11.

tétel Balassi Bálint reneszánsz költészete

A 16. század a magyar reneszánsz második korszaka, bár ekkor még hiányoznak a nagy kulturális központok
a reneszánsz irodalmi műveltsége mégis szélesebb körben, és már magyar nyelven terjed. 16. században egy
új főnemesség játssza a vezető szerepet a reneszánsz életszemlélet. S mindez egybeesett a török elleni
élethalál harccal, az ország három részre hullásával, a feudális anarchia tombolásával. Sylvester János
fölfedezte, hogy magyar nyelven is lehet időmértékes verseket írni, Tinódi Sebestyén egyik helyről a
másikra vándorolt, s fülbemászó dallamú históriás énekeiben adott hírt a török elleni csatározásokról,
Bornemisza Péter megalkotta hazafias líránk első remekét, a lefordította Szophoklész Elektráját. Az anti
kultúra “újjászületése” miatt reneszánsznak nevezzük a nyugat európai művelődéstörténetnek azt a
szakaszát. mely hozzávetőleg 1300-tól 1600-ig tart. A reneszánsz mai felfogásunk szerint nemcsak egy
meghatározott művelődéstörténeti korszak elnevezése, hanem ugyanezzel a szóval jelöljük a művészeteknek
ebben a korban érvényesülő egyetemes stílusirányát is.
Élete
 Zólymon született 1554-ben
 1569-ben édesapját hamis vádak alapján összeesküvés gyanújával letartóztatták, a család Lengyelo.-ba
menekült
 1575-ben az erdélyi fejedelem elleni hadjáratba fogságba esett, (barátságosan bántak vele)
 1578-ban Pozsonyban megismeri Ungnádné Losonczy Annát, a Nagyciklus verseinek születése
 1579-81-ig hadnagyságot vállalt Egerben
 1584-ben török elleni harcok, érdekházasságot köt unokatestvérével Dobó Krisztinával
 1588-ban Júlia-ciklus
 1590-ben megismerkedik Wesselényiné Szárkándi Annával, Célia-ciklus
 1594. május 30-án Esztergom ostrománál meghal.
Munkássága
 Verseit három csoportra oszthatjuk:
oszerelmes versek
ovitézi versek
oistenes versek
Költészete
Szerelmes versek:
 Hogy Júliáéra talála, így köszönne neki
o Az 1. versszakban a költő azt fejti ki, hogy Júlia nélkül értéktelen értelmetlen a világ.
o A következő négy strófa áradó metafora sor. A metaforák azonosító elemeiben a lelki élet értékei
(vidámság, édes kévánság, boldogság) a reneszánsz főúri világ mozzanatai, részletei (palotám, jó
illatú piros rózsám, gyönyerő szép kis violám), a női test szépségei (szemüldek fekete széne) és
egyéb értékek (a nap fénye, a szem fénye, az élet reménye) sorakoznak egymás után.
o Az 5. versszak összefoglalása az előző négynek, de a fokozásos halmozás (szívem, lelkem,
szerelmem) s a vallásos himnuszokból, imákból kölcsönzött üdvözlés (idvez légy) még
magasabb szintre emeli a verset, s az utolsó metafora (fejedelmem) újabb világi értékkel egészíti
ki az eddigieket.
o Az utolsó versszakban Júlia csak mosolyog az előtte hódoló szerelmesen. A vers a
megközelíthetetlen Júlia képével zárul.
o Verselése: ütemhangsúlyos. E verselési módban a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok
szabályos váltakozása alkotja a ritmust.
o Verstani alapegysége, az ütem: 1 hangsúlyos és néhány hangsúlytalan szótag kapcsolata.
Három Júlia-vers: A legtöbb udvarló vers nem életrajzi ihletésű hanem tudós poézis. Könyörgések,
bókok, üzenetek találhatók e líraialkotásokban. Ezeknek az a céljuk, hogy Júliát meghódítsák.
Darvaknak szól: a meleg jobb hazába szálló darvakkal üzen elérhetetlen távolságban lévő kedvesének. Az
első 4 versszak fájdalmas önjellemzés. Júlia otthona egy másik ország, egy olyan ideavilág, ahová sohasem
érkezhet meg a boldogságot és megnyugvást remélve a bujdosó zarándok. A teljes reménytelenség és
kilátástalanság ellenére is őrzi véghetetlen szerelmét a kitagadott szerelmes. A záróstrófa a kor szokása
szerint a vers születésének körülményeit, az ihletforrását rögzíti.
Az ő szerelmének örök és maradandó voltáról: Az irodalmi minta Angerianustól való. A vers szerkesztőelve
a minden dologra kiterjedő érvényesség illúziójának keltő halmozás. Júliát hasonlítja a szerelemhez, mely
hasonlóságot hasonlatosságot a Júlia dicséretén kezd el. Júlia azonos a szerelemmel.
Célia-versek: hiányoznak ezekből a versekből a nagy indulatok, érzelmi háborgások. Ehhez a szerelemhez
nem kapcsolódott annyi lángolás, gyötrelem, annyi küzdelem és várakozó reménykedés. A ciklus
darabjainak többsége három Balassi strófából áll. A célia-versek kimunkáltabbak mint korábbi
szerzeményei.A kései versekben a kifinomult műgond, játékos könnyedség az érzéki hatásokra való törekvés
az uralkodó.

Vitézi versek:
 Egy katonaének:
o1589-ben a jó hírnevét elvesztegetett, mindenéből kifosztott Balassi Lengyelországban bujdosott. A
haza eddig hiányzott költői szótárából, a szülőhaza csak mos szépül “édes hazává”, mikor már
hazátlanná vált. Búcsút mond hazájának, barátainak és mindazoknak a dolgoknak, melyeket nagyon
szeretett.
oA költeményből hiányzik a jövő biztató reménye: a költő útja a teljes bizonytalanságba vezet. Csak
a visszahúzó, a marasztaló, megszépült emlékek szerepelnek az elégiában: itt a jövőtlen múlt
uralkodik. A “szerelmes ellenség” nyilván Losonczy Anna.
oA vers Balassi-strófában íródott, azaz a három sorból szerkesztett versszak minden sora a belső
rímek által három egységre tagolódik. Emellett az egész vers háromszor három, tehát kilenc
strófából áll.
oAz egy katonaének “hárompillérű kompozíció”, s ez a három pillér az 1., az 5., és a 9. strófa.
oAz 1. versszak lelkes kérdése önmagában rejti a választ is. A felkiáltásszerű szónoki kérdés
elsősorban a természet harmonikus, egyetemes szépségével érvel a végek élete mellet,
felsorakoztatva mindazt, amit a kikelet értékként az embernek nyújtani tud.
oA következő szerkezeti egység (2-4.) az első strófa állítását igazolja, részletezi. Mozgalmas képek
sorozatában jeleníti meg a végvári vitézek életének mozzanatait: a harci kedvet, a portyára
készülést, az ellenség elé vonulást, az éjszakai ütközetet, párviadalokat, majd a csata elmúltával a
letáborozást és elnyugvást. Nem titkolja a vitézi élet férfias keménységét és veszélyességét, sőt az
sugallják ezek a képek, hogy éppen ezekkel együtt, ezekért is szép a végek élete.
o5. vsz.: Az 1. szakaszban a költemény címzettjeihez, a vitézekhez fordul közvetlenül a költő,
közvetett címzettjeit, az olvasókat pedig érzelmi érvekkel akarta meggyőzni a végvári élet
szépségéről. Balassi tudatos szerkesztő művészetére vall, hogy a vers középpontjába helyezi ezt a
strófát, melyben az ellenségét kereső, a halál kockázatát is vállaló vitézek erkölcsi nagyságát
hirdeti: „Emberségről példát, vitézségről formát mindeneknek ők adnak.” A „szép tisztesség” és a
humanista “hírnév” övezi a katonákat, hiszen harcuk egyszerre jelenti az “édes haza” és a
kereszténység védelmét. Balassi fedezi fel a hazáért vívott önfeláldozó küzdelem erkölcsi
szépségét, mely hozzátartozott a reneszánsz emberi teljességhez.
oA következő szerkezeti egység (6-8.). Ismét mozzanatos képek peregnek előttünk a katonaéletből.
A korábban felvillanó képekben a vitézi élet kockázatosságának jelzése ellenére ennek az életnek
inkább a nyalka hetykesége, férfiassága, uralkodott, az újabb képsorban viszont már árnyoldalai
kerülnek előtérbe: “súlyosan vagyon az dolog harcokon”, “kemény harcok”, ” éhség, szomjúság,
nagy hévség”, “véresen, sebekben halva sokan feküsznek” szembetűnő a hangulati-tartalmi ellentét
a 4. és a 8. versszak zárósoraiban. Ott: a “nyugszik reggel, hol virradt” s a “mindenik lankadt s
fáradt” kifejezések még csak a csataviselések utáni elnyugvást, erőt gyűjtő pihenést jelentik, itt: a
“halva sokan fekszünk” s a “koporsója vitézül, holt testeknek” már az örök elnyugvást, a hősi halált
 tudatják. Csillogás, tavaszi verőfény övezi a vitézek török elleni küzdelmeit, de ennek az életnek
természete és előbb-utóbb szükségszerűen bekövetkező végső állomása a hősi halál.
o A harmadik pillér a verset lezáró 9. strófa elragadtatott felkiáltással zengi az “ifjú vitézeknek” “ez
világon szerte-szertén” megvalósult hírnevét örök dicsőségét. Ez a nagy erejű érzelmi kitörés
egyszerre válasz is a két, hangulatilag eltérő képsorozatra. Az utolsó sorban már a búcsúzó, költő
fájdalmas rezignációval kíván áldást és hadi szerencsét a végek katonáinak.

Istenes versek:
 Balassi vallásos költészetében alkotta a legeredetibbet, s művészileg ezek a legértékesebb alkotásai. A
vallásos tematika a legszemélyesebb lírai mondanivaló kerete lett számára: elsírja élete kisiklását, szíve
nagy keserveit, őszintén megvallja vétkeit, bűnei bocsánatáért esedezik, szinte perlekedik, alkudozik
Istennel a kegyelemért, egyéni megváltásért. Így lesz ez a vallásos líra a reneszánsz költészet szerves
része.
 Kiben bűne bocsánatáért könyörgett…
o A versfők összeolvasása saját nevét adja: BALASSI BÁLINTHÉ. Ez az alkotás ifjúkori
költeményeit zárja le. A vers nem csupán az első ciklust zárja le, hanem egy életszakaszt is,
fiatalságának korszakát, ezért tör fel belőle az őszinte bűnbánás és gyónás megrendítő éneke. három
eltérő, de egymással össze is függő érzelmi-hangulati lelkiállapot követi egymást a költeményben.
o Az első szerkezeti egységben 1-5. versszak a bűnbocsánatért esdő sóhaj után a kétségek között
hányódó meghasonlottság, a lelki válság, az ostorozó önvád állapota nyilatkozik meg. Fájdalmas és
szégyenkező gyónásban sorolja fel ifjúsága bűneit, hitetlenségét, s keserűen vakja be, hogy nincs
semmi érdeme, amivel az Istent engesztelhetné. Léte tele van tétova bizonytalansággal, rettegéssel,
kétellyel. Gyötri bűnösségének tudata, a lélek valóban szánalmas helyzetben vergődik. Bűneire nem
talál semmi mentséget. A költő önmagát teszi felelőssé elhibázott, méltatlan életéért. Talán a gyónás
őszintesége, mély bűnbánata adja végül is kételyei, félelmei ellenére az erőt és bizalmat, hogy
reménykedve mégis isten szánalmáért könyörögjön 6-10. versszak.
o A vers utolsó harmadában 11-15. versszak a bizakodás már bizonyossággá erősödik. Kétkedés
nélkül, háborgásain túljutva és lecsillapodva érvel a megbocsátás szükségessége mellett. Eddig
egyes szám második személyben szól az Istenhez a jajongó panasz és a bocsánatkérés, most az
isteni irgalom reményében megnyugodva önmagához fordul, s saját lelkét szólítja meg 13. versszak.
Az Istenbe vetett bizalom immár megingathatatlan, s ez a bizonyosság múlt időben szólal meg,
hiszen Isten “most megkegyelmeze”
o A záróstrófa összefoglalja még egyszer a versen végigvonuló különböző lelkiállapotokat: a lelki
válságot és keserűséget, a bűnbánó őszinteséget és az Úr kegyelmében való, megnyugvást, lelki
megbékélést.