Oktatási Hivatal

A 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának

feladatai és megoldásai fizikából

I. kategória

A dolgozatok elkészítéséhez minden segédeszköz használható. Megoldandó az első három

feladat és a 4/A és 4/B sorszámú feladatok közül egy szabadon választott. Mindkettő
megoldása esetén a 4/A és 4/B feladat közül a több pontot elérő megoldást vesszük
figyelembe.

Minden feladat teljes megoldása 20 pontot ér.

1. feladat

Függőleges szimmetriatengelyű hengeres edényben 25 gramm 20oC-os levegő

van dugattyúval elzárva az ábra szerint. A dugattyú tömege 12 kg, átmérője
20 cm és tökéletes zárás mellett súrlódás nélkül mozoghat az edényben. A
bezárt levegőt lassan 120 oC-ra felmelegítjük anélkül, hogy az edény tágulna,
miközben a külső légnyomás állandóan p0 = 105 Pa értéken marad.

a) Mennyit emelkedik a dugattyú?

b) Mennyivel változik a bezárt levegő belső energiája?

c) Mennyi a gáz tágulási munkája?

J K
Adatok: a levegő állandó térfogaton vett fajhője cv = 712 , gázállandó R = 8,31 ,
kgK molK
g
a levegő moltömege M = 29 .
mol

2010/2011 1 OKTV I. forduló

Fizika I. kategória

Megoldás:

Jelölések: m = 2,5.10–2 kg, t1 = 20 oC → T1=293K, mD = 12 kg, d = 0,2 m → r = 0,1 m, t2 = 120oC

→ T2=393K, p0 = 105 Pa.

a) A dugattyú emelkedését a gáz kezdeti és végső térfogatból határozhatjuk meg. Az első

mRT1
állapot térfogata paraméteresen V1 = , ahol p1 a gáz nyomás, amely a külső légköri
Mp1
nyomás és a dugattyú súlyából származó nyomás összege:

m
12 ⋅ kg ⋅ 9,81
G s 2 = 103749 Pa.
p1 = p0 + = 105 Pa +
A 0, 01m ⋅ 3,14
2

Ezt felhasználva a gáz kezdeti térfogata:

J
25 g ⋅ 8,31 ⋅ 293 K
mRT1 mol ⋅ K
V1 = = = 0, 0203 m3 ≈ 0, 02 m3 .
Mp1 g
29 ⋅103749 Pa
mol

Mivel a bezárt levegő a melegítés során állandó nyomás mellett tágul, térfogata arányos az
abszolút hőmérsékletével (Gay-Lussac I. törvénye). Ezért

T2 393
V2 = V1 = 0, 02 m3 ≈ 0, 027 m3 .
T1 293

Ezzel a tágulás mértéke

∆V = V2 – V1 = 0,007 m3.

A dugattyú emelkedése pedig

∆V 0, 007
∆h = = 2 = 0, 223 m.
A 0,1 ⋅ 3,14

b) A bezárt és felmelegedett levegő belső energiájának növekedése:

J
∆E = cV ⋅ m ⋅ ∆T = 712 ⋅ 25 ⋅10−3 kg ⋅100 K = 1780 J.
kg ⋅ K

c) A gáz tágulása közben végzett munkája:

 N m
W = Fs = F ∆h = ( p0 A + mD g ) ∆h =  105 2 ⋅ 0, 01 m 2 3,14 + 12 kg ⋅ 9,81 2  ⋅ 0, 223 m = 726, 5 J.
 m s 

2010/2011 2 OKTV 1.
Fizika I. kategória

2. feladat

A vízszintes felületű, d széles szállítószalag c állandó

sebességgel mozog. A szállítási irányra merőlegesen
érkezik a szalagra a talajhoz képest v1 sebességgel egy
korong. A korong és a szalag között a csúszási
súrlódási együttható µ .
Hol, valamint mekkora és milyen irányú sebességgel
hagyja el a korong a szállítószalagot?
m m
Adatok: d = 12,8 cm, c = 0,6 , v1 = 0,8 , µ = 0,2 .
s s

Megoldás:
A vonatkoztatási rendszerünket rögzítsük a szállítószalaghoz!

Ebben a rendszerben a test sebességének iránya nem változik,

mivel a csúszási súrlódási erő mindig ellentétes a sebességgel. A
m
sebesség kezdeti értéke az ábra alapján v1* = v12 + c 2 = 1 .
s
A korong mozgására alkalmazzuk a munkatételt: ∑W = ∆E mozg .
1 2 1 2
− Fs ⋅ s = ⋅ m ⋅ v2* − ⋅ m ⋅ v1*
2 2
2 2
− 2 ⋅ µ ⋅ g ⋅ s = v2* − v1*

ahol s a test által addig megtett út amíg átér, v2* pedig a test sebessége az átéréskor.
s v1* v*
Használjuk fel a hasonló háromszögek alapján: = ⇒ s = 1 ⋅ d = 0,16 m .
d v1 v1
Ennek felhasználásával a munkatételből az átéréskor a sebesség
2 m
v2* = v1* − 2 ⋅ µ ⋅ g ⋅ s = 0,6
s
A korong szalaghoz viszonyított sebességének komponensei:
c m
v2* x = * ⋅ v2* = 0,36
v1 s
v1 * m
v2* y = *
⋅ v2 = 0,48
v1 s
A korong sebességének komponensei a talajhoz viszonyítva:

2010/2011 3 OKTV 1.
Fizika I. kategória

m
v2 x = c − v2* x = 0,24
s
m
v2 y = v2* y = 0,48
s
A korong sebessége a talajhoz viszonyítva:
m
v2 = v22x + v12x = 0,54 .
s
A korong sebességének a szalag haladási irányával bezárt szöge:
v2 y
tgα = = 2 ⇒ α = 63,4 o
v2 x
Hol hagyja el a korong a szalagot?
A korong szalaghoz viszonyított elmozdulásának x-komponense:
c
x1 = ⋅ d = 0,096 m .
v1
A szalagon való áthaladás ideje:
2⋅ s
t= = 0, 2 s .
v + v2*
*
1

A t idő alatt a szalag egy pontjának elmozdulása: x2 = c ⋅ t = 0,12 m .

A korong ∆x = x 2 − x1 = 2,4 cm -rel a szalag haladási irányában hagyja el azt.

3. feladat

Az ábrán látható koordináta rendszer x = 0, y = 0, z = h = 20 cm koordinátájú pontjából az x

tengely irányába mutató vo = 1 m/s kezdősebességgel elindítunk egy ponttöltést. A vízszintes
talaj az x-y síkban van. Határozzuk meg a talajba csapódás origótól mért távolságát, ha a
nehézségi erőtér mellett jelen van egy

a) x tengely irányába mutató

b) y tengely irányába mutató

E = mg/Q térerősségű elektrosztatikus tér is, ahol m a

m
ponttöltés tömege, Q a töltése! A g = 10 2 nagyságú
s
nehézségi gyorsulás függőlegesen lefelé (negatív z
irányba) mutat. A közegellenállástól eltekintünk.

2010/2011 4 OKTV 1.
Fizika I. kategória

Megoldás:

a) A mozgás a z irányt tekintve szabadesés, mivel nincs z irányú kezdősebesség, és a z irányú

gyorsulás g. Tehát:
g
h = t2
2
ahonnan
2h
t=
g
Az x irányra vonatkozó mozgásegyenlet:
mg
QE = Q = max
Q
ahonnan ax = g .
A mozgás az x – z síkban történik, a becsapódás helyére és egyben az origótól való távolságra

g 2 2h
r = x = vot + t =vo +h = 40cm
2 g
adódik.
b) A mozgás a z irányt tekintve szabadesés, mivel nincs z irányú kezdősebesség, és a z irányú
gyorsulás g. Tehát:
g
h = t2
2
ahonnan
2h
t=
g
Az y irányra vonatkozó mozgásegyenlet:
mg
QE = Q = may
Q
ahonnan a y = g.

Mivel y irányban a mozgás egyenletesen gyorsuló:

g
y = t 2 = h = 20cm
2
x irányban a mozgás egyenletes:

2h
x = vot = vo = 20cm.
g
Ebben az esetben az origóról
r = x 2 + y 2 = 2*20cm = 28,3cm
távolságban csapódik be a ponttöltés.

2010/2011 5 OKTV 1.
Fizika I. kategória

4/A feladat

Egy C1 = 12 nF és egy C2 = 24 nF kapacitású kondenzátort sorba kötünk, majd egy 5 V

feszültségű telepről feltöltjük a rendszert.

Ezután leválasztjuk őket a telepről, és egy vezetékkel összekötjük a szabadon maradt

fegyverzeteket.

a) Mennyi töltés lesz az egyes kondenzátorokon az összekötés után?

b) Ismételjük meg a sorbakötött rendszer előbb leírt feltöltését és leválasztását a telepről,

majd a kondenzátorokat is válasszuk szét egymástól! Ezután a kondenzátorok két-két azonos
előjelű töltéssel rendelkező fegyverzetét kapcsoljuk egymáshoz.

Mekkora feszültsége lesz az egyes kondenzátoroknak az utóbbi összekötés után?

Megoldás:
A kondenzátor-rendszer eredő kapacitása:
C1C2
C= = 8nF
C1 + C2
A rendszerben tárolt töltés
Q = C·U = 8·10-9 F · 5 V = 4·10-8 C = 40 nC
A sorbakötött kondenzátorok mindegyikén ugyanekkora töltés van:
Q1 = Q2 = Q = 40nC

a) Ha összekapcsoljuk egy vezetékkel a szabad kivezetéseket, akkor az egyes

kondenzátorokon lévő töltések semlegesítik egymást, és mindkét kondenzátoron nulla
töltés lesz.

b) Most tekintsük újra a feltöltött rendszert! Ilyenkor az egymással összekötött

fegyverzeteken |2Q| = 80 nC lesz.

A szabad kivezetések összekapcsolása egy vezetékkel ekvipotenciálissá teszi azokat;

ezért az előálló hurokban a kondenzátorokon lévő feszültségek meg kell, hogy egyezzenek
egymással:
U1 = U2
' '
Jelöljük Q1 és Q2 -vel a keresett töltéseket!
Felhasználva, hogy
Q' Q'
U1 = 1 és U 2 = 2
C1 C2
valamint
Q1' + Q2' = 2Q
Az adatokat behelyettesítve a

2010/2011 6 OKTV 1.
Fizika I. kategória

Q1' + Q2' = 80C

Q1' Q2'
=
12 24
egyenletekből álló, elsőfokú, kétismeretlenes egyenletrendszert kapjuk, amelynek megoldása:
80
Q1' = nC = 26, 7nC
3
160
Q2' = nC = 53,3nC
3
Ezért az egyes kondenzátorokon
80
nC
3 20
= V ≈ 2,22V
12nF 9
feszültség lesz.

4/B feladat

Az F hullámforrásból a jelölt irányban c1=0,9m/s sebességgel

hullám indul ki, mely a P pontnál új közeghez érkezik. A közeg
határa φ=60o-os szöget zár be a hullám terjedési irányával. A
határfelületnél a hullám (fázisváltozás nélkül) részben
megtörik, részben visszaverődik. Az új közegben a hullámhossz
20%-kal csökken. A visszavert és a megtört hullám A illetve B
pontjaiban a hullámok (tágabb értelemben vett) fázisa
megegyezik, ha A és B a közeghatárra merőleges egyenesen
van, s ennek az egyenesnek a P beesési ponttól való távolsága
a=3,2cm. Mekkora lehet az F forrás frekvenciája, ha 54Hz és 86Hz közé esik?

Megoldás:
s
λ úton a fázis 360o-otkésik, így tehát úton α = 360o -ot. Így az
λ
s1
eredeti közegben α1 = 360o -ot, az új közegben
λ1
s2
α2 = 360o -ot késik a fázis a P-belihez képest. A két szög
λ2
különbsége 360o egész számú többszöröse kell legyen:
s2 s
360o − 1 360o = k 360o (k egész)
λ2 λ1
Egyszerűsítés után:
s2 s1
− =k
λ 2 λ1
a a
A háromszögekből sin α = illetve sin β =
s1 s2
Ezeket a fenti egyenletbe behelyettesítve
2010/2011 7 OKTV 1.
Fizika I. kategória

a a
− =k (1)
λ 2 sin β λ1 sin α
feltétel adódik.
A visszaverődés és a törés miatt:
sin α λ1
n= = (2)
sin β λ2
ahol n a második közeg elsőre vonatkozó törésmutatója, továbbá
α=90o-φ. A megadott hullámhossz aránnyal
λ
n = 1 = 1, 25
0,8λ1
Az (1) és (2) egyenletekből
n2 − 1
k =a .
λ1 sin α
Felhasználva, hogy λ=c/f, a keresett frekvencia:
sin α
f = c1 k (3)
a(n 2 − 1)
Numerikusan f=25k (adatok SI-ben). A feltétel miatt
54≤25k≤86
Ez csak k=3-ra teljesül, vagyis az F forrás frekvenciája 75Hz.

2010/2011 8 OKTV 1.
Fizika I. kategória

Pontozási útmutató a 2010/2011. évi fizika OKTV első fordulójának

feladatmegoldásaihoz
Részletes, egységes pontozás nem adható meg a feladatok természetéből következően, ugyanis egy-
egy helyes megoldáshoz több különböző, egyenértékű helyes út vezethet.

A feladat numerikus végeredményével megközelítően azonos eredményt kihozó megoldó erre a

részfeladatra 0 pontot kap, amennyiben elvileg helytelen úton jut el. Fizikailag értelmes
gondolatmenet estén a kis numerikus hiba elkövetése ellenére (a részfeladat terjedelmétől függően) 2 –
5 pont vonható le.

1. feladat
Az állandó nyomás meghatározása: 3 pont
A kezdeti térfogat meghatározása: 4 pont
A végső térfogat meghatározása: 2 pont
A térfogatváltozás meghatározása: 1 pont
A dugattyú emelkedésének meghatározása: 2 pont
Az első főtétel helyes felírása: 3 pont
A belső energia kiszámítása: 2 pont
A gáz által végzett munka bármely módszerrel való meghatározása: 3 pont

2. feladat

A vonatkoztatási rendszer szállítószalaghoz való rögzítése. 2 pont

A szalaghoz viszonyított sebesség meghatározása: 2 pont
A szalagot elhagyó korong szalaghoz viszonyított sebességének
meghatározása a munkatétel segítségével: 4 pont
A korong talajhoz viszonyított sebességének megadása: 2 pont
A szállítószalagot elhagyó korong sebességének iránya 3 pont
A szállítószalagot elhagyó korong helye:
A szalaghoz viszonyított elmozdulás x-komponensének megadása: 2 pont
A szalagon való áthaladás ideje: 2 pont
A t idő alatt a szalag egy pontjának elmozdulása: 2 pont
A korong szalagot elhagyó helyének meghatározása: 1 pont
2010/2011 9 OKTV 1.
Fizika I. kategória

3. feladat

a)

A mozgás szeparálhatóságának észrevétele 1 pont

Annak felismerése, hogy a mozgás az x – z síkban történik 1 pont
a z irányú mozgás kinematikai összefüggései 2 pont
x irány: az erő helyes meghatározása a mozgásegyenlet, a gyorsulás megadása 3 pont
A becsapódás x koordinátájának megadása 2 pont
A becsapódási távolság megadása 1 pont
b)
A mozgás szeparálhatóságának észrevétele 1 pont
A z irányú mozgás kinematikai összefüggései 1 pont
y irány: az erő helyes meghatározása a mozgásegyenlet, a gyorsulás megadása 3 pont
A becsapódás y koordinátájának megadása 2 pont
A becsapódás x koordinátájának megadása 2 pont
A becsapódási távolság megadása 1 pont

4/A feladat

A kondenzátor-rendszer eredő kapacitásának helyes kiszámítása 2 pont

A rendszerben tárolt töltés helyes kiszámítása 2 pont
Állásfoglalás az egyes kondenzátorokon lévő töltésekről 1 pont
Az a) kérdésre adott helyes válasz 2 pont
A kondenzátorok fegyverzetein tárolt töltés helyes értéke a b) esetben 2 pont
Hivatkozás az ekvipotenciális pontok megjelenésére, a megegyező feszültségekre 1 pont
Az új töltésekre vonatkozó elsőfokú, kétismeretlenes egyenletrendszer felírása 5 pont
Az egyenletrendszer helyes numerikus megoldása 3 pont
A kondenzátorok (egyforma) feszültségének kiszámítása 2 pont

2010/2011 10 OKTV 1.
Fizika I. kategória

4/B feladat

Fáziskésések az egyes közegekben a távolságokkal (s1 és s2) 2-2 pont

Az s1 és s2-re vonatkozó egyenlet felírása 3 pont
A szögekre vonatkozó egyenletek megadása 2 pont
A hullámhosszak kapcsolata 2pont
Hullámhossz és frekvencia kapcsolata 1 pont
A (3) egyenlet a frekvenciára 2 pont
A k-ra vonatkozó egyenlőtlenség 4 pont
A forrás frekvenciája 2 pont

2010/2011 11 OKTV 1.