Ady Endre Új versek kötet

költészetének új vonásai, kötetének ciklusai, témái, szimbólumai

 Új versek
1906-ban jelent meg, harmadik kötete.
 → A modern magyar költészet korszaknyitó köteteként
tartja számon az irodalmi hagyomány.
→ Ez a kötet hozta meg a hírnevet Ady számára.
A cím jelzője jelentheti:
a lírai megszólalás sajátosságát, a magyar irodalom
újdonságát,
a korábbi költemények meghaladását, felülmúlását is.
Újfajta verselés, újfajta stílus, újfajta elrendezése a
verseknek (ciklusok).
A kötet darabjai másképpen és másról szóltak, mint
amihez a közönség hozzászokott.
Rendkívüli hatása, hogy a magyar irodalomban
először az olvasókat nem az osztotta két táborba,
tetszenek-e a benne közölt versek vagy sem,
hanem, hogy megértették-e őket.
 Az új versnyelv legfontosabb jellemzői:

 a felfokozott képszerűség,
 a szecesszió,
 szimbolikus-allegorikus kifejezésmód és
 nem egyezményes nyelvi környezetbe
helyezett fogalmi, valamint képi vonatkozások.
 Kompozíciós elvei

Jellegzetes témái: szerelem, táj, élet, halál, pénz.

A kötetet Ady Lédának (Brüll Adél) ajánlja.
A kötetet 4 tematikus ciklusra osztotta fel:
I. Léda asszony zsoltárai (szerelmes versek).
II. A magyar Ugaron (magyar valóság bemutatása).
III. A daloló Páris (magyar valóság ellentéte).
IV. Szűz ormok vándora (eddig nem említett témák,
én-kép).
Ezeket két ars poetica verssel fogja keretbe:
Nyitó vers: Góg és Magóg fia vagyok én…
Záró darab: Új vizeken járok
Ezzel a kötettel berobbant a magyar irodalmi
életbe.
Egyéni hangvitelt képvisel.
 Tudatosan megszerkesztett alkotás

Ady ettől a kötettől kezdve fontosnak tartotta, hogy a

művek keletkezésének időrendjét figyelmen kívül hagyva,
köteteit megszerkessze.
Jellemzője:
 a könyv és a versciklusok élére kerülő cím tartalmi és
hangulati szempontból átfogó lett,
 a címadó szövegek és a kulcsversek a ciklusok kiemelt
helyein – nyitó vagy záró helyzetbe, illetve középtájon –
kaptak helyet.
A számmisztika is felfedezhető a kötetben:
A mitikus, a népi és a keresztény számmisztika
kitüntetett jelképének megfelelően:
 a verscímek 3 szóból állnak (a névelőket,
névmásokat és határozószavakat nem mindig
számítja külön szónak).
A kötet- és cikluskompozíciók azt is eredményezik, hogy
→ a költemények nemcsak önmagukban
értelmezhetőek, hanem a ciklus, illetve a kötet más
szövegeivel is összecsengenek.
→ ezáltal újabb és újabb jelentésekkel
gazdagodhatnak.
Pl. A magyar Ugaron és A daloló Párizs ciklus versei
párokat alkotnak (közös képek, hasonlatok stb.)
A kompozíció megalkotásában mintája
valószínűleg:
Baudelaire (francia szimbolista költő) A Romlás
virágai kötetének 1861-es második kiadása.
Ezt igazolja:
az ajánlás, a nyitó vers,
a záró költemény Baudelaire kötetének utolsó
darabját szövegszerűen is megidézi.
Az Új versek kötet darabjai már korábban
megjelentek napilapban vagy folyóiratban, s
meglehetős feltűnést keltettek,
→ kötetbe rendezve hatásfokuk a
sokszorosára növekedett.
A fiatal Ady (ellentétben elmélkedőbb
hajlamú, új hangjukat tudatosabban kereső-
kísérletező pályatársaival, Babits Mihállyal
vagy Kosztolányi Dezsővel)
a közéleti feladatot vállaló lírai hagyomány
felől indult el.
Költészetének egy része kifejezetten publicisztikai
ihletű és célzatú.
→ Az Új versek nyitó versében nemcsak egy új
költészet-eszmény nevében lép fel,
 hanem jogot formál arra is, hogy a Kárpátok
alatt elzárkózó ország közállapotait ostorozza.
 Az Új versek kötet első ciklusa a Léda
asszony zsoltárai
Már a ciklus címében szokatlan kifejezésekkel szembesül az
olvasó.
Egyrészt feltételezheti, hogy a ciklus szerelmes verseket
tartalmaz, hiszen a címben egy – a görög mitológiából ismert
– női név szerepel. (Léda - Brüll Adél)
Ugyanakkor különösnek tűnhet, hogy
a szövegek címzettje egy asszony (férjezett nő), mint ahogy
az is, hogy
a versekre a Bibliából ismert és Istenhez szóló, tehát vallásos
tárgyú közösségi énekek műfaji megnevezésére utal.
 Léda asszony zsoltárai
A maga korában talán e ciklus váltotta ki a
legnagyobb döbbenetet, hiszen szembehelyezkedett a
költészeti konvenciókkal.
A szerelmet ugyanis nem csak idillnek vagy
gyötrelemnek,
hanem önkeresésnek, harcnak, önzésnek, hajszának,
vágynak és ösztönnek is állította.
A lírai én és a „te” szerepei ebből fakadóan sokrétűek,
a megszólítotthoz való viszonyt hol az elfogadás vagy
az idealizálás, hol a tagadás jellemzi.
Vers pl.: Héja-nász az avaron
 Első ciklus, a Léda asszony zsoltárai

Szerelmük megrendítő, nagy érzelmi zűrzavarát

állítja elénk.
 Nem lehet pontosan tudni: az Asszony teremtette-
e meg őt, ő az Asszonyt, vagy mindkettőjüket az a
végzetszerű elrendelés, amit csak elfogadni lehet,
felfogni semmiképp sem.
Csupa rejtély, csupa bizonytalanság ez a
szerelem.
 Góg és Magóg fia vagyok én…
Cím nélküli vezérvers, programadó vers,
összefoglaló jellegű ars poetica.
Erős újítási szándék, „új” szó ismétlődése, lázadó.
Szimbolizmus: többjelentésű
tulajdonnevek,történelmi utalások:
Góg és Magóg, Pusztaszer, Kárpátok, Dévény
→ Jelképekről van szó, a jobbító lázadás és az
értékeket elfojtó hatalmi berendezkedés
ellentétéről.
Góg és Magóg: Anonymus köti őket össze, Bibliáig
vezethető vissza,ősmagyarságra utal.
Verecke: hágó, honfoglalás
Pusztaszer: a jelenkori hatalom szimbóluma (a
konzervatívok megtestesítője - vérszerződés helyszíne.)
honfoglalás – negatív értelemben utal vissza
Dévény: nyugat; klasszikus modernség
Vazul: hagyományokhoz kötődő alak, István ezért nem
akarta utódjának
+ a lírai én vele azonosítja önmagát
→ Vazul - történelmi szerepétől függetlenül - a mindenkori
hatalommal szembeni lázadás jelképe.
→ A lírai én egyszerre magyar, a hagyományok őrzője és a
nyugati új költészet megteremtője.
 Góg és Magóg fia vagyok én...
A lírai én magatartása:
 a heroikusan tragikus lázadóé,
az elbukás tudatában is küzdő emberé.
Ady a magyar lírában gyakori mégis-motívumot
használja ennek érzékeltetésére.
mégis-morál: küldetéstudat,
→ fel kell ébresztenie az alvó magyar nemzetet.
 Az utolsó sor három állítmánya (győztes, új, magyar) a lírai én kettős
kötődését mutatja.
 Az egész versben hangsúlyozott „új” mellett a „magyar” a
sorsazonosságot jelzi mind az életben, mind a költészetben.
 Az ‘új’ a művészetben: másfajta hagyományokhoz való kötődést
jelenti.
 Ady számára a meg nem értett, a világból kitaszított költők adják az új
kötődést.

 Küldetése van, önmítoszt teremt.

 Új ábrázolásmód - legfőbb elemek az ellentét és a szimbolizmus.
 Strófaszerkezet (későbbi Ady-versekre is igaz): szimultán, de néha eltér
a kötöttségektől.
 messiás akar lenni, akár saját karrierjének feláldozása
árán is
 hiába-motívum: a feladat, amelyre vállalkozott,
reménytelen (megelőzte a korát) Ez az elzártság a vers
egyik központi motívuma
 új tartalomhoz új forma járul
 szimbolizmus: zömmel régi szimbólumokat használ, de új
jelentéssel, más formában
 új szavak alkotása (kötőjel, nagybetű)
 újszerű jelzőhasználat
 A magyar Ugaron

A legnagyobb visszhangot kiváltó második, A magyar

Ugaron ciklus volt.
Ady nemzetet ostorozó indulata Széchenyiét idézte,
a műveletlen magyar Ugar képe a Nagy Parlagét - de
mintha közben megállt volna az idő.
Verseiben a táj, az ország: elátkozott föld, amelyben
minden és mindenki pusztulni kárhoztatott.
A konzervatív erők és az induló, fiatal modernek (Babits,
Kosztolányi) egyaránt fölháborodással fogadták a
versekből áradó nemzetostorozó indulatot.
Hazafiatlansággal, hálátlansággal vádolták a költőt, és
csak kevesen érezték ki az indulat mögül a
hazaszeretetet, a hazaféltés hangját.
 Ugar

elsődleges jelentésében a termőképesség

javítása érdekében pihentetett, felszántott,
ám bevetetlenül hagyott földterület.
A szó átvitt értelmű jelentése: a társadalmi-
kulturális elmaradottság, tespedtség, ki nem
használt lehetőségek.
Nem leírják, hanem látomásszerűen megidézik a tájat: így
pl. a magyar Ugar látványa néhány, erősen értéktelített,
túlzásig ismételt-fokozott metaforára szorítkozik
(elvadult táj, ős, buja föld, dudva, muhar, égig-nyúló giz-
gazok, vad indák).
A szöveg egyszerre képtelenségig túlzó (hiperbolikus) és
példázatos (parabolikus).
A versbeli táj már csak ezért sem annyira a természeti, mint
inkább a kulturális környezetet jelöli.
gaz: műveletlenség ~ virág: költészet
A kulturálatlan magyar világot két másfajta
világgal szembesítik.
Egyfelől - a történeti térben - a művészet és a
kultúra „fővárosával”: Párizzsal
(erről vallanak a harmadik ciklus, A daloló Párizs
darabjai: az Egy párisi hajnalon, 1904, A Gare de
l’Esten, 1905).
Másfelől - a mitikus időben - a költészet és a
magyarság föltételezett keleti őshazájával, a
legendás Gangesz-parti tájjal (A Tisza-parton).
 Létharc-versek

A tájversek statikus helyzetével szemben nagyfokú

dinamizmus jellemzi a létharc-verseket, Ady egyik
legjellegzetesebb verstípusát.
E versekben a költői én (vagy a többes szám első
személyű alany) kozmikus méretű küzdelem hőseként
jelenik meg.
Nem túlzás hősről beszélni: a rendszerint erősen
dramatizált, sokszor balladaszerű verstörténés során az én
szükségképpen kudarcot szenved - s fölmagasztosul.
Elérhetetlenek a célok, rendkívüliek az akadályok. Az
ellenfelek a mítoszok világát idéző istenségek.
 3. ciklusa, A daloló Párizs
 A magyar Ugaron verscsoportjának ellenpontozásaként olvasható.
 A benne helyet kapott versek közös jellemzője,
hogy címeikben francia tulajdonnév szerepel, valamint, hogy
témájuk többnyire a lírai én és az idegen hagyomány, illetve
környezet viszonya.
 A költő számára azért válhatott jelentőségteljessé a Párizs-téma, mert
röviddel az Új versek darabjainak keletkezése előtt Brüll Adél után
utazott a „Szép ámulások szent városá”-ba.
 Az európai kultúra és a művészetek fellegvárának számító világváros
Adynak a Nyugattal, a modernséggel, a szabadsággal és a
nagyvárosi polgári civilizációval való találkozást is jelentette.
Vers pl.: A Szajna partján
 Kötetzáró ciklus: Szűz ormok vándora
 Olyan versek kerültek, amelyek nem illettek bele az első 3 egyikébe sem,
ugyanakkor részben átfogták vagy megismételték azok témáját,
esetleges mitikus távlatba helyezve értelmezték az én szerepelhetőségeit.
 A ciklus címe
 a lírai én nagyra törő vágyait, az ismeretlent birtokba venni akarását is
jelölheti, de
 az orom szó a görög mitológia Parnasszusára (közép-görögországi
hegység, a görög mitológiában Apollón és a Múzsák kedvelt
tartózkodási helye) is asszociálhatunk. Így a cikluscím
költészetjelképként is olvashatóvá válik.
 Mindezek alapján a kötetet záró vers (Új vizeken járok) ismeretében
ebben a ciklusban ars poeticus vagy a vers születéséről szóló
öntematizáló versekkel is megismerkedhetünk.
Vers pl.: Búgnak a tárnák
 Hatása
Támadások
A kötet megjelenése óriási hatást váltott ki.
→ Erősebb és hangosabb volt a támadók hangja,
csak kevesen érezték meg valódi jelentőségét és Ady költői
zsenialitását.
A költőt ért támadások egy része politikai jellegű volt, mivel
ekkor Ady kormánypárti újságíró volt.
(A rövid idő után megbukott ún. darabontkormányt
támogatta, mivel az néhány demokratikus jog bevezetését
szorgalmazta, és mivel lapjának főszerkesztője, Vészi József volt
a kormány sajtófőnöke).
Egyszerre támadták
új hangvételű, modern, impresszionista-szimbolista
költészetéért és
politikai nézeteiért.
Ugyanez az értetlenség és ellenszenv jellemezte
következő kötetének fogadtatását is (Vér és arany,
1907).
E kötet megjelenésének évében egy rövid ideig a
Népszavában, a Szociáldemokrata Párt lapjában
jelentette meg verseit, írásait.
(Írásai, ezen kívül, általában a különböző ellenzéki
lapokban és rövidebb-hosszabb életű progresszív
irodalmi folyóiratokban jelentek meg.)