1.Feladat: Egészítse ki a hiányzó adatokkal az alábbi táblázatot, majd ismertessen egy
nyelvtörténeti korszakot részletesen! A korszak ismertetését most nem kérem!
Ősmagyarko 5.sz.- A nyelvrokonainktól való elválás
r 896-ig kora Ómagyar 896-1526 A magyar nyelvű kor írásbeliség kezdete középmagya 1526-tól- Török jövevényszavak korszaka rkor 1772…-ig
Újmagyar 1772-1920 A magyar nyelv államnyelvvé
kor válása
Legújabb 1920-tól Trianon hatása a nyelvre
magyar kor máig
A magyar nyelvtörténet forrásai (kéziratos és nyomtatott nyelvemlékek)
2.Feladat: Értelmezze az alábbi értékelést, és mutassa be legfontosabb kéziratos nyelvemlékeinket! Röviden értelmezed, miről szól az idézet, felsorolod a nyelvemlékeinket és egyet bemutatsz! (közösen a Halotti beszédet jellemeztük) „A Halotti beszéd első része vázlatos elbeszélés az első emberpár bukásáról; második része imádságra való felszólítás. Ezt a prédikációs formát általánosan használták a középkorban. Közvetlenül a Halotti beszéd után van is egy latin halotti Sermo a Pray-kódexben s ez a halotti elmélkedés nemcsak tárgyra, hanem gondolataira nézve is hasonló a magyar nyelvemlékhez. Bizonyára mintául is szolgált a Halotti beszédet fogalmazó bencés szerzetesnek. Alapgondolatuk ugyanaz, kidolgozásuk rokon. A magyar egyházi szónok igazi érdeme elsősorban a magyar nyelv alkalmazásában van.” /Pintér Jenő: A Halotti beszéd/
● szórványemlék: idegen nyelvi környezetbe ágyazott magyar
nyelvi elemek (szavak, félmondatok – pl. a Tihanyi Alapítólevél: számos magyar szót tartalmaz latin nyelvű környezetben) ● szövegemlék: összefüggő magyar nyelvű szöveg A nyelvújítási mozgalom és hatása -Ómagyar Mária-siralom bemutatása Az első összefüggő magyar nyelvű lírai emlék 1300 körül keletkezett és a belgiumi Leuweni kódexben található. Szerzőjét nem ismerjük, alkotását az ismert európai planctusok (siraloménekek) mintájára írta. A kutatók megtalálták a költemény latin forrását, az alkotás azonban nem puszta fordítás, számos helyen eltér az eredetitől.A szöveget teljesen véletlenül fedezte fel a más irányú kutatásokat végző Grägger Róbert az 1920-as években (előtte senki nem tudott a nyelvemlékről). A költemény igen gazdag stíluseszközökben, bizonyos részei stilisztikai bravúrnak számítanak, pl. a világ világa / virágnak virága sorok (párhuzam, metafora, figura etymologica).
3.Feladat: Mutassa be a nyelvújítás fő szóalkotási módjait az alábbi példák alapján!
a. kiadvány, billentyű - szóképzés
b. szemüveg, hőmérő - szóösszetétel c. tanít>tan, üres>űr - szóelvonás d. levegő+ég>lég, cső+orr>csőr - szóösszevonás f. betyár,hullám - nyelvjárási szavak beemelése g. Standpunkt>álláspont, Tiergarten>állatkert - idegen kifejezés fordítása