A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETÉNEK FŐ KORSZAKAI ÉS NYELVEMLÉKEI

Ómagyar kor

A helyesírás egységesülése jelzi. Mivel a latin ábécé 23 betűből áll, a magyar nyelv
fonémáinak a száma pedig 39 (ennél volt kevesebb is, több is), megoldást kellett találni a
jelek és a hangok közötti számbeli különbségek feloldására.
A középmagyar kor (1526-tól, mohácsi vész)-írott és nyomtatott nyelvemlékek

A 16. század második felében jelentős szerepet kapott:

- a reformáció és annak iskoláztatási politikája,

- a könyvnyomtatás pedig egyre szélesebb olvasóközönség felé is közvetítette a
szerzők nyelvhasználatát.

Erre a korszakra tehetők:

- bibliafordítások:

- protestáns részről a Károli-biblia

- katolikus részről pedig a Káldi-biblia

- grammatikák

- nyelvi normák alakulnak ki, közülük a tiszai az, amely az irodalmároknak köszönhetően a
18. század közepétől egyre tekintélyesebbé vált.

Újmagyar kor: A magyar felvilágosodás kezdetétől (1772-től) számítjuk.- A nyelvújítás

kora.

Újabb magyar kor: A trianoni békeszerződéstől (1920-tól) számítjuk.-

1970-től A média és a globalitás meghatározó szerepe figyelhető meg.

NYELVEMLÉKEK
Nyelvemlék mindaz, ami egy nyelvnek a mát megelőző bármely korszakából fennmaradt
adat, függetlenül a hordozójától.

Nyelvemlék lehet:

 akár egy kőbe karcolt írás,

 egy pergamenre írott név,
 egy filmszalagon megmaradt hangzó emlék
 vagy akár egy tegnap elektronikusan rögzített szöveg is.
A nyelvemlékek fő csoportjai közé tartoznak:

 szórványemlékek (idegen nyelvű szövegben lévő magyar szó (főleg

tulajdonnevek), szószerkezet vagy mondat, pl. A tihanyi apátság alapítólevele)

 kéziratos és nyomtatott szövegemlékek (összefüggő szöveget alkotó

nyelvemlékek, A latin nyelvű kódexekben található, összefüggő magyar nyelvű
szövegek.
pl.
o kéziratos: Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom, Érdy-kódex;
o nyomtatott: első, magyar nyelvű teljes Biblia-kiadások [református –
Károli Gáspár, 1591; katolikus – Káldi György, 1626]),
 glosszák: latin nyelvű kódexekben a szöveg megértését segítő, lap szélére vagy a
szövegbe utólag beírt jegyzetek
 szójegyzékek: a szótárak elődei, a szavakat fogalomkörönként a latin szöveg fölé
írták, pl. Schlägli szójegyzék- az irodalmi műveltség körébe tartozó szavakat
találhatjuk benne, pl.: lant, elme, igric =énekmondó)
 kódexek: kézzel írt könyvek. Gyakran apró képeket (miniatűrákat) és díszes
kezdőbetűket (iniciálékat) tartalmaz.
Pl.:
o Huszita Biblia (1416): az első magyar nyelvű bibliafordítás 3 kódexben. Az
Ószövetség a Bécsi- kódexben, az evangéliumok a Müncheni- kódexben, a
zsoltárok az Apor- kódexben maradtak fenn.

o Margit- legenda (1510): Árpád-házi Szent Margit életét és csodáit tartalmazza.

Ráskai Lea Domonkos- rendi szerzetesnő másolta a Nyulak- szigeti (Margit-
szigeti) kolostorban.

 nyomtatott szövegemlékek

- Budán 1471- től működött a Hess András által alapított első magyarországi nyomda: 2
latin nyelvű könyvet adtak ki itt.

- Az első magyar nyelvű nyomtatvány: Komjáti Benedek szent Pál leveleinek magyar
fordítása. (Krakkó,1533)

- Az első Magyarországon kiadott magyar nyelvű könyv: az Új testamentum (Sárvár,

1541)
A feladatban:

A tihanyi apátság alapítólevele

Legfontosabb nyelvemlékeink sorát A tihanyi apátság alapítólevele (1055) nyitja, melyben

a latinul írott szövegen belül a birtokhatárok megjelölésénél szórványként magyar
szavakat és szerkezeteket találunk. A leghosszabb belőlük:

feheruuaru rea meneh hodu utu rea- ’fehérvárra menő hadútra’

A Halotti beszéd és könyörgés

A magyar középkor írásbelisége elsősorban latin nyelvű. A latin nyelven, kézzel írott,
könyvméretű források (kódexek) néha vendégszövegként magyar nyelvű betéteket is
tartalmaznak.

A legrégibb ilyen vendégszöveg a Halotti beszéd és könyörgés, amelyet a 12. század végén
(1195 k.) írtak bele egy latin szertartáskönyvbe (amely később a Pray-kódex nevet nyerte el).
A sír felett elmondandó beszéd a temetési szertartás része lehetett.

A szöveg 2, egymástól elkülönülő nagyobb részből áll (beszéd és könyörgés), a két rész
fordításának a jellege is eltérő.

A beszéd

Az első rész, a beszéd szabadabb, nem köti meg az egyházi szertartásrend. A beszéd
önmagában is 2 részre tagolható: egy elmélkedésre (16 sor) és egy imádságra (17-26.sor)

A könyörgés

A kötött szertartásrendhez kapcsolódik a második rész, a könyörgés. Fordításakor a szerző

nem élhetett ezzel a szabadsággal, pontos, szó szerinti fordításra törekedett. Témája: közös
emberi sors. Célja, hogy a halott „bírságnap”, vagyis az utolsó ítéletkor, a test feltámadása
után Krisztus jobbján, a szentek között kapjon majd helyet.
Az Ómagyar Mária-siralom

Az Ómagyar Mária-siralom az első, magyar nyelven fennmaradt vers. Ez egy planctus,

siratóének. Eredeti alkotás, nem latin fordítás. A 13. század közepén keletkezhetett, eredetileg
egy kódex (Leuveni) utolsó lapjának fennmaradt üres részére jegyezték le. 1982-ben egy
csereegyezménynek köszönhetően az OSZK-ba került. A vers a megfeszített Krisztus előtt
zokogó Szűz Máriát mutatja be.