel való kiegészítése, módosítása vagy

megerősítése

A kommunikátorok természetesen csak törekszenek az optimális relevancia

elérésére, a valóságban nem mindig érik el: gyakran az derül ki, hogy a közölt
információ nem is olyan fontos, vagy nem áll arányban a feldolgozási kapacitás
lekötésével.

Redundancia: az információ ismétlődése

A RELEVANCIA FOGALMA

hagyományos értelmezés: kommunikáció = a kódolás és dekódolás folyamataival

modellezi → A beszélő a gondolatait szavakban kódolja, és e szavakból a hallgató
dekódolja a gondolatot.

H. P. Grice: relevanciaelmélet = a kódmodell bizonyos pragmatikai jelenségeket

nem képes magyarázni, többek között éppen a megnyilatkozások figuratív
interpretációját → kombinálja a kódmodellt az úgynevezett inferenciális modellel

E szerint:

„A kommunikáció [...] kétféle típusú kommunikációs folyamatból áll: az egyik a

kódoláson és dekódoláson alapul, a másik az osztenzión (a tág értelemben vett
„rámutatáson”) és a következtetésen.

A kódolt kommunikációs folyamat nem autonóm: alárendelt a következtetési

folyamatnak.
•

A következtetési folyamat autonóm: lényegében ugyanúgy működik a kódolt

kommunikációval kombinálva és anélkül is [...]

A kódolt kommunikáció természetesen nyelvi: akusztikus (vagy grafikus) jeleket

használunk a szemantikai reprezentációk kommunikálására.

Adekódolás eredményeként kapott szemantikai reprezentációk csak a második

típusú, következtetéses kommunikációs folyamat szempontjából hasznosak mint
hipotézisek és bizonyítékok forrásai.

A következtetéses kommunikáció során a nem speciális célú dekódoló szabályok

helyett általános célú következtetési szabályokat használunk fel, amelyek
bármilyen konceptuálisan reprezentált információra alkalmazhatók.” (SPERBER–
WILSON 1986

→ míg a kódmodell szerint szabályszerű viszony, szisztematikus megfeleltetés áll

fenn a jel és az üzenet között, addig az inferenciális modell szerint nincsenek olyan
automatikusan működő szabályszerűségek, amelyek a kontextus tulajdonságait a
megnyilatkozás szemantikai tulajdonságaival integrálnák

A relevancia az információnak az a tulajdonsága, amely érdemessé teszi a

feldolgozásra.

a relevancia fokozati kérdés, mivel a már rendelkezésre álló és a kommunikáció

során újonnan feldolgozott információ kombinálásából adódó következtetések
gazdagságától függ.
A verbális kommunikáció során a beszélő, illetve a hallgató állandóan változó
feltevéseket tartalmazó kontextusait egy adott ponton a már rendelkezésre álló régi
feltevések alkotják, amelyek az új információval kombinálva különféle
kontextuális hatásokhoz vezethetnek.

Az új információ (1) ellentmondhat egy már meglevő feltevésnek; (2) növelheti

vagy gyengítheti annak valószínűségét; illetve (3) különböző következtetések
levonására adhat alkalmat.

a kontextuális implikáció játszsza a legfontosabb szerepet a metaforák

interpretálása során.

A releváns információnak erőteljes kontextuális hatásokat kell kiváltania (vagyis:

minél nagyobb mértékben kell értékes módon megváltoztatnia a világról alkotott
reprezentációinkat), méghozzá alacsony feldolgozási költség mellett (vagyis:
számunkra könynyen feldolgozható módon).

A RELEVANCIELMÉLET ALAPELVEI

a relevancia kognitív elve, mely szerint az emberi lények kognitív rendszereinek

evolúciója azt eredményezte, hogy a megismerés során automatikusan a relevancia
maximálására törekszünk.

a relevancia kommunikációs elve, mely szerint minden megnyilatkozás a saját

optimális relevanciájának elvárását közvetíti.

kognitív elv → az optimális relevancia meghatározása: csak azok az ingerek

érdemlik ki a hallgató figyelmét,amelyek feldolgozása eléggé releváns lehet.
A hallgató emiatt feltételezi a beszélőről, hogy az a lehető legkönnyebben érthető
formában fejezi ki magát, ezért a legkisebb erőfeszítés elvét követve a
legkézenfekvőbb interpretációs hipotézissel kezdi a megnyilatkozás interpretálását

RELEVANCIAELMÉLETÉSMETAFORA

A relevanciaelmélet szerint a metafora jelensége az úgynevezett laza beszéd (loose

talk) egyik fajtája; általánosabban elmondható, hogy a szó szerinti beszéd, a
hiperbola, a laza beszéd és a metafora között nincs éles határ, helyette folyamatos
átmenet van.

laza beszéd = az a megnyilatkozás, amelynek során elválik egymástól a

propozicionális tartalom és a beszélő gondolata.

Pl.: valaki, aki Budapest közigazgatási határától néhány száz méterre lakik,
mondhatja azt, hogy Budapesten lakik.

→ A hallgató kisebb feldolgozási költséggel képes ugyanazokat a releváns

implikációkat levonni a szigorú értelemben véve hamis megnyilatkozásból, mint a
körülményesebben kifejezett, ámde igaz mondat elhangzása alapján.

A laza beszéd előnye, hogy egy szigorúan véve hamis megnyilatkozást téve,
rendkívül hatékonyan kommunikálhatunk egy sor feltevést, amelyeket a hallgató –
aki a relevancia kommunikációs elvét felhasználva választhatja ki a számára az
adott helyzetben a legrelevánsabb implikációkat – logikai vagy kontextuális
implikációkat vonhat le a kiinduló információból.

A metaforikus megnyilatkozásokkal a beszélő szintén azt szándékozik elérni, hogy

a hallgató egy (rendszerint) szó szerint hamis állításból egy sor igaz kontextuális
implikációt vonjon le.
KONVENCIONALIZÁLT METAFORÁK

könnyen hozzáférhető, sztereotipikus implikációkra adnak alkalmat

Pl.: ha egy szülő azt mondja a gyerekének, hogy A szobád egy disznóól = a
konvencionális metaforával azt szándékozik kifejezni, hogy a kérdéses szoba
piszkos és rendetlen

Ezeket az implikációkat a gyerek azért képes levonni, mert kontextuális feltevései

között jelen van a disznóólak sztereotipikus fogalma.

A szülő azért használja ezt a költségesebben feldolgozható metaforát, mert ez

alkalmat ad néhány olyan további implikáció levonására: szeretné, ha a gyereke
azonnal kitakarítaná a szobáját

KREATÍV METAFORÁK

„A legkreatívabb metaforák nagyobb erőfeszítést igényelnek a hallgatótól annak

érdekében, hogy felépítsenek egy megfelelő kontextust és implikációk tágabb
köréhez jussanak. Általánosságban minél nagyobb a lehetséges implikációk köre és
minél nagyobb a hallgató felelőssége az előállításukban, annál kreatívabb a
metafora.” (SPERBER–WILSON)

nincsen (vagy nem feltétlenül van) egy vagy több erős implikáció, mint a
konvencionális metaforák esetében, hanem ezek egy sor gyengébb implikáció
levonását teszik lehetővé

METAFORAELMÉLETEK

(1) A metaforikus és a szószerinti állításoknak egyaránt van kognitív tartalmuk és

egyaránt igazságfeltételes jelentésük van. Ez például SEARLE (1979) nézete.
(2) A metaforikus állításoknak van kognitív tartalmuk, ám szemben a szó
szerintiekkel, speciális, metaforikus, nem igazságfeltételes jelentésük van. Ehhez
például BLACK (1962) nézete áll közel.

(3) A metaforikus állításoknak nincsen kognitív tartalmuk; a metaforaként használt

megnyilatkozások szó szerinti értelműek, előrejelezhetetlen oksági hatást váltanak
ki a hallgatóban, azt eredményezve, hogy a hallgató hasonlóságokat vesz észre. Ez
DAVIDSON (1978) nézete.

A relevanciaelmélet szerint a metaforikus állításoknak van kognitív tartalmuk, de

ellentétben mindhárom fenti megközelítéssel, az elmélet szerint a metaforikus
kifejezések és más figuratívan interpretált megnyilatkozások (például hiperbola),
továbbá a laza beszéd és a szó szerinti állítások jelentése között nincs éles határ,
ezek folytonos átmenetet alkotnak.

A metafora jellemzően megsértené az igazmondás Grice-féle maximáját, ám

Sperber és Wilson amellett érvelnek, hogy erre a maximára nincs is szükség,
helyette a metaforát, a hiperbolát és a laza beszédet az optimális relevancia
elérésének különböző módjaiként kell kezelnünk.

Érdemes továbbá megkülönböztetni a relevanciaelmélet metafora-felfogását a

metafora Lakoff–Johnson-féle kognitív szemantikai elméletétől (LAKOFF–
JOHNSON 1980).

A döntő különbség: utóbbi nem inferenciális, hanem asszociatív megközelítés.

A lakoffi elmélet szerint például A szobád disznóól metaforikus mondat esetében a

hallgató a „disznóól” fogalmából nem következtet a „piszkos”, „rendetlen” stb.
sztereotip tulajdonságokra, hanem a fogalom aktiválja a hozzá asszociált kognitív
sémákat, amelyek egy tágabb sémarendszerbe illenek bele.
 A deixis

BEVEZETÉS

• A beszélt és írott nyelvi szövegekben gyakran utalás jelenik meg a konkrét

szituációra (térre, időre, személyekre stb.):

• Pl.: Most eljössz innen!

• Deixis = rámutatás

• A deiktikus kifejezések sikeres referenciális értelmezése megköveteli a

beszédhelyzet ismeretét.

• A deixis olyan, pragmatikai jelenségként is értelmezhető műveleti forma,

amely szerkezetileg egy entitás és egy névmás, határozószó kapcsolataként
jellemezhető.

• A deixis elsősorban a személyi viszonyok kialakításában, valamint az idő- és

a térviszonyok

hálózatának megteremtésében játszik kiemelkedően fontos szerepet.

• Ezek a viszonyok általában nem választhatók el a megnyilatkozó és/vagy a

befogadó által

• alkalmazott nézőpontoktól, ezért a deixis a nézőpont fogalmával is szoros

összefüggést mutat.

A DEIXIS

TÖRTÉNETI KITEKINTÉS
• A deixis fogalma deiktikosz ’mutató’ értelemben már az ógörög
grammatikákban is megjelenik;

• Dionüsziosz Thraxnál mutató névmás, de határozott névelő is lehet deiktikus

értékű.

A DEIXIS ÉRTELMEZÉSEI

• Általános értelmezése szerint azokat a nyelvi lehetőségeket foglalja

magában, amelyek az egyes megnyilatkozások körülményeinek különböző
aspektusaira vonatkoztathatók.

• A deiktikus nyelvi elemek pedig azok a formák, amelyek segítségével a

nyelvhasználat kontextusára, annak bizonyos összetevőire lehet utalni;

• A deixis a kognitív nyelvészeti felfogásban olyan mikroszintű rámutatás,

amely a kommunikáló felek által kialakított és értelmezett szövegvilágban
érzékelhető dolgokra, személyekre, tér- és időviszonyokra, módokra és
állapotokra, minőségekre és mennyiségekre vagy egy másik szövegelemre utal;

• A deixis tehát olyan nyelvi művelet, amelynek során a beszélő úgy kapcsolja
össze az utalt entitást a beszédhelyzettel, hogy a befogadó ahhoz mentálisan
hozzáférhessen.

• A fentiekből az is következik, hogy a deixis a párbeszédes szövegek egyik

legjellemzőbb utalóeszköze, ám a feltételezések szerint másként működik a
spontán és másként a tervezett szövegekben.

A DEIXIS TÍPUSAI

1. Dolgokra és személyekre vonatkozó deixisek:

• A: Mi újság a suliban?

• B: …helyesírás…

• A: Na de ez hogy lehet?

• Jön a tálakkal, leteszi. Na, gyorsan, amíg meleg… Apa, neked ezt a szép
szeletet… Döncikém… ez a tiéd… Tálal, közben ő is a tévére pillant.

2. Hely- és idődeixisek:

• A: Ebédre? Bablevest főztem meg palacsintát. Orsi nem jött veled?

• B: De jött. Orsi, hol vagy?

• C: Szia, anyu! Szia, itt vagyok.

• C: Tényleg nem fájt.

• B: Neeem!

• C: …most kezd egy kicsit… • D: Ja, most!

3. Módokra és állapotokra vonatkozó deixisek:

• A: Az övé, hát! Figyelj, ezt meg tudja úgy emelni alulról… ki tudja
tisztítani.

• C: Le kell fertőtleníteni, nem mehet be semmi.

•
• BÓDOG A telefonhoz megy, felkapja, és beül Szőcs tolószékébe. Majd én
megmondom nekik! A múlt héten egy fél napig piszmogott vele itt egy
kiállhatatlan alak! Így megcsinálni!

• D: Na jól van, akkor az Isten áldjon meg! Így is szép vagy!

• C: Jó!

• BÓDOG Ha fáj a fejed, miért nem maradsz a másik szobában? Emberfihez.

Kicsit fáj a feje, ledőlt és…

• VANDA Megáll közöttük. Már nem fáj a fejem. Nézi Emberfit.

• IMRUS A nővérének. Még te hiányoztál ide éppen!

És így!…

4. Minőségekre és mennyiségekre vonatkozó deixisek:

B: Anyád lehozta, átkötöm, mert így úgyse tudod meghordani, hogy ilyen…

A: Hát ja, mer’ mindig…

B: Fölcsúszik…

BÓDOGNÉ Megint ez a bemondónő! Fántásztikus! Ilyen frizurával

odaengedni!

Felfújja az arcát, mintha utánozná.

A: És akkor most mennyivel lógok?

• B: Ennyivel.

• SZőCS Gyorsan bekocsizik középre. Ez a locspocs is az úton. Ennyi eső!

Csak ülök az ablaknál egész nap…

• BÓDOGNÉ Leveszi Szőcs válláról a plédet. Az ernyőt is, szomszéd úr…

• SZőCS Az ernyőt?! Ja, persze, tessék… Ó, összecsöpögtettem a padlót…

• A párbeszédekben szereplő rámutatások feldolgozásakor a résztvevők

folyamatosan észlelik az őket körülvevő környezet legfontosabb

összetevőit (szereplők, tér, idő, cselekvések), amelyek fokozatosan beépülnek a

szöveg világába.

• A deixis alkalmazásával a beszélő egy nyelvi és egy vizuális reprezentáció

között hoz létre kapcsolatot, amelynek érvényessége az adott beszédhelyzetre és az
adott szövegvilágra korlátozódik.

• A hallgató a korlátozott feltételek mellett dekódolja a létrehozott

kapcsolatot, és megérti a rámutatást.

• Ezt segíti az is, hogy a deiktikus szerepben használt névmások sokféle

viszony kifejezésére alkalmasak, ezért képesek a reprezentált elemet jól
behatárolhatóvá tenni.

AZ EXOFORIKUS DEIXIS

• A párbeszédekben szereplő rámutatás leggyakrabban exoforikus jellegő,

tehát a szövegen kívüli elemekre utal, legjellemzőbb formái pedig a személy-, a
hely- és az idődeixisek.
• Az utalás mindig egy meghatározott nézőpontból, a deiktikus centrumból
történik, alapvető eszközei általában a személyes és a mutató névmások.

• Az alábbi spontán és drámai párbeszédekből származó példák a

személydeixis legjellemzőbb eseteire, a személyes névmásokkal kifejezett
utalásokra hoznak példát:

• A: Évi, te eszel?

• B: Én nem kérek, mert nekem szénhidrát… ja nem, ma keményítőnapom

van.

• Akkor bablevest azt eszek, de palacsintát azt nem.

• Nő Szenvedsz?! Ugyan! Mikor nem szenvedsz te?

• FÉRFI Te szenvedsz, te! Mert kérek tőled valamit! Az már áldozat. Egy
kicsit korábban hazajönni, itt lenni velem, a beteggel…

• Nő Én boldogan jövök, de te…

• Az exoforikus deixisek másik két jellemző típusa a hely- és az idődeixis,

kifejezőeszközük leggyakrabban mutató névmás.

• Ez általában az elhelyezés (prototipikusan: itt, ott) vagy az irányadás

(prototipikusan: ide, oda, innen, onnan) szerepét tölti be, és irányultsága a hallgató
számára gyakran más forrásokból is kiegészíthető.

• Ezek a diskurzus világán kívüli külső források lehetnek különféle

mozgásokkal, általában a tekintet irányításával, az arc és a kéz mozdulataival
kapcsolatos kinezikus jelek vagy a szöveg szemléltetését szolgáló
gesztusmetronómok.

• A gesztusmetronóm a szöveg szemléltetésére szolgáló nonverbális eszközök

összefoglaló neve, fajtái: rámutatás (tárgy kiemelése), iránymutatás (tárgy téri
viszonyok közé helyezése), kinetográf (mozgás leképezése), piktográf (képmás,
körvonal rajzolása).

AZ ENDOFORIKUS DEIXIS

• Egyéb, elsősorban a részben vagy egészében előre megtervezett

szövegtípusokban (pl. tudományos, publicisztikai szövegek) gyakran előfordul az
endoforikus rámutatás is, amely a folyamatban lévődiskurzus egészére vagy annak
egyes részeire utal.

• Ennek gyakori eszközei a diskurzusdeixisként használt melléknévi vagy

igenévi jelzők (pl. alábbi, következő, fenti).

PÉLDÁK

Az irodalomtudósok és tanárok egyik legfontosabb, ha nem legfontosabb

problémájáról nyilatkozott Spiró György a fent idézett részletben.

Írásomban sorra veszem a Spiró által felvetett problémákat, melyek között

van, amivel egyetértek, de van olyan is, amellyel nem.

A NÉZŐPONT

• A szövegvilág egyik legfontosabb összetevője minden típusú szöveg

esetében a nézőpont, vagyis az a helyzet, ahonnan a beszélő elvégzi az őt
körülvevő szövegvilág eseményeinek a feldolgozását.
• A dialogikus szövegekben az aktuális beszélő alapvetően a saját
szemszögéből teremti meg és értelmezi a szövegvilágot, vagyis a szövegbeli
deiktikus elemek szerveződése egocentrikus jellegű.

• A deiktikus centrum középpontja az origó (Bühler 1934), az „itt” és „most”

helyzete, amely a szövegvilág tér- és időbeli viszonyaival is szoros összefüggést
mutat.

• Ez a megismerés fiziológiai meghatározottságával szorosan összefüggő

egocentrizmus úgy érvényesül, hogy a résztvevők fizikai és szociális világának
speciális pontjaira utaló deiktikus kifejezéseket egy deiktikus centrumhoz
viszonyítva értelmezzük, amely a referenciális tájékozódás kiindulópontjaként
funkcionál.

• Ezt a tájékozódási központot teszik nyelvileg explicitté az én, itt, most

deiktikus nyelvi kifejezések, amelyek ennélfogva a deixis leginkább prototipikus
nyelvi reprezentációinak tarthatók.

• Ez a középpont két fontos öszszetevőből épül fel, amelyek a következők:

- a kiindulópont, ahonnan minden dolog reprezentálódik,

- a dolgok reprezentációja, amely a kiindulópontból való szemlélet

eredményeképpen jön létre.

• A kiindulóponthoz képest történő reprezentációt általában a rámutatás

különböző nyelvi elemei, a határozószók, az igekötők, bizonyos igepárok és a
deiktikus viszonyok jelölik, így a deixis gyakran válik a nézőpont és a nézőponton
belüli kiindulópontváltozás jelölésének az eszközévé.
• A kiindulópontnak több fajtája is megkülönböztethető, ezek kombinációi
többféle nézőpont kialakulását eredményezhetik.

A beszédaktus-elmélet

• John L. Austin (1911-1960)

A beszélő egy mondat kiejtésekor három aktust hajt végre: (1)lokúciós aktust, (2)
illokúciós aktust, (3) perlokúciós aktust.

(1) Lokúciós aktus:

egy bizonyos mondat kiejtése egy bizonyos értelemmel és referenciával,

azaz: fonáció, predikáció és referálás, valaminek a mondása.

A lokúciós aktus részei: (i) fonetikus aktus, (ii) fatikus aktus,

(iii) retikus aktus.

(i) Fonetikus aktus:

pusztán bizonyos zajok/hangok kiejtése.

(ii) Fatikus aktus:

bizonyos szavak kiejtése, amelyek egy meghatározott nyelvhez tartoznak.

(iii) Retikus aktus:

a fatikus aktus révén kiejtett szavak valamilyen értelemmel és referenciával való

használatának aktusa.
Pl. Micimackó szereti a mézet.

Fonetikus aktus:

mitsimɔtsko: sereti ɔ mẹ:ƷetFatikus aktus:

Micimackó, szereti, a, mézet Retikus aktus:

Micimackó → referálás egy világbeli objektumra

szereti a mézet →predikálás

(2) Illokúciós aktus:

a lokúciós aktus révén végrehajtott cselekedet, amire használjuk a lokúciót,

valami mondásakor végrehajtott aktus.

Pl. egy kérdés feltevésére, egy ítélet bejelentésére, figyelmeztetésre,

fenyegetésre, kérésre, köszönésre, gratulációra használjuk a megnyilatkozást.

(3) Perlokúciós aktus:

a hallgatóban elérni kívánt vagy a hallgatóra gyakorolt hatás,

valami mondásának és a mondással végrehajtott cselekedetnek a hatása,

nagyon nehéz vizsgálni, nem mindig vannak jelei.

Pl. Csukd be az ablakot!

Lokúció: a hangsor kimondása és értelemmel való ellátása.

Illokúció: kérés.

Perlokúció: a hallgató megértvén a kérést becsukja az ablakot vagy a hallgató

megértvén a kérést nem csukja be az ablakot stb.

Példák:

Intézményesített beszédaktusok:

Ezt a hajót ezennel Erzsébet királynőnek nevezem el.

házasságkötés, keresztelés, egy ülés megnyitása, bírósági ítélethozatal, fogadás

stb.

Nem intézményesített, hétköznapi aktusok: Megígérem, hogy karácsony előtt

meglátogatlak.

Őszintétlen ígéret: Γ2: az előírt szándékokkal ténylegesen nem rendelkezik a

beszélő.

Fenyegetés: Kikapsz! Elverlek!

A1-ben különbözik az ígérettevéstől: a partnernek nem áll érdekében a jövőbeli
aktus.

Nem intézményesített, hétköznapi aktusok:

Kérés: Kérlek, hagyd abba egy kicsit a ricsajozást!

Parancs, utasítás: Hátra arc! Indulj!

A1: a beszélőnek (felettesi) tekintélyi helyzetben kell lennie a hallgatóhoz képest.

Tanácsadás: El kellene menned szemüveget csináltatni, hogy jobban lássál.

Az illokúciós aktusok osztályozása: 1. Ítélkezők

2. Végrehajtók 3. Elkötelezők 4. Viselkedők 5. Bemutatók

A beszédcselekvések legfontosabb típusai Searle nyomán:

• (a) asszertorikus (állító): a dolgok állásáról alkotott ítéletek prezentálása tartozik

ide, pl. kijelentés, feltételezés, állítás valamiről;

• (b) direktív (utasító): célja rábírni valamire a partnert, pl. kérés, ajánlás,
provokálás, rábeszélés, parancs;

• (c) komisszív (elkötelező): a beszélő kötelezettséget vállal, hogy megtesz

valamit, vállalja valamiért a felelősséget, pl. ígéret, elkötelezés;
• (d) expresszív (kifejező): a beszélő lelki-érzelmi állapotát fejezi ki, pl. gratuláció,
sajnálkozás, együttérzés kifejezése;

• (e) deklaratív (kinyilatkoztató): a nyilatkozattal megváltoztatjuk a szociális

kapcsolatokat, viszonyokat, helyzeteket, pl.

kinevezés, keresztelés, ítélkezés, felmondás egy munkahelyen.

Az osztályozás alapja: igaz-hamis, érték-tény szembenállás, ill.

a performatív igék (kifejezések) jelentése. Az öt osztály között szoros kapcsolat

van.

Nem mindig lehet eldönteni kizárólagos értékkel, hogy egy illokúciós aktus
melyik osztályba tartozik, illetve egy aktus több osztályba is tartozhat.

Etnometodológia

A társadalmi valóság és a beszéd: az etnometodológia

A nyelv teremti meg a társadalmi valóságot, a helyzetek értelmezését
„mondvacsinált világ ”
Az etnometodológia azokkal a módszerekkel foglalkozik, amelyekkel a társadalom
tagjai hétköznapi cselekvéseikben a szociális valóságot és rendet létrehozzák
az etnometodológia azt igyekszik bizonyítani, hogy a szociális rend szerkezeti
összetevői mindig „értelmesen”, a társadalom tagjai által előre interpretált módon
épülnek fel
Jelentése: "népi kutatásmódszertan", mely azt tanulmányozza, hogy hogyan
tulajdonítanak az emberek értelmet mások szavainak és tetteinek a mindennapi élet
társas érintkezései során.
Szociológiai tudományként tehát azt a módszert vizsgálja, hogyan hozzák létre a
társadalom tagjai szociális interakcióban a valóságot, s hogyan formálják, hogyan
értelmezik azt rendezettnek, megmagyarázhatónak, szabályosnak
Az etnometodológiának ebből fakadóan két célja van: először is azt akarja
megmutatni, hogy mit tesz az ember hétköznapi életében „ügyei intézésekor”, mit
tud és mit feltételez ennek mechanikájáról, milyen módszerekkel, mindennapi
gyakorlati technikákkal és mechanizmusokkal jön létre s magyarázható a szociális
valóság.
Másrészt azt akarja szemléltetni, hogy a cselekvők aktívak, tetteiket maguk
szervezik s ezáltal értelmet adnak annak Tehát nem a szociális világ az, amely
mindennapi cselekedeteinket determinálja, hanem fordítva, a társadalom tagjainak
interakciójában valósul meg a szociális világ.
A szociális rend előfeltétele nem a meglévő kulturális értékrend, hanem a sikeres
kommunikáció Etnometodológiai konverzációelemzés
A hatvanas évek végén kialakultak az EM egyes irányzatai, miután követői a
társadalmi valóságot különböző
területeken kezdték elemezni. A hétköznapi beszélgetések
– a nyelvi cselekvés és interakció – jelenségeinek elemzése a conversation analysis
elnevezés alatt vált ismertté.
„hogyan állítanak fel a résztvevők egy bizonyos lokális rendet, […] mely
eszközökkel hozzák létre az érdekeltek az interakció rendezettségét, értelmezik
saját és partnerük viselkedését ennek a rendnek a szempontjából, illetve hogyan
juttatják kifejezésre ezt az értelmezést”
„Mit jelent a társadalom világa a benne megfigyelt, benne cselekvő ember
számára, és miért hajtotta végre cselekvését?”
E kérdésekkel már nem fogadjuk el naiv módon készként és vitathatatlanként a
társadalom világát a maga kurrens idealizációival és formalizációival, hanem
magát az idealizálás és formalizálás folyamatát vesszük vizsgálat alá.
A köznapi szituációkban az ember beéri a helyzetek, tárgyak működtetéséhez
szükséges praktikus tudással, nem törekszik tudásának tisztaságára.
Áruk, pénz, közlekedés eszközök, műszaki csodák keletkezése, működése?
„Magától értetődőnek veszi, hogy ha érthetően beszél, embertársa meg fogja érteni
a gondolatát és válaszolni is
fog rá” – nem keres magyarázatot a közlés – megértés mechanizmusára.
Etnometodológia: népi, mindennapi módszertan: „annak szervezett vizsgálata,
hogy az egyén mit tud saját mindennapi ügyeiről, és ezt a tudást úgy kezeljük, mint
ami maga is része annak a helyzetnek, amelyet egyebek mellett rendezhetővé tesz.”
„Az etnometodológusok a mindennapi cselekvés létrehozását és értelmezését mint
társadalmi folyamatok hozzáértő megvalósítását vizsgálják és a társalgás mint a
hozzáértő társadalmi cselekvés mindenütt jelenlévő esete érdekli őket.” (Norman
Fairclough)
Hogyan konstruáljuk közös előfeltevések és nyelvi cselekvések révén a közös
valóságot? A világot az embereknek folyamatosan meg kell teremteniük és fenn
kell tartaniuk a maguk számára.
Gyakorlati okoskodás: a köznapi tudás felhasználása a gyakorlati, köznapi
szituációkban, a „normális látszat” fenntartása.
Ez nagyon másfajta tudás és eljárás, mint a logikus gondolkodás vagy a
tudományos hipotézisek, amelyet formális körülmények között sajátítunk el, és
speciális célok elérésére szolgál.
Különösen a köznapi beszélgetések töredékesek, hiányosak, rá vannak utalva a
beszélgetők közös ismereteire, illetve beszélgetésben előforduló kifejezések jó
részét nem kell szó szerint venni.

A megértés azon múlik, hogy a felek készek-e (vagy képesek-e) együttműködni

egymással egy közös értelmezési séma kialakítására.
A játék hozza létre a szabályokat és nem a szabályok a játékot. Nincsenek a
cselekvési szituációról leválasztható általános normák.

Implikatúrák és előfeltevések

Grice implikatúraelmélete (1975, 1978)

A megnyilatkozás teljes jelentése
• mondott jelentés („what is said”)
• implikált jelentés („what is implicated”)
→ konvencionális implikatúra: John
angol, tehát bátor → ’az angolok bátrak’, a tehát konvencionális jelentése idézi elő
→ társalgási implikatúrák:
maximaszegés, maximakihasználás; nem részei a megnyilatkozások
konvencionális jelentésének, többféle értelmezésük lehetséges, törölhetők stb.
Általánosított társalgási implikatúra: a beszélgetés normális menete alapján, az
események szokásos, sztereotipikus rendjét feltételezve áll elő
pl. Ide tudnád adni a sót? – indirekt kérés
Partikuláris (alkalmi) társalgási implikatúra:
- a kontextus egyedi vonásainak ismeretében következtethető ki.
Pl. A és B közös barátjukról, C-ről beszélgetnek, aki egy bankban kezdett
dolgozni. A C-ről kérdezi B-t, aki szerint C „nagyon jól érzi magát, kedveli a
kollégáit, és eddig még nem csukták börtönbe”. A következtetései: C B szerint
olyan ember, aki nehezen áll ellen a foglalkozásából adódó csábításoknak, vagy C
kollégái becstelenek, és C miattuk kerül bajba (a kihasznált maxima: viszony, mód,
mennyiség) - az alakzatok (irónia, metafora, túlzás, kollokviális tautológia stb.)
figuratív jelentése adja (Nemesi 2006)
A generatív mondatelemzés alapjai.
Egy mondatból sokszor olyan implicit tényállások is következnek, amelyekről
automatikusan feltételezzük, hogy igazak, különben nem lenne értelme magának az
állításnak.
Ezeknek az előfeltevéseknek a teljesülése szükséges ahhoz, hogy a propozícióhoz
logikai szempontból igazságértéket lehessen rendelni.
A spanyol király fogadta a magyar nagykövetet.
A francia király fogadta a Mars bolygó követét.
- nem szűnnek meg a mondat tagadásától: Spanyolország királya nem fogadta
a magyar nagykövetet – nem érvényteleníti azokat az egzisztenciális
előfeltevéseket, hogy
Spanyolországnak van királya, Magyarországnak meg (spanyol) nagykövete
- vagy annak kérdővé, felszólítóvá alakításától. Az előfeltevések tartalmának
megértéséhez nem kell ismerni a szövegkörnyezet egyedi vonásait, de utólag nem
lehet törölni, visszavonni őket: *Tovább nőtt az államháztartási hiány(, ha
egyáltalán nőtt) Valószínűleg tovább nőtt az államháztartási hiány, ha egyáltalán
nőtt.
Előfeltevésen „azt értjük, hogy a mondat valamely preszuppozíciós szerkezete
előidézi, hogy a mondatban lévő állításhoz más állítások kapcsolódjanak, amelyek
hozzátartoznak a mondat értékelhetőségéhez.”
• egy mondathoz (szemantikai-logikai előfeltevés). A logikai előfeltevés
azoknak a feltételeknek az együttese, amelyek teljesülése szükséges ahhoz, hogy
egy mondatnak igazságértéke lehessen, azaz igaznak vagy hamisnak tarthassuk.
• Problémák:
- vannak se nem igaz, se nem hamis mondatok, pl. ha…, akkor feltételes
állításban, ha a feltétel nem lehet igaz, és a feltétel teljesülése lehetetlen, akkor a
feltételes állításnak nincs igazságértéke
- igazságértéke csak állítást (propozíciót) tartalmazó mondatnak van
• egy nyilatkozathoz (szemantikai-logikai és pragmatikai előfeltevés).
A nyilatkozat előfeltevését alkotják mindazok az állítások, amelyeket a beszélő
igaznak tesz fel, amikor a nyilatkozatot kimondja, pl. Van még csoki? – Húzd ki az
alsó fiókot! ’Az alsó fiókban van csoki’.
1. határozott főnévi szerkezet:
Mari bátyja egyetemista (előfeltevések: Van valaki, akit Marinak hívnak; Marinak
van bátyja, és csak egy bátyja van).
Ezek lehetnek: tulajdonnevek (Péter), funkciónevek (az MTA elnöke), határozott
névelős főnevek (a könyv), birtokos személyragos főnevek (feleségem), főnévi
funkcióban használt kvantorok (összes, mind, valamennyi), kvantort
tartalmazófőnévi szerkezetek – előfeltevésük egzisztenciális: „valaki, valami
létezik”
2. faktív igék: olyan igék, amelyek mindig tényre vonatkoznak, utánuk a hogy
kötőszós mellékmondat igazságát tesszük fel, pl. Elpanaszoltam, hogy milyen
szemtelen voltál (előfeltevés: Szemtelen voltál). Péter elfelejtette, hogy a kulcs a
zsebében van. (Korábban tudott róla.) Ilyenek: tud, emlékszik, elfelejt, eltitkol,
sajnál, meglep stb.
A különbséget érzékeltetendő (faktív és nem faktív igepárok): tudja, hogy… —
úgy tudja, hogy…; sajnálja, hogy… —attól tart, hogy…; letagadta,
hogy… — tagadta, hogy…; bizonyítja, hogy… — állítja, hogy… stb.;
3. faktív melléknévi predikátumok: jó/rossz, hogy…; örvendetes/szomorú,
hogy…; bosszantó/megdöbbentı, hogy…stb.
4. inchoatív (kezdő, állapotváltozást kif.) igék: megszépül, megbetegszik,
megvakul, felébred, bemegy, kijön, pl. Mari meggyógyult
5. egyéb igeosztályok, pl. viszonzást, kölcsönösséget jelentı igék, pl. Kriszta
visszanézett a tanárra
6. összehasonlító szerkezetek: pl. Mari érdeklődőbb, mint Kriszta, Mari olyan
alacsony, mint Kriszta
7. fókuszt tartalmazó mondatok (amikor az ige előtti hangsúlyos pozíció ki van
töltve, érzelmi nyomatékos (emfatikus) főhangsúly, pl. A tükröt bámulta egész
nap; A ’túlzott bérkiáramlás vezetett az államháztartási hiány drasztikus
növekedéséhez, Péter lopta el a ceruzát
8. is, csak, még, már (rémakiemelő/fókuszjelölő partikulák is), tovább, újra:
• is, pl. Anna is megérkezett, A héten is elmarad a parlament ülése
• csak – más is várható volt, pl. Csak Anna érkezett meg
• még + középfokú melléknév, pl. Ez a feladat még nehezebb, mint a másik
• még / már – a megnyilatkozás ideje előtt is érvényes / a megnyil. ideje előtt
még nem volt érvényes, pl. Péter még alszik. / Péter már alszik • tovább: Tovább
nőtt a lakossági kölcsönök aránya
9. irreális feltételt kifejező feltételes mondatok: a feltétel meglétét tagadják, pl.
Ha Péter gazdag lett volna, vett volna autót
10. külső tagadás, pl. Nem az én macskám ette meg a papagájt
11. mellékmondat eleve preszuppozíciós főnévi szerkezethez kapcsolódva, ha
annak vonatkozását szűkíti, pl. Az a tanuló, aki átugrotta a lécet, tanúsítványt
kapott
Anna fia Londonban tanul. Anna azt hiszi, hogy fia Londonban tanul. (Normálisan
az elızı mondatéval azonos EF-et feltételezünk /=defaultfeltételezés/, de logikai
értelemben nem EF-je ennek a mondatnak az, l. Anna azt hiszi, hogy van fia, és azt
hiszi, hogy fia Londonban tanul.) Péter tudta, hogy megoldotta a feladatot. Péter
megoldotta a feladatot, és tudta is, hogy megoldotta. (Nem azonos az elızı EF-fel,
mert azt az elsı tagmondat állításként tartalmazza, vagyis eltőnt az EF.)
1. tartalmi szempontú osztályozás:
• egzisztenciális előfeltevések: Géza öccse kémikus.
Az EF itt vonatkozhat egyedekre (Géza, Géza öccse stb.), halmazokra (kutyák,
könyvek stb.) és tényekre (A kutya ugatott stb.), ezek nyelvileg különbözőképpen
fejeződnek ki (határozott főnévi szerk., TSZ-ú határozott főnévi szerkezet, faktív
predikátum)
• nem egzisztenciális előfeltevések
2. forrás szerinti osztályozás:
• lexikai EF-et lexikai elem szemantikai tulajdonsága idézi elő (a szavaknak
mint a lexikon egységeinek maguknak nem lehet EF-ük), pl. a faktív igéknél a [+
faktív] jelentésjegy
• a szintaktikai EF-et: a szintaktikai szerkezet idézi elő, mely független az
őket előidéző szintaktikai szerkezet szemantikai anyagától (pl. a
határozott főnévi szerkben tetszőleges főnév állhat)
3. érvényességi kör szerinti osztályozás
• univerzális EF: univerzális = nem kell minden nyelvben előfordulnia, csak
ha ilyen EF-et előidéző preszuppozíciós szerkezet előfordul vmely nyelvben, akkor
a szóban forgó EF is megjelenik
• idioszinkratikus: nem univerzális, csak adott nyelvhez kötött EF-ek, pl. az
angol present perfecthez kötött spec. EF: Einstein has visited Princeton.
Pragmatikai EF-ek (Szépe [é. n.]) Férj a feleségnek: – A gyerek már megint
fagylaltot eszik. Adtál neki pénzt?

KÖVETKEZTETÉS (INFERENCIA)
A megnyilatkozások jelentéséből levont tartalmi következtetés.
Hideg van. ’Fázom.’
János úton volt az iskolába. (Brown–Yule 1983: 34)
Már előre félt a matekdolgozattól.
A múlt héten nem bírt az osztályával.

A társalgás világa

Vázlat
• Mit hangolunk össze a társalgásban?
• Mihez igazodunk?
• Az együttműködés és az uralkodás küzdelme • Mivel vagyunk udvariasak?
• A kérdések cseles világa
• Szem, test és szavak az udvarlásban
• Társalgás és az emberi hatalom
A társalgás részmozzanatai
1. Kinél van a beszédjog?
2. Társalgás makro- és mikroszerkezete
3. Makrolépések: köszönés, búcsúzás, közbeszúrás
4. A mikroszerkezet: szomszédsági párok
5. Mikroelemzés, beszédkatusok
6. Átfogó szabályok és a relevancia elmélet
Mi is a társalgás?
• Több szereplős beszéd
• A és B mindig figyelemmel vannak egymás tudásara:
• Tudod mit álmodtam?
• A egy A eseményt kérdez, B erre csak azt tudja mondani, Nem
• Egymást stratégiailag irányítjuk
A társalgás szerkezete
• Makroszerkezet: milyen műfajban vagyunk? Felelés, kérvény, lakásleírás,
sztorizás. Milyen célunk van, meggyőzés, becsapás. Rávevés.
• Mikroszerkezet:
• Független mondatok Esik az eső.
• Függő mondatok: B A-tól függ.
• Kérdés-válasz
• Felszólítás – reakció
• Bók- elismerés
• Gúny- viszont gúny
A beszélgetés menetének szabályozása
• Nem nyelvi jelekkel
• Például egy tipikus beszélgetés azzal kezdődik, hogy még hallótávolságon
kívül intünk egymásnak és mosolygunk
• üdvözöljük egymást szóban és esetleg valamilyen testi érintéssel,
kézfogással vagy puszival.
• A másik beszéde közben folyamatosan jelezzük, hogy figyelünk rá egyfelől
azzal, hogy felé fordulunk, ránézünk, másfelől különböző hangjelekkel, mint
"ühüm, aha, igen".
Összehangolások horizontálisan
• Partnerrel: a megszólalás joga. Ki beszél?
• Józsi, ugye nincs meg a könyvtárban a Jókai?
• Nyelvi eszközök között: szavak, regiszter, mondatfűzés
• Ezt a ként betettük abba a cuccba s tök sistergés.
• Testtel: gesztusok, szem, tartás, távolság
• (A plafonra nézve) Szeretem önt, Tánya.
A társalgási hatalom és együttműködés
• Tegezés – magázás. Ki kezdheti?
• Milyen korig egyoldalú?
• Milyen dolgok alapján automatikus?
• Megszólítás és utalás: Tanár úr – Kovács tanár úr
A beszélőváltás
• Típusok: előre elosztott jogok. Pl. gyónás
• egyik személy osztja a jogot. Óra
• szabad.
• Közbevágás: néhány másodperc.
• Mivel adjuk át a szót: hanglejtés, tekintet, tartásváltás
A beszédjog átadása
Aki át akarja adni a szót
– Kérdés
– Hangsúly levitele
– Szünet
– Ránéz arra, akinek át akarja adni a szót
Aki a szót szeretné átvenni – az izgatottan ránéz a beszélőre,
– gesztikulál és kinyitja a száját, mintha már szólna. Ha a másik nem akarja a
szót átadni: megemeli a hangját, és úgy beszél tovább, mintha levegőt sem venne.
A beszélgetés lezárásakor
• finom szabályok
• az óránkra nézünk vagy teszünk egy mozdulatot
• mintha elindulnánk
• valami jókívánságot mondunk egymásnak (Minden jót a holnapi
vizsgádhoz! Jó mozizást!)
• utalunk arra, hogy mikor tudunk újra találkozni.(Viszlát holnap! Majd
hívlak!). • úgy tűnjön, mindketten egyszerre akartunk elbúcsúzni
Kizárás és csatlakozás
• Hogyan zárunk ki • Hogyan vonunk be harmadik személyt? harmadik
személyt? • Éppen a főzésről • Éppen a nyaralásról beszéltünk beszéltünk
• Hogyan fordulunk? • Kire nézünk?
A kérdések különös világa
• Információ kérés: Hol az olló?
• Rejtett felszólítás: Hol a füzeted?
• Mitől udvarias? Nem akarod becsukni?
• Ki tudod nyitni?
• Elvileg lehetősége van megtagadni
• Pozitív és negatív udvariasság. Kérjünk el egy turmixgépet !
Milyen funkciót lát el a nyelv az emberi kommunikációban?
• Esik az eső.
• Péter autója piros.
• Franciaország királya vagyok • Esküszöm.
• Ígérem, hogy eljövök.
• Nagyon dühös voltam, amiért ezt tette.
• Nem tudta ezt Mehemed, felrúgták a tehenek.
- Helló! De jól nézel ki. Nyaralni voltál?
- Ja, szuper volt! És veled mi van?
Jelentés és implikatúra
• Amit mondunk = a mondat
konvencionális nyelvi jelentése
– JELENTÉS
• Amit átadunk/közlünk = a megnyilatkozás interpretációja
– IMPLIKATÚRA
• Kétféle eszköz, hogy többet közöljünk, mint amennyit mondunk:
• Konvencionális implikatúra: amikor az implikáció egybeesik azzal, ahogy
logikailag is elemeznénk a mondatot.
• Társalgási implikatúra: a társalgás bizonyos általános jegyeivel kapcsolatos.
• Az autó piros.
• A fiú elesett. Kórházba vitték.
• Konvenció-Alkalom
• John angol, tehát bátor.
John angol. Nagyon bátor. (a jelentés ugyanaz, de nincs tehát)
Hogy van C? – Hát elég jól, szerintem, szereti a kollégáit, s még nem csukták
börtönbe.

A társalgás rejtett szabályai

• Ha megszegjük őket, az azonnal feltűnik
• Grice (1975) A társalgás logikája
• Amikor beszélgetünk, akkor nem összefüggéstelen megjegyzések
egymásutánját produkáljuk.
• Hanem: valamiféle együttes erőfeszítés, közös célok. Együttműködési
Alapelv: olyan általános alapelv, amit a társalgás résztvevői elvártan követnek.
• 4 maxima + almaximák
Maximák
1. Mennyiség
– Hozzájárulásod legyen a kívánt mértékben informatív (a társalgás pillanatnyi
céljai szempontjából).
– Hozzájárulásod ne legyen informatívabb, mint amennyire szükséges.
2. Minőség: Próbáld hozzájárulásodat igazzá tenni
– Ne mondj olyasmit, amiről úgy hiszed, hogy hamis. – Ne mondj olyasmit,
amire nézve nincs megfelelő evidenciád.
3. Kapcsolat/Reláció/Relevancia– „Légy releváns”.
4. Mód/Modor
– Kerüld a kifejezés homályosságát.
– Kerüld a kétértelműséget. – Légy tömör (kerüld a szükségtelen
bőbeszédűséget).
– Légy rendezett.
Analógiák
• Mennyiség: ha négy csavar kell, négyet adj
• Minőség: cukor helyett ne sót
• Relevancia: ne szakácskönyvet és ne konyharuhát, ha a tésztát keverem •
Mód: mi az ő hozzájárulása; ésszerű tempó
A maximák megsértése
• Kibújás: Nem mondhatok többet, lakatot kell tennem a számra
• Ütközés: lehet, hogy például nem tudja kielégíteni a Mennyiség első
maximáját (Légy olyan informatív, amennyire szükség van rá) anélkül, hogy
megsértené a Minőség második maximáját (Rendelkezz adekvát evidenciával arra
nézve, amit mondasz) Láttad? Talán, de…
• Megszegés: nyilvánvalóan nem elégíti ki a beszélő a maximát. Hogyan
egyeztethető össze az, amit mondott annak feltevésével, hogy követi az általános
együttműködési alapelvet?
társalgási implikatúrához vezet; ilyenkor a maximát kihasználjuk.
Példák a maximák megsértésére
A: I am out of petrol.
B: There is a garage round the corner.
A: Hol lakik C?
B: Valahol Dél-Franciaországban.
• Filozófia tanári állásra ajánlás: „Kedves Uram, X úr kitűnően bírja az angol
nyelvet, s rendszeresen járt konzultációra. Őszinte híve stb.”
Példák a maximák megsértésére
• Egyhónapos nyaralás után:
– Milyen volt a nyaralás?
– Jó. • Vagy:
– Mi volt ma az iskolában?
– Semmi.
• X nagyon átveri egy üzletben Z-t. Erre Z: „X igazi barát” • Ez a buli lesz a
hab a tortán.
• X tegnap összetörte a kocsma egész berendezését. Egy kicsit pityókás volt.
• X felesége megcsalja ma este a férjét.
Példák a maximák megsértésére
A: Kissné egy vén szatyor.
B: Idén nyáron nagyon jó volt az idő, nem?
- Katinak tök jól áll ez a narancsvörös ruha. - Tegnap moziban voltunk a
Gáborékkal.
És:
- Katinak tök jól áll ez a narancsvörös ruha.
- Aha, egész jó, de nekem a fűzöld jobban tetszett. Ja, egyébként tegnap
moziban voltunk Gáborékkal.
- Igen? És mit láttatok?
Példák a maximák megsértésére
(a) X kisasszony az „Édes otthont” énekelte.
(b) X kisasszony egy hangsort produkált, mely nagyon emlékeztetett az „Édes
otthon” dallamára.
Általánosított társalgási implikatúrák
A: Józsi egy nővel találkozik ma este.
B: S mit szól hozzá a felesége?
C: Semmit, ő a nő.
Premisszák és konklúzió
Péter kávéval kínálja Jánost.
János: „A kávétól éber maradok” Kér-e kávét János??

Szándék értelmezése
– Pisti
– Igen?
– Csak a nevedet gyakoroltam.
• Meg tudnád mondani, hány óra van?
• Igen
• Kérés
Adj egy radírt! Menj le tejért!
Idegenekkel, nem olyan jó ismerősökkel?
Irányítás kérdésekkel
• Tudod mit játszunk ?
• Mikor viszed le a szemetet?
• Miért dominánsak ezek?
Nem nyelvi és metakommunikáció
• más csatornákon keresztül is folyamatosan kommunikálunk
• A szavainkat kísérő és azok értelmezését befolyásoló, nem szóbeli jelzések
összessége a metakommunikáció.
Hogyan kapcsoljuk a testhez?
• Test nyelv :eszközei múltja
Melyik a hitelesebb? A hanglejtés vagy a szavak. Úgy szeretlek
A szemek kitüntetett jelentősége
• Érzelemkifejezés
• Tanítás •
Vonzalom:
-Szemkontaktus
-Stírölés
-Szemezés
-Szemkontaktus
• Ki-kivel beszél
• Ki próbál beleszólni?
• Ki helyesel?

Melyik a dominánsabb? Melyik a barátkozóbb? Hogyan kapcsolódik ez a

kezekhez?

A metakommunikáció csatornái
• hangulat
• beszédpartnerekhez és a beszédtémához való hozzáállás • érzelmek
kifejezése, testtartás
A metakommunikáció szerepe
• segítségével tudjuk közölni azt, hogy a szóbeli üzenetünket hogyan értsék:
szó szerint vagy átvitt értelemben, viccként vagy ironikusan
• a szavak helyett is, például amikor érzelmeinket csak az arckifejezésünkkel
mutatjuk.
• Amikor beszélünk, egyszerre több csatornán kommunikálunk egymással.
• Maga az üzenet lehet ugyanaz minden csatornán, de adódhat olyan helyzet
is, hogy a metakommunikációnk és a szavaink jelentése eltér egymástól.
• Mivel a metakommunikációs jelzéseink döntően akaratunktól függetlenek,
ezért többnyire megbízhatóbbnak tartjuk, mint a szóbeli megnyilvánulásokat.
• Pl. remeg a keze és dobol a lábával, majd azt mondja, hogy "Nyugodt
vagyok "
• mindenféle testmozgás távolság,
• arcjáték, a tekintet irányítása
• Gesztusok
• a hangszín, a hangmagasság, a hangerő, a beszéd tempója stb
A metakommunikáció csatornái
2. Kinézetünk
• a ruha- és a hajviseletünk szimbólumok, azt nyilvánítják ki, hogy mely
csoporthoz tartozónak érezzük magunkat
Érzelemszabályozás
• Tematizálás
• Érzelemkifejezés
• Feeling rules
• Display rules
• Együttjárási szabályok
• Kódolási szabályok
A romantikus vonzalom testi jegyei
• Távoli • Közeli
• Nézés: oda, el, vissza • Közelítés: személyes
• Tollászkodás tér
• Öngondozás • Tekintet kitartás
• Előrehajlás • Érintés fizikailag
• Iránybeállítás feléd

Nyelvi udvariasság és nyelvi agresszió

1.az udvariasság mint a tisztelet megnyilvánulása: Thomas szerint a tiszteletadás és

az udvariasság nem azonos, az utóbbi tágabb fogalom
2.az udvariasság mint kommunikációs stílus/regiszter: szituációfüggés
(konferencián mások, rég nem látott barát üdvözlése stb.)
3. az udvariasság mint megnyilatkozás szintű nyelvi jelenség: az udv. kifejezések
felszíni szerkezeti jelenségek, Fraser 1978, Walters 1979: udv. kifejezések
sorrendbe állítása egy udvariassági skálán elnézést vagy bocsánat? Vegyél!
(süteménykínálás)
Zavarhatnám egy pillanatra? (gúny)

A nyelvi forma önmagában nem mindig jelöli egyértelműen a vele

végrehajtott beszédaktus udvarias/-tlan voltát.

Két meghatározó udvariasságelmélet létezik a pragmatikában: •Leech

(1977, 1983): az udvariasság mint a társalgási maximák megnyilvánulása
•Brown–Levinson (1978, 1987): az udvariasság mint arcvédő tevékenység.
 Az agresszió alapvetően etológiai fogalom: az adott faj ökológiai élőhelyétől
és az adott élőhelyhez történő adaptáció folyamán keresztül, evolúciós
előtörténetétől függ, hogy milyen, agresszióként értelmezhető viselkedésformákat
alkalmaz az ökológiai erőforrások megszerzéséért folytatott vetélkedés során.
Emberi viszonylatban a más vagy mások ellen irányuló támadó viselkedés,
amely közvetlen vagy közvetett (testi, lelki és szimbolikus) formában, pl. verbális
közlésben is megnyilvánulhat.
„Agressziónak nevezünk minden olyan szándékos cselekvést, amelynek
indítéka, hogy – nyílt vagy szimbolikus formában – valakinek vagy valaminek
kárt, sérelmet vagy fájdalmat okozzon.” (Ranschburg J.)
Agresszió: szándékosan ellenséges viselkedés, a saját cél erőszakos, nagyon
erőteljes követése másoknak kárt, fájdalmat okozva. Megélhető gondolatban,
szóban, cselekedetben. Megnyilvánulási formái: káröröm, hangoskodás, önmagunk
vagy mások sértése, szándékos károkozás, rombolás, indulatos bosszú.
Átok, átkozódás
Az átok „vad indulatból, bosszúból mondott rossz kívánság, hogy valami baj,
csapás, szerencsétlenség érjen valakit” (ÉKSz. 70).
Káromkodás
A káromkodásban egymást, egymás nemzetségét, az Istent és a szentek nevét
emlegetik az emberek durva, trágár szavak kíséretében.
Szidalom
A szidalmak olyan a szavak, kifejezések, amelyek célja – általában – a becsület
megsértése, a másik ember gyalázása, becsmérlése, emberi értékeinek kisebbítése.
Az átok, a szitok, a káromkodás a harag, a felháborodás, a düh nyelvi síkon való
megjelenése. A tiltott cselekedet, a meg nem engedett szavak kimondása egyfajta
érzelmi szelep, konfliktushelyzetben megkönnyebbülést biztosít akkor, amikor a
megkönnyebbülésre más lehetőség nincs.
Az eredetileg különböző okok miatt szankcionált formulák megváltozott szerepben
és formában ma is élnek a nyelvben: indulatkifejező elemek vagy töltelékszók.

Manipulatív érvelés

Manipuláció:
a kommunikátor titkolja és álcázza a valódi szándékát, azaz a befogadó
attitűdjének szándékolt megváltoztatását
 a manipuláció során a közlő eszközei nem, vagy nagyon csekély mértékben
tudatosulnak a befogadóban
 történhet nemes cél érdekében is
 Meggyőzés:
 mindkét kommunikációs partner részéről tudatos tevékenység
 mindkét partner tudatos és aktív szereplője az interakciónak
 mindkét félnek ugyanannyi esélye van arra, hogy meggyőzze a másikat a
saját állításáról, igazáról
1. „Szelet” az életből (Slice of life módszer)
 személyes kapcsolat létrehozása
 hasonló, szinkronizációt kiváltó szituációk
 Pl. „A gardróbja tele van olyan ruhákkal, amelyeket már nem tud
kényelmesen viselni? Próbálkozott már különböző alakformáló alsóneműkkel, de
túl kényelmetlennek ítélte meg?” (Slim ’n Lift Aire alakformáló);
 „Ne hagyja, hogy álmatlan éjszakákat okozzanak önnek a szúnyogok,
rendelje meg a két darabos szúnyog-, rovar- és rágcsáló riasztó csomagunkat,
akciós áron!” (Pest Repeller)
2. Az ígéretek csábítása
 reklámok alapvető jellemvonása, hogy ígérnek, ígéreteket tesznek
 az ígéret lélektani titka a másik félben kiváltható várakozási élmény: a
remény (SAS 2007: 82) Két fő típusa:
 valami olyasmit ígérnek, aminek beváltása, megvalósítása az adóra, a
reklámozóra háruló feladat. Pl. „Ha törik, ha szakad, mi megjavítjuk.” (Opel
Barcika – Opel Ózd)
 valamilyen jellegű változás bekövetkezésével, egy helyzet jobbulásával,
pozitív irányba való alakulásával kecsegtetnek.
 Pl. „A MyPot lassúfőző edény megfőz, amíg Ön azzal tölti idejét, amivel
igazán szeretné!” (My pot);
 „Azonnal laposabb lesz a hasa.” (Slim 'N Lift Men's Slimming Shirt - férfi
alakformáló)
3. Emlékezet. Ismétlés.
 az emberi agy minden egyes bennünket érő impulzust raktároz valamilyen
formában és mértékben
 adott pillanatban nem vagyunk képesek visszaemlékezni bizonyos dolgokra,
ám ez mindössze azt jelenti, hogy a kérdéses információ az illető pillanatban
valamilyen oknál fogva nem hozzáférhető
 „A bevésés nyomán emlékek, emléknyomok, ún. engramok maradnak az
agyban. Kicsit tréfásan azt mondhatjuk, hogy a
reklám számára ezeknek az emléknyomoknak, engramoknak a
»gyűjtése« jelenti a (…) kihívást”
 Pl. A természetes szó kilenc, az antibakteriális szó pedig három alkalommal
jelenik meg a Bambusz zokni c. reklámban:
 „a természetes, antibakteriális bambusznak köszönhetően puha”; „a
természetes bambusz”; „természetes fénye”; „természetes rostanyag”; „természetes
antibakteriális anyagok”; „természetes fényük van”; „természetes termék”;
„antibakteriális tulajdonságai”; „természetes szagtalanító”. A természetes fény
szókapcsolatot is kétszer alkalmazza.
4. Nyelvi minősítés
 a minőség az egyik legfontosabb kereslet meghatározó, ill. reklámérv
 használata által a fogyasztó semleges álláspontjának kilendítése
 Pl. „Ez a több mint 3 évtizedes tapasztalat és a bizonyított hozzáértés teszik
lehetővé, hogy az egyik legkiválóbb minőségű szörpcsaláddá váljon a YO. Valódi
gyümölcstartalma élvezetes fogyasztást nyújt mindazoknak, akik megkóstolják. A
hazánkban immár 9féle különböző izgalmas ízben kapható YO szörpök a
változatosság mellett, természetes ízt és gyümölcsös élményt biztosítanak.” (YO a
leggyümölcsösebb gyümölcsszörp); „Könnyű és erős szerkezetű. Kényelmes és
praktikus. Univerzális: használhatja akár evésre, olvasásra, írásra.” (Table Magic -
Univerzális asztal).
5. A dicsekvés szükséglete
 a reklám alaptermészeténél fogva dicsekszik
 Pl. „Korszerű autómosónkban professzionális anyagokkal, környezet- és
emberbarát szemlélettel állunk a hét minden napján rendelkezésükre!” (ACIS
autómosók);
 „A környék elismert és leginkább keresett kutyaszalonja lett köszönhetően a
gondos, következetes munkának, szakma iránti elkötelezettségnek és
hozzáértésnek.” (Francia kutyakozmetika)
6. Sürgetés
 a termék megvásárolhatóságának kötötté, korlátozottá tétele
 az idő és a mennyiség korlátai
 Pl. „Ha egyedi designer napszemüvegeket hordanál a nyáron, de egységesen
alacsony árat keresel, akkor még most nézz be a Foolhardy üzletébe, mielőtt elfogy
az akciós készletük!
Kihagyhatatlan akció a készlet erejéig!” (Vanity divatblog); „Bőrkabátaink
rohamosan fogynak. Válogasson az akciós bőrkabátokból, amíg nem késő!”
(Bőrkabát bolt)
7. Ellenőrizhetetlen érvek
 olyan érvek, melyek a fogyasztók számára ellenőrizhetetlenek
 Pl. „A BioTech USA legtöbbet eladott vitaminja. Méltán népszerű, mivel az
ára is roppant kedvező, nem beszélve a gazdag hatóanyag mennyiségről.”
(BioTech);
 „Világszerte több mint 150 millióan elégedetten pakoltak a Space bag
vacuum szelepes zsákokba!” (Space bag)

8. Vakcsoport technika
 az üzenet célcsoportjául egy nem létező vagy nem csoportként, hanem
homogén módon viselkedő típust hoznak létre
 a megszólított nem tud eleget tenni a megszólítottól elvárt kritériumoknak
„- Te is a legjobbat szeretnéd a kedvencednek?
- Megadnál neki mindent amire szüksége van?
- Itt az ideje, hogy kipróbáljátok mit nyújthat a kedvencednek a
kozmetikázás.”
9. Nézőpontváltás
 legkevesebb két megszólított
 az egyik megszólítottal való kommunikáció átsiklik a másik megszólítottal
való kommunikációra
 Pl. „Szeretettel várunk minden állattartót és kedvencét, megújult
környezetben, az Eötvös Állategészségügyi Központban. (…) Ha már nagy a
bundátok, vagy csak egyszerűen szép tiszta és jó illatúak szeretnétek lenni,
szóljatok a gazdinak és gyertek el.” (Állatklinika)
10. Argumentum ad misericordiam
 olyan érveket hoznak fel, amelyek által „szánalmat keltenek”
 érzelmi síkra tereli a manipulálást
 Pl. „Tudta azt, hogy a magyar családok jóval többet költenek otthonuk
melegen tartására, mint az EU más országaiban élők? Ez legfőképpen lakásaink
igen rossz állapotának köszönhető! A nem megfelelő szigetelésnek és a nem
kellőképpen záródó műanyag ablakoknak köszönhetően, rengeteg energiát és pénzt
pocsékolunk el. A túlzott energiafogyasztás nemcsak a téli hónapokra, hanem már
a nyári időszakokban is egyre aggasztóbb. A megfelelően választott árnyékolókkal,
redőnyökkel egyszerűen szabályozhatjuk klímánkat a forró nyári napokon is.”
(Árnyékoló)
11. Argumentum ad verecundiam
 a szakértőre hivatkozás erejével manipulálnak
 Pl. „Hangszerész inasként 1980-ban álltam először gyalupadhoz. Temesvári
Péter mesterem irányításával sikeres segédvizsgát tettem. Elméleti tudásomat
egykori tanáromnak Semmelweis Tibor tanár úrnak köszönhetem. Fiatal segédként
Menich András műhelyében dolgoztam, ahol hangfizikával és rezgéstannal is
foglalkoztam. (…) 1996-ban Sáránszki Pál műhelyében mesterlevelet szereztem.”
(Hangszerkészítés és restaurálás); „Neckline Slimmert a neves fiziológus Paul
Younane fejlesztette ki és tesztelte.” (Neckline Slimmer – Arctréner)
12. Argumentum ad antiquitatem
 a hagyományra, a múltra való hivatkozás
 tekintélyt kölcsönözés
 Pl. „A YO márka 1950-ben mutatkozott be a gyümölcslevek piacán
Ausztriában. YO szörpöket, mintegy 35 éve, a '70-es évek óta, gyártanak és
forgalmaznak. Ez a több mint 3 évtizedes tapasztalat és a bizonyított hozzáértés
teszik lehetővé, hogy az egyik legkiválóbb minőségű szörpcsaláddá váljon a YO.”
(YO a leggyümölcsösebb gyümölcsszörp)
13. Argumentum ad novitatem
 az újdonság erejével érvel
 a terméket vagy szolgáltatást innovációként igyekszik feltüntetni
 Pl. „Forradalmian új hajformázó készülék, amely több, mint egy hajvasaló”
(InStyler hajformázó);
 „Ez a legújabb, forradalmi öregedésgátló eszköz a szépségiparban, melynek
használatával éveket fiatalodhat!”
(Neckline Slimmer – Arctréner);
 „Íme a világ első olyan tálkája, amiből nem ömlik ki semmi, még akkor sem,
ha leesik!” (Gyro Bowl - bébi tányér)
14. Félelemkeltés
 „Az emberi viselkedés félelemmel erősen befolyásolható. Akik ezt tudják,
igyekeznek az ellenfelükben félelmet ébreszteni, fenntartani és elmélyíteni, hogy a
saját előnyükre használhassák ki a manipulációs játszmák során”
 „A benőtt köröm nemcsak fájdalmas, hanem veszélyes fertőzés, gyulladás
forrása is lehet, ez pedig akár sebészeti beavatkozással is végződhet.” (Medosan
Nail Fix - Körömbenövés és -gomba ellen);
 „Olvassa el, tanácsainkat nézze meg, referenciáinkat, és döntse el: tervezési
és építési gyakorlat nélkül kockára tesz-e több százezer forintnyi gyepszőnyeget,
automata öntözőrendszer hozzávalót, vagy inkább profi kertépítő szakembertől kér
ajánlatot a munkálatokra.” (Olcsó kertész? Vagy kertépítés házilag?)
15. Kölcsönösség elve
 „ha én adok valamit, neked is illik (szokásos) adnod viszonzásul valamit”
felfogás
 általában együtt jár a befogadók azon meggyőződésével miszerint érdemes
élni a felkínált kedvezményekkel
 az olvasókat érdekeltté teszi a tárgy iránt a kedvező ajánlatok felkínálásával
 Három fő típusa:
 egy bizonyos mennyiségű, százalékú kedvezményadással kecsegtet: „15%
kedvezményt adunk minden termékünk árából” (Energiatakarékos égők)
 egy termék áráért még egy terméket ajándékoz: „1-et fizet kettőt vihet: a
csomag két 100 ml-s krémet tartalmaz, így Ön az egyik árát megspórolhatja”
(Velform Perfect Legs lábápoló krém)
 a harmadik kategóriába pedig a „Most ajándékba adunk Önnek egy 3db-os
huzatkészletet is, melynek értéke 2.990 Ft” jellegű ajánlatok tartoznak
16. Negatív „tájfestés”
 nem azt írják le, ami annak az illető állapotnak a jellemzője, hanem azt, ami
nem jellemzője
 az ilyen technikával megírt reklámszövegek nem azt mutatják be, hogy az
adott termékre, szolgáltatásra mi jellemző, hanem azt sorakoztatják fel, ami nem
jellemző rá
 Pl. „10 év után, már nem kell kamatadót fizetnie megtakarítása után; egy
esetleges tragédia bekövetkeztekor a kifizetés nem lehet kevesebb az addig
befizetett díjaknál. Nem része a hagyatéknak.” (Raiffeisen Dimenziók
Életbiztosítás és Befektetés); „Nem marad a helyszínen tetem. A készülék nem hat
háziállatokra, gyermekekre. Az Ultrahangos rágcsáló- és rovarriasztóval többé nem
fognak Önnek kellemetlen meglepetéseket okozni a kártevők. Nem öli meg a
kellemetlenkedő rágcsálót vagy rovart, hanem elriasztja, így nem marad a
helyszínen tetem. A készülék nem hat háziállatokra.” (Pest Repeller).
17. Megszemélyesítés
 úgy beszélnek termékeikről, mintha azok nem is valamiféle tárgyi minőség
kategóriájába tartoznának
 élettelen tárgyakat személyként mutatnak be, illetve ruháznak fel emberi
tulajdonságokkal
 Pl. „Az új, temperamentumos családtag!” (Floriol Mediteran); „A Hauser
C40 univerzális aprítógép nélkülözhetetlen társ a konyhában.” (Hauser C40
Aprítógép); „A Roll N Store tároló segítségével mindig, minden helyzetben
késznél lesznek a kulcsok, a csavarhúzók és a csavarok stb., hiszen nemcsak
tárolásban, de a rendezésben, rendszerezésben is segít Önnek. (…)Kompakt
rendszerező és tároló egység minden fontos elemet rendben tart Önnek.” (Roll N
Store tároló)
18. Felszólítás
 termék vagy szolgáltatás megvásárlására, igénybevételére késztetnek
 a vásárlókat konkrétan, nyíltan szólítják fel ennek a cselekvésnek a
végrehajtására
 Pl. „Mondd ki te, mit szeretnél, mi csal mosolyt az arcodra, mitől ugrassz ki
a bőrödből, mi az, amitől beindulsz. Tájékozódj, válogass, dönts, lépj, érj célba - és
érezd jól magad! Nézz szét nálunk, vedd sorra a lehetőségeket, és meglátod,
mennyi jó döntést hozhatsz! - K & H – Dönts okosan!” (K & H - Dönts okosan!);
Ne cserélje ki a fugát. Javítsa ki a Liquid Grouttal!” (Liquid Grout – Fugajavító)
19. Erényszavakkal történő manipulálás
 erényszavak: olyan pozitív értékjelentést jelölő lexémák, amelyek kollektív
háttértudásra alapozva jelölnek erkölcsi, történelmi értékeket (ACZÉL é. n.)
 fontos egy bizonyos történelmi és erkölcsi háttértudás megléte (a hatás teljes
értékű elérése érdekében), melyet a vevő
önkénytelenül is előhív a tudatából az ilyen jellegű kifejezésekkel való
szembesülése során
 zömében az olyan jellegű erényszavakkal manipulálnak, melyek a
magyarságtudat felébresztése által fejtik ki hatásukat. Pl. „Szeretettel üdvözöljük a
Magyarországon és külföldön is többszörösen kitüntetett Szentkirályi Ásványvíz
honlapján! A Szentkirályi Ásványvíz Kft. Egy 100%-os magyar tulajdonban lévő
családi vállalkozás. (…) Termékünk igazi hungarikumként van jelen a piacon, az
ősi magyar föld, a Szentkorona és államalapító Szent István egyként hirdetik
népünk igaz és őszinte akaratát arra, hogy 1000 éves országunk jó híre és nagysága
a sok megrázkódtatás ellenére is töretlenül fennmaradjon!” (A jövő legendája!
Szentkiralyi Ásványvíz)
20. A „retorikus kérdés”
 Richard E. Petty, John T. Cacioppo és Martin Heesacker többek közt azt is
vizsgálták, hogy azok a személyek, akik retorikus kérdésekkel szembesülnek,
elgondolkoznak rajtuk, majd öntudatlanul is válaszolnak rájuk. Azt feltételezték,
hogy a retorikus kérdések használata az egyes szövegekben, elősegíti a
gondolkodási folyamat elkezdődését az adott témával kapcsolatban (JÁNOS –
NAGY 2007).
 Két fő típusa:
 innovációt felvezető: „Tudta, hogy az arc masszírozásával csökkentheti a
ráncok láthatóságát?” (Face&Neck Wrinkle Lift – Ránctalanító)
 az emberek álmaival, óhajaival, eddig megvalósíthatatlannak vélt vágyaival
foglalkozó: „Szeretné, ha szoknyában is tökéletesen mutatna?” (Slim 'N Lift);
„Foltokban hiányzik a fű a gyepszőnyegéből? Szeretné ha végre egyenletesen
fedné az udvarát a fű?” (Patch Perfect Energikus fűmag); „Ön is vágyik egy
konyhai gépre, ami minden munkát elvégez Ön helyett?” (Hauser C40 Aprítógép)
21. Fejedelmi többes: az inkluzív többes szám
 kezdetben királyok és fejedelmek használták
 bizonyos állapotokat, helyzeteket, mintegy univerzálissá emel
 használata által egy egész közösséget, népcsoportot, nemzetet, kontinenst
vagy az egész emberiséget érintettjévé, szenvedőjévé tesz az adott kérdésnek
 a reklámok egyre többször úgy mutatják be termékeiket vagy
szolgáltatásaikat, mintha azok szükséglete és hatása nagy tömegeket, népeket
érintene, sőt egyes helyezetekben globális méreteket öltene
 Pl. „Tudta azt, hogy a magyar családok jóval többet költenek otthonuk
melegen tartására, mint az EU más országaiban élők? Ez legfőképpen lakásaink
igen rossz állapotának köszönhető! A nem megfelelő szigetelésnek és a nem
kellőképpen záródó műanyag ablakoknak köszönhetően, rengeteg energiát és pénzt
pocsékolunk el.” (Szigetelés);
 „Ne tervezzük alul a burkolatot!” (Palkovits kert).
 „A Xukor fa alapanyagú és Finnországban készül. Nyírfacukor néven is
ismert. Nem vált ki inzulin választ. Több mint kétszáz éve használjuk.” (Xilit,
nyírfacukor)
22. Nyelvi sznobizmus
 a reklámszakemberek olyan idegen szavakat építenek be a szövegeikbe,
melyek erőteljesen idegenszerűek , lenne magyar megfelelőjük, és bizonyos
beszélők számára presztízsváltozatnak tűnnek
 Pl. “Hazánkban megjelent a nyaralók által külföldön már jól ismert all
inclusive szolgáltatás.” (Danubius Szállodalánc);
„Szárított homok 500-1000kg-os big-bag zsákos kiszerelés.”
(Beton shop); „Fresh gyümölcslé akció az Interspar
Hipermarketekben.” (Interspar Hipermarket)
23. „Eladni annyi, mint megkülönböztetni”
 a termékek egyediesítése
 a reklámok kezdték egymáshoz hasonlítva kiemelni tárgyaik egyes
minőségeit, később a saját termékeiket legekké avatták
 a középfok jelével ellátott melléknevek szinte minden alkalommal hiányos
szerkezetként jelennek meg: „Bőre puhább, ragyogóbb és homogénebb lesz.”
(Tisztító Maszk Minden Bőrtípusra)
 egyes reklámok terméküket a legjobbnak, legszebbnek, leghatékonyabbnak
és legolcsóbbnak állítják be: „a leggyümölcsösebb gyümölcsszörp” (YO);
 „legkényelmesebb, legmodernebb és egyben leggazdaságosabb” (On-line
fotórendelés)
 a „másság” kifejezésének érdekében a felsőfokkal kifejezetteket is
túlszárnyalják: „bármilyen méretű és vastagságú üveg elkészítését vállaljuk”
(Tükör, üveg)

Társalgási maximák

A társalgási maximák elmélete

 Paul Grice angol nyelvfilozófus szerint a beszédfolyamat a céltudatos
viselkedés egy fajtája, a beszélgetők között megvalósuló sajátos együttműködés,
melynek során a kommunikációs partnerek tudják, vagy legalább sejtik
kommunikáció célját.
 Ezt a célt meg lehet határozni a beszélgetés elején, vagy ki lehet alakítani
menet közben, ahogy a társalgás előrehalad.
Az együttműködési alapelv
 Amikor beszédbe elegyedünk valakivel, nem összefüggéstelen
megjegyzéseket teszünk, hanem bizonyos mértékig közös erőfeszítésünk, hogy
értelmes társalgást produkáljunk.
 Az együttműködési alapelv és az alárendelt maximák azt jelzik, miként
célszerű viselkedni a beszélgető feleknek ahhoz, hogy az információcsere minél
hatékonyabb legyen.
Az együttműködési alapelv
Társalgási részvételedet az adott pillanatban tedd olyanná, hogy az megfeleljen
a beszélgetés elfogadott céljának vagy irányának!

A mennyiségi maximák
 1. Hozzájárulásod legyen a kívánt mértékben informatív!
 2. Hozzájárulásod ne legyen informatívabb, mint amennyire szükséges!
 A mennyiségi maximák megsértése a humor forrása is lehet:
Kosztolányi Dezső: Esti Kornél (részlet)
 „- Nézd, Kornél fiam – kezdte, és arra kért, hogy ha hazaérek, adjak be
hozzájuk, a szomszédba, egy csomagot.
 - Kérném – dadogtam.
 - Mi az, fiam? – kérdezte a zöldkabátos. – Te, úgy látszik, nem értetted meg.
 - De igen – feleltem. – Csakhogy tévedni tetszik. Nem én vagyok Esti
Kornél.
 - Micsoda? – ámult a zöldkabátos. – Ne tréfálj, gyerek. Hát ti nem a
Gombkötő utcában laktok?
 - Nem, kérem. Mi a Damjanich utcában lakunk.
 - Testvére vagy te a Kornélnak?
 - Nem, kérném. Én az iskolatársa vagyok. Egy osztályba jár velem, s
mellettem ül, a második padban. Kornél azonban a múlt félévben is kettőből
bukott, dolgozatainak külalakja rendetlen, magaviselete kevésbé szabályszerű, én
pedig az osztály első tanulója vagyok, tiszta jeles, dolgozataim külalakja rendes,
magaviseletem jó, azonkívül franciát, zongorát is tanulok, magánszorgalomból.”
A mennyiségi maxima megsértése mint a humor forrása
 A történet szerint az írót még kisiskolásként egy zöldkabátos úr megállítja az
utcán, mert összetéveszti Esti Kornéllal.
 A kisfiú viselkedése ebben a szituációban azért válik komikussá, mert túl
sok információt közöl, a társalgás szempontjából lényegtelen különbségekre tér ki.
mint a humor forrása
A mennyiségi maximák megsértése: a társalgási helyzet által megkívánt
információk elhallgatása
 A 14 éves Wendla megelégeli, hogy anyja még mindig a gólyamesével
hitegeti. Odaáll elé, és szemtől-szembe követeli, mondja el neki a teljes igazságot a
gyerekszületésről. (Wedekind: A tavasz ébredése)
 Bergmann-né: Gyere hát, gyere, na, Isten nevében! Elmesélem, lányom,
hogy jöttél erre a világra. Ide hallgass, Wendla.
 Wendla: Hallgatlak.
 Bergmann-né: Nem, nem lehet, kicsim! Nem vállalhatom a felelősséget!
Hisz akkor megérdemlem, hogy börtönbe csukjanak, hogy elvegyenek tőlem…!
 Wendla: Bátorság, anyám!
 Wendla: Jaj, Istenkém, édes Istenkém!
 Bergmann-né: Ahhoz, hogy gyermekünk legyen – érted, mit mondok,
Wendla?
 Wendla: Mondd már, anyám, nem bírom tovább!
 Bergmann-né: Hát, ide figyelj…
 Bergmann-né: Ahhoz, hogy gyermekünk legyen, ahhoz egy férfit – azt,
akinek a felesége vagyunk, szeretnünk kell, szeretnünk bizony, úgy szeretnünk,
ahogy csak férfiembert szeretni lehet! Annyira kell szeretnünk, de szívünkből-
lelkünkből annyira, hogy azt már kimondani sem lehet! Őt, őt magát kell
szeretnünk, de úgy, Wendla, ahogy te, a te korodban még nem szerethetsz…Hát,
most már tudod!”
Minőségi maximák
1. Próbáld hozzájárulásodat igazzá tenni!
Ne mondj olyasmit, amiről úgy hiszed, hogy hamis!
2. Ne mondj olyasmit, amire nincs megfelelő bizonyítékod!
A relevencia (viszony) elve
 Légy releváns a beszélgetés tárgyához, témájához! A társalgás témájáról
beszélj!
 „-Anna kisasszony, legyen férfi! A maga vezérigazgatója szerelmes a
Kovácsba.
 -Mondja, honnan veszi maga ezt a hülyeséget?!
 -Hát, hallgasson ide! Ma reggel, mint rendesen, bementem a kávéházba,
hogy a szokásos kávét két zsemlével megvegyem. Nem, várjon csak, azt hiszem,
két kifli volt. Két kifli…Na, ez mindegy. Mondom, fizetni akarok…Várjon csak,
azt hiszem –nem akarok tévedni -, nem kávé volt, hanem tea volt két pirítóssal…”
(részlet a Meseautó című filmből)
A relevancia megsértése mint a humor forrása
 A filmbeli szereplő (Halmos úr) kolléganője türelmetlen kérdésére nem
válaszol rögtön: egy jelentéktelen apróság miatt eltér a tárgytól, a reggelivel
kapcsolatos részletek közlése teljesen irreleváns (nem a közös témához, közös
társalgási célhoz tartozik). Halmos többet közöl a kelleténél (ezzel megsérti a
mennyiségi maximát is), de olyan irányba tereli a párbeszédet, amely nem
találkozik Anna kisasszony érdeklődésével, sőt, a kolléganőt alaposan fel is
bosszantja.
A dialógus módjára vonatkozó maximák
 1. Légy érthető!
 2. Kerüld a kifejezés homályosságát!
 3. Légy tömör!
 4. Tartsd be a sorrendet!
 „-Uraságod szobát óhajt?
 -Igen.
 -Milyet parancsol?
 -Kerül, amibe kerül. Csak olcsó legyen!”
 A „kerül, amibe kerül” kifejezés jelentése, hogy ‘mindegy, mennyibe kerül’,
a kiigazítás („Csak olcsó legyen!”) viszont ellenkező értelmű, így a beszélő vét az
1-2. szabályok ellen.
Leech kiegészítései; a további maximák
1. tapintat maximája: Minimalizáld a másik „költségét”, maximalizáld a másik
„hasznát”! Pl. ha szeretném elolvasni az újságodat, azt mondom: Ideadnád az
újságodat? Ide tudnád adni az újságodat? Belenézhetnék az újságodba? (ahelyett,
hogy Add ide az újságodat!)
A tapintat maximájának megszegése mint a humor forrása
 - Drága doktor úr, kissé meghűltem, náthás vagyok.
 - Náthás? Akkor, kérem, fordítsa el a fejét, mert még innen, öt méterről is,
megfertőzhet. Gyermekeim vannak.
 - Meg se vizsgál?
 - Fölösleges. Nátha ellen nincs orvosság. Gyógyíthatatlan betegség, mint a
rák.
 - Ne izzadjak?
 - Izzadhat. De ez se használ. Általában az a tudományos tapasztalatunk,
hogy ha a náthát kezeljük, akkor eltarthat egy hónapig is. Ha nem kezeljük, akkor
esetleg másnapra is elmúlhat.
 - Hátha tüdőgyulladásom lesz?
 -Akkor meg fog halni. (Kosztolányi Dezső: Esti Kornél)

 2. A nagylelkűségmaximája: Minimalizáld az én hasznát, maximalizáld az

én költségét! Pl. „Elviheted a biciklimet” udvariasabb megnyilatkozás, mint az
„odaadom a biciklimet”.
 3. A jóváhagyás maximája: Minimalizáld mások leszólását, maximalizáld
mások dicséretét!
Vendégségben általában megdicsérjük a háziasszony
főztjét, még ha ez ellent is mond a grice-i minőségmaximának, vagyis ha nem ízlik
az étel.
 4. A szerénység maximája: Minimalizáld az én dicséretét, maximalizáld az
én leszólását! Saját főztünket nem illik dicsérni, hiába gondoljuk úgy, hogy nagyon
finomat főztünk.
 5. Az egyetértés maximája: Minimalizáld a nézeteltérést a másikkal,
maximalizáld az egyetértést a másikkal! Ha pl. kényes témára terelődik a szó, vagy
nem akarunk rossz benyomást tenni a partnerre, nem feltétlenül hozzuk a
tudomására, hogy más véleményen vagyunk. Inkább nem foglalunk állást, vagy az
ő oldalára állunk.
 6. A rokonszenv maximája: Minimalizáld az ellenszenvet a másikkal,
maximalizáld az együttérzést a másikkal! Amikor valaki kiönti nekünk a szívét,
törekszünk arra, hogy figyelmesen végighallgassuk, érzelmileg támogassuk, még
akkor is, ha nem tudunk igazán azonosulni a történetével.
 7. A fatikus (kapcsolattartó) maxima: Kerüld a társalgás során beálló kínos
csendet, tartsd szóval a partneredet! Ennek kényszerét éljük át, amikor percekig az
időjárással foglalkozunk, mert egyik félnek sem jut más az eszébe, szó nélkül
azonban nem mehetünk el egymás mellett.