10.

Tétel - Nyelvtan
A magánhangzók és mássalhangzók rendszere, a hangok egymásra hatásának
törvényei

I.Nyelvi szintek

A szöveg a beszéd alá tartozik.

 Mondat
 Szintagma=szószerkezet
 Lexéma=szókapcsolatok
 Morféma=szóelemek
 Fonéma=hangok

II. Fonéma és hang fogalma

Fonéma: A nyelv legkisebb egysége. Elvont nyelvi egység, amely a nyelvhasználat során hang vagy betű
formájában realizálódik. Jelentésmegkülönböztető szereppel bír.
Hang: A hang egy rugalmas közeg részecskéinek rezgése, amelyet mozgó hangforrás hoz létre.
III. Hangképző szervek
A beszédképzéshez mindenekelőtt levegőre van szükség. A levegő a tüdőből a légcsövön keresztül jut a
gégébe, amelyben a hangszalagok helyezkednek el. A gégét elhagyva a levegő a garatba jut. A garatból két
másik üreg nyílik: a levegő a szájüregen vagy az orrüregen keresztül távozhat.
IV. Hangok csoportosításának szempontjai
Magánhangzók:
1.Nyelv vízszintes (horizontális) mozgása szerint
 Mély: a, á, o, ó, u, ú
 Magas: e, é, i, í, ö, ő, ü, ű
2. Időtartam szerint
 Rövid: a, e, i, o, ö, u, ü
 Hosszú: á, é, í, ó, ő, ú, ű
3. Ajak mozgása szerint
 Ajakkerekítés: a, o, ó, ö, ő, u, ú, ü, ű
 Ajakrés: á, e, é, i, í
4. Nyelv függőleges mozgása szerint
 ALSÓ nyelvállású magánhangzók: a, á, e
 KÖZÉPSŐ nyelvállású magánhangzók: é, o, ó, ö, ő
 FELSŐ nyelvállású magánhangzók: i, í, u, ú, ü, ű
Mássalhangzók:

Zöngés: b, d, dz, dzs, g, gy, j, l, ly, m, n, ny, r, v, z, zs

Zöngétlen: c, cs, f, h, k, p, s, sz, t, ty
Magánhangzók rendszere
Mgh-ról akkor beszélünk, ha a tüdőből kiáramló levegő nem ütközik akadályba. Ajakműködés szempontjából
kerek a, o, u, ö, ü és ajakréses hangok í, e, é, á. Mgh-k a képzés helye szerint lehet hátul képzett a, á, o, ó, u,
ú ezek mély mgh-k (autó), elől képzett magas mgh-k e, é, i, í, ö, ő, ü, ű (teniszütő). Ejtés ideje szerint rövid és
hosszú.

V. Hangtörvények
Magánhangzó törvények
1.)Hangrend törvénye
 MÉLY hangrendű szóban csak mély magánhangzó található
o Pl.: autóbusz
 MAGAS hangrendű szóban csak magas magánhangzó található
o Pl.: cipőfűző
 VEGYES hangrendű szóban magas és mély magánhangzó is található
o Pl.: csillámpor
2.) Illeszkedés törvénye
 MÉLY hangrendű szóhoz csak mély hangrendű toldalék illeszkedik.
o Pl.: autó-hoz, autó-ból, autó-tól
 MAGAS hangrendű szóhoz magas hangrendű toldalék illeszkedik.
o Pl.: teniszütő-vel, teniszütő-re, teniszütő-től
 VEGYES hangrendű szóhoz általában mély hangrendű toldalék illeszkedik.
o Pl.: fiú-val, fiú-tól, fiú-hoz
3.) Hiátustörvény
 Olyan esetekben fordul ez elő, amikor a két egymást követő hang különböző hangrendű: tea, hiátus,
leány, reám
 A hiátus feloldása kétféleképpen lehetséges: vagy betoldódik egy mássalhangzó (hiátustöltő hang) a
magánhangzók közé ([teja], [hijátus]), vagy kiesik az egyik magánhangzó ([lány], [rám]).

Mássalhangzó törvények
Példák
Teljes hasonulás
Írásban jelölt: asztallal->asztallal
Írásban jelöletlen:Halljuk->hajjuk
Részleges hasonulás
Zöngésség: fűzfa->fűszfa
Képzés helye:színpad->szímpad
Összeolvadás
Költség-> költcség
Rövidülés
otthon-> othon
Kiesés
csukd be-> csukbe
Megnyúlás
kisebb-> kissebb