4.20 Határozza meg az 1-es és 2-es csomópontban a potenciál nagyságát.

Megoldás:
A csomóponti potenciálok segítségével oldva meg a példát:
1. csomópont saját konduktanciája: 5 s + 8 s = 13 s
1 és 2-es csomópont közös konduktanciája: 8 s
1-es csomópontba dolgozó generátorok összessége:
48 A( befolyó ) + 36 A( befolyó ) = 84 A
1 csomóponti egyenlet: 13 ⋅ U 1 − 8 ⋅ U 2 = 84
A 2. csomópont feszültsége: U 2 = −5V
44V
13 ⋅ U 1 − 8 ⋅ ( −5V ) = 84 U1 = = 3 ,38V
13Ω

4.21 Mekkora a 20 Ω -os ellenállás árama és

teljesítménye?

Megoldás:
A csomóponti potenciálok segítségével oldva meg a
példát:
1. csomópont saját konduktanciája: 6 s + 4 s = 10 s
1 és 2-es csomópont közös konduktanciája: 6 s
1-es csomópontba dolgozó generátorok összessége:
57 A( befolyó ) − 15 A( elfolyó ) = 42 A
1 csomóponti egyenlet: 10 ⋅ U 1 − 6 ⋅ U 2 = 42
2. csomópont saját konduktanciája: 8 s + 6 s = 14 s
2 és 1-es csomópont közös konduktanciája: 6 s
2-es csomópontba dolgozó generátorok összessége:
15 A( befolyó ) + 39 A( befolyó ) = 54 A
A 2 csomóponti egyenlet: − 6 ⋅ U 1 + 14 ⋅ U 2 = 54
Az első egyenletet 3-al szorozva a másodikat 5-el szorozva és a két egyenletet összeadva kapjuk a
végeredményt:
30 ⋅ U 1 − 18 ⋅ U 2 = 126
− 30 ⋅ U 1 + 70 ⋅ U 2 = 270
52 ⋅ U 2 = 126 + 270
U 2 = 7 ,62V
Visszahelyettesítve kaphatjuk meg a másik pont feszültségét: 10 ⋅ U 1 − 6 ⋅ 7 ,62 = 42
U 1 = 8 ,77V
II. megoldási módszer:
N Cs − 1 = 2 tehát 2 független egyenlet írható fel az áramkörre. Ennek a mátrixa:
10 ⋅ U 1 − 6 ⋅ U 2 = 42
− 6 ⋅ U 1 + 14 ⋅ U 2 = 54
10 s − 6 s
D= = 140 − 36 = 104
− 6 s 14 s
42 − 6 s D 912
D1 = = 588 + 324 = 912 U1 = 1 = = 8 ,77V
54 14 s D 104
10 s 42 D 792
D2 = = 540 + 252 = 792 U2 = 2 = = 7 ,62V
− 6 s 54 D 104

1
4.23 Mekkora a 3-as pont feszültsége?

Megoldás:
Érdemes a feszültség generátort
áramgenerátorrá alakítani, és a csomóponti
potenciálok segítségével megoldani a
példát:
1. csomópont saját: 6 s + 4 s = 10 s
1 és 2-es csomópont közös: 5 s
2. csomópont saját: 6 s + 5 s = 11s
1-es csomópontba dolgozó generátorok:
75 A( befolyó ) − 65 A( elfolyó ) = 10 A
2-es csomópontba dolgozó generátorok összessége: 65 A( befolyó ) − 13 A( elfolyó ) = 52 A

A kapott egyenletrendszer:
 9 s − 5 s  U 1  10 
− 5 s 11s  U  = 52 
  2   

9 −5
D= = 9 ⋅ 11 − 5 ⋅ 5 = 74
−5 11
10 −5
D1 = = 110 + 260 = 370
52 11
9 10
D2 = = 468 + 50 = 518
−5 52

D1 370
U1 = = = 5V
D 74
D 518
U2 = 2 = = 7V
D 74

Végül a keresett U 3 pont feszültsége: U 3 = U 2 − 13V = −6V

2
4.25 Mekkora a 1-es, 2-es és 3-as csomópont feszültsége?

Megoldás:
A három csomóponti egyenlet:
7 ⋅ U 1 − 4 ⋅ U 2 − 0 ⋅ U 3 = 42 + 25
− 4 ⋅ U 1 + 15 ⋅ U 2 − 6 ⋅ U 3 = −57 − 70 − 25
0 ⋅ U 1 − 6 ⋅ U 2 + 13 ⋅ U 3 = 70 + 4
7 −4 0
D = − 4 15 − 6 = 7( 15 ⋅ 13 − 36 ) + 4( −52 − 0 ) + 0 = 1113 − 208 = 905
0 −6 13
67 −4 0
D1 = − 152 15 − 6 = 67( 15 ⋅ 13 − 36 ) + 4( −152 ⋅ 13 + 6 ⋅ 74 = 4525
74 −6 13
7 67 0
D2 = − 4 − 152 − 6 = 7( −152 ⋅ 13 − 6 ⋅ 74 ) − 67( −52 − 0 ) = −7240
0 74 13
7 −4 67
D3 = − 4 15 − 152 = 7( 15 ⋅ 74 − 6 ⋅ 152 ) + 4( −4 ⋅ 74 − 0 ) + 67 ⋅ 24 = 1810
0 −6 74
D1 4525
U1 = = = 5V
D 905
D − 7240
U2 = 2 = = −8V
D 905
D 1810
U3 = 3 = = 2V
D 905

3
4.26 Határozza meg ekkora U 2 , I7 , I 3 értékét!

Megoldás:
A három csomóponti egyenlet:
12 ⋅ U 1 − 5 ⋅ U 2 − 4 ⋅ U 3 = 150 − 100 − 74
− 5 ⋅ U 1 + 18 ⋅ U 2 − 6 ⋅ U 3 = 74 + 23 + 15
− 4 ⋅ U 1 − 6 ⋅ U 2 + 18 ⋅ U 3 = 100 − 15 − 191
12 −5 −4
D = − 5 18 − 6 = 12( 18 ⋅ 18 − 36 ) + 5( −5 ⋅ 18 − 24 ) − 4( 30 + 4 ⋅ 18 ) = 2478
− 4 −6 18
12 − 24 −4
D2 = − 5 112 − 6 = 12( 112 ⋅ 18 − 6 ⋅ 106 ) + 24( −5 ⋅ 18 − 24 ) − 4( 5 ⋅ 106 + 4 ⋅ 112 ) = 9912
− 4 − 106 18
D2 9912 U
U2 = = = 4V és a keresett áram: I7 = 2 = U 2 ⋅ G7 = 4V ⋅ 7 s = 28 A
D 2478 R7
A harmadik kérdés megoldásához ki kell számolni az U 1 feszültség értékét is:
− 24 − 5 − 4
D1 = 112 18 − 6 = −24( 18 ⋅ 18 − 36 ) + 5( 112 ⋅ 18 − 106 ⋅ 6 ) − 4( −6 ⋅ 112 + 106 ⋅ 18 ) = −4956
− 106 −6 18
D1 − 4956 U
U1 = = = −2V és a keresett áram: I 3 = 1 = U 1 ⋅ G3 = −2V ⋅ 3 s = −6 A
D 2478 R3
Plusz kérdés lehet az 1-es csomópont minden áramának meghatározása:
12 − 5 − 24
D3 = − 5 18 112 = 12( −106 ⋅ 18 − 6 ⋅ 112 ) + 5( 106 ⋅ 5 − 112 ⋅ 4 ) − 24( 30 + 4 ⋅ 18 ) = −12390
−4 −6 − 106
D3 − 123900
U3 = = = −5V
D 2478
U 12 = U 1 − U 2 = −2V − 4V = −6V és az ág árama: I 5 = U 12 ⋅ G5 = −6V ⋅ 5 s = −30 A
U 23 = U 2 − U 3 = 4V − (− 5V ) = 9V és a felső ág árama: I 4 = ( U 12 + U 23 ) ⋅ G4 = 3V ⋅ 4 s = 12 A
Tehát az 1-es csomópont árama: 150 A + 6 A + 30 A − 12 A − 100 A − 74 A ≡ 0 .
Így a számításunk helyesnek bizonyult.

4
5
11.7 Az ábrán látható lemezelt vastest belső sugara 7cm a külső sugara 9cm. Határozza meg a Φ
fluxus értékét, ha a vezetőben ismerjük gerjesztés (mágneses feszültség) értékét Θ = 500 A !
Mivel tudjuk, hogy:
∫ r ⋅ dlr = µ ⋅ ∑ I k = µ ⋅Θ
r r
B

l
∫ H ⋅ dl = H ⋅ l = Θ = U m
Mágneses indukció: B = µ ⋅ H = µ0 ⋅ µ r ⋅ H ,
r r r

N ⋅ I Θ U m Rm ⋅ Φ
Mágneses térerősség: H = = = = ,
l l l l
Φ
H=
µ⋅A
Θ
Fluxus: Φ = B ⋅ A = ,
Rm
Gerjesztés: Θ = H ⋅ l = N ⋅ I = U m
l l
Mágneses ellenállás: Rm = = ,
µ ⋅ A µ0 ⋅ µ r ⋅ A

A közepes erővonal hossz értéke: l = 2 ⋅ π ⋅ 0 ,08 m = 0 ,503m

Θ 500 A A
Így már számítható a mágneses térerősség: H = = = 995
l 0 ,503m m
A H ismeretében a megadott B − H diagramm alapján leolvasható a B értéke: B = 0 ,4T
Φ = B ⋅ A = 0 ,4T ⋅ ( 0 ,02 m ) ⋅ ( 0 ,09 m − 0 ,07 m ) = 0 ,16 mWb

11.8 Az alábbi ábrán látható a következő mágneses kör, aminek 2 alkotóeleme van. Az 1. egy C
alakú lemezelt acél test, a 2. rész egy I alakú lemezelt vas test. Határozza meg a 150 menetű
tekercsben folyó áram nagyságát ha a B2 = 0 ,45T

Elsőként az A keresztmetszeteket kell

kiszámítanunk:
A1 = 0 ,02 m ⋅ 0 ,02 m = 4 ⋅ 10 −4 m 2
A2 = 0 ,018 m ⋅ 0 ,02 m = 3 ,6 ⋅ 10 −4 m 2
A közepes erővonal hossz értéke a C elem
esetén:
l1 = 0 ,11 + 0 ,11 + 0 ,12 = 0 ,34 m
A közepes erővonal hossz értéke a I elem
esetén:
l2 = 0 ,12 + 0 ,009 + 0 ,009 = 0 ,138 m

A
A B2 ismeretében a B − H diagram alapján leolvasható a H 2 értéke: H 2 = 1270
m
Fluxus: Φ = B2 ⋅ A2 = 0 ,45T ⋅ 3,6 ⋅ 10 −4 m 2 = 1,62 ⋅ 10 −4 Wb ,
Így a mágneses indukció már számítható, mivel a két vas részben a fluxus értéke állandó:
Φ 1,62 ⋅ 10 −4 Wb
B1 = = = 0 ,41T ,
A1 4 ⋅ 10 −4 m 2

6
 A
A B1 ismeretében a B − H diagram alapján leolvasható a H 1 értéke: H 1 = 233
m
Így már fel írhatjuk a mágneses kör helyettesítő kapcsolását:
n
Θ = U m = ∑ H i ⋅ li
i =1

Θ = U m = N ⋅ I = H 1 ⋅ l1 + H 2 ⋅ l2
A A
150 ⋅ I = 233 ⋅ 0 ,34 m + 1270 ⋅ 0 ,138 m
m m
I = 1,7 A

11.9 Az alábbi ábrán látható a következő mágneses kör, amelynek lemezelt vastestének közepes
erővonalhossza l1 = 0 ,44 m és az átmérője négyzet keresztmetszet: 0 ,02 m × 0 ,02 m . A légrés
hossza llég = 2 mm és a vastesten lévő tekercs 400 -menetet tartalmaz. Határozza meg az I
áram értékét, ha a légrés fluxusa Φ lég = 0 ,141mWb .

A légrés fluxusa megegyezik a vastest

fluxusával.
Φ 0 ,141 ⋅ 10 −3 Wb
Bvas = = = 0 ,35T
Avas 4 ⋅ 10 −4 m 2
A Bvas ismeretében a B − H diagram alapján
A
leolvasható a H vas értéke: H vas = 850
m
A
Majd: U m( v ) = H vas ⋅ lavs = 850 ⋅ 0 ,44 m = 374 A
m
A légrés esetén egy bizonyos erővonal szóródással is kell számolnunk, ezt egy plusz tényezővel
vehetjük figyelembe. Alég = ( 0 ,02 + 0 ,002 )2 = 4 ,84 ⋅ 10 −4 m 2
Φ 0 ,141 ⋅ 10 −3 Wb
Ezekből: H lég ⋅ llég = ⋅ llég = ⋅ 2 ⋅ 10 −3 m = 464 A
µ0 ⋅ Alég 4 ⋅ π ⋅ 10 −7 ⋅ 4 ,84 ⋅ 10 −4 m 2
Összegezve a két mágneses feszültséget: Θ = U m = H vas ⋅ lvas + H lég ⋅ llég = 374 A + 464 A = 838 A
U m 838 A
Tehát a keresett áram: I = = = 2 ,09 A amelynél a fluxus a megadott értékű.
N 400

11.10 Határozza meg a légrés mágneses ellenállását, egy egyenáramú gép esetén. Ha a légrés
felülete Alég = 4 ,26 ⋅ 10 −2 m 2 , és a rés hossza llég = 5 ,6 mm !

llég 5 ,6 ⋅ 10 −3 m 1
Rm = = = 1,05 ⋅ 10 5
µ0 ⋅ Alég 4 ⋅ π ⋅ 10 ⋅ 4 ,26 ⋅ 10 m
−7 −2 2
H

7
11.11 A lemezelt vasból felépített mágneses kör a képen látható Avas = 4 cm 2 , és a közepes
erővonalhossza lvas = 0 ,438 m . A légrés hossza llég = 2 mm , és a légrés felülete a szóródást is
beleértve Alég = 4 ,84cm 2

A „k” konstans innen visszaszámolható ebben az

esetben. Alég = Avas ⋅ k

A gerjesztésnek ebben az esetben 2

összetevője van ami tudjuk hogy 1000A.
Θ = U m = H vas ⋅ lvas + H lég ⋅ llég = 1000 A
Mivel tudjuk, hogy a lemezelt vas nem a
legjobb mágneses tulajdonságokkal bíró anyag
ezért feltételezhetjük, hogy a légrésben lesz nagyobb a H ⋅ l szorzat értéke.
Mivel semmilyen más adatunk nincs az arányuk kiszámítására, ezért feltételezünk egy értéket!
H lég ⋅ llég = 600 A
Φ
H lég ⋅ llég = ⋅ l ⇒ Φ számítható:
µ0 ⋅ Alég lég
H lég ⋅ llég ⋅ µ0 ⋅ Alég 600 A ⋅ 4 ⋅ π ⋅ 10 −7 ⋅ 4 ,84 ⋅ 10 −4 m 2
Φ= = = 1,82 ⋅ 10 −4 Wb
llég 2 ⋅ 10 −3 m
Φ 1,82 ⋅ 10 −4 Wb
Bvas = = = 0 ,46 T
Avas 4 ⋅ 10 −4 m 2
A
A Bvas ismeretében a B − H diagram alapján leolvasható a H vas értéke: H vas = 1340
m
A
H vas ⋅ lavs = 1340 ⋅ 0 ,438 m = 587 A
m
H vas ⋅ lvas + H lég ⋅ llég = 587 A + 600 A = 1187 A , de ez maximum 1000 lehet!
A feltételezésünk soknak bizonyult, így a vasban az indukció kevesebb, mint Bvas = 0 ,46 T .
A mágneses körök esetén a Φ állandó, analógia fedezhető fel az árammal soros körök esetén.
B = µ0 ⋅ µ r ⋅ H -ből kifejezve a µ0 ⋅ µ r értékét.
r r

Bvas 0 ,41T H
= µ0 ⋅ µ r = = 3 ,83 ⋅ 10 −4
H vas A m
1070
m
lvas 0 ,438 m 1
Rvas = = = 2 ,86 ⋅ 10 6
µ0 ⋅ µ r ⋅ Avas 3,83 ⋅ 10 ⋅ 4 ⋅ 10 m
−4 −4 2
H
−3
llég 2 ⋅ 10 m 1
Rlég = = = 3 ,29 ⋅ 10 6
µ0 ⋅ Alég 4 ⋅ π ⋅ 10 ⋅ 4 ,84 ⋅ 10 m
−7 −4 2
H
Θ = U m = Φ ( Rvas + Rlég )
1000 A
Φ= = 1,63 ⋅ 10 −4 Wb
6 1 6 1
2 ,86 ⋅ 10 + 3 ,29 ⋅ 10
H H

8
H lég ⋅ llég = 450 A
H lég ⋅ llég ⋅ µ0 ⋅ Alég 450 A ⋅ 4 ⋅ π ⋅ 10 −7 ⋅ 4 ,84 ⋅ 10 −4 m 2
Φ= = = 1,64 ⋅ 10 −4 Wb
llég 2 ⋅ 10 −3 m
Φ 1,64 ⋅ 10 −4 Wb
Bvas = = = 0 ,41T
Avas 4 ⋅ 10 −4 m 2
A
A Bvas ismeretében a B − H diagram alapján leolvasható a H vas értéke: H vas = 1270
m
A
H vas ⋅ lavs = 1270 ⋅ 0 ,438 m = 546 ,1 A
m
H vas ⋅ lvas + H lég ⋅ llég = 546 ,1 A + 450 A = 996 ,1 A .

11.20 Egy légmagos szolenoid tekercs méretei: a hossza l=20cm, az átmérője D=5cm, a menetszám
N=500. Mekkora a tekercs belsejében a mágneses térerősség, az indukció és a fluxus, ha a
tekercsben folyó áram 1A?

N ⋅ I 500 ⋅ 1 A A
H= = = 2500
l 0 ,2 m
H A
Bvas = µ0 ⋅ H = 4 ⋅ π ⋅ 10 −7 ⋅ 2500 = 3 ,14 mT
m m
2 ,5 ⋅ 10 ⋅ π
−4
Φ = B ⋅ A = 3,14 ⋅ 10 −3 ⋅ = 6 ,17 µWb
4

11.40 Réz huzalból 1000 menetet csévélünk egy nem mágnesezhető anyagból készült toroid alakú
H
gyűrűre. A Gyűrű közepes átmérője 25cm, keresztmetszete 25cm 2 ( µ0 = 4 ⋅ π ⋅ 10 −7 )
m
Mekkora a fluxus a gyűrűben, ha a tekercsbe 4A-es áramot vezetünk?
Mekkora a tekercs induktivitása?

1
l 1 2 ⋅ r ⋅π 1 25 ⋅ 10 −2 ⋅ 3 ,14 m 1
Rm = = ⋅ ⋅ ⋅ = 25 ⋅ 10 9
µ0 A µ0 A 4 ⋅ π ⋅ 10 −7 H 25 ⋅ 10 m−4 2
H
m
Θ N ⋅ I 1000 ⋅ 4 A
Φ= = = = 16 µWb
Rm Rm 9 1
25 ⋅ 10
H
2 2
N 1000
L= = = 4 mH
Rm 25 ⋅ 10 9 1
H

9
 Váltakozó feszültségű példák
10.10 Határozza meg a u = 70 ⋅ sin( 400 ⋅ π ⋅ t )[ V ] függvény pillanatértékét t = 3ms -nál.

Megoldás: (rad) (fokban)

180
u3 ms = 70 ⋅ sin( 400 ⋅ π ⋅ 3 ⋅ 10 −3 ) = 70 ⋅ sin( 1,2 ⋅ π ) = 70 ⋅ sin( 1,2 ⋅ π ⋅ ) = −41,1V
π
u3 ms = 70 ⋅ sin( 216° ) = −41,1V

rad
10.11 Egy szinuszos áram csúcsértéke î = 58 mA . A körfrekvencia radiánban: ω = 90 .
s
Határozza meg az áram függvény pillanatértékét t = 23ms -nál.

Megoldás:
A megadott áram időfüggvénye: i = 58 ⋅ sin( 90 ⋅ t )[ mA ]
180
i23 ms = 58 ⋅ sin( 90 ⋅ 23 ⋅ 10 −3 ) = 58 ⋅ sin( 2 ,07 ) = 58 ⋅ sin( 2 ,07 ⋅ ) = 50 ,7 mA
π
i23 ms = 58 ⋅ sin( 118 ,6° ) = 50 ,7 mA

Emlékeztető trigonometriából:
cos 2 x = sin 2 x − cos 2 x
1 − cos 2 x
sin 2 x =
2
sin( x + y ) = sin x ⋅ cos y + sin y ⋅ cos x
sin 2 x = 2 sin x ⋅ cos x

10
10.18 Határozza meg az alábbi függvények periódus idejét:
a.,) f 1 = 7 − 4 cos( 400t + 30° ) ,
b.,) f 2 = 3 sin 2 4t ,
c.,) f 3 = 4 ⋅ cos 3t ⋅ sin 3t .

Megoldás:
a.,) A periódusidőbe az egyen összetevő nem szól bele. Így csak a függvény második részét kell
vizsgálnunk − 4 cos( 400t + 30° ) .
1 2 ⋅π 2 ⋅π
Mivel tudjuk, hogy: ω = 2 ⋅ π ⋅ f és a periódus idő T = , tehát: T = = = 15 ,7 ms
f ω 400
1
s
1 − cos 2 x
b.,) felhasználva az ismert trigonometrikus összefüggést: sin 2 x =
2
1 − cos( 2 ⋅ 4 t )
3 ⋅ sin 2 4t = 3 ⋅ = 1,5( 1 − cos( 2 ⋅ 4t ) = 1,5 − 1,5 cos 8t
2
2 ⋅π 2 ⋅π
Így már olyan alakot kaptunk, amiből jól látható körfrekvencia értéke: T = = = 0 ,785 s
ω 8
1
s
sin 2 x
c.,) Az alábbi trigonometrikus összefüggésből: sin 2 x = 2 sin x ⋅ cos x továbbá sin x ⋅ cos x =
2
 sin 2 ⋅ 3t 
4 ⋅ cos 3t ⋅ sin 3t = 4  = 2 ⋅ sin 6 t
 2 
2 ⋅π 2 ⋅π
Innen már jól látható körfrekvencia értéke: T = = = 1,05 s
ω 6
1
s
10.20 Határozza meg a két áram közötti szögeltérés értékét, ha i1 = 3 ,1 ⋅ sin( 754 ⋅ t − 20° )[ mA ] és
hozzá képest siet i2 = −2 ,4 ⋅ cos( 754 ⋅ t + 30° )[ mA ] .

Megoldás:
A második függvényt is sin alapúra kell hoznunk, hogy lássuk tisztán a szögeltérést a kettő között:
Tudjuk, hogy: − cos x = cos( x ± 180° ) továbbá cos x = sin( x + 90° )
+ 210° + 300°
i2 = −2 ,4 ⋅ cos( 754 ⋅ t + 30° ) = 2 ,4 ⋅ cos( 754 ⋅ t ) = 2 ,4 ⋅ sin( 754 ⋅ t )[ mA ]
− 150° − 60°
Így már jól látható az áramok közötti szög eltérés: − 20° − ( 300° ) = −320°
− 20° − ( −60° ) = 40°

11
10.21 Egy egyszerű áramköri elemen a következő értékeket mértük i = 34 ,1 ⋅ sin( 400 ⋅ t + 10° )[ mA ]
és u = 40 ⋅ sin( 400 ⋅ t + 10° )[ V ] . Mi ez az elem?

Megoldás:
A két függvény jól látható módon azonos fázisban van. Az áram és a feszültség között a fázis
eltérés nulla fok, tehát a mért elem egy ellenállás.
U 40V
Az értéka pedig: R = m = = 1,17 kΩ
I m 34 ,0 ⋅ 10 −3 A

10.26 Egy 30 Ω -os ellenálláson a feszültség függvény a következő u = 170 ⋅ sin( 377 ⋅ t + 30° )[ V ] .
Mekkora átlagos teljesítmény disszipálódik ezen az elemen?

Megoldás:
Mivel ezen az elemen az áram és a feszültség azonos fázisban van. A teljesítményt az alábbi
2
Um 
 
U 2  2  U m2 170V 2
képlettel számíthatjuk. PÁtlag = = = = 482W
R R 2 ⋅ R 2 ⋅ 30 Ω

10.27 Mekkora egy 2 ,7 Ω -os ellenállás átlag teljesítménye, ha árama i = 1,2 ⋅ sin( 377 ⋅ t + 30° ) A ?

Megoldás:
Mivel ezen az elemen az áram és a feszültség azonos fázisban van. A teljesítményt az alábbi
2
I  1 1
képlettel számíthatjuk. PÁtlag = I ⋅ R =  m  ⋅ R = I m2 ⋅ R = ⋅ 1,2 2 A2 ⋅ 2 ,7 Ω = 1,94W
2

 2 2 2

12
10.38 Egy induktivitásra kapcsolt feszültsége u = 30 ⋅ sin( 200π ⋅ t + 30° )[ V ] amelynek
reaktanciája 62Ω -os. Határozza meg az induktivitás áramának időfüggvényét!

Megoldás:
Az induktivitás árama késik 90° -ot a feszültségéhez képest.
X L = 62Ω
30V
im = = 0 ,484 A
62Ω
i = 0 ,484 ⋅ sin( 200 ⋅ π ⋅ t + 30° − 90° ) = 0 ,484 ⋅ sin( 200 ⋅ π ⋅ t − 60° )[ A ]
2 ⋅π 2 ⋅π
T= = = 10 ms
ω 200 ⋅ π
t =0: u0 = 30 ⋅ sin( 30° ) = 15V , i0 = 0 ,484 ⋅ sin( −60° ) = −0 ,419 A
180
t = 2 ,5 ms : u 2 ,5 = 30 ⋅ sin( 200 ⋅ π ⋅ ⋅ 2 ,5 ⋅ 10 −3 + 30° ) = 25 ,98V ,
π
180
i2 ,5 = 0 ,484 ⋅ sin( 200 ⋅ π ⋅ ⋅ 2 ,5 ⋅ 10 −3 − 60° ) = 0 ,242 A
π
180
t = 5ms : u5 = 30 ⋅ sin( 200 ⋅ π ⋅ ⋅ 5 ⋅ 10 −3 + 30° ) = −15V ,
π
180
i5 = 0 ,484 ⋅ sin( 200 ⋅ π ⋅ ⋅ 5 ⋅ 10 −3 − 60° ) = 0 ,419 A
π

13
2.1 Soros R-L-C kört táplálunk U = 600V feszültséggel f = 50 Hz -es szinuszos
feszültségforrásról. R = 1,5 kΩ , L = 2 H , C = 2 ,5 µF . Határozza meg a forrásból felvett áramot és a
teljesítménytényezőt! Rajzoljon minőségileg helyes fazorábrát. Számítsa ki az áramkör rezonancia
frekvenciáját és a rezonanciában folyó áramot.

rad
A körfrekvencia értéke: ω = 2 ⋅ π ⋅ f = 314 ,15
s
rad
Az induktív reaktancia: X L = ω ⋅ L = 314 ,15 ⋅ 2 H = 628 ,3Ω
s
1 1
A kapacitív reaktancia: XC = = = 1273 ,277 Ω
ω ⋅ C 314 ,15 rad ⋅ 2 ,5 ⋅ 10 −6 F
s
Mivel soros körről van szó az egyes tagokat csak össze kell adni.
Z e = R + jX L − jX C = 1500 Ω + j628 ,3Ω − j1273 ,277 Ω = ( 1500 − j644 ,977 )Ω =
= 1632 ,78 ∠ − 23 ,26°Ω
U 600V 600V
Ie = = = = ( 0 ,33758 + j0 ,1451 ) A = 0 ,367 ∠23,26° A
Z e ( 1500 − j644 ,977 )Ω 1632 ,78∠ − 23,26°Ω
Mivel a feszültséghez viszonyítunk (tehát az 0º-os), és a teljesítménytényező a kapocsfeszültség és
a terhelő áram közti szög értékeként fogjuk megkapni.
cos( 23 ,26° ) = 0 ,919
A fazorábra pontos megrajzolásához szükség van az egyes feszültségesések értékére.
U R = I e ⋅ R = ( 0 ,3376 + j0 ,1451 ) A ⋅ 1500 Ω = ( 506 ,377 + j 217 ,73 )V = 551,2∠23,26°V
U L = I e ⋅ jX L = ( 0 ,3376 + j0 ,1451 ) A ⋅ j628 ,3Ω = ( −91,2 + j 212 ,1 )V = 230 ,6 ∠113 ,26°V
U C = I e ⋅ ( − jX C ) = ( 0 ,3376 + j0 ,1451 ) A ⋅ ( − j1273,277 )Ω = ( 72 ,39 − j 498 ,73 )Ω =
= 467 ,292∠ − 66 ,74°V

A kör akkor rezonál, ha a kapacitás és az induktivitás feszültsége egyforma abszolút értékű (csak
ellentétes értelmű). Ebben az esetben a kör csak tisztán ohmos jellegű lesz. Ez alapján számítható a
keresett frekvencia:
X L = XC
1
2 ⋅π ⋅ f ⋅ L =
2 ⋅π ⋅ f ⋅C
14
 1 1
f = = = 71,176 Hz
4 ⋅π ⋅ L ⋅ C
2
4 ⋅ π ⋅ 2 H ⋅ 2 ,5 ⋅ 10 −6 F
2

A kör árama csak ohmos rezonancia esetén:

U 600V
Ie = = = 0 ,4 A
Z e 1500Ω

2.2 Mekkora U feszültséget kell az alábbi hálózatra kapcsolni, hogy az I 1 = 0 ,2 A legyen.

Z 0 = 50 Ω
Z 1 = ( 100 + j150 )Ω
Z 2 = 125Ω

Az egyes ág árama áramosztóval számítható:

Z2
I1 = I0 = 0 ,2 A
Z1 + Z 2
0 ,2( Z 1 + Z 2 ) 0 ,2 ⋅ ( 100 + 125 + j150 )
I0 = = = ( 0 ,36 + j0 ,24 ) A = 0 ,43∠33,7° A
Z1 125
Ha kiszámítjuk a kör eredő impedanciáját megszorozva a kiszámított árammal megkapjuk a keresett
feszültséget.
Z ⋅Z ( 100 + j150 ) ⋅ 125 12500 + j18750 225 − j150
Z 12 = 1 2 = = ⋅ =
Z 1 + Z 2 100 + j150 + 125 225 + j150 225 − j150
2812500 − j1875000 + j 4218750 + 2812500
= = ( 76 ,923 + j 32 ,051 )Ω
50625 + 22500
Z e = 50 Ω + ( 76 ,923 + j 32 ,051 )Ω = ( 126 ,923 + j 32 ,051 )Ω
U = I 0 ⋅ Z e = ( 0 ,36 + j0 ,24 ) A ⋅ ( 126 ,923 + j 32 ,051 )Ω =
= 45 ,6922 + j11,5383 + j 30 ,4615 − 7 ,2922 = ( 38 ,4 + j 41,999 )V = 56 ,9 ∠47 ,55°V

A vektorábra megrajzolásához az alábbi

vektorokra van még szükség:
U0 + U1 = U
U 0 = I 0 ⋅ Z 0 = 21,5∠33 ,7°V
U 1 = U 2 = I 1 ⋅ Z 1 = 36 ∠56 ,3°V
I 2 = I 0 − I 1 = 0 ,288 ∠56 ,3° A

15
2.3 Az alábbi három párhuzamos ágat tartalmazó áramkörre a következő feszültséget kapcsoljuk:
u( t ) = 325 ⋅ sin( 314 ⋅ t )V . A kapcsolásban szereplő elemek a következők: R1 = 23Ω ,
R2 = 13Ω , L = 0 ,1H , C = 90 µF . Határozza meg, az áramkör i1 ( t ) , i2 ( t ) , i3 ( t ) , i( t )
ágáramainak időfüggvényeit!

A feszültség időfüggvényéből látható a körfrekvencia és a feszültség effektív értéke.

rad ω
ω = 2π ⋅ f = 314 , tehát a frekvencia: f = = 50 Hz
s 2π
)
U 325
U = U eff = = = 230V
2 1,41
rad
X L = ω ⋅ L = 314 ⋅ 0 ,1H = 31,4 Ω
s
1 1
XC = = = 35 ,38 Ω
ω ⋅ C 314 rad −6
⋅ 90 ⋅ 10 F
s
Az áramok meghatározásához az ohm törvényt használhatjuk.
U 230∠0°V
I1 = = = 10 ∠0° A
R1 23Ω
U 230∠0°V (13 − j 31,4)
I2 = = ⋅ = (2,58 − j 6,25) A = 6,76∠ − 75° A
R2 + jX L (13 + j 31,4)Ω (13 − j 31,4)
U 230∠0°V j 35,38
I3 = = ⋅ = j 6,5 A = 6,5∠90° A
− jX C − j 35,38Ω j 35,38
I e = I1 + I 2 + I 3 = 10∠0° A + 6,76∠ − 75° A + 6,5∠90° A = 13,6∠0,81° A

16