16.

Tétel
Retorika, kulturált vita

Görög eredetű szó, szónoklástant, ékesszólást jelent. Latin művelői szerint a meggyőzés művészete. Tárgya lehet
minden olyan ügy, amelynek javára a szónok vagy az író meg akarja nyerni a közönséget.
A retorika fogalomkörébe tartozik minden olyan élőszóbeli megnyilvánulás, amely közérdekű és kisebb- nagyobb
nyilvánosság, hallgatóság előtt hangzik el. A nyilvánosság előtti megszólalás egyszerre elméleti és gyakorlati
tudomány.

A szónoki beszéd fajtái:

1. Ókori beszédfajták:
 tanácskozó vagy tanácsadó beszéd
 törvényszéki beszéd: Célja az igazság kiderítése, egy, a múltban megtörtént eseménnyel kapcsolatos vád
vagy védelem megfogalmazása.
 bemutató vagy szemléltető beszéd

2. Középkori beszédfajták:
 tanító beszéd
 törvényszéki beszéd: Célja az igazság kiderítése, egy, a múltban megtörtént eseménnyel kapcsolatos vád
vagy védelem
 megfogalmazása.
 tanácskozó beszéd
 ünnepi beszéd

3. Modern beszédfajták:
 szakmai előadás
 meggyőző beszéd
 álláspontközlő beszéd
 hitvalló, egyházi beszéd: Valamilyen szent beszéd magyarázata, célja a hittérítés, a dicsőítés. Erkölcsi-
tanító jellegű.
 alkalmi vagy ünnepi beszéd: Általában megemlékezés valamilyen történelmi, társadalmi esemény
évfordulója alkalmából.

A szónoki beszéd előkészítése és előadása:

 felkészülés
 elrendezés
 megfogalmazás, stílus
 megtanulás
 előadás

A beszédmű részei:
1. Bevezetés: Tartalmaznia kell a beszéd tárgyát képző tételt. A figyelemfelkeltést, a hallgató jóindulatának
megnyerését szolgálja.
2. Elbeszélés: Az ügy előadása (ismertetés, felsorolás, kitérő vagy cáfolat formájában)
3. Kitérés: Az elbeszélés közepén vagy végén szerepelhet, célja a részletezésbe való hirtelen átmenet
elkerülése.
4. Részletezés: Az elbeszélés gondolati magvának kifejtése. Ha az elbeszélés teljesen világos, akkor
elkerülhető.
5. Bizonyítás: A beszéd legfontosabb része, amelyet a legrészletesebben kell kidolgozni. A képviselt
álláspontot elfogadhatóvá teszi, alátámasztja, meggyőzi.
6. Cáfolás: Az ellenfél érveinek visszautasítása. Módszerei: kisebbítés, kételkedés, tagadás, viszont
ellenvetés, rámutatás, fenntartás, pótlás, figyelmeztetés, gúny.
7. Befejezés: Szerepe az emlékezet felfrissítése, a téma összefoglalása és az érzelmek befolyásolása.