18.

Az érvelés műfajai: a tétel, bizonyítás, cáfolat, érv, ellenérv

Az érv egy olyan megállapítás, mellyel véleményünk igazságát bizonyítjuk. Az érvelés már az
ókorban megjelent a nagy szónokok beszédeiben (pl.: Cicero).

Az érvelő szöveg felépítése

Bevezetés
- általában az érzelmekre hat
- célja: megnyerni a hallgatóság jóindulatát
- eszköze: a hallgatóság megszólítása, dicsérete, a figyelmének fölkeltérése, a téma
fontosságának hangsúlyozása

Elbeszélés
- a téma megjelölése
- gondolatok megfogalmazása, amit később részletezni fogunk
- erénye: rövid, tömör, világos, egyértelmű, tárgyszerű, lényegre törő
- Összetettebb téma esetén több tételmondat felsorakoztatása, a köztük lévő logikai
összefüggések megjelölése

Részletezés
- a tétel kifejtése bővebben
- eszközei: fogalommagyarázat, példák, szemléltetés, személyes élmények ismertetése
- több téma esetén a fő téma kifejtésével kezdjük
- ismertebb téma esetén a részletezés elhagyható

Bizonyítás
- az érvelő szöveg legfontosabb része
- álláspontunk igazságának bizonyítása, érvekkel való alátámasztása
- összegyűjtött adatok, törvények, bizonyítékok segítségével
- példákból érveket alkothatunk, összefüggéseket kereshetünk és következtetések kert
fogalmazhatunk meg

Cáfolás
- velünk ellentétes véleményt vallók nézeteinek cáfolata, érveinek közömbösíti,
megsemmisítése
- eszközei azonosak a bizonyításával

ellenérv: az a leírt vagy kimondott gondolat, szövegrész, amely egy bizonyos tétel
hamisságát, ellenkező álláspontját bizonyítja. Az ellenérv nem kell, hogy minden
esetben
tagadó nyelvi elemet használjon. Az ellenérvek mindennapjainkban is fontos szerepet
képviselnek. Pl.: Nem lehettem a moziban, mert fél nyolckor már aludtam.
Befejezés
- célja: kapcsolatteremtés a beszéd többi részével
- eszköze: a fő gondolatok megismétlése, összegzése
- miután érvekkel megnyertük a hallgatóságot, fontos az érzelmekre való hatás:
• A hallgatók ismételt megszólítása
• hatásos a végére tartogatott érv
• elismert közismert személyiség gondolatának idézése