GDF Fizika Peldatar I

Forrás: http://www.doksi.
hu
GÁBOR DÉNES
FŐISKOLA
FIZIKA
PÉLDATÁR 1
_______________________________________________
Forrás: http://www.doksi.hu
1. A fény terjedési sebessége közel 3×108 m/s. Határozzuk meg, hogy mennyi idő alatt teszi
meg a fény az egy atommag átmérőjével (2×10–15 m) egyenlő távolságot!
MEGOLDÁS:
1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás

s
2. s = v⋅t , ebből t =
v
2 ⋅ 10−15 m
3. t= = 6,66 ⋅ 10 −24 s
m
3 ⋅ 108
s
m
4. s = v ⋅ t = 3 ⋅ 108 ⋅ 6,66 ⋅ 10 −24 = 2 ⋅ 10−15 m
s
2. Egy gépkocsi 28 km-es utat tett meg végcéljáig. Az út első 9 km-es szakasza városi utakon
vezetett, ahol az autó 27 km/ó átlagsebességgel mozgott. Az út fennmaradó részén a gép-
kocsi autópályán haladt. A teljes menetidő 41 perces volt. Mekkora volt a kocsi átlagsebes-
sége az autópályán?
1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás. A test tömegpontnak tekinthető. A mozgás két
részből áll, amelyeknek átlagsebessége eltérő.
MEGOLDÁS:
1. Egyenesvonalú egyenletesnek tekinthető mozgás.

s s
2. v= ⇒t=
t v
s1 + s2 = s s 2 = s − s1
t1 + t 2 = t t 2 = t − t1
s1 s2
= v1 = v2
t1 t2
s1 s1
t1 = t 2 = t − t1 = t −
v1 v1
s2 s − s1
v2 = =
t2 s1
t−
v1
3. s = 28 km
s1 = 9 km
s 2 = 28 − 9 = 19 km
v1 = 27 km / ó
41
t= ó
60
28 − 9 19 60 ⋅ 19
v2 = = = = 54,3 km / ó
41 9 41 20 29
− −
60 27 60 60
s1 s2 9 19 41
4. t1 + t 2 = + = + = 0,68 =
v1 v 2 27 54 ,3 60
3. A kaliforniai San Andreas törésvonal két oldalának összeillő alakzataiból a geológusok arra
a következtetésre jutottak, hogy a két, eredetileg folytonosan illeszkedő sziklafal mintegy
20 millió év alatt 325 km-t csúszott el egymáshoz képest. Határozzuk meg az elmozdulás
átlagsebességét centiméter per évben! Megjegyzés: A Hollister közelében fekvő területen az
elcsúszás sebessége jelenleg körülbelül 6 cm/év, körülbelül ilyen sebességgel nőnek a
körmeink.
MEGOLDÁS:
1. Egyenesvonalú egyenletes mozgás.

s
2. v=
t
3. s = 325 km = 325 ⋅ 10 3 m = 325 ⋅ 10 5 cm
t = 20 millió év = 20 ⋅ 10 6 év
32,5 ⋅ 10 6 cm cm
v= = 1,625
20 ⋅ 10 év
6
év
cm
4. v ⋅ t = 1,625 ⋅ 20 ⋅ 10 6 év = 32 ,5 ⋅ 10 6 cm = 325 km
év
4. Határozzuk meg, km/s-ben, hogy milyen sebességgel mozog a Föld Nap körüli pályáján! (A
Föld keringési ideje a nap körül 365,3 nap, átlagos távolsága a Naptól 1,5 x 1011m)
MEGOLDÁS:
1. Egyenletes körmozgás
2. s = 2rπ
s
v=
t
3. r = 1,5 ⋅ 1011 m
t = 365,3 nap = 365,3 ⋅ 24 ⋅ 3600 s = 3,16 ⋅ 10 7 s
s = 2 ⋅ 1,5 ⋅ 1011 ⋅ 3,14 m = 9,42 ⋅ 10 11 m
s 9 ,42 ⋅ 1011 m m
v= = = 29810
t 3,16 ⋅ 10 s
7
s
s 9,42 ⋅ 1011 m
4. t= = = 3,16 ⋅ 10 7 s
v m
29810
s
5. Egyes amerikai autópályákon kb.1,6 kilométerenként (mérföldenként) számozott oszlopo-
kat helyeznek el, hogy segítsék az autósokat sebességmérő órájuk ellenőrzésében. Mekkora
idő telik el két oszlop közötti távolság megtétele során, ha a gépkocsi sebessége 110
km/óra?
MEGOLDÁS
1. Egyenesvonalú egyenletes mozgás.

s s
2. v= t=
t v
3. s = 1,6 km
km
v = 110
ó
1,6 km
t= = 0,0145 ó = 0,873 perc = 52 s
km
110
ó
km
4. s = v ⋅ t = 110 ⋅ 0,0145 ó = 1,6 km
ó
6. A Los Angeles és San Francisco közötti kb. 680 km-es távolságot egy gépkocsi 8 óra alatt
teszi meg. Mekkora az átlagsebessége? Fejezzük ki az eredményt km/ó-ban és m/s-ben is!
MEGOLDÁS:
1. Egyenesvonalú egyenletes mozgás

s
2. v=
t
3. s = 680 km
t=8ó
680 km km 85 ⋅ 1000 m m
v= = 85 = = 23,6
8ó ó 3600 s s
km
4. s = v ⋅ t = 85 ⋅ 8 ó = 680 km
ó
7. Egy autós 1 km-t 15 km/ó sebességgel tett meg. Mekkora sebességgel kell megtennie a
következő kilométert, hogy a teljes két kilométeres útszakaszon az átlagsebessége 5 km/ó
legyen?
MEGOLDÁS:
1. Egyenesvonalú egyenletes mozgások összetétele

s s
2. v= t=
t v
s1 + s = s
s1
t1 + t 2 = t t1 = t 2 = t − t1
v1
s s
v= t=
t v
s s1
t2 = −
v v1
s2 s2
v2 = =
t2 s s1
−
v v1
3. s1 = s2 = 1 km
s = s1 + s2 = 2 km
km
v=5
ó
km
v1 = 15
ó
1 1 1 15 km
v2 = = = = =3
2 1 6 1 5 5 ó
− −
5 15 15 15 15
s1 1 s2 1
4. t1 = = ó t2 = = ó
v1 15 v2 3
1 1 1 5 6
t = t1 + t 2 = + = + = ó
15 3 15 15 15
s 2 km km
v= = =5
t 6 ó
ó
15
8. Egy futó a 100 m-es vágtaszámot 10,3 s-os eredménnyel nyerte meg. Egy másik futó 10,8-
as idővel futott be. Feltéve, hogy az atléták a teljes távon egyenletesen futottak, határozzuk
meg, hogy milyen távol volt a második futó a céltól, amikor a győztes átszakította a
célszalagot!
MEGOLDÁS:
1. Egyenesvonalú egyenletes mozgások

s
2. v= s= v⋅t
t
s
v2 = a második futó sebessége
t2
s
s , = v 2 ⋅ t1 = ⋅t ennyi utat tett meg a második futó addig, amíg az első célba ért
t2 1
s − s, = a két futó távolsága ebben a pillanatban

100 m
3. s, = ⋅ 10,3 = 95,37 m
10,8
∆s = s – s’ = 100 – 95,37 = 4,63 m-re van a második futó a céltól abban a pillanatban,
mikor az első célba ér.
4. A két futó idejének különbsége
t 2 − t 1 = 10,8 − 10,3 = 0,5 s
100
A második futó sebessége = 9 ,26
10,8
A második futó által megtett út az első beérkezése után.
∆s = 0,5s ⋅ 9,26 = 4,63 m
9. Egy motorkerékpár 5 s alatt gyorsul fel 0-ról 97 km/ó értékre. a) Mekkora az átlagos
gyorsulása m/s2-ben? b) Hányadrésze ez a gyorsulás a nehézségi gyorsulásnak?
MEGOLDÁS:
1. Egyenesvonalú egyenletesen gyorsuló mozgás.

∆v m
2. a= g = 9 ,81
∆t s2
km 1000 m
3. 97 = 97 = 27 ∆t = 5s
ó 3600 s
m
27
∆v s m
a= = = 5,4 2
∆t 5s s
m
5,4
s2
= 0,55 a 55%-a a g-nek
9,81
m m
4. 5s ⋅ 5,4 2 = 27
s s
10. Egy baseball-labda 10 m/s-os végsebességgel röpül ki a dobó kezéből. Mekkora volt a
labda átlagos gyorsulása, ha tudjuk, hogy a dobó keze 0,8 m hosszú szakaszon egyenes
vonalban gyorsította a labdát?
MEGOLDÁS:

a 2 m
2. s= t v0 = 0 v t = 10
2 s
vt
vt = a ⋅ t t=
a
m
10
s
3. t= s = 0,8 m
a
m2 m2 m2
100 100 100
a s2 s2 s2
0,8 m = ⋅ = =
2 a2 a2 2a
100 m m
a= 2 = 62 ,5 2
2 ⋅ 0,8 s s
a 2 62 ,5 100
4. t = ⋅ = 0,8 m
2 2 62 ,5 2
11. Egy golfütés során a kezdetben nyugvó labda 31 m/s-os sebességgel repült el. Mekkora
volt a labda átlagos gyorsulása, ha az ütő 1,17 ms időtartamig érintkezett a labdával?
MEGOLDÁS:
1. Egyenesvonalú egyenlegesen gyorsuló mozgás.

∆v
2. a=
∆t
m
31
s m
3. a= − 3 = 26496 2
1,17 ⋅ 10 s s
m
4. , ⋅ 10 − 3 ⋅ 26496 = 31
a ⋅ ∆t = 117
s
12. Egy asztronauta leejtett egy kalapácsot a Holdon. A kalapács 1,55 s alatt ért a talajra. A
Hold vonzása miatt fellépő gravitációs gyorsulás 1,67 m/s2. Határozzuk meg ennek
felhasználásával a kalapács végsebességét!
MEGOLDÁS:

2. v t = a ⋅ ∆t
m m
3. v t = 1,67 2 ⋅ 1,55 s = 2 ,59
s s
m
2 ,59
∆v s m
4. a= = = 1,67 2
∆t 1,55 s s
13. Egy gépkocsi sebessége 9 s alatt 4 m/s-ról egyenletesen 7 m/s-ra növekszik. a) Mekkora a
kocsi gyorsulása? b) Ezután az autó egyenletesen lassulva 12 s alatt megáll. Mekkora a
gyorsulás ezen a szakaszon? c) Mekkora az átlagos gyorsulás a mozgás teljes 21 s
időtartama alatt?
MEGOLDÁS:
1. Egyenesvonaló egyenletesen gyorsuló mozgás.

∆v ∆v
2. vt = a a=
∆t ∆t
∆v 1 7 − 4 3 1 m m m
3. a1 = = = = 2 = 0,33 2 = 0,33 2
∆t 1 9 9 3s s s
−7 m m
a2 = 2 = −0,58
12 s s
−4 m
a= = −0,19 2
21 s
m m
4. ∆v = 0,26 2 ⋅ 15 s = 4
s s
14. Leejtettünk egy követ 2 m magasról. Mennyi idő alatt érkezik a talajra?
MEGOLDÁS:
a 2 2s
2. s= t t=
2 a
2⋅2
3. s = 2m a=g t= = 0,64 s
9,81
g 2 9 ,81
4. t = ⋅ 0,64 2 = 2
2 2
15. Egy 10 m/s sebességgel haladó teherautó 10 s alatt egyenletesen gyorsulva megkétszerezi
sebességét. a) Határozzuk meg a gyorsulását! b) Mekkora utat tesz meg ezalatt a
teherautó?
MEGOLDÁS:
1. Egyenesvonalú egyenletesen gyorsuló mozgás

∆v a 2
2. a= s = v0 t + t
∆t 2
m m
20 − 10
s s m
3. a= =1 2
10 s s
m 1 m
s = 10 ⋅ 10 s + 2 ⋅ 100s = 150 m
2
s 2s
4. v ⋅ ∆t = s
v 0 + v t 10 + 20 30 m
v= = = = 15
2 2 2 s
m
15 ⋅ 10 s = 150 m
s
16. Egy labdát 16 m/s sebességgel felfelé hajítottunk. a) Mennyi idő alatt ér pályájának
csúcspontjára? b) Mekkora a labda sebessége abban a pillanatban, amikor 8 m-rel van az
elhajítási hely felett és felfelé mozog? c) Határozzuk meg a labda maximális magasságát!
MEGOLDÁS:
1. Egyenesvonalú egyenletesen lassuló mozgás.

vt − v0
2. ∆v = a ⋅ ∆t = ∆t
g
a 2
s = v0 ⋅ t + t v 02 − v t2 = 2 gh
2
ha v=0 (ekkor van a labda a csúcson)
v 0 − g ⋅ ∆t = 0
v 0 = g ⋅ ∆t
v0
∆t =
g
g v0 g v02 v02
hmax = v0 ⋅ ∆t − ⋅ ∆t = v0 ⋅ − ⋅ 2 =
2
2 g 2 g 2g
m
16
3. a) ∆t = s = 1,63 s
m
9,81 2
s
2 ⋅ 9,81⋅ 8 = 162 − vt2
m
vt = 162 − 2 ⋅ 9,81⋅ 8 = 9,95
s
v02 256
c) hmax = = = 13,05 m
2 g 2 ⋅ 9,81
vt − v0 16 − 9,95
4. b) ellenőrzése t= = = 0,617 s
−g 9,81
g 2 9,81
v0 t − t = 16 ⋅ 0,617 − ⋅ 0,617 2 = 9,87 − 1,87 = 8
2 2
17. Egy labdát 20 m/s kezdősebességgel feldobtunk. a) Mennyi idő alatt éri el pályájának
csúcspontját? b) Milyen magasan van ekkor? c) Mekkora sebességgel érkezik vissza a
labda kiinduló helyére?
MEGOLDÁS:
1. Egyenesvonalú egyenletesen lassuló, majd gyorsulómozgás.

v02 v0
2. hmax = t emelkedés =
2g g
vvisszaérkezés = − v0
20
3. a) t emelkedés = = 2,04 s
9,81
202
b) hmax = = 20,4 m
2 ⋅ 9,81
m
c) vt = g ⋅ t esés = g ⋅ t emelkedés = 20
s
A sebesség lefelé irányul.
m m
4. a) 9,81 2 ⋅ 2 ,04 s = 20
s s
m m
20 − 20 = 0
s s
g 2 m 9,81
b) v0 t − t = 20 ⋅ 2,04 − ⋅ 2,04 2 = 40,8 − 20,4 = 20,4 m
2 s 2
m
c) 20,4 ⋅ 9,81 = 20
s
18. Egy 20 m/s sebességgel haladó gépkocsi egyenletesen felére csökkenti sebességét
a = 2 m/s2 értéknek megfelelően. a) Mennyi idő szükséges ehhez? b) Mekkora utat tesz
meg ezalatt?
MEGOLDÁS:
1. Egyenesvonalú egyenletesen lassuló mozgás.

∆v ∆v
2. a) a= ∆t =
∆t a
a
b) s = v0 t + ∆t 2
2
m m
3. a) a = −2 ∆v = −10
s2 s
m
∆v − 10
∆t = = s = 5s
a m
−2 2
s
m
a m −2
b) s = v0 t + ∆t 2 = 20 ⋅ 5 s + s 2 ⋅ 25 s 2 = 100 m − 25 m = 75 m
2 s 2
4. a) a ⋅ ∆t = ∆v
m
− 2 ⋅ 5 = −10
s
b) 2as = v02 − vt2
vt2 − 20 100 − 400 300 m

a= = =− = −2 2
2s 2 ⋅ 75 150 s
19. Egy labdát 12 m/s sebességgel függőlegesen felfelé hajítottunk. Hol van, mekkora és
milyen irányú sebességgel rendelkezik a) 1s és b) 2s időpontban az elhajítás után?
MEGOLDÁS:
1. Egyenesvonalú egyenletesen lassuló mozgás

a 2
2. s = v0 t + t
2
vt = v0 + at
m
3. a = −g v0 = 12
s
9,81
a) s1 = 12 ⋅ 1 − ⋅ 1 = 7,1m
2
m
vt1 = 12 − 9,81 ⋅ 1 = 2,19 felfelé mutató sebessége van
s
9,81
b) s2 = 12 ⋅ 2 − ⋅ 4 = 24 − 19,62 = 4,38 m
2
m
vt 2 = 12 − 9,81 ⋅ 2 = −7,62 lefelé mutató sebessége van
s
vt 2 − vt 1 − 7,72 − 2,19 m
4. a= = = −9,81 2
∆t 1 s
20. Egy követ 50 m mély kútba ejtettünk. Határozzuk meg, hogy mennyi idő múlva halljuk a
kő csobbanását! (A hang terjedési sebessége 330 m/s.)
MEGOLDÁS:
1. Egyenesvonalú egyenletesen gyorsuló mozgás az eső kő mozgása, egyenesvonalú

egyenletes mozgás a hang terjedése
g 2
2. s= t ez az egyenlet érvényes a kő kútba esése
2 1
s = vh ⋅ t 2 ez az egyenlet érvényes a hang felérkezésére
tösszes = t1 + t2
2s s
3. t1 = t2 = s = 50 m
g vh
m
vh = 330
s
2s s 100 50
t = t1 + t 2 = + = + = 319
, + 0,15 = 3,34 s
g vh 9,81 330
g 2 9,81
4. t1 = ⋅ 3,19 2 = 50 m
2 2
330 ⋅ t2 = 330 ⋅ 0,15 = 50 m
21. Egy gépkocsi 15 m/s-os egyenletes sebességgel egyenes úton halad. Abban a pillanatban,
2
amikor egy parkoló motoros rendőr mellé ér, a rendőr 2 m/s állandó gyorsulással üldözni
kezdi: a) Mennyi idő alatt éri utol a rendőr az autót? b) Mennyi utat tesz meg ezalatt a
rendőr és mekkora a sebessége a találkozás pillanatában?
MEGOLDÁS:
1. Egyenesvonalú egyenletes mozgás a gépkocsi mozgása, egyenesvonalú egyenletesen

gyorsuló mozgás a motoros rendőr mozgása.
A két találkozás pillanatában a két test ideje s az általuk megtett út megegyezik.
2. s1 = s2 = s t1 = t 2 = t v g = gépkocsi sebessége
am = a motoros rendőr gyorsulása

a 2
t = v⋅t
2
a
t=v
2
2v
a) t=
a
a 2
b) s= t
2
c) vt = a ⋅ t
m
2 ⋅ 15
3. a) t= s = 15 s
m
2 2
s
m2
2 ⋅ 15 2 2
b) s= s = 225 m
m
2 2
s
m m
c) vt = 2 2 ⋅ 15s = 30
s s
m
4. v g ⋅ t = 15 ⋅ 15 s = 225 m
s
22. Egy érmét 4 m/s sebességgel dobtunk fel. Mennyi idő alatt ér 0,50 m magasra? Miért
kapunk két eredményt?
MEGOLDÁS:
1. Egyenesvonalú egyenletesen lassuló, majd gyorsuló mozgás. Azért fogunk két választ
kapni, mert az érme kétszer lesz 0,5 m magasságban, egyszer felfelé, egyszer lefelé.
− 2v0 4v02 8 s
± +
a 2 a a2 a
2. s = v0 t + t t1,2 =
2 2
m
3. v0 = 4 a = −g
s
8 4 ⋅ 16 8 ⋅ 0,5
± −
9,81 9,812 9,81 0,815 ± 0,665 − 0,407 0,815 ± 0,508
t1,2 = = =
2 2 2
t1 = 0,662 s
t2 = 0,154 s
a 2 9,81
4. s1 = v0t1 + t1 = 4 ⋅ 0,154 − ⋅ 0,154 2 = 0,616 − 0,116 = 0,5 m
2 2
a 2 9,81
s2 = v0 t2 + t2 = 4 ⋅ 0,662 − ⋅ 0,662 2 = 2,649 − 2,149 = 0,5 m
2 2
23. Egy labdát a egy szakadék széléről felfelé hajítottunk. A labda 5 m magasra emelkedik,
majd 15 m mélyen ér talajt a szakadék alján. a) Mekkora volt a labda kezdősebessége? b)
Mekkora sebességgel csapódik a talajba? c) Mennyi ideig tartózkodik a labda a levegőben?
MEGOLDÁS:
1. Egyenesvonalú egyenletesen lassuló, majd gyorsuló mozgás. Függőleges hajítás.

v02
2. hmax = ⇒ a) v0 = 2 ghmax
2g
= 2sg = 2 g(hmax + h0 )
2s
b) vt = gtesés = g
g
g 2
s = hmax + h0 = t
2
v0 2(hmax + h0 )
c) tösszes = temelkedés + tesés = +
g g
m
3. a) v0 = 2 ghmax = 98,1 = 9,9
s
vt = 2 g(hmax + h0 ) = 19,8
m
b)
s
v0 2(hmax + h0 )
c) tösszes = temelkedés + tesés = + = 1,009 + 2,019 = 3,03 s
g g
v02
4. a) = hmax = 5 m
2g
m
b) vt = g ⋅ tesés = 9,81 ⋅ 2,019 = 19,8
s
g 2 9,81
c) s = v0 t − t = 9,9 ⋅ 3,03 − ⋅ 3,032 = 30 − 45 = −15 m
2 2
24. Egy csapból egyenletesen csöpög a víz a 30 cm-rel lejjebb elhelyezett mosogatóba. A
csepegés üteme olyan, hogy amikor egy csepp becsapódik, akkor a következő már a
levegőben van és a harmadik éppen leszakad a csapról. Határozzuk meg, hogy hány csepp
esik le percenként!
MEGOLDÁS:

a 2
2. s= t a=g
2
3. s = 30 cm = 0,3 m
g 2
0,3 m = t
2
2 ⋅ 0,3
t= = 0,247 s
9,81
Ennyi idő alatt 2 csepp esik le.
0,247 s alatt 2 csepp
60 s alatt 486 csepp
g 2 9,81
4. s= t = ⋅ 0,247 2 = 0,3 m
2 2
25. Egy földalatti vasút a tervek szerint maximálisan l,5 m/s2 gyorsulással, ill. lassulással
mozoghat. a) Határozzuk meg, hogy minimálisan mekkora idő szükséges két állomás
közötti 800 m távolságú út megtételéhez! b) Határozzuk meg, hogy ennek során milyen
maximális sebességet ér el a szerelvény!
MEGOLDÁS:

2. Egy test által megtett út egyenlő a v(t) függvénynél a függvény és az x tengely közti
területtel.
t = 2t1+t2
v = at1
t1 t2 t3= t1 t
A test által megtett út egyenlő a sebesség–idő függvény alatti területtel.
v ⋅ t1
s = 2⋅ + v ⋅ t 2 = v(t1 + t 2 ) = v(t − t1 ) = at1 (t − t1 )
2
s
= t − t1
at1
s
t= +t
at 1 1
Egy függvénynek ott van minimuma, ahol a differenciálja 0

dt
t min ahol =0
dt1
dt s
= − 2 +1 = 0
dt1 at 1
s
=1
at12
s
t1 =
a
s s s s s
t= + = + =2
s a as a a
a
a
s 800
3. t=2 =2 = 46,18 s
a 1,5
s 800
4. t1 = = = 23,09 s
a 1,5
t2 = 0
t1 t
Ha ennél nagyobb lenne t1, akkor nem lenne ideje lefékezni a vonatnak. Ha kisebb, akkor
adott s-nél t mindenképpen nagyobb lenne.
26. Egy épület tetőpárkányáról lehulló tégla 0,2 s idő alatt halad el egy 2 m magas ablak előtt.
Milyen magasan van a párkány az ablak felső széle felett?
MEGOLDÁS:

2.
h; t1
2m = s
0,2s = t
a 2 g
s = v0 t + t = gt1 ⋅ t + t 2
2 2
g 2
s− t
2
v 0 = gt1 t1 =
gt
g 2
h= t
2 1
g 2
s− t
2 = 2 − 0,196 = 0,92
3. t1 =
gt 9,81 ⋅ 0,2
g 2
h= t = 4,14 m
2 1
4. A tégla sebessége az ablak felső széléhez való érkezéskor v 0 = g ⋅ t 1
m
v 0 = g ⋅ t 1 = 9,8 ⋅ 0,92 = 9,02
s
m
Amikor az ablak alsó széléhez ér, sebessége v t = v 0 + gt = 9,02 + 9,81 ⋅ 0,2 = 10,98 -ra
s
nő.
Ennek megfelelően, mivel egyenletesen gyorsul az ablak előtt való elhaladáskor,
átlagsebessége
v 0 + v t 9,02 + 10,98 m
v= = = 10 lesz 0,2 s alatt ezzel az átlagsebességgel
2 2 ó
m
s = v ⋅ t = 10 ⋅ 0,2 s = 2 m -t tesz meg.
s
27. Idegen égitestekről érkezett betolakodók ellen vívott űrütközetben a földi űrhajó (A
űrhajó) 300 m/s sebességgel üldözi az idegeneket (B űrhajó), akik 270 m/s sebességgel
menekülnek. A két űrhajó ugyanazon egyenes mentén mozog és a sebességeket
ugyanahhoz az inerciarendszerhez képest ismerjük. Amikor a két űrhajó távolsága 8000
m-re csökken, az A hajó parancsnoka 75 m/s2 gyorsulással mozgó rakétát lő ki. Mennyi
idő alatt éri el a rakéta a betolakodót? (A számításokat a már felhasznált
inerciarendszerben végezzük!)
MEGOLDÁS:
1. Egyenesvonalú egyenletes és egyenletesen gyorsuló mozgás.

2. A rakéta t idő alatt
a 2
s1 = v A t + t utat tesz meg ugyanezen idő alatt a B űrhajó s2 = v B ⋅ t utat tesz meg.
2
A kettő különbsége a két űrhajó távolsága a rakéta kilövésének pillanatában.
3. s1 − s2 = 8000 m
a 2 75
s1 = v A ⋅ t + t = 300 ⋅ t + t 2
2 2
s2 = 270 ⋅ t
75 2
300t + t − 270t = 8000
2
75 2
30t + t = 8000
2
60 8000 ⋅ 2
t2 + t− =0
75 75
t 2 + 0,8t − 213,3
− 0,8 ± 0,8 2 + 4 ⋅ 213,3

t1,2 = = 14,25
2
A – gyök lehetetlen.
75
4. s1 = 300 ⋅ 14,2 + ⋅ 14,2 2 = 4260 + 7561,5 = 11821,5
2
s2 = 3834
s2 − s1 = 7987,5 ≅ 8000 m
28. Egy forgalmi lámpa olyan kereszteződésben áll, ahol 40 km/ó sebességkorlátozás
érvényes. A kereszteződés felé a maximálisan megengedett sebességgel gépkocsi
közeledik. A kocsi maximális lassulása 2 m/s2, a vezető reflexideje 0,5 s. a) Tegyük fel,
hogy a gépkocsi maximális sebességgel haladt és 3 m/s2 egyenletes lassulással fékezett.
Milyen messzire volt a lámpától a fékezés megkezdésének pillanatában (amikor a lámpa
éppen sárgára váltott), ha éppen a stop-vonalon állt meg. b) Milyen hosszú volt a sárga
jelzés időtartama, ha a lámpa pontosan a kocsi megállásának pillanatában váltott pirosra?
MEGOLDÁS:
1. Egyenesvonalú egyenletes és egyenletesen lassuló mozgás

a 2
2. s = s1 + s2 = v 0 t1 + v 0 t 2 + t
2 2
t1 a vezető reflexideje
v0 a kocsi sebessége, amivel a kereszteződés felé közeledik
vt = 0 v 0 + at 2 = 0
v0
t2 = −
a
km
40 1111
,
h
3. b) t2 = = = 5,56 s t1 = 0,5 s
m 2
2 2
s
2
a) s = 1111
, ⋅ 0,5 + 1111
, ⋅ 5,56 − ⋅ 5,56 2 = 36,41 m
2
4. v 0 − at 2 = 1111
, − 2 ⋅ 5,56 = 0
29. A 42 km és l94 méter hosszú Los Angeles-i maratoni távot l987-ben Art Boileau nyerte 2
óra l3 perc és 9 másodperces idővel. a) Mennyi volt Art Boileau átlagsebessége? b) A 34
km-es jelzésnél Boileau 2,5 perccel vezetett a második helyen futó ellenféllel szemben, aki
a célvonalon 30 másodperccel a győztes után haladt át. Tegyük fel, hogy Boileau a távot
végig egyenletes sebességgel tette meg, valamint, hogy amikor a győztes a 34 km-es jelhez
érkezett, akkor a második helyen futó is vele azonos sebességgel futott. Mekkora átlagos
gyorsulással kellett ezután a második helyen futó atlétának mozognia?
MEGOLDÁS:
1. Változó egyenesvonalú mozgásra átlagsebesség. Egyenesvonalú egyenletes mozgások.

2. ∆s = 42 km 194 m − 34 km = 8194 m
∆s
t ArtBoileau = Art Boileau ideje a 34. kőtől a célig
v
t 2 .helyett = t A. B − 2 perc A 2. helyezett ideje ezen a távon
a 2
∆s = v 0 t 2 + t v0 = v
2 2
(∆s − v t )2
a=
0 2
2
t 2
42194m 42194m m
3. a) v= = = 5,28
2h13 p9 s 7989 s s
(8194 − 5,28 ⋅ 1492)2 m

b) a= 2 = 2,85 ⋅ 10 −4
1492 s2
8194
t A. B = = 1552
5,28
t 2 . = t A. B − 60s = 1492
2,8 ⋅ 10 −4
4. ∆s = 5,28 ⋅ 1492 + ⋅ 1492 2 = 8194 m
2
30. Két autó vakmerően frontálisan rohan egymás felé ütközési próbapályán. Sebességük
rendre 25 m/s és szintén 25 m/s. A két vezető ugyanabban az időpontban lép a fékre és
megállásig egymással egyenlő és egyenletes lassulással mozog. Ezzel a lassulással 20 m/s
kezdősebességről indulva 4,7 s alatt tudnának megállni. Milyen távol voltak egymástól a
gépkocsik a fékezés megkezdésének pillanatában, ha éppen a frontális összeütközés előtt
tudtak megállni?
MEGOLDÁS:
1. Egyenesvonalú egyenletesen lassuló mozgások.

∆v1 ∆v 2 v 0
2. a= ∆t 2 = =
∆t1 a a
a 2
s1 = v 0 ∆t 2 + ∆t
2 2
a 2
s 2 = v 0 ∆t 2 + ∆t
2 2
s = s1 + s2 = (v 0 + v 0 )∆t 2 + a ⋅ ∆t 22 = 2v 0 ∆t 2 + a∆t 22
m
∆v 20
s = 4,26 m
3. a= 1 =
∆t 1 4,7 s s2
∆v 2 v 0 25
∆t 2 = = = = 5,87 s
a a m
4,26 2
s
a
s = 2v 0 ∆t 2 + 2 ∆t 22 = 2 ⋅ 25 ⋅ 5,87 − 4,26 ⋅ 5,87 2 = 146,7
2
31. Egy kődarabka válik le a kút pereméről és a vízbe hull. a) Milyen mély a kút, ha a kő
csobbanását a leválás után 2,4 másodperccel halljuk meg? (A hang sebessége az adott
hőmérsékleten 336 m/s.) Mekkora hibát követünk el a mélység meghatározásában, ha a
hang terjedéséhez szükséges időt elhanyagoljuk?
MEGOLDÁS:
1. Egyenesvonalú egyenletesen gyorsuló és egyenletes mozgás.

g 2
2. s= t s: a kút mélysége
2 1
t1: a,íg a lő leér a vízhez
t2: amíg a csobbanás hangja fölér
t = t1 + t 2 t 2 = t − t1 c: a hang sebessége
t = ct 2 = c(t − t1 ) = ct − ct1
g 2
2 1
g 2
t + ct1 − ct = 0
2 1
2c 2c
t12 + t1 − t = 0
g g
2c 4c 2 8c
− ± + t
g2
(t )
g g
1 1, 2 =
2
− 2 ⋅ 336 4 ⋅ 336 2 8 ⋅ 336

± + ⋅ 2,4
3. (t )1 1, 2 =
9,81 9,812
2
9,81
= c = 336
m
s
t = 2,4 s
70,82
−
2
− 68,5 ± 4692 + 657,6 − 68,50 ± 73,14
= = =
2 2
2,32 s
Tekintve, hogy időről van szó a – gyök érvénytelen.
t1 = 2,32 s
t 2 = 2,4 − 2,32 = 0,08 s
A hiba mértéke, ha nem vesszük figyelembe, hogy a hang terjedése időt igényel:
0,08
⋅ 100 = 3,33%
2,4
s = c ⋅ t 2 = 336 ⋅ 0,08 = 26,88
g 2 9,81
4. s= t1 = ⋅ 2,32 2 = 26,40 ≅ 26,88
2 2
32. Galilei egy ún. ”páratlan szám” szabályt állapított meg a szabadon eső testek mozgására
vonatkozóan. A szabály következő: Ha egy nyugalomból induló test az első másodpercben
5 m-t tesz meg, akkor a következőben 3×5 m-t, a harmadikban 5×5 m, a negyedikben 7×5
m és így tovább. Mutassuk meg, hogy ebből a szabályból az x = 5t2 út-idő összefüggés
adódik, ahol x a teljes utat, t pedig a teljes eltelt időt jelöli!
n
(Útmutatás: ∑ X = n(n + 1) / 2 )
x=1
MEGOLDÁS:

2. Az összes megtett út egyenlő az egyes másodpercek alatt megtett útszakaszok
összegével.
n n n
 n( n + 1) 
X = ∑ X n = ∑ 5(1 + 3 + 5.........) = 5∑ 2n − 1 = 5 ⋅ 2 − n =
n =1 n =1 n =1  2 
= (n 2 + n − n)5 = 5n 2 De n az eltelt másodpercek száma, azaz n = t

x=5t2
n
n(n + 1)
∑n =
X =1 2
3. Nincs szükség számolásra
4. Nincs szükség ellenőrzésre
33. Egy 20 m magas épület tetejéről leesik egy cserép. Az épület melletti járdán egy járókelő
közeledik 4m/s sebességgel. Abban a pillanatban, amikor a cserép elindul 7.5 m távolságra
van attól a ponttól, ahol a cserép földet fog érni. A járókelő magassága 1.80 m. Fejére
esik-e a cserép? Ha nem, milyen távolságra ér tőle földet?
MEGOLDÁS:
1. Egyenesvonalú egyenletes mozgás és egyenletesen gyorsuló mzgás.
g 2 2∆h
2. ∆h = t s = v ⋅t t=
2 g
m
3. h1 = 20 m h2 = 1,8 m ∆h = 20 − 1,8 = 18,2 m v=4
s
2 ∆h
t1 = = 1,926 s
g
s = vt = 4 ⋅ 1,926 = 7,7m
7,7-7,5=0,2
A cserép 20 cm-re a sétáló ember mögött lesz fejmagasságban.
De milyen távolságra lesz a cserép az embertől, mikor földet ér?
2 ⋅ 20
A cserép 20 m-ről t2 = s alatt esik le.
9,81
t2 = 2,02 s
Ezalatt a járókelő s = v ⋅ t2 = 4 ⋅ 2,02 = 8,08 m -t tesz meg.
∆s = 8,08 − 7,5 = 0,42 , azaz 42 cm-re az ember mögött ér földet a cserép.
m
4. 7,5m = v ⋅ t ' = 4 ⋅ t' t’ amíg a sétáló ember a zuhanó cseréppel egy vonalba ér.
s
7,5
t' = = 1,875 s
4
Ugyanebben a pillanatban a cserép
9,81
∆h' = 20 − 1,8752 = 2,76 m -re van a talajtól.
2
34. Egy leejtett kődarab útjának a talajra érkezés előtti utolsó harmadát 1,0 s alatt teszi meg.
Milyen magasról esett le a kő?
MEGOLDÁS:

g 2
2. s= t
2
s a magasság, ahonnan leesik, t az az idő, ami alatt földet ér.
2s g 2
= t t1 az az idő, amíg az út 2/3-át megteszi a kő
3 2 1
2s 4s
t= t1 =
g 3g
3. t − t1 = 1
2s 4s g
− =1 ⋅
g 3g s
4 g
2− = négyzetre emelem mindkét oldalt
3 s
4 8 g
2+ −2 =
3 3 s
g 9,81
s= = = 145,8
10 2 0,0673
−4
3 3
2s 2 ⋅ 145,8
4. t= = = 5,45 s
g 9,81
2
2 ⋅ 145,8
t1 = 3 = 4,45 s t − t1 = 1 s
9,81
35. Egy hajó 40 km-t északra, majd 50 km-t 60°-os szögben délnyugatra vitorlázik. Adjuk
meg az eredő elmozdulás nagyságát és irányát. (A Föld görbületétől tekintsünk el.)
MEGOLDÁS:
1. Elmozdulás két dimenzióban.

2., 3.
(y)
40
25
NY K
60° 40 − 25 3 (x)
Fe
25 3
50
50
S x1 = 0 S x2 = −50 ⋅ cos 60° = − = −25
2
50 ⋅ 3
S y1 = 40 S y2 = 50 ⋅ sin 60° = = 25 3
2
Sx = x irányú elmozdulás = −25 (nyugat irányú)
Sy = y irányú elmozdulás = 40 − 25 3 = −3,3 (déli irányú)
Se S x2 + S y2 = 3,30 2 + 252 = 25,2 km
3,3
tg α = = 0,13
25
α = 7,4° délnyugatra
36. Egy repülő sólyom 5m/s sebességgel, a vízszintessel 60° szöget bezáró irányban bukik alá.
Milyen sebességgel mozog a Földön az árnyéka, ha a Nap pontosan a fejünk felett van.
MEGOLDÁS:
1. Állandó sebességű 2 dimenziós (síkmozgás)

2., 3.
60°
5 m/s
2,5 m/s
m 1 m
v x = v ⋅ cos 60° = 5
⋅ = 2,5
s 2 s
A sólyom árnyéka a Földön 2,5 m/s-al mozog.
37. Egy motorbicikli 20 m/s sebességgel 3 percig déli irányban mozog, ekkor nyugatra fordul
és két percig 25 m/s sebességgel halad, majd 1 percig 30 m/s sebességgel északnyugati
irányban száguld. A mozgás 6 perces teljes időtartamára határozzuk meg a) az eredő
elmozdulást, b) az átlagsebesség nagyságát
MEGOLDÁS:
se
1. v=
t összes
se = sx2 + s 2y
S x = S1x + S2 x + S3 x
S y = S1y + S2 y + S3y
s3
2. a) sx = − s2 −
2
S3
S y = − S1 +
2
Se
b) v=
t1 + t2 + t3
sy
tg α =
sx
3. ********** ábra helye*******

m
a) s1 = v1t1 = 20 ⋅ 180 s = 3600 m
s
m
s2 = v2 t2 = 25 ⋅ 120 s = 3000 m
s
m
s3 = v3t3 = 30 ⋅ 60 s = 1800 m
s
s3
sx = − s2 − = −3000 − 1276,6 = −4276,6
2
s3
s y = − s1 + = −3600 + 1276,6 = 2323,4
2
se = sx2 + sy2 = 4866,5 m
sy 2323,4
tg α = = = 0,543
sx 4276,6
α = 28,5°
Se 4866,5 m
b) v= = = 13,5
t 180 + 120 + 60 s
38. Egy autó 8 percig 25 km/h sebességgel keleti irányban, ezután 3 percig 40 km/h
sebességgel déli irányban, végül 17 percen át 30 km/h sebességgel délkeleti irányban halad.
Határozzuk meg a) a gépkocsi eredő elmozdulását kilométerben, b) a kocsinak a teljes
útra vonatkoztatott átlagsebességét..
MEGOLDÁS:
1. Egyenletes síkmozgások összetétele
2. se = sx2 + sy2 s1 = v1t1
s3
sx = s1 + s2 = v2 t2
2
s3
sy = − s2 − s3 = v3t3
2
3.
********* ábra helye *********

s3 8 km
sx = s1 + = 9,34km s1 = h ⋅ 25 = 3,33 km
2 60 h
s3 3 km
sy = − s2 − = 8,01 km s2 = h ⋅ 40 = 2 km
2 60 h
17 km
s3 = h ⋅ 30 = 8,5 km
60 h
a) se = sx2 + sy2 = 12,3 km
12,3 km km
b) v= = 26,37
8 + 3 + 17 h
h
60
39. Egy műugró a víz felett 3 m magasban elhelyezett ugródeszkáról a vízszinteshez képest
60°-os szögben, 2 m/s sebességgel rugaszkodik el. Mennyi ideig lesz a levegőben?
MEGOLDÁS:
1. Vízszintes hajítás
2.
vy v0
vx
{
g 2
h = −v y t + t
2
g 2
t − vyt − h = 0
2
v0
vy =
2
v y ± v y2 + 2 gh
t1,2 =
g
1 ± 1 + 2 ⋅ 9,81 ⋅ 3 1 ± 59,86
3. t1,2 = = = 0,89 s
9,81 9,81
− 0,687 s
t = 0,89 s
a negatív gyök idő esetén értelmezhetetlen.
g 2 9,81
4. s = − v0 t + t = −1 ⋅ 0,89 + ⋅ 0,89 2 = 2,995 ≈ 3m
2 2
40. Egy bérház ablakából vízszintes irányban 6 m/s sebességgel labda repült ki. A labda a
ház aljától 10 m távolságban ért talajt. Milyen magasról dobták ki?
MEGOLDÁS:
g 2
2. h= t Nincs függőleges irányú kezdősebesség.
2
s = v0 t
s 10
3. t= = s = 1,67 s
v0 6
9,81 100
h= ⋅ = 13,625 m
2 36
2h 2 ⋅ 13,625
4. t= = = 1,67 s
g 9,81
41. Egy labdát bedobtak egy az eldobás helyétől 23 méterre lévő , 20 méter magasságban lévő
nyitott ablakán. (A ablak saját magasságától eltekintünk.) A labda az ablakon vízszintes
irányú sebességgel repült be. Mekkora volt a) a labda v0 kezdősebessége és b) az elhajítás
ϕ szöge?
MEGOLDÁS:
1. Ferde hajítás
2. v0 x = v0 cosϕ A kezdősebesség x irányú komponense

v0 y = v0 sin ϕ A kezdősebesség y irányú komponense
v x = v0 x
v y = v0 y − gt } A test sebességének x; y komponense egy tetszőleges
időpontban.
Ha az ablakon való berepülés pillanatában a sebesség vízszintes irányú, akkor ebben a

pillanatban
vy = 0
v0 y
v y = v0 y − gt = 0 t=
g
v02 sin 2 ϕ
v02y
h= =
2g 2g
v0 y v02 sin ϕ cosϕ

s = v0 x ⋅ t = v0 x ⋅ =
g g
v02 sin 2 ϕ
h 2g sin ϕ 1 h
= 2 = = tg ϕ tg ϕ = 2
s v0 sin ϕ cosϕ 2 cosϕ 2 s
g
h
3. tg ϕ = 2 = 1,739 h = 20 m s = 23 m
s
b) ϕ = 60°
v02 sin 2 ϕ
h=
2g
2 gh 2 gh 2 19,81 m
a) v0 = = = = 22,87
sin ϕ
2
sin ϕ 0,866 s
g 2 v0 y 22,87 2 ⋅ 0,8662
2
4. h = v0 y ⋅ t − t = = = 20 m
2 2g 2 ⋅ 9,81
v0 ⋅ cosϕ ⋅ v0 sin ϕ
s = v0 x ⋅ t = = 23 m
g
42. Egy lövedéket egy 160 m magas hegycsúcsról a vízszinteshez képest 53,1°-os szögben
lőttek ki. A gránát eltalálta a kilövés helye alatt 160 m, vízszintesen 120 m távolságban
fekvő célpontot. Milyen sebességgel lőtték ki a gránátot?
MEGOLDÁS:
1. Ferde hajítás
2. x = v0 x ⋅ t
g 2
y = − v0 y t + t
2
v0 x = v0 cosϕ
v0 y = v sin ϕ
3. ϕ = 53,1°
x = 120 m
y = 160 m
x = 120m = v0 cosϕ ⋅ t
120 200
t= =
v0 ⋅ 0,6 v0
g 2 200 g 40000
y = − v0 y ⋅ t + t = − v0 sin ϕ ⋅ + ⋅ = 160
2 v0 2 v02
2 ⋅ 160v02 + 2 ⋅ 200 sin ϕ ⋅ v02 = 9,81 ⋅ 40000
v02 (640) = 392400

m
v0 = 24,76
s
200
4. x = v0 ⋅ cosϕ ⋅ t = v0 cos ϕ ⋅ = 200 ⋅ cosϕ = 200 cos 53,1° = 120 m
v0
g 2 200 g 2
y = − v0 y t + t = − v0 sin α ⋅ + t = 160 m
2 v0 2
200
t= − 8,08 s
v0
43. Vízszintes puskacsövet pontosan a 100 m távolságban elhelyezett céltábla közepe felé
tartva a golyó 10 cm-rel a középpont alatt csapódik be. Mekkora sebességgel hagyta el a
golyó a fegyver csövét?
MEGOLDÁS:
x
2. x = v0 t t=
v0
g 2
y= t
2
g x2
y= ⋅
2 v02
g ⋅ x2
v02 =
2y
g
v0 = x
2y
9,81
3. v0 = 100 m x = 100 m y = 0,1 m
2 ⋅ 0,1
m
v0 = 700
s
x 100
4. t= = = 0,143
v0 700
g 2 9,81
y= t = ⋅ 0,1432 = 0,10 m
2 2
44. A vízszinteshez képest 50°-os szögben kilőtt lövedék egy 80 m magas hegycsúcson, a
kilövés helyétől számítva 210 m távolságban talált célba. Mekkora volt a kezdősebessége?
MEGOLDÁS:
1. Ferde hajítás
2.
v0 sin 50°
v0
50°
v0 cos 50°
x
v0 cos 50°⋅t = x t=
v0 cos 50°
g 2
v 0 sin 50°⋅t − t =y
2
x g x2
v 0 sin 50°⋅ − =y
v 0 cos 50° 2 v 02 cos2 50°
g x2
tg 50° x − y =
2 v 02 cos 2 50°
x2
2
g
( tg 50° x − y ) = 2
v0 cos2 50°
x2
v02 =
( tg 50°⋅x − y ) cos2 50°
2
g
gx 2 x g
v0 = = ⋅
2 cos 50° ( tg 50° x − y )
2
cos 50° 2( tg 50° x − y )
m
3. v 0 = 326,7 ⋅ 0,1697 = 55,44 x = 210 m y = 80 m
s
4. 55,44 ⋅ cos 50°⋅t = 210 t = 5,89 s
g 2
v 0 sin 50°⋅t − t = 80 m
2
45. 25 m magas hídról vízszintes irányban hajítottunk el egy követ. A kő becsapódási helyét a
vízszintestől lefelé 45°-os irányban látjuk. a) Mekkora sebességgel hajítottuk el a követ? b)
Mekkora és milyen irányú sebességgel csapódott a kő a vízbe?
MEGOLDÁS:
x
2. v0 t = x x = 25 m t=
v0
********** ábra helye ***********
g 2 g x2
h = 25m = t =
2 2 v 02
gx 2 g
a) v0 = =x
2h 2h
g
b) v tx = v 0 = x
2h
x x
v ty = gt = g = g⋅ = 2 gh
v0 g
x
2h
vt = vtx2 + vty2
vty gh h
tg α = = =
vtx g x
x
h
g 9,81 m
3. a) v0 = x = 25 = 11,07
2h 50 s
m
b) vtx = v0 = 11,07
s
m
vty = g ⋅ t = 2 gh = 22,15
s
m
vt = vtx2 + vty2 = 24,7
s
vty
tg α = =2
vtx
α = 63,43°
vtx
vty
x
4. t= = 2,258s
v0
g 2
h= t = 25 m
2
46. Egy baseball játékos 24 m/s sebességgel, a vízszinteshez képest 53,1°-os szögben (ez a 3-
4-5 típusú háromszögek egyik szöge) üti el a labdát. a) Mennyi ideig repül a labda? b)
Mekkora maximális magasságba emelkedik? c) Mekkora a hajítási távolság? d) Mekkora

és milyen irányú sebességgel rendelkezik a labda 3 másodperccel az elütés után?
MEGOLDÁS:
1. Ferde hajítás
2. **************** ábra helye ******
m 24 24
v0 = 24 v0 y = 4 ⋅ v0 x = 3 ⋅
s 5 5
2v0 y
a) t=
g
v02y
b) hmax =
2g
c) x = v0 x ⋅ t
d) v x = v0 x
v y = v0 y − g ⋅ t
v = v x2 + v y2
24
2⋅4⋅
3. a) t= 5 = 3,914 s A földetérés ideje
9,81
24 2 576
16 ⋅ 2 256 ⋅
b) hmax = 5 = 25 = 61,3
9,812 96,2
24
2⋅4⋅ 3
c) x = 3⋅ 5 = 24 = 56,36
9,81 52 ⋅ 9,81
72 m 96 m
d) vx = vy = − 9,81 = −10,23
5 s 5 s
72
v x0 =
5
v y = −10,23 v3
72 2 m
+ (− 10,23) = 17,66
2
v3 =
5 s
g 2 96 9,81
4. y = v0 y ⋅ t − t = ⋅ 3,914 − ⋅ 3,914 2 = 75,14 − 75,14 = 0
2 5 2
47. Vízszintes sík felett 20 m magasságból, 8 m/s sebességgel, a vízszintessel 50°-os szöget
bezáró irányban követ hajítottunk felfelé. a) Határozzuk meg, hogy a síkhoz képest
mekkora maximális magasságot ér el a kő. b) Mennyi idő telik el míg a kő a talajba
csapódik? c) Mekkora vízszintes távolságot tesz meg a test? d) Mekkora és milyen irányú
sebességgel csapódik a talajba?
MEGOLDÁS:
1. Ferde hajítás
v02y
2. a) hmax = h = h0 + hmax v0 y = v0 sin 50°
2g
v0 y 2( g0 + hmax )
b) t = temelkedés + tesés = +
g g
v0 y
temelkedés =
g
2(h0 + hmax )
tesés =
g
c) x = v0 x ⋅ tösszes
d) v x = v0 x = v0 cos 50°
v y = v0 y − gt = v0 sin 50°−9,81 ⋅ t
v = v x2 + v y2
v02y 82 sin 2 50°

3. a) h = h0 + hmax = 20m + = 20m + = 20 + 1,914 = 21,914 m
2 ⋅ 9,81 2 ⋅ 9,81
v0 sin 50° 2 ⋅ 21,914

b) tösszes = temelkedés + tesés = + = 0,62 + 2,11 = 2,73 s
9,81 9,81
c) x = v0 cos 50°⋅tösszes = 14,04 m
m
d) v x = v0 x = 8 ⋅ cos 50° = 514
,
s
m
v y = v0 y − gt = 8 sin 50°−9,81 ⋅ 3 = −23,3
s
m
, 2 + (− 23,3) = 23,86
v3 = v x2 + v y2 = 514
2
48. Egy labdát függőlegesen feldobunk, hogy az 5 m-rel feljebb elhelyezkedő társunk elkapja.
Társunk a labdát csak akkor tudja elkapni, ha 6 m/s-nál kisebb sebességgel érkezik hozzá.
Mekkora a labda minimális és maximális repülési ideje?
MEGOLDÁS:
1. Függőleges hajítás
m
2. 6 > v 0 − gt ≥ 0
s
m
6 > v − gt
s 0
vö − gt ≥ 0
g 2
h = v0 t − t
2
g 2
h+ t = v0 t
2
h g
v0 = + ⋅t
t 2
m h g h g
6 > v0 − gt = + t − gt = − t
s t 2 t 2
g 2
6t > h − t
2
g 2
t + 6t − h > 0
2
− 6 ± 36 + 2 gh
t1,2 >
g
v0 − gt ≥ 0
h g
+ t − gt ≥ 0
t 2
h g
− t≥0
t 2
2h
≥t
g
− 6 ± 36 + 2 gh
3. t> = 0,57 s
g
2h
t≤ = 1,01
g
tmun = 0,57 s t max = 1,01 s
5 m
4. v01 = + 9,81 ⋅ 0,57 = 1158
,
0,57 s
5 9,81 m
v02 = + ⋅ 1,01 = 9,9
1,01 2 s
g 2
v01 ⋅ tmin − t =5m
2 min
g 2
v02 ⋅ t max − t =5m
2 max
v01 − gt min = 5,99
v02 − gtmax = −0,008
49. A kinematikai egyenletekből kiindulva határozzuk meg egy a vízszintes síkhoz képest α
szög alatt, v0 kezdősebességgel kilőtt lövedék röppályájának egyenletét és az R
lőtávolságot!
MEGOLDÁS:
1. Ferde hajítás
2. v x = v0 x = v0 cos α
v y = v0 y − gt = v0 sin α − gt
a) x = v 0 x t = v 0 cos α ⋅ t
g 2 g
y = v0 y ⋅ t − t = v0 sin α ⋅ t − t 2
2 2
v0 y v0 sin α
teljes repülési idő 2 =2
g g
2v0 sin α v02

b) R = v0 cos α ⋅ = sin 2α
g g
50. Határozzuk meg, hogy milyen α kilövési szög esetén lesz egy lövedék R lőtávolsága
egyenlő a H emelkedési magasságával! (Induljunk ki a kinematikai egyenletekből.)
MEGOLDÁS:
1. Ferde hajítás
2. v x = v0 x = v0 cos α
v y = v0 y − gt = v0 sin α − gt
x = v 0 x t = v 0 cos α ⋅ t
g 2 g
y = v0 y ⋅ t − t = v0 sin α ⋅ t − t 2
2 2
v0 y v0 sin α
teljes repülési idő 2 =2
g g
2v0 sin α v02

R = v0 cos α ⋅ = sin 2α
g g
v02y v02
H= R= sin 2α
2g g
v02yv02
= sin 2α
2g g
v02 sin 2 α v02 sin 2α

=
2g g
sin 2 α = 4 sin α cosα

tg α = 4
α = 76°
51. A kinematikai egyenletek alapján határozzuk meg a v0 kezdősebességgel, α kilövési

szöggel kilőtt lövedék maximális ym emelkedési magasságát!
MEGOLDÁS:
1. Ferde hajítás
v02 sin 2 α
v02y
1. ym = =
2g 2g
52. Egy szöcske vízszintes irányban legfeljebb 1 m távolságra tud elugrani. Feltételezve, hogy
az elugráshoz szükséges idő elhanyagolható, határozzuk meg, hogy vízszintes úton
mekkora maximális sebességgel halad a szöcske, ha mindig a maximális távolságba ugrik.
MEGOLDÁS:
1. Ferde hajítás
v02
2. R= sin 2α (lásd a 49-es példát)
g
3. R =1m
α = 45° → R ekkor maximális
v02 m
R =1m= v0 = 9 R = 9,81 ⋅ 1 = 3,13
g s
m
v x = v0 cos 45° = 3,31 ⋅ 0,0707 = 2,34
s
53. Galilei Két új tudomány című művében azt állítja, hogy „a 45°-nál ugyanannyival nagyobb,
ill. kisebb emelkedéssel (hajítási szöggel) elhajított testek azonos távolságra jutnak el”
Bizonyítsuk be ezt az állítást.
MEGOLDÁS:
1. Ferde hajítás
v02
2. R= sin 2α (lásd a 49-es példát)
g
********* ábra helye***********
3. α 1 = 45°+ β
α 2 = 45°− β
v02 v2
R1 = sin 2(45°+ β ) = 0 sin(90°+2β )
g g
v02 v2
R2 = sin 2(45°−2β ) = 0 sin(90°−2β )
g g
sin(α ± β ) = sin α cos β ± cosα sin β
v02
R1 = (sin 90° cos 2β + cos 90° sin 2β )
g
v02
R2 =
g
( sin 90° cos 2β − cos 90° sin 2β )
sin 90° = 1 cos90° = 0
v02
R1 = R2 = cos 2β
g
54. Felszállás előtt egy helikopter motorját percenként 300 fordulattal járatják be. Mekkora
sebességgel mozog a 4 m hosszú légcsavarszárny csúcspontja?
MEGOLDÁS:
1. Körmozgás
2 rπ
2. v= = 2 rπ n
T
300 300 1 1
3. r=4m n= = ⋅ =5
perc 60 s s
m
v = 2 ⋅ 4 ⋅ 3,14 ⋅ 5 = 125,6
s
55. Egy részecske 10 m/s állandó sebességgel körpályán mozog. Határozzuk meg a
sebességvektor változásának nagyságát és irányát mialatt a részecske a kör kerületének a
harmadát befutja!
MEGOLDÁS:
V1
2.
∆v
V2
v2 -v1 = ∆v
A v2 és a v1 közötti szög 120 fokos, hiszen a mellette lévő szög 60 fokosnak adódik abból a
megfontolásból, hogy a négyszög szögeinek összege 360 fok, így az a szög csak 360 -
2 x 90 - 120 =60 fok lehet csak.
ha a magassága mentén kettévágjuk a háromszöget, már látjuk, hogy ezek a nevezetes egyenlő
oldalú háromszögnek a két fele, amit befogói mentén illesztettünk össze. Innen már
adódik , hogy ∆v = 2 x v 3 /2, azaz v 3

m
3. ∆v = 10 1,73= 17,3
s
iránya a kezdősebesség irányára 120 fok
56. A Hold jó közelítéssel körpályán mozog a Föld körül. Mekkora a centripetális gyorsulása?
(keringési idő 27,32 nap, átlagos távolság a Földtől 3,84 x 108 m)
MEGOLDÁS:
 2rπ 
2
 
v 2
 T  4r 2π 2 4π 2 r
2. acp = = = = 2
r r rT 2 T
4 ⋅ 3,14 2 ⋅ 3,84 ⋅ 108 m 151,44 ⋅ 108 151,44 ⋅ 108 −3 m
acp = = = 10 = 2 ,72 ⋅ 10
(23604 ⋅ 10 )2 557,15 ⋅ 10
3.
(27,32 ⋅ 24 ⋅ 3600)2 s 2 2
s2
57. A Bohr modell szerint a hidrogénatom elektronja 5,29×10–11 m sugarú pályán 2,19×106
m/s sebességgel mozog a magot alkotó proton körül. Mekkora az elektron gyorsulása?
MEGOLDÁS:
v2
2. acp =
r
m2
(2,19 ⋅ 10 ) s 2 2,192 ⋅ 1012
6 2
22 m
3. acp = −11 = −11 = 9 ,06 ⋅ 10
5,29 ⋅ 10 m 5,29 ⋅ 10 s2
58. Vidámparki körhinta vízszintes síkú, 5 m-es sugarú pályán mozog. Mekkora lehet az
utasok maximális sebessége, ha a centripetális gyorsulásuk nem haladja meg a 0,4 g
értéket?
MEGOLDÁS:
v2
2. acp = v = r ⋅ acp acpmax = 0,4 g r =5m
r
m
3. v max = r ⋅ 0,4 g = 5 ⋅ 0,4 ⋅ 9,81 = 4,43
s
v 2 (4,43)
2
4. acp = = = 3,92 = 0,4 ⋅ g

r 5
59. Egy lemezjátszó percenként 33 1/3 fordulatszámmal forgó korongján a tengelytől 10 cm

távolságban ül egy hangya. Mekkora a hangya gyorsulása?
MEGOLDÁS:
v2
2. v = 2rπ n r = 0,1 m a= n = 33,0
r
v 2 4r 2 π 2 n 2 m
3. a= = = 131,5 2
r r s
m
a 1315 , 2
4. n= = s = 33,3
4rπ 2 4 ⋅ 0,1 ⋅ 314
, 2
60. A nagy gyorsulásoknak az emberi testre gyakorolt hatását úgy tanulmányozzák, hogy az
űrhajósokat egy 15 m hosszú rúd végéhez rögzített kabinban vízszintes síkú körpályán
megforgatják. a) Mekkora az űrhajós gyorsulása, ha a kabin 23 fordulatot tesz meg
percenként? b) Hányszorosa ez a gyorsulás a nehézségi gyorsulásnak?
MEGOLDÁS:
1 23 1
2. a) acp = 2rπ n n = 23 = r = 15
perc 60 s
acp
b)
g
23 m
3. a) acp = 2rπ n = 2 ⋅ 15 ⋅ 314
, ⋅ = 36,11 2
60 s
acp 36,11
b) = = 3,68
g 9,81
acp = 3,68 g
61. A modern ultracentrifugákkal 109 g nagyságú centripetális gyorsulást lehet előállítani.

Ezekben az eszközökben a szokásos mechanikai csapágyazás helyett mágneses
felfüggesztést használnak a forgás súrlódásmentessé tételére. A nagy sebességű
ultracentrifugákkal az 50 atomi tömegegységtől a dohány mozaikvírus durván 100 millió
atomi tömegegységéig terjedő tartományban l %-os pontossággal határozható meg a
molekulák atomtömege. A centrifugákban a vizsgált anyagot kicsiny, 10–2 mm-es sugáron
forgatják. a) Mekkora az ultracentrifuga maximális fordulatszáma? b) Mekkora
sebességgel mozog ekkor a vizsgált anyag? (Megjegyzés: Hasonló sugarú kicsiny
acélgolyók a centrifugális hatások következtében 1000 m/s kerületi sebesség körül már
szétrobbannak.)
MEGOLDÁS:
2. a = 109 g r = 10 −2 mm = 10 −5 m
v 2 4r 2π 2 n 2
a= = v = 2rπ n
r r
a 1 a
a = 4rπ 2 n 2 n= 2 =
4rπ 2π r
1 amax 1 109 ⋅ 9,81

3. a) nmax = = ⋅ = 0,5 ⋅ 107 = 5 ⋅ 106
2π r 2 ⋅ 3,14 10−5
m
b) v = 2rπ n = 2 ⋅ 10−5 ⋅ 3,14 ⋅ 5 ⋅ 106 = 314
s
v2 314 2 m
4. a= = −5 = 9,8 ⋅ 109 2
r 10 m s
62. A tipikus pulzárokról úgy hisszük, hogy kb. 40 km sugarú, másodpercenként l fordulatot
tevő, különlegesen sűrű neutroncsillagok. a) Mekkora a neutroncsillag egyenlítőjén
elhelyezkedő részecske gyorsulása?
b) Mekkora a 45. szélességi körön (azaz az egyenlítő és a pólus között félúton) lévő
részecske gyorsulása?
c) Milyen irányban gyorsul a b) kérdés szerint mozgó részecske?
MEGOLDÁS:
v2
2. a) acp = v = 2r π n acp = 4rπ 2 n 2
r
b) ************ábra helye**********
r
r, =
2
r acp
acp, = 4r 2 π 2 n 2 = 4 ⋅ π 2n2 =
2 2
11 4 m
3. a) acp = 4rπ 2 n 2 = 4 ⋅ 40 ⋅ 103 m ⋅ 314
, 2 2 = 157,75 ⋅ 10
s s2
acp 157,75 4 m m
b) acp, = = ⋅ 10 2 = 112 2
2 1,41 s s
c) Az ábra szerinti irányban gyorsul a 45. szélességi fokon lévő test.
63. Chicago az északi szélesség 4l,9 fokán helyezkedik el. Mekkora a város centripetális
gyorsulása a Föld forgása következtében? A föld sugara 6378 km.
MEGOLDÁS:
2. ********ábra helye**********
r, 2rπ
= cosα v = 2r π n =
rF T
v 2 ( 2r π n)
2 2
4r , π 2 4r ,π 2
,
a = , =
,
cp = =
r r, T 2r , T2
3. rF = 6378 km α = 41,9°
r , = rF ⋅ cosα = 6378 km ⋅ cos 41,9° = 6378 ⋅ 0,744 = 4747 km = 4,747 ⋅ 106 m
T = 24h = 24 ⋅ 3600 s = 86400 s

4r , ⋅ π 2 4 ⋅ 4,747 ⋅ 106 ⋅ 9,86 m
a = ,
cp 2 = 2 = 0,025 2
T 86400 s
64. Légturbinával hajtott nagysebességű fogorvosi fúrógép 350 000 fordulat/perc

fordulatszámmal forog. A fúrófej átmérője 1 mm. a) Mekkora a fej egy kerületi pontjának
sebessége? b) Mekkora egy kerületi pont gyorsulása? Hányszorosa ez a nehézségi
gyorsulásnak? c) Mekkora egy kerületi pont tangenciális gyorsulása, ha a fúrót l,2 s alatt
egyenletesen lassulva leállítjuk?
MEGOLDÁS:
1. Egyenletes körmozgás; változó kormozgás

Ca kerületi pont mozgása, a fúrófej mozgása egyenletes, illetve változó forgómozgás
2. a) v = 2r π n
v 2 4r 2π 2 n 2
b) acp = = = 4rπ 2 n 2
r r
acp
g
∆v
c) at =
∆t
1 350000 1
3. a) n = 350000 = = 58333
perc 60 s
10−3
r= m = 5 ⋅ 10− 4 m
2
1 m
v = 2 ⋅ 5 ⋅ 10− 4 m ⋅ 3,14 ⋅ 58333 = 183,17
s s
v 2 33550 7 m
b) acp = = − 4 = 6,71 ⋅ 10
r 5 ⋅ 10 s2
acp
= 6,84 ⋅ 106
g
m
∆v 18317
,
c) at = =− s = 152,64 m
∆t 1,2 s s2
∆t = 1,2 s
m
∆v = 0 − 18317
, = −183,17
s
65. Határozzuk meg az egyenlítő egy pontjának a Föld forgása következtében fellépő
gyorsulását !. Határozzuk meg a Föld Nap körüli keringése miatt fellépő centripetális
gyorsulását ! A Föld sugara 6378 km, keringési ideje a Nap körül 365,3 nap, a Naptól
való átlagos távolsága 1,50 x 1011m.
MEGOLDÁS:
1. Egyenletes körmozgások
v 2  2rπ  1 4rπ 2
2
2. acp = =  ⋅ = 2
r  T  r T
3. r1 = rF T1 = 24 h = 24 ⋅ 3600 s
rF = 6378 km = 6,378 ⋅ 106 m

r2 = a Föld a Naptól való átlagos távolság = 1,5 ⋅ 1011 m

T2 = 365,3 nap = 365,3 ⋅ 24 ⋅ 3600 s
4 ⋅ 6,378 ⋅ 106 ⋅ 3,14 2 2,52 ⋅ 108 −2 m

a) acp = = 9 = 3,34 ⋅ 10
1 24 ⋅ 3600
2 2
7,46 ⋅ 10 s2
4 ⋅ 1,5 ⋅ 1011 ⋅ 3,14 2 59,16 ⋅ 1011 −3 m

b) acp = = 14 = 5,95 ⋅ 10
2 365,3 ⋅ 24 ⋅ 3600
2 2 2
9,95 ⋅ 10 s2
66. Vidámparki 25 m átmérőjű, függőleges síkú óriáskerék 5 fordulat/perc fordulatszámmal

forog. A kereket 9 s alatt lefékezik. Mekkora egy utasnak a gyorsulása (nagyság és irány
szerint) a fékezés után 6 másodperccel? Készítsünk vázlatot, amely feltünteti az óriáskerék
forgásirányát, az utas a gyorsulásvektorát és a gyorsulásvektornak a radiálisan befelé
mutató iránnyal alkotott φ szögét!
MEGOLDÁS:
1. Változó körmozgás
2. ********ábra helye***********
v0 = 2rπ n
∆v
at =
∆t
v2
acp =
r
at
tg ϕ =
acp
1 5 1
3. r = 25 m n=5 =
perc 60 s
1 1 m
v0 = 2rπ n = 2 ⋅ 25m ⋅ ⋅ = 13,08
12 s s
∆t1 = 9 s
∆v = v0
v 2 ( 6 s után) m
acp ( 6 s után) = = 0,76 2
r s
m m m
v6 = v0 − at ⋅ ∆t2 = 13,08 − 1,454 2 6 s = 13,08 − 8,72 = 4,36
s s s
∆t2 = 6 s
m
a = acp2 + at2 = 2,11 + 0,58 = 1,64
s2
at
tg ϕ = = 0,89 ϕ = 41,67°
a
67. Egy sólyom 12 m sugarú, vízszintes síkú íven 4 m/s sebességgel repül. a) Mekkora a
centripetális gyorsulása? b) Mekkora a sólyom gyorsulásának nagysága és iránya, ha
pályájának síkja és íve nem változik, de l,2 m/s2 gyorsulással növelni kezdi sebességét?
MEGOLDÁS:
1. Egyenletes és változó körmozgás

v2
2. a) acp =
r
at
b) a = at2 + acp2 tg ϕ =
acp
2
 m
4 
 s 16 4 m m
3. a) acp = = = v=4 r = 12 m
12 m 12 3 s 2 s
m 1,2
b) at = 1,2 tg α = α = 42,7°
s2 1,3
2
 4
a = 1,2 2 +   = 1,44 + 1,78 = 1,79
 3
68. Egy gépkocsi 10 m/s állandó sebességgel mozog a 80 m sugarú kanyarban. a) Mekkora a
gyorsulása? b) Mekkora a tangenciális gyorsulás, ha a kocsi 6 s alatt megáll a kanyarban?
Hogyan változik a teljes gyorsulás iránya és nagysága ezalatt?
MEGOLDÁS:
1. Egyenletes és változó körmozgás

v2
2. a) acp =
r
∆v
b) at =
∆t
A centripetális gyorsulás egyenletesen csökken, a tangenciális gyorsulás állandó.
Ennek megfelelően, tekintve, hogy
a
tg ϕ = t
acp
ha acp → 0 ; akkor tg ϕ → ∞ ; ϕ → 90°

azaz a gyorsulás iránya egyre inkább megközelíti a tangenciális gyorsulás irányát.
2
 m
 10 
 s 100 m
3. a) acp = = = 1,25 2
80 m 80 s
m
∆v 10
b) at = = s = 1,25 m / 1,67 m
∆t 6s s2 s2
m
∆v = v0 = 10 ∆t = 6 s
s
69. Egy versenyautó 1,6 km kerületű körpályán állandó gyorsulással 64 km/óráról 128
km/órára növeli sebességét, és közben 1,2 km utat tesz meg. a) Mekkora az érintő menti
gyorsulás? b) Mekkora a gépkocsi centripetális gyorsulása, amikor a sebesség l28 km/ó?
MEGOLDÁS:
1. Egyenletesen változó körmozgás

∆v v2 − v1
2. a) at = =
∆t ∆t
v1 + v2
s= ∆t
2
2s
∆t =
v1 + v2
at =
v2 − v1
=
(v2 − v1 )(v2 + v1 ) = v22 − v12
2s 2s 2s
(v 1 + v2 )
v2 k
b) acp = k = 2rπ r=
r 2π
v 2 2π
acp =
k
3. a) k = 1,6 km = 1600 m
km m
v1 = 64 = 17,78
h s
km m
v2 = 128 = 35,56
h s
s = 1,2 km = 1000 m
v22 − v12 1264 − 316 m

at = = = 0,395 2
2s 2400 s
v 2 2π 1264 ⋅ 2 ⋅ 3,14 m
b) acp = = = 4,96 2
k 1600 s
a 2
4. s = v 0 ∆t + ∆t = 800,0 + 399,9 = 1200 m
2
2s
∆t = = 45s
v1 + v2
70. A mesterséges holdak körpályán való egyenletes sebességű mozgása akkor stabilis, ha
centripetális gyorsulásuk a pálya sugarának négyzetével fordítottan arányos. a) Mutassuk
meg, hogy a műhold tangenciális sebessége a pályasugár négyzetgyökével fordítva
arányos. b) Mutassuk meg, hogy az egy fordulat megtételéhez szükséges idő a pályasugár
3/2-ik hatványával arányos.
MEGOLDÁS:
K
2. acp = K tetszőleges állandó
r2
v2 K
a) = 2
r r
K
v2 =
r
K
v=
r
2rπ
b) v=
T
K 2 rπ
=
r T
3
2rπ 2r 2 π
T= =
K K
r
71. Egy versenyautó 210 km/ó sebességgel mozog a 2 km kerületű körpályán, majd egy teljes
kört megtéve egyenletesen lassítva megáll. a) Mekkora az autó tangenciális gyorsulása? b)
Mekkora a centripetális gyorsulás l km-rel a megállás előtt? c) Mekkora ebben a
pillanatban az eredő gyorsulás?
MEGOLDÁS:
∆v
2. a) at =
∆t1
v2 + v1
s= ⋅ ∆t1
2
2s
∆t =
v1 + v2
v2 − v1 v2 − v1 v22 − v12 0 − v12

at = = = =
∆ t1 2s 2s 2s
v1 + v2
v2, − v12
2
b) at =
2s,
(v )
, 2
2 = 2 s ,at + v12
v2 = 2 sat + v12
(v ) , 2
K
= 2rπ = K r=
2
acp
r 2π
(v ) 2π
, 2
=
2
acp
K
c) a 2 = at2 + acp2
v12 3403 m
3. a) at = − =− = −0,85 2
2s 4000 s
s = 2 km = 2000 m
km m
v1 = 210 = 58,3
h s
m
b) v2, = 2 s , at + v12 = − 2000 ⋅ 0,85 + 3403 = 1703 = 41,27
s
acp =
(v ) , 2
2 2π
= 5,35
m
K s2
m
c) a 2 = at2 + acp2 = (− 0,85)2 + 5,352 = 5,41
s2
4. Mekkora utat tesz meg a test, amíg v2, -ről 0-ra csökken a sebessége? s ,, -t
02 − (v2, )
2
= at
2 s ,,
− ( v2, ) − (41,27)
2
− 1703
2
s = ,,
= = ≈ 1000
2at 2 ⋅ −(0,85) − 1,70
Tekintve, hogy addig amíg v1 -ről v2 -re csökkent a sebessége a 2000-ből éppen 1000 m-
t tett meg, ez az eredmény éppen megfelel várakozásainknak.
72. Egy 300 m-es állandó görbületi sugarú úton haladó autó l,2 m/s2 gyorsulással fékezni
kezd. Határozzuk meg az autó gyorsulásának irányát és nagyságát abban az időpontban,
amikor sebessége 15 m/s.
MEGOLDÁS:
1. Egyenletesen lassuló körmozgás

2
 v2 
2. a = a +a = a + 
2 2 2
t
 r cp r
v2
acp =
r
at
tg ϕ =
acp
ϕ a sugáriránnyal bezárt szöge a gyorsulásnak

2
 225 m
3. a = 1,2 2 +   = 2 = 1,41 2
 300  s
m m
at = 1,2 r = 300 m v = 15
s2 s
at 1,2
tg ϕ = = = 1,6 ϕ = 58°
acp 0,75
73. Egy fonalra kötött labdát 0,3 m sugarú, a talaj felett 1,2 m magasban levő, vízszintes síkú
körpályán állandó sebességgel pörgetünk. A fonal hirtelen elszakad és a labda attól a
ponttól 2 m távolságban ér talajt, amelyet úgy kapunk, hogy az elszakadás pillanatában
elfoglalt helyzetét függőlegesen a talajra vetítjük. Mekkora volt a labda centripetális
gyorsulása, amíg körmozgást végzett?
MEGOLDÁS:
1. Vízszintes hajítás, egyenletes körmozgás

2. v 0 x ⋅ ∆t = s
v0 y = 0
g 2
∆t = h
2
2h
∆t =
g
2h
v0 x ⋅ =s
g
g
v0 x = ⋅s
2h
g 2
v 2 ⋅s
acp = = 2h
0x
r r
g 2 m
⋅s 9,81 2 ⋅ 4m m
3. acp = 2h = s = 54,5 2
r 2 ⋅ 1,2m ⋅ 0,3m s
h = 1,2 m s=2m r = 0,3 m
74. Adjuk meg SI-egységben a következőket: a) egy 72 kg tömegű emberre ható gravitációs
erőt, b) egy 720 N súlyú férfi tömegét, c) egy 20 kg-os testre ható gravitációs erőt, d) egy
200 N súlyú test tömegét, e) mekkora eredő erő gyorsít egy 720 N súlyú testet 9,8 m/s2
gyorsulással? f) mekkora eredő erő gyorsít egy 20 kg tömegű testet 9,8 m/s2 gyorsulással?
MEGOLDÁS:
1. Tömegvonzás, Newton 2. törvénye

2. a) G=mg
m
g = 9,81
s2
G
b) m=
g
c) G' = m ,g
G'
d) m =
,,
g
G
e) F =ma= ⋅a
g
f) F =ma
3. a) m = 72 kg
m
G = m g = 72 kg ⋅ 9,81 = 605,32 N
s2
G 720 N
b) m= = = 73,4 kg
g m
9,81 2
s
G = 720 N
m
c) G ' = m, g = 20 kg ⋅ 9,81 = 196,2 N
s2
m, = 20 kg
G '' 200 N
d) m,, = = = 20,39 kg
g 9,81
G '' = 200 N
G
e) F =ma= ⋅ a = 720 N
g
m
G = 720 N a = 9,8
s2
m
f) F = m a = 20 kg ⋅ 9,8 = 196 N m = 20 kg
s2
75. Határozzuk meg: a) Mekkora a tömege a 400 N súlyú szeneszsáknak? b) Mekkora

gravitációs erő hat rá? c) Mekkora a súlya egy 26 kg tömegű gyermeknek? d) Mekkora
gravitációs erő hat rá? e) Mekkora erővel gyorsíthatnánk a szeneszsákot 9,8 m/s2 gyorsulással
felfelé?
MEGOLDÁS:
1. Tömegvonzás, súly, Newton 2. törvénye

2. a) G = mg
G
m=
g
b) Gravitációs erő = súly = G = mg
c) G ' = m, g
d) lásd b)-t
e) ∑F =ma
∑F = F gy −G
Fgy − G = ma
Fgy = G + ma = mg + ma = m( g + a )
G 400 N
3. a) m= = = 40,77 kg
g 9,81
G = 400 N
b) Fgravitációs = G = 400 N
m
c) G ' = m, g = 26kg ⋅ 9,81 = 255N
s2
d) Fgravitációs = G = 255N
e) Fgy = m( g + a ) = 799 N ≈ 800 N
m = 40,77 kg
m
a = 9,8
s2
76. Ha egy ember a Földön legfeljebb 48 kg tömegű testet tud felemelni, mekkorát tudna
felemelni a Holdon? (A nehézségi gyorsulás a Holdon 1,6 m/s2.)
MEGOLDÁS:
1. Tömegvonzás
2. FF = m ⋅ g F
FH = m, g H
FFöld = FHold
m ⋅ g F = m, ⋅ g H
m ⋅ gF
m, =
gH
3. m = 48 kg
m
g F = 9,81
s2
m
g H = 1,6
s2
48 ⋅ 9,81
m, = = 294,3 kg
1,6
m
4. 294,3 kg ⋅ 16 = 470,88 N
s2
m
48 kg ⋅ 9,81 = 470,88 N
s2
77. A Klondike-i aranyláz idején egy aranyásó a kanadai Dawson City-ben, ahol g = 9,82288
m/s2, 1 kg tömegű aranyrögöt talált és Szingapúrba vitte, ahol g = 9,78031 m/s2. a)
Mennyivel kisebb az arany súlya millinewtonban Szingapúrban? c) Mennyit veszít az
aranyásó, ha Dawson City helyett Szingapúrban adja el aranyát? (Mindkét városban 470 S/ -t
fizetnek 31 g aranyért.)
MEGOLDÁS:
1. Tömegvonzás. A példa azért ravasz, mert az arany eladásakor nem annak tömegét mérik,
hanem súlyát, ami a g függvényében változik. De attól függően, hogy ezt a súlyt hogyan
mérik, lehet – a fogalmak pontatlan használata miatt – az eredmény más és más. Például
ha az arany súlyát Szingapúrban egy rugós erőmérővel mérik, amit előzőleg Dawsonban
kalibráltak, akkor az arany „tömegét” Szingapúrban kisebbnek fogják találni. De ha
kétkarú mérleggel mérik, akkor Dawsonban éppen annyinak fogják a „tömegét” találni,
mert Szingapúrban ugyanis
2. Gsúlyok = msúlyok ⋅ g D = marany ⋅ g D
msúlyok ⋅ gS = marany ⋅ gS
gD a Dawsonban mért g
gS a Szingapúrban mért g
a) ∆G = m(g D − gS )
1000
b) Az arany ára Dawsonban ⋅ 470 $
30
Szingapúrban, ha karos mérleggel mérik ugyanennyi, ha rugóssal, akkor
1000 g
⋅ 470 ⋅ S
31 gD
m
3. a) ∆G = 1 kg(9,82288 − 9,78031) = 0,04257 N = 42,57 mN
s2
1000  g 
b) Árkülönbség = ⋅ 470 1 − S  = 61,4 $
31  gD 
78. Egy 5 kg tömegű testre 20 N eredő erőt hat. a) Mekkora a test gyorsulása? b)
Nyugalomból indulva mekkora úton tesz szert a test 8 m/s sebességre?
MEGOLDÁS:
1. a) Newton II. törvényének egyszerű alkalmazása

b) egyenesvonalú egyenletesen gyorsuló kezdősebesség nélkül
F
2. a) F = m⋅a a= F = 20 N m = 5 kg
m
v
b) v = a⋅t t=
a
a 2 a v2 v2 m
s= t = ⋅ 2 = v=8
2 2 a 2a s
m
20 N m 8
3. a) a= =4 2 t= s =2s
5 kg s m
4 2
s
m2
64 2
b) s= s = 8m
m
2⋅4 2
s
m
∆I ∆( mv ) m∆v 8
4. F= = ⋅ = 5 kg s = 20 N
∆t ∆t ∆t 2s
79. Görkorcsolyázó gyerek – nyugalomból indulva 12°-os lejtőn gurul le. Mekkora a gyerek
sebessége 6 m út megtétele után? Rajzoljuk meg a gyerek vektorábráját!
MEGOLDÁS:
1. Egyenesvonalú egyenletesen gyorsuló mozgás

Lejtőmozgás
2. F = m g sin α a = g sin α
a 2 g sin α 2
s= t = t
2 2
2s
t=
g sin α
2s
v = a ⋅ t = g sin α ⋅ = 2 s g sin α
g sin α
3. v = 2 ⋅ 6 ⋅ 9,81 ⋅ sin 12°

80. Egy 720 N súlyú férfi l,25 m/s2 gyorsulással mozog egyenes vonalban a) Mekkora eredő
erő hat rá? b) Nyugalomból indulva mennyi idő alatt éri el a 3,75 m/s-os sebességet?
MEGOLDÁS:
1. Newton II. törvényének egyszerű alkalmazása

G G
2. F = m⋅a G = m⋅ g m= F= ⋅a
g g
720
3. F= ⋅ 1,25 = 91,74 N
9,81
81. Rajzoljuk meg az alábbiakban aláhúzással jelölt testek vektorábráját. Ismételjük meg az
ábrákat úgy is, hogy az erőket a problémához illeszkedő merőleges komponensekre
bontjuk. Írjuk fel ezekre a komponensekre a mozgásegyenleteket: a) Egy végsebességét
már elért (azaz állandó sebességgel eső) lehulló tollpihe. b) Parabolapályájának
csúcspontján repülő futball-labda. c) Egy kanyarban (nem túlemelt útpályán) v állandó
sebességgel, r sugarú körpályán mozgó teherautóban ülő sofőr. d) A pálya legmagasabb
pontján lévő hintázó gyermek. e) A pálya legalacsonyabb pontján lévő hintázó gyermek. f)
Függőleges síkú ív csúcspontján haladó hullámvasút kocsi.
MEGOLDÁS:
1. Erők összegzése
Különböző mozgástípusok
a) egyenesvonalú egyenletes mozgás
b) ferdehajítás
c) körmozgás
d) ingamozgás
e) ingamozgás
f) körmozgás
2. a) G = Fközegellenállás v = áll. a=0
**********ábra helye*********
b) G = mg = ma
a=g
**********ábra helye*********
v2
c) Fcp = m
r
**********ábra helye*********
d) Fe = K + G
**********ábra helye*********
e) Fe = 0 K=G
**********ábra helye*********
d) Fe = K − G
**********ábra helye*********
82. 300 N súlyú kocsit 75 N erővel vízszintes úton vízszintes irányban húzunk. A súrlódás
elhanyagolható. a) Milyen távolságra jut el a nyugalomból induló kocsi 5 s alatt? b)
Mekkora sebességet ér el?
MEGOLDÁS:
1. Egyenesvonalú, egyenletesen gyorsuló

Newton II. törvénye
F a 2 G
2. a= s= t v = a⋅t m=
m 2 g
F F ⋅ g 75 ⋅ 9,81 m
3. a= = = = 2,45 2
m G 300 N s
2,45
s= (6 s) 2 = 44,15 m
2
83. Egy 720 N súlyú ember összecsavart lepedőből font függőleges kötélen menekül egy égő
ház emeletéről. a) Hogyan tud leereszkedni anélkül, hogy a kötél elszakadna, ha a kötél
szakítószilárdsága 650 N? b) Mekkora sebességgel érkezik le, ha az emelet magassága 4,5 m?
MEGOLDÁS:
Egyenesvonalú egyenletesen gyorsuló mozgás
Newton II. törvénye
2. m⋅a = G − K K = G − m⋅a
*********ábra helye**********
G−K
a) a min =
m
a 2 a 2 2s
b) s= t s= t t=
2 2 a
2s
t
a
2s
v = a⋅t = a⋅ = 2 sa
a
720 − 650 720 − 650 m
3. a min = = = 0,95 2
G 720 s
g 9,81
m
v = 2 sa = 2 ⋅ 4,5 ⋅ 0,95 = 2,92
s
84. Az almásláda lejtősre állított, görgős szállítószalagon súrlódásmentesen, nyugalomból

indulva 1,2 s alatt 1,8 m-t tesz meg. Mekkora a lejtő hajlásszöge?
MEGOLDÁS:
1. Lejtőmozgás
egyenesvonalú egyenlegesen gyorsuló mozgás
*******ábra helye*********
2. s = 1,8 m t = 1,2 s
a 2 2s
s= t a=
2 t2
a = g ⋅ sin α
a 2s
sin α = = 2
g t g
2 ⋅ 1,8 m
3. = sin α = 0,2548 α=
m
1,2 2 s 2 ⋅ 9,81
s2
a 2 g ⋅ sin α 2
4. s= t = ⋅ t = 1,7997 ≈ 1,8
2 2
85. Határozzuk meg, hogy mekkora eredő erővel gyorsítható fel egy elektron 5 cm-es úton
nyugalomból indulva 9×105 m/s vízszintes sebességre! Magyarázzuk meg, hogy miért
hanyagolható el a számítás során az elektronra ható gravitációs erő? AZ elektron tömege
9,109 x 10-31
MEGOLDÁS:
1. Newton 2. törvénye
∆v ∆v 1
2. F =ma a= s= ⋅ ∆t 2 = ∆v ⋅ ∆t
∆t ∆t ⋅ 2 2
2s 2s
∆v = ∆t =
∆t ∆t
∆v ∆v ∆v 2 m
F = m⋅ = m⋅ = m⋅ ∆v = 9 ⋅ 105 s = 5 ⋅ 10−2 m
∆t 2s 2s s
∆v
m2
∆v 2 9 2 ⋅ 1010
3. F = m⋅ = 9,109 ⋅ 10 −31 kg s 2 = 737,8 ⋅ 10 −20 N
−2
2s 2 ⋅ 5 ⋅ 10 m
m
G = mg = 9,109 ⋅ 10−31 ⋅ 9,81 = 89,36 ⋅ 10−31 N
s2
F 737,8 ⋅ 10−20
= = 8,25 ⋅ 1011
G 89,36 ⋅ 10− 3
86. Mekkora minimális gyorsulással csúszhat le biztonságosan egy 300 N súlyú gyerek a 250
N szakítószilárdságú kötélen?
MEGOLDÁS:
2. ∑ F = m⋅ a = G − F K
G = 300 N
FKmax = 250 N
3. m ⋅ a min = 300 − 250 = 50 N

300 N
m=
9,81
50 N 9,81 ⋅ 50 m 9,81 m
a= = 2 = = 1,635 2
300 N 300 s 6 s
m
9,81 2
s
87. 4 kg tömegű testre két erő – a lefelé mutató nehézségi erő és egy állandó, vízszintes irányú
erő – hat. A megfigyelések szerint a test nyugalomból indult és 12 m/s2 gyorsulással
mozog. Határozzuk meg, hogy a) mekkora a vízszintes irányú erő? b) milyen irányban
gyorsul a test? c) vajon egyenes vonalon vagy parabolán mozog-e a test?
MEGOLDÁS:
2-3. *******ábra helye**********
Fe = ma
G = mg
a) FX = m2 a 2 − m2 g 2 = m a 2 − g 2 = 27,66
FX 27,66
b) = cos α cosα = = 0,576 α = 54,8°
Fe 4 ⋅ 12
c) egyenesvonalban, tekintve, hogy a ráható erők eredőjének iránya állandó
88. Nyugalomból induló test súrlódásmentesen csúszik le a vízszintessel 30°-os szöget bezáró
lejtőn.
a) Mennyi idő alatt ér el 50 m/s-os sebességet? b) Milyen távolságba jut el ezalatt?
MEGOLDÁS:
1. Lejtőmozgás
2. Fgy = K + G = ma = G ⋅ sin α = mg sin α
v
a) v = a∆t ∆t =
a
a 2
b) s= ∆t
2
9,81 m
3. a = g sin α = = 4,905 ∆v = 50
2 s
m
50
a) ∆t = s = 10,2 s
4,905
4,905
b) s= ⋅ 10,2 2 = 255,2 m
2
89. Egy gépkocsi l8 m sugarú, függőleges síkú, kör alakú domboldalon mozog felfelé. A
domb tetején a vezető tapasztalja, hogy éppen csak érinti az ülést. Mekkora sebességgel
haladt a gépkocsi?
MEGOLDÁS:
. Kényszererők, körmozgás
2. Az, hogy csak érinti az ülést , azt jelenti hogy
K=0
mv 2
mg = G =
r
m
v = r g = 18 m ⋅ 9,8 = 13,3
s
90. A hullámvasút kocsija állandó, 6 m/s-os sebességgel halad át a pálya 6 m sugarú,

függőleges síkú részének tetőpontján. A kocsi és az utasok együttes tömege 1350 kg. a)
Mekkora és milyen irányú a kocsi gyorsulása a tetőponton? b) Mekkora eredő erő hat
ebben a pillanatban a kocsira és az utasokra összesen? c) Mekkora erővel nyomja a pálya a
kocsit a tetőponton?
MEGOLDÁS:
1.Kényszererők, körmozgás
2.
m2
v 2 36 s 2 m
a) a = acp = = =6 2 sugárirányú befelé
r 6m s
v = állandó
m
b) Fe = G − K = ma = 1350kg ⋅ 6 = 8100 N
s2
m
c) K = G − Fe = 1350kg ⋅ 9,81 − 8100 N = 5143,5N
s2
91. Egy 18 m átmérőjű óriáskerék négyet fordul percenként. a) Mekkora az utasok

centripetális gyorsulása? Mekkora erőt gyakorol az ülés egy 40 kg-os utasra b) a pálya
legmélyebb, c) a legmagasabb pontján? d) Mekkora és milyen irányú erőt fejt ki az ülés az
utasra, amikor félúton van a legfelső és a legalsó helyzet között?
MEGOLDÁS:
1. Kényszererők, körmozgás
1
2. n=
T
2rπ 2 ⋅ 18 ⋅ 3,14 m
v= = = 7,536
T 15 s s
1 1 1 60 s
T= = = = = 15s
n 4 4 4
perc 60s
v2 m
a) a= = 316
,
r s2
mv 2
b) K−G=
r
mv 2
K= +G
r
mv 2 m
K= + G = 40 kg ⋅ 3,16 2 + G = 126,4 N + 392,4 N = 518,8 N
r s
mv 2
c) G−K =
r
mv 2
K=G− = 266 N
r
mv 2
d) G + K = Fcp =
r
2
 mv 2 
K =2
 + G2
 r 
2
 mv 2 
K=   + G 2 = 15977 + 153978 = 412,26 N
 r 
G
= sin α = 0,95 α=
K
92. Hintában ülő 30 kg-os gyereket vízszintes F erővel oldalra húzva egyensúlyban tartunk,
miközben a hinta kötele 30°-os szögben áll a függőlegeshez képest. a) Mekkora az F erő?
b) Mekkora erő feszíti ezalatt a hinta kötelét?
MEGOLDÁS:
********ábra helye*********
2., 3. F + G + K = 0 = ma
KY
KY = G = cos30°
K
KY G
KX = F K= =
cos 30° cos 30°
KX 1
a) = sin 30° =
K 2
K
KX = = 170 N = F
2
mg 30 kg ⋅ 9,81 60 ⋅ 9,81
b) K= = = = 339,8 N
cos 30° 3 3
2
93. Egy 9 m-es kötél egyik végét egy fához, másikat egy sárba ragadt gépkocsihoz kötöttük.
A sofőr a kötél közepét 360 N erővel 60 cm távolságba oldalra húzza. Mekkora erőt fejt
ki a kötél a gépkocsira?
MEGOLDÁS:
. Erők összegzése
Newton 2. törvénye a=0 ∑F =0

2. *******ábra helye******
2FY = Fh
Fh
FY =
2
FY 0,6
3. =
F 4,5
4,5 ⋅ FY 4,5 ⋅ 360
F= = = 1350 N
0,6 2 ⋅ 0,6
94. Két diák 9 kg tömegű jelzőtáblát akaszt egymástól 30 m távolságban lévő épületek azonos
magasságú pontjához rögzített kötél középpontjára. A cégtábla belógása a felfüggesztési
pontokat összekötő vízszintes alá 30 cm. Mekkora erő feszíti a kötelet?
MEGOLDÁS:
1. Erők összegzése, Newton 2. törvénye
2. ∑ F = 0, mert a = 0
mg 9,81 ⋅ 9
2 FKY = = = 44,15
2 2
FKY d FKY 9,81 ⋅ 9
= FK X = ⋅ 15 = ⋅ 15 = 2207,25
FK X 15 0,3 2 ⋅ 0,3
F = FK2X + FK2Y = 2207,69
95. Egy egyszerű inga 0,75 m hosszú fonalán 600 g tömegű ingatest lóg. Mekkora erő feszíti
a fonalat akkor, amikor az ingatest 80 cm/s sebességgel lendül át pályájának legalsó
pontján?
MEGOLDÁS:
1. Kényszererők, körmozgás
Newton 2. törvénye
2. Tudjuk, hogy az erők eredőjének, tekintve, hogy a test az alsó ponton átlendülve éppen
körmozgást végez, befelé kell mutatni és mv2/r -rel kell egyenlőnek lennie
mv 2
Fcp = = Fe = K − mg
r
 v2   0,82 
3. K = m + g = 0,6 kg + 9,81 = 6,4 N
 r   0,75 
96. Két, fonallal összekötött 1 kg-os test vízszintes, súrlódásmentes síkon mozog. a) Mekkora
a testek gyorsulása, ha 2,4 N erővel húzzuk őket, az egyik testhez erősített fonallal? b)
Mekkora erő feszíti eközben a testeket összekötő fonalat?
MEGOLDÁS:
Newton 3. Törvénye
2. F = 2,4 N
F12 = F21 ∑F =ma

a) F = ma = (m1 + m2 )a
b) F21 = m1a
F − F12 = m2 a
F12 = F − m2 a
F 2,4 N m
3. a) a= = = 1,2 2
m1 + m2 (1 + 1) kg s
b) F21 = m1a = 1,2 N

m
4. F12 = F − m2 a = 2,4 N − 1,2 ⋅ 1kg = 1,2 N
s2
97. Egy 1,4 m hosszú fonalinga függőleges síkban mozog. Amikor az ingatest sebessége 2,2
m/s, akkor a fonal 20°-os szöget alkot a függőlegessel. Határozzuk meg ebben a
pillanatban a) az ingatest centripetális gyorsulását! b) az ingatest tangenciális gyorsulását!
c) a fonalat feszítő erőt, ha az ingatest tömege 600 g!
MEGOLDÁS:
1. Kényszererők.
Erők összetétele
Változó körmozgás
m = 0,6 kg
m
v = 2,2
s
mv 2 m
2.-3. a) acp = = 2,074 2
r s
mv 2
K − GY =
r
mv 2 mv 2  v2 
K= + GY = + G ⋅ cos 20° = m + g cos 20°
r r  r 
G X G sin 20° m
b) at = = = g sin 20 = 3,35 2
m m s
 v2 
c) K = m g cos 20° = 7,6 N
 r 
98. Súrlódásmentesen forgó csigán átvetett, elhanyagolható tömegű kötél végeire 1,8 és 3,6
kg-os tömeget erősítettünk, majd nyugalomból indítva magára hagytuk a rendszert. a)
Határozzuk meg a testek gyorsulását! b) Mekkora erő feszíti a fonalat, miközben a testek
gyorsulnak? c) Mekkora sebességgel érkezik le 15 cm magasból a 3,6 kg-os test?
MEGOLDÁS:
1. Newton II. törvénye

Newton III. törvénye
m1 = 1,8 kg
m2 = 3,6 kg
s = 0,15 m
2. a) Mivel össze vannak kötve, és a kötél nyúlása elhanyagolható

a1 = a2 = 0
Newton III. törvénye miatt
K1 = K2 = K
m1a = K − m1g
m2 a = m2 g − K +
___________________
(m 1 + m2 )a = (m2 − m1 )g
m2 − m1
a= g
m1 + m2
b) K = m1 (a + g )
a 2 2s
c) s= t t=
2 a
2s
v = a⋅t = a⋅ = 2sa
a
m2 − m1 m
3. a) a= g = 3,27 2
m1 + m2 s
b) K = m1 (a + g ) = 23,54 N
m
c) v = 2sa = 0,99
s
99. 30 fokos lejtő tetejére csigát szerelünk. A csigán átvetett kötél egyik végére, a lejtőre
fektetve egy 10 kg tömegű testet, a másik végére a lejtő függőleges fala mellett lelógatva,
egy m tömegű testet kötöttünk. Mekkora az m tömeg ha tudjuk, hogy a 10 kg tömegű
test 0,2 m/s2 gyorsulással mozog felfelé a súrlódásmentes lejtőn, és a csiga
tengelysúrlódása is elhanyagolható?
MEGOLDÁS:
1. Lejtőmozgás, Newton 2. törvénye
m=?
m
a = 0,2
s
M = 10kg
K1 = K2 = K
a M = am = a
2. M a = K − Fgy = K − M g sin α
ma=mg−K
M a + m a = m g − M g sin α
m( g − a) = M (a + g sin α )
M (a + g sin α )
m=
g−a
10(0,2 + 9,81⋅ sin 30°)

3. m= = 5,31 kg
9,81 − 0,2
4. Ha közös rendszernek tekintjük

(m + M )a = m g − Fgy
100. A vízszintes padlón 1,8 m/s sebességgel csúszó doboz 2 másodperc alatt megáll.
Mekkora a doboz és a padló közötti csúszó súrlódási együttható?
MEGOLDÁS:
1. Súrlódási erő
Egyenesvonalú egyenletesen lassuló mozgás
2. vt = v0 + a t vt = 0
0 = v0 + a t
v0
a=−
t
v0
F = m a = −m
t
Fs = µ G = µ m g
v0
m =µmg
t
v0
M=
tg
1,8
3. µ= = 0,09
2 ⋅ 9,81
4. Energiamegmaradással is lehet
1 2
E= mv = Fs ⋅ s = µ m g s
2
v2
µ= = 0,09
2 gs
a 2 v vt
s = v0 t + t = v0 t − 0 t 2 = 0 = 1,8 m
2 2t 2
− v0
a=
t
101. Jégen csúszó szánkó súlya a rajta ülőkkel együtt 120 N. A szánkó és a jég közötti
súrlódási együttható 0,070. a) Mekkora vízszintes erővel tartható egyenletes sebességű
mozgásban a szánkó? b) Mekkora vízszintes irányú erővel mozgatható a test 0,60 m/s2
gyorsulással?
MEGOLDÁS:
Newton 2. torvénye
G
G = 120 N m= = 12,23 kg Fa = gyorsítóerő
g
Fs = µ G
m
µ = 0,07 a2 = a = 0,6
s2
a) v = állandó
b) Fa − Fs = m a
Fa = m a + Fs = m a + µ G
3. a)
b)
102. Mekkora a tapadási súrlódási együttható, ha egy jégen csúszó 120 N súlyú szánkó az
előző feladat esetén a szánkó nyugalomból való kimozdításához 10 N erő szükséges?
MEGOLDÁS:
1. Súrlódás (Tapadási)
Fs = µ 0G
Fs 10 N
2. µ0 = =
G 120
10 N
3. µ0 = = 0,083
120
103. Egy gyerek a parttól 12 m-re áll egy befagyott tavacska jegén. Csizmája és a jég közötti
nyugalmi súrlódási együttható 0,05. Határozzuk meg azt a minimális időt, amely alatt
kisétálhat a partra, ha megcsúszás nélkül lépked?
MEGOLDÁS:
1. Súrlódás (Tapadási)
egyenesvonalú egyenletesen gyorsuló mozgás
Fmax
2. Fmax = m amax amax = = µ0 g
m
Fmax = µ0mg
a 2 2s 2s
s= t tmin = =
2 a µ0 g
2s
3. tmin = = 6,95 s
µ0 g
a 2 M0 g 2
4. s= t = t = 1185
, ≈ 12 m
2 2
104. Rakodórámpán láda fekszik. Ha a rámpa szöge 30°-os, akkor a láda megcsúszik.
Amennyiben a csúszó láda alatt a lejtő hajlásszöge 20°-ra csökken, akkor a láda mozgása
egyenletessé válik. Határozzuk meg a láda és a lejtő közötti a) csúszási és b) tapadási
súrlódási együttható értékét!
MEGOLDÁS:
1. Lejtőmozgás, súrlódás
2. a) v = áll
∑F = 0 FS = Fgy
Itt a lejtő gyorsító ereje épp legyőzi a tapadási súrlódási erőt

µ0mg cosα = mg sin α
µ0 = tg α = 0,57
b)
v = áll ∑F =0
Itt a csúszási súrlódási erőt egyenlíti ki a gyorsítóerő.
µmg cosα = mg sin α
µ = tg α = tg 20° = 0,36
105. Egy 40°-os lejtőn a már mozgásba hozott test magára hagyva egyenletes sebességgel
csúszik le. Mekkora a test és a lejtő közötti csúszó súrlódási együttható?
MEGOLDÁS:
1. Lejtőmozgás
Súrlódási erő
2. mg sin α = µmg cosα
µ = tg α
3. µ = tg 40° = 0,83
106. 5 kg tömegű test csúszik le a vízszinteshez képest 41°-ban hajló lejtőn. A test és a lejtő
között a csúszási súrlódási együttható 0,3. a) Határozzuk meg a súrlódási erőt! b)
Mekkora gyorsulással csúszik le a test?
MEGOLDÁS:
Lejtőmozgás
α = 40°
m = 51 g
µ = 0,3
2. a) Fs = µ m g cos α
b) a=
∑ F = mg sin α − µmg cosα = g( sin α − µg cosα )
m m
3. a) Fs = 111
, N
m
b) a = 4,21
s2
107. A vízszintessel 60°-os szöget bezáró lejtőn egy test g/2 gyorsulással csúszik le. Mekkora
a csúszó súrlódási együttható a test és a lejtő között?
MEGOLDÁS:
g
a= α = 60°
2
m g sin α − µ m g cos α
2. a= = g sin α − µ g cos α
m
a
− sin α
g
−µ=
cosα
a
sin α −
g
µ= = 0,73
cos α
108. Egy 32°-os egy 400 N súlyú ládát állandó sebességgel eresztenek le egy lejtőn úgy, hogy
a ládát tartó kötél párhuzamos a lejtő síkjával, és át van vetve egy lejtő csúcsára szerelt
csigán, és a végét egy munkás húzza. Mekkora erővel húzza a munkás a kötelet, ha a
láda és a lejtő között a csúszó súrlódási együttható 0,25? (A csiga tengelysúrlódása
elhanyagolható.)
MEGOLDÁS:
G = 400 N
µ = 0,25
2. ∑F = m a = 0
K + Fs = Fgy
K = Fgy − Fs
Fgy = m g sin α
Fs = µ m g cos α
K = mg sin α − µmg cosα = mg( sin α − µ cosα )
3. K = 400(0,53 − 0,25 ⋅ 0,84) = 128 N
109. Egy 15 m/s sebességgel haladó targoncán ládát szállítanak. A láda és a targonca platója
közötti nyugalmi súrlódási együttható 0,4. Mekkora az a minimális út a targonca
lefékezéséhez, amelynél a láda még nem csúszik meg?
MEGOLDÁS:
1. Súrlódás
2. A súrlódási erő tudja csak együtt lassításra kényszeríteni a ládát.
µ 0mg
amax = = −µ0 g
m
vt2 − v02 = 2 sa
v02 + 2 sa max = 0
v02 − v02 v2
S sum = − = = 0
2a max − 1µ0 g 2 µ0 g
3. smin = 45,87 m
110. Két, vízszintes síkon fekvő 1kg-os testet fonallal kötöttünk össze. A testek és a sík
közötti csúszási súrlódási együttható 0,5. a) Mekkora vízszintes irányú F erővel
mozgathatjuk a testeket 2 m/s2 gyorsulással? b) Mekkora erő feszíti ezalatt az összekötő
fonalat?
MEGOLDÁS:
1. Súrlódás
F
Fh
12 kg 12 kg
FS1 FS2
m1 = m2 = 1 kg
m
a=2
s2
F=?
M = 0,5
FS1 + FS2 = FS = µ (m1 + m2 )g
∑ F = F − µ(m + m )g = (m
h 1 2 1 + m2 )a
F = (m + m )(a + µg )
h 1 2
3. Fh = (1 + 1)(2 + 0,5 ⋅ 9,81) = 13,81 N
111. Határozzuk meg, hogy mekkora F erő szükséges egy 5 kg tömegű doboz vízszintes sík
menti egyenletes mozgatásához, ha egy, a vízszintessel 45°-os szöget bezáró kötél
segítségével húzzuk? (A csúszó súrlódási együttható 0,5.)
MEGOLDÁS:
1. Súrlódás
m = 5 kg
α = 45°
µ = 0,5
2. 0 = ∑ Fx = F cosα − Fs = F cosα − µK = F cosα − µ (mg − F sin α )
∑F y = mg − F sin α − K = 0
K = mg − F sin α
F cos α = µ (mg − F sin α )
F ( cos α − µ sin α ) = µmg
µmg
F=
cosα − µ sin α
0,5 ⋅ 5 ⋅ 9,91 2 ⋅ 0,5 ⋅ 5 ⋅ 9 ,81

3. F= = = 2 ⋅ 5 ⋅ 9,81 = 69,4 N
1 1 0,5
− 0,5 ⋅
2 2
112. Egy 4 kg tömegű testet F = 20 N erővel húzunk, egy a vízszintessel 30°-os szöget
bezáró kötéllel ?. Mekkora a test gyorsulása, ha a test és a talaj közötti csúszó súrlódási
együttható 0,2?
MEGOLDÁS:
1. Súrlódás
α = 30°
m = 42 kg
µ = 0,2
2. ∑F x = F cos α − Fs = F (cos α + µ sin α ) − µ mg
∑F x = F cos α − Fs = F cos α − µ mg + µF sin α

∑F 0 = mg − K − F sin α = 0
K = mg − F sin α
Fs = µ K = µ mg − µ F sin α
∑F x = F ( cos α + µ sin α ) − µ mg = ma
20 N  3 1 5 ⋅ 1,713 1
a=
F
m
( cos α + µ sin α ) − µmg = 
4 kg  2
+ 0,2 ⋅  − 0,2 ⋅ 9,81 =
2 2
+ − 1,96 = 2,8225
2
113. Egy munkás 200 N súlyú megrakott ládát húz egyenletes sebességgel, 55 N erővel érdes,
vízszintes talajon. Az erő iránya 35°-os szöget alkot a vízszintessel. a) Mekkora a talaj és
a test közötti csúszó súrlódási együttható? b) Mekkora ugyanilyen irányú erővel lehetne
a ládát l,3 m/s2 gyorsulással húzni?
MEGOLDÁS:
1. Súrlódás
2. a) v = állandó
Fs = Fx = µK = µ (G − F sin α )
G = Fy + K F cosα = µF sin α
K = G − Fy = G − F sin α
F cos α
µ= = 0,27
G − F sin α
m
b) a = 1,3
s2
Fx − Fs ( Fx − Fs ) Ga
a= = + µK = Fx
m G g
Ga
+ µG − µF sin α = F cosα
g
F ( cos α + µ sin α ) = µG + G
a
g
a
µG + G
g
G=
cosα + µ sin α
55 cos 35°
3. a) µ= = 0,27
200 − 55 ⋅ sin 35°
1,3
0,27 ⋅ 200 + 200 ⋅
9,81 107
b) F= = = 109 ,85 N
cos 35°+0,27 ⋅ sin 35° 0,82 + 0,27 ⋅ 0,57
114. Egy körhinta 12 s alatt fordul körbe. A körhinta középpontjától 3 m távolságban 45 kg-
os gyerek ül. a) Mekkora a gyorsulása? b) Mekkora vízszintes irányú súrlódási erő hat a
gyerekre (székének sem támlája, sem kapaszkodója nincsen)? c) Mekkora minimális
tapadási súrlódási együttható szükséges, hogy a gyerek ne csússzon meg?
MEGOLDÁS:
1 Súrlódási erő.
Körmozgás
mv 2 m ⋅ 4r 2 π 2 4rπ 2 m
2. Fs = Fcp = = =
r rT 2 T2
Fs
Fs = µt ⋅ Fny = µt G µt =
F
2rπ
v=
T
4 ⋅ 3 ⋅ 3,14 2 ⋅ 45
3. Fs = = 141,3 N
12 2
141,3
µt = = 0,32
45 ⋅ 9,81
115. Egy vízszintes síkon fekvő 3 kg-os hasáb és a sík közötti súrlódási együttható 0,260.
Mekkora F erő szükséges ahhoz, hogy a hasáb 1,2 m/s2 gyorsulással mozogjon, ha a
kötelet, melyhez hozzá van kötve a test egy rögzítetlen tengelyű csigán átvetve egy
falhoz kötjük, és a testet a csigához rögzített kötél segítségével húzzuk? (A csiga tömege
és a tengelysúrlódás elhanyagolható?)
MEGOLDÁS:
Súrlódási erő
********ábra helye********
m
a = 1,2
s2
m = 3 kg
µ = 0,26
2. F1 − Fs = ma
F1 = ma + Fs = ma + µmg = m(a + µg )
F = 2 F1 = 2 ⋅ m(a + µg )
 m m
3. F = 2 ⋅ 3 kg 1,2 2 + 9,81 ⋅ 0,26 2  = 22 ,5 N
 s s 
116. Egy vidámparkban függőleges tengelyű, nagy méretű, belül üres henger forog. Az
utasok úgy helyezkednek el, hogy nekitámasztják hátukat a henger belső falának.
Meghatározott sebességet elérve a padlót leeresztik a bentlévők alól. Az utasok azonban
a fal és a hátuk között ébredő súrlódási erő miatt nem csúsznak le. Határozzuk meg,
hogy mekkora minimális µt tapadási együttható szükséges ahhoz, hogy az R sugarú
hengerben v sebességgel utazó ember ne csússzon le!
MEGOLDÁS:
1. Súrlódás
Körmozgás
mv 2
2. K=
R
mv 2
Fs = µt K = µt
R
Fs = G
mv 2
mg = µt
R
Rg
µt =
v2
117. Mutassuk meg, hogy a v sebességgel haladó gépkocsi, ha a tapadási súrlódási együttható
az út és a kerekek között µt, nem állítható meg csúszás nélkül v02/2gµt - nél rövidebb
úton! (Vegyük észre: Mivel általában µk<µt, ha az autó megcsúszik, akkor a fékút nő.
Emiatt vészhelyzetben is csak annyira érdemes a féket nyomni, hogy a kerekek még
éppen ne blokkoljanak, s így az autó ne csússzon meg.)
MEGOLDÁS:
1. Súrlódás
Energiamegmaradás
Súrlódási erő
1 2
2. mv = Fs ⋅ S = µt ⋅ mgs /:m
2
v2
s=
2 µt g
118. 3 kg-os felső és 5 kg-os alsó hasáb között a tapadási súrlódási együttható 0,4, a
vízszintes sík súrlódásmentes. Mekkora maximális vízszintes F erővel húzhatjuk az alsó
testet, ha azt akarjuk, hogy a felső test ne csússzon meg rajta?
MEGOLDÁS:
1. Súrlódás
m=3kg µt = 0,4
F
M = 52 kg
2. M a = F − K F = (m + M )a
K=ma ma = µt mg /:m
Ma = F − ma a = µt g
m
3. a = 0,4 ⋅ 9,81 = 3,924
s2
119. Két, 5 és 7 kg-os érintkező hasáb fekszik a vízszintes, súrlódásmentes talajon. a)

Mekkora vízszintes F erővel toljuk az 5 kg tömegű testet, hogy a rendszer 2 m/s2
gyorsulással mozogjon? b) Mekkora erővel hat ezalatt a 7 kg-os hasáb az 5 kg-os testre?
MEGOLDÁS:
m
a=2
s2
F
M = 7 kg
m = 5 kg
1. Newton 2., 3. törvénye

2. Ma=K
3. F = (5 + 7) ⋅ 2 = 24 N
7 ⋅ 2 = K = 14 N
120. Egy 500 kg tömegű ló 100 kg tömegű szánt húz l m/s2 gyorsulással. A szán és a talaj
között 500 N súrlódási erő ébred. Határozzuk meg, hogy a) mekkora erő feszíti a
kötelet, b) mekkora súrlódási erő hat a lóra! c) Igazoljuk, hogy az egész rendszert a Föld
által kifejtett teljes súrlódási erő gyorsítja l m/s2 gyorsulással
MEGOLDÁS:
1. Súrlódás
Newton törvényei
m
a=1
s2
FS = 500 N
SZÁN
2. M a = FS −K
LÓ
m a = K − FS
SZÁN
a) K = m a + FS
SZÁN
b) FS = Ma+K
LÓ
c) ( m + M )a = FS − K + K − FS = FS − FS
LÓ SZÁN LÓ SZÁN
121. A vidámparki elvarázsolt kastélyban 2 m sugarú, vízszintes tengelyű henger percenként

l0 fordulatot tesz meg. A henger felfelé emelkedő oldalán állandó h magasságban,
nyugalmi helyzetben egy gyerek ül. A gyerek és a henger között a csúszási súrlódási
együttható µk = 0,40. Határozzuk meg a h magasságot!
MEGOLDÁS:
2. 10
n=
perc
60
T= = 6s
10
R = 2m
µ k = 0,4
Fr = sugárirányú erő
Ft = érintő irányú erő
A kisfiú nyugalomban van
ΣF = 0 ΣFr = 0 K = Gr
ΣFt = 0 Gt = Fs = µK
Gt µK
Fs = µk = = µ = tg α
Gr K
R−h
= cosα
R
R − h = R cosα h= R(1-cos α )
3. tg α = 0,4
α = 21,8o
cosα = 0,9285
h = 2 ⋅ (1 − 0,9285) = 0,143m
122. 900 kg tömegű gépkocsi 100 km/ó sebességgel száguld egy 350 m sugarú (túlemelés
nélküli) kanyarban. a) Mekkora súrlódási erő hat a gépkocsira? b) Mekkora szögben
kellene a vízszinteshez képest túlemelni az úttestet, hogy az adott sebességnél a súrlódási
erő zérus legyen? c) Mekkora súrlódási erő hatna a b) esetben az 50 km/ó sebességgel
haladó autóra? Megjegyzés: Milyen irányú lenne ez a súrlódási erő?
MEGOLDÁS:
1. Súrlódási erő R = 350m

Körmozgás ν = 100km / h = 27,78m / s
mυ 2
2. a) Fs =
r
A súrlódási erő gyorsítja, azaz F s =Fcp
mυ 2
Fs =
R
b) A lejtőnek a kocsira ható kényszererejének vízszintes összetevője tartja körpályán
az autót
mν 2
K sin α =
R
K cosα = mg
ν2
tg α =
Rg
c) ΣFy = 0 K cosα + Fs sin α − G =0
mν 2
ΣFx = = K sin α − Fs cosα
R
mν 2
K sin α = + Fs cosα
R
sin α
K cosα = mg − Fs sin α t gα =
cosα
mν 2 / R + Fs cosα
tg α =
mg − Fs sin α
mv 2
mg tg α − Fs ⋅ tg α ⋅ sin α = + Fs cos α
R
sin 2 α mv 2
Fs (cosα + ) = mg tg α −
cosα R
mv 2
mg tg α −
R
Fs =
sin α
2
cos α +
cos α
900 ⋅ 27,782
3. a) Fs = = 1984 N
350
27,78 2
tg α = = 0,2247
b) 350 ⋅ 9,81
α = 12,66o
2
 50 
900 
 3,6 
900 ⋅ 9,81 ⋅ 0,2247 −
c) Fs = 350 = 1451,56 N
cos 12,66°+ tg 12,66°⋅ sin 12,66°
123. Vidámparki körhinta körben elhelyezkedő kis cellákból áll, amelyekben az utasok a külső
falnak támaszkodva állnak, mialatt a hinta. Az állandó szögsebességgel forgó szerkezet
ezután lassan a vízszinteshez képest 60°-os szögbe emelkedik. Mekkora minimális
sebességgel kell forognia az eszköznek ahhoz, hogy az 5 m sugarú pályán elhelyezkedő
utasok tartóhevederek és súrlódás hiányában se zuhanjanak ki?
MEGOLDÁS:
1. Kényszererők
Körmozgás
Newton 2. törvénye R= 5 m
mv 2
2. G cosα + K =
R
v=min k=0
vmn = Rg cosα
3
3. v min = 5 ⋅ 9,81⋅ = 6,52m / s
2
2rπ
v= = 2rπ n
T
v 6,52
n= = = 0,208
2rπ 2 ⋅ 5 ⋅ 3,14
124. Mekkora munka árán vihető fel 2 tonna tetőcserép a földszintről a 9 m magas tetőre?
MEGOLDÁS:
1. Munkavégzés gravitációs erőtérben

2. mgh=W m=2t= 2⋅10 3 kg h= 9 m
3. W=2⋅10 3 ⋅9⋅9,81J= 176580J
125. Egy fiú a vízszintessel 25°-os szöget bezáró kötéllel érdes, vízszintes talajon, egyenletes
sebességgel húz egy ládát. Mekkora a kötélerő, ha a fiú 5 m-es úton 1,2 kJ munkát
végzett?
MEGOLDÁS:
1. Newton II. törvénye, súrlódás

2. W = F ⋅ s = F ⋅ s ⋅ cosα
W
F=
s ⋅ cosα
1200
3. F= = 264,8 N
5 ⋅ cos 25o
126. Egy szállítómunkás 27 kg-os burgonyazsákot vesz a vállára, vízszintes úton elviszi 40 m
távolságba, majd a talaj felett 1 m magasan levő kiskocsi platójára teszi. Fizikai
értelemben mennyi munkát végzett?
MEGOLDÁS:
1. Fizikai értelemben csak a zsák 1 m magasra való emelése jelent munkát.
2. W = mgh
3. W = 27 kg ⋅ 9,81 ⋅ 1m = 264,87 J
127. Motorvonat mozdonya 8 × 104 N vízszintes erővel, állandó sebességgel 27 km

távolságba húzza a szerelvényt. Mennyi munkát végez a mozdony?
MEGOLDÁS:
1. Munkavégzés
2. W = F ⋅S
3. W = 8 ⋅ 104 N ⋅ 27 ⋅ 103 m = 216 ⋅ 107 = 2,16 ⋅ 109 J
128. Egy kertész állandó sebességgel húzza fel a 7 m mély kútból a 14 kg-os vizesvödröt.
Mennyi munkát végez?
MEGOLDÁS:
1. Munkavégzés nehézségi erőtérben. Munkát csak a helyzeti energia növelésére fordít.

2. W= mgh
3. W= 14 kg ⋅ 9,81 ⋅ 7 = 961,38 J
129. Egy ember 30 kg-os dobozt emelt a földről 1,5 m magasba, állandó sebességgel. a)
Mennyi munkát végzett az ember? b) Mennyi munkát végzett a gravitációs erő? c)
Mennyi az ember és a gravitációs erő munkájának összege?
MEGOLDÁS:
1. Munkavégzés nehézségi erőtérben

2. a) We = F ⋅ s = mg ⋅ h
b) Wgarv = Fgarv ⋅ s = − mgh
c) ΣW = 0
Valójában az ember kémiai energiája a Föld és a m tömeg közös gravitációs
terének energiáját növelte meg.
3. a) Fe = 30kg ⋅ 9,81⋅ 15
, = 441,45
b) Fg = −441,45
c) ΣW = 0
130. A Hooke-törvénynek megfelelően viselkedő rugó megfeszítéséhez szükséges erő 0-ról

50 N-ra nő, miközben a rugót nyugalmi állapotból 12 cm-rel kihúzzuk. a) Mekkora a
rugóállandó? b) Mennyi munkát végeztünk a rugó megnyújtása során?
MEGOLDÁS:
1. Rezgőmozgás ,rugóerő
1 2
2. a.) F = − K x b) W= Kx
2
∆F
∆F = − K∆x K=−
∆x
∆F 50 N
3. a.) K = − =− = 416,66
∆x 0,12m
1
b) W= 416,66 ⋅ 0,12 2 = 3J
2
131. Egy rugót nyugalmi állapotból 4 J munka árán 10 cm-rel nyújthatunk meg. Mekkora
munkavégzés szükséges további 10 cm-rel való megnyújtásához, ha a Hooke-törvény
mindvégig érvényben marad?
MEGOLDÁS:
1. Rezgőmozgás, rugóerő, rugóenergia

1 2W
2. W1 = Kx1 2 K=
2 x12
1 1 W x2
W2 = Kx1 2 = ⋅ 12 ⋅ x 2 2 = W1 ⋅ 2 2 ∆W = W2 − W1
2 2 x1 x1
3. x1 = 10cm x2 = 20cm
Azért nem kell kivételesen
12 x1 ; x2 − t m-re átváltanunk,
W2 = 4⋅ = 16 J mert egymással osztva kiesik
22
a mértékegység.
W 2 −W1 = 16 J − 4 == 12 J
132. Egy rugó által kifejtett erő a Hooke-törvény helyett az F = –kx3 törvény szerint változik,
ahol k = 200 N/m3. Mennyi munkát végzünk, míg 0,l m-ről 0,3 m-re nyújtjuk?
MEGOLDÁS:
1. Munkavégzés
2. W = F ⋅s
Változó erőnél W= ∫ Fds = F = − Kx 3

0 ,3
0 ,3
 x4 
W = K ∫ x dx = K  
3
0,1  4  0,1
 (0,3)4 (0,1) 4 
W = 200 ⋅  −  = 200 ⋅ (0,002025 − 0,00005) = 0,395 J
4 
3.
 4
133. Milyen magasságból kellene szabadon esnie egy gépkocsinak ahhoz, hogy ugyanakkora
mozgási energiája legyen, mint amikor 100 km/ó sebességgel halad?
MEGOLDÁS:
1. Mozgási energia
Gravitációs helyzeti energia
1 2
2. Em = mv = v E h = mgh Em = Eh
2
1 2 v2
mv = mgh l:mg h=
2 2g
v2 1002
3. h= = = 39,33 m
2 g 2 ⋅ 9,81 ⋅ 3,62
134. Egy 15 g tömegű golyó a fegyver 72 cm hosszúságú csövében 780 m/s sebességre
gyorsul fel. A munkatétel felhasználásával határozzuk meg a golyót gyorsító átlagos
erőt!
MEGOLDÁS:
1. Munkatétel
1 2 F ⋅s
2. W= mv W=
2 s
1
⋅ 0,015 ⋅ 7802
3. F= 2 = 6337,5N
0,72
135. Egy 1,5 kg-os tégla lezuhan egy magas épület tetejéről. Mekkora munkát végez rajta a
gravitációs erő a mozgás első két másodpercében?
MEGOLDÁS:
1. Munkatétel
1 m 1 2
2. W = mgh = mg ⋅ gt 2 = g 2 ⋅ t 2 h= gt
2 2 2
3. W = 1,5kg ⋅ 9,812 m2 / s 2 ⋅ 2 ⋅ s = 288,7 J
136. Egy 5 g tömegű, 600 m/s sebességű golyó fatörzsbe csapódva 4 cm mélyen hatol a fába.
a) Energetikai megfontolások alapján határozzuk meg a golyót lassító átlagos súrlódási
erőt! b) Feltéve, hogy a súrlódási erő állandó, határozzuk meg, hogy mennyi idő telt el a
golyónak a fába való behatolásába megállásáig!
MEGOLDÁS:
1. Munkatétel
Energiamegmaradás
Súrlódási erő
1 2
1 2 mv
2. a) mv = F ⋅ s F⋅s = 2
2 s
F a 2 2s 2s ⋅ m
b) Fs = ma a= I= t t= =
m 2 a F
1
0,005 ⋅ 600 2
3. a) Fs= 2 = 22500 N
0,04
2 ⋅ 0,04 ⋅ 0,005 4 ⋅ 10 −4 2 ⋅ 10 2
b) t= = = = 1,33 ⋅ 10 −4 s
22500 22500 150
137. Egy 4 kg tömegű csillár 50 cm hosszú láncon lóg a 3,6 m magas mennyezetről. Mekkora
helyzeti energiája van a csillárnak a) a padlóhoz, b) az 1,2 m magas asztal lapjához
képest?
MEGOLDÁS:
1. Helyzeti energia
2. E h = mg∆h
a) E h = mg (hs 2 − l )
b) E h 2 = mg(hs2 − l − ha )
3. E h1 = 4 kg ⋅ 9,81m / s 2 (3,6 − 0,5)m = 39,24 ⋅ 3,1J = 121,6 J
E h2 = 4kg ⋅ 9,81m / s 2 (3,6 − 0,5 − 1,2)m = 39,24 ⋅ 1,9 J = 74,556 J
138. A fürdőszobai mérleg lapja egy 780 N súlyú ember alatt 8 mm-t süllyed. a) Mekkora a
mérleg rugójának állandója? b) Mekkora az összenyomott rugóban tárolt potenciális
energia?
MEGOLDÁS:
1. Energiamegmaradás
Hooke-törvény
Rugó energiája
F
2. a.) F = − k x K=−
x
1 2
b) W= kx
2
780 N N
3. a.) K = −3 = 97,5 ⋅ 10 3
8 ⋅ 10 m m
1 2 1
b) W= kx = ⋅ 97,5 ⋅ 10 3 ⋅ (8 ⋅ 10 −3 ) 2 = 3,12 J
2 2
139. A gyerekek kedves időtöltése, hogy cipőik talpára rugót erősítve sétálnak. Egy gyerek
mindkét lábára teljesen egyforma, a Hooke-törvényt követő rugót erősített. Egy lábon
állva a rugó a nyugalmi hosszához képest 4 cm-rel nyomódik össze. Ha a gyerek ebből a
helyzetből függőlegesen felugrik, és a felső holtponttól 20 cm-t esik, mielőtt a rugók
érintkeznének. Mekkora lesz a rugók maximális összenyomódása, ha a fenti helyzetből a
gyerek két lábával egyszerre esik vissza a talajra? (Útmutatás: A felső holtpontból leeső
gyereken a gravitációs erő munkát végez. Hová lesz ez az energia?)
MEGOLDÁS:
1. Munkavégzés
Gravitációs erő munkája
Rugóerő
Rugóenergia
2. F = − Kx 0 m g = −k x 0
mg 1
k =− mgh= 2 ⋅ kx 2
x0 2
mgh gh ⋅ x
x= = 2⋅ = hx 0
k m
3. x=0,09 cm
140. Egy 40 kg-os gyerek 4 m függőleges szintkülönbségű vidám parki csúszdán csúszik le.
Mennyi termikus energia fejlődött a súrlódás miatt, ha a gyerek 3 m/s sebességgel
érkezik a csúszda végére?
MEGOLDÁS:
1. Energiamegmaradás, helyzeti és mozgási energia

x 2
2. mg∆h = mv + Fs ⋅ s
2
1
3. Fs ⋅ s = mg∆h − mv 2 = 1569,6 −180 = 1389,6 J
2
141. Egy 20 kg-os, vízszintes padlón fekvő dobozt F = 80 N vízszintes erővel 4 m távolságba
húztunk el. A doboz és a padló között a csúszó súrlódási együttható 0,200. Mekkora
munkát végzett a) az F erő, b) a dobozra ható csúszó súrlódási erő? c) Határozzuk meg
a doboz mozgási energiáját a munkatétellel! d) Mekkora a doboz végsebessége?
MEGOLDÁS:
Energiamegmaradás
2. a) WF = F ⋅ s
b) Ws = Fs ⋅ s = µmg ⋅ s
c) Wm = WF − Ws = Ws = ( F − µmg) s
1 2 2Wm ( F − µmg)s ⋅ 2
d) mv = Wm v= =
2 m m
3. a) WF = 80 N ⋅ m = 320 J
b) Ws = 0,200 ⋅ 20kg ⋅ 9,81m / s 2 ⋅ 4m = 156,96 J

c) Wm = (80 − 0,20 ⋅ 20 ⋅ 9,81)4 = 40,76 ⋅ 4 = 163,04 J
2Wm 2 ⋅ 163,04
d) v= = = 4,04m / s
m 20
142. 2 g tömegű papírvattacsomót 15 m/s sebességgel feldobunk. A vattacsomó 10 m

magasságot ér el az elhajítás helye felett. Mennyi munkát végzett a légellenállás?
MEGOLDÁS:
1 2
2. ∆E m − ∆E h = Wl mv − mgh = Wl
2
0,002 kg
3. Wl = ⋅ (15m / s) 2 − 0,002 kg ⋅ 9,81m / s 2 10m = 0,225 − 0,1962 = 0,0288 J
2
143. Befagyott tavon egy gyerek a vízszintessel 30°-os szöget bezáró 50 N erővel húzza
szánkón ülő játszótársát. A társ és a szánkó együttes tömege 30 kg, a jég és a szánkó
közötti csúszó súrlódási együttható 0,l4. Energetikai megfontolások alapján határozzuk
meg, hogy a) Mennyi munkát végzett a gyerek, míg a kezdetben álló szánkót 8 m
távolságba húzta? b) Mennyi munkát végzett a szánkón a súrlódási erő? c) Mennyi a
szánkó végső kinetikus energiája? d) Igazoljuk a munkatételt azzal, hogy megmutatjuk,
hogy az erők munkájának összege megegyezik a mozgási energia megváltozásával!
MEGOLDÁS:
1. Munkatétel
Súrlódási erő
Mozgási energia
2. a) WF = F ⋅ s = F ⋅ s ⋅ cos30 o
b) Ws = Fs ⋅ s = µmgs
ΣFx
c) ΣFx = F cos30o − Fs a=
m
v 2 − v 02 = 2as v0 = 0
v = 2as = 2
∑F X
s
m
1 2 1 ∑ Fx s = F s
Wm =
2
mv = m ⋅ 2
2 m
∑ x
(Fcos30 o – F s )s = Fcos30 o s – F s ⋅s = W − Ws
3
3. a.) WF = 50 N ⋅ 8m ⋅ = 346,41
2
b) W s = 0,14 ⋅ 30 ⋅ 9,81⋅ 8 = 329,616
3
Wm = ΣFx ⋅ s = ( F cos 30 0 − µmg ) ⋅ s = (50 ⋅ − 0,14 ⋅ 30 ⋅ 9,81)8 =
c) 2
= 8(43,3 − 41,202) = 16,784 J
d.) 346,41-329,616= 16,794
144. Egy 2 kg-os testet vízszintes, 27 N nagyságú erővel tolunk fel egy 20°-os lejtőn. A
csúszási súrlódási együttható a lejtő és a test között 0,180. a) Mekkora a test
gyorsulása? b) Határozzuk meg a kinematikai egyenletek felhasználásával a nyugalomból
induló test sebességét abban a pillanatban, amikor 3 m-t tett meg a lejtőn felfelé! c)
Válaszoljunk a b) kérdésre a munkatétel alkalmazásával!
MEGOLDÁS:
Lejtőmozgás
2. a) F s = µK
3. Fcos α − Fs − G sin α = ma
F sin α + G cos α = K
Fcos α − µk − G sin α = ma
F cos α − µF sin α − µG cos α − G cos α = ma
F cosα − µF sin α − µG cosα − G cos α
a=
m
b)
v2 -v02 = 2as v0 = 0
v 2 = 2as
v = 2as
1 2
c) Wm = mv = F cos α ⋅ s − Fs ⋅ s − G sin α ⋅ s
2
A mozgásra merőleges erők nem végeznek munkát.
2Wm
v=
m
27 cos 20°−0,18 ⋅ 27 ⋅ sin 20°−0,18 ⋅ 2 ⋅ 9,81 ⋅ cos 20°−2 ⋅ 9,81 ⋅ cos 20° m
a) a = = 0.975 2
2 s
b) v = 2.42 m/s
c) K= 27sin20 + 2 9.81 cos20 =27.67 Fs =µK =4.98
. .
Wm = 3( 27cos20 - 4.98 - 2.9.81.sin20) =5.855

v = 2, 42 m/s
145. Egy cölöpverő ütőfejének mozgó tömege 2100 kg. A cölöpverővel hosszú acélgerendát
verünk a földbe úgy, hogy a fej 5 m magasról szabadon esik a gerendára, s ennek
hatására a gerenda 12 cm-rel fúródik beljebb a földbe. A munkatétel átfogalmazott
változatának felhasználásával határozzuk meg, hogy mekkora átlagos erővel hat a
gerenda az ütőfejre, míg a fej nyugalomba kerül!
MEGOLDÁS:
1. Munkatétel
Newton III. törvénye
1
2. Mgh= Mv 2 = F ⋅ s
2
Mgh
F= Ugyanekkora erővel hat a gerenda az ütőfejre.
s
2100 ⋅ 9,81 ⋅ 5
3. F= = 858375 N
0,12
146. Egy asszony 1300 J munka árán húz fel egy 12 kg-os vödröt a 10 m mély kútból.
Mekkora mozgási energiával érkezik a vödör a felszínre?
MEGOLDÁS:
1
2. W = mg∆h + mυ 2
2
1
m ν 2 = W - mg∆h
2
2Wm
ν =
m
1
3. a) Wm = m υ 2 = 1300 - 12 ⋅ 9,81 ⋅ 10 = 122,8J
2
2Wm
b) v = = 4,52 m/s
m
147. Nyugalomból indítva, állandó erővel 6 m hosszú, a vízszintessel 30°-os szöget bezáró,
súrlódásmentes lejtőn 4 kg tömegű ládát húzunk fel. A lejtő tetejére érve a láda
sebessége 2 m/s. a) Mekkora kinetikus energiához jutott a láda? b) Mekkora helyzeti
energiát szerzett? c) Mekkora munkát végeztünk? d) Mekkora, a lejtővel párhuzamos
erőt fejtettünk ki?
MEGOLDÁS:
1. Newton II. törvénye
Lejtőmozgás
Energiamegmaradás törvénye
h = l ⋅ sin α = 6 ⋅ sin 30o

2. Eo = 0 mert υ =0 h=0
1
E1 = mgh + m υ 2
2
W = E1 - E o = E1 = F ⋅ l
1
a) Em = mυ 2
2
b) E h = mgh
c) W=E
1
d) W = Fl ⋅ l
W
Fl =
l
1 m2
3. a) E m = ⋅ 4 kg ⋅ 4 2 = 8J
2 s
3
b) E h = 41 kg ⋅ 9,81 ⋅ 6 ⋅ = 203,90J
2
c) W = E m + E h = 211,90J
d) W = Fl ⋅ l
211,90
Fl = = 35,31N
6
148. 200 N súlyú gyerek nyugalmi helyzetben lévő, 3 m-es kötelű hintán ül. A gyereket
barátja úgy húzza oldalra, hogy a hinta kötele 36,0°-os szöget alkosson a függőlegessel.
Határozzuk meg hogy mekkora munkára volt szükség ehhez!
MEGOLDÁS:
Ingamozgás
Munkatétel
∆h = l − lsosα = l (1 − cosα )
W = mg∆h = mg l(1 − cos α )
3. W = 200N ⋅ 3m(1 − cos 36 o ) = 114,6 J
149. Egy 50 kg-os láda lecsúszik egy, a vízszintessel 30°-os szöget bezáró lejtőn. a)
Határozzuk meg a gravitációs erő munkáját, míg a láda 4 m-t csúszik le a lejtőn! b)
Mennyi hő (termikus energia) fejlődik ezalatt, ha a láda 5 m/s sebességet ér el?
MEGOLDÁS:
1. Munkatétel
Gravitációs erő
Energiamegmaradás 2
G = 50 k g ⋅ 9,81m / s = 490,5N
2. a) ∆ Wl == 4Gmsin 30o ⋅ ∆ l
11
W-∆sinEαm == mυ 2 ∆E m mozgási energia változása
22
υ = 5 m/ s
∆ Em = ∆ E t ∆E t termikus energia változása
1
b) G ⋅ sinα∆ l − mυ 2 = ∆ E t
2
1
3. a) W = 490 ⋅ ⋅ 4 = 981N
2
1
b) ∆ E t = 981N − 50 ⋅ 25 = 337 J
2
150. Egy motor tengelyéhez kötött kötél egy érdes lejtőn, a lejtővel párhuzamos 13 N erővel,
állandó sebességgel 8 m magasra húz fel egy 3 kg tömegű testet. A test a mozgás során 3
m-rel kerül magasabbra. a) Mennyi munkát végez a kötél? b) Mennyi munkát végez a
gravitációs erő? d) Mekkora súrlódási erő hat a testre?
MEGOLDÁS:
1. Súrlódás
Gravitációs erő l= 8 m
2. a) Wk = F ⋅ s h=3m
W k kötél munkája
b) Wg = mgh
Wk − Wg
c) Wk − Wg = Fs ⋅ s Fs =
s
3. a) Wk = 13 ⋅ 8 = 104
b) Wg = 31g ⋅ 9,81m / s 2 ⋅ 3m = 88,29
104 − 88,29
c) Fs = = 1,96 N
8
151. Egy 75 kg tömegű diák 2,6 s alatt rohan fel a 4 m magas emeletre. Mekkora az
átlagteljesítménye?
MEGOLDÁS:
1. Teljesítmény
W F ⋅ S mgs
2. P= = = = F ⋅υ
t t t
4
3. P = 75 ⋅ 9,81 ⋅ = 490,5 W
2,6
152. Egy vontatóhajó 3 m/s sebességgel húzza a fatörzsekből álló tutajt, és ennek során a
vontatókötélben 104 N erő ébred. Mekkora teljesítménye van a vontatóhajónak?
MEGOLDÁS:
1. Teljesítmény
2. P=F⋅ υ
3. P = 3m / s ⋅ 10 4 N = 3 ⋅ 10 4 W = 30kW
153. Az elektromos energia ára kilowattóránként 5,6 Ft. Mennyibe kerül, ha egy 100 wattos
izzó egy hónapon át (30 nap) folyamatosan ég?
MEGOLDÁS:
1. Teljesítmény
2. K=W⋅k K = költség k = kW óránkénti költség W=P⋅t
3. W = 0,1 kW ⋅ 30 ⋅ 24 h = 72 kWh
K = 72 kWh ⋅ 5,6 Ft/kWh = 403,2Ft
154. Egy 4 × 104 kg tömegű teherlift 1 perc 20 másodperc alatt függőlegesen 120 m magasra
emelkedik. Mekkora a liftet tartó kábel munkájának átlagos teljesítménye?
MEGOLDÁS:
1. Teljesítmény
s
2. P=F⋅ υ F = mg υ =
t
120m
3. P = 4 ⋅ 10 ⋅ 4 kg ⋅ 9,81 m/ s 2 ⋅ = 588600 W = 588,6 kW
80s
155. Egy 48 km/ó sebességgel egyenletesen haladó gépkocsira a légellenállás 900 N erővel
hat. Mekkora teljesítménnyel dolgozik a motor a légellenállás leküzdésére?
MEGOLDÁS:
1. Teljesítmény
W F ⋅s
2. P= = = F ⋅υ
t t
48
3. P = 900 N ⋅ m / s = 1200W = 12hW
3,6
156. Egy 1500 kg tömegű gépkocsi 10 másodperc alatt fékez le 100 km/ó sebességről
megállásig. Határozzuk meg a) a fék által végzett munkát! b) a fékek által kifejtett
átlagos teljesítményt!
MEGOLDÁS:
1. Teljesítmény
W F ⋅ s m.a. s
2. P= = =
t t t
s
v= v átlagsebesség
t
Egyenletesen változó mozgásnál
vo + vt
v=
2
vo + 0 vo
v= =
2 2
vo
s = v⋅t = ⋅t
2
vt − vo v
a= = − o A teljesítmény mindig +, akkor is ha a kocsi fékez
t t
vo vo
m⋅ ⋅ ⋅t
t 2 = m ⋅ vo
2
P=
t 2t
27,78
3. P= 1500 kg ⋅ = 57870W = 57,87 kW
2 ⋅ 10
vo = 100km / h = 100 / 3,6m / s
157. Egy köteles sífelvonó 600 m hosszú, 30°-os lejtőn 3 m/s sebességgel maximum 120,
átlagosan 80 kg tömegű személyt szállíthat. Határozzuk meg, hogy maximális terhelés
esetén mekkora átlagos teljesítményt fejt ki a felvonó motorja, ha a súrlódás
elhanyagolható.
MEGOLDÁS:
1. Teljesítmény, lejtőmozgás υmax = 3m / s

mmax = 120 ⋅ 80
2. P = F⋅υ = mg ⋅ sin α ⋅ υ
1
3. P = 120 ⋅ 80 ⋅ 9,81 ⋅ ⋅ 3m / s = 141264W ≅ 141kW
2
158. Egy bárka vontatásához a sebességgel arányos erő szükséges. Határozzuk meg, hogy
mekkora teljesítményű motor szükséges a bárka 4 m/s sebességgel történő vontatásához,
ha tudjuk, hogy a 3 kW-os motor 3 m/s sebességgel mozgatja a hajót.
MEGOLDÁS:
1. Teljesítmény
2. F = kv
P1 P1
P 1 = F1 ⋅ υ1 F1 = = kv1 k= F2 = kυ2
v1 v1 2
P1
P2 = F2 v2 = kv2 2 = ⋅v 2
v1 2 2
16m 2 / s 2
3. P2 = 3kW ⋅ = 5,33kW
9m 2 / s 2
159. Mekkora teljesítményű motorral emelhetünk egy 1200 kg-os felvonót 0,5 perc alatt 60 m
magasba, ha a súrlódási veszteségek leküzdésére a motor teljesítményének 40%-a
használódik el?
MEGOLDÁS:
1. Teljesítmény
Wh
2. =η η = hatásfok Wh hasznos munka
Wö
Wh Ph
Wö = Pö = Wö összes munka
η η
Ph = F ⋅ υ = mg ⋅υ
h
mgυ mg t
Pö= =
η η
60m
1200kg ⋅ 9,81m / s 2 ⋅
3. Pö = 30s = 39240W = 39,24kW
0,6
160. Határozzuk meg, hogy egy 45 %-os hatásfokú elektromos emelő motorral 2 kWh
energia felhasználásával mekkora tömeget emelhetünk függőlegesen 3 m magasra!
MEGOLDÁS:
1. Teljesítmény
Wh ηWö
2. Wh = mgh Wh = m = =
gh gh
3. m=30,58 kg Wö = 2 kWh = 2 ⋅ 3,6 ⋅ 10 6 J
0,45 ⋅ 7,2 ⋅ 106 Nm 32,4 ⋅ 105 kgm 2 / s 2

m= = = 3,30 kg
9,81m / s 2 ⋅ m 9,81m 2 / s 2
161. Határozzuk meg, hogy mekkora teljesítményt vesz fel az elektromotor, amely 900 g
tömegű terhet 0,6 perc alatt egyenletes sebességgel függőlegesen 140 m magasra emel!
A súrlódási veszteség 20 %.
MEGOLDÁS:
1. Teljesítmény
h Ph mgh
2. Ph = F ⋅ υ = mg ⋅ υ = mg Pö = =
t η t⋅p
140m
0,9 kg ⋅ 9,81m / s 2 ⋅
0,6 ⋅ 60
3. Pö = = 43,0W
0,8
162. Személygépkocsi motorjának hasznos teljesítménye 15% (azaz a fűtőanyag elégetéséből

származó energiának 15%-a alakítható a jármű mozgási energiájává). a) Ha tudjuk, hogy
4,5 l benzin elégetésekor 1,34 × 108 J energia keletkezik, határozzuk meg, hogy mennyi
benzin szükséges ahhoz, hogy a gépkocsit nyugalmi helyzetből 25 m/s sebességre
gyorsítsuk! b) Hány ilyen gyorsításra futja 4,5 l benzinből? c) A kocsi ilyen sebesség
mellett 100 kilométerenként 7,5 l benzint fogyaszt. Mekkora teljesítmény adódik át a
kerekekre, hogy egyenletes sebesség mellett a légellenállás kiellensúlyozható legyen?
MEGOLDÁS:
1. Teljesítmény
2-3. Wh = µWö
a) 4,5 liter benzin elégetésekor 1,34 ⋅108 J energia,

1 liter benzin elégetésekor 2,98 ⋅10 7 J energia keletkezik
4,5
b) = 71,43 gyorsításra futja 4,5 l benzinből
0,063
Ph F ⋅ v
c) Ph = F ⋅ v Pö = = = F ⋅s
η η
1
Wh = mυ 2 = ⋅450kg ⋅ 625m 2 / s 2 = 281,25kJ
2
Wh 281,25
Wö = = = 1875000 J = 1875kJ = 1,875 ⋅ 10 6 J
η 0,15
1,875 ⋅ 10 6
Ennyi energia l benzin elégetésekor keletkezik = 0,063 l
2,98 ⋅ 10 7
163. Egy 450 kg tömegű versenyautó 400 m hosszú úton gyorsul fel 160 km/ó sebességre.
Mekkora a motor átlagos teljesítménye ezen a szakaszon, ha a felvett energia 30 %-a
használódik el a súrlódás és a légellenállás stb. leküzdésére?
MEGOLDÁS:
1. Teljesítmény m= 450 kg
Newton 2. törvénye s= 400 m

2. F = m⋅a υ = 1602 m / h = 44m / s
υt 2 vt 2
υ t − υ o = 2as
2 2
υo = 0 a= F = m⋅
2s 2s
υo + υt υt υt 3
P π = F ⋅υ = F ⋅ = F ⋅ = m⋅
2 2 4s
Pπ
Pö ⋅ η = Pπ Pö =
η
44 3 kgm3 / s 2
3. Pπ = 450 ⋅ ⋅ = 23958W = 24 kW
4 ⋅ 400 s
PH 23958
Pö = = = 34226
0,7 0,7
164. Az átlagos mosógépmotorok teljesítménye 350 watt. A napelemek 15%-os hatásfokkal

alakítják elektromos energiává a sugárzási energiát. Határozzuk meg, hogy a
napsugárzás irányára merőlegesen mekkora felületű napelemet kellene elhelyeznünk egy
mosógép működtetéséhez! Az egy másodperc alatt a Föld légkörébe, a napsugárzás
irányára merőleges 1 m2 felületen belépő sugárzási energia 1370 watt. A légkörben való
elnyelődés miatt ez az energia a tenger szintjéig (ahol a mosógépet is működtetjük) 840
wattra csökken.
MEGOLDÁS:
1. Teljesítmény
Pπ
2. =P ö
η
350
3. Pπ = 350W Pö = = 2333W
0,15
1m 2 870 W
x 2333
2333 2
x= m = 2,68m 2
870
165. Fémszalagból r sugarú keskeny karikát készítünk és érdes, vízszintes felületre erősítjük.
Ezután egy m tömegű, pontszerű testet lökünk be a karikába v0 kezdősebességgel úgy,
hogy a belső oldalhoz szorulva folyamatosan körbe járjon. A vízszintes síkkal való
súrlódás miatt a test sebessége egy teljes kör után 0,8 v0 -ra csökken. (A karika mentén a
pontszerű test mozgása súrlódásmentes.) a) Határozzuk meg a munkatétel
alkalmazásával az első kör megtétele során keletkező termikus energiát! b) Mekkora a
vízszintes lap és a test közötti csúszó súrlódási együttható? c) Hány további fordulatot tesz
meg még a test, mielőtt megáll?
MEGOLDÁS:
1. Munkatétel, teljesítmény
1 1
2. a) ∆E = m(υo 2 − υt 2 ) = mυo 2 (1 − 0,8 2 )
2 2
1 0,36υo 2
b) F s ⋅s =∆E m µg ⋅ 2rπ = υo 2 ⋅ 0,36 m µ=
2 g ⋅ 4rπ
1 2
s⋅F s µg 2rπ = v 0,36
2 o
1
c) n ⋅ 2rπ ⋅ µmg = mυ 2
2 o
mυ o 2 υo 2 1
n= =
4rπmg r 4πµg
1
3. a) ∆E= mυ o 2 ⋅ 0,36 = 0,18mυ o 2 − 0,18 ⋅ 0,02 ⋅ 36 = 0,1296 J
2
υo 2
b) µ = 2,92 ⋅ 10 3 ⋅ = 0,3
r
mυo 2 1 vo 2 1g 4rπ 1
c) n= ⋅ = ⋅ = 2,78kör
mr 4πµg r 4π 0,36vo g 0,36
2
166. Két, Hooke-törvény szerint viselkedő k1 és k2 rugóállandójú rugót egymás után

kötöttünk. a) Mutassuk meg, hogy a rendszer egyetlen k1 k2 /(k1 + k2) rugóállandójú
rugóval helyettesíthető! b) A teljes rugóenergiának hányad részét tárolja a k1 állandójú
rugó?
MEGOLDÁS:
1. Rezgőmozgás
Rugóerő, rugóenergia
F
2. F = k 1 x1 → x1=
k1
F
F = k2 x2 → x2 =
k2
F F 1 1
a) F = k⋅ + k = kF  + 
k1 k2  k1 k 2 
1 k1k 2
k= =
1 1 k1 + k 2
+
k1 k 2
1 2 1
b) E= kx + kx 2
2 1 2 2
1
kx2 2
2 1 1 = k1 x1 = x1 = k 2 k 1 x1 = k 2 x 2 =F
1 k 2 x2 2 x2 k1
k2 x2 2
2
167. Két különböző k1 és k2 rugóállandójú Hooke-rugót összeerősítettünk és L távolságra

nyújtottunk. A rugók nyugalmi hossza rendre l1 és l2 és L > (l1 + l2). Határozzuk meg a
rugók P csatlakozási pontjának x egyensúlyi helyzetét!
MEGOLDÁS:1 Rezgőmozgás
2. Rugók nyugalmi hossza l1 ; l2

l1 + l2 + x1 + x 2 = L
k2
x = x1 + l1 k1 x1 = k 2 x2 = F x2= ⋅x
k1 1
k2 k L − (l1 + l2 )
l1 + l2 + x1 + x1 = l1 + l2 + x1 (1 + 2 ) = L x1=
k1 k1 k2
1+
k1
L − l1 − l2 L − l1 − k 1l2 + l + k 2 l1
x=x 1 + l1 = + l1 =
k1 + k 2 k1 + k 2
k1
k1l + k 2 l − k1l2
α=
k1 + k 2

GDF Fizika Peldatar I

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

GDF Fizika Peldatar I

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Forrás: http://www.doksi.

1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás

1. Egyenesvonalú egyenletesnek tekinthető mozgás.

1. Egyenesvonalú egyenletes mozgás.

t = 365,3 nap = 365,3 ⋅ 24 ⋅ 3600 s = 3,16 ⋅ 10 7 s

s = 2 ⋅ 1,5 ⋅ 1011 ⋅ 3,14 m = 9,42 ⋅ 10 11 m

1. Egyenesvonalú egyenletes mozgás.

1. Egyenesvonalú egyenletes mozgás

1. Egyenesvonalú egyenletes mozgások összetétele

1. Egyenesvonalú egyenletes mozgások

s − s, = a két futó távolsága ebben a pillanatban

1. Egyenesvonalú egyenletesen gyorsuló mozgás.

1. Egyenesvonalú egyenletesen gyorsuló mozgás.

1. Egyenesvonalú egyenlegesen gyorsuló mozgás.

1. Egyenesvonalú egyenletesen gyorsuló mozgás.

1. Egyenesvonaló egyenletesen gyorsuló mozgás.

1. Egyenesvonalú egyenletesen gyorsuló mozgás.

1. Egyenesvonalú egyenletesen gyorsuló mozgás

1. Egyenesvonalú egyenletesen lassuló mozgás.

1. Egyenesvonalú egyenletesen lassuló, majd gyorsulómozgás.

1. Egyenesvonalú egyenletesen lassuló mozgás.

vt2 − 20 100 − 400 300 m

1. Egyenesvonalú egyenletesen lassuló mozgás

1. Egyenesvonalú egyenletesen gyorsuló mozgás az eső kő mozgása, egyenesvonalú

1. Egyenesvonalú egyenletes mozgás a gépkocsi mozgása, egyenesvonalú egyenletesen

am = a motoros rendőr gyorsulása

1. Egyenesvonalú egyenletesen lassuló, majd gyorsuló mozgás. Függőleges hajítás.

1. Egyenesvonalú egyenletesen gyorsuló mozgás.

1. Egyenesvonalú egyenletesen gyorsuló mozgás.

A test által megtett út egyenlő a sebesség–idő függvény alatti területtel.

Egy függvénynek ott van minimuma, ahol a differenciálja 0

1. Egyenesvonalú egyenletesen gyorsuló mozgás.

1. Egyenesvonalú egyenletes és egyenletesen gyorsuló mozgás.

− 0,8 ± 0,8 2 + 4 ⋅ 213,3

1. Egyenesvonalú egyenletes és egyenletesen lassuló mozgás

1. Változó egyenesvonalú mozgásra átlagsebesség. Egyenesvonalú egyenletes mozgások.

(8194 − 5,28 ⋅ 1492)2 m

1. Egyenesvonalú egyenletesen lassuló mozgások.

1. Egyenesvonalú egyenletesen gyorsuló és egyenletes mozgás.

− 2 ⋅ 336 4 ⋅ 336 2 8 ⋅ 336

1. Egyenesvonalú egyenletesen gyorsuló mozgás.

= (n 2 + n − n)5 = 5n 2 De n az eltelt másodpercek száma, azaz n = t

1. Egyenesvonalú egyenletes mozgás és egyenletesen gyorsuló mzgás.

1. Egyenesvonalú egyenletesen gyorsuló mozgás.

1. Elmozdulás két dimenzióban.

Sy = y irányú elmozdulás = 40 − 25 3 = −3,3 (déli irányú)

Se S x2 + S y2 = 3,30 2 + 252 = 25,2 km

1. Állandó sebességű 2 dimenziós (síkmozgás)

3. ********** ábra helye*******

se = sx2 + sy2 = 4866,5 m

1. Egyenletes síkmozgások összetétele

2. se = sx2 + sy2 s1 = v1t1

********* ábra helye *********

a) se = sx2 + sy2 = 12,3 km

2. v0 x = v0 cosϕ A kezdősebesség x irányú komponense

Ha az ablakon való berepülés pillanatában a sebesség vízszintes irányú, akkor ebben a

v0 y v02 sin ϕ cosϕ

2 ⋅ 160v02 + 2 ⋅ 200 sin ϕ ⋅ v02 = 9,81 ⋅ 40000

v02 (640) = 392400

********** ábra helye ***********

Mekkora maximális magasságba emelkedik? c) Mekkora a hajítási távolság? d) Mekkora

v02y 82 sin 2 50°

v0 sin 50° 2 ⋅ 21,914

3. **** ábra helye*

* ábra helye *

ábra helye *