2.

Tétel

Tömegkommunikáció hatása, eszközei

1. A tömegkommunikáció:

- a kommunikációnak az a fajtája, amely széles befogadó rétegnek közvetett és egyirányú

módon információkat közvetít nyelvi és nem nyelvi eszközök segítségével.

- háttere: ipari forradalom, fogyasztói társadalom létrejötte, igény a tájékozódásra,

szórakozásra.

2. A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai:

2.1. Nyomtatott sajtó

- legrégebbi médiaműfaj
- (médiaműfaj – tömegközlési és tájékoztatási eszköz)
- több csoportosítási szempont: megjelenés rendszeressége szerint, terjesztés helye
szerint, tartalmuk szerint, célzott közönség szerint, nyelvük szerint, műfaj szerint:

2.1.1. Tájékoztató (információs) sajtóműfajok:

- hír, információ, közlemény, tudósítás, riport, interjú

2.2.2. Véleményközlő (publicisztikai) sajtóműfajok:

- cikk, kommentár, glossza, jegyzet, nyílt levél, olvasói levél, kritika

2.2 Rádiós műfajok:

- lehet írott anyagot előadó, megszólaltató műfajok (hír, jegyzet, glossza, levél), illetve olyan
hangos anyagok, amelyek közvetlenül a rádió részére készültek. Fontos az érthető, tiszta
beszéd; világos, pontos és tömör megfogalmazás.

2.3 A televíziós műfajok:

- 1950-es évektől létezik, a legkiterjedtebb műfaj. A ma legelterjed- tebb médium a tv, amely
különböző, fejlett jelrendszereket képes kombinálni (ezek: a kép, a hang, és az emberi
beszéd).

2.4 Az internet:

- a legösszetettebb műfaj, a fentiek mindegyike megtalálható rajta. Jellemzője: gyors

információterjedés

3. A tömegkommunikációs szövegfajták műfaji sajátosságai:

3.1 Hír

- újságírás egyik alapműfaja

- legyen: friss, közérdekű, fontos
- ha a négy alapvető kérdésre válaszol (kivel/mivel, hol, mikor, mi történt/mi fog történni)
akkor kishírről beszélünk
- ha a négy alapvető kérdésen kívül válaszol a ’miért, hogyan’ kérdésekre is, akkor
kifejlett hírről beszélünk
- kartácshír: dolgok közepébe vágó („in medias res”) hír
- paródiahír: távolról, valamilyen részlet felől közelítő hír
- mindkettő lehet címes és cím nélküli hír

3.2 Információ

- a hír alapja
- hírláncok összessége, tehát több, kisebb hírre bontható
- az újságban megjelenő információ mindig címes

3.3 Közlemény

- valamilyen vállalat, szervezet, magánszemély fontos, közérdekű információját

tartalmazó üzenet
- a sajtó általában szó szerint adja közre

3.4 Tudósítás

- felel a ki/mi, hol, mikor, mit, miért, hogyan kérésekre

- pontos, tárgyilagos, tényszerű
- hír és tudósítás közötti különbség: a tudósítást készítő mindig a saját maga által látott,
hallott, tapasztalt, átélt eseményről ad tájékoztatást
- készülhet különleges eseményről (pl.: kiállítás megnyitásáról, balesetről, természeti
katasztrófáról stb.) vagy mindennapi eseményről

3.5 Riport

- fontos a riport írójának a személyes jelenléte

- a riportban az író elbeszélő, cselekvő résztvevő
- valóságban megtörtént eseményről tudósít úgy, hogy a résztvevőket is megszólaltatja
- cselekménye van! -párbeszédektől, képszerű kifejezésektől, irodalmi fogások alkalmazásától
lesz hiteles
- helyzetrajz, jellemfestés, képzelőerő, személyes hang
- három szerkezeti egység: bevezetés (érdeklődés felkeltése), tárgyalás (közvetítés,
okmányozás, párbeszéd), befejezés (lezárás: zárt befejezés, nyitott befejezés: további
kérdések végiggondolására késztet)
- sokféle témája lehet, pl.: egy esemény, egy táj, egy ember, egy szakma stb.

3.6 Interjú

- újságíró kérdéseivel párbeszédes formájú

- közönség számára érdekes információk
- közérdekű téma

- interjúban az újságíró nem cselekvő, mint a riportban, hanem közvetítő, „faggató” szerepet
tölt be

3.7 Cikk

- minden olyan írás, amely az újságokban megjelenik

De: sajtóműfajokban:

- összefonódik a korrekt, tényszerű közlés a cikkíró elemzésével, véleményével

- tény- és véleményközlő részek egymásra épülnek, kiegészítik egymást
- gyakran tartozik hozzá illusztráció (fénykép, táblázat, grafika stb.)
3.8 Kommentár (hírmagyarázat)

- hírek, információk megértését segíti háttérmagyarázattal (pl.: hírben szereplő kevésbé

ismert, vagy régen történt eseményt magyarázza el)

- megjelenhet: hírbe foglalva; külön, hírmagyarázatként

3.9 Glossza

- rövid, tömör, szókimondó, ironikus, csattanóval záruló írás

- kigúnyolható valós jelenségből indul ki; bíráló
- olvasó érzelmeire, humorérzékére kíván hatni

3.10 Jegyzet

- életből vett, hétköznapi eseményről ír

- rövid, stíluseszközben gazdag
- hangvétele lehet komoly, humoros, lírai, drámai, ironikus
- olvasó érzelmeire kíván hatni, elgondolkodtatásra akarja késztetni

3.11 Nyílt levél

-közérdekű, nyilvánosságra tartozó témájú ismert vagy kitalált (fiktív) szeszélynek szóló levél

3.12 Olvasói levél

- olvasó véleménye, hozzászólása, tanácskérése a lapban olvasottakkal kapcsolatban

- rövidítve vagy átdolgozva kerülnek az újságba

3.13 Kritika (műbírálat)

- műalkotásra készült bemutató, értékelő írás

- tárgya lehet: irodalmi, színházi, zenei, képzőművészeti alkotás, tévé-, rádióműsor vagy film
- egyszerű bemutatásról a tudományosan alátámasztott bírálatig
- ismertetés: ajánló módon mutat be egy művet, pl.: könyvajánló
- recenzió: értékeli, értelmezi a művet, megállapításait tudományos eszközökkel igazolja
- bírálat: kifejtett recenzió, elhelyezi a művet az alkotó munkásságában, kifejti a mű üzenetét
- tanulmány; monográfia: tudományos szaksajtó műfaja
- esszé: elmélyült, elmélkedő irodalmi és tudományos jellegű, személyes hangvételű