SZERVETLEN KÉMIA – NEMFÉMEK REAKCIÓI

Hidrogén (általában erélyes redukálószer)+

fémek (kis EN-ú /I.A, II. A fémei/ fémeket oxidálja, hidridek képződnek) Pl.: 2 Na + H2 = 2 NaH (nátrium-hidrid)
nemfémek: pl: H2 + Cl2 = 2 HCl (a hidrogéngáz és klórgáz 1:1 elegye: klórdurranógáz, spec. körülmény: UV vagy meggyújtás)
2 H2 + O2 = 2 H2O (a hidrogéngáz és oxigéngáz 2:1 elegye: durranógáz, spec. körülmény: meggyújtás)
H2 + S = H2S (magasabb hőmérséklet – kb 300°C)
N2 + 3 H 2 2 NH3 (körülmények: magas nyomás, mérsékelten magas hőmérséklet, Fe katalizátor)
fém-oxidok egy részét redukálja (fémelőállítás egy módja a hidrogénes redukció, tiszta fémet eredményez, spec. körülmény: hevítés), pl:
CuO + H2 = Cu + H2O
WO3 + 3 H2 = W + 3 H2O

Klór (erélyes oxidálószer) és halogének +

víz: H2O + Cl2 HOCl + HCl
H2O + Br2 HOBr + HBr
H2O + I 2 HOI + HI
DE! 2 H2O + 2 F2 = 4 HF + O2
lúgoldat, pl.: 2 NaOH + Cl2 = NaCl + NaOCl + H2O
hidrogénnel: H2 + F2 = 2 HF (sötétben is robbanásszerű)
H2 + Cl2 = 2 HCl (UV vagy nyílt láng hatására robbanásszerű)
H2 + Br2 2 HBr
H2 + I2 2 HI
fémekkel: pl.: 2 Na + Cl2 = 2 NaCl
Cu + Cl2 = CuCl2
2 Al + 3 Cl2 = 2 AlCl3
2 Fe + 3 Cl2 = 2 FeCl3 !!!
halogenidekkel: Cl2 + 2 KBr = 2 KCl + Br2 vagy ionegyenlettel: Cl2 + 2 Br- = 2 Cl- + Br2
Cl2 + 2 KI = 2 KCl + I2 vagy ionegyenlettel: Cl2 + 2 I- = 2 Cl- + I2
F2 + 2 KI = 2 KF + I2 vagy ionegyenlettel: F2 + 2 I- = 2 F- + I2, eldöntése a standardpotenciálok alapján (amelyiké negatívabb, az oxidálódik,
ha tud!)
Hidrogén-halogenidek (HX, ahol X = F-, Cl-, Br-, I-) (erős savak, saverősség HF -> HI irányban nő!) +
víz: HX + H2O = X- + H3O+
ammónia HX + NH3 = NH3X
lúgokkal közömbösítés: pl.: HX + NaOH = NaX + H2O
sósav (a HCl oldata) reakciói -> savak reakciói!
HF az üveget oldja: SiO2 + 4 HF = SiF4 + 2 H2O
Hypo (NaOCl oldata) NaOCl + 2 HCl = NaCl + Cl 2 + H2O (inkább a hipoklórossavval szoktuk fölírni: HOCl + HCl = Cl2 + H2O)

Oxigén (erélyes oxidálószer) +

fémek: 2 Na + O2 = Na2O2 (nátrium-peroxid)
 K + O2 = KO2 (kálium-szuperoxid)
Ba + O2 = BaO2 (bárium-peroxid)
4 Fe + 3 O2 = 2 Fe2O3 !!!
a többi fémmel a megszokott módon képezd a vegyületet!
nemfémes elemek: 2 H2 + O2 = 2 H2O
S + O2 = SO2
N2 + O2 = 2NO
4 P + 5 O2 = 2 P2O5
szervetlen nemfémes vegyületek:
2 SO2 + O2 2 SO3 (V2O5 katalizátorral)
2 NO + O2 = 2 NO2
2 CO + O2 = 2 CO2
(az ammónia is oxidálható, de csak katalizátor alkalmazásával, mert magas az égés aktiválási energiája, ezért az ammóniagázt meggyújtani
nem lehet.
szerves vegyületekkel (szerves égési reakciók)

Dihidrogén-peroxid (erélyes oxidálószer) bomlása: 2 H2O2 = 2 H2O + O2 (pontosabban: H2O2 = H2O + ,O´)
Víz (főleg sav-bázis reakciókban) +
savak -> savak reakciói, pl. HCl + H2O = Cl- + H3O+
bázisok pl. NH3 + H2O NH4+ + OH-
autoprotolízise: H2O + H2O OH- + H3O+
nemfém-oxidok (savak keletkeznek!): H2O + SO2 = H2SO3 (kénessav)
H2O + SO3 = H2SO4 (kénsav)
H2O + CO2 H2CO3 (szénsav)
3 H2O + P2O5 = 2 H3PO4 (foszforsav)
DE! H2O + NO2 = HNO2 + HNO3 (salétromossav és salétromsav elegye!)
VAGY O2 JELENLÉTÉBEN 2 H2O + 4 NO2 + O2 = 4 HNO3 (salétromsav)
fém-oxidok (lúgok keletkeznek) CaO + H2O = Ca(OH)2 (kalcium-hidroxid, oltott mész, mésztej)

fémek (-0,83 V-nál kisebb standardpotenciálú fémek fejlesztenek vízből hidrogéngázt, ld. fémek reakciói)
ionokkal (savas/lúgos hidrolízis) CO2−
3 + H2O HCO− -
3 + OH (ezért lúgos kémhatású pl. a nátrium-karbonát oldata is)
−
HCO3 + H2O H2CO3 + OH-
+
NH4 + H2O NH3 + H3O+
Kén +
oxigén (ld. oxigén reakciói)
fémek (szulfidok keletkeznek): , pl.: Zn + S = ZnS
Cu + S = CuS
Fe + S = FeS
Hg + S = HgS
Dihidrogén-szulfid, kén-hidrogén (redoxireakciókban redukálószer, kétértékű gyenge sav) +
oxigén (tökéletes égés): 2 H2S + 3 O2 =2 H2O +2 SO2
kevés oxigén (tökéletlen égés) 2 H2S + O2 =2 H2O +2 S
víz: H2S + 2 H2O S2- + 2 H3O+ VAGY 2 LÉPCSŐBEN FELÍRVA: 1. H2S + H2O HS- + H3O+ és 2. HS- + H2O S2- + H 3O+
fémvegyületekkel (fémionok nagy részével csapadékot képez) pl. Pb2+ + H2S = PbS + 2 H+ (ha nem ionegyenlettel, akkor pl.: Pb(NO3)2 + H2S = PbS + 2 HNO3)
Fe2+ + H2S = FeS + 2 H+ (ha nem ionegyenlettel, akkor pl.: Fe(NO3)2 + H2S = FeS + 2 HNO3)
2 Ag+ + H2S = Ag2S + 2 H+ (ha nem ionegyenlettel, akkor pl.: AgNO3 + H2S = Ag2S + 2 HNO3)
Kén-dioxid (erős redukálószer) +
oxigén (ld. oxigén reakciói)
víz (ld. víz reakciói)
Lugol-oldat: 2 H2O + SO2 + I2 = H2SO4 +2 HI
kén-hidrogén: 2 H2S + SO2 = 3 S + 2 H2O

Kénessav (kétértékű gyenge sav, redukáló hatású) +

víz: H2SO3 + 2 H2O SO2− +
3 + 2 H3O VAGY 2 LÉPCSŐBEN FELÍRVA: 1. H2SO3 + H2O HSO− + −
3 + H3O és 2. HSO3 + H2O SO2−
3 + H3 O
+

Kénsav (kétértékű erős sav, tömény oldata erős oxidálószer, szerves anyagokat roncsolja, elszenesíti) +
híg kénsav reakciói -> savak reakciói
víz: H2SO4 + 2 H2O = SO2− + − + −
4 + 2 H3O VAGY 2 LÉPCSŐBEN FELÍRVA: 1. H2SO4 + H2O = HSO4 + H3O és 2. HSO4 + H2O = SO4 + H3O
2− +

tömény kénsav + fém (pozitív és negatív standardpotenciálú fémekkel is oxidálószerként viselkedik, ismerendő kivételek: Fe, Co, Ni, Al, Pb, Au)
Cu + 2 H2SO4 = CuSO4 + SO2 + 2 H2O (forró tömény kénsavval)
Zn + 2 H2SO4 = ZnSO4 + SO2 + 2 H2O
tömény sav nem fejleszt hidrogéngázt semmilyen fémmel!

Nitrogén +
oxigén (ld. oxigén reakciói)
hidrogén (ld. hidrogén reakciói)

Ammónia (gyenge bázis) +

víz (ld. víz reakciói)
aminokomplexek kialakulása: Cu2+ + 4 NH3 [Cu(NH3)4]2+ vagy pl. Cu(OH)2 + 4 NH3 [Cu(NH3)4]2+ + 2 OH- vagy CuSO4 + 4 NH3 [Cu(NH3)4]2+ + SO2−
4
Ag+ + 2 NH3 [Ag(NH3)2]+ vagy pl. AgNO3 + 2 NH3 [Ag(NH3)2]+ + NO− 3 (ez a folyamat játszódik le pl az ezüsttükörpróba
reagenseinek összekeverésekor: ezüst-nitrát-oldat + ammóniaoldat)
Nitrogén-monoxid +
oxigén (ld. oxigén reakciói)

Nitrogén-dioxid +
víz (ld. víz reakciói)
Salétromsav +
híg salétromsav reakciói (ld. savak reakciói)
töményebb salétromsav reakciói (nehogy bemagold a rendezést! Rendezd oxidációs számmal!)
(pozitív és negatív standardpotenciálú fémekkel is oxidálószerként viselkedik, ismerendő kivételek: Fe, Co, Ni, Al, Au)
kb. 30%-os HNO3 + fémek: 3 Cu + 8 HNO3 = 3 Cu(NO3)2 + 2 NO + 4 H2O
3 Ag + 4 HNO3 = 3 AgNO3 + NO + 2 H2O
3 Zn + 8 HNO3 = 3 Zn(NO3)2 + 2 NO + 4 H2O
kb. 60%-os HNO3 + fémek: Cu + 4 HNO3 = Cu(NO3)2 + 2 NO2 + 2 H2O
Ag + 2 HNO3 = AgNO3 + NO2 + H2O
Zn + 4 HNO3 = Zn(NO3)2 + 2 NO2 + 2 H2O

Foszfor +
oxigén (ld. oxigén reakciói)

Foszforsav (ortofoszforsav) +
víz, NaOH (ld. savak reakciói)

Szén +
oxigén (ld. oxigén reakciói)
víz C + H2O = CO + H2 (ez a vízgázreakció, szintézisgáz keletkezik, körülmény: magas hőmérséklet/1000°C körül – izzó szén és vízgőz)
szén-dioxid: C + CO2 = 2 CO
fémek, pl.: Fe2O3 + 3 C = 2 Fe + 3 CO

Szén-monoxid (redukáló hatású, komplexképző) +

oxigén (ld. oxigén reakciói)
fémek, pl.: Fe2O3 + 3 CO = 2 Fe + 3 CO2

Szén-dioxid +
víz (ld. víz reakciói)
lúgoldatok (elkarbonátosodás!), pl.:
2 NaOH + CO2 = Na2CO3 + H2O
Ca(OH)2 + CO2 = CaCO3 + H2O (ez a folyamat a szén-dioxid kimutatását is leírja – meszes víz megzavarosodása, így köt
meg a mész a falon.

Szénsav (kétértékű gyenge sav)+

víz (ld savak reakciói)

Szilícium +
nátrium-hidroxid: Si + 2 NaOH + H2O = Na2SiO3 + 2 H2
hidrogén-fluorid (ld. hidrogén-halogenidek reakciói)

Híg savak reakciói (SZERVES IS UGYANÍGY!):

reakció vízzel:
HCl + H2O = Cl- + H3O+
H2S + 2 H2O S2- + 2 H3O+ 2 LÉPCSŐBEN felírva: 1. H2S + H2O HS- + H3O+ és 2. HS- + H2O S2- + H3O+
2− − −
H2SO3 + 2 H2O SO3 + 2 H3O 2 LÉPCSŐBEN felírva: 1. H2SO3 + H2O HSO3 + H3O+ és 2. HSO3 + H2O SO2−
3 + H3O
+
2− + − + − 2− +
H2SO4 + 2 H2O = SO4 + 2 H3O 2 LÉPCSŐBEN felírva: 1. H2SO4 + H2O = HSO4 + H3O és 2. HSO4 + H2O = SO4 + H3O
HNO3 + H2O = NO− 3 + H2O
H3PO4 +3H2O PO3− +
4 + 3H3O 3 LÉPCSŐBEN felírva: 1.H3PO4 + H2O H2 PO− + −
4 + H3O és 2.H2 PO4 +H2O HPO2− + 2−
4 +H3O és 3. HPO4 + H2O PO3−
4 + 3 H 3O
+
2− + − + − 2− +
H2CO3 + 2 H2O CO3 + 2 H3O VAGY 2 LÉPCSŐBEN felírva: 1. H2CO3 + H2O HCO3 + H3O és 2. HCO3 + H2O CO3 + H3O
R-COOH + H2O R-COO- + H3O+

reakció lúgokkal (= közömbösítés. Ha a közömbösítés során keletkező só oldata semleges kémhatású, akkor semlegesítés, emelt szinten el kell tudni dönteni
bármilyen sóoldat kémhatását és egyenlettel igazolni – ld. víz reakcióinál a hidrolízis!):
NaOH + HCl= NaCl + H2O
2 NaOH + H2SO4= Na2SO4 + 2 H2O
NaOH + H2SO4= NaHSO4 + H2O
2 NaOH + H2S= Na2S + 2 H2O
NaOH + H2S= NaHS + H2O
2 NaOH + H2SO3= Na2SO3 + 2 H2O
NaOH + H2SO3= NaHSO3 + H2O
NaOH + HNO3 = NaNO3 + H2O
3 NaOH + H3PO4 = Na3PO4 + 3 H2O
2 NaOH + H3PO4 = Na2HPO4 + 2 H2O
NaOH + H3PO4 = NaH2PO4 + H2O
2 NaOH + H2CO3= Na2CO3 + 2 H2O
NaOH + H2CO3= NaHCO3 + H2O
NaOH + R-COOH = R-COONa + H2O
Természetesen a savak reakcióit ugyanígy fel kell tudni írni más hidroxidokkal is (pl. Ca(OH) 2, Al(OH)3), az elv ugyanez, csak a rendezésre kell vigyázni!

reakció fémekkel (negatív standardpotenciálú) –> hidrogéngáz fejlődik, REDOXIREAKCIÓ

Mg + 2 HCl = MgCl2 + H2
Zn + 2 HCl = ZnCl2 + H2
2 Al + 6 HCl = 2 AlCl3 + 3 H2
2 R-COOH + 2 Na = 2 R-COONa + H2
Zn + H2SO4 = ZnSO4 + H2
Ca + 2 HNO3 = Ca(NO3)2 + H2
Természetesen a savak reakcióit ugyanígy fel kell tudni írni más fémekkel is

reakció karbonátokkal, szulfitokkal, szulfidokkal (erősebb sav felszabadítja, „kiűzi” a sójából a gyengébbet) (a tömény savakkal is ugyanígy!)
CaCO3 + 2 HCl = CaCl2 + CO2 + H2O
Na2CO3 + H2SO4 = Na2SO4 + CO2 + H2O
NaHCO3 + HCl = NaCl + CO2 + H2O
Na2CO3 + 2 HNO3 = 2 NaNO3 + CO2 + H2O
Na2CO3 + 2 HCl = 2 NaCl+ CO2 + H2O
NaHCO3 + R-COOH = R-COONa + CO2 + H2O
Na2SO3 + H2SO4 = Na2SO4 + SO2 + H2O
Na2SO3 + 2 HCl = 2 NaCl + SO2 + H2O
FeS + 2 HCl = FeCl2 + H2S
Természetesen a savak reakcióit ugyanígy fel kell tudni írni más karbonátokkal, szulfitokkal, szulfidokkal is.

reakció fém-oxidokkal (kémiai oldódás, sav-bázis reakció)

CaO + 2 HCl = CaCl2 + H2O
MgO + 2 HCl = MgCl2 + H2O
Al2O3 + 6 HCl = 2 AlCl3 + 6 H2O
CuO + 2 HCl = CuCl2 + H2O
CuO + H2SO4 = CuSO4 + H2O
CuO + 2 HNO3 = Cu(NO3)2 + H2O
Fe2O3 + 6 HCl = 2 FeCl3 + 3 H2O
CaO + 2 R-COOH = (R-COOH)2 + H2O
Természetesen a reakciókat ugyanígy fel kell tudni írni más fém-oxidokkal és más savakkal is.

Karbonátok, hidrogén-karbonátok reakciói

termikus bomlás (hevítés hatására!):

CaCO3 = CaO + CO2 (mészégetés egyenlete!)
MgCO3 = MgO + CO2
2 NaHCO3 = Na2CO3 + CO2 + H2O (szódabikarbóna is így bomlik sütéskor)
(NH4)2CO3 = 2 NH3 + CO2 + H2O
NH4HCO3 = NH3 + CO2 + H2O (szalalkáli bomlása sütéskor)
Ca(HCO3)2 = CaCO3 + CO2 + H2O (vízkő és cseppkő képződésének egyenlete)
Mg(HCO3)2 = MgCO3 + CO2 + H2O (vízkő és cseppkő képződésének egyenlete)

reakció savakkal (ld. híg savak reakciói)

 Csapadékképződéssel járó reakciók, a csapadékok színe

3 Ca2+ + 2 PO3−4 = Ca3PO4 (fehér), trisós vízlágyítás ionegyenlete pl. 3 CaCl 2 + 2 Na3PO4 = Ca3(PO4)2 + 6 NaCl, vagy ugyanez magnéziummal/más sóval
Ag+ + Cl- = AgCl (fehér) pl. AgNO3 + NaCl = AgCl + NaNO3
Ag+ + Br- = AgBr (halványsárga) pl. AgNO3 + KBr = AgBr + KNO3
Ag+ + I- = AgI (citromsárga) pl. AgNO3 + KI = AgI + KNO3
Cu2+ + 2 OH- = Cu(OH)2 ((világos)kék) pl. CuSO4 + 2 NaOH = Cu(OH)2 + Na2SO4
Fe2+ + 2 OH- = Fe(OH)2 ((sötét)zöld) pl. FeSO4 + 2 NaOH = Fe(OH)2 + Na2SO4
Fe3+ + 3 OH- = Fe(OH)3 (vörösesbarna) pl. FeCl3 + 3 NaOH = Fe(OH)3 + 3 NaCl
2 Ag+ + 2 OH- = Ag2O + H2O

SZERVETLEN KÉMIA –FÉMEK REAKCIÓI

Reakció oxigénnel (ld. oxigén reakciói – figyelj a kivételekre: Na, K, Ba és Fe!)

Reakció egyéb nemfémekkel (ld. hidrogén, halogének, kén reakciói)
Reakció híg savakkal (ld. reakció híg savakkal)
Reakció tömény savakkal – kénsav és 30%-os illetve tömény salétromsav (ld. kénsav és salétromsav reakciói, föl kell tudni írni a reakciókat pl. Cu, Zn, Hg és
Ag esetében! Fe és Al passziválódik)
Reakció vízzel (-0,83 V-nál kisebb standardpotenciálú fémek fejlesztenek vízből hidrogéngázt)
2 Na + 2 H2O = 2 NaOH + H2O
2 K + 2 H2O = 2 KOH + H2
Ca + 2 H2O = Ca(OH)2 + H2
Mg + 2 H2O = Mg(OH)2 + H2 (speciális körülmény: csak forró vízben)
2 Al + 6 H2O = 2 Al(OH)3 + 3 H2 (speciális körülmény: csak a védőréteg megbontása után – Hg2+-vegyülettel, pl. HgCl2)
Reakció lúgoldattal: Al és Zn! I.A, Ca: vízzel!
2 Al + 2 NaOH + 6 H2O = 2 Na[Al(OH)4] + 3 H2
Zn + 2 NaOH + 2 H2O = Na2(Zn(OH)4]+ H2
Reakció fémionokkal (= ionvegyületek oldatával, standardpotenciálok alapján döntjük el, a kisebb standardpotenciálúnak kell oxidálódnia)
Fe + Cu2+ = Fe2+ + Cu pl. Fe + CuSO4 = FeSO4 + Cu
Egyéb reakciók pl. termitreakció: 2 Al + Fe2O3 = Al2O3 + 2 Fe (speciális körülmény: magas hőmérséklet)
 Szervetlen gázok laboratóriumi előállítása
Felfogható-e Szájával felfelé vagy
Reagens-2 Speciális
Gáz Reagens-1 (szilárd) Egyenlet Reakció típusa A gáz azonosítása veszteség nélkül lefelé tartott
(folyadék) körülmény
víz alatt? edényben fogható fel?
negatív redoxireakció,
híg sav, pl. pl égő hurkapálcával
H2 standardpoten-ciálú (gázfejlődéssel járó, nincs igen lefelé
HCl Zn + 2 HCl = ZnCl2 + H2 (durranógázpróba, a gáz éghető)
fém, pl. Zn kémiai oldódás)
(sárgászöld színű a gáz); nedves
redoxireakció, KI-s keményítős papírral,
oxidálószer pl. legalább 20%-os
Cl2 sósav, HCl 2 KMnO4 + 16 HCl = 5 Cl2 + 2 KCl + 2 MnCl2 + 8 H2O (gázfejlődéssel járó sötétkék szín a kiváló és a nem felfelé
KMnO4 sósav
reakció) keményítőbe kerülő jódtól:
Cl2 + 2 I- = 2 Cl- + I2
sav-bázis reakció, pl. megnedvesített
tömény
HCl NaCl NaCl + H2SO4 = NaHSO4 + HCl gázfejlődéssel járó nincs indikátorpapír savas kémhatás nem felfelé
kénsav
reakció miatt (univerzálindikátor: piros)
pl. KMnO4 - 2 KMnO4 = K2MnO4+ MnO2 + O2 hevítés parázsló hurkapálca fellángol
redoxireakció,
O2 - H2O2-oldat 2H2O2 = 2 H2O + O2 katalizátor (tiszta oxigéngázban hevesebb az igen felfelé
gázfejlődés, bomlás
HgO - 2 HgO = 2 Hg + O2 hevítés égés)
záptojásszagú gáz, ólom-nitrát-
oldatos papírral: ólomionokkal
sav-bázis reakció, feketés csapadékot ad:
H2S fém-szulfid, pl. FeS sav, pl. HCl FeS + 2 HCl = FeCl2 + H2S gázfejlődéssel járó nincs Pb2+ + S2- = PbS nem felfelé
reakció + Lugol-oldatban halványsárga
csapadék (S)
H2S + I2 = 2HI + S
sav-bázis reakció,
fém-szulfit, pl. Na2SO3 sav, pl HCl Na2SO3 + 2HCl = 2 NaCl + SO2 + H2O gázfejlődéssel járó nincs
reakció
fém, pl Cu redoxireakció, Lugol-oldat elszíntelenedik:
SO2 tömény nem felfelé
DE! kivéve pl. Al, Fe, Cu + 2 H2SO4 = CuSO4 + SO2 + 2 H2O gázfejlődéssel járó tömény kénsav SO2 +I2 +2H2O= H2SO4 + 2HI
kénsav
Au, Ag, Pb reakció, kémiai oldódás
4 FeS2 + 11 O2 = 2 Fe2O3 + 8 SO2
kén - redoxireakció hevítés
S + O2 = SO2
sav-bázis reakció, piros lakmuszpapír megkékül
ammóniumsó pl. erősebb lúg NH4Cl + NaOH = NaCl + NH3 + H2O
NH3 gázfejlődéssel járó nincs (lúgos kémhatással oldódik nem lefelé
NH4Cl pl. NaOH NH4+ + OH- = NH3 + H2O
reakció vízben)
fém, pl Cu redoxireakció,
kb. 30 %-os
NO DE! kivéve pl. Al, Fe, 3 Cu + 8 HNO3 = 3 Cu(NO3)2 + 2 NO + 4 H2O gázfejlődéssel járó nincs igen lefelé
salétromsav
Au reakció, kémiai oldódás
fém, pl Cu redoxireakció,
tömény
NO2 DE! kivéve pl. Al, Fe, Cu + 4 HNO3 = Cu(NO3)2 + 2 NO2 + 2 H2O gázfejlődéssel járó nincs (vörösesbarna színű a gáz) nem felfelé
salétromsav
Au reakció, kémiai oldódás
cc. kénsav mint
vízelvonó
CO hangyasav HCOOH = CO + H2O bomlás igen lefelé
katalizátor és
hevítés
fém-karbonát vagy – sav-bázis reakció,
hidrogén-karbonát, pl. sav pl. HCl CaCO3 + 2 HCl = CaCl2 + CO2 + H2O gázfejlődéssel járó nincs
meszes víz megzavarosodik:
mészkő reakció
Ca(OH)2 +CO2=CaCO3 + H2O
CO2 fém-karbonát pl. nem felfelé
- CaCO3 = CaO + CO2 bomlás hevítés
mészkő
vagy: égő hurkapálca elalszik
fém-hidrogén-
- 2NaHCO3 = Na2CO3 + CO2 + H2O bomlás hevytés
karbonát pl. NaHCO3
 Ipari előállítások – szervetlen kémia

anyag miből hogyan

nemesgázok levegőből levegőt cseppfolyósítják, majd a cseppfolyós levegőt desztillálják (szétválasztás a
oxigéngáz különböző forráspontok alapján)
nitrogéngáz
hidrogéngáz földgázból és szénből vízzel CH4 + H2O = CO + 3 H2 ill. C + H2O = CO + H2 (magas hőmérsékleten)
halogénelemek halogenidekből olvadékelektrolízissel. Pl. 2 NaCl = 2 Na + Cl 2
hidrogén-klorid H2, Cl2 H2 + Cl2 = 2 HCl
kén bányásszák és kőolajból kőolaj kéntelenítése során, a kőolajfinomítás melléktermére
kén-dioxid kénből, szulfidokból piritből, fém-szulfidból, kénből pörköléssel, pl.: 4 FeS2 + 11 O2 = 2 Fe2O3 + 8 SO2,
S + O2 = SO2
kénsav piritből vagy kénből kontakt kénsavgyártás lépései: S égetés (1)-> SO2 katalitikus oxidáció (2) -> SO3
elnyeletés tömény kénsavban (így nem képződik nehezen kezelhető kénsavköd oldódás
közben) (3) -> óleum -> hígítás vízzel (4) -> kénsav
1. S + O2 = SO2
2. 2.SO2 + O2 2 SO3 (speciális körülmény: V2O5 katalizátor)
3. H2SO4 + SO3 = H2S2O7 (óleum)
4. H2S2O7 + H2O = 2 H2SO4
ammónia N2, H2 ammóniaszintézis (nagy nyomás, kb 500 °C=mérsékelten magas hőmérséklet, katalizátor:
Fe) N2 + 3 H2 2 NH3
salétromsav N2, H2 lépései: N2, H2 -> NH3 , katalitikus oxidáció -> NO2 , elnyeletés vízben O2 jelenlétében
s-mező fémei halogenidjeikből olvadékelektrolízissel
alumínium érce: bauxit, ebből először Timföldgyártás lépései: bauxit őrlése, aprítása -> oldás forró tömény NaOH-ban (lúgos
timföldet állítanak elő (a feltárás, az Al2O3 oldódik lúgban, a szennyezők nem) (1) -> a nem oldódó szilárd
bauxit a tiszta Al2O3 mellett maradékot tisztítják, a lúg nagy részét visszanyerik, töményítik, újra használják a
szennyezéseket is tartalmaz, feltárásnál, a maradék a vörösiszap -> az oldatot hígítják, ekkor kicsapódik az Al(OH)3 (2) -
főleg Fe2O3-t, ez adja a vörös > ezt hevítik (kalcinálás) => Al2O3 (timföld) (3)
színét is), majd a timföldből 1. Al2O3 + 2 NaOH + 3 H2O = 2 Na[Al(OH)4]
alumíniumot 2. Na[Al(OH)4] NaOH + Al(OH)3 (hígítás hatására csökken az NaOH
koncentrációja, az egyensúly a komplex bomlása felé tolódik el)
3. 2 Al(OH)3 = Al2O3 +3 H2O (hő hatására)
A konkrét alumíniumgyártás a timföld „olvadékelektrolízisével” történik. Mivel a timföld
olvadáspontja nagyon magas, ezért olvadt kriolitban oldják, így az elektrolízis
alacsonyabb hőmérsékleten mehet vége, kisebb az energiaigény. Elektródok: grafit, az
anódszenet folyamatosan pótolni kell, mert elreagál a fejlődő oxigénnel.
Katódfolyamat: 4 Al3+ + 12 e- = 4 Al Anódfolyamat: 6 O2- = 3 O2 + 12 e-
Az elektrolízis bruttó folyamata: 2 Al2O3 = 4 Al + 3 O2
vas vasérc (pl. magnetit, lépései: a nagyolvasztóba fölülről adagolják a kokszot, a mészkövet és a vasércet, rozsdás
hematit, limonit), vasat.
segédanyagok: koksz, Koksz szerepe: tüzelőanyag (magas hőmérséklet biztosítása), redukálószer, ötvözőanyag
mészkő, levegő Mészkő szerepe: salakképző (a vasérc mellett lévő meddőkőzetet-főleg szilikátokat
megköti), valamint elzárja az olvadt nyersvasat az oxidációtól.
Levegő: biztosítja a koksz égéshez szükséges oxigént, ami lehetővé teszi a magas
hőmérséklet kialakulását (általában oxigénnel dúsított levegőt használnak).
Egyenletek:
C + O2 = CO2
C + CO2 = 2 CO
Fe2O3 + 3 C = 2 Fe + 3 CO
Fe2O3 + 3 CO = 2 Fe + 3 CO2
A nyersvas a nagyolvasztó alján összegyűlik, lecsapolják. Széntartalma 3-4%, ezt
csökkenteni kell -> acélgyártás (oxigénnel vagy levegővel kiégetik a széntartalom egy
részét, 1,7%-alá kell csökkenteni)