Foldrajz 10 Osztaly A Vilag Valtozo Tarsadalmigazdasagi Kepe

Forrás: http://www.doksi.
hu
FÖLDRAJZ 10. osztály - A világ változó társadalmi-gazdasági

képe
A TERMÉSZETRŐL TIZENÉVESEKNEK
HARMADIK, ÁTDOLGOZOTT KIADÁS
MOZAIK KIADÓ - SZEGED, 2004
Szerzők: JÓNÁS ILONA középiskolai tanár, szakértő, PÁL VIKTOR egyetemi tanársegéd,
VÍZVÁRI ALBERTNÉ szakvezető tanár, szakértő
Bírálók: DR. ABONYINÉ DR. PALOTÁS JOLÁN kandidátus, egyetemi docens, DR.
HABIL. GOLOBICS PÁL egyetemi docens, SZÖLLŐSY LÁSZLÓ gimnáziumi tanár
Hundidac '97 Arany-díj

V. Budapesti Nemzetközi
Könyvfesztivál Budai Könyvdíja
Szép Magyar Könyv '97 Oklevél
Szép Magyar Könyv '98 Különdíj
Hundidac '99 Arany-díj
Hundidac 2001 Arany-díj
Szép Magyar Könyv 2001 Díj
Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a mű bővített, illetve rövidített változata

kiadásának jogát is. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része
semmiféle formában (fotokópia, mikrofilm vagy más hordozó) nem sokszorosítható.
Kiadja a Mozaik Kiadó, 6723 Szeged, Debreceni u. 3/B. • Telefon: (62) 470-101 Drótposta:
kiado@mozaik.info.hu • Honlap: www.mozaik.info.hu • Felelős kiadó: Török Zoltán Készült
a Dürer Nyomda és Kiadó Kft.-ben, Gyulán • Felelős vezető: Megyik András 2004. június •
Raktári szám: MS-2625
Felelős szerkesztő: Tóth Katalin;

Borítóterv, tipográfia: Deák Ferenc, Reményfy Tamás;
Fotók: Almási Éva, Bognár Tibor, Fábián Tamás, Karancsi Zoltán, Makra László,
Németh György, Péntek László, Puskás János, Törköly József, Vadász Sándor;
Ábrák: Szentirmai Péter;
Műszaki szerkesztő: Horváth Péter, Katona Csaba
ISBN 963 697 410 1
TANKÖNYVI ENGEDÉLY: 14016-1/2003, 14037-1/2003
MOZAIK KIADÓ - SZEGED, 2002
I. fejezet A VILÁGGAZDASÁGI FOLYAMATOK

II. fejezet A GAZDASÁGI ÉLET SZERKEZETÉNEK ÁTALAKULÁSA
III. fejezet RÉGIÓK, ORSZÁGCSOPORTOK, ORSZÁGOK A VILÁGGAZDASÁGBAN
IV. fejezet MAGYARORSZÁG
V. fejezet A GLOBÁLIS KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK
TARTALOM
ELŐSZÓ ........................................................................ 8
A VILÁGGAZDASÁGI FOLYAMATOK
Forrás: http://www.doksi.hu
A gazdasági élet szerkezete, mutatói ....................... 10

A piacgazdaság jellemzői ........................................... 13
A világgazdaság története (olvasmány) ..................... 16
Mozgásban a világgazdaság ...................................... 18
A világgazdaság globalizációja ................................ 21
A nemzetgazdaságok megváltozott szerepe .......... 24
A transznacionális vállalatok világa ........................ 26
A világgazdaság egyre fontosabb szereplői:
a regionális integrációk ............................................... 30
A nemzetközi szervezetek szerepe
a világgazdaságban ...................................................... 32
A pénz a világgazdaságban ........................................ 36
A nemzetközi tőkeáramlás ......................................... 39
Az adósságválság ......................................................... 41
Összegző áttekintés ..................................................... 44
A GAZDASÁGI ÉLET SZERKEZETÉNEK ÁTALAKULÁSA
A mezőgazdasági termelés és feltételei .................. 46
A hagyományos mezőgazdaság ................................ 50
A tőkés mezőgazdaság ................................................ 53
A világ energiagazdasága ........................................... 56
Az ipar átalakulása ....................................................... 59
Az ipar hagyományos és korszerű ágazatai ........... 62
A gazdaság új zászlóshajója: a tercier szektor ...... 66
A szolgáltatások és az infrastruktúra gyorsan
fejlődő ágazatai ............................................................. 68
RÉGIÓK, ORSZÁGCSOPORTOK, ORSZÁGOK A VILÁGGAZDASÁGBAN
Az amerikai világgazdasági erőtér .......................... 74
Kontinensünk gazdasági erőtere: az Európai Unió .. 77
Forró és hideg pontok az EU gazdasági térképén .... 79
Fénylő világvárosok, átalakuló iparvidékek ......... 83
Az integrálódás példája: a Benelux államok ......... 86
Az EU peremterületének országai ........................... 89
Történelmi pillanat - az Európai Unió 2004-es
bővítése (olvasmány) ...................................................... 92
Szigetként az Európai Unió tagállamai között: Svájc 95
Kelet-Ázsia erőterének központja: Japán ............... 98
Kelet- és Délkelet-Ázsia újonnan iparosodott
gazdaságai ...................................................................... 101
Kína új helyet követel a világgazdaságban ........... 104
A fejlődő országok közös jellemzői ........................ 108
India: az ébredő elefánt .............................................. 112
Kőolajra épülő gazdaságok ........................................ 115
A legnépesebb arab ország: Egyiptom .................... 119
Külön utakon a Közel-Keleten:
Izrael és Törökország ................................................... 122
Latin-Amerika ............................................................... 126
Kis helyek - nagy jelentőséggel ............................... 130
MAGYARORSZÁG AZ ÚJ ÉVEZRED ELEJÉN
Társadalmi-gazdasági fejlődésünk fő állomásai

(olvasmány) ..................................................................... 136
Hazánk gazdasága a rendszerváltás után ............... 140
Hazánk gazdasága napjainkban ................................ 143
Mezőgazdaságunk és az Európai Unió ................... 146
Biotermékek, hungarikumok az EU piacán
(forrásfeldolgozó óra) ....................................................... 149
Gazdaságunk húzóágazatai ........................................ 152
Helyünk a világban (olvasmány) ................................. 156
GLOBÁLIS KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK
A túlnépesedés és a népességfogyás ....................... 160
Éhezés és túlfogyasztás a Földön ............................. 163
Fogyatkozó természeti erőforrások ......................... 166
A geoszférák környezeti állapota és védelme ....... 169
A környezetszennyezés hatósugarában
(forrásfeldolgozó óra) ........................................................ 173
Nemzetközi összefogás a jövőért (olvasmány) ........ 176
A hazai környezet védelméért ................................... 179
A fenntartható világ ..................................................... 182
ÉV VÉGI ÁTTEKINTÉS: AHOL ÉLÜNK,
AHOGY ÉLÜNK ......................................................... 184
KISLEXIKON .............................................................. 187
FÜGGELÉK .................................................................. 189
"Úgy legyetek jó magyarok, hogy ne

legyetek rosszabb európaiak, és úgy
legyetek jó európaiak, hogy ne legyetek
rosszabb magyarok!"
Márai Sándor
KEDVES DIÁKOK!
Az ember része a t ermészetnek, amely körülveszi. Törvényei rá is érvényesek, és
fennmaradása attól függ, hogy képes- e ésszerűen felhasználni a környezet adottságait.
Az ember társadalomban él. Természeti környezetét birtokba veszi, és földrajzi térré alakítja.
Ebben mind a természeti, mind a társadalmi törvényszerűségek érvényesülnek.
A változások üteme az utóbbi évtizedekben hihetetlenül felgyorsult. A 21. század emberének
meg kell értenie, követnie kell ezeket. Ezért szüksége van arra, hogy tudását folyamatosan
megújítsa. Ha valaki 30 éve azt állította volna, hogy a boltban egy műanyag lapocska
segítségével lehet fizetni, az emberek a zsebükben hordják a telefonjukat, elektronikus úton
intézik bankügyeiket, illetve leveleket, fotókat továbbítanak más kontinensen élő
családtagjaiknak, megmosolyogták volna. Ma már mindez valóság.
Könyvünkben azt a szemléletmódot közvetítjük számotokra, amely hozzásegít benneteket
ismereteitek folyamatos megújításához, a változások követéséhez.
Tájékozódásunk fő területe a társadalmi-gazdasági tér, amellyel a társadalomföldrajz
foglalkozik. Megismeritek az ember termelőtevékenységét és eltérő vonásait a Föld
különböző térségeiben. Megértitek majd, hogy a társadalom életét többirányú, kölcsönös
összefüggések mozgatják. Kapcsolatot találhattok pl. a népességrobbanás, az élelmezési
válság, az egészségügyi ellátás, az oktatás helyzete és a termelési kultúrák színvonala között.
Magyarázatot kaptok arra is, hogy miért lépik túl a szerveződések, a folyamatok az
országhatárokat, hogyan válnak hatásaik világméretűvé.
A tananyag feldolgozásakor módotok lesz arra, hogy ne csak befogadjátok az információkat.

Kérdezzetek, vitatkozzatok, érveljetek! Alakítsátok ki egyéni véleményeteket, de keressétek a
megegyezést és a megoldási lehetőségeket is! Kísérjétek figyelemmel az újságok híreit, a tévé
tudósításait, az egyéb elektronikus információforrásokat!
Sok érdekes, izgalmas földrajzórát kívánnak
HOGYAN HASZNÁLJÁTOK A TANKÖNYVET?

A tankönyv napjaink társadalomföldrajzi összefüggéseinek megértéséhez nyújt információkat
számotokra. A szöveget ábrák, táblázatok, fotók és statisztikai adatok egészítik ki, amelyek
főként elemzésekre alkalmasak. Szükségetek lesz azonban az atlaszra és annak tematikus
térképoldalaira is.
A legfontosabb fogalmakat, szakkifejezéseket vastag betűs szedés jelöli.
Az apró betűs ismeretek alátámasztják, színesítik a tananyagot. Ezeket nem kell
megtanulnotok, de érdemes végiggondolni a bennük leírtakat.
FOGALOMTÁR
Az itt felsorolt fogalmak felidézése, alkalmazása segíti a t ananyag megértését és
megtanulását. Győződjetek meg róla, hogy tudjátok- e, mit jelentenek!
NÉZZ UTÁNA! GONDOLKODJ EL RAJTA!
Itt olyan feladatokat találhattok, amelyekhez önálló gondolatokat kell megfogalmaznotok,
illetve gyűjtőmunkát végezhettek.
ELLENŐRIZD TUDÁSOD!
A tananyagot kérdések zárják. Ezekkel ellenőrizhetitek, hogy értitek-e, tudjátok-e a
tanultakat.
OLVASD EL!
Ezt nemcsak az olvasmányként feldolgozott témáknál ajánljuk, hanem az egyes leckék végén
található érdekességeknél is.
A szövegben néhány fogalmat *-gal jelöltünk. Magyarázatukat megtalálhatjátok a tankönyv
végén lévő Kislexikonban.
A Függelék adatai az elemzést, összehasonlítást, vizsgálódást szolgálják.
I. fejezet
A VILÁGGAZDASÁGI FOLYAMATOK
A GAZDASÁGI ÉLET SZERKEZETE, MUTATÓI
FOGALOMTÁR
termelés, termelő és fogyasztó, humán erőforrás, bruttó hazai termék (GDP), bruttó nemzeti
termék (GNP), gazdasági és foglalkoztatási szerkezet, gazdasági szektor, primer, szekunder,
tercier és kvaterner ág, infrastruktúra, aktív kereső, foglalkozási átrétegződés
TERMELÜNK ÉS FOGYASZTUNK
A társadalom működésének anyagi alapját a gazdasági tevékenység adja. Ebben a természet
és társadalom közötti bonyolult kapcsolatban az ember munkavégzése során szükségleteinek
kielégítésére hasznosítja, átalakítja a természeti környezet által nyújtott erőforrásokat (pl.
ásványkincsek, éghajlati adottságok, természetes növénytakaró, vízkészlet, talaj, hal- és
vadállomány).
Mondj példákat eddigi tanulmányaid alapján a hasznosításukra! Értékeld a környezet

megváltoztatásának
következményeit! Cikkek, egyéb hírforrások alapján gyűjts aktuális hazai példákat!
Az anyagi javak előállításának folyamata a termelés. Ehhez a természeti erőforrásokon kívül a
munkát, a tapasztalatokat, a tudást, a tőkét, a technikai-műszaki technológiát egyaránt
felhasználja a társadalom. A folyamat során szoros kölcsönhatás alakul ki a t ermészeti és a
társadalmi környezet között.
Az alkalmazott termelőeszközök és a működésüket tudásával, tapasztalataival biztosító ember
együttesen alkotják a termelőerőt. A társadalom fejlettségét ennek színvonala határozza meg.
Napjainkban felgyorsult a humán (emberi) erőforrások felértékelődése a termelésben. A
hatékonyságot minden gazdasági ágban egyre inkább a munkavállalók adottságai (képzettség,
tudás, tapasztalat, megújulás iránti készség, alkalmazkodóképesség, fizikai és lelki egészségi
állapot) és a munkaerő költségei határozzák meg.
Rendszerezd 9. osztályos tanulmányaid alapján a természeti és a társadalmi erőforrásokat!
Bizonyítsd példákkal, hogyan bővült a történelmitechnikai fejlődés során a felhasználható
erőforrások köre!
A termelés eredményei a nyersanyagok, az alapanyagok, a félkész- és a késztermékek.
A fogyasztó megvásárolja a számára szükséges élelmiszereket, iparcikkeket, szolgáltatásokat.
Az előállított termékek a k ereskedelem közvetítésével jutnak el a f elhasználóhoz, hiszen
annak igényeit, szükségleteit elégítik ki.
10.1. A termelés eredményei. Keress egyéb példákat is kiegészítésül!
MIVEL "MÉRJÜK" A GAZDASÁG FEJLETTSÉGÉT?

A gazdaság teljesítményének és az országok fejlettségének összehasonlítására a nemzetközi
statisztika többféle mutatót használ.
A bruttó hazai termék, a GDP (Gross Domestic Product) az adott országban egy év alatt
előállított új termékek és szolgáltatások összértéke.
A nagyvállalatok, bankok, egyéb szolgáltatások más országokba telepített üzemei,
létesítményei is jelentős bevételt hoznak az anyaországnak. A bruttó nemzeti termék, a GNP
(Gross National Product) esetében a GDP értékéhez hozzáadják a külföldön megtermelt
jövedelmet is. Ennek alapján egyértelmű, hogy a GNP meghaladhatja a bruttó hazai termék
értékét. A két mutatót - az ország lakosságszámát figyelembe véve - az egy főre jutó értékben
adják meg. A sikerességet a GNP évi átlagos %-os növekedési ütemével is mérik.
A modern gazdaság nagymértékben átalakítja a társadalmi és a gazdasági szerkezetet. Az
országok teljesítményének összehasonlítására újabb mutatókat is használnak.
A HDI-t (Human Development Index) mint mutatót közel 10 éve vezette be az ENSZ. Ennek
továbbfejlesztése a GNEI (Global New E-Economy Index), amely az információs társadalom
legfőbb paraméterét, a tudást is figyelembe veszi. Más módszer alapján rangsorol az EIU
(Economist Intelligence Unit). Nézd meg az indexek főbb összetevőit (11.4.)! Hasonlítsd
össze néhány ország helyét a kétféle rangsorban (11.3.)! Indokold az eltéréseket! Nézd meg
hazánk helyezését! Vajon hol fog hasznosulni a te munkád, tudásod?
11.1. A Föld összes GDP-jének megoszlása. Melyik kontinensé a vezető szerep? Vedd
figyelembe a kontinensek népességszámát is!
11.2. A GDP növekedési üteme Föld egyes térségeiben (százalékban, az EIU prognózisa
szerint). Hol a legnagyobb a növekedési ütem?
11.4. Az indexek főbb összetevői
11.3. Néhány ország helyezése a kétféle rangsor szerint
A GAZDASÁGI SZERKEZET
A gazdasági szerkezet azt tükrözi, hogy a javak előállításához mekkora arányban járulnak
hozzá a fő gazdasági ágak (szektorok).
A mezőgazdaság (primer szektor) élelmiszereket és ipari nyersanyagokat termel. Idetartozik a
növénytermesztés, az állattenyésztés, az erdő és vadgazdálkodás, valamint a halászat is.
Az ipar (szekunder szektor) kitermeli és feldolgozza a nyersanyagokat és félkész termékeket.
Ebbe az ágba soroljuk továbbá a villamosenergia előállítását. Minél fejlettebb az ipar, annál
magasabb fokon dolgozza fel a termékeket, s építi be termékeibe a szaktudást, a hozzáértést.
A szolgáltatás (tercier szektor) az előzőekkel szemben nem termel anyagi javakat. Az egyének
és a közösségek különféle szükségleteit biztosítja. Anyagi jellegű szolgáltatás: a
nyersanyagok és a késztermékek eljuttatása a termelőtől a fogyasztóhoz (közlekedés -
szállítás), illetve az előállított anyagi javak értékesítése (kereskedelem - vendéglátás). Nem
anyagi jellegű szolgáltatás pl. a tanulási, az egészségügyi, az igazgatási, a jogi, a szociális, a
pénzügyi és a kulturális lehetőségek nyújtása. A tercier szektor részesedése a gazdaság
teljesítményéből egy ország fejlettségét is tükrözi.
Az infrastruktúra - mint a szolgáltatások része - azoknak a háttérfeltételeknek az összessége,
amelyek a gazdaság többi ágazatának a működéséhez, a kulturált életvitelhez szükségesek (pl.
oktatási, egészségügyi intézmények, a közműszolgáltatás vezetékei, a telefon- és
telekommunikációs hálózat, a közutak és a vasutak, a tömegközlekedés eszközei stb.).
A negyedik (kvaterner) gazdasági ág a "tudásipar", amely a kutatás és a fejlesztés (K + F )
szellemi termékeit és azok továbbadását, az információhoz való hozzájutást foglalja magába.
A fejlett térségekben napjainkban a s zolgáltatások mellett ennek az ágnak az előretörése
kezdődött meg. Az információs technikák és az "agyak" együttes alkalmazása már túllép az
országhatárokon: a nemzetközi közös kutatásokban és eredményeik gyakorlati
megvalósításában is egyre inkább teret nyer. Keress adatokat a hazai K+F alakulására!
A fejlett országok napjainkban a GDP 3-4%-át költik kutatásra és fejlesztésre. Japán és az

USA a világ összes K+F ráfordításából összesen 80%-kal részesül. Az IBM és az Intel
jövedelmének 30%-át költi fejlesztésre.
A FOGLALKOZTATÁS SZERKEZETE
Egy ország foglalkoztatási szerkezete is jellemző mutató. Kifejezi, hogy mekkora arányban
dolgoznak a ténylegesen munkát végző aktív keresők a gazdaság egyes ágaiban. (Aktív
munkavállaló világviszonylatban a Föld népességének közel a fele.)
A szektorok közötti megoszlásból általában következtetni lehet a gazdasági fejlettségre. A
legkevésbé fejlett országokra főként az elsődleges szektorban dolgozók, a legfejlettebbekre a
tercier ágban foglalkoztatottak magas aránya jellemző. A kép azonban ennél sokkal
árnyaltabb.
A fejlődés kezdeti időszakában a vezető gazdasági ág a mezőgazdaság volt. Mára a

legkevésbé fejlett országokban a mezőgazdaság mellett a bányászat (a kitermelőipar) járul
hozzá jelentős mértékben a GDP-hez. A fejlődés előrehaladtával mindkettő részaránya
csökken, s erőteljesen nő a feldolgozóiparé. Majd az ipari ágazatok fejlődését a szolgáltatások
előretörése követi. Az első két szektorból felszabaduló munkaerő tömegesen áramlik a tercier
ágazatba.
A gazdasági ágak szerepkörének változása a munkaerő átáramlását igényli az egyes szektorok

között. Az aktív keresők ágazatok közötti mozgását foglalkozási átrétegződésnek nevezzük.
1. Melyek a termelés legfontosabb feltételei?
2. Ismertesd a termelés és a fogyasztás folyamatát, összefüggését!
3. Melyek a gazdaság fejlettségének fő mutatói? Miben különböznek egymástól?
4. Magyarázd meg a gazdasági és a foglalkozási szerkezet fogalmát, a kettő összefüggését!
5. Értékeld az egyes gazdasági ágak szerepét, mai helyzetét!
APIACGAZDASÁG JELLEMZŐI
FOGALOMTÁR
gazdasági rendszer, tradicionális gazdaság, tervutasításos gazdaság, piacgazdaság,
központosított újraelosztás, kapitalizmus, profit, kereslet, kínálat, árrendszer, tőke, szociális
háló, gazdaságpolitika
A gazdaságok működésének négy legalapvetőbb kérdése, hogy miből, mennyit termeljenek,

hogyan állítsák elő a termékeket, és ki kapja meg az előállított javakat. Eltérő gazdasági
rendszerek azért születtek, mert másként válaszoltak ezekre a k érdésekre, és másféle
szabályokat alkottak a gazdaság működésére.
A TRADICIONÁLIS GAZDASÁG
A"mit, mennyit, hogyan, kinek?" kérdésekre ebben a gazdasági rendszerben a hagyományok
(tradíció = hagyomány) adják meg a választ. A javak, a termelőeszközök a közösség
tulajdonában vannak, a termelés technikai színvonala rendkívül alacsony, generációk óta
változatlan. A fő gazdasági tevékenység a gyűjtögetés és a mezőgazdaság. A termelés
mennyisége csupán arra elég, hogy a t ársadalom tagjai életben tudjanak maradni. A
megtermelt javakat az "igazságosság", a hagyomány elve alapján a közösség vezetői osztják
szét. Tradicionális gazdasági rendszer ma már csak a v ilág elzárt részein törzsi
társadalmakban élő népeket jellemzi.
A TERVUTASÍTÁSOS GAZDASÁG
Mely országok voltak szocialista berendezkedésűek, és melyek azok ma is?
A tervutasításos - vagy más néven irányított - gazdaságban az államhatalom dönti el, hogy
milyen termékekből, mennyit és hogyan állítsanak elő, és ki birtokolja a megtermelt javakat.
E javakat az állam összegyűjti, és a tervezők javaslatára szétosztják. Ez a f olyamat a
központosított újraelosztás. A javak, a termelőeszközök az állam tulajdonában vannak, így az
szabadon rendelkezik felettük. Az állam dönti el azt is, hogy mi le sz a megtermelt többlet
sorsa. Megszabja a t ermékek árát és a m unkabéreket is. A pénzgazdálkodás alárendelt
szerepet tölt be.
Tervutasításos gazdaság működött a volt szocialista országokban, (így hazánkban is 1947-

1990 között) s ez a mechanizmus vezérli ma is pl. Kuba, Észak-Korea és többé-kevésbé Kína
gazdaságát. Az európai volt szocialista országok az 1990-es évek elején felhagytak a
tervgazdasággal, és fokozatosan a piacgazdaságra tértek át.
A rendszer problémája az volt, hogy a termelés során hiányzott az emberek gazdasági
ösztönzése, illetve hogy a t ervezést gyakran politikai céloknak rendelték alá. A gazdasági
érdekeltség hiányát a szocialista ideológiával, munkaversennyel és jogi eszközökkel
igyekeztek pótolni. Mivel nem a szükségletek kielégítése volt a fő cél, az élet sok területén
hiány lépett fel.
13.1. A tradicionális gazdaság főként a Földünk legelmaradottabb területein élő törzsi

társadalmakra jellemző
13.2. A tervgazdálkodás hazánkban 1947-ben kezdődött
A PIACGAZDASÁG FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE

Mikor, milyen tényezők következtében jött létre a kapitalizmus?
Ma a l egtöbb országban - így 1990 ót a hazánkban is - a gazdaság a p iacgazdaság
törvényszerűségei szerint működik.
A piacgazdaságban a javak, a termelőeszközök többsége magántulajdonban van. Ez azt
jelenti, hogy az egyének szabadon rendelkezhetnek felettük: eladhatják, örökölhetik,
jövedelemszerzésre használhatják fel. Magántulajdonnal elvileg a társadalomból bárki
rendelkezhet.
A magántulajdon arra készteti az embereket, hogy azt termelésre használják, az általuk
termelt árukat eladják, és így nyereséghez, más szóval profithoz jussanak. Azokat, akik a
profit érdekében gazdasági tevékenységet folytatnak, vállalkozóknak nevezzük. Mivel elvileg
bárki lehet vállalkozó, a piacgazdaságot másképpen a szabad vállalkozások rendszerének is
hívják.
A vállalkozók olyan árukat állítanak elő, amelyeket el tudnak adni úgy, hogy nyereségük a
lehető legtöbb legyen. A "mit, mennyit, hogyan, kinek?" kérdésre adandó válasz tehát a
kínálattól és a kereslettől függ.
Az eladók és vásárlók a piacon találnak egymásra.
A piac jelenthet konkrét helyet is, ahol árukat, javakat adnak és vesznek. Valójában olyan
intézmény, olyan kapcsolatrendszer, amelynek révén az eladók és a vevők kapcsolatba tudnak
lépni egymással. Azokat a gazdasági rendszereket, amelyek legfőbb intézménye a piac,
piacgazdaságnak nevezzük.
A piacgazdaságban szinte minden eladó, és szinte mindenre találni keresletet, azaz minden
áruvá válik. A fogyasztási javak piaca mellett beszélhetünk még tőke-, pénz- és
munkaerőpiacról is.
A piacon az eladók a lehető legnagyobb nyereséget akarják elérni. Ez a vállalkozókat újabb

technológiák és képzettebb, de minél olcsóbban dolgozó munkavállalók alkalmazására
ösztönzi. A piacgazdaságban ezért folyamatos technológiai fejlődés tapasztalható.
Azonos termékeket azonban sokan állítanak elő, így az eladók között verseny alakul ki a
vásárlók igényeinek (kereslet) kielégítésére. A verseny igen jó hatással van a hatékonyság
növekedésére, a technológiai fejlődésre és a termékek árára.
A verseny lehetőségét és a piac működését a szabad árrendszer teszi lehetővé. Ez azt jelenti,
hogy a t ermékek árait a k ereslet és kínálat viszonya szabja meg. A szabad árrendszer
biztosítja, hogy a piacgazdaság "magától működjön".
Az árrendszer azért tud működni, mert minden áru pénzre váltható. A pénzgazdálkodásnak a
piacgazdaságban kiemelt szerepe van. A pénz saját maga is viselkedhet áruként, sőt a
legfontosabb profittermelő eszközzé válik. Ekkor tőkének nevezzük. A tőke (angolul
"capital") annyira fontos része a piacgazdaságnak, hogy a rendszert tőkés gazdaságnak vagy
kapitalizmusnak is nevezik.
14.1. Az állami beavatkozás nélküli piacgazdaság működésének modellje. Hogyan áramlanak

a javak, az energia és a munkaerő a piacgazdaságban?
A piacgazdaság legfontosabb eszméje a liberalizmus, mely a 19. s zázadban alakult ki. A

liberalizmus szerint az egyének érdeke előbbre való a közösségénél. A gazdaságban és a
társadalomban a fejlődést a verseny biztosítja, ezért azt nem szabad gátolni.
A piacgazdaságban többféle vállalkozási forma létezik. A legkisebbek az egyéni
vállalkozások. Itt általában a vállalkozás tulajdonosa vagy a családja végzi a munkát. A többi
vállalkozási formát társas vállalkozásnak nevezzük. Ide tartoznak a betéti társaságok (bt.-k), a
korlátolt felelősségű társaságok (kft.-k) és a részvénytársaságok (rt.-k).
AZ ÁLLAM SZEREPE A PIACGAZDASÁGBAN

Fontos kérdés, hogy ha a piac "magától működik", akkor mi lehet az állam szerepe a gazdaság
életében?
A piacgazdaságnak nincs megfelelő megoldása az általa teremtett társadalmi
egyenlőtlenségek feloldására, a szegénység, a munkanélküliség kezelésére, a l ecsúszott
társadalmi helyzetű csoportok
támogatására. Szintén nem tudja a g azdaság saját maga megoldani a k özjavakkal való
gazdálkodás és a közszolgáltatások kérdését. A piac szereplői arra törekednek, hogy
versenytársak nélkül maradjanak a piacon, monopolhelyzetbe kerüljenek, azaz kiiktassák a
versenyt. Ha ez megtörténne, akkor megtorpanna a gazdaság fejlődése.
Az állam szerepéről a piacgazdaságban viták folynak. Abban mindenki egyetért, hogy az
állam legfontosabb feladata a piacgazdaság kereteinek megteremtése. Ez azt jelenti, hogy az
államnak meg kell védenie a p iaci rendszert: törvények segítségével meg kell akadályoznia,
hogy egy-egy eladó kizárólagosan birtokolhassa a piacot (trösztellenes törvények). A piaci
rendszer védelméhez tartozik a munkavállalók alapjogainak védelme, a munkaerőpiac
törvényekkel történő szabályozása (munkaidő, minimálbér, munkakörülmények, a
munkaképes kor alsó és felső határa) is.
Az állam másik feladata, hogy ellássa azokat a közszolgáltatásokat, amelyekre a piac nem
képes.
Ilyen például a h onvédelem, a k özrend biztosítása, az államigazgatás, a k özegészségügy, az

oktatás, a k ultúra támogatása, a katasztrófavédelem, a k örnyezetvédelem szempontjainak
érvényesítése.
Előfordulhat, hogy egy-egy gazdasági ágazat működtetése nem elég jövedelmező a

vállalkozóknak, azonban a gazdaság többi ágazata számára a létük nélkülözhetetlen (pl. vasút,
posta stb.). Ilyen esetben az állam tulajdonosként sokszor még veszteségesesen is tovább
működteti ezeket. Fontos feladata az államnak a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklése. A
különféle segélyezési programokat, a munkanélküliség kezelését, a társadalombiztosítás
felügyeletét (egészségbiztosítás, nyugdíj), összességében szociális hálónak nevezzük. Végül
az állam feladata a n emzetgazdaság egészének stabilizálása, különösképpen a gazdasági
válságok idején. Az állam gazdasággal kapcsolatos céljainak, eszközeinek, intézkedéseinek
összességét gazdaságpolitikának nevezik.
1. Mi a különbség a tradicionális, a tervutasításos és a piacgazdaság tulajdonviszonyai között?
2. Milyen módon osztják el a megtermelt javakat az egyes gazdasági rendszerekben?
3. Milyen válasz születik az egyes gazdasági rendszerekben a "mit, mennyit, hogyan, kinek?"
kérdésekre?
4. Milyen feladatai vannak az államnak a piacgazdaságban?
15.1. A piacgazdaság működésének modellje az állam beavatkozásával. Hasonlítsd össze az

előző oldal ábrájával! Mennyiben módosít az állam a piacgazdaság működésén?
A VILÁGGAZDASÁG TÖRTÉNETE
OLVASMÁNY
A "VILÁGGAZDASÁG NÉLKÜLI VILÁG" A KAPITALIZMUS KIALAKULÁSA ELŐTT

Világgazdaság csupán a 15-16. századtól, a klaszszikus kapitalizmus nemzetgazdaságainak
kialakulásával párhuzamosan jött létre.
Állapítsd meg a történelmi atlasz segítségével, hogy melyek voltak az ókor és a középkor
nagy kereskedelmi útvonalai! Milyen árukkal kereskedtek?
Az ókorban és a középkorban a Földön egymástól elszigetelt, különböző elvek alapján
működő gazdasági rendszerek léteztek. A közöttük lévő csekély kereskedelmi kapcsolat a
luxuscikkekre korlátozódott.
A KEZDETLEGES VILÁGGAZDASÁG A KERESKEDELMI KAPITALIZMUS IDEJÉN

A világgazdaság első korszaka a 15-16. századtól az 1780-as évekig tartott. A nagy földrajzi
felfedezések átalakították a k orábbi kereskedelmi kapcsolatokat. Az európai hatalmak
fejlettebb hadászati technikájuk révén uralmuk alá tudták vonni az általuk ismert világot,
megkezdődött a korai gyarmatosítás. A gyarmatok kifosztása fellendítette a távolsági
kereskedelmet, és az európai kereskedelem gyújtópontja a F öldközi-tengerről az Atlanti-
óceánra helyeződött át.
A gyarmatosítók a hagyományos termékeket (luxuscikkek, nemesfémek) hozták be Európába,

csak a korábbinál sokkal nagyobb mennyiségben. A feudális típusú kereskedelem az állam
kezében maradt. Célja a kincsképzés volt. Az ilyen törekvést nevezzük merkantilizmusnak.
Gyűjtsd össze a történelmi atlaszod segítségével a földrajzi felfedezések legfontosabb

állomásait! Mely európai országok voltak a legnagyobb gyarmattartók? Hol voltak a
fontosabb gyarmataik?
Az egyes gyarmatosító hatalmak különféle módon kereskedtek a gyarmatokkal. Portugáliában
és Spanyolországban a távolsági kereskedelmet kizárólag az állam ellenőrizte, a behozott
kincsek a pompát fokozták, ami konzerválta a feudális viszonyokat. A németalföldi, az angol
és a f rancia kereskedelemben viszont a m agánkereskedők játszották a főszerepet, akik
luxustermékek helyett tömegárukra specializálódtak. A kereskedelemből befolyó pénz kezdett
tőkeként működni, ami már nem a kincsképzést szolgálta, hanem újra és újra visszakerült a
kereskedés folyamatába, hogy újabb hasznot hozzon. Ezzel kezdetét vette az Európán belüli
és kívüli kereskedelem összekapcsolása, az egységes világkereskedelem rendszerének
kiépülése: létrejött a világpiac. Ez tekinthető a világgazdaság egyik előzményének.
A folyamatosan bővülő világpiac fontos szerepet játszott az európai feudalizmus
felbomlásában is. A kereskedelem bővülése nagy igényeket támasztott az európai tömegáruk
iránt, ami a kapitalista viszonyok kialakulásához vezetett. A tőkés vagy kapitalista termelési
mód a világgazdaság kialakulásának másik feltétele volt.
A gazdasági ágak közül még mindig a mezőgazdaság volt a legfontosabb, az ipari termékek
manufaktúrákban készültek és korlátozott mennyiségben álltak rendelkezésre. Emiatt a
tömegkereskedelem is főleg agrártermékekkel és nyersanyagokkal
folyt.
16.1. A gyarmati kereskedelem modellje. Kövesd nyomon a jellemző termékek útját! Milyen
mozgatórugója volt a gyarmati kereskedelemnek?
A MODERN VILÁGGAZDASÁG AZ IPARI KAPITALIZMUS KORÁBAN

Milyen találmányok segítették az ipari forradalom kibontakozását?
A világgazdaság fejlődésének második korszakát gyarmati típusú nemzetközi
munkamegosztásnak is szokták nevezni, amely az 1780-as évektől a 19. század utolsó
harmadáig tartott.
Legfőbb jellegzetessége, hogy a fejlett nyugateurópai országokban lezajlott az ipari
forradalom. A korszak kezdetén egy sor technikai találmánynak köszönhetően átalakult az
ipari termelés szervezete, létrejött a g yáripar. A gyárakban a gépek segítségével az ipari
termékeket is tömegméretekben lehetett előállítani és velük nemzetközi kereskedelmet
folytatni.
A gazdaság meghatározó ágazatává az ipar vált, így az ipari tőke érdekeinek szolgálatába
állította a kereskedelmi tőkét. Ekkor alakult ki a klasszikus szabadversenyes kapitalizmus,
ami azt jelentette, hogy a piaci versenyt elvileg semmi sem korlátozta. Európában létrejöttek a
nemzetállamok és a n emzetgazdaságok, amelyek célja az volt, hogy egy-egy országon belül
azonos piaci feltételek legyenek, a h azai ipart vámok védjék. Ez a t örekvés a
protekcionizmus.
A világméretű munkamegosztás két pólusán az ipari termelést folytató európai gyarmattartó

országok és a nyersanyagokat biztosító gyarmatok álltak. A kereskedelem fő színterei a
gyarmatbirodalmakon belül voltak. A gyarmatok olcsó munkaerővel előállított
nyersanyagokat, élelmiszereket szállítottak a fejlett, gyáriparral rendelkező országokba. Itt
ezeket a gyáripar segítségével feldolgozták, tömegáruvá alakították és nagy részét
visszaszállították a gyarmatokra, amelyek e termékek biztos felvevőpiacai voltak. Az olcsó
tömegtermékek tönkretették a gyarmatok hagyományos kézműiparát, így azok gazdasági
értelemben függővé váltak az anyaországtól. Ugyanakkor az anyaország is függött a
gyarmatok nyersanyagától és élelmiszerétől. Így fokozatosan kialakult a kölcsönös függőség
rendszere, a modern világgazdaság.
A VILÁGGAZDASÁG A MONOPOLKAPITALIZMUS KORÁBAN

A világgazdaság fejlődésének harmadik szakasza a 19. század utolsó harmadától a 2.
világháború végéig tartott. Ezt is a kapitalizmus átalakulása hívta életre. A szabadversenyes
kapitalizmusban gyakoriak voltak a túltermelési válságok. A válságok során sok vállalkozás
tönkrement. Az életképesebbek felvásárolták a tönkrement cégeket. Egyre nagyobb cégek
jöttek létre, fokozódott a tőke koncentrációja. Az így kialakult nagyvállalatok vagy
monopóliumok egy-egy termék piacán egyeduralkodóvá szerettek volna válni. A
kapitalizmusnak ezt a szakaszát monopolkapitalizmusnak nevezzük. Mivel a monopóliumok
kezén nagy mennyiségű tőke halmozódott fel, ennek előnyét igyekeztek kihasználni a
nemzetközi munkamegosztásban is. Tőkét kezdtek befektetni a gyarmatokon azért, hogy az
ottani olcsó munkaerőt kihasználva olcsóbbá tegyék a termelést. Ezért ez a gyarmati
tőkekivitel korszaka.
A tőkekivitel révén azok a fejlett ipari országok is be tudtak kapcsolódni a nemzetközi
munkamegosztásba, amelyek nem rendelkeztek nagy gyarmatokkal (Németország, USA,
később Japán),
ezért Nagy-Britannia világgazdasági egyeduralma a korszak végére megszűnt, és kialakult a
többpólusú világgazdaság.
17.1. A világgazdaság fejlődésének szakaszai és legfontosabb jellemzői
Újabb találmányok segítették a termelés fokozását. Az igazi tömegtermelés a futószalag

feltalálásával vette kezdetét, amely nagymértékben meggyorsította az iparban a t ermelési
folyamatot. A gyárakban dolgozó munkások egy nagy gépezet részei voltak, sokszor egész
életük során csak egyetlen munkafolyamatot végeztek.
A gyárak ontották magukból az ipari termékeket, most már csak olyan felvevőpiacra volt
szükség, amely ezeket tömegméretekben fogyasztja is. A fogyasztói társadalom azonban csak
a második világháború utáni korszakban alakul ki. Ezt az időszakot gyakran nevezik
indusztriális korszaknak vagy modern kornak is.
Ha teheted, nézd meg Charlie Chaplin Modern idők című filmjét! A mű az elidegenedés, a
modern kor embertelen társadalmában élő kisember kilátástalanságát ábrázolja komikus
eszközökkel.
Az első világháború alatt a világgazdaságban megerősödött az USA szerepe. Gyors fejlődés
jellemezte Japánt. Az európai vezető nagyhatalmak gazdaságai viszont összeomlottak. A
háborút követő (1929-33-as) világgazdasági válság szétzilálta a termelés, a kereskedelem és a
pénzügyi élet már összekapcsolódó láncszemeit.
18.1. Fontos korszak kezdődött, az ipari tömegtermelésé. Futószalag a Ford-művekben

18.2. Részlet Charlie Chaplin Modern idők című filmjéből. Az ember rabja a saját maga
alkotta gépeknek?
MOZGÁSBAN A VILÁGGAZDASÁG
FOGALOMTÁR
világgazdaság, gazdasági pólusok, adósságválság, centrum, periféria, fejlődő országok, fejlett
országok, működőtőke-export, -import, két- és hárompólusú világgazdaság, Triád
A VILÁGGAZDASÁG FOGALMA
Ama létező világgazdaság az emberiség legátfogóbb gazdasági egysége. Olyan világméretű
gazdasági kapcsolatrendszer, amelyben a termelés és az ezzel összefüggő kereskedelmi
tevékenységek világszinten szerveződnek. A világgazdaságban az áruk, a szolgáltatások, az
információ, a termelési tényezők áramlása átlépi az országhatárokat. A világgazdaság az
egész Földön egységesen, a piacgazdaság elve alapján működik. Meghatározója a nemzetközi
munkamegosztás, és egyre bonyolultabb hálózatok segítségével a világpiac* szervezi
egységgé. Szereplői a nemzetállamok, a regionális gazdasági integrációk* és a
transznacionális vállalatok* (TNC-k), továbbá a nemzetközi szervezetek.
A világgazdaság fontos jellemzője a rendszerjelleg, ami azt jelenti, hogy a világgazdaság nem
egyszerűen a nemzetgazdaságok összessége. Szereplői között bonyolult kapcsolatrendszer
alakult ki.
A VILÁGGAZDASÁG A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN

A második világháborút követően a világgazdaságban változások játszódtak le. A
gyarmatbirodalmak szétestek, új, független államok sokasága jött létre. A világ politikailag
kettévált, mivel a Szovjetunió sok országra kiterjesztette befolyását. A kétpólusú politikai
világrend időszakában a két katonai szuperhatalom, az USA és a Szovjetunió állt egymással

szemben. A világ országait ebben az időben három csoportba osztották.
A Szovjetunió érdekszférájába került államokat szocialista országoknak nevezték.
Gazdaságukat a Szovjetunió mintájára tervutasításos gazdasági rendszer szabályozta. Politikai
életüket az egypártrendszeren alapuló kommunista diktatúra jellemezte. Többségük gazdasága
a Szovjetuniót szolgálta ki.
A következő csoportba az úgynevezett tőkés országok tartoztak, élükön az USA-val.
Gazdaságuk a piacgazdaság szabályai szerint működött. Politikai életüket a
többpártrendszeren alapuló polgári demokrácia jellemezte. Közülük az USA gazdasága volt a
legerősebb, de mellé gyors ütemben zárkóztak fel a nyugat-európai országok és Japán.
A legtöbb - a felszabadult gyarmatok helyén létrejött - állam az úgynevezett fejlődő országok
csoportjába tartozott. Még nem dőlt el, hogy "tőkés" vagy "szocialista" ország válik-e belőlük,
de gazdasági-politikai fejlődésük során vagy a piacgazdaság, vagy a tervutasításos gazdaság
irányába indultak. A fejlődő országokat emiatt gyakran hívták "harmadik világ"-nak is.
A Szovjetunió és az USA közötti hidegháború fegyverkezési versenyt indított el. Ez a
tudományos kutatások felértékelődését idézte elő. A világgazdaságban soha nem látott
növekedés kezdődött.
Bár a világgazdaság egységes maradt, a szocialista és a tőkés országok közötti gazdasági
kapcsolatok gyengék voltak.
A Szovjetunió politikai és katonai téren közel olyan erős volt, mint az USA, de gazdasági
ereje és fejlődése elmaradt az Amerikai Egyesült Államokétól. Ez az évek során a Szovjetunió
gazdasági kimerüléséhez vezetett.
A fejlett országokban fokozódott a jólét, a jómódú középosztály vált meghatározóvá, és
kialakult a fogyasztói társadalom. A korábban létrejött tömegtermelést a tömegfogyasztás
egészítette ki.
A világgazdaság ebben az időszakban a nemzetgazdaságok közötti munkamegosztással volt
azonos. Az országokon belül működő vállalatok specializálódtak, igyekeztek kihasználni a
nemzetgazdaságok különbözőségeiből adódó előnyöket.
A nemzetgazdaságokat vámhatárok választották el egymástól, amelyek korlátozták a
termékek és a tőke szabad áramlását. A világpiac lényegében a nemzeti piacok összessége
volt, a világkereskedelem is az országok között zajlott. Egy termelési folyamat általában egy-
egy országon belül történt. Ezzel párhuzamosan erősödött a tőkekivitel, és a regionális
gazdasági integrációk szerepe is nőtt.
A világgazdaság növekedési üteme az 1970-es években tört meg, és ez új korszak kezdetét
jelezte.
CENTRUMOK ÉS PERIFÉRIÁK
A világgazdaság szerkezetének két ellentétes pólusa a centrum és a periféria.
A világgazdaság centrumában azok a t erületek helyezkednek el, amelyekben a k apitalista
gazdaság legfontosabb elemei - a tőke, a technikai és a társadalmi tudás - összegződnek.
A centrumhoz tartozó fejlett országok a legkorszerűbb, legjobban fejlődő gazdasági
ágazatokban vezető szereppel rendelkeznek. Irányító szerepük kiterjed a világ gazdasági
rendszerére és a regionális integrációk szerveződésére. Befolyásuk van a nemzetközi
kereskedelemre, a tőke- és pénzmozgásokra. A világgazdaságban betöltött meghatározó
szerepkörük saját nemzetgazdaságuk magas fokú integráltságával jár együtt. Ez azt jelenti,
hogy gazdaságuk ágazatai, folyamatai között sokrétű a kapcsolatrendszer. A termelést és a
fogyasztást magasan fejlett infrastruktúra kapcsolja össze.
A centrumtól távolodva egy félperiférikus zóna következik, amelynek országai a központi
államok számára - afféle hátországként - erőforrást és piacot, terjeszkedési területet
biztosítanak. Ismét tovább haladva ezt a zónát már a periféria, vagyis a világgazdaság mind
gazdasági, mind területi értelemben vett peremvidéke követi.
A világgazdaság periférikus országcsoportja a fejlődő országok köre. Ezek a fejlett országok
által irányított globális világgazdasági folyamatoktól nagymértékben függnek, vagy passzív
szerepet töltenek be.
19.1. Avilággazdaság növekedési üteme 1970-től. Keress az ábrán hanyatlást jelző

időszakokat!
A centrum és a periféria között azonban van átjárhatóság, és az utóbbi számára lehetséges a

felemelkedés.
Az egységes világgazdaságot mozgató erők jelenleg három növekedési pólus köré
szerveződnek. Ma az egyes országok, régiók világgazdaságban elfoglalt helyzetét főként az
ezekhez való viszonyuk határozza meg.
A három centrumterület - növekedési pólus - az Európai Unió, az USAés Japán. Ezeket
nevezik összefoglaló néven Triádnak.
A mai világgazdaságban tulajdonképpen a Triád alkotja a centrumot. Benne zajlik a tőke, a
technológia és az áruk fő áramlása. A többi - kisebb-nagyobb - gazdasági régió pedig csak
mint alárendelt hátország kapcsolódik hozzájuk.
Becslések alapján a világ összes működőtőke*- állományának 80%-át a T riád országai
birtokolják. A pólusaik közötti tőkeáramlás a világ működőtőke mozgásának több mint
kétharmadát adja.
A világgazdaság fejlődésének fő hajtóereje és haszonélvezője az 1990-es évektől az USA
volt. Gazdaságát alacsony és csökkenő infláció jellemezte. Míg az EU-ban a g azdaság
teljesítménye időszakosan visszaesett, Japánban pedig stagnált, az USA-ban emelkedett.
A három pólus közül a legjelentősebb kereskedelmi aktívummal Japán rendelkezik. A
szigetországnak mind az EU-val, mind az USAval szemben jelentős a kereskedelmi többlete.
A legnagyobb kereskedelmi deficitet az USA halmozza fel. Ennek közel fele a J apánnal
folytatott áruforgalomban keletkezett. Az EU kereskedelmének összesített mérlege még csak
enyhe többletet mutat.
Az USA működőtőke-exportja és -importja a világon a legnagyobb. Az EU a világ
működőtőke- kiviteléből és -behozatalából 1/3-dal részesedik. Japán működőtőke-exportja
jóval meghaladja annak importját.
20.1. A világkereskedelem és a működőtőke-áramlás Triádja (1998)
1. Mi a különbség a világpiac és a világgazdaság között?
2. Mi jellemezte a világgazdaságot a második világháborút követően?
3. Melyek a világgazdaság pólusai? Hogyan viszonyulnak ezekhez a fejlett és a fejlődő
országok?
4. Melyek a világgazdaság mai növekedési pólusai?
5. Mi jellemző a Triádra?
A VILÁGGAZDASÁG GLOBALIZÁCIÓJA
FOGALOMTÁR
globalizáció, olajárrobbanás, posztindusztriális kor, recesszió, infláció, tömegtermelés,
tömegfogyasztás, monetáris világgazdaság, kommunikációs technológia, logisztika
A GLOBALIZÁCIÓ - NAPJAINK EGYIK LEGDIVATOSABB FOGALMA Idézd fel, hogy

az elmúlt napok, hetek híreiben mit hallottál a globalizációról!
A globalizáció* napjaink egyik legdivatosabb kifejezése, nehezen fordítható magyarra. Szó
szerint azt jelenti: "világméretűvé válás".
A tévéből a globalizációval kapcsolatos hírek záporoznak: világgazdasági fórumot rendeztek

valamelyik világvárosban, ami ellen szélsőségesek tüntettek. A rendőrség erőszakos
eszközökkel feloszlatta a tüntetéseket stb. A politikusok is előszeretettel hivatkoznak a
globalizációra, hol mellette, hol ellene érvelve. Az emberek többsége szerint a globalizáció
az, hogy a világon mindenütt kólát és hamburgert fogyasztanak, amerikai filmeket néznek,
angolul beszélnek, és az anyagi javakat hajszolják. Részben igazuk van, de ez a folyamat - a
kulturális egységesülés - a globalizációnak csak az egyik része. A világgazdaság fejlődése
szempontjából a globalizáció egészen mást jelent. Gazdasági szempontból a globalizáció a
világgazdaság
1970-es években történt fordulatának következménye, fejlődésének eddigi utolsó szakasza, a

kapitalizmus világméretűvé válása. A szolgáltatások felértékelődése miatt a globalizáció korát
posztindusztriális (ipar utáni) kornak, az ipari tömegtermeléstől (modern kor) való
megkülönböztetésképpen posztmodern kornak is nevezik.
FORDULAT A VILÁGGAZDASÁGBAN AZ 1970-ES ÉVEKBEN
A piacgazdaság átalakulását egyrészt az 1973-as olajválság által kirobbantott gazdasági
válság kényszerítette ki, másrészt a fogyasztási szokások megváltozása az iparilag fejlett
országokban.
1973-ban az olajexportáló országok nagy részét tömörítő OPEC úgy határozott, hogy az
exportőrök jelentősen megemelik a kőolaj hordónkénti világpiaci árát. Ez volt az olajár-
robbanás, a következtében kialakult gazdasági válság pedig az "olajválság". A kőolaj
világpiaci árának növekedése az energia általános drágulását idézte elő. Mivel energiára
minden termék előállításához szükség van, az árnövekedés általános áremelkedéshez vezetett.
Ez vállalati csődöket, munkanélküliséget, pénzromlást (inflációt), illetve a gazdasági
növekedés csökkenését (recessziót) idézett elő.
A válságot súlyosbította, hogy a világgazdaság olyan fejlődési szakaszhoz érkezett, amelyben
már nem a tömegtermelés határozta meg, hogy milyen legyen a tömegfogyasztás, hanem a
fogyasztópiac igényei szabták meg a termelést. Ráadásul a tömegáruk helyett egyre inkább az
egyedi termékek iránt kezdtek érdeklődni a fogyasztók.
21.1. A termelés és az értékesítés világméretűvé válása egy képzeletbeli nagyvállalat példáján
Ezek a folyamatok változásra kényszerítették a gazdaság főszereplőit, a nagyvállalatokat.

Egyrészt a m egnövekedett nyersanyag- és energiaköltségek drágává tették a t ermelést, a
hatékonyságot már nem lehetett a megszokott módon növelni. Másrészt a fogyasztópiacért
folytatott versenyben a kulcsszó a gyorsaság lett: gyorsan felmérni a piac igényeit,
kifejleszteni a megfelelő minőségű terméket, a lehető leggyorsabban megszervezni a
gyártását, és piacra dobni.
A költségek csökkentése és a f olyamatos piaci jelenlét biztosítása érdekében a v állalatok a
termelési folyamatot széttelepítették a v ilágban: minden egyes részfolyamatot oda, ahol a
legjobb megtérülést vélték elérni. A termékek előállítása tehát világméretűvé vált, azaz
globalizálódott.
AGLOBALIZÁCIÓ LEGFŐBB FOLYAMATAI

A világgazdaság a 3. évezred elejére történelmileg példátlan méretű és szövevényes

rendszerré fejlődött, melynek nyomán átalakult a szerkezete is.
A globalizáció során egyrészt mérséklődnek azok az akadályok, amelyek a korábbi
időszakokban a tőke, a munkaerő, az áruk és az információk szabad áramlásának útjában
álltak, másrészt a világgazdaság szereplői egyre kuszább és szorosabb kölcsönös függésbe
kerülnek egymással.
A termelés globalizálódásával együtt jár a világgazdaság szereplőinek megváltozása. A
világgazdaságban korábban országok kereskedtek országokkal. Ma a nemzetgazdaságokkal
egyenrangú szereplővé válnak a transznacionális vállalatok (TNC-k) és a r egionális
integrációk.
A globalizáció a világ minden pontján napról napra igényli a pénz, a tőke azonnali jelenlétét,
ezért soha nem látott mértékben megnőtt a pénz szerepe. A számítógépes hálózatoknak
köszönhetően a pénzforgalmat lebonyolító intézmények egész világra kiterjedő hálózata jött
létre, melynek segítségével a nap 24 órájában végezhetők a pénzügyi műveletek. A pénzvilág
szerepe ma akkora, hogy külön szokás pénzügyi vagy monetáris világgazdaságról beszélni.
A globalizáció hihetetlen mértékben felerősítette a kommunikáció iránti igényt, és a
kommunikációs technológia óriási fejlődését hozta.
A Föld körül keringő, napról napra szaporodó távközlési műholdak, az optikai kábelek, az
internet, a mobiltelefonok teszik lehetővé, hogy a Föld szinte bármely pontján hozzá lehessen
jutni pl. egy fontos tőzsdeinformációhoz, el tudjuk olvasni az e-mailjeinket, vagy
válogathassunk a sok száz műholdas sugárzású tévécsatorna kínálatából.
A modern kommunikációs technika segítségével a hírek, a tévésorozatok, a reklámok eljutnak

a Föld szinte bármely háztartásába, átalakítják a fogyasztási szokásokat és a globális termékek
vásárlására ösztönöznek. A kommunikációnak kiemelt szerepe van a globális életforma
terjesztésében.
Ugyanolyan hamburgert eszik egy New York-i középosztálybeli polgár és egy maláj munkás.
Ugyanazt a szappanoperát nézik a jobb sorsról álmodozó periféria lakói és a jólétben élő
amerikai háziasszonyok. Egy perui vagy nepáli faluban is lehet jéghideg kólát kapni, még
akkor is, ha a falu egyetlen szolgáltatása a kólaautomata. Ugyanolyan mobiltelefont használ
egy tajvani és egy magyar fiatal, ugyanarról a számítógépes játékról álmodoznak a kínai és az
izraeli gyerekek.
22.1. A globalizációban a világgazdaság egyetlen világméretű képzeletbeli futószalag lesz?
Keress még a környezetedben globális termékeket!

A globális termelés igényli a fejlett közlekedést és szállítást. A légi közlekedés az 1950-es
évekhez képest a sokszorosára nőtt. A gyorsaság megnövelte az elosztás, a k észletezés, a
raktározás és a szállítmányozás, azaz a l ogisztika szerepét, amely önálló szolgáltatássá
szerveződött.
A világban azonban sok minden nem globalizálódik. Nem válik világméretűvé a jólét. Nem
utal semmi arra, hogy a világgazdaság egységesülésével mérséklődnének a különbségek a
gazdag és szegény országok, a jómódú és elesett sorsú társadalmi csoportok között. Nem
figyelhető meg a szokások, a nyelvek, a kultúrák teljes egységesülése sem.
A GLOBALIZÁCIÓ HATÁSAI
A globalizáció nagy hatást gyakorol az élet minden területére, melyek között negatív és
pozitív hatások is vannak.
A termelés világméretűvé válása során olyan területek és olyan (fejlődő) országok is
bekapcsolódhatnak a világgazdaságba, amelyeknek erre adottságaik miatt nem lenne
lehetőségük. A beáramló működő tőke munkahelyeket teremt, fejlődik az infrastruktúra, a
késztermékek eljuthatnak a világpiacra stb. Sokszor azonban a környezetszennyező és elavult
technológiájú iparágak települnek a fejlődő országokba, és ez újabb problémákat szül
(légszennyezés, vízszenynyezés, egészségkárosodás). A fejlett ipari országokban viszont ezzel
párhuzamosan nagy hagyományú iparvidékek mennek tönkre. Így jönnek létre a
rozsdaövezetek.
Az ipar telephelyeinek állandó változása (vándoripar), a munkavállalókat is állandó

változásra, tanulásra készteti. Az USA-ban például nem ritka, hogy egy munkavállalónak 5-
10 munkahelye van élete során.
A globalizáció nagyon sok társadalmi-gazdasági- politikai kérdést is felvet. Korunkat a nagy

"szakadások" jellemzik. Az iparilag fejlett országok még gazdagabbak lesznek, másoknak -
különösen a legszegényebbeknek - esélyük sincs bekapcsolódni a globalizációba. A gazdag
országok megpróbálják megakadályozni, hogy a szegény országok polgárai bevándoroljanak
hozzájuk. Így egyfajta "erődök" alakulnak ki, különösen Európából és az USA-ból.
Ugyanakkor a fejlett országok társadalmaiban is éles törések jönnek létre a globális világot
használni tudó számítógép- és internethasználók és az ahhoz nem értők ("digitális
analfabéták") között. Ez gyakran korosztályokhoz kötődik: a fiatalok értik az új világot, az
idősebbek teljesen kimaradnak belőle.

1. Figyeld a tévéreklámokat a magyar és külföldi adókon! Állapítsd meg, mennyire
hasonlítanak egymáshoz az ott reklámozott termékek!
2. Gyűjtsd össze a tévéből és a sajtóból azokat a híreket, amelyek az elmúlt hónapok
globalizációellenes akcióiról szólnak!
3. Keresd fel a világhálón néhány világcég honlapját! (A központjuk honlapjának címe
általában .com végződésű.) Derítsd ki a honlapról, hogy hány országban van képviselete a
cégnek!
4. Sorolj fel minél több Magyarországon működő transznacionális vállalatot!
1. Milyen tényezők idézték elő a globalizációt?
2. Melyek a globalizáció részfolyamatai?
3. Rendezzetek vitát a következő kérdésekről: Jó-e a globalizáció a Föld lakói számára?
Melyek az előnyei és hátrányai egy olyan kis ország számára, mint Magyarország? Fenyeget-
e a k ulturális egységesülés veszélye? Meg tudjuk-e őrizni nemzeti azonosságtudatunkat
(identitásunkat) a globalizáció során?
A NEMZETGAZDASÁGOK MEGVÁLTOZOTT SZEREPE

FOGALOMTÁR
nemzetállam, nemzetgazdaság, nemzetközi kereskedelem, szabadkereskedelem, vám, kvóta,
külkereskedelmi nyitottság, működő tőke
A NEMZETGAZDASÁGOK AZ 1970-ES ÉVEK ELŐTTI VILÁGGAZDASÁGBAN

Mely tényezők idézték elő a nemzetállamok kialakulását Európában a 19. században?
A közelmúltig a világgazdaság legfontosabb szereplői a nemzetgazdaságok voltak. A
nemzetgazdaság a n emzetállam része, egy adott ország határain belül található gazdasági
tevékenységek és kapacitások összessége.
A nemzetállamok és a n emzetgazdaságok a 19. században jöttek létre az ipari-
szabadversenyes kapitalizmus termékeként. Céljuk az egységes nemzeti piac megteremtése
volt. A nemzetgazdaságon belül nem kellett vámokat fizetni, egységes volt a gazdasági
szabályozás, és az állam igyekezett megvédeni fogyasztóit és vállalkozóit a kívülről érkező
negatív hatásokkal szemben. Az áruk, a munkaerő és a tőke szabadon áramolhatott az
országon belül.
Melyek a feladatai még az államnak a piacgazdaságban?
A NEMZETKÖZI KERESKEDELEM
A nemzetgazdaságok gazdasági kapcsolataikat hagyományosan egymás között, a nemzetközi
kereskedelem keretein belül bonyolítják le. A nemzetközi kereskedelem a 20. század közepére
vált az országok közötti gazdasági kapcsolatok legfőbb rendszerévé.
A nemzetközi kereskedelem mozgatórugói az úgynevezett komparatív előnyök. Ez azt jelenti,

hogy az egyes országok - eltérő természeti és társadalmi feltételeik miatt - más és más
termékek előállítására szakosodnak. Ezért egyes termékeket olcsóbban lehet megvásárolni
azoktól az országoktól, ahol előállításuk kedvezőbb. Így létrejön az országok közötti export-
import kapcsolat.
Ha semmilyen tényező sem gátolja az áruk áramlását, akkor szabadkereskedelemről

beszélünk. A nemzetállamok hagyományos feladata azonban elsősorban a hazai gazdasági
szereplők védelme, így különböző eszközökkel akadályozzák az importot, hogy megvédjék a
hazai vállalkozókat a külföldi versenytársaktól. Eszközei a vámok (az importált árukra
kiszabott adók) és a kvóták (behozatali tilalmi listák).
Hogyan nevezzük ezt a törekvést?
Előfordul, hogy politikai okokból kereskedelmi zárlatot, embargót* rendelnek el egy

országgal szemben.
Ha egy ország külkereskedelmében az export van túlsúlyban, akkor külkereskedelmi mérlege
pozitív, ha az import, akkor negatív. Minden ország pozitív külkereskedelmi mérlegre
törekszik.
24.1. A világkereskedelem és a világtermelés növekedési üteme (1981-1998). Melyiké volt

erőteljesebb?
A világkereskedelem zöme a v ilág legnagyobb gazdasági hatalmai, az USA, Japán és az

Európai Unió országai között zajlik. Az összes külkereskedelmi forgalom több mint 66%-át a
fejlett ipari országok bonyolítják le, azon belül 37%-ot az Európai Unió országai. A többi
ország súlya fokozatosan nő a délkelet-ázsiai újonnan iparosodott országok növekvő exportja
miatt, azonban Európa és Észak-Amerika fölénye behozhatatlannak tűnik.
A világkereskedelemben áramló termékek zöme gyáripari eredetű. A fel nem dolgozott agrár-
és bányászati cikkek kereskedelmének értéke folyamatosan csökken. A gyáriparon belül is a
gépek és a szállítóeszközök előállítása vezeti a rangsort. 74%-ukat a f ejlett országok
exportálják és importálják, sőt az élelmiszerek és nyersanyagok kereskedelmében is az ipari
országok az elsők. Így a világ kereskedelmi szempontból is két részre szakad: a nemzetközi
kereskedelembe egyre intenzívebben bekapcsolódókra és az abból kiszorulókra.
A nemzetközi kereskedelem jellege a globalizáció következtében az utóbbi két évtizedben

jelentősen átalakult. Korábban a nemzetközi kereskedelemben szinte kizárólag anyagi jellegű
javak vettek részt, napjainkra azonban ez jelentősen kibővült a szolgáltatásokkal.
Ráadásul az országok közti kereskedelem mutatói nem csak az országokra vonatkozó adatokat
tükrözik, mert a világkereskedelem igen nagy részét a transznacionális vállalatok (TNC-k)
bonyolítják le. Ami egy ország számára importként jelentkezik a TNC-k beszállításaként, az
az adott nagyvállalat számára csak egyik leányvállalattól a másikig történő közönséges
szállítás.
A NEMZETGAZDASÁGOK NAPJAINK VILÁGGAZDASÁGÁBAN

A nemzetgazdaságok szerepe az 1970-es éveket követő világgazdasági korszakváltás
következtében átalakul. A nemzetállamok jelentősége csökken a nemzetközi
kereskedelemben: a nemzetgazdaságok versenyét a TNC-k és a régiók versenye váltja fel. Ma
egy-egy transznacionális vállalat nagyobb forgalmat bonyolít le évente, mint egy kisebb vagy
közepes ország. A 21. század elejének fő kérdése, hogy a nemzetállamok bábokká válnak-e a
transznacionális vállalatok kezében? A globalizáció eddigi története nem erre enged
következtetni. A transznacionális vállalatok uralma főként a gazdaságra korlátozódik. A
nemzetállamok politikai hatalma vitathatatlan.
25.1. A világ főbb gazdasági térségeinek kereskedelmi mérlege 1998-ban (milliárd USD)
Kezükben tartják a v ilág katonai erejét, szabályozzák a n emzetközi kapcsolatokat,

egyezményeikkel igyekeznek biztosítani a gazdaság hátteréül szolgáló nemzetközi politikai
stabilitást.
A nemzetállamok gazdaságban betöltött szerepe is gyökeresen átalakul. Mivel a gazdasági

folyamatok fő irányát a tőke áramlása szabja meg, és a világkereskedelembe is a TNC-k
képesek bekapcsolni egy országot, a nemzetállamok egyik fő feladata annak biztosítása, hogy
- akár a hazai, akár a külföldi - működő tőke megfelelő feltételeket találjon a területükön. A
világgazdaságban jelenleg versenyfutás zajlik a nemzetgazdaságok között a működő tőkéért.
Így a nemzetállam fő feladata ennek a versenyképességnek a biztosítása.
A versenyképességet napjaink világgazdaságában kissé más tényezők jelentik, mint korábban.
Idetartozik egy ország exportképessége (mennyiben képes importját exportja által fedezni), az
ország alkalmazkodóképessége. Fontos az is, hogy mennyire tudja követni a gazdaságpolitikai
változásokat, milyen mértékben képes magához vonzani a világgazdaság erőforrásait,
mindenekelőtt a működő tőkét, mennyire képes növelni állampolgárai életszínvonalát,
jövedelmét.
Ezeknek a tényezőknek a megléte azonban még nem nyújt garanciát a v ersenyképességhez,

csak akkor, ha rendszerré szerveződnek. A rendszerré szerveződés legfontosabb eleme pedig
napjaink világgazdaságában a társadalmi, technikai tudás, a nemzetállam feladata pedig ennek
a tudásnak a biztosítása polgárai számára.
A működő tőke és a globális világgazdaság egyéb erőforrásai azonban csak akkor találnak
vonzónak egy nemzetgazdaságot, ha az állam nem gátolja, hanem segíti a piaci erők
működését.
A versenyképességüket növelni akaró nemzetállamok többsége ezért felhagyott a p iacai

védelmével, és a ma igen divatos neoliberális gazdaságpolitikára tért át, ami nagymértékben
segíti a transznacionális vállalatok rugalmas termelését.
Ennek fontos eleme a liberalizáció és a privatizáció. A liberalizáció a piaci erők
akadálymentes érvényesítését jelenti, a privatizáció (magánosítás) az állam tulajdonosi
szerepének csökkentését a gazdaságban.
A neoliberális gazdaságpolitikának sok ellenzője is van. Az ellenzők úgy vélik, hogy a
neoliberalizmus túlságosan kiszolgáltatja a nemzetállamokat a transznacionális vállalatoknak.
A globalizáció azonban nemcsak erőforrásokat jelenthet a nemzetgazdaságok számára.

Komoly összeütközésbe kerülhetnek a TNC-k a hazai vállalkozásokkal, illetve a
munkavállalókkal, a szakszervezetekkel, vagy az önkormányzatokkal és környezetvédelmi
szervezetekkel. A nemzetállam feladata ezeknek a konfliktusoknak a szabályozása, kezelése,
megoldása.
1. Melyek a nemzetállamok hagyományos feladatai?
2. Milyen tényezők serkentik a nemzetközi kereskedelem élénkülését?
3. Mi a különbség a szabadkereskedelem és a protekcionizmus között?
4. Melyek a világkereskedelem fő folyamatai?
5. Melyek a nemzetállamok új feladatai?
26.1. A nemzetgazdaságok versenyképességét befolyásoló tényezők rendszere
26.2. A Foreign Policy című amerikai gazdasági szaklap globalizációs versenyképességi

rangsora (2001). A lista azt mutatja, hogy egy ország milyen mértékben kapcsolódik be a
világgazdaság áramába. Mik lehetnek az okai hazánk előkelő helyezésének?
A TRANSZNACIONÁLIS VÁLLALATOK VILÁGA

FOGALOMTÁR
transznacionális vállalat, rugalmas termelés, K+ F tevékenység, leányvállalat, innovációs
központ, működő tőke, kéményes ipar, csavarhúzó iparágak, marketing
"MADE IN JAPAN" VAGY"MADE BY SONY"?

Az utóbbi években egyre gyakrabban látni, hogy egy termék minőségének garanciája nem egy
országhoz, hanem egy vállalathoz kötődik.
A címben szereplő Japán példájához hasonlóan a "Made in Germany" két évtizeddel ezelőtt a
megbízható, precíz német áruk védjegye volt, ma azonban ugyanezt a s zerepet a "Made by
Mercedes" vagy a "Made by Siemens" tölti be.
Ezek a szemünk előtt zajló változások jelzik, hogy a nagyvállalatok egyre kevésbé kötődnek
egy-egy országhoz. Transznacionális vállalatoknak nevezzük azokat a nemzetközi
nagyvállalatokat, amelyek tevékenységük során átlépik az országhatárokat, s így termékeiket
sem egy-egy adott országban, hanem a világgazdaság egészében állítják elő, és világpiacon
értékesítik. Leányvállalatokat* hoznak létre más országban, illetve különböző országokban
működő cégeket foglalnak magukba.
A köznyelvben gyakran hívják ezeket a cégeket multinacionális nagyvállalatnak, röviden

"multinak". Valójában akkor nevezünk így egy vállalatot, ha tulajdonosi köre több országból
származik. A TNC-k egy része természetesen multinacionális vállalat is, és a multik is hoznak
létre leányvállalatokat külföldön. A TNC elnevezés azt a j ellegzetességet emeli ki a
nemzetközi nagyvállalatoknál, hogy egy-egy termék előállítását világméretekben, az
országhatárokon átnyúlva végzik.
A transznacionális vállalatok célja, hogy az egyes tevékenységeket a tőke megtérülése

szempontjából legkedvezőbb országba, régióba telepítsék, ezáltal a termelési költségeket
minimálisra csökkentsék, a várható nyereséget pedig a legnagyobbra növeljék.
A TRANSZNACIONÁLIS VÁLLALATOK LÉTREJÖTTÉNEK OKAI

Ismételd át, milyen sajátosságai vannak a 20. század végi globális világgazdaságnak!
A transznacionális vállalatok mai formája a világgazdaság 1970-es években bekövetkezett
világméretűvé válása nyomán jött létre.
Milyen következményei voltak az 1970-es évek válságának és a m egváltozott
fogyasztópiacnak a
vállalatokra nézve?
Korábban a nagyvállalatok nagy sorozatban gyártott tömegtermékeket állítottak elő

viszonylag stabil felvevőpiacra. A termelési költségeket úgy igyekeztek minimálisra
csökkenteni, hogy a termelés egyes részeit földrajzilag közel telepítették egymáshoz.
Az olajválság világméretekben élezte ki a cégek közötti versenyt. Az maradt talpon, aki a

leggyorsabban ismerte fel a fogyasztópiac változó igényeit, kifejlesztette, előállította és piacra
juttatta a megfelelő terméket. Mindezt úgy, hogy a legkisebbek legyenek a termelési
költségek. Mivel ezek további csökkentése a hagyományos eszközökkel nem volt lehetséges,
a nagyvállalatok kezdték széttelepíteni a termelés egyes fázisait a világ különböző országaiba.
Minden folyamatot oda, ahol az a legkisebb költséggel jár.
Egyes országokban a munkabér töredéke a fejlett országokénak, máshol kevesebb adót kell
fizetni, vagy képzett, esetleg könnyen betanítható munkaerő áll tömegesen rendelkezésre. Más
ország közel helyezkedik el a fogyasztópiachoz, vagy éppen az adott ország biztosítja azt.
A transznacionális vállalatok létrejöttét serkentette a gyorsaság szerepének növekedése is.

Olyan, viszonylag kis szériában gyártott termékekre van igény, amelyek gyorsan változnak, a
vállalatoktól tehát gyors reagálást követelnek. Ezért a vállalatok célja a rugalmas termelés lett.
A termelés világméretű széttelepítésének természetesen a kommunikáció hatalmas mértékű

fejlődése volt a feltétele. Ez teszi lehetővé, hogy a nagyvállalat döntéseiről a leányvállalatok
azonnal értesülnek, a beruházásokhoz szükséges tőke pedig a világ bármely pontjára szinte
percek alatt eljuttatható.
A TRANSZNACIONÁLIS VÁLLALATOK JELLEMZŐ VONÁSAI

A nagyvállalatok nemzetközivé válása már a második világháború után megkezdődött.
Kezdetben az ipari országok nagyvállalatai leányvállalatokat hoztak létre külföldön -
általában az olcsó munkaerő jelenléte vagy a fogyasztópiac közelsége miatt - egy-egy
késztermék gyártására. Az anyavállalat hozta a d öntéseket, adta a t echnológiát, de a t ermék
egésze a leányvállalatnál készült.
Erre jó példa a Volkswagen brazíliai, illetve mexikói leányvállalata, ahol évtizedeken

keresztül gyártották az európai piacról kiszoruló, akkor már elavult technológiával készülő
"bogarat". Az autók alkatrészei ezekben az országokban készültek, és a k észtermék
összeszerelése is itt történt.
27.1. ABMW autógyára Thaiföldön
A transznacionális vállalatok napjainkban leányvállalataikkal egységes termelési hálózatot

alkotnak a Földön. Az anyavállalat maradt a cég központja: itt születnek a stratégiailag fontos
döntések, itt ellenőrzik a piackutatást, a tervezést és a K+ F-et (kutatás-fejlesztés). Ezek a
döntési központok többnyire a világ nagyvárosi hálózatában ("world cityk") vannak.
A piackutatás és a m arketing*-tevékenység a fogyasztópiachoz közel helyezkedik el. A
kutatás és fejlesztés a nagy egyetemi városok, az úgynevezett innovációs* központok
közelében, a termelés egyes részei pedig szerte a világban létesülnek. Az alapanyagok
termelését általában a fejlődő országokba, illetve a nyersanyag és az energia közelébe telepítik
("kéményes ipar"). Arészegységek gyártását pedig a világon szinte "bárhová", ahol olcsó, de
iskolázott, könnyen betanítható munkaerőt, továbbá adókedvezményeket találnak
("csavarhúzó iparágak"). Avégtermék előállítása, az összeszerelés és az értékesítés ismét a
fogyasztópiac közelébe kerül. Természetesen mindenütt feltétel a modern infrastruktúra
megléte. A transznacionális vállalatok tevékenységét a működő tőke áramlása kíséri, s ez a
pénzügyi szektor szerepének erősödését eredményezi.
Transznacionális vállalatok a gazdaság minden szektorában működnek. A kiélezett verseny

miatt nagyon sokat költenek K + F-re. Megpróbálnak egy-egy termék piacán világméretekben
is meghatározóvá válni.
28.1. A transznacionális nagyvállalatok felépítése és működése a globalizáció során

megváltozik.Hogyan?
28.2. Alegjelentősebb világvárosok ("world cityk") hálózata. Itt születnek a világgazdaság
sorsát meghatározó döntések. A Föld mely térségeiben nem található ilyen város? Mi ennek
az oka?
Telephelyeiket állandóan változtatják, annak függvényében, hogy hogyan alakulnak a

számukra előnyös feltételek a világgazdaságban. A TNC-k földrajzi elhelyezkedésére már
nem a koncentráció, hanem a sok kis- és középvállalat területi szórtsága jellemző. Így olyan
területek is bekapcsolódhatnak az iparosodásba, amelyeknek korábban erre nem volt
lehetőségük.
A TRANSZNACIONÁLIS VÁLLALATOK ÉS A VILÁGGAZDASÁG

Ahogy csökken a nemzetgazdaságok szerepe a világgazdaságban, úgy nő a transznacionális
vállalatoké.
1999-ben a transznacionális vállalatok száma meghaladta a 60 ezret, közel félmillió

leányvállalatuk a v ilág 173 országában helyezkedett el. Az anyavállalatok földrajzi
koncentrációja óriási, 90%-ban a fejlett ipari országokból származnak, s ebből az USA,
Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és Japán ellenőrizte az anyavállalatok több mint
felét. Ezek a cégek
bonyolítják le a világkereskedelem több mint kétharmadát, azonban ennek a kereskedelemnek
az egyharmada saját vállalataik között bonyolódik le.
Az ENSZ becslései szerint 1999-ben a világon a TNC-k mintegy 150 millió munkaalkalmat
teremtettek. Alkalmazottaik fele a fejlett ipari országok, fele a fejlődő országok lakója, ez
utóbbiak 50%-a kínai.
29.1. A transznacionális nagyvállalatok életciklusa

29.2. Avilág 10 legjelentősebb transznacionális vállalata 2001-ben. Mely országokban és
mely ágazatokban tevékenykedik a legtöbb társaság az első 10 közül?
1. Melyek a transznacionális nagyvállalatok létrejöttének okai?
2. Miben különbözött egy nemzetközi nagyvállalat működése a maitól az 1970-es évek előtt?
3. Milyen előnyöket használnak ki a TNC-k a termelés világméretű széttelepítésekor?
4. Melyek a TNC-k jellemző vonásai?
5. Milyen mutatók jelzik a TNC-k megnövekedett világgazdasági jelentőségét?

1. Mely transznacionális vállalatok működnek a környezetedben? Mi a tevékenységi körük?
2. Véleményed szerint miért előnyös vagy miért hátrányos a transznacionális vállalatok
megjelenése egy országban? Rendezzetek vitát, gyűjtsetek érveket!
AVILÁGGAZDASÁG EGYRE FONTOSABB SZEREPLŐI: A REGIONÁLIS

INTEGRÁCIÓK
FOGALOMTÁR
regionális gazdasági integráció, szabadkereskedelmi övezet, vámunió, közös piac, gazdasági
unió, ASEAN, APEC, NAFTA, Európai Unió, Európai Gazdasági Térség, EFTA, CEFTA,
Alpok-Adria Közösség, Kárpátok Eurorégió
FÓKUSZBAN A REGIONÁLIS GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓK

A globalizáció során a nemzetállamok gazdasági szerepének gyengülésével párhuzamosan
növekszik a regionális gazdasági integrációk szerepe. Az integráció a gazdasági élet sok
területén használatos fogalom, jelentése egységesülés, összefonódás. Az egységesülés
végbemehet a vállalatok szintjén, egy országon belül és országok között is. A világgazdaság
egészének szempontjából a legfontosabb szerveződések az országok közötti - elsősorban
gazdasági - megállapodásokon alapuló regionális gazdasági integrációk.
Ezek úgy jönnek létre, hogy a hasonló gazdasági érdekű és fejlettségű országok vagy régiók
megállapodásokat kötnek egymással abból a célból, hogy növeljék piacaik méretét,
szélesítsék vállalkozóik és munkavállalóik lehetőségeit. Az integráció tehát nagyon előnyös
lehet az egyes országokra
nézve, mivel javul a versenyképességük. A megállapodások során arra törekednek, hogy ne
legyenek akadályok az áruk, a munkaerő, a tőke és az információk szabad áramlásának
útjában, azaz egységes piacként viselkedjenek. Ezáltal egyrészt támogatják saját gazdasági
szereplőiket, másrészt védik egységes piacukat.
A regionális gazdasági integrációk létrejöttének fő oka, hogy a nemzetállamok a globális
méretű versenyben megpróbálják saját, illetve vállalkozóik versenyképességét növelni,
kihasználva az integrációból fakadó előnyöket. Az integráció ugyanis olcsóbbá teszi a
termékek előállítását, felgyorsítja és leegyszerűsíti a kereskedést, növeli a vállalatok méretét,
amelyek így többet tudnak K + F-re fordítani. Nő a tőkekoncentráció, leegyszerűsödik a
leányvállalatok létesítése, azaz a termelés széttelepítése az országok között. Ez utóbbi három
előny napjaink tőke- és technológiaigényes világgazdaságában, a transznacionális vállalatok

működése szempontjából rendkívül fontos.
A regionális gazdasági integrálódás első lépcsőfokán az országok egymásnak
vámkedvezményeket nyújtanak, s ezzel megkönnyítik a k ereskedést, az áruk áramlását. Az
integráció magasabb szintje a s zabadkereskedelmi övezet*: tagországai nem korlátozzák a
kereskedelmet egymás között, de minden ország külön szab ki vámokat a kívülállókkal
szemben. Ennél még szorosabb integráció a vámunió. Tagországai között szabad
kereskedelem van, a kívülálló országokkal szemben pedig egységes vámokat alkalmaznak.
Az integrálódás következő lépcsője az úgynevezett "közös piac". Itt a szabad kereskedelmen
túl a tagok biztosítják a munkaerő és a tőke szabad áramlását is, így már korlátozás nélkül
lehet bárhol termelést is folytatni. A tagországok piaca tehát egységessé válik. Az igazi
gazdasági integráció a "gazdasági unió". Az eddigi összefonódáson túl a tagok közös
gazdaságpolitikát folytatnak, közös gazdasági szervezeteket működtetnek, és közös valutát
vezetnek be. Az integráció legmagasabb foka, a politikai unió - ami az egyes államok
megszűnését jelentené - még sehol sem valósult meg.
30.1. Az integráció lenyomata az EU repterein: a tagországok polgárai számára egyszerűbb a

vámkezelés
Az integrálódás különös példái a határon átnyúló regionális együttműködések. Ezek nem

országok között, hanem különböző országok olyan országrészei (régiói) között jönnek létre,
amelyek ráébrednek arra, hogy gazdasági érdekeik közösek. Az ilyen típusú megállapodások
szinte kizárólag Európára jellemzők. Az Európai Unió területén ilyen szervezet pl. az Alpok-
Adria Közösség, régiónkban a Kárpátok Eurorégió.
A világon a legteljesebb körű - és tulajdonképpen az egyetlen valódi - regionális gazdasági

integrációs szervezet az Európai Unió, mellyel külön fejezetekben ismerkedsz majd meg.
AZ ÉSZAK-AMERIKAI SZABADKERESKEDELMI TÁRSULÁS (NAFTA)

A NAFTA (North American Free Trade Agreement) 1992-ben alakult az USA, Kanada és
Mexikó részvételével, célja a t agországok szabadkereskedelmi övezetének megteremtése,
mely 1994-ben valósult meg. A NAFTA lényegében az 1988-ban az USA és Kanada között
létrejött szabadkereskedelmi megállapodás kiterjesztése Mexikóra.
31.1. Avilág legfontosabb regionális gazdasági integrációs szervezetei. Mely országok

tartoznak az egyes integrációkhoz? Nézz utána, mi a MERCOSUR és a GCC!
31.2. A határainkon átnyúló szerveződések: az Eurorégiók
AZ ÁZSIAI ÉS CSENDES-ÓCEÁNI GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS (APEC)

Az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) 1989-ben jött létre, 21
tagállamának célja a teljes pacifikus térséget felölelő szabadkereskedelmi övezet létrehozása.
Tevékenysége szorosan kapcsolódik az ASEAN-hoz.
Az ASEAN (Association of South East Asian Nations) 1967-ben jött létre Bangkokban öt
ország részvételével (Fülöp-szigetek, Indonézia, Malajzia, Szingapúr, Thaiföld), amelyekhez
Brunei (1984), Vietnam (1995), Laosz és Mianmar (1997), végül Kambodzsa (1999) is
csatlakozott. Székhelye Indonéziában, Jakartában van.
AZ EURÓPAI SZABADKERESKEDELMI TÁRSULÁS (EFTA)

Az EFTA(European Free Trade Association) Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc laza

vámuniója.
1960-ban alakult Stockholmban Ausztria, Dánia, Nagy-Britannia, Norvégia, Portugália, Svájc

és Svédország részvételével, majd csatlakozott Izland, Finnország és Liechtenstein. Mivel
tagjainak zöme belépett az Európai Közösségbe, illetve az Európai Unióba, már csak néhány
ország a tagja. Székhelye Genf.
A szabad áruforgalom kizárólag az ipari termékekre érvényes. Tagállamai az EU-val szemben
megőrzik szuverenitásukat, nem törekszenek gazdasági integrációra. Az EU-val közösen
alkotják az Európai Gazdasági Térséget, amely a két csoport tagjainak szabadkereskedelmi
megállapodása, célja az áru, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlásának
létrehozása.

1. Képzeld el, hogy francia vállalkozó vagy, aki parfümöket állít elő! Számold ki, mekkora
piacra termelhetsz vám nélkül, ha Franciaország tagja az EU-nak, vagy hogyha nem!
2. Képzeld el, hogy olyan munkavállaló vagy, aki elvesztette a munkáját! Milyen lehetőségeid
vannak a munkakeresés terén, ha hazád tagja az EU-nak, és milyenek, ha nem?
1. Milyen célból jöttek létre a regionális gazdasági integrációk?
2. Milyen előnyökkel jár a regionális gazdasági integráció létrehozása?
3. Melyek az integráció fokozatai?
4. Melyek a világ nagy regionális gazdasági integrációs tömörülései?
A NEMZETKÖZI SZERVEZETEK SZEREPE A VILÁGGAZDASÁGBAN
FOGALOMTÁR
Nemzetközi Valutaalap, IMF, Világbank, WTO, civil szervezetek, ENSZ, Biztonsági Tanács,
OPEC, NATO, OECD, Nemzetközi Vöröskereszt, Vörös Félhold Társaságai
A globalizálódó világban egyre több olyan probléma keletkezik, amelyeket sem a

nemzetállamok, sem a regionális integrációk nem tudnak megoldani. Égető szükség lenne
olyan nemzetközi intézményrendszerre, amely ezeket a p roblémákat kezeli. Ennek a
nemzetközi intézményrendszernek
az előfutárai a ma létező nemzetközi szervezetek. Ezek három csoportra oszthatók. Az
egyikbe azok tartoznak, amelyek a világméretűvé váló gazdaság szabályozására jöttek létre, a
másikba azok, amelyek
a világ politikai stabilitását hivatottak biztosítani, a harmadikba pedig azokat soroljuk,
amelyek valamilyen segítő, humanitárius* céllal működnek. Ez utóbbiak közé tartoznak a
civil szervezetek.
A NEMZETKÖZI VALUTAALAP (IMF)

Milyen változásokat idézett elő a világgazdaságban az 1973-as olajválság?
A Nemzetközi Valutaalap (International Monetary Fund = IMF) és a Világbank (World Bank)
létrehozására a Bretton Woods-ban megrendezett világgazdasági konferencián került sor
1944-ben. Az IMF Székhelyét Washingtonba helyezték, s az ENSZ szakosított intézménye
lett. Az IMF eredeti feladata az árfolyamok fenntartása, ellenőrzése volt.
A két intézményt az akkor elfogadott valutaárfolyamrendszer (melyet Bretton Woods-i

rendszernek is neveznek) felügyeletére hozták létre. A Bretton Woods-i pénzügyi rendszer
úgy teremtett rendet a valuták különböző árfolyamai között, hogy meghatározta értéküket
aranyban és az akkor legfontosabb valutában, a dollárban. Az árfolyamok tehát rögzítettek
voltak.
1976-tól az IMF árfolyam-felügyelő szerepe megszűnt, és legfontosabb feladatává az

adósságválság során visszafizetési nehézségekkel küzdő országok rövid- és középtávú
hitelezése vált.
A hiteleket az IMF különféle feltételekhez köti: szigorú takarékosságot követel az állam

költségvetésében, korlátozásokat a közkiadásokban, az infláció és a bérek növekedésének
megfékezését. Mivel ezeket csak kevés ország tudja teljesíteni, így az IMF által nyújtott
hitelek gyakran nem enyhítik a p roblémákat. Ha mégis, akkor annak a társadalom látja a
kárát, hiszen kevesebb jut oktatásra, egészségügyre és az életszínvonal emelésére.
A VILÁGBANK
A Világbank (World Bank) a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD =
International Bank of Reconstruction and Development) és másik három nemzetközi
pénzügyi szervezet gyűjtőneve. Székhelye - az IMF-hez hasonlóan - Washingtonban van.
Kapcsolata az IMF-fel igen szoros, hiszen tagságának feltétele az IMFtagság.
A Világbank hitelt nyújt azoknak az országoknak is, amelyek gazdasági teljesítményükhöz
képest a legjobban eladósodtak. Hitelei kedvező kamatozásuk miatt szinte segélynek
számítanak, az adósságproblémát mégsem képesek megoldani.
A Világbank honlapján (www.worldbank.com) sok hasznos statisztikai adatot találsz a
világgazdaságról.
A GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉS FEJLESZTÉSI SZERVEZET (OECD)

Az OECD (Organization for Economic Co-operation and Development) a f ejlett országok
együttműködését szolgálja. 1960-ban jött létre az Európai Gazdasági Együttműködési
Szervezet utódjaként, mely a Marshall- segély* szétosztását felügyelte. Székhelye Párizsban
van.
Fő célja a gazdaság-, kereskedelem- és fejlesztési politika összehangolása, a fenntartható

gazdasági hasznosítás* legmagasabb szintjének elérése, az életszínvonal emelése, a pénzügyi
stabilitás fenntartása és a n emzetközi kereskedelem kiterjesztése. Hazánk 1996-ban
csatlakozott a szervezethez.
A KŐOLAJ-EXPORTÁLÓ ORSZÁGOK SZERVEZETE (OPEC)

Az OPEC-et (Organization of the Petroleum Exporting Countries) 1960-ban a bagdadi
konferencián hozta létre Irak, Irán, Kuvait, Szaúd-Arábia és Venezuela azzal a céllal, hogy az
olaj árának esését megállítsák. Mivel tagjai a legnagyobb olajexportáló országok, ezért a
termelés és az export visszafogásával nyomást tudnak gyakorolni a kőolaj világpiaci árára.
Legnagyobb hatású döntésük az 1973-ban bejelentett olajárnövelés volt, amely a
világgazdaság elhúzódó válságát okozta.
33.1. A Világkereskedelmi Központ (WTC = World Trade Center) kettős tornya New York
legmagasabb épülete volt. 2001. s zeptember 11-én terrortámadás pusztította el. Romjai alatt
több ezer ember lelte halálát
AVILÁGKERESKEDELMI SZERVEZET (WTO)

A WTO (World Trade Organisation) elődje az1948-ban életre hívott Általános Vámtarifa és
Kereskedelmi
Egyezmény (GATT = General Agreement on Tariffs and Trade) volt. A nemzetközi
kereskedelempolitikai együttműködést 1995-ben hozták létre a GATT marrakechi
konferenciáján. Székhelye Genf. A szervezet feladata a t iszta piaci verseny, a szabad
kereskedelem megteremtése, a piacra jutás megkönnyítése. Közreműködik a kereskedelmi
viták rendezésében is.
A WTO-t sokan a globalizáció egyik élharcos szervezetének tartják, s ezért sok
globalizációellenes, antikapitalista szervezet fejezi ki tiltakozását a tevékenysége ellen.
AZ EGYESÜLT NEMZETEK SZERVEZETE

A legismertebb nemzetközi szervezet az 1945-ben megalapított ENSZ (United Nations,
rövidítve UN), a világ országait fogja egybe. Magyarország megalakulása óta az ENSZ tagja.
Az ENSZ-nek néhány kivétellel (pl. Vatikán, Tajvan) Földünk csaknem minden állama tagja.
Elsősorban politikai tevékenységet folytat, de hatást gyakorol a gazdasági, a szociális, a
kulturális együttműködésekre is. Székhelye New York.
Alapokmánya szerint a célja a béke és a biztonság megőrzése, az alapvető emberi és

szabadságjogok tiszteletben tartása, a n emzetek egyenjogúságának biztosítása és
együttműködésének elősegítése. Határozatai ugyan nem kötelezőek, de ajánlásai nagy hatással
bírnak. Irányító szervei mellett több szakosított intézménye működik.
A Biztonsági Tanács az ENSZ döntéshozó szerve, amely a b ékét és a b iztonságot

veszélyeztető ügyekben hoz határozatot. Ha a békés megoldás nem vezet eredményre,
fegyveres erőket is bevethet.
34.1. A NATO központja Brüsszelben

34.2. Az ENSZ felépítése és szervezetei. Keresd fel a v ilághálón az ENSZ honlapját!
Megtalálod a www.un.org címen
AZ ÉSZAK-ATLANTI SZERZŐDÉS SZERVEZETE (NATO)

A NATO-t (North Atlantic Treaty Organization) 1949-ben alapították Washingtonban,
székhelye Brüsszel. A szervezet célja, hogy tagországait megvédje a külső fenyegetés -
létrejöttekor a kommunizmus - és támadás ellen. Védelmi feladatai mellett kiemelt szerepe
van a v álságkezelésben és a b éketeremtésben. Tevékenysége gazdasági területre is kiterjed.
Napjainkban a NATOban megnőtt az USA szerepe. Mivel az ENSZnek katonai hatalma
nincs, sok esetben a NATO veszi át a válságkezelést. Magyarország 1999 óta NATO-tag.
A VÖRÖSKERESZT
A Nemzetközi Vöröskereszt, az IRC (International Red Cross) 1863-ban alakult meg
Genfben. Célja a sebesült katonák jogainak védelme, egészségügyi ellátásuk biztosítása volt.
Napjainkban a háborúk és a természeti vagy egyéb katasztrófák áldozatainak megsegítésében,

egészségügyi és humanitárius akciókban működik közre. Székhelye Genfben található, 1919
óta a nemzeti vöröskereszt társaságait fogja össze. 1979-ben csatlakoztak a muszlim országok
Vörös Félhold Társaságai is, így jelenleg több mint 160 tagja van.
A Máltai Szeretetszolgálat a h ajléktalanok, menekültek gondozásával foglalkozik, az

Amnesty International pedig az emberi jogok védelmében száll síkra. A Greenpeace a
környezet megóvásáért küzd. (A későbbiekben még olvashatsz majd a szervezetről.)
35.1. A Vöröskereszt élelmet oszt Afrikában
35.2. A NATO tagjai és szervezeti felépítése (2004-ben). Mely országok tagjai a NATO-nak?
Milyen parancsnokságai vannak? Hol helyezkednek el? A legfrissebb híreknek, adatoknak
utánanézhetsz a NATO honlapján, a www.nato.int webcímen

1. Nézz utána, mely pénzügyi, kereskedelmi, illetve energiaellátáshoz kapcsolódó nemzetközi
együttműködésnek tagja hazánk! Mikor lett e szervezetek tagja?
2. Gyűjts a napi sajtóból olyan híreket, amelyek az IMF, a Világbank, a WTO, a NATO vagy
az ENSZ tevékenységéről szólnak! Mely témák szerepelnek döntő súllyal a hírek között?
1. Melyek a nemzetközi szervezetek létrejöttének okai?
2. Milyen típusai vannak a nemzetközi szervezeteknek?
3. Melyek a legfontosabb nemzetközi szervezetek?
4. Hogyan változott meg az IMF és a Világbank feladata? Mi a funkciója a WTO-nak?
5. Mely politikai jellegű nemzetközi együttműködéseknek tagja hazánk?
6. Szerinted miért fontos Magyarország számára a nemzetközi együttműködésekben való
részvétel?
A PÉNZ A VILÁGGAZDASÁGBAN
FOGALOMTÁR
monetáris világgazdaság, pénz, készpénz, bankszámlapénz, infláció, valuta, deviza,
konvertibilitás, valutaárfolyam, értékpapír, pénzpiac, tőkepiac, bank, hitel, kamat, tőzsde,
értéktőzsde, árutőzsde, bróker, árfolyam, tőzsdeindex
A pénz és a pénzzel kapcsolatos fogalmak körülvesznek bennünket, életünk szerves részei.

A pénz "betolakodása" mindennapjainkba nem véletlen. Az ezredforduló világgazdaságában a
pénznek, a pénzzel kapcsolatos intézményeknek a korábbinál sokkal fontosabb szerep jut.
A pénzvilág szerepének növekedését a globalizáció során a termelés világméretűvé válása
erősítette
fel. A transznacionális nagyvállalatok külföldi beruházásaihoz gyorsan mozgatható, nagy
mennyiségű pénzre volt szükség, és a kommunikációs technika fejlődése lehetővé tette a pénz
azonnali eljutását a Föld szinte bármely pontjára.
A pénzügyi szektor azonban "önálló életre kelt", és ma már a termeléstől részben elszakadva
saját törvényei alapján működik. Ezért is szoktak gyakran önálló pénzügyi vagy monetáris
világgazdaságról beszélni.
PÉNZ, INFLÁCIÓ, DEVIZA, VALUTA, ÉRTÉKPAPÍROK - KORUNK

NÉLKÜLÖZHETETLEN FOGALMAI
A pénz fogalmát nehéz meghatározni. Tágan értelmezve pénz bármi lehet, amit általánosan
elfogadnak termékekért és szolgáltatásokért. A pénznek három fő funkciója van: kereskedelmi
közvetítő, értékmérő és kincsképző.
A pénz létrejöttét az árucsere bonyolulttá válása idézte elő: szükség volt egy olyan értékmérő
csereeszközre, amely képes helyettesíteni az árucserét.
A történelemben mégis sokáig áruk funkcionáltak pénzként: pl. Amerikában a kagylók és a

szőrmék, Európában a szarvasmarha, a búza, majd a színes- és nemesfémek. Ez volt az
árupénz, melyet napjainkra mindenhol a papírpénz váltott
fel.
A bankjegyek és a h ozzá tartozó érmék együttesen alkotják a k észpénzt. Mára a készpénzt

igen sok területen váltja fel az elektronikus kereskedelemben használatos bankszámlapénz.
A pénzzel szemben támasztott fontos követelmény az értékállóság. Ez azonban nem mindig
valósul meg. A pénz értéke ugyanis változik, mivel az árak növekedhetnek vagy
csökkenhetnek. Ha az árnövekedés tartós, akkor inflációról beszélünk. Ilyenkor az árak
emelkedésével a pénz értéke csökken.
36.1. A világ legfontosabb pénzügyi központjai (a körök nagysága a tőkeerőt jelzi). Melyik
térségekben találhatók? Miért?
A világtörténelem eddigi legnagyobb pénzromlása Magyarországon volt 1946-ban. Egyetlen

év alatt 1 pengő értéke 50 milliárdod részére csökkent. Ekkor nyomták a világ eddigi
legnagyobb címletű bankóját, az egymilliárd bilpengőst (1021).
Mivel az egyes országok különféle pénzeket használnak, szükség van pénznemeik

megkülönböztetésére. Az idegen országok pénznemeit valutának hívjuk. Ettől eltérő fogalom
a deviza, amely a nemzetközi pénzforgalom fizetőeszközeinek gyűjtőneve. Így deviza lehet a
valuta, vagy egy hitellevél, vagy a már említett bankszámlapénz is, de lehet egy utazási csekk
is. Ha egy valuta szabadon átváltható, akkor konvertibilisnek mondják. Szükség van azonban
arra is, hogy meg tudjuk állapítani, mennyit ér egyik valuta a másikhoz képest. Ez a
valutaárfolyam, amely naponta változhat. Ennek segítségével tudjuk meg, hogy pl. hány
forintot ér aznap egy USA dollár.
A pénz mellett napjainkban egyre fontosabbak az értékpapírok. Ezek olyan speciális okiratok,
melyek birtokosai pénzbeli követeléssel léphetnek fel az értékpapír kibocsátójával szemben.
Az értékpapíroknak sokféle fajtáját használják. Az állampapírokat az állam adja ki, hogy
adósságát csökkentse. Lejárati idejükkor kamatokkal együtt fizetik vissza az értük járó pénzt.
A kötvény valamely gazdálkodó szervezet által kibocsátott értékpapír, melynek vásárlója
hitelezője lesz a kibocsátó szervezetnek, s pénzét meghatározott idő múlva kamatokkal együtt
kapja vissza. A részvény egy részvénytársaság alaptőkéjének meghatározott részét
megtestesítő értékpapír. Tulajdonosa szabadon adhatja és veheti. A részvény megvásárlója
egyben a cég tulajdonosa is lesz, így a cég működésébe részvénye értékének erejéig bele is
szólhat.
Milyen hazai részvényeket ismersz?
A PÉNZÜGYI RENDSZER LEGFONTOSABB INTÉZMÉNYEI: A BANK ÉS A TŐZSDE

Mivel a pénz komoly értéket képvisel, kezelésére egész pénzügyi rendszer jött létre, melynek
két nagy intézményrendszere alakult ki. A rövidtávú ügyleteket a pénzpiacok intézik.
Legfontosabb intézményei a bankok. A hosszú távú pénzügyi ügyleteket a tőkepiacok

bonyolítják, melyek közül a legfontosabb az értéktőzsde.
A bank olyan pénzintézet, amely pénzforgalommal és bizonyos értékpapírok forgalmazásával
foglalkozik. A bankok feladata eleinte a "fölösleges", éppen nem szükséges pénz megőrzése
volt: ez a számlavezetés, az elhelyezett pénz pedig a betét. A bankok azonban nem tartották
maguknál az összes pénzt, hanem olyanoknak adták kölcsön, akiknek éppen szüksége volt rá:
ez a hitelnyújtás. A hitelt meghatározott idő múlva vissza kell adni, érte kamatot kell fizetni.
A kamat tehát a hitel ára. Kamatot kap azonban a banknak az az ügyfele is, aki pénzét nála
helyezi el.
A bank ezenkívül biztosítja ügyfelei részére a devizavásárlás lehetőségét, továbbá elad és vesz
értékpapírokat, s végül tanácsokat is ad, segít ügyfeleinek eligazodni a pénzvilág
átlagemberek számára átláthatatlan világában.
A világ legtőkeerősebb bankjai a legfejlettebb országokban találhatók. Különösen nagy a
szerepe a b ankvilágban az USA-nak, Japánnak, Nagy-Britanniának és Svájcnak. A világ
vezető pénzügyi központjai közül a legfontosabb New York, London, Tokió, Frankfurt,
Zürich, Amszterdam és Párizs. A fő központok ezernyi szállal kapcsolódnak egymáshoz és a
másodlagos pénzügyi központokhoz, melyek viszont a világ sok egyéb országában
megtalálhatók. Ilyen pl. Hongkong, Szingapúr, Bombay, San Francisco vagy Sydney.
Hasonlítsd össze az atlaszodban és az ábrán a világ legnagyobb bankjait országonként és

cégenként! Milyen időbeli változásokat tapasztalsz?
Vesd össze a "world cityk" térképét a legnagyobb pénzügyi központokéval! Milyen
hasonlóságok fedezhetők fel köztük?
A értéktőzsde az értékpapírok piaca. Itt cserélnek gazdát a r észvények, és itt alakul ki a

részvények ára. A tőzsdén szigorú rend uralkodik, kereskedéssel is csak a tőzsdeügynökök, a
brókerek foglalkozhatnak, akik az értékpapírok eladói és vevői között teremtenek kapcsolatot.
A számítógépek megjelenése előtt a tőzsdén a brókerek személyesen adták és vették az

értékpapírokat. Ez a - nagy hangzavarral járó - folyamat egy kívülálló számára kaotikusnak
tűnhetett, pedig szigorú szabályok szerint zajlott. Napjainkban a részvények nagy része az
elektronikus kereskedelemben vesz részt. Ebben a papírok adásvételét számítógépes
hálózatokon végzik.
A részvények - és egyéb értékpapírok - ára a tőzsdén folyamatosan változik, ezt nevezzük

árfolyamnak. Az árfolyamokat befolyásolja a gazdaság általános állapota, a gazdasági
növekedés vagy a recesszió, a cégek csődjei, a különböző hírek, az üzleti pletykák, a nemzeti
valuták árfolyamának változásai. Ennek következtében az árfolyam kiszámíthatatlan: gyorsan
emelkedhet és csökkenhet is, így a tőzsdén sok pénzt lehet nyerni, de veszíteni is. A
részvények árfolyamából számolják ki a tőzsdeindexet. A tőzsdeindexeket valamilyen
rövidítéssel, névvel illetik.
Nézz utána a gazdasági napilapokban, hogy mi a neve a budapesti, a New York-i és a tokiói
tőzsde indexének!
A világ országainak közel felében működik tőzsde, a legjelentősebb a New York-i (a Wall
Streeten), a tokiói és a londoni. A világ tőzsdéi szoros kapcsolatban állnak egymással, ezért a
számítógépes hálózatok segítségével percről percre nyomon követhető a kereskedés folyamata
és az árfolyamok változása. Így egy-egy tőzsdeindex megváltozása a Föld többi tőzsdéjének
árfolyamait is befolyásolja.
Az értéktőzsde mellett létezik árutőzsde is. Feladata az egyes, többnyire mezőgazdasági,

termékek
kereskedelmének rendezett keretek közé szorítása, illetve stabil piaci áruk kialakítása.
Az árutőzsdék termékcsoportonként szerveződnek, az egyik legfontosabb árutőzsde a

gabonatőzsde, melyből a legnagyobb Chicagóban található. Az értéktőzsdék forgalma
nagyságrendekkel haladja meg az árutőzsdék forgalmát és jelentőségét.
37.1. Pénzek a nagy magyarországi infláció időszakából

38.1. A valutaárfolyamok folyamatosan változnak

1. Gazdasági szaklapokból vagy napilapok gazdasági mellékleteiből keresd ki, hogy mekkora
most Magyarországon az infláció, és hogyan változott az elmúlt években!
2. Keresd ki az újságból vagy figyeld a gazdasági hírekben a napi valutaárfolyamokat! Váltsd
át a forintot napi árfolyamon azoknak az országoknak a valutájára, ahova el szeretnél jutni!
3. Gyűjtsd össze a napilapok gazdasági oldalairól a Budapesti Értéktőzsde tőzsdeindexének
alakulását az elmúlt hónapban, és ábrázold diagramon!
1. Miért értékelődik fel napjainkban a pénzügyi szektor?
2. Mi a különbség a pénz, a valuta, a deviza és az értékpapírok között?
3. Melyek az értékpapírok fajtái?
4. Hogyan működik a bankrendszer és a tőzsde?
A NEMZETKÖZI TŐKEÁRAMLÁS
FOGALOMTÁR
tőke, pénztőke, nemzetközi tőkeáramlás, értékpapír-befektetések, zöldmezős beruházások,
barnamezős beruházások, külkereskedelemhelyettesítés, termeléskihelyező tőkekivitel
A monetáris világgazdaság kialakulásának egyik fontos eleme az 1970-es évektől a

nemzetközi tőkeáramlás korábban soha nem tapasztalt mértékű növekedése. Ez szorosan
kapcsolódik a globalizációhoz és a transznacionális vállalatbirodalmak megerősödéséhez.
A TŐKE ÉS A NEMZETKÖZI TŐKEMOZGÁSOK

A tőke tág fogalom, hiszen tőkének nevezünk minden olyan felhalmozott értéket, amely
értéktöbblet szerzését teszi lehetővé a tulajdonosa számára. Így tőke lehet valamilyen áru
vagy valamilyen képesség is. A piacgazdaságban azonban a legfontosabb a pénztőke. Apénz -
amit pl. a fogyasztók vásárlásra költenek vagy maguknál tartanak - még nem jelent pénztőkét.
Csak akkor válik azzá, ha felhasználása során pénztöbblet keletkezik. A világgazdaságban
lévő tőke nagy része pénztőke formájában van jelen.
A pénztőke országhatárokat átlépő mozgása a nemzetközi tőkeáramlás. Ezt aszerint
csoportosíthatjuk,
hogy jár-e tulajdonszerzéssel avagy sem. A tulajdonszerzéssel nem járó nemzetközi
tőkeáramlások közé tartoznak a nemzetközi hitelek és a különféle tőzsdei spekulációk.
A tulajdonszerzéssel járó nemzetközi tőkemozgások az értékpapír-befektetések és a
működőtőke- befektetések.
Az értékpapír-befektetések közé a nemzetközi kötvény- és részvényforgalom sorolható. A

részvényeket vásárló külföldiek általában nem törekszenek arra, hogy a részvényekkel
megszerzett tulajdonjogukat a vállalat ellenőrzésére használják fel, céljuk a részvények
eladásából vagy az osztalékból való részesedés.
A termelésben és a szolgáltatásokban megvalósuló tőkemozgások a működőtőke-

beruházások. A működő tőkét befektető célja, hogy leányvállalatot hozzon létre valamelyik
országban. A befektetett tőkével tulajdonosi jogokat gyakorol. A legnagyobb működőtőke-
befektetők a transznacionális vállalatok. "Barnamezős" beruházások esetén már meglévő
vállalatot vásárolnak meg az államtól privatizáció során vagy másik cégtől. A teljesen új
külföldi vállalatalapítások a "zöldmezős" beruházások.
Működőtőke-beruházásnak számít a k ülföldi leányvállalat nyereségének újrabefektetése és a

leányvállalat alaptőkéjének megemelése is.
Ha a világ éves nemzetközi tőkemozgásait összeadjuk, elképesztően magas számot kapunk,

ami sokszorosan meghaladja mind a világtermelés, mind a világexport értékét.
Míg a világ GDP-je 1996-ban körülbelül 27 bi llió USD-t tett ki, a világexport körülbelül 5
billió, addig a nemzetközi kötvényforgalom több mint 50 billió USD-ra rúgott.
A nemzetközi pénzforgalom már nem egyszerűen kiszolgálója a termelésnek, hanem "önálló

életet él", és meghatározza a világgazdaság folyamatait. A világ pénzforgalmának döntő
részét a nemzetközi valutaforgalom, a kötvény- és részvénypiac teszi ki, s csak kisebb része
működő tőke. A termeléssel azonban a működő tőke áll közvetlen kapcsolatban, s így a
globalizáció legfontosabb pénzügyi kísérőjelensége is.
39.1. Zöldmezős beruházás: a győri ipari park látképe. Nézz utána, hogy mely cégek
találhatók a területén!
A NEMZETKÖZI MŰKÖDŐTŐKEÁRAMLÁS AZ 1990-ES ÉVEK ELŐTT

Bár a nemzetközi működőtőke-áramlás az utóbbi évtizedben gyorsult fel, gyökerei a 18. s z.
második feléig nyúlnak. Első nagy korszaka, melyet hagyományos gyarmati típusú
tőkekivitelnek hívunk, a 18. sz. második felétől az I. világháborúig tartott. Ekkor a fejlett
iparral rendelkező országok működőtőke-kivitele főként a nyersanyagokban gazdag
gyarmatok felé irányult. A tőke a kitermelőiparba és a monokultúrás mezőgazdaságba
áramlott. Ezzel párhuzamosan jelent meg a Ny-Európából Kelet-Közép-Európába irányuló
tőkekivitel is, ami viszont a feldolgozóiparban, a szolgáltatásokban és az infrastruktúrában
talált befektetési terepet.
A két világháború között a tőkeáramlás mértéke hullámzott, de szerkezete hasonló volt a
korábbiakéhoz. A II. világháború után a tőkeáramlás átalakult. Meghatározóvá vált a fejlett
országok közötti tőkemozgás, elsősorban az Európai Gazdasági Közösség (EGK) és az USA
között. A cél a már meglévő vállalatokban való döntő részesedés megszerzése volt. A
befektetésekkel meg akarták kerülni az egyes nemzetállamok protekcionista
kereskedelempolitikáját. A vámhatárokon belül olyan vállalatokat hoztak létre, melyek
árucikkei már hazai terméknek számítottak, és nem kellett értük vámot fizetni. Ekkor a
működőtőke-áramlás elsődleges célja a külkereskedelem helyettesítése volt.
1970-1985 között a működőtőke-kivitel gyors növekedése volt jellemző. A befektetők között

megjelent Japán is. Külföldi működőtőke-befektetéseinek növekedési üteme jóval
túlszárnyalta az EGK-ét és az USA-ét. Míg az USA és az EGK egyszerre voltak működőtőke-

exportőrök és az import célországai, addig Japán csak a tőkeexportban vett részt. Ekkor jelent
meg ismét a fejlett országokból a fejletlenekbe történő tőkekivitel. Ennek célja azonban már
nem a nyersanyagok kitermelése és agrárcikkek termelése volt, hanem az elavult technológiák
kitelepítése a fejlődő, de iparosodó országokba. Ez a termeléskihelyező tőkekivitel.
40.1. A világ összes működőtőke-kivitele, exportja és GDP-je (milliárd USD). Hasonlítsd

össze a világexport és a működőtőke-kivitel változását!
40.2. A működő tőke áramlásának főbb irányai az ezredfordulón (milliárd USD)
NAPJAINK NEMZETKÖZI MŰKÖDŐTŐKE-ÁRAMLÁSA

Ismételd át, hogyan telepítik szét a termelést a világon a transznacionális vállalatok!
A világ vezető működőtőke-exportőre jelenleg az USA, Nagy-Britannia, Németország és
Japán, azaz a világ három vezető gazdasági pólusának nagyhatalmai. A három pólus között
zajlik a működőtőke-áramlás több mint 70%-a. Új jelenség, hogy Japán működő tőkéjének
nagy részét már nem a délkelet-ázsiai újonnan iparosodott országokba exportálja, hanem az
iparilag fejlett országokba, mert így a piacaikra is könnyen bejuthat. A gazdasági pólusok
közötti működőtőke-áramlás tetemes része még mindig a k ülkereskedelmet hivatott
helyettesíteni.
A perifériák felé áramló működő tőke azonban egyre inkább a transznacionális vállalatok
világméretű termelését szolgálja. Így érthető, hogy a működő tőke célországai között
megjelentek a k elet-közép-európai országok, és egyre nagyobb mennyiségű tőke áramlik
Kínába és Vietnamba is. Az elavult technológiákat kihelyező befektetések szerepe a gyarmati
típusú befektetésekkel együtt folyamatosan csökken.
A működő tőke közel fele ma már a szolgáltatásokba áramlik. A kitermelőipar részesedése
csupán 7%, s 43%-kal részesedik a f eldolgozóipar. Ezen belül is kiemelt ágazat az
elektronika, a repülőgépipar, az autógyártás, a vegyipar, a cigaretta- és az üdítőital-gyártás.
41.1. A főbb térségek befektetésállományának alakulása százalékban. Mely térségekben

jelentős a növekedés?
1. Milyen típusai vannak a nemzetközi tőkeáramlásnak?
2. Mi különbözteti meg a működő tőkét a pénztőke többi formájától?
3. Hogyan változott a működő tőke áramlásának iránya és szerkezete a történelemben?
4. Miben tér el napjaink működőtőke-áramlása a korábbi időszakokétól?
5. Mely térségek a legnagyobb működőtőke-befektetők, és melyek a legnagyobb befogadók?
AZ ADÓSSÁGVÁLSÁG
FOGALOMTÁR
adósság, hitel, hitelképesség, eladósodás, olajválság, adósságcsapda, adósságspirál,
átütemezés
A monetáris világgazdaság létrejötte nemcsak áldás a gazdasági élet szereplői számára,

hanem problémák forrása is. A pénzvilág válsága ma már önmagában is okozhat általános
gazdasági válságot, vagy a csőd szélére juttathat egy országot. Ez utóbbira példa korunk eddig
még megoldatlan, súlyos pénzügyi problémája, az adósságválság.
AZ ORSZÁGOK IS LEHETNEK ADÓSOK

Ha egy magánembernek pénzre van szüksége, a bank megvizsgálja a hitelképességét, és hitelt
ad neki, melyet kamatostól vissza kell fizetnie meghatározott idő alatt. Ehhez hasonlóan
országok is vehetnek fel hiteleket más államoktól, kereskedelmi bankoktól és nemzetközi
pénzintézetektől.
Az egyes országokat különféle okok ös ztönzik kölcsönök felvételére. A legszegényebb

országok például azért vettek fel kölcsönöket, hogy el tudják indítani gazdaságuk fejlesztését,
másokat a fegyverkezés motivált. Az iparosodó délkelet-ázsiai és latin-amerikai országok
gazdasági szerkezetük átalakítása és fontos ásványkincslelőhelyek kitermelésének
megindítása miatt döntöttek a hitelek mellett. A keletközép-európai és délkelet-európai volt
szocialista országok annak idején a g azdasági növekedés és az életszínvonal mesterséges
szinten tartását akarták kölcsönökből fedezni.
A hitelek felvétele önmagában nem jelent eladósodást. Erre akkor kerül sor, ha az ország nem
képes fizetni a hitelekkel kapcsolatos tartozásait.
A jelenlegihez hasonló, tömeges eladósodás az 1970-es évek óta alakult ki a világon. Az
adósságválság kialakulásában részben az egyes országok rossz hitelpolitikája, részben tőlük
független világgazdasági körülmények játszottak szerepet, melyek gyökerei az 1973-as
olajválságig nyúlnak.
AZ ELADÓSODÁS FOLYAMATA: AZ ADÓSSÁGCSAPDA

Idézd fel, amit az OPEC-ről tanultál!
Az 1973-as olajárrobbanás nemcsak válságot idézett elő a világgazdaságban, de felborította a
pénzügyi rendszerek működését is. Az OPEC országok az olaj világpiaci árának emelkedése
miatt igen sok pénzhez jutottak. Ezt a pénzt nevezik a közgazdászok "petrodollároknak", azaz
az olajbevételekből származó többletbevételnek. Hasonlóan jól jártak azok a kőolajtermelők
is, akik nem voltak OPEC-tagok. A világgazdaságban ezzel megnőtt a pénz mennyisége, így
sokan kínáltak e pénzből hiteleket igen alacsony hitelkamatokkal. Azoknak az országoknak,
amelyeknek viszont pénzre volt szükségük, ez igen kapóra jött: tömegével vettek fel hiteleket
a latinamerikai, az afrikai és kelet-közép-európai államok.
A hitelkamatok azonban az 1980-as évek elejére igen nagy mértékben megnőttek. A hiteleket
ugyanis többségében USD-ban vették fel, márpedig a dollár árfolyama egyre emelkedett. A
nyomában megnövekedett hitelkamatokat a kölcsönöket felvevő országok nem tudták fizetni.
Ezért újabb - immár magasabb kamatú - hiteleket vettek fel, hogy törleszteni tudják korábbi
adósságaik kamatterheit. Erre azért volt szükség, hogy újabb hitelekhez juthassanak. Ezt az
önmagába visszatérő, egyre csak bővülő adósságteher-növekedést nevezzük adósságspirálnak.
Az egyre gyarapodó államadósság egyre kisebb gazdasági teljesítményekkel és állami
bevételekkel
párosult, így az adósságok visszafizetése lehetetlenné vált. Az így kialakult patthelyzet az
adósságcsapda.
Megjelenésének konkrét időpontja 1982-re tehető, amikor Mexikó és Brazília bejelentették,

hogy nem tudják törleszteni az 1970-es évek óta halmozódó adósságaikat.
ADÓSOK ÉS HITELEZŐK
A világ összes adósságállománya 1999-ben elérte a 2,5 billió dollárt. Ez a hatalmas összeg a
világ adósai között egyenlőtlenül oszlik meg.
Az eladósodott országokat három nagy csoportba oszthatjuk. Latin-Amerika és a karib-tengeri
térség, továbbá Délkelet-Ázsia országaiban halmozódott fel az összes adósság 44%-a.
Számszerűen a legtöbb adós ország Afrika Szaharától délre eső területein található.
Elsősorban fejlesztési segélyek és hitelek miatt adósodtak el a Világbanknak, az IMF-nek és a
regionális fejlesztési bankoknak. Bár adósságállományuk egyenként nem nagy, bevételeik
olyan kicsik, hogy ez az adósság is óriási terheket ró rájuk.
Zambia például 1997-ben költségvetésének 40%-át fordította külföldi kölcsönök törlesztésére,

és mindössze 7%-át egészségügyi, oktatási kiadásokra, élelmezésre, csatornázásra.
Mozambikban a kormány fejenként 7 dollárt költ az adósságok törlesztésére és csak 3 dollárt
egészségügyre.
Európa volt szocialista országai még a szocializmus idején vettek fel tetemes mennyiségű
kölcsönt, ami különösen az 1980-as években és az 1990-es évek elején okozott visszafizetési
problémákat.
42.1. A világ összes adósságállományának növekedése (1970-2000; billió USD)
Ha az egyes országokat nézzük, akkor a legnagyobb adósságtömeg Brazíliára és Mexikóra

jutott 1997-ben, majd őket követte Kína, Dél-Korea és Oroszország. Hazánk 22 m illiárd
dolláros adósságállományával a középmezőnyben foglalt helyet. Más a helyzet, ha az
adósságállományt a GNP-hez viszonyítjuk. Elefántcsontpart adósságai pl. több mint 60%-kal
haladják meg a GNP értékét, de Bulgária adósságai is felülmúlják az éves GNP-t. Az
adósságok elsősorban a kereskedelmi bankok felé jelentenek kötelezettséget. Hazánk az
élmezőny végén, a középmezőny elején foglal helyet.
A világ legnagyobb hitelezői még koncentráltabbak a világ legnagyobb adósainál, hiszen
mindössze 7 ország van, amely tisztán csak hitelez, és egyáltalán nincs adóssága.
Hasonlítsd össze az előző lecke segítségével a világ adósságállományát a világ GDP-jével, a

világexporttal és a működőtőke-beruházásokkal!
Határozd meg az atlaszod alapján, hogy mely kontinensek és országcsoportok
adósságállománya a legsúlyosabb, és melyeké a legenyhébb!
KIÚT A VÁLSÁGBÓL
A kilábalás lehetősége eltérő az egyes országcsoportok számára. Néhány közepesen gazdag és
iparosodott országnak (pl. Brazília és Mexikó) sikerült kiegyeznie a bankokkal, és később is
visszafizetheti adósságát. Ezt nevezzük átütemezésnek. Hasonlóképpen jártak el a k elet-
közép-európai országok. Lengyelország adósságainak nagy részét elengedték, mivel azok
államközi hitelek voltak. Hazánk az 1990-es évek elején adósságának egy részét
átütemeztette, másik részét átváltotta belső államadóssággá úgy, hogy államkötvényeket
bocsátott ki. Az 1997-98-as időszakban kamatainak egy részét megfizette. A kelet-közép-
európai, a l atinamerikai és a d élkelet-ázsiai országok esetében enyhítette a t artozásokat a
gazdaság növekedése is.
A legsúlyosabb helyzetben az afrikai szegény országok vannak. Számukra semmi remény
sincs a törlesztésre, hiszen nincs gazdasági növekedés.
43.1. A külföldi adósságállomány alakulása néhány adós országban. Friss adatokat találhatsz
a www.imf.org címen!
1. Mikor okoz a hitelek felvétele eladósodást?
2. Hogyan alakul ki az adósságspirál?
3. Mit jelent az adósságcsapda?
4. Mely térségek országaiban nagy mértékű az eladósodás?
5. Milyen lehetőségek vannak az adósságcsapdából való kilábalásra?
ÖSSZEGZŐ ÁTTEKINTÉS
Bizonyítsd példákkal a termelés és a fogyasztás közötti összefüggést! ??Mely mutatók

alkalmasak a gazdasági fejlettség mérésére? ??Melyek a gazdaság szektorai? Hogyan
változott a foglalkoztatottság az egyes szektorokban?
Miben különbözik egymástól a tradicionális, a tervutasításos és a piacgazdaság? ??Sorold fel
azokat a tényezőket, amelyek a piacgazdaságot működtetik! Hogyan befolyásolja a kereslet, a
kínálat és a szabad árrendszer a piacgazdaság hatékonyságát? Miért mondjuk, hogy a
piacgazdaság "magától működik"? Miért nevezzük a piacgazdaságot más néven
kapitalizmusnak? Milyen szerepe van az államnak a piacgazdaságban?
Miben különbözik egymástól a világrendszer, a világgazdaság és a világpiac? ??Melyek a II.
világháború utáni világgazdaság fő folyamatai?
Milyen változásokat idézett elő a világgazdaságban az 1970-es évek olajválsága?
??Magyarázd meg a globalizáció fogalmát! Melyek a globalizáció legfőbb folyamatai?
??Mely szervezetek a világgazdaság hagyományos és új szereplői a globalizáció során?
Mi volt a nemzetgazdaságok világgazdasági szerepe az 1970-es évek előtt? ??Elemezd a
nemzetközi kereskedelem alakulását a kereskedelem növekedése, földrajzi és ágazati
megoszlása szerint! ??Hogyan változott meg a nemzetgazdaságok szerepe a globalizáció
során?
Milyen vállalatokat illetünk "transznacionális" jelzővel? ??Melyek voltak a transznacionális
vállalatok létrejöttének okai? ??Mutasd be, hogy milyen szerepük van a transznacionális
vállalatoknak a világgazdaságban!
Mit nevezünk regionális gazdasági integrációnak? Melyek az integráció fokozatai? ??Sorold
fel, és röviden jellemezd a legfontosabb regionális gazdasági integrációkat!
Milyen szerepe van a nemzetközi szervezeteknek a világgazdaság működésében? ??Sorold fel
a nemzetközi szervezetek típusait, hozz rájuk példákat, röviden mutasd be azok működését!
??Magyarország mely együttműködésekben vesz részt?
Határozd meg, mit jelent a pénz, a valuta, a deviza, az értékpapír fogalma! ??Miért növekedett
meg a p énz szerepe napjaink világgazdaságában? ??Mi a f eladata a b ankoknak és mi a
tőzsdének? Hogyan működik a tőzsde?
Mi a szerepe a globalizációban a nemzetközi tőkeáramlásnak? ??Melyek napjaink
működőtőke-áramlásának fő irányai?
Hogyan ment végbe az eladósodás folyamata? Mik az okai az adósságcsapda kialakulásának?
??Milyen módon lábalhatnak ki az eladósodott országok az adósságválságból?
MAGYARÁZD MEG, MIT JELENT!

TERMELÉS, FOGYASZTÁS
GDP, GNP
TERVGAZDASÁG,
PIACGAZDASÁG,
PROFIT, VERSENY,
KAPITALIZMUS
VILÁGRENDSZER,
VILÁGGAZDASÁG,
VILÁGPIAC
GLOBALIZÁCIÓ, TNC,
REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓ
NEMZETÁLLAM,
NEMZETGAZDASÁG
SZABADKERESKEDELEM
INNOVÁCIÓS
KÖZPONT
INTEGRÁCIÓ
SZABADKERESKEDELMI
ÖVEZET, VÁMUNIÓ,
KÖZÖS PIAC,
GAZDASÁGI UNIÓ
CEFTA, NAFTA, IMF,
VILÁGBANK, WTO, ENSZ,
UNESCO, FAO, WHO,
OECD, NATO, OPEC,
ASEAN, EFTA
INFLÁCIÓ
ÁLLAMPAPÍR,
KÖTVÉNY,
RÉSZVÉNY
TŐZSDE
MONETÁRIS
VILÁGGAZDASÁG
TŐKE, MŰKÖDŐ TŐKE,
ÉRTÉKPAPÍRBEFEKTETÉSEK
ADÓSSÁGCSAPDA
II. fejezet
A GAZDASÁGI ÉLET SZERKEZETÉNEK ÁTALAKULÁSA
A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS ÉS FELTÉTELEI
FOGALOMTÁR
FAO, földhasznosítás, agrárország, természeti és társadalmi környezet, teraszos művelés,
talajerózió, extenzív és intenzív művelési mód, agrárgazdaság, élelmiszergazdaság
A mezőgazdaság döntően élelmezési és élelmiszeripari termékeket állít elő, de egyéb iparágak

számára is termel nyersanyagot (pl. textil-, bőr-, fa-, bútor-, papír-, gyógyszeripar).
Ágazatai a növénytermesztés, az állattenyésztés, az erdő-, a vad- és a halgazdálkodás.
A Föld szárazulatainak 12%-a alkalmas belterjes mezőgazdasági művelésre. Ugyanakkor a

világ 6,2 milliárdos népességszáma alapján átlagosan alig 0,3 hektár áll rendelkezésre minden
ember ellátására.
A szárazföldeket hasznosításuk szempontjából öt csoportba sorolja a FAO* (46.1. ábra).
Bár a világ aktív keresőinek közel a felét foglalkoztatja a mezőgazdaság, az előállított
termelési értéke csak 5%-át adja a GDP-nek.
Gyűjts adatokat: mely országok tekinthetők még a világban agrárországnak, ahol a GDP
döntő része a mezőgazdaságból származik?
LEHETŐSÉGEK ÉS KORLÁTOK
A gazdálkodás meghatározó feltételei: az éghajlati, a v ízrajzi, a domborzati és a
talajadottságok. Mivel a társadalmak igen eltérő mértékben képesek alkalmazkodni ezekhez a
feltételekhez, a mezőgazdasági termelés módja, színvonala, termelékenysége is nagy
eltéréseket mutat a Földön.
a) éghajlati és vízrajzi adottságok
Az éghajlati elemek közül a napsugárzás, a hőmérséklet és a csapadék hat döntően a

gazdálkodásra.
A hőmérséklet csökkenése mind a vízszintes, mind a függőleges természetföldrajzi

övezetekben korlátozza a növénytermesztést. A tenyészidő hosszát is ez az elem határozza
meg, s teszi lehetővé kedvező hőmérsékleti viszonyok esetén az egész évi folyamatos
termesztést, vagy a kétszeri-háromszori betakarítást, illetve csak egy, rövid tenyészidejű
kultúra beérését.
A napsugárzás évi mennyisége más-más növényfajok termesztéséhez lehet elegendő a Föld
különböző részein.
Keress példákat a tenyészidőszak hosszának változásaira az éghajlati jellemzők alapján!
Sorolj fel nagy hőösszeget igénylő növényeket, kis hőösszeg mellett is termést hozókat!
Mekkora időtartamú hazánkban a tenyészidőszak? Értékeld a mezőgazdasági termelés
szempontjából a két félgömb ellentétes évszakait!
A csapadék mennyisége és időbeli eloszlása együttesen határozza meg, hogy a terület mely
növények termesztésére alkalmas.
Bár a csapadékszegény területen az öntözéses gazdálkodás ellensúlyozhatja a vízhiányt, de a
vízkészletek csökkennek.
46.1. A szárazföld hasznosításának módjai

46.2. Művelt terület a megművelhető területek %-ában. Hol vannak még jelentős tartalékok?
A vízrajzi adottságok szorosan összefüggnek a csapadékviszonyokkal, de közvetlenül is

hatnak a mezőgazdálkodásra. A felszín alatti vizek részint a közvetlen vízfelvételt biztosítják,
részint a felszíni vizekhez hasonlóan öntözőhálózatot működtethetnek.
Mutasd meg az atlaszodban, hol alakultak ki az ókori öntözéses kultúrák! Mire alapultak?
Keress adatokat a Föld vezető halászországairól!
b) domborzati és talajadottságok
A domborzati formák közül a n övénytermesztés számára az alföldek a legkedvezőbbek. A
15o-nál nagyobb lejtésű területeken már nehézségbe ütközik a művelés, és felgyorsul a
talajerózió is. Ahol az éghajlati és a talajadottságok kedvezőek, a mesterségesen kialakított
lépcsőkön, a teraszokon is lehetséges a földművelés. A dombsági, hegyvidéki területeken

főként állattenyésztés, rét- és legelőgazdálkodás, vadászat, erdőgazdálkodás folyhat.
Hasonlítsd össze a mérsékelt és a forró övezet magashegységeinek gazdálkodását!
A talaj, a termőföld a mezőgazdálkodás elemi feltétele: helye és egyben termelési eszköze is.
Speciális, mert helyhez kötött, más tényezővel nem (legfeljebb részben vagy időlegesen)
helyettesíthető.
47.1. Földünk fő talajtípusai. Hol helyezkednek el a legjobb termőképességű talajok?

47.2. A tengerpari országok élelmezésében fontos szerepet játszik a h alászat. Árukínálat a
halpiacon
Melyek a legjobb minőségű talajok? Hasonlítsd össze a Föld népsűrűségi térképét a

talajtérképpel! Hogyan csökkenthető a talajerózió?
A gyenge termőképességű talajok helyes műveléssel, tápanyag-utánpótlással javíthatók.
A minimumelv érvényesülése alapján az élőlények fejlődését az az elem (környezeti tényező)

korlátozza, amelyből a legkevesebb van. A növénytermesztés során ezeket a minimumokat
igyekszik pótolni az ember - pl. öntözéssel, természetes és műtrágyázással.
A talajok minőségét nálunk az ún. aranykoronaértékkel fejezik ki. A mutató a földterület 1
kataszteri holdját minősíti a talaj tápanyagtartalma és jövedelmezősége alapján.
NÖVELHETŐK-E A TERMŐTERÜLETEK?
A több szempontból is kedvező természeti adottságok csak kis területre koncentrálódnak a
Földünkön. Ezek egyrészt a 30-60o-os szélességi körök között találhatók mindkét félgömbön,
másrészt az Egyenlítő közelében.
A megművelt területek Európa néhány országán (pl. Dánia, Magyarország) kívül igen nagyok
Indiában, Kínában, az USA keleti és középső tájain.
Hogyan növelhetők a termőterületek? Részint a természetes növénytakaró megbolygatásával,
átalakításával, részint az erdők kiirtásával.
Milyen módon jutnak új termőterülethez az egyes földrajzi övekben? Hol és melyik

természetes növénytakaró területe zsugorodik?
Az extenzív* (külterjes) művelési mód esetén a termelés növekedését a művelésbe vont
területek bővítésével biztosítják. Így lehetséges, hogy nagyobb területen kisebb hozamok
esetén is olcsóbb a termelés, kis területen nagyobb terméshozamokkal.
Bár világviszonylatban a művelhető földterületnek csak kevesebb mint a felén folyik

termelés, a művelésbe bevonható területek nagysága véges. A helytelen gazdálkodás okozta
talajpusztulás és elsivatagosodás miatt azonban a termőterületek számottevően - évente három
Magyarországnyi területtel - csökkennek.
Növelhetők lennének a termőterületek az öntözés kiterjesztésével is. Természetesen komoly

költségráfordításokat igényel, és súlyos környezeti következményekkel jár mindegyik
lehetőség.
A termés mennyisége a hozamok, a termésátlagok fokozásával is emelhető. Ez az intenzív*
(belterjes) művelési móddal elérhető növekedés. Bár ennek is vannak természetföldrajzi,
biológiaiökológiai és gazdaságossági határai, az intenzív gazdálkodás esélyei nagyobbak.
48.1. AFöld édesvízhozamának megoszlása. Vízhiány van a kontinensek összterületének

csaknem a felén. Hol és miért nem tudja a vízfölösleget hasznosítani a mezőgazdaság? Hol
találsz olyan példát, ahol a talajadottság kedvező volna ugyan, de a víz hiánya gátolja a
termelést? Vesd össze az ábrát atlaszod népsűrűségi térképével!
A TÁRSADALMI KÖRNYEZET SZEREPE

Összegezd történelmi ismereteid alapján, hogy hogyan fejlődött a mezőgazdasági termelés
műszaki- technikai színvonala! Hogyan csökkenthetik a mostoha természeti adottságokat a
társadalmi tényezők? Keress erre példákat eddigi tanulmányaidból!
Az előzőeken kívül számtalan társadalmi öszszetevő kapcsolódik a mezőgazdasághoz. A
tudomány szerepe itt i s felértékelődik. A biotechnológia*, a géntechnológia*, az agrokémia
eredményei, a környezeti hatások miatt kialakuló új növényi és állati betegségek és ezek
emberre gyakorolt hatásai egyaránt nagy kihívások.
A gazdaságossági nézőpontok meghatározóak. Ilyenek pl. a termelő, feldolgozó és értékesítő
központok közötti szállítási költségek. A túltermelés is értékesítési problémákat okozhat.
Ebben az esetben a drága raktározási költség ugorhat meg. A piaci igények változásakor az
egyes termékfajták iránti kereslet csökkenhet, ami értékesítési gondokat okozhat.
A tágabb, több növényfaj termesztésére való szakosodás rugalmasabbá teszi a t ermelési
szerkezetet,
amely alkalmazkodhat a piaci viszonyok változásához.
Az is döntő tényező, hogy a mezőgazdasági termékváltás csak hosszú idő után érvényesül.
Például a gyümölcs- és szőlőkultúráknál, az erdőgazdálkodásnál a telepítés és termővé válás,

illetve az értékesítés közötti időszak nagyon lassan megtérülő beruházást jelent (óbor vagy
pezsgő esetében az üvegben érlelődő nedű évekig "holt
tőke").
A korszerű agrárgazdaságokban a mezőgazdasági termékek előállítása és a feldolgozóipar

integrálódik. A termékek szállítását, forgalmazását és értékesítését is magába foglaló
mezőgazdaságot élelmiszer-gazdaságnak nevezzük. Napjainkban az élelmiszer-gazdaság is
globalizálódik: a világ nagy multinacionális cégei termeltetik meg, dolgoztatják fel és
értékesítik a termékeket.
49.1. Akedvezőtlen domborzatú területeken teraszok kialakításával lehet termőterülethez jutni

49.2. Atermésátlagok nagyobb termőképességű vetőmagok alkalmazásával növelhetők.
Kísérleti gabonatábla Szegeden
1. Melyek a mezőgazdasági termelés fő természeti feltételei?
2. Értékeld az atlaszod segítségével a kedvező és kedvezőtlen adottságok területi
elhelyezkedését!
3. Miért övezetes Földünkön a mezőgazdasági termelés?
4. Hogyan befolyásolják a termelést a társadalmi tényezők?
5. Melyik mezőgazdasági ágba (termék előállításába) fektetnéd a tőkéd, ha rövid távon, illetve
ha hosszabb távon szeretnél gyarapodást elérni?
A HAGYOMÁNYOS MEZŐGAZDASÁG
FOGALOMTÁR
hagyományos mezőgazdaság, önellátás, talajváltó gazdálkodás, ugar, öntözéses gazdálkodás,
árasztás, oázisgazdálkodás, nomád pásztorkodás
CÉL: AZ ÖNELLÁTÁS
Földünkön a mezőgazdaságban dolgozó népesség közel 90%-a a fejlődő, alacsony jövedelmű
országokban végzi a munkáját, hagyományos módon. A világon összesen előállított
mezőgazdasági termelési értéknek viszont csak 40%-át adják.
A hagyományos mezőgazdaságban nem, vagy alig használnak gépet, műtrágyát. Elsősorban
saját ellátásukra termelnek. A terméshozamok igen alacsonyak. Az országok jó része még az
önellátáshoz szükséges mennyiséget sem tudja előállítani a gyorsan növekvő népességszám
miatt.
Az önellátás sokféle növény termesztését teszi szükségessé. A növénytermesztés csak az
élelmiszer előállítására korlátozódik. Az állatok számára nem termesztenek takarmányt.
GAZDÁLKODÁS TALAJVÁLTÓ MÓDON

A gyarmatosítás előtt a talajváltó gazdálkodás volt a legelterjedtebb. Ezt ma is alkalmazzák a
trópusi övezetben az őserdők irtványain.
A gazdálkodás a környezeti adottságokhoz való alkalmazkodás jó példája. A néhány évig
tartó növénytermesztés után 2-3 évig pihentetik a földet, parlagon (ugaron) hagyják.
A csapadékos egyenlítői övben az ugaroltatás ideje elegendő a talajerő utánpótlásához. Mivel
többfajta növényt termesztenek, s azok talaj iránti igénye is különböző, ezért nem merül ki a
talaj.
Az ugaros művelésnél sok helyen vetésforgót, köztes növényt, talajtakarást is alkalmaznak.
A technikai felszerelés főként a kapa és a sarló. Igen sok az ezekkel végzett élőmunka. A házi
gazdaságokban elsősorban a nők dolgoznak. A környezetkímélő talajváltó gazdálkodás
viszonylag termelékeny. Fenntarthatóságának feltétele, hogy ne rövidítsék le az ugarolási
időszakot, amit a növekvő népességszám miatt gyakran megtesznek.
50.1. A fejlődő országok fő mezőgazdasági típusainak elhelyezkedése
Ezen a módon termesztenek a törzsi vagy a faluközösségek az erdőirtványokon különféle

gumós és gyökérnövényeket (maniókát, batátát, jamszgyökeret). Afrika szavanna területein -
az előbbieken kívül - a köles, a kukorica, a cirok a talajváltó művelés terménye. Latin-
Amerikában egyes indián közösségek folytatnak talajváltó gazdálkodást, ezek főként babot,
kukoricát, tököt, burgonyát vetnek.
Ha a talaj végképp kimerül, vagy a népességszám miatt már nem elegendő a művelt föld
területe, újat vesznek birtokba - égetéssel. Ezzel folyamatosan csökken a t ermészetes
növénytakarójú területek nagysága, és még az önellátás is gondot jelent.
A fejlődő országokban egymás mellett működik a modern, ültetvényes gazdálkodás (ezt a
fejlett mezőgazdaságnál, a következő leckében mutatjuk be) és a hagyományos, önellátó
gazdálkodási mód.
ÖNTÖZÉSES-ÁRASZTÁSOS RIZSTERMESZTÉS
A hagyományos mezőgazdaság legbelterjesebb művelési módja az öntözéses gazdálkodás.
Az árasztásos rizstermesztés évezredekkel ezelőtt alakult ki a nagy folyóvölgyekben - Dél-,
Délkelet- és Kelet-Ázsiában. Idézd fel, melyek a Föld legnagyobb népesedési-népsűrűségi
gócai! Keresd meg az atlaszban a monszun vidékek nagy folyóit!
Ez a művelési mód hozta létre és tartja fenn Ázsia nagy népességtömörüléseit. A rendkívül
vízigényes elárasztási módszer a monszunesők által öntözött területeken alakult ki, s
többnyire fedezi a népesség alapélelmiszer-szükségletét.
Az 1-2 hektáros, gátakkal elkerített kisparcellák megművelése nagyon sok emberi élőmunkát
igényel. A teraszok kialakítása, a rizs vetése, a palánták vízbe való kiültetése, az elárasztott
földek gyomlálása, a termés betakarítása döntően kézi erővel történik. Ez az oka annak, hogy
a népesség nagy számban dolgozik az agrárszektorban. A nagy munkaráfordítás eredménye a
magas termésátlag. Ennek eredményeként néhány ország exportálni is képes a megtermelt
rizsből.
Az intenzív földhasználat - az éghajlati adottságok miatt - azt is lehetővé teszi, hogy egy
évben többszöri termést takarítsanak be. A szárazabb időszakban a búza vetésével
egészíthetik ki a gazdálkodást.
Keresd meg a Függelékben a Föld legjelentősebb rizstermelő országait! Indokold földrajzi
elhelyezkedésüket!
51.1. Művelésbe vonás céljából felégetett terület

51.2. Árasztásos rizstermelés. Ezzel az öntözési móddal a párolgási veszteség 2/3-os!
AZ OÁZISGAZDÁLKODÁS
A térítői övben és a szélsőségesen szárazföldi területeken az oázisokban folyik viszonylag
belterjes növénytermesztés. A gazdálkodáshoz szükséges öntözővizet a természetes források
és az ásott vagy fúrt kutak biztosítják.
A Közel-Kelet, Észak-Afrika, Közép-Ázsia száraz területeinek oázisaiban önellátásra árpát,
kölest, gyapotot, rizst, zöldségféléket, datolyapálmát termesztenek. Datolyából azonban
jelentős mennyiség jut a világpiacra is (pl. Irakból).
A folyam menti oázisvidékek gazdálkodására jó példa Egyiptom. Erről még fogsz tanulni!
A NOMÁD PÁSZTORKODÁS
A nomád pásztorkodás főként a Föld száraz tájain (szavannák, füves puszták, félsivatagok)
elterjedt gazdálkodási mód. Jellemző azonban a hideg övezet tundra területein, illetve a
magashegységekben is. Az így tenyésztett, többnyire igénytelen állatok (juh, kecske, teve,
rénszarvas) kizárólag a természetes növénytakarót hasznosítják.
A pásztorok az éghajlati adottságokhoz, elsősorban a csapadékos időszakhoz igazodva
vándorolnak nyájaikkal.
A pásztorkodás alapvető feltételei a nagy kiterjedésű legelők. Ugyanakkor az ezen a módon
eltartható népesség rendkívül csekély számú (pl. a Száhel-övezetben km2-ként 3 fő). A
földművelés kiterjedésével csökkent a pásztorkodás területe, ráadásul oda szorult vissza, ahol
öntözés nélkül nem lehet növényt termeszteni.
A kialakított államhatárok megváltoztatták a vándorlások évszázados útvonalait, s a

közlekedési hálózat fejlődése csökkenti a nomádok karavánjainak kereskedelmi- közvetítő
szerepét is. Mindezek együttesen a nomád pásztorkodás hanyatlásához vezettek. Észak-
Afrikában, a Közel-Keleten, Közép-Ázsiában egyaránt igyekeznek letelepíteni a nomádokat,
míg Kanadában, a skandináv államokban inkább a természetes életkörülményeket próbálják
biztosítani a számukra.
Mit tanultál a Száhel-övezet kialakulásáról, a gazdálkodás, a hagyományok szerepéről?

Milyen környezeti következményekkel jár a túllegeltetés?
52.1. Oázis datolyapálmákkal

52.2. A nomád tuaregek Észak-Afrikában élnek
1. Melyek a hagyományos mezőgazdaság típusai? Mi a fő célja a gazdálkodásuknak?

2. Hasonlítsd össze a növénytermesztés hagyományos módjait!
3. Indokold az atlaszod segítségével a nomád pásztorkodás földrajzi elterjedését!
4. Mi a monszunesők szerepe Ázsia mezőgazdaságában?
5. Keress összefüggéseket a fejlődő országok természeti adottságai, társadalmi fejlettsége és
termelési módjai között!
A TŐKÉS MEZŐGAZDASÁG
FOGALOMTÁR
vegyes mezőgazdaság, övezetes növénytermesztés, szakosodott (specializált) mezőgazdaság,
árutermelés, szövetkezet, farmgazdaság, ültetvényes gazdálkodás, monokultúra, bérleti
rendszer
HA VAN TŐKE...
A fejlett országok mezőgazdasága döntően abban különbözik a fejlődő országokétól, hogy
társadalmi erőforrásaik gazdagabbak, szélesebb körűek. Ezért a társadalmi tényezők nagyobb
szerephez jutnak. Az aktív keresők jóval kisebb része foglalkozik mezőgazdasággal, mint a
fejlődő országokban. Mégis képesek a nagy mértékű belső fogyasztáson túl az áru- és az
exporttermelésre is.
A fő társadalmi erőforrás a tőke, amely lehetővé teszi a színvonalas agrotechnikai eszközök,
öntözőtechnikák, műtrágyák és növényvédő szerek alkalmazását. Hozzájárulnak az intenzív
gazdálkodáshoz a biotechnológia eredményei, a nemesített vetőmagok és a nagyhozamú
tenyészállatok, a s zaktudás, a j ól szervezett értékesítés is. A tényleges termelésben viszont
kevés az élőmunka.
A természeti adottságok, az anyagi erőforrások, a birtoknagyság, a tulajdonviszonyok, a
terület és a népességszám jellemzői alapján a Földön eltérő termelési típusok alakultak ki.
"VEGYES" MEZŐGAZDASÁG
A belterjes növénytermesztés és állattenyésztés összefonódása "vegyes" mezőgazdaságot
eredményez. Ez jellemzi Európa országainak többségét. A természeti adottságokhoz
alkalmazkodva északabbra az állattenyésztés a vezető ágazat. A növénytermesztés is ezt
igyekszik támogatni a takarmánynövényekkel. Délebbre a növénytermesztés szerepe
hangsúlyosabb.
A két ágazat jól szervezett együttműködésére, valamint a hatékonyan működő szövetkezeti
formára
jó példa a dániai vegyes gazdálkodás.
A gabona egy részét silótakarmányként hasznosítják, és a s zarvasmarhákkal etetik meg. A

világszínvonalú tejgazdaságokban keletkező lefölözött tejjel sertéseket táplálnak.
A farmerek szövetkeznek a jó minőségű vetőmagok, műtrágyák, növényvédő szerek,
takarmányfélék beszerzésére, az állatorvosi és egyéb szaktanácsadásra. Közösen működtetnek
tej- és húsüzemeket, hűtőházakat, s szervezik a termékek szállítását és értékesítését is. A
termelést viszont önállóan végzik a gazdák.
53.1. A tőkés mezőgazdaság fő típusainak elhelyezkedése
SZAKOSODÁS KÜLÖNBÖZŐ TERMÉKEKRE
a) extenzív gazdálkodással
A mezőgazdasági üzemek - farmok - néhány

növény- vagy állatfajta termesztésére, illetve tenyésztésére szakosodnak. A termelés növelése
egyre nagyobb területek bevonásával lehetséges.
A farmgazdálkodás nagy területet igénylő extenzív állattenyésztő típusa az USA-ban, Dél-
Amerika pampáin, Ausztráliában jellemző, ahol a szárazabb területeken a szarvasmarha-
tenyésztésre, míg Új-Zéland óceáni éghajlatú területein a juhtenyésztésre specializálódtak.
Szakosodott extenzív gazdálkodás jellemzi a hagyományos mezőgazdasági-
növénytermesztési övezeteket is, pl. az USA-ban, Kanadában a búzatermesztést.
A gépesítés a nagyobb területen gazdaságosabb. Ezért tipikus jelenség, hogy a kisfarmok
tönkremennek, beolvadnak a nagyobbakba.
b) intenzív gazdálkodással
Az intenzív mezőgazdaság jellegzetes típusa az ültetvényes gazdálkodás. Elsősorban a trópusi

övezetre jellemző. S bár az övezet országainak többsége a fejlődő országok csoportjába
tartozik, az ültetvényeken magas színvonalú, jól szervezett, piacra történő árutermelés folyik.
Az első ültetvények kialakulása a gyarmatosításhoz kapcsolódik. Az USA déli részének

ültetvényein pl. gyapotot, cukornádat termeltek az Afrikából behurcolt fekete rabszolgákkal.
A trópusi-szubtrópusi jellegzetes növényeket ugyan már a gyarmatosítás előtt is termesztették
az ott élők, de az exportcélú termelésük az európaiak megjelenésével, az ültetvényes
gazdálkodás kialakításával kezdődött meg.
Az ültetvényekre a monokultúra jellemző. Ez azt jelenti, hogy ugyanazt az egy-két növényt

termesztik óriási területeken. Előnye, hogy könnyebb a gépesítés, annak kihasználása
hatékony. Hátránya azonban, hogy a talajnak ugyanazt az alkotó elemét használja fel
folyamatosan, ezért kimeríti. Ráadásul a b iológiai tápláléklánc következtében az adott
növényfaj kártevői túlságosan elszaporodnak. A világpiaci áringadozások, a természeti
csapások egyaránt bizonytalanná teszik a bevételt. A fenti okok miatt ésszerű a vegyes
övezetek kialakítása, illetve a vetésforgó alkalmazása, a föld pihentetése.
Mit termelnél a Közép-Amerikában, a Délkelet-
Ázsiában és az Afrikában lévő ültetvényeiden? A trópusi övezet ültetvényeiről kerül
világpiacra pl. a kakaó, a kávé, a kókuszdió, a pálmaolaj, a banán. A szubtrópusi öv monszun
területeinek ültetvényein cukornádat, gyapotot, földimogyorót, teát termesztenek.
Keress adatokat a Függelékben a fentiek bizonyítására!
Ma már a trópusi kiviteli cikkek jelentős részét a kisgazdaságok termelik, de a legfontosabb
ültetvényes növények termelése, feldolgozása és értékesítése az élelmiszeripari
transznacionális vállalatok kezében van.
A világ néhány országában jellegzetes helyi belterjes növénytermesztés-állattenyésztés alakult
ki. Ilyenek pl. Izrael öntözött narancs- és egyéb gyümölcsültetvényei, a világvárosok körül
kifejlődött városellátó övezet (intenzív zöldség és virágkertészettel, tojásgyárakkal,
tejfeldolgozó üzemekkel), a szőlőtermesztés (Kaliforniában, Közép- és Dél-Európa
országaiban), a Japánban folyó kertszerű növénytermesztés, a tejtermelő gazdaságok (pl. a
Nagy-tavak környékén, Hollandiában, Svájcban).
NAGYBIRTOKOK BÉRLEMÉNYBE
A nagybirtokrendszer a feudális földesúri gazdaságból alakult ki. Latin-Amerikában és Dél-
Európában jellemző, kevésbé fejlett gazdálkodási típus.
Az óriásbirtokokat kisparcellákra darabolva adják bérbe. A bérlő többnyire a termés bizonyos

részével fizeti meg a b érleti díjat, ez a r észes bérleti rendszer alapja. A termelés színvonala
alacsony, mert a bérlőnek nincs pénze a fejlesztésre, a tulajdonosnak pedig így is nagy a
haszna.
Dél-Európa egyes részein (pl. Dél-Olaszországban) máig fennmaradtak a feudális
nagybirtokrendszer maradványai.
54.1. Szarvasmarha-tenyésztő farm az USA-ban
AZ INTENZÍV GAZDÁLKODÁS HATÁSA A KÖRNYEZETRE

Egy bizonyos határon túl a belterjes gazdálkodás sem képes tovább fokozni a
termelékenységet. Ráadásul minél több öntözővizet, kémiai hatóanyagot használnak, annál
magasabbak a t ermelési költségek, s kevesebb a jövedelem. A talaj pedig - mint a legfőbb
"termelőerő" - egyre romlik. A sok vegyszer káros kémiai-biológiai folyamatokat indít el. A
nehéz munkagépek összetömörítik a t alajszemcséket, akadályozzák a v ízlevezetést, a
levegőzést. A helytelen művelés növeli a talajerózió veszélyét. A föld pihentetésének
lerövidítése vagy elhagyása kimeríti a talaj termőképességét.
Az öntözés következtében nő a sókoncentráció, szikesedés kezdődhet. Súlyos környezeti
kérdés a vízkészletek csökkenése és szennyeződése a mezőgazdasági termelés következtében.
Földünk vízhiányos területei éppen azok, ahol a legmagasabb a népesség természetes
szaporulata. Ezek együttesen korunk egyik súlyos globális problémáját
55.1. Teaültetvény Ázsiában
OLVASD EL!
MIT OLDHAT MEG A GÉNTECHNOLÓGIA?
A nemesítés technikája sokat változott. Az 1980-as évektől alkalmazzák a genetikai
információk átültetését egy másik élő szervezetbe - a "génszabászatot". A nagy
terméshozamú, kevés vegyszerezést igénylő, ezért olcsón előállítható haszonnövények
kifejlesztése ma már természetes.
A nagy biotechnológiai cégek képviselői sokszor hivatkoznak a világ éhezőire, akiknek
problémáját csak az olcsó tömegtermeléssel, a biotechnológia eredményeinek alkalmazásával
látják megoldani. Csakhogy a fejlődő országokat már most is aggasztja, hogy ezzel teljesen
kiszolgáltatottjai lehetnek a monopolhelyzetben lévő cégeknek. Kezükben tartják majd a
vetőmag, a hozzájuk való speciális vegyszerek, a gyom- és rovarirtók gyártását is... Ráadásul
olyan génkezelt növények előállításával is kísérleteznek, amelyek magjai kizárólag
fogyasztásra alkalmasak. Elvetve nem hoznak termést, termőképessé tételükhöz a gyártó
monopolcégektől megvásárolható vegyi anyagok hozzáadása szükséges.
A génállomány módosításával antitestek "gyártására" is képes lehet a növény. Pl. japán
kutatóknak sikerült elérniük, hogy a rizs a hepatitis-B vírus ellenanyagát állítsa elő. Így a
táplálék helyettesítheti a védőoltást.
Mi a véleményed a géntechnológia elterjesztéséről? Keress példákat az újabb felhasználási
lehetőségekre!
1. Hogyan érvényesül a tőke a mezőgazdaságban?
2. Mi a vegyes mezőgazdaság előnye?
3. Milyen lehetőségei vannak a szakosodásnak extenzív gazdálkodás esetén?
4. Értékeld az ültetvényes gazdálkodás előnyeit és hátrányait!
5. Keress példákat az atlaszodban a fejlett mezőgazdaság típusainak területi elhelyezkedésére!
6. Összegezd az intenzív gazdálkodás környezeti hatásait!
A VILÁG ENERGIAGAZDASÁGA
FOGALOMTÁR
energiahordozó, elsődleges és másodlagos energiahordozó, energiagazdaság, OPEC, tanker,
alternatív energiahordozó, fúziós reaktor
Az energiatermelés nélkül nem képzelhető el sem a gazdaság működése, sem a t ársadalom

élete.
Sorold fel, melyek az elsődleges és a másodlagos energiahordozók! Mi az energiagazdaság?
NÖVEKVŐ ENERGIAIGÉNYEK, NÖVEKVŐ ENERGIATERMELÉS

A világgazdaság energiaigénye az utóbbi két évszázadban sokszorosára nőtt. Ennek
legfontosabb oka az ipari termelés megsokszorozódása a gyáripar megjelenését követően. A
20. század közepére általánossá vált tömegtermelés a k orábbinál szintén több energiát
igényelt. Növekedett a lakosság energiaigénye is. Ez egyrészt a világnépesség robbanásszerű
gyarapodásának, másrészt - a fejlett országokban - a fogyasztói társadalom megjelenésének,
harmadrészt az urbanizációnak köszönhető.
Az ipari termelés, a népesség és az életminőség növekedése maga után vonta a közlekedés
fejlődését. A személy- és az áruszállítás az elmúlt kétszáz esztendőben sokszorosára nőtt, s ez
a közlekedésben felhasznált energia mennyiségét növelte meg.
ÁTALAKUL AZ ENERGIAHORDOZÓK FELHASZNÁLÁSÁNAK SZERKEZETE

A 19. század közepéig a legfontosabb energiahordozó a fa volt, melyet elsősorban tüzelésre
használtak. Ezt egészítette ki a g azdaságban az állatok igavonó-, a munkát végző ember
izomereje, a szél és a víz energiája.
Az ipari forradalom idején a legfőbb energiahordozóvá a szén vált. Egészen az 1960-as évek
közepéig a szén adta az energiatermelésben felhasznált energiahordozók több mint 2/3-át. A
20. század első harmadában - a robbanómotorok elterjedése miatt - a szén mellett egyre
fontosabbá vált a kőolaj felhasználása.
Az 1960-as években nagy kőolajmezőket tártak fel a Közel-Keleten, Észak-Afrikában, a

Szovjetunióban, a Karib-térségben, az Északi-tenger területén, Alaszkában és Kelet-Ázsiában.
A kőolaj - előnyeinek hatására - kezdte kiszorítani a szenet. Ára az ipari országok nyomására
folyamatosan esett. Az a felemás helyzet állt elő, hogy bár kőolaj nélkül a világgazdaság
működésképtelen lett volna, a kitermelés mégsem hozott nagy hasznot a kőolajtermelő
országoknak az alacsony ár miatt. Ezért a nagy kőolajtermelő országok 1960-ban létrehozták
közös érdekvédelmi szervezetüket, az OPEC-et, és elhatározták, hogy felemelik a kőolaj
hordónkénti árát. Az 1973-as és az 1979-es nagy kőolajár-emelés következtében a kőolaj
világpiaci ára a tízszeresére emelkedett, s azóta hullámzást mutat.
A kőolaj árának emelkedése az 1980-as évekre módosította az energiahordozók
felhasználásának szerkezetét. A kőolaj részesedése csökkent, emelkedett a földgáz, a szén és
az atomenergia felhasználásának aránya. Az iparilag fejlett országok energiatakarékossági
programok kidolgozásába fogtak, és kutatások kezdődtek az alternatív energiahordozók
felhasználásra. Ekkor vált fontossá a kontinentális talapzatokban (self) található kőolaj
kitermelése is.
Keresd meg a Függelékben a vezető kőolaj-, földgáz- és szénkitermelő országokat!

Napjaink legfontosabb elsődleges energiahordozója a kőolaj, mely az energiatermeléshez

felhasznált energiahordozók közel 35%-át adja. A kőolajszármazékok - egyelőre - a
közlekedésben pótolhatatlanok, és az elektromos áram termelésében is meghatározóak.
A legnagyobb kőolajlelőhelyek a Közel-Keleten, az USA-ban, Oroszországban, Mexikóban,

Kínában, Ve nezuelában, Kanadában és Afrikában vannak.
56.1.Afelhasznált energiahordozók megoszlásának változása
A kőolaj termelése és felhasználása általában területileg nem esik egybe, ezért szállítása
csővezetéken vagy hatalmas tartályhajókon (tankereken) történik.
A szén jelenleg a második legfontosabb energiahordozó, közel 30%-ban járul hozzá az
energiatermeléshez, a villamos energiatermelésen belül azonban első helyen szerepel.
Elégetésekor azonban rengeteg szennyező anyag kerül a levegőbe. Az olajnál kisebb a
fűtőértéke, és költséges a szállítása. Emiatt a széntüzelésű hőerőművek a szénmedencék
közelébe települtek. A szénkészletek több mint 90%-a az északi félgömbön található.
A legnagyobb kitermelő Kína, az USA, Oroszország, India, Ausztrália, Németország, a Dél-

afrikai Köztársaság és Lengyelország.
A földgáz részesedése az energiatermelésből 25% körüli. Az olajválság és a

környezetvédelem miatt került előtérbe, mert olcsóbb a kőolajnál, és elégetése is kevesebb
szennyezéssel jár.
A legjelentősebb földgázkitermelők: Oroszország, az USA és Kanada.
Az atomenergia az energiatermelésből 7%-kal részesedik. Ezt az 1990-es évekre érte el, és

azóta csak szerény mértékben növekszik. Energiatermelésre leginkább az uránérc használható.
Az uránérc bányászatában Kanada és Ausztrália vezet.
Az atomenergia előnye az olcsóság mellett a kis mértékű szennyezőanyag-kibocsátás és a

csekély szállítási költség. 1 k g urán hasadásakor annyi energia keletkezik, mint 3000 t
feketekőszén elégetésekor. Az atomerőművek azonban nagy beruházásokat és sok hűtővizet
igényelnek, és gondot jelent a radioaktív hulladékok elhelyezése is. A legnagyobb probléma a
nagy környezeti kockázat, amely a cs ernobili reaktorbaleset (1986) óta megrendítette a
bizalmat az atomerőművekben.
Nézz utána az atlaszban, hogy milyen energetikai vontkozása van Krasznojarszknak,

Dnyepropetrovszknak, Volgográdnak, Uszty-Ilimszknek!
A vízenergia csupán kis részét adja a világ energiatermelésének, bár segítségével a legolcsóbb
és legtisztább módon termelhető villamos áram. Viszonylag kevés helyen adottak a
lehetőségek rá, mivel nagy esésű, vagy egyenletes vízjárású és bővizű folyókat igényel.
57.1. Avilág legnagyobb energiatermelő országainak részesedése a világtermelésből (1999)

57.2. A kőolajtermelés térbeli eloszlása, világkereskedelme és a legjelentősebb kőolajtermelő
országok 1998-ban
Az ún. a lternatív energiahordozók - a szél, a N ap, a geotermikus energia - felhasználása

nagyon lassan nő. Az energiaproblémákra megoldást jelentő fúziós reaktorok kivitelezése
még komoly technikai akadályokba ütközik.
Az egyes országokban az energiahordozók felhasználásának szerkezete igencsak eltérő. A

szegény országokban igen magas a fa részesedése. A kőolajtermelő arab országokban a
megtermelt energia majd 100%-a a kőolajból származik. Az energiahordozókban szegény
fejlett országok egy csoportja nagy arányban épít az atomenergiára a v illamosáram-
termelésben (pl. Franciaország 75%-ban, Belgium 60%-ban, Svédország 52%-ban,
Magyarország 39%-ban).
A LEGFONTOSABB MÁSODLAGOS ENERGIAHORDOZÓ: A VILLAMOS ÁRAM

A megtermelt energia nagy része villamos áram formájában jut el a f ogyasztókhoz. A
villamos
energia felhasználása egyszerűbb a többinél, és a legkönnyebb szállítani.
A legnagyobb villamosenergia-termelők a legfejlettebb országok, illetve a közepesen fejlettek
vagy fejlődőek közül a nagy népességszámú és területű államok. A legnagyobb termelő az
USA, melyet Kína, Japán és Oroszország követ.
58.1. Az egyik legkörnyezetkímélőbb energiaforrás a v ízenergia. A Hoover-gát a Colorado

folyón, az Egyesült Államokban
58.2. Atomerőművek a Földön 2000-ben

1. Kövesd nyomon háztartásotok villamosenergia-fogyasztását! Milyen energiatakarékos ("A"
energiaosztályú) háztartási gépetek van?
2. Gyűjtsd össze, hogy környezetedben milyen eszközökkel lehetne mérsékelni az
energiafogyasztást!
3. Nézz utána, hogy mi a fúziós reaktor, és milyen nehézségek miatt nem sikerült még
megvalósítani!
1. Melyek az energiatermelés növekedésének okai?
2. Atlaszod és a Függelék segítségével összegezd az energiahordozók földrajzi
elhelyezkedését!
3. Hogyan alakult át az energiahordozók felhasználásának szerkezete?
4. Mely országok a legnagyobb villamosáram-termelők, és melyek a legnagyobb fogyasztók?
AZ IPAR ÁTALAKULÁSA
FOGALOMTÁR
iparosodás, kitermelőipar, alapanyagipar, feldolgozóipar, húzóágazat, high-tech, ipari park,
technopolisz, ipartelepítő tényezők, iparvidék
Eddigi ismereteid alapján helyezd el az ipart a gazdasági ágak között!

Az ipar a gazdaság egyik ága. Kitermeli és feldolgozza a természetben fellelhető anyagi

javakat, és feldolgozza a mezőgazdaság termékeit. Tevékenysége nyomán anyagi jellegű ipari
termékek jönnek létre.
Jelenléte és fejlettsége meghatározza egy ország általános fejlettségi színvonalát. Azt a
folyamatot, mely során az ipar a vezető gazdasági tevékenységgé válik, iparosodásnak
nevezzük.
AZ IPAR FEJLŐDÉSE
A19. század elejéig az ipar alárendelt szerepet játszott a mezőgazdasággal szemben.
Folyamatosan fejlődött azonban a technológiája és az üzemformája.
Legősibb a háziipar, melyben a mezőgazdasági termelő állított elő eszközöket, termékeket. A
háziipar a világ igen sok országában napjainkban is jelen van.
A társadalmi munkamegosztás kialakulásával létrejött a kézműipar. Ez már piacra termelt,
egyedi termékeket állított elő, és minden munkafolyamatot egyazon munkás végzett. A
kézműipar a világ szegényebb országaiban napjainkig megőrizte fontosságát.
A kapitalizmus létrejöttével megnőtt az igény a tömegáruk iránt. Ennek próbált megfelelni a
kézműipar egy sajátos formája, a manufaktúra. A manufaktúrákban dolgozó bérmunkások
még kézi erővel dolgoztak, de a munkafolyamatokat már részegységekre bontották.
Az igazi áttörést az 1780-as évek és a 19. század első harmada között az első (vagy
klasszikus) ipari forradalom hozta. A kialakult gyáripar újdonsága a gépek elterjedése volt,
így egyre kevesebb szükség volt az emberek izomerejére, és a folyamatok felgyorsíthatókká
váltak. Ekkor alakultak ki az egyes ipari ágazatok. Elsőként a textilipar és vele szinte
párhuzamosan a gépipar született meg, majd a vaskohászat és a vegyipar jelent meg. Az első
ipari forradalom nagy találmánya volt többek között a szövőgép, a fonógép, a gőzgép, a
gőzhajó, a gőzmozdony, a Siemens-Martin vaskohászati eljárás* és a vezetékes távíró.
A 19-20. század fordulóján lejátszódó második ipari forradalom során a tömegtermelés
tökéletesedett. Az új találmányok (elektromosság, robbanómotorok, repülőgép, gépkocsi,
vezeték nélküli távíró, izzólámpa, Bessemer-féle kohászati eljárás*) tovább forradalmasította
az ipari termelést. Amunkaszervezés tökéletesítése, a f utószalag-termelés bevezetése
hihetetlen mértékben növelte a hatékonyságot. Ezért ezt az időszakot az ipari tömegtermelés
korának nevezzük.
A II. világháború utáni "tudományos-technikai forradalmat" sokan az ipari forradalom
harmadik szakaszának is tartják. A fegyverkezési verseny hatására nagy kutatási igényű ipari
ágazatok jelentek meg (űrtechnika, atomipar, robottechnika, biotechnika stb.). Napjaink ipari
átalakulását az információs technika (távközlési rendszerek, integrált áramkörök,
számítógépes hálózatok, mobiltelefonok) térhódítása jellemzi.
AZ IPAR SZERKEZETE MEGVÁLTOZIK

Termékeik rendeltetése szerint megkülönböztetünk kitermelő-, alapanyag- és feldolgozóipart.
A kitermelőiparhoz az energiahordozók és az ásványi nyersanyagok bányászata tartozik. Az
alapanyagipar a további feldolgozáshoz szükséges anyagokat és félkész termékeket állít elő
(pl. acél, vegyi alapanyagok, cellulóz, szövetek stb.). A feldolgozóipar a termeléshez
szükséges gépeket, berendezéseket és a fogyasztási cikkeket gyártja.
Az ipar az előállított termékek és műszaki jellemzők alapján felosztható nehéziparra,
könnyűiparra és élelmiszeriparra. Idézd fel, mely ágazatok tartoznak ezekbe a csoportokba!
A történelem során az ipar ágazati szerkezete folyamatosan bővült és átalakult. Minden
korban más és más ágazatokon volt a hangsúly. A dinamikusan fejlődő és más ágazatokat is
magukkal ragadó ágazatok a húzóágazatok. Napjaink húzóágazata a számítógépipar, a
chipek*, a lézerek gyártása, a robottechnika, a repülőgépgyártás, az űrtechnika, a
gyógyszeripar, a biotechnika és a távközlési eszközök gyártása. Ezek nagyon sok K+ F-et és

tőkét igényelnek. Mivel a technikai fejlesztés élvonalát jelentik, "high-tech", azaz
csúcstechnikát alkalmazó ipari ágazatoknak nevezik őket.
Ismételd át, mit nevezünk "csavarhúzó iparágaknak", illetve "kéményes iparnak"!
A HAGYOMÁNYOS IPARTELEPÍTŐ TÉNYEZŐK

Az ipari üzemeket tulajdonosaik mindig oda telepítik, ahol azok a legnagyobb profitot tudják
termelni. Hogy ez hol lehetséges, azt a telepítő tényezők határozzák meg. A hagyományos
ipari ágazatok telepítő tényezői természeti és társadalmi- gazdasági jellegűek lehetnek.
A leggyakoribb természeti telepítő tényező a nyersanyagbázis, vagyis az energiahordozók és
az ásványkincsek előfordulása. Ezekre települ a kitermelőipar, a sok anyagot igénylő
vaskohászat vagy az energiatermelés. Fontos ipartelepítő feltétel a víz is. Sok vizet igényel az
energiatermelés, a papírgyártás és néhány élelmiszeripari ágazat. Az éghajlat és a domborzat
szerepe az előbbiekhez képest elhanyagolható.
Véleményed szerint milyen éghajlati és domborzati adottságok nem alkalmasak
ipartelepítésre?
A társadalmi telepítő tényezők közé soroljuk a munkaerőt, a fogyasztópiacot, a már meglévő
ipart, az infrastruktúrát és a tőkét stb. A munkaerőnek sokféle tulajdonsága vonzhatja az ipart:
az olcsóság, a nagy tömeg vagy éppen a szakképzettség. Például olcsó, betanítható munkaerőt
igényel a textilipar, szakképzett munkaerőt kíván viszont a vegyipar. A fogyasztópiac a
lakosság igényeit közvetlenül kielégítő ipari ágazatok (például tejipar, sütőipar)
szempontjából jelentős. Az ipari forradalom és az ipari tömegtermelés korában nagy vonzerőt
jelentett a már meglévő ipar jelenléte is, különösen a nehéziparban.
A telepítő tényezők között egyre fontosabbá válik az infrastruktúra: a jó közlekedés, a modern
telekommunikáció, a közszolgáltatások fejlettsége. A tőke szerepe a tőkeigényes ágazatokban
kiemelkedő, s amíg nem volt olyan könnyen mozgatható, mint napjainkban, nagyon
koncentrálta a tőkeigényes húzóágazatokat (vegyipar, autógyártás).
A TELEPÍTŐ TÉNYEZŐK ÉS A GLOBALIZÁCIÓ

A transznacionális vállalatok megjelenése, az ipar globális átalakulása új szempontokat vetett
fel, és néhány ipari ágazat földrajzi elhelyezkedését is átrendezte.
A globális fogyasztópiacért folytatott versenyben az a v állalat marad fenn, amelyik gyorsan
képes reagálni. Mivel a termelés egyes fázisait különböző országokba telepítik, a termelési
folyamat egyes részei más és más telepítő tényezőt igényelnek.
60.1. A világ ipari termelésének változása az 1990-es évhez viszonyítva (%). Mi vált
húzóágazattá?
A nyersanyag-kitermelés természetesen a lelőhelyek közelében maradt, de az

alapanyaggyártás tetemes részét - menekülve a drága munkaerő és a magas környezetvédelmi
követelmények elől - a TNC-k a fejlődő országokba telepítették. Itt tehát fontos telepítő
tényezővé lépett elő a környezetvédelmi szabályozás hiánya. A kutatásfejlesztés az egyetemi
városokba vagy tec nológiai parkokba kerül, ahol bőséggel áll rendelkezésre az ugyan drága,
de jól képzett munkaerő. Sokszor - jó fizetésért - más országokból is csábítanak oda magasan
képzett szakembereket. Ezt nevezzük "brain drain"-nek, avagy "agyelszívásnak". A
részegységek gyártása és az összeszerelés tulajdonképpen "bárhol" lehet, a TNC-k azonban itt
is elvárásokkal lépnek fel. Álljon rendelkezésre szinte korlátlan számban olcsó, nem
szakképzett, de iskolázott, könnyen betanítható és mozgatható munkaerő. A terület legyen
elérhető a világ információs hálózatai (pl. internet, banki hálózatok, mobiltelefonos
kommunikáció) számára, legyen megfelelő infrastruktúra, hogy a terület fizikailag is könnyen
megközelíthető legyen (közút, vasút, de elsősorban repülőtér). Legyenek a közelben modern

üzleti szolgáltatások (bankhálózat, biztosítók, tanácsadó és logisztikai cégek). Az állam és a
települési önkormányzatok adjanak kereskedelmi és adózási kedvezményeket, hozzanak létre
ipari parkokat.
AZ IPAR TERÜLETI SZERVEZŐDÉSE: IPARVIDÉKEK ÉS HÁLÓZATOK

Az ipartelepítő tényezők következtében a világ ipara egyenetlenül helyezkedik el. Nagy
különbségek vannak a világ országainak iparosodottságában és az ipar országokon belüli
elhelyezkedésében is.
Az egyes nemzetgazdaságokon belül az ipari forradalom során iparvidékek alakultak ki.
Az atlaszod segítségével gyűjtsd össze, melyek Európa iparvidékei!
A hagyományos iparvidékek szinte kizárólag szénre vagy vasércre települtek, s az utóbbi
évtizedekben rendre válságba kerültek. A hanyatló ipar, a növekvő munkanélküliség, a
menekülő tőke miatt a környezet is jelentősen romlott, a területek rozsdaövezetekké váltak.
Küllemük lehangoló. Elhagyott, málladozó gyárüzemek, üresen tátongó bányák, hatalmas

meddőhányók csúfítják a településeket. Magas a munkanélküliség.
A válságból a kiutat az államnak és a helyi önkormányzatoknak kell megtalálni a régi ipar
leszerelésével, a környezet helyreállításával, a munkaerő átképzésével.
A feldolgozóiparban a korábban jellemző iparvidékeken belüli kooperációt a globalizáció, a

termelés világméretű széttelepítése során kezdi felváltani a hálózatokon belüli kooperáció. Ez
azt jelenti, hogy a termelést végző üzemek a világ távoli pontjain is elhelyezkedhetnek, mégis
egymásra épülő termelési kapcsolatban állnak egymással.
Egy globális keretekben készülő "világautó" gyártásához szükség van az acélipar, a

műanyagipar, a festékgyártás, a textilipar, az üvegipar, az elektronika kooperációjára, de ez
nem a területi közelség, hanem a hálózatszerűség területi elve alapján valósul meg.
61.1. A világ ipari termelésének változása kontinensenként az 1980-as évhez viszonyítva.

Hogyan változott az egyes kontinensek ipari termelése a világátlaghoz viszonyítva?
1. Melyek az ipar funkciói?
2. Melyek a legfontosabb természeti és társadalmi-gazdasági telepítő tényezők?
3. Hogyan alakulnak át napjainkban a feldolgozóipar telepítő tényezői?
4. Melyek a korszerű, globális feldolgozóipar telepítő tényezői?
5. Mik az okai a hagyományos iparvidékek válságának?
AZ IPAR HAGYOMÁNYOS ÉS KORSZERŰ ÁGAZATAI
FOGALOMTÁR
fúzió, mikroelektronika, elektronika, elektrotechnika, miniatürizálás,
Melyek a hagyományos és melyek a korszerű iparágak? Miért igényelnek sok tőkét és

szaktudást a high-tech iparágak?
AZ IPARI ÁGAZATOK SÚLYA MEGVÁLTOZIK

A világ - és elsősorban a fejlett országok - iparában egyre nagyobb súlyt kapnak a modern
ipari ágazatok. A hagyományos ágazatok termelése sem csökken, de növekedésük sokkal
lassabb ütemű, mint a korszerűeké.
Jelenleg a bányászat részesedése nem éri el a 10%-ot. Az ipari termelés több mint 80%-át a
feldolgozóipar teszi ki. Ezen belül a legjelentősebb a gépipar, amelyet a vegyipar követ.
Növekedésük az utóbbi években ugyan lassult - főként a fémfeldolgozás területén -, viszont
az elektronika és híradástechnika termelése 1990 és 1998 között megduplázódott! Ma az ipari
termelés nagy részét ezek a korszerű ipari ágazatok adják.
A KITERMELŐ- ÉS AZ ALAPANYAGIPAR FONTOS ÁGAZATA: A VASIPAR

A kitermelőipar felöleli az egész bányászatot: az energiahordozókét és a nyersanyagokét is.
Sorold fel a legfontosabb ásványi energiahordozókat! Mely országok a legnagyobb
kitermelők? Az atlasz és a Függelék segítségével állapítsd meg, melyek a legjelentősebb
vasérctermelő és -exportáló országok!
Az ipari nyersanyagok lehetnek különféle ércek (pl. vasérc, rézérc, bauxit, nikkel, platina stb.)
és nemfémes ásványi nyersanyagok (pl. mészkő, kősó, apatit, homok, agyag, építőkő stb.).
A legfontosabb a vasérc bányászata és kohászata, hiszen a világ fémtermelésének több mint
90%-a nyersvas és vasötvözet. Mivel néhány fejlett ország területén a v asérckészletek
kimerültek, a kitermelés a fejlődő országok vasérckészletei felé tolódott. Ez válságot okozott
a fejlett országok hagyományos iparvidékein, és új acélipari központok jöttek létre a
kikötőkben.
A vaskohászat és az acélgyártás az ipari forradalom idején volt az ipar egyik húzóágazata. A
vas- és acélgyártás folyamatai (nyersvas-, acél-, hengereltáru-gyártás) egymásra épülnek,
ezért mindig közel települnek egymáshoz. A vas- és acélkohók régebben a n yersanyag-
lelőhelyekre, később - azok kimerülése után - a szállítási útvonalak mellé, majd a nagy
kikötőkbe kerültek. Mivel a vasipar erős környezetszennyező, napjainkban megfigyelhető a
termelés kihelyezése a fejlődő országokba. Így a vasipar tipikus "menekülő ágazat".
Termelése a nyolcvanas évek óta mérséklődik, mivel a vasat és az acélt - különösen az
autóiparban - egyre gyakrabban pótolják műanyagokkal, esetenként alumíniummal.
Keresd meg a térképen Dortmundot, Duisburgot, Cseljabinszkot, Galat,i-ot, Ostravát, Perth-t!
Mely iparvidékeken találhatók, milyen iparral rendelkeznek?
62.1. A világ nagy érckitermelői 1998-ban. Határozd meg az ábra segítségével, hogy mely
országok a Föld legnagyobb nikkel-, réz-, króm-, kobalt-, mangán-, cink- és ónérctermelői!
A FELDOLGOZÓIPAR HAGYOMÁNYOS ÁGAZATAINAK PÉLDÁJA: AZ

AUTÓGYÁRTÁS
Az autógyártás alig százéves múltra tekinthet vissza, hiszen az első használható automobilt
Benz 1885-ben, illetve Daimler 1886-ban készítette. A gépkocsigyártás egészen az 1970-es és
1980-as évekig (a mikroelektronika és a robottechnika megjelenéséig) a fejlett ipari országok
meghatározó húzóágazata volt.
Bár egy gépkocsi előállítása igen nagy szaktudást igényel, mégis a hagyományos iparágak
közé soroljuk, mert a kutatási-fejlesztési kiadások zöme nem ebben az iparágban valósul meg.
Természetesen a gépkocsigyártás minden számottevő ipari országban megtalálható.
63.1. Nyersvascsapolás a dunaújvárosi Dunaferrben

63.2. Avasércbányászat és a v askohászat elterjedése az ezredfordulón. Mely országok
acéltermelése épül import vasércre?
A világ legtöbb autót gyártó országai Japán, az USA és Németország. Egy-egy gépkocsi
előállítása azonban egyre kevésbé kötődik egy-egy országhoz. Az autóipar a globalizálódó
termelés egyik
iskolapéldája.
Melyik országhoz tartozik pl. annak a Ford Mondeo gépkocsinak az előállítása, melynek
összeszerelését a belgiumi Genkben, az USA-beli Kansas Cityben és Mexikóban végzik; a
motort Európa számára a nagybritanniai Bridgendben és a németországi Kölnben, Mexikó és
az USA számára pedig a mexikói Chihuahuában gyártják; ugyanakkor az indítómotorok mind
az USA, mind az európai országok részére az ohiói Clevelandben készülnek, a sebességváltók
Kölnben,
a sebességváltók háza pedig az USA-ban?
Az autóipar az 1980-as évek óta hullámzó mértékben eladási problémákkal küzd, ezért
minden eszközt megragad az eladási lehetőségek növelésére és az ésszerűsítésre
(racionalizálásra). Évről évre minden autógyár újabb, komfortosabb, az igényekhez jobban
alkalmazkodó modelleket dob piacra, világméretű szervizhálózatot és márkakereskedő-
hálózatot épít ki. Intenzív reklámtevékenységükben az autózáshoz kapcsolódó életformát is
hirdetik. Az időről időre beköszöntő válságok és az ésszerűsítések óriási mértékű fúziókat
(egyesüléseket) idéznek elő. A Föld hat autógyártó csoportja birtokolja a termelés 75%-át.
Ezen belül is vezet a General Motors-Fiat.
Az autógyártás a közlekedési eszközök gyártásához tartozik, amely a gépipar legkiterjedtebb

ágazata. Az autógyártáson kívül idetartozik a h ajógyártás, a m ozdonygyártás és a
repülőgépgyártás stb. is.
64.1. Koncentráció a világ gépkocsiiparában az ezredfordulón. Nézz utána, történt-e azóta

újabb egyesülés!
64.2. A közlekedési eszközök gyártása a Földön 1998-ban. Olvasd le az ábráról, melyek a
világ legjelentősebb személygépkocsi-, hajó-, mozdony- és repülőgépgyártó országai! Hogyan
függ össze a hajógyártás a földrajzi adottságokkal?
A FELDOLGOZÓIPAR KORSZERŰ ÁGAZATA: A MIKROELEKTRONIKA

A mikroelektronika szintén a gépipar része. Igazi 21. s zázadi high-tech gépipari ágazat.
Megszületésének
köszönhetően az elektronika nemcsak az ipar szerkezetét formálta át gyökeresen, hanem
egész életünket és a világ további fejlődését meghatározza. A mikroelektronika szerepe az
elektronikán belül azért óriási, mert az általa előállított integrált áramkörök szinte minden
gyengeáramú készülékbe beépülnek a videomagnótól a mobiltelefonokon és a gépkocsikon át
a számítógépig. Ezt a folyamatot nevezzük miniatürizálásnak.
Hogy megértsük, mi is az integrált áramkör, röviden végig kell tekintenünk az elektronikus

eszközök fejlődésén. Az 1950-es években az elektronikai eszközöket úgynevezett vákuumos
elektroncsövek működtették. Ezek helyigénye óriási volt, egy számítógép például egy egész
épületet elfoglalt. Az 1960-as évekre feltalálták a tranzisztort. Ez szilíciumból vagy más
félvezetőből készült, ezért lényegesen kisebb az elektroncsöveknél, és energiaigényük is jóval
kevesebb. A tranzisztorokat azonban vezetékekkel kellett összekötni egymással, így a
készülékek mérete - bár lényegesen csökkent - még mindig túl nagy volt. Az igazi áttörést az
integrált áramkörök feltalálása jelentette az 1960-as évek végén. Az integrált áramkör
tulajdonképpen sok százezer tranzisztor és az azokat összekötő vezetékrendszer lekicsinyítése

egy pár négyzetcentiméteres szilíciumlapkára, azaz chipre.
A mikroelektronika - az autóiparhoz hasonlóan - globális ipari ágazat, azaz a termelés fázisai

a világ különböző részein széttelepítettek. A stratégiailag fontos részlegek, a döntések és a
kutatás azonban kizárólag az iparilag fejlett országokban található. A mikroelektronika olyan
"iparvidékekre" települ, ahol a megfelelő szaktudás rendelkezésre áll. Ilyen pl. az USA-ban a
"Szilícium-völgy", vagy ilyenek a japán technopoliszok.
65.1. Az európai, amerikai és ázsiai termékek részesedése a v ilág mikroelektronikai piacán.

Mely országok között oszlik meg a világ mikroelektronikai iparának nagy része?
65.2. Napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő iparága a mikroelektronika

1. Gyűjtsd össze, hogy mely nagy autógyárak márkakereskedői vannak lakóhelyed
környékén!
2. Figyeld meg, hogy az autógyárak milyen eszközökkel élnek reklámjaikban a jobb eladás
érdekében!
3. Készíts listát azokról a termékekről környezetedben, amelyekben integrált áramkörök
találhatók!
1. Hogyan változik meg az ipari ágazatok szerepe?
2. Mely országokban jelentős a vasércbányászat és melyekben a vaskohászat?
3. Hogyan alakult át a vasipar területi elhelyezkedése?
4. Miért alakított ki az autóipar világméretű termelést?
5. Miért koncentrált a mikroelektronika elterjedése a Földön?
A GAZDASÁG ÚJ ZÁSZLÓSHAJÓJA: A TERCIER SZEKTOR
FOGALOMTÁR
tercier szektor, szolgáltatás, kvaterner szektor, információs társadalom, gazdasági szolgáltatás,
társadalmi szolgáltatás, anyagi infrastruktúra, humán infrastruktúra, intézményi infrastruktúra
TERCIER SZEKTOR - SZOLGÁLTATÁSOK - INFRASTRUKTÚRA

A három fogalom hasonló, de nem teljesen azonos. A tercier szektor a gazdaság egy ágát
jelöli. Az idetartozó ágazatokat csupán kizárásos alapon lehet meghatározni: mindazok,
amelyek a mezőgazdaságba és az iparba nem sorolhatók. A szolgáltatások azok a
tevékenységek, amelyek nem anyagi javak termelésére irányulnak, ugyanakkor a gazdaság és
a társadalom szereplőinek szükségleteit elégítik ki. Az infrastruktúra a szolgáltatások
működéséhez szükséges műszaki létesítmények gyűjtőneve. Ezenkívül idetartozik az emberek
szaktudása, termelési tapasztalata, és az a szabályozás is, ami a gazdaság működéséhez
szükséges. Az infrastruktúra tehát az a keret - vagy sokkal inkább "érrendszer" - amely nem
vesz részt közvetlenül az anyagi termelésben, de mégsem választható el a g azdaság
szövetétől, mert nélküle az anyagi termelés is lehetetlen lenne. Mindemellett önmaga is
"termel", csak éppen nem termékeket, hanem szolgáltatásokat.
A tercier szektor, a szolgáltatások és az infrastruktúra tehát ugyanannak a rendszernek

háromféle megjelenési formáját jelöli.
Napjainkban egyre gyakrabban beszélünk negyedik, azaz kvaterner szektorról, melyhez a
kutatással és fejlesztéssel kapcsolatos szellemi tevékenységek tartoznak.
A TERCIER SZEKTOR FELÉPÍTÉSE ÉS SAJÁTOSSÁGAI

A szolgáltatások között megkülönböztetünk gazdasági és társadalmi szolgáltatásokat. A
gazdasági szolgáltatások közé tartozik a közlekedés, a távközlés, a kereskedelem, a pénzügyi
szolgáltatások és a turizmus is. A társadalmi szolgáltatások köre felöleli az oktatási rendszert,
az egészségügyi ellátást, a k özigazgatást. Idetartoznak azok a s zervezetek is, amelyek az
állam működését teszik lehetővé: az állami adminisztráció (pl. minisztériumok), a hadsereg, a
rendőrség és az igazságszolgáltatás.
Az infrastruktúra elemei többféleképpen csoportosíthatók. Funkciója szerint
megkülönböztetünk anyagi, humán és intézményi infrastruktúrát. Az anyagi infrastruktúra
azokat a műszaki létesítményeket jelöli, amelyeket nem közvetlenül anyagi termelésre
használnak. Ezek például az utak, vasutak, az elektromos-, gáz-, olaj-, távhő-, víz- és
távközlési vezetékek, illetőleg az egyes építmények (pályaudvarok, repülőterek, iskolák,
kórházak, hivatalok épületei stb.). A humán infrastruktúra az emberek tudását, termelési
tapasztalatát, szakképzettségét, iskolázottságát, munkakultúráját, a társadalom szervezettségét,
illetve ezek rendszerét foglalja magában. Talán ez az infrastruktúra a l egnehezebben
megfogható, de napjaink egyre fontosabbá váló része. Az intézményi infrastruktúra felöleli
azokat a szabályokat, melyek a gazdaság működésének keretét szolgálják. Így idetartoznak
például a gazdaságot, a piacgazdaság működését és a társadalom életét szabályozó törvények
és jogszabályok.
Indokold meg, miért lenne lehetetlen az anyagi termelés az utak, vasutak, vezetékrendszerek,
kórházak, iskolák, bölcsődék, hadsereg és jogszabályok nélkül!
A tercier szektor fontos sajátossága a szolgáltatásjelleg. Ez azt jelenti, hogy a terméknek nem
az anyagi, hanem a szolgáltatásként előállított jellemzője a lényeges.
Például amikor CD-t vagy DVD-t veszel, nem a lemez műgyanta anyaga érdekel, hanem a
rajta lévő zene, játékok, filmek.
A szolgáltatások rendszerjellegűek, hatásukat nem önmagukban, hanem egy rendszer

részeként fejtik ki. Bármelyik elem kiesése az egész rendszer működésének zavarát okozhatja.
Ha például tönkremegy egy fontos kőolajvezeték, akkor az előbb-utóbb a közlekedés

működését is akadályozni fogja (ami az anyagi termelés zavarához vezet), sőt megbéníthatja
mondjuk a mentőszolgálat működését is.
Említs még példákat a szolgáltatások jellemző tulajdonságaira!
A SZOLGÁLTATÁSOK SÚLYÁNAK NÖVEKEDÉSE

A tercier szektor, illetve a szolgáltatások súlyát, mivel nem állít elő anyagi javakat, sokáig
leértékelték a gazdasági szakemberek. Napjainkra azonban az anyagi termelés a f ejlett
országokban olyannyira hasonlóvá vált, hogy a világméretű versenyben csak a folyamatok
megszervezésében és az anyagi termelést működtető keretek minőségében lehet előnyre szert
tenni. Ha valaki jó minőségű infrastruktúrával rendelkezik, akkor az anyagi termelés terén is
sikerre számíthat. Így a tercier szektor termékei, a szolgáltatások értékes árucikké váltak.
A tercier szektor olyan mértékben kibővült, hogy a fejlett országokban mára mind az
értéktermelés, mind a foglalkoztatottság terén a vezető gazdasági ággá vált.
A világ összes GDP-jének több mint 60%-a származik a s zolgáltatásból, és az itt

foglalkoztatottak aránya is meghaladja a 35%-ot. Az USA-ban a GDP-nek több mint 73%-át
ez adja, és a foglalkoztatásból is hasonló arányban részesedik.
A tercier szektor bővülésének egyik fő oka a specializáció, a társadalmi munkamegosztás

elmélyülése. Mind a gazdaság, mind a háztartások egy sor tevékenységüket "leadják", és
szakemberekkel végeztetik el, tehát szolgáltatást vesznek igénybe.
Régebben az ipari vállalatok például maguk végezték pl. a könyvelést, a takarítást, a szállítást,
a jogi ügyletek intézését, a nagy cégeknek még saját iskoláik, kórházaik is voltak. Kiderült
azonban, hogy ezeket az egyes feladatokra szakosodott cégekkel - persze meghatározott
díjazásért - nagyobb hatékonysággal tudják elvégeztetni. Így nem nekik kell munkabért
fizetni, épületeket fenntartani, fejleszteni. A nők munkába állása és a szabadidő minőségi
eltöltésének igénye miatt - különösen a fejlett országokban - a háztartások is egyre több
szolgáltatást (pl. készételek, takaríttatás, gyermekfelügyelet) vesznek igénybe.
67.1. A tercier szektor előretörése a foglalkoztatásban

67.2. A bevásárlóközpontok az elegáns üzletek százai mellett számos más szolgáltatással
(mozik, éttermek, játéktermek, internet-kávézók stb.) csábítják a vásárlókat.
Bevásárlóközpont Malajziában
A tercier szektor diadalútjának másik oka, hogy megváltoztak a fogyasztók szükségletei.

Mivel az anyagi javak fogyasztása meglehetősen korlátozott, a gyártók megpróbálják
intenzívebb fogyasztásra bírni a lakosságot, illetve jó minőségű, de rövid ideig tartó
fogyasztási cikkeket előállítani és eladni. Az élelmiszerek fogyasztásának azonban biológiai
korlátai vannak, a tartós fogyasztási cikkek (pl. elektronikai berendezések, háztartási gépek)
esetén pedig a piac egy idő után telítődik. Ekkor a fogyasztás az egyre bővülő kínálatú
szolgáltatások felé fordul.
Óriási mértékben megnőtt a kommunikációs igény. Tíz esztendővel ezelőtt senki sem
gondolta volna, hogy az emberek fizetnek azért, hogy bármikor elérhetők legyenek, és az
utcán sétálva is telefonálhassanak, s ezáltal a mobil kommunikáció az évezred elejének nagy
üzlete lesz.
Hasonlóan az sem volt előre látható, hogy sokkal több pénzt leszünk hajlandóak kiadni azért,
hogy egy mozifilmet "dolby digital" hangminőségben élvezhessünk. A megnövekedett
munkabérek és szabadidő pedig a - sok ország számára létfontosságú bevételeket jelentő -
turizmus virágzását hozta magával.
A szolgáltatások gyors fejlődésének harmadik oka az, hogy rendkívül sok munkaerőt
igényelnek. Ez a munkaerő - jelen pillanatban - a szolgáltatások többségénél nem
helyettesíthető gépekkel.
Ki bízná például szívesen a haját egy "fodrászgépre", vagy ki operáltatná meg magát nyugodt
lélekkel egy "robotorvossal"? A példák természetesen túlzóak, de a s zolgáltatásjelleg
lényegére világítanak rá. Vannak ellenpéldák is. A szolgáltatások elgépiesedésének
szimbólumai a bankautomaták vagy a tömegszórakozást nyújtó televíziók. Persze a
bankautomatákat is kezelni kell valakinek, és a televízióműsorokat sem gépek készítik.
1. Milyen összefüggés van a tercier szektor, a szolgáltatások és az infrastruktúra között?

2. Hogyan csoportosítjuk a szolgáltatásokat és az infrastruktúrát?
3. Helyezd el a t ercier szektort a g azdaság ágai között a f oglalkoztatottság és a G DP
segítségével!
4. Milyen különbségek vannak a fejlett és fejlődő országok infrastruktúrájában?
5. Melyek az infrastruktúra legjellemzőbb vonásai?
6. Milyen okai vannak a tercier szektor jelentős kibővülésének?
A SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ INFRASTRUKTÚRA GYORSAN FEJLŐDŐ ÁGAZATAI
FOGALOMTÁR
közlekedés, személyszállítás, áruszállítás, kombinált fuvarozás, turizmus, információs
forradalom, információs gazdaság, Internet
Ismételd át, milyen ágazatok tartoznak a gazdasági és a társadalmi szolgáltatások közé!
A KÖZLEKEDÉS - A VILÁGGAZDASÁG "ÉRRENDSZERE"

A közlekedés a 19. századig meglehetősen kezdetleges volt: kevés árut mozgatott, igen lassan
és nagyon költségesen. Az áttörést az ipari forradalmak hozták. A 19. század elején feltalálták
a gőzmozdonyt és a gőzhajót, a második ipari forradalom idején pedig a gépkocsit és a
repülőgépet. A szállítási költségek - az áruk áraihoz képest - csökkentek, így a világgazdaság
ma már a termékek világméretű mozgatására épül.
A közlekedés ágazatait a közlekedés színtere szerint csoportosítjuk.

A szárazföldi közlekedésben a vasút bonyolítja le a legnagyobb forgalmat, s ez a
legmegbízhatóbb is. Két-három évtizeddel ezelőtt azonban mind az áruszállítás, mind a
személyszállítás terén jelentősen visszaszorult a közúti közlekedéssel szemben. A közúti
szállítás nagy előnye, hogy átrakodás nélkül, igen gyorsan, lényegében "háztól házig" szállítja
az árut. Hátránya viszont a közlekedési zsúfoltság és a környezetszennyezés. Emiatt az 1990-
es években újra a vasút kezdett hangsúlyosabbá válni. Az áruszállításban újdonságot jelent a
közúti és a vasúti szállítás előnyeit egyesítő kombinált fuvarozás. Lényege, hogy a
kamionokat rakományostul vonatra rakják és úgy szállítják át az országon. A kombinált
fuvarozásban Svájc jár az élen. A személyszállításban a vasút akkor nyert újra teret, amikor
megjelentek
a nagysebességű, 200-250 km/h feletti sebességgel közlekedő vonatok, melyek különösen
Japánban (Sinkanszen*) és Európában (TGV*) számítanak a gépkocsi, sőt a repülőgép
vetélytársának. Ez a gyorsaság több száz kilométerről is lehetővé teszi a napi ingázást.
A vízi közlekedés előnye az olcsóság, a nagy szállítható árutömeg, és hogy a legkevésbé veszi
igénybe a természeti környezetet. Hátránya viszont a lassúság. Ebből következően a hajózás a
nem romló, nagy tömegű áruk szállítására a legalkalmasabb. A belvízi hajózás folyókon,
tavakon és csatornákon bonyolódik le. Európában fontos vízi út a Rajna és a Duna, illetve az
1992-ben átadott Duna-Majna-Rajna-csatorna, az USA-ban a Szent Lőrinc vízi út,
Oroszország területén a Volga.
69.1. Kombinált fuvarozás (RO-LA = Rollende Landstraße = "guruló országút"). Szerinted

miért előnyös?
69.2. A sebességéről és pontosságáról is híres Sinkanszen
69.3. A tengeri kereskedelem és a jelentősebb kikötők. Hasonlítsd össze a behajózott és a

kirakodott áruk mennyiségét Japánban és Ausztráliában! Mi lehet a különbség oka?
A vízi szállítás döntő része a tengereken zajlik. A tengeri szállítás hagyományos útvonalai
Európa és Észak-Amerika, Európa és Ázsia, illetve Észak-Amerika és Japán között alakultak
ki. Újabb eredetű az Ausztráliából Japánba tartó útvonal. Megfigyelhető, hogy a tengeri
kereskedelem súlypontja az atlantiból a pacifikus térségbe helyeződik át.
Keresd meg az atlaszodban a felsorolt kikötőket: Várna, Trieszt, Szczecin!
A legnagyobb ütemben a légi közlekedés fejlődik, különösen a kontinensek közötti
személyszállítás terén, bár az utóbbi két évben csökkent a légiforgalom. Egy-egy nagy
repülőtér utasforgalma az 1950-es évekhez képest megsokszorozódott. Akinek pénze engedi,
24 órán belül a Föld bármely pontjára eljuthat. A világ legnagyobb nemzetközi forgalmú
repülőterei Európában találhatók. Évtizedek óta a legjelentősebb a londoni (Heathrow), ezt
követi frankfurti, a párizsi (Charles de Gaulle), majd az amszterdami (Schiphol).
A TURIZMUS, A PIHENÉS SZOLGÁLTATÁSA

A turizmus a fejlett országok polgárai számára a szabadidő eltöltésének legkedveltebb
formája.
Korábban csak kereskedők, szerzetesek, arisztokraták és diákok foglalkoztak utazással. A

második világháború után - különösen Nyugat-Európában - a bérek emelkedése és a
munkaidő csökkenése mellett megnőtt a szabadidő, a műveltségi színvonal, ami
megteremtette a turizmus iránti igényt. Másfelől a turistacélpontokon is fejlesztették a
vendéglátást, a szállodákat, javult az infrastrukturális ellátottság, és nagyot fejlődött a
közlekedés. Mindezek miatt a 20. s zázad második felében, és különösen az utóbbi két
évtizedben a turizmus tömegessé vált.
Napjainkban a nemzetközi turizmusban több mint 600 millió fő vesz részt. A belföldi ennek
háromszorosát is elérheti. Növekedtek a turizmusból származó bevételek is, ma meghaladják
a 400 m illiárd dollárt, ami a világexport körülbelül 8%-át jelenti. Az elmúlt évtizedekben a
turizmus dinamikusabban fejlődött, mint a GDP vagy a világ exportja, a WTC elleni 2001-es
terrortámadás óta
azonban visszaeséssel küzd. A turizmusban Európa vezet. A "vén kontinens" adja a világ
turistáinak közel 60%-át, s ide is utaznak a legtöbben.
70.1. A légi közlekedés a leggyorsabb...

70.2. Európa turisták által leglátogatottabb területei. Te hová utaznál a legszívesebben és
miért?
70.3. Az idegenforgalom alakulása. Melyek a növekedés okai?
A legnépszerűbb turisztikai célpontok a napsütötte, könnyen felmelegedő tengerek,

különösképpen a Földközi-tenger partvidéke, illetve a kultúrtörténeti és művészeti értékekben
gazdag nagyvárosok. Egyre népszerűbb a téli, úgynevezett alpi vakációzás is. Itt a síelés, a
hegyvidéki friss levegő és a nyugalom jelent vonzerőt. Az alpesi turizmusban Svájc és
Ausztria vezet.
A turizmus egyre egyénibb és különlegesebb élményeket igyekszik nyújtani. Divatosak a

szafarik, a kalandtúrák, az öko-, a bor-, a f alusi és a kerékpáros turizmus. 2001 m ájusában
már az első "űrturistát" is üdvözölhettük. A turizmus e fajtáit nevezzük exkluzív turizmusnak.
Mivel kevéssé veszi igénybe a környezetet, gyakran emlegetik "lágy" turizmusként is.
A turizmus mely típusai jellemzőek hazánkban? Nézd meg a Függelékben, hogy mely
országoknak jelentős a bevétele az idegenforgalomból!
INFORMÁCIÓS GAZDASÁG - INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM

Napjaink gazdaságát és társadalmát gyakran illetik az "információs" jelzővel. Az 1990-es
évek információs forradalma következtében az információs gazdaság (a tömegkommunikáció,
a távközlés, a komputeriparágak és a háztartási elektronika) óriási fejlődésnek indult, és
egyidejűleg megnőtt az emberek kommunikációs és információs igénye. Különösen a
személyi számítógépek (PC-k) és a mobiltelefonok használata idézett elő nagy változást.
Mindkét készülékről elérhető a világ legnagyobb
és legszabadabb információforrása, az internet. Az internet-használók száma az utóbbi öt
évben négyszeresére növekedett, s 2004-re meghaladta a 750 milliót. A legdinamikusabban a
fejlett ázsiai országokban nő az internetezők száma, Afrikában viszont lassú a változás. Félő,
hogy a világ e tekintetben is két részre szakad: a modern információs eszközöket használó
kevesekre és az abból kirekesztettekre.
Nézz utána, hogy hazánkban hányan és hol (iskolában, munkahelyen, otthon) használják a
világhálót!
71.1. A turisták legkedveltebb célpontjai a tengerpartok. A Francia Riviéra gyöngyszeme,

Nizza
71.2. Az internet-felhasználók számának alakulása
1. Milyen funkciói vannak a közlekedésnek? Melyek a közlekedés fő ágazatai?
2. Milyen előnyei vannak a vasútnak, a közútnak, a vízi és a légi közlekedésnek?
3. Értékeld a kombinált fuvarozás előnyeit!
4. Mi a turizmus jelentősége? Ismertesd a típusait!
5. Miért fontos az információs gazdaság a mindennapi életben?
Mutasd be a mezőgazdaság szerepét a gazdaságban! ??Mely éghajlati és vízrajzi adottságok
hatnak leginkább a mezőgazdaságra? Hogyan hatnak a domborzati és talajadottságok a
mezőgazdasági termelésre? ??Mit jelent az extenzív művelési mód? Miért került előtérbe az
intenzív művelési mód? ??Ismertesd a társadalmi-gazdasági környezet mezőgazdaságra
gyakorolt hatását!
Melyek a hagyományos mezőgazdaság jellemzői? ??Mutasd be a talajváltó gazdálkodást és a
nomád pásztorkodást! ??Mely területeken jellemző az öntözéses-árasztásos rizstermesztés?
Ismertesd a tőke szerepét a fejlett országok mezőgazdaságában! ??Mit jelent és mely
területeken jellemző a "vegyes" mezőgazdaság? ??Mondj példákat az extenzív gazdálkodásra!
??Határozd meg a monokultúra fogalmát! ??Hol jellemző a nagybirtokrendszer? ??Mit jelent
a "részes bérlet"? ??Ismertesd az intenzív gazdálkodás környezetre gyakorolt hatását!
Milyen okokra vezethető vissza az energiaigények és az energiatermelés növekedése?
??Hogyan alakult át az energiahordozók felhasználásának szerkezete? ??Mely országokban
termelik a legtöbb villamos energiát?
Milyen társadalmat nevezünk indusztriális társadalomnak? ??Mutasd be az ipar fejlődésének
legfontosabb állomásait! ??Milyen ipari tevékenységeket sorolunk a kitermelőiparhoz, az
alapanyagiparhoz és a f eldolgozóiparhoz? Mely ipari tevékenységek tartoznak a n ehéz-, a
könnyű- és az élelmiszeripar körébe? ??Mit nevezünk húzóágazatnak? ??Mik tartoznak

napjainkban a fő ipartelepítő tényezők közé? ??Sorold fel a Föld legfontosabb iparvidékeit!
Mely ágazatok súlya nő, és melyeké csökken napjainkban? ??Mutasd be a vaskohászat, a
textilipar, az autógyártás és a mikroelektronika földrajzi elterjedését!
Mi az összefüggés a t ercier szektor, az infrastruktúra és a szolgáltatások között? Milyen
tényezők okozták a tercier szektor előretörését a gazdaságban? ??Határozd meg a kvaterner
szektor lényegét! ??Melyek a szolgáltatások legdinamikusabban fejlődő ágazatai? ??Miért
nevezzük napjaink társadalmát információs társadalomnak?

ÉGHAJLATI, VÍZRAJZI,
DOMBORZATI
ÉS TALAJADOTTSÁGOK
EXTENZÍV MŰVELÉS,
INTENZÍV MŰVELÉS
TÁRSADALMI
KÖRNYEZET
HAGYOMÁNYOS
MEZŐGAZDASÁG
TŐKÉS MEZŐGAZDASÁG
ÖNTÖZÉSES
GAZDÁLKODÁS
"VEGYES"
MEZŐGAZDASÁG
MONOKULTÚRA
NAGYBIRTOKRENDSZER
ENERGIAGAZDASÁG
VILLAMOS ENERGIA
INDUSZTRIÁLIS
TÁRSADALOM
KITERMELŐ-, ALAPANYAGÉS
FELDOLGOZÓIPAR
NEHÉZ-, KÖNNYŰÉS
ÉLELMISZERIPAR
HÚZÓÁGAZAT
IPARTELEPÍTŐ TÉNYEZŐK
IPARVIDÉKEK
TERCIER SZEKTOR
INFRASTRUKTÚRA
KVATERNER SZEKTOR
INFORMÁCIÓS
TÁRSADALOM
III. fejezet
RÉGIÓK, ORSZÁGCSOPORTOK, ORSZÁGOK A VILÁGGAZDASÁGBAN
AZ AMERIKAI VILÁGGAZDASÁGI ERŐTÉR

FOGALOMTÁR
információs gazdaság, transznacionális vállalatok, high-tech ágazatok, NAFTA
AVILÁGGAZDASÁG VEZETŐ HATALMA

Melyek a világgazdaság pólusai? Mi jellemző a Triádra?
Az Egyesült Államok a világgazdaság legsokoldalúbb és technológiailag legfejlettebb
nemzetgazdasága. A világ GDP-jének előállításából 27%-kal részesedik. Gazdasági
növekedése felülmúlja a másik két világgazdasági erőtér - az EU és Japán - növekedésének
ütemét, és vezető szerepet tölt be a világgazdaság folyamataiban.
Gazdasága a posztindusztriális szakaszát éli. Ennek lényege, hogy a szolgáltató ágazatok a
korábbi ütemet is meghaladó mértékben fejlődnek, és vezető gazdasági ágazattá válnak. Ezek
adják a GDP több mint kétharmadát, és itt dolgozik az összes foglalkoztatottak 80%-a. A
növekvő termelékenység fő motorja a technológiai fejlődés és az információs gazdaság. Az
előbbi súlyát jelzi, hogy a világban a kutatásra és fejlesztésre fordított összegek több mint fele
az USA-ra jut. Az információ áramlása pedig átszövi a szolgáltatások szinte minden területét:
a távközlést, a nagy- és kiskereskedelmet, az egészségügyet, az oktatást, a b ank- és a
pénzügyi hálózatot, a közigazgatást, a vendéglátóés szórakoztatóipart - és a l akosság
mindennapi életét. Hatására bővül a foglalkoztatottság, emelkednek a bérek és nő a fogyasztás
is.
Nézd meg az atlaszodban, mely vállalatok központjai vannak az USA-ban! Mit gyártanak?
Melyik nevével találkoztál már más kontinenseken is?
A gazdaság fő erőssége az egyre növekvő súlyú kereskedelem és a pénzügyi tevékenységek.
A működő tőke kivitelével az egész világra komoly befolyást gyakorol. Fő partnere az EU.
Az USA a pénzügyi szektorban is vezető hatalom. A világ valutatartalékainak több mint felét
USD-ban tartják nyilván. Ennek árfolyamváltozásaira és az ún. Dow Jones-index alakulására
a világgazdaság is érzékenyen reagál.
Mely nyersanyagok kitermelésére, feldolgozására irányulnak az USA működőtőke-
befektetései a fejlődő országokban? Mely iparágakban jelentek meg a transznacionális
vállalatok?
74.1. A GDP növekedése az USA-ban (USD/fő)

74.2. Gazdasági növekedés a világban
MEGVÁLTOZOTT SZEREPKÖRŰ GAZDASÁGI KÖRZETEK

A 19. század végén az USA már az első helyet foglalta el a világ ipari termelésében.
Iparát ma a tudományos-technikai vívmányok széles körű alkalmazása, a magas fokú
szervezettség, az automatizálás, a szakosítás és a nagy sorozatú tömegtermelés jellemzi. Élen
jár a repülőgép-, az űrhajózási iparban, a gépkocsigyártásban, a híradástechnikában, a
számítógép- és elektronikai iparban. A20. század közepén az USA gazdaságában három
körzetnek volt kiemelkedő súlya: az északi, a déli és a nyugati körzetnek.
Az északi körzet valaha főként a hagyományos nehézipar ágazatait tömörítette, amelyet
gazdasági, tudományos, adminisztratív és közlekedési szerepkörök egészítettek ki. A
bányászat, a vas- és acélkohászat jelentőségének csökkenésével azonban megindult a régióban
egy átrendeződési, szerkezetváltási folyamat. A már régóta "rozsdaövezetként" emlegetett
területen kiemelkedő szerephez
jutottak az USA világgazdasági helyzetéből adódó pénzügyi szolgáltatások, illetve a
csúcstechnológiai
ágazatok. Az utóbbihoz kapcsolódó kutatásoknak világhírű egyetemek adtak otthont. Ilyen pl.
a Harvard, a Yale, a Columbia. A terület államaiban bejegyzett sok transznacionális vállalat a
nemzetközi tőkemozgásokat is jelzi.
Az észak-atlanti partvidék már-már összeolvadó településhalmazának óriás városaiban: New
Yorkban, Bostonban vagy a Nagy-tavak legnagyobb városában, Chicagóban ma már a
hardver- * és szoftvergyártás*, a telekommunikáció, a biotechnológia is jellemző.
Adéli körzet gazdasági fejlődésében a petrolkémia játszotta a fő szerepet. Ennek
köszönhetően vált sokoldalú metropolisszá pl. Dallas. Nagy jelentősége van az energiabőség
(vízenergia) által életre hívott atomiparnak, űrkutatásnak, rakétagyártásnak is. Ezek nemcsak
a terület, hanem az ország iparának is húzóágazatai. Mellettük a déli államokban megjelentek
az új ipari és szolgáltató ágazatok: az elektronika, a biotechnológia, a pénzügyi
tevékenységek. Az utóbbi nyomán kapott új szerepkört a térség nagyvárosa: Atlanta. Itt
található az űrkutatás legnagyobb központja, Houston is.
A körzetben a "napfényövezet" által vonzott belföldi és nemzetközi turizmus is fellendült
(Miami, Orlando).
A körzet előretörése az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás (NAFTA) létrejöttének
is köszönhető. A térségben működő nemzetközi cégek befektetései ugyanis elsősorban Latin-
Amerikába irányulnak. A Latin-Amerikából behozott ércek és mezőgazdasági termékek a
nagy kikötőváros, New Orleans és környéke iparát táplálják.
A nyugati körzet a hadiipari beruházások fő színtere. Ez - főként a repülőgépgyártás, a
rakétaés atomipar - virágoztatta fel a terület nagy kikötővárosát: Los Angelest és San
Franciscót. Akaliforniai Szilícium-völgy a mikroelektronika első, világszerte ismert
központja. Technológiai parkjában elektronikai és számítástechnikai üzemek működnek
együtt. Fejlődését a chipek* gyártása indította el. A Szilícium-völgy a mai napig a
csúcstechnológiai (high-tech) ágazatok legfontosabb kutatóközpontjainak a színhelye.
A körzetben azóta hatalmas szoftverbirodalmak is létrejöttek. Seattle ad otthont pl. a világelső
Microsoftnak. San Franciscóban, Los Angelesben a szolgáltatási ágazat a filmgyártással és a
turizmussal is kiegészül.
Az USA mezőgazdasága kis élőmunka-ráfordítással ér el magas hozamokat. Ezt a technológia
(a gépesítés, a t alajművelési módok, a hibrid vetőmagok, az öntözés, a növényvédelem)
fejlettsége teszi lehetővé. A termelés magas szintje ellenére a mezőgazdaság részesedése a
GDP-ből már csak 2%. A kereső lakosság 2,5%-a él ebből.
75.1. A New York-i tőzsde a Wall Streeten

75.2. A sivatagban épült fel Las Vegas, a kaszinóváros
AZ USA VONZÁSÁBAN
Kanada a nemzetközi munkamegosztásba főként természeti erőforrásai révén kapcsolódik be:
ásványkincseivel, erdőinek fájával, termőföldjeivel.
Kivitelének legfontosabb tételei is ezekből származnak: pl. vasérc, földgáz, cellulóz, papír,
búza. Legfontosabb gazdasági kapcsolatai az USA-hoz kötődnek. Déli szomszédjának
befektetései egyaránt megjelentek az ásványkincsek kitermelésében és az ország sokoldalú
feldolgozóiparának legkorszerűbb ágazataiban. Különösen régi és szoros az összefonódás az
autógyártás területén. Kanada ipari üzemeinek több mint 1/3-a az USA vállalatainak kezében
van.
Külkereskedelmének több mint 2/3-a is az USA-val bonyolódik le. Ennek évek óta tartó
bővülése, növekedése az utóbbi időben kiegészült a turizmus fellendülésével.
Az ország legnagyobb városa az Ontario-tó partján fekvő Toronto. Ipari, kereskedelmi és
pénzügyi központ és egyben fontos kikötő. A főváros, Ottawa gazdasági szerepe csekély.
A NAFTA-ban Kanada az USA-val együtt a tőkét, a tapasztalatot, a műszaki tudást adja, míg
Mexikó az olcsó munkaerő előnyeit kínálja.
Kanada és az USA 1954-ben közös vállalkozásba fogott, hogy a Nagy-tavaktól a S zent

Lőrinc-folyón a nagy hajók számára is megnyissák a vízi utat az Atlantióceán felé. Ehhez
összekapcsolták a Huron- és az Erietavat. Az Ontario és az Erie között megépítették a nyolc
zsilippel tagolt Welland-csatornát, amely megkerüli a N iagara-vízesést. A fő hajóút az
Ontario-tótól Montreálig halad. Évente mintegy 115 na pon át jég borítja, de az év többi
részében utat nyit az Atlanti-óceántól a Kanada és az USA belső területén fekvő városokig.
Olvasd le a térképről, mely nagyvárosok vannak a kiépített vízi út USA-beli és kanadai

oldalán!
76.1. Kanada gazdaságában jelentős a faipar szerepe

1. Mi az az e-gazdaság (e-business), és milyen fejlődési irányok voltak jellemzőek rá az
utóbbi években? Hogyan hatott az USA gazdaságára?
1. Hogyan befolyásolja a technológia fejlődése a termelékenységet az USA-ban?
2. Milyen hatással van az információs gazdaság kialakulása a szolgáltatásokra?
3. Hogyan változott meg a régebbi ipari körzetek szerepköre?
4. Melyek a gazdaság azon ágazatai, amelyek az ország világgazdasági szerepköréhez
kapcsolódnak?
5. Milyen kapcsolatok fűzik az USA-t Kanadához?
KONTINENSÜNK GAZDASÁGI ERŐTERE: AZ EURÓPAI UNIÓ
FOGALOMTÁR
tudományos-technikai forradalom, tőkemozgás, vámunió, gazdasági unió, monetáris unió,
euró, politikai unió
MIÉRT JÖTT LÉTRE AZ EURÓPAI UNIÓ?

Ismételd át, amit az integrációról eddig tanultál!
A 20. század végére kialakult hárompólusú világgazdaság egyik tartópillére az Európai Unió,
melyhez egyre szorosabban kötődnek a kontinens félperiférikus, periférikus országai is.
Létrehozását politikai és gazdasági tényezők egyaránt indokolták. Ezek között a
legfontosabbak:
A II. világháború után a gazdaságilag, katonailag
és politikailag meggyengült európai országok csak régi ellentéteiket félretéve, erőiket
egyesítve tehettek kísérletet arra, hogy az USA egyeduralmát ellensúlyozzák, és helyüket
visszaszerezzék a v ilággazdaságban. A hidegháború idején a szovjet katonai fenyegetéssel
szemben az USA is támogatta az integrációs szándékot, melytől a NATO megerősödését is
várta.
A gyarmatbirodalmak felbomlása után felértékelődtek az Európán belüli gazdasági és

politikai kapcsolatok.
A tudományos-technikai forradalom sok iparágban szükségessé tette a koncentrációt. A
nagysorozatú termeléshez, a kereskedelmi kapcsolatok kibontakozásához már szűknek
bizonyultak a nemzeti piacok.
A műszaki haladás ugrásszerűen megnövelte a termelési költségeken belül a kutatásra és
fejlesztésre fordítandó források arányát. Ennek nyomán elterjedtek a transznacionális
vállalatok és felgyorsultak a tőkemozgások. Ezek átnyúltak az országhatárokon. A
technológiai felzárkózás érdekében szükség volt az államközi együttműködéseken alapuló
kutatási programok létrehozására.
Elkerülhetetlenné vált az energetikai, közlekedési, távközlési rendszerek összekapcsolása és
később a szolgáltatások körének összehangolása is.
Az EU főleg a kutatás-fejlesztés és az innováció területén van elmaradva az USA-tól és

Japántól. Hátrányát a GDP-arányos K + F ráfordítás tekintetében növeli az új tagok belépése
is.
77.1. Az EU részesedése a világ népességéből, a világkereskedelemből, illetve a világ GDP-

jéből (2003)
77.2. Az Európai Unió tagállamai
77.3. Az Európai Unió elnevezést a Maastrichti Szerződés (1993) honosította meg
AZ EURÓPAI UNIÓ KIALAKULÁSÁNAK ÁLLOMÁSAI

Emlékezz vissza, hogy milyen fokozatai vannak az integrációnak!
A gazdasági integráció modelljét a három kis Benelux állam adta. Ezek egymás között
vámuniót hoztak létre, és szabaddá tették az áruk, a tőke és a munkaerő mozgását.
Az Európai Unió elődjét, az Európai Gazdasági Közösséget - általánosan használt nevén
Közös Piacot - 1957-ben hat ország: az NSZK, Franciaország, Olaszország, Belgium,
Hollandia és Luxemburg hozta létre. Az alapító államok az 1958-73 közötti időszakban -
kedvező világgazdasági feltételek között - sikeresen haladtak az integrálódás útján. Ennek
első lépése a vámunió megteremtése volt. A tagállamok egymás közötti kereskedelmükben
megszüntették a vámokat, feloldották a mennyiségi korlátozásokat, a külső országokkal
szemben pedig egységes közös vámtarifákat alkalmaztak. Döntést hoztak a közös
agrárpolitikáról, és nagy lépéseket tettek a n égy alapszabadság (az áruk, a szolgáltatások, a
személyek
és a tőke szabad mozgásának) megvalósítása felé.
Az európai integráció fokozatosan bővült. 2004. május 1-től tagjainak száma 25-re
emelkedett. Az alapítókon kívül tagja még: az Egyesült Királyság, Írország, Dánia,
Görögország, Spanyolország, Portugália, Svédország, Finnország, Ausztria, Magyarország,
Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Észtország, Lettország, Litvánia, Szlovénia, Ciprus és
Málta.
A gazdasági unió létrehozásának fontos mérföldköve volt a Maastrichti Szerződés (1993). Ez
honosította meg az Európai Unió elnevezést is.
AZ INTEGRÁCIÓ CSÚCSA: A POLITIKAI UNIÓ

Az egyes országok közötti gazdasági kapcsolatok az integrálódás különböző szintjein jönnek
létre. Az EU - fejlődése folyamán - végigjárta ezeket, és az 1980-as évek végére elérte a
gazdasági unió szintjét is. A teljes gazdasági és pénzügyi uniót célul tűző Maastrichti
Szerződés már előrevetítette a monetáris (pénzügyi) unió létrehozását is.
A gazdasági és pénzügyi politika összehangolására épülő terv alapján az EU magvát képező
12 tagállam (Svédország, Dánia és az Egyesült Királyság kivételével) bevezette a közös pénz:
az euró használatát. 2002-től a nemzeti bankjegyeket és pénzérméket is az euróval cserélték
fel. Hazánk az euró bevezetését 2010-re tervezi - ha sikerül teljesíteni az ehhez szükséges
komoly gazdasági és pénzügyi feltételeket.
Az elképzelések szerint a gazdasági uniót a politikai unió követheti. Ebben a tagállamok
politikai intézményei is összefonódnak: a nemzetállamokat pedig felváltja az egységes
politikai szerveződés.
Rendezzetek vitát arról, hogy nem sérülnek-e egy ilyen jellegű integrációban a
nemzetállamok érdekei!
78.1. Az euróbankjegyek 2002. január 1-jétől vannak forgalomban
AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEI

A közösség intézményrendszere fő vonalaiban az 1960-as években alakult ki. A
legfontosabbak:
Az Európai Bizottság székhelye Brüsszel. A nemzeti kormányoktól független testület, amely
előkészíti, kidolgozza az integrációs folyamattal összefüggő intézkedéseket. A javaslatok
elfogadása után gondoskodik azok végrehajtásáról.
A Miniszteri Tanács a tagállamok nemzeti kormányainak az adott kérdésben illetékes
minisztereiből áll. Ez az EU legfőbb jogszabályalkotó és irányító szerve. Valamennyi
tagállam számára kötelező határozatokat, rendeleteket, irányelveket alkothat.
Az Európa Tanács az EU-nak a tagállamok kormányfőiből álló legmagasabb rangú testülete,
amely a nagy horderejű politikai döntéseket hozza.
Az Európai Parlament üléseit Strassbourgban vagy Brüsszelben tartja, titkársága
Luxemburgban székel. Fő feladata: a közös költségvetés elfogadása, az EU központi
szerveinek ellenőrzése. Ez a szerv hagyja jóvá az új tagországok felvételét is.
A gazdasági és pénzügyi unió legfontosabb új szerve a Frankfurtban működő Európai
Központi Bank, amely az euró bevezetéséről és értékállóságáról gondoskodik. Feladata az is,
hogy az Európai Monetáris Unió (EMU) 12 tagállamának nemzeti valutája és az euró közötti
átváltási arányt rögzítse.
1. Milyen politikai és gazdasági tényezők támogatták az EU létrehozását?
2. Melyek voltak az EU kialakulásának legfontosabb állomásai?
3. Melyek az integrálódás lépcsőfokai az EU-ban?
4. Melyek az EU fő intézményei?
5. Hasonlítsd össze az USA-t és az EU-t adataik segítségével (100.1. ábra)!
FORRÓ ÉS HIDEG PONTOK AZ EU GAZDASÁGI TÉRKÉPÉN
FOGALOMTÁR
szerkezetváltás, GDP, munkanélküliség, agrárpolitika, garantált felvásárlási ár, kompenzációs
támogatás, regionális politika
EURÓPA"KÉK BANÁNJA"
Az EU legfejlettebb területe Nagy-Britannia délkeleti részén kezdődik, és Franciaország
északi részét érintve, a Benelux államokon, a Ruhr-vidéken és a Rajna mentén végighúzódva
Milánóig és Észak- Olaszországig terjed. Ennek az ipari tengelynek az alakja a t érképen
banánra hasonlít, és az EU hivatalos színe alapján a "kék banán" elnevezést kapta. A térség
magában foglalja az ipari forradalom bölcsőjét, Közép-Angliát, a holland, a belga és az észak-
francia iparvidéket, valamint a Milánó-Torino-Genova ipari háromszöget.
A"kék banán" északi ágán lévő központokban ma már a szerkezetváltás problémáival
küszködnek, a déli ág viszont gyorsan fejlődő gazdasági térséggé változik. Versenyképességét
főként az újonnan megjelenő iparágaknak, az autógyártásnak és komputeriparnak köszönheti.
Az EU legdinamikusabban fejlődő régiói jelenleg a Földközi-tenger partvidékén: Barcelona,
Lyon és Bologna háromszögében, az európai Sunbelt-ben* találhatók. A napfényövezet gyors
gazdasági fejlődésében legnagyobb szerepe a szolgáltató ágazatoknak és az egyedi igényeket
kiszolgáló kis- és középvállalatoknak van.
79.1. Centrumok és perifériák Európa gazdasági térképén
GAZDASÁGI FEJLŐDÉS ÉS REGIONÁLIS EGYENLŐTLENSÉG

Az előző bekezdésben felvázolt ipari tengely, a "kék banán" területén az Unió tagállamainak
és régióinak gazdasági szerkezetében, fejlettségi szintjében, növekedésének ütemében
egyaránt jelentős különbségek
vannak. Az Unió országai és régiói közötti eltéréseket két mutató alapján vizsgáljuk.
A bruttó hazai termék az EU-átlaghoz viszonyított legmagasabb értékei a belső magterületek
kisebb városrégióira jellemzők, és 150% felettiek (pl. Brüsszel, Hamburg). A külső
magterületek GDP-je 110-149% között mozog. A belső peremvidéknek számító Észak-
Írország, Spanyolország, Portugália, Dél-Olaszország és Görögország ennél alacsonyabb
értékeket mutat. A legalacsonyabb GDP Görögország, Spanyolország egyes részein és a volt
NDK területén található. Ezek alkotják a külső peremterületeket.
A munkanélküliség a magterületeken alacsony. A legmagasabb Spanyolország, Írország, Dél-
Olaszország elmaradott falusi térségeiben, ahol a munkanélküliség mellett jellemző az ipar
hiánya, az alacsony jövedelmek és az elvándorlás is.
Mérsékelten magas a munkanélküliek aránya a hanyatló ipari térségekben, amelyek valaha a
korai iparosodás területei voltak (pl. a vas- és acélgyártás, hajógyártás, textilipar vidékei). Itt
gyakori az alacsony életszínvonal és a környezet leromlott állapota is.
Hol a l egmagasabb, illetve a legalacsonyabb a népsűrűség az EU-ban? Nézd meg az
atlaszban!
AKÖZÖS MEZŐGAZDASÁGI POLITIKA

A81.2. ábra adataiból kitűnik, hogy az EU költségvetésének a felét a közös agrárpolitika
biztosítására fordítja. Ugyanakkor a mezőgazdaság az aktív keresők kb. 5%-át foglalkoztatja,
az Unió összesített GDP-jéhez pedig csak 2%-kal járul hozzá.
A közös agrárpolitika fő célja, hogy támogassa az Unió termelőit, akik pl. az USA-hoz képest
kedvezőtlenebb feltételek között, drágábban állítják elő termékeiket. (Kedvezőtlenebb
természeti adottságok, kisebb birtokok, drágább munkaerő.) Ezért garantált felvásárlási árakat
alakítottak ki, hogy
biztos piacot teremtsenek a szabad piacon el nem adható termékeknek.
Az import bejutásának lehetőségét a lefölözési rendszerrel biztosítják. Ez azt jelenti, hogy

minden fontos termékre meghatároznak egy ún. zsilipárat, amely magasabb a világpiaci árnál.
Aki ennél olcsóbban vásárol a világpiacon, és az Unió országaiban kívánja eladni, a zsilipár
és a vásárlási ár közötti különbséget a mezőgazdasági alapba fizeti be. Ez a l efölözés. A
behozatal így csak akkor gazdaságos, ha az Unión belüli árak a zsilipár fölé emelkednek.
80.1. Munkanélküliség az EU néhány országában
Az EU agrárpolitikájának reformja a rögzített behozatali vámokat vezette be. A garantált

felvásárlási árakat pedig fokozatosan közelíti a világpiaci árakhoz. A kieső jövedelemért
cserébe a gazdák kompenzációs* támogatást kapnak.
A mezőgazdasági alap segíti a termőföldek egy részének művelésből való kivonását,
pihentetését, valamint az erdőtelepítéseket és a környezetbarát gazdálkodási módokat is.
Az EU közös halászati politikát is alkalmaz. Ennek leglényegesebb eleme a m ennyiségi
korlátok betartatása.
AZ EURÓPAI UNIÓ REGIONÁLIS POLITIKÁJA

Az EU területén meglévő - gazdasági teljesítményben és életszínvonalban is megmutatkozó -
különbségek társadalmi feszültségekkel járnak, és nem kívánatos munkaerő-vándorlást is
elindíthatnak. Bár a tagállamok kidolgozták saját területfejlesztési politikájukat, gondjaik egy
része csak az Unió segítségével oldható meg.
Az Unió saját jövedelmének forrását a közös külső vámok és illetékek, valamint a
tagállamokban beszedett általános forgalmi adó meghatározott hányada képezi. Ezt egészítik
ki a tagállamok gazdasági erejükkel arányos befizetései.
Az EU költségvetésének 1/3-át fordítja regionális politikájának megvalósítására.
Az EU regionális politikájának alapelveit és céljait az Egységes Európai Okmány (1987-ben)

már részletesen kifejtette, és bővítette annak költségvetési forrásait. A Maastrichti Szerződés
(1993) pedig létrehozta az elmaradottabb országok gyorsabb fejlődését elősegítő Kohéziós
Alapot.
Az EU regionális politikája a következő térségek felzárkóztatását és célok megvalósítását

támogatja: Az anyagi források oroszlánrészét (kb. 70%-át) azok a régiók kapják, amelyek
GDP-je nem éri el az uniós átlag 75%-át. A második csoportot a munkanélküliséggel küzdő,
hanyatló iparvidékek és az elmaradott falusi térségek képezik, amelyek gazdasági szerkezetük
átalakításához vehetik igénybe a támogatást.
Az Unió az eg yes régióktól függetlenül segíti az oktatás és szakképzés fejlesztésére és új
munkaalkalmak létesítésére irányuló elképzeléseket.
A támogatásokat általában átfogó programokhoz adják, és elvárják, hogy azok költségeihez
hozzájáruljon a kedvezményt igénybe vevő ország vagy régió is.
Idézd fel, amit hazánk régióiról tanultál!
81.1. A Maastrichti Szerződés három alappillére

81.2. Az EU kiadásai
81.3. A lefölözési rendszer és a zsilipár
AZ EURÓPAI UNIÓ KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATAI

A világgazdasági centrumok közül az Uniónak az USA-val a l egszorosabb a k apcsolata,
amely azonban nem nélkülözi a kemény vitákat. A közöttük lévő feszültségek fő forrása a
támogatott európai mezőgazdaság, melynek termékei versenyképesek az amerikai piacon. Az
amerikai cégek leányvállalatai viszont gyökeret vertek az EU-ban - főként az elektronikai ipar
és az autógyártás területén.
A Japán és az EU közötti gazdasági feszültség fő forrása a japán gépkocsik Unióba irányuló
exportja és európai telephelyű autógyártása. Igaz, hogy az utóbbiak európai kocsikat
készítenek európai piacra, munkahelyeket kínálnak, hozzájárulnak a régiók újjászületéséhez
és új technológiák elterjesztéséhez, ugyanakkor piacot vesznek el a nagy európai autógyárak

elől.
A tengerentúli fejlett országok és az EU között - Kanadát kivéve - nincsenek átfogó
kereskedelmi megállapodások, csak az egyes termékek forgalmát, valamint a k utatási-
fejlesztési együttműködéseket szabályozó kétoldalú egyezmények. Hasonlóak a latin-amerikai
és az ázsiai fejlődő országokkal létrejött kereskedelmi és együttműködési megállapodások is.
Többnyire vámmentesen fogadja az Unió a volt gyarmatok elmaradott országainak trópusi
mezőgazdasági termékeit, ásványi nyersanyagait, és kedvezményeket nyújt az Európán kívüli
mediterrán országoknak is.
Nézd meg a t örténelematlaszodban, hol voltak gyarmatai Franciaországnak és a Brit
Birodalomnak!
82.1. Természetes szaporodás és fogyás az Európai Unió tagállamaiban (2001)

1. Mely EU-országokban nő, melyekben csökken a népesség (82.1. ábra)?
1. Hol található Európa legfejlettebb területe? Mely térségek tartoznak hozzá?
2. Milyen eltéréseket mutat a G DP és a m unkanélküliség az EU magterületein, illetve
peremvidékein?
3. Mi az EU agrárpolitikájának fő célja?
4. Melyek a regionális politika legfontosabb jellemzői?
5. Milyen kapcsolatok fűzik az EU-t az USA-hoz, a tengerentúli országokhoz és a volt
gyarmatokhoz?
FÉNYLŐ VILÁGVÁROSOK, ÁTALAKULÓ IPARVIDÉKEK
FOGALOMTÁR
világváros, agglomeráció, high-tech ipar, megalopolisz, technológiai park, csúcstechnológia
MAGTERÜLETEK ÉS PERIFÉRIÁK
Az EU magterületeit magába foglaló "kék banán" lényegében egybeesik a k ontinens
népességi központjaival. Jellemzői: a közlekedési és távközlési hálózatok kiépítettsége, a
tudományos infrastruktúra
megléte, a képzett és iskolázott munkaerő, az üzleti és információs hálózatok fejlett piacai. A
magterület elsőrendű régiói a gazdasági erő, a lehetőségek, a kutatás és fejlesztés, a népesség
és politikai hatalom nagyarányú koncentrációjával jellemezhetők. Ilyenek pl. London, Párizs
és a hollandiai Randstad.
Az EU periférikus területeit a fejletlenebb régiók jelentik. Az egyik régiócsoport Portugália és
Spanyolország déli részét, Szicíliát, a Peloponnészoszt és Írország nyugati peremvidékeit
foglalja magába. Amásik Spanyolország és Franciaország középső területein áthaladva
Berlinig húzódik. Peremterületnek számító országok: Írország, Görögország, Portugália és
Spanyolország.
A VILÁGVÁROSOK SZEREPE AZ EU-BAN

A világvárosokat a nemzetközi gazdaságok globális gazdaságba való átmenete hozta létre.
Európában Londont és Párizst tartják igazi világvárosnak.
Ezek már nem a feldolgozóipar, hanem a transznacionális vállalatok és nemzetközi

szervezetek döntéshozó központjai. Itt tömörülnek az áru-, valuta- és értékpapírpiacok. Itt
vannak a világméretű tőke- és információáramlás csomópontjai.
Európára a világvárosok közötti specializáció is jellemző: az egyes városok más és más
szerepkört töltenek be. Frankfurt, Zürich fontos pénzügyi központok. A legfontosabb politikai
központ Brüsszel. Amszterdam pedig - Rotterdammal fennálló kapcsolatainak is
köszönhetően - ipari és kereskedelmi centrum. Mindezek eredményeképpen Európa 500
legnagyobb vállalatából 330-nak a központja 10 városban összpontosul.
83.1. Európa bankközpontjai

83.2. A hollandiai "patkóváros"
RANDSTAD: A "PATKÓVÁROS"
A hollandiai "patkóváros" több egymástól független, eltérő szerepkörű agglomerációból
tevődik össze, amelyek peremvárosaikkal összekapcsolódnak és közel 7 millió lakost
tömörítenek. Az agglomerációk vonzáskörzetei egész Nyugat-Hollandiát magukban foglalják.
A Randstad közepén mezőgazdasági terület: a "zöld szív" található, mely az intenzív
zöldségtermelés, a tejgazdálkodás és a virágkertészet
színtere. Hollandia mezőgazdasági bevételeinek 40%-a innen származik. Annak ellenére,
hogy a mezőgazdaság általában nem a magterületek sajátja, a Randstadban jelentős értékeket
termelő és tőkeigényes high-tech mezőgazdasági termelés folyik. A mezőgazdaság "üzemei" a
kisebb gazdaságok, melyek igen hatékonyak és specializáltak - bár elmozdulás tapasztalható a
nagyobb és még jobban gépesített gazdaságok felé is.
A holland virágkertészet adja a vágott virág nemzetközi kereskedelmének 60%-át, a

mezőgazdaság pedig - 5%-os foglalkoztatottság mellett - az ország kivitelének egynegyedét.
A mezőgazdaság azonban nem mentes a problémáktól. Az EU-n belüli élelmiszer-túltermelés
nem teszi szükségessé a t eljes területen az intenzív termelést. Így a polderek, amelyek
kialakítása egy élelmiszerhiányos időszakban, jelentős anyagi ráfordítással folyt, a
mezőgazdaság számára nem hasznosíthatók. Rajtuk természetvédelmi területeket alakítanak
ki.
A Randstad jelentőségét mutatja, hogy a GDP és az export egyharmada innen származik, a

foglalkoztatottak egynegyede és a beruházások hasonló aránya itt összpontosul. A kivitel
legfontosabb cikkei: a földgáz, a szerves vegyi anyagok, a műgumi és műanyagok, az
élelmiszerek, az ipari berendezések és az elektronikai cikkek.
A nehézipar Rotterdam és az Északi-tengericsatornát övező területek mentén koncentrálódik.
A szolgáltató szektor különösen a nemzetközi vállalatok hivatali és elosztó központjai
számára kínál könnyen megközelíthető helyet. (A Nissan, a Sony, az IBM telepített ide
jelentős üzemeket.)Sokcentrumú városi területének négy nagy központja: Amszterdam, a
főváros és a legnagyobb pénzügyi központ, Rotterdam, a legnagyobb kikötő és ipari központ,
Hága, a kormányhivatalok székhelye, Utrecht pedig konferenciaés kereskedelmi központ.
Randstad ma már egy olyan - határokon túlnyúló, urbanizált, közlekedési folyosókkal
összekapcsolódó - megalopolisz részének tekinthető, amely keleten a Rajna-Ruhr
városhalmazt, délen pedig Antwerpen-Gent-Brüsszel városi régiót is magában foglalja.
A Randstadban a tervezési elképzelések szerint jelenleg a központi városok felújítása folyik,

és továbbfejlesztik az agglomerációk tömegközlekedési rendszerét.
HANYATLÁS ÉS FELLENDÜLÉS
A Ruhr-vidék egykor Európa legnagyobb szénbányászati és acélgyártó központja volt. Ma az

átalakulóban lévő hagyományos iparvidék példája.
Iparának szerkezeti válságát követően területén több százezer munkahely szűnt meg, és a
népesség jelentékeny része elvándorolt.
84.1. Környezetvédelmi ágazatok a Ruhr-vidéken

84.2. Az utóbbi évek egyik legnagyobb közlekedési létesítménye az EU-ban a Csatorna-
alagút. Az alagutat két oldalról kezdték fúrni. A bal oldali képen a találkozás pillanata látható.
Ma a vonatba beszálló utas a londoni Waterloo pályaudvarról Párizsig és Brüsszelig utazhat
A Ruhr-vidék a gazdasági hanyatlás és a m agas munkanélküliség okán az EU-tól jelentős

segélyt kap. Ehhez azonban helyi erőforrásokra támaszkodó stratégiát is ki kellett alakítani. A
korábbi folyamatok és a már megvalósult intézkedések eredményeképpen a szénbányák, a
vas- és acélművek fokozatosan bezárnak, és új gazdasági tevékenységek jelennek meg. A
városok - különböző kedvezményekkel - korszerű iparágakat vonzanak (autógyártás,
elektrotechnika-elektronika, vegyészet). Kutató-fejlesztő intézetek, egyetemek telepedtek
meg, amelyek szoros kapcsolatban vannak a technológiai központokkal. Ezekben műszaki
fejlesztéssel, értékesítési tanácsadással foglalkoznak. Megjelentek a területen
a környezetvédelmi iparágak is. A Ruhr-vidék mára jelentős változásokat mutat. Csökkent a
munkanélküliség, mérséklődött az elvándorlás, növekedett a munkahelyek száma. A
felszámolt bányák, üzemek helyén parkokat létesítettek, kevesebb lett a füstöt okádó
gyárkémény, javult a levegő tisztasága.
Az utóbbi évtizedekben az EU hagyományos ipari területein a megújulás szigeteit képviselik
az európai technológiai parkok. Ezeket a fejlett nyugat-európai országok a csúcstechnológiai
ipar, a kutatóbázis biztosítása érdekében az egyetemi városok közelében hozták létre. Ilyenek
vannak Nagy-Britanniában a London-Bristol közötti területen, Franciaországban Párizs déli
részén, Olaszországban Torino közelében. A termelésszolgáltatás ágazatai közül főként az
informatika, a telekommunikáció, a robottechnika és a biotechnológia jellemző rájuk.
OLVASD EL!
A LONDONI DOKKNEGYED SZÍNEVÁLTOZÁSA
A londoni dokknegyed - a Temze mentén - évszázadokon át, mint áruelosztó és raktározó
központ, a fél világ kereskedelmét ellenőrzés alatt tartotta. Hanyatlása a II. világháborút
követően indult meg. A világon elterjedtek a korszerű konténeres szállítási módok,
Londonban viszont az ezt kiszolgáló beruházások elmaradtak.
A dokkok bezárása után a kikötőnegyed pusztulása felgyorsult. Fejlesztése, felemelkedése,
újjáélesztése azonban más, hasonló gondokkal küszködő kikötővárosok számára is példa
lehet. Hogyan történt mindez?
Legfontosabb lépésként új gazdasági ágakat honosítottak meg, magasan képzett értelmiségi
munkaköröket telepítettek a megtisztított területre. Látványosan fejlesztették a közlekedést. A
megépített keskeny nyomközű vasútnál a legkorszerűbb technikát alkalmazták: a kocsik
automatikusan, számítógépek vezérlésével közlekednek. Új szociális lakásokat építettek, a
régieket felújították. Nemritkán a dokkok egykori raktáraiból alakítottak ki luxuslakásokat.
A lakókörnyezet minősége is látványosan megváltozott. A vízfelületeket megtisztították, és
elültettek 160 000 fát. Az átépítések során vonzó és egyedi városkép kialakítására törekedtek.
Így az új épületek egy dinamikus, sok lehetőséget kínáló városképet adnak, míg a régi,
átépített házak és raktárak a hajdani dokknegyed hangulatát idézik.
A támogatásokkal a csúcstechnológiát képviselő cégek és a bankok betelepülését ösztönözték.
A dokknegyedben szinte teljesen eltűntek a hagyományos iparágak. Helyüket a szolgáltatások
vették át. A terület gazdasági életében fontos szerepet kapott az idegenforgalom. A turistákat
több mint 10 múzeum, sok étterem, színházak és éjszakai klubok várják. A szellemi
infrastruktúra nagy fejlesztéseként könyvelhető el, hogy egyetemet is kapott a városrész,
amelyet 1999-ben vehetett birtokba 3000 hallgató.
Az átalakítás eredményeképpen a l akosság száma megduplázódott, és benne meghatározó a
fiatalok aránya.
1. Mi jellemző az EU magterületének elsőrendű régióira?
2. Melyek a periférikus területek fejletlenebb régiói?
3. Mely országok számítanak az EU peremterületének?
4. Milyen szerepkörük van a világvárosoknak?
5. Mi jellemzi Randstad területét?
6. Hogyan újul meg a Ruhr-vidék gazdasága?
7. Mi jellemző a technológiai parkokra?
AZ INTEGRÁLÓDÁS PÉLDÁJA: A BENELUX ÁLLAMOK
FOGALOMTÁR
nemzetközi munkamegosztás, uniós agrárpolitika, logisztika, monopólium
ÉRDEKÜK A SZÉLESEBB KÖRŰ INTEGRÁCIÓ

A három ország (Belgium, Hollandia és Luxemburg) kimagasló fejlettségét főként előnyös
földrajzi helyzetének köszönheti. Gazdasági összefonódásukat évszázados kereskedelmük és
iparuk hagyományai, valamint történelmi múltjuk gyökerei is elősegítették.
Integrációs törekvéseiket a gazdasági szükségszerűség váltotta ki: a szerény természeti
erőforrások
és szűk belső piacok ugyanis gátjaivá váltak fejlődésüknek. Először Belgium és Luxemburg
lépett gazdasági unióra, majd később Hollandia csatlakozott hozzájuk. A közöttük létrejött
egyezmény megvalósítása során lebontották egymás között a v ámhatárokat, szabaddá tették
az áruk, a tőke és a munkaerő mozgását. Összehangolták szociális intézkedéseiket és
gazdaságpolitikájukat.
A Benelux államok kis méretük és igen fejlett, specializált gazdaságuk révén intenzíven
bekapcsolódnak
a nemzetközi munkamegosztásba. Részesedésük a világkereskedelemből meghaladja a 7%-ot,
amit csak az USA, Németország és Japán múl felül. Legfőbb partnereik főként az EU
országai. Ezért érdekeik ma is az integráció kiterjesztése, továbbfejlesztése irányába
mutatnak.
86.1. A Benelux államok ipara
HASONLÓSÁGOK ÉS KÜLÖNBSÉGEK
A két nagyobb Benelux állam gazdaságának fejlettségi szintje hasonló, de annak szerkezete
sok tekintetben eltérő vonásokat mutat.
Hollandia lakosságának etnikai összetétele egységesnek mondható. Belgiumban viszont a
flamand-vallon ellentét mögött a gazdasági szerkezet területi különbségei is meghúzódnak.
Eltérő a két ország lakosságszámának gyarapodása. Belgiumban az alacsony születésszám
miatt erőteljesebb a vendégmunkások beáramlása. Hollandia - gyors népességnövekedés után
- elérte a demográfiai egyensúly állapotát.
Mindkét ország mezőgazdasága magas színvonalú és belterjes. A mezőgazdasági termelés

jelentősége Hollandiában nagyobb. Termékeiből a nagy belső fogyasztáson túl bőven jut
kivitelre is. Hollandiában a legelőket és a takarmánynövényeket magas fokon hasznosító
állattenyésztés a mezőgazdaság uralkodó ágazata, mely az agrártermelés több mint felét adja.
Hatalmas a friss és a sűrített tej, valamint a sajt exportja. A földművelés jellegzetes ágazata a
kertgazdálkodás, a zöldség- és virágkertészet. A ráfordítások (nagyfokú gépesítés, tervszerű
fajtakiválasztás, műtrágyafelhasználás) azonban megdrágítják a termelést, melynek
színvonala csak a külső versenyt kizáró közös uniós agrárpolitika mellett tartható fenn.
Belgium mezőgazdaságában a földművelés a meghatározó. Sajátos vonása az ipari növények
nagy részesedése a vetésterületből (pl. len).
Hollandia energiagazdaságának alapja a h atalmas - bár csökkenő - földgázvagyon.
Belgiumban, az Ardennekben valaha igen jelentős szénbányászat mára megszűnt.
Elektromosáramtermelésében magas az atomerőművek aránya.
Mindkét ország iparának fontos ágazata a fémfeldolgozás. Hollandia elektronikai iparának
világhírű üzeme az Eindhovenben lévő Philipsművek. Hol működik hazánkban
leányvállalata?
A Benelux államok két tengerparti országa méltán kapta az "Európa kapuja" elnevezést. Sűrű
közút- és vasúthálózatuk, belvízi hajózásuk nagy átmenő forgalmat közvetít a tengeri
kikötőkhöz.
HOLLANDIA - HARC A TENGERREL

Hollandia területének egynegyede mélyföld. Lakói a települések és a kevés termőföld
védelmében állandó és szívós küzdelemre kényszerültek a tengerrel szemben.
Az évszázados harc nagyszabású vállalkozása a Delta-terv. Ennek nyomán a Maas és a
Schelde megsüllyedt torkolatvidékén a tölcsérekké tágult folyóágakat gát- és zsiliprendszerrel
zárták le, hogy a t engervíz benyomulását megakadályozzák. A mesterséges töltéseken
végigvezetett közlekedési útvonalak összekapcsolják a f olyóágak szigeteit. Az elrekesztett
édesvizű tavak pedig a vízellátást és a
vízi sportok fellendülését segítik. A rotterdami kikötő védelmére óriási, kétszárnyú zsilipet
építettek.
EURÓPA KAPUJA - ROTTERDAM

Mi jellemző Hollandia jellegzetes agglomerációjára, a Randstadra? Hol van a Randstad
mezőgazdasági területe? Melyek a termékei? Milyen a mezőgazdasági termelés színvonala?
Hogyan viszonyul egymáshoz az intenzív mezőgazdasági termelés és az EU mezőgazdasági
politikája? Milyen szerepe van Randstad iparának az ország exportjában?
Rotterdam - Európa kapuja - ma a Föld második legforgalmasabb kikötője. Fellendülését
földrajzi helyzetének és még a 19. században megépített - óceánjáró hajókat is átengedő - Új
Víziútnak köszönheti. Europoort nevű kikötőjében 350 000 tonnás tartályhajókat is fogadni
képes. Kikötőmedencéit raktárak, ipartelepek övezik (kőolaj-finomítók, petrolkémiai üzemek,
hajójavító és hajóépítő üzemek). Rotterdam kiemelkedő logisztikai központ is.
Mérd meg a térképen (Rotterdam-Europoort) az Europoort távolságát a nyílt tengertől!
87.1. Holland "csendélet" tulipánnal és szélmalommal

87.2. A Delta-terv eredményei
BELGA TÁJAK - VÁLTOZÁSBAN

A belga nehézipar fő övezete, Vallónia a szénbányászat válságát követően az ipar múltidéző
területévé vált. Gyárkémények, meddőhányók, bezárt bányák, bányavárosok és a közöttük
felduzzadt agglomerációk idézik itt a szénbányászat hőskorát. Avas- és acélkohászat azonban
- az egy főre eső nyersvas- és acéltermelésben - még mindig világelsővé teszi Belgiumot és
Luxemburgot. A szerkezeti
válsággal, munkanélküliséggel küzdő körzetekben viszont már megjelentek az ipari parkok és
a tőkeigényes iparágak: az elektronika, a távközlés, a gyógyszergyártás, a gépkocsi-
összeszerelés. Flandria gazdaságának sok évszázados hagyománya a textilipar.
A hajdani lenfeldolgozást, csipkeverést, gyapjúfonást, a vászon- és posztószövést a

nagyüzemi pamutipar, legújabban pedig a műszálipar követte. Bár ez az iparág is megérezte a
fejlődő országok áruinak erősödő konkurenciáját, jelentősége azonban ma is túlnő az
országhatáron. Európai vezető helyét ma is tartja a szőnyegszövésben és -kivitelben.
Flandria mai szerepét azonban a kikötők vonzásában megtelepülő iparágak adják meg. Ezek
közül legtöbb munkahelyet az autóipari monopóliumok (GM, Ford, VW, Renault, Volvo)
összeszerelő és alkatrészgyártó üzemei jelentik.
Flandria kikötői közül Antwerpen a legnagyobb. Vegyiparának ágazatai - a kőolaj-

finomításon kívül - a szakképzettség magas fokát igénylő gyógyszergyártás és a fotokémiai
ipar (AGFA-Gevaert). A nemzetközi munkamegosztásban jelentős szerepet tölt be a város
színesfémkohászata. A gyémántkereskedelemben pedig alig van komoly versenytársa.
Antwerpen Flandria másik nagy kikötőjével, Genttel és a fővárossal mindinkább egységes

városi régióvá forr össze, amelyet "flamand gyémántként" emlegetnek.
Brüsszel - a főváros - elsősorban államigazgatási, kereskedelmi és pénzügyi irányító

funkciójával tűnik ki. Világpolitikai rangját a NATO központjának és az Európai
Bizottságnak a jelenléte jelzi. (Az utóbbi - mint az EU legfőbb végrehajtó szerve - közel 20
000 alkalmazottat foglalkoztat.)
Luxemburg bankok, biztosítótársaságok százainak nyújt telephelyet, amelyek igénybe veszik
a kimagasló kommunikációs lehetőségeket. Azonos nevű fővárosában van az EU Parlament
titkársága, az EU bírósága és az unió beruházási bankja.
88.1. Gyémántcsiszoló Antwerpenben

88.2. Az egyik legszebb belga város, Bruges
1. Mi késztette a Benelux államokat integrációs törekvésekre?
2. Hogyan illeszkedik gazdaságuk a nemzetközi munkamegosztásba?
3. Melyek gazdaságuk hasonló és eltérő vonásai?
4. Mely területeik fejlődnek a legdinamikusabban?
5. Az EU mely intézményei találhatók a Benelux államokban?
AZ EU PEREMTERÜLETÉNEK ORSZÁGAI
FOGALOMTÁR
tercier szektor, napfényövezet, metropolisz, technológiai park
Az EU peremterületének országai Írország, Görögország, Spanyolország és Portugália.

ÍRORSZÁG
Sokáig Nyugat-Európa kirívóan elmaradott periférikus állama volt. Bár már 1987-ben
csatlakozott az EU-hoz, gazdasági fellendülése csak másfél évtized múltán bontakozott ki.
Az ország kormányának gazdaságpolitikája több területen előkészítette és támogatta a pozitív
változásokat. Ilyenek voltak például: oktatási programok a munkaerő képzettségének
emelésére, a legkorszerűbb ipari és szolgáltató ágazatok meghonosítása (számítástechnika,
informatika, gyógyszer-, műszeripar), a működő tőke becsalogatása - a közművesített ipari
területek előkészítésével, kedvezményes adórendszerrel.
Az EU-ból érkező, kiemelkedően magas támogatás főként az ír gazdaság infrastrukturális
hátterének korszerűsítéséhez járult hozzá.
Írország iparának termelékenysége a 90-es évek végére elérte a legfejlettebb országok szintjét.
A külföldi cégek leányvállalataiból kikerülő termékek zömét a high-tech ágazatok állítják elő.
Az elektronika egymaga a keresők egynegyedének ad munkát. Terebélyesedik a külföldi
biztosítók, bankok, légitársaságok számára adatfeldolgozó munkát végző irodai szolgáltatások
köre. Fejlett az ország telekommunikációs rendszere is.
Az "ír példa", így emlegetik a turizmussal foglalkozó szakemberek, ahogy a - hazánkhoz
hasonló adottságú - kis szigetország és vele a főváros, Dublin létrehozta "turisztikai iparát".
Az állam a magántőkét ösztönözve maga is szerepet vállalt a terv megvalósításában.

Hozzájárult pl., hogy bárki olyan jóváhagyott szálláshelybővítő vállalkozásba fektesse adóját,
amely megfelel a turisztikai követelményeknek. Öt év után a befektető visszakaphatja - a
nyereséggel növelt - pénzét.
Dublin átalakulásához az EU anyagilag is hozzájárult. A támogatást a város
infrastruktúrájának fejlesztésére, múzeumok, golfpályák létesítésére fordították. A
munkanélküliség 20%-ról mára 4%-ra csökkent.
A hotelek száma megháromszorozódott. A vendégéjszakák Számát tekintve ma Dublin
London, Párizs és Róma után következik.
Írország kapcsolatai az EU-tagországokkal gyengék. Távol van a fontos piacoktól, belső piaca
kicsi. A gazdaságfejlesztéshez nem járult hatékony regionális politika, így a fejlődő délkeleti
és az elmaradott nyugati országrészek közötti különbségek megmaradtak. Az EU
politikájának hatására 2000-ben két régióra bontották az országot, hogy az elmaradottabb
területek számára még igénybe tudják venni a támogatásokat.
89.1. Írország, a "zöld sziget" csodás tájai, természeti szépségei sok turistát vonzanak
89.2. Írország fővárosa, Dublin, a Liffey-folyócska partján fekszik
GÖRÖGORSZÁG, PORTUGÁLIA, SPANYOLORSZÁG

A három ország számára az egységes piac azt jelenti, hogy mezőgazdaságuknak a magterület
szervezettebb, hatékonyabb gazdálkodásával kellene versenyre kelnie. Eleget kellene tenniük
az EU inflációval, kamatlábakkal kapcsolatos pénzügyi elvárásainak is. Az EU-ból érkező
támogatások ugyan segítséget nyújtottak gazdaságaiknak, de felerősítették a fejlettebb és az
elmaradottabb régióik közötti különbségeket.
Görögország EU-n belüli felzárkózása hosszadalmas, annak ellenére, hogy az ország jelentős
pénzekhez jut a szervezet regionális fejlesztési alapjából. Az okok között jelentős a
közlekedésföldrajzi és politikai elszigeteltség, a központosított, rugalmatlan politika, és az EU
szakképzettségi szintjéhez csak lassan felzárkózó munkaerő.
Az ország foglalkozási szerkezete előnytelen. Magas a mezőgazdaságban dolgozók aránya
(közel 20%). A görög gazdaságra jellemző a tercier szektor kiemelkedő súlya. A
szolgáltatások a nemzeti össztermék kétharmadát adják. Ezt az idegenforgalom és a

bérfuvarozások termelik ki. Ezek az ország fizetési mérlegét is javítják. Az ipar gerincét a
városokban összpontosuló élelmiszer- és könnyűipar adja.
Az országon belüli regionális különbségek az elmúlt húsz évben alig változtak. A gazdasági
élet központja Athén, itt összpontosul a népesség, az ipar, a szolgáltatások és a kutatások. A
legnagyobb kikötő Thesszaloníki. Az EU irányelveivel összhangban megindult a
területfejlesztés reformja, de ennek eredményei egyelőre alig látszanak.
90.1. A támogatásra jogosult területek Görögországban

90.2. Sok turista keresi fel a hangulatos görög szigeteket
Spanyolországot is érinti az EU legfejlettebb és legdinamikusabban változó térsége: az ún.

európai napfényövezet. Ez Katalóniára, Valenciára és Aragónia egy részére terjed ki.
Katalónia az ország legfejlettebb, kiemelkedő gazdasági erejű térsége. Korszerű
infrastruktúrája és nagy idegenforgalmi vonzereje van. Székhelye a fővárossal, Madriddal is
vetekedő metropolisz, Barcelona.
Az ország területének háromnegyede elmaradottabb térség. Itt él a népesség több mint fele. A
legnehezebb a h elyzet a központi és az északkeleti területek között, valamint a M adrid
környékén
elhelyezkedő hagyományos iparvidékeken és a mezőgazdaságtól függő falusi térségekben. Az
EU-tól kapott támogatások e területeken látható eredményeket hoztak. A három hagyományos
iparvidék (az atlanti nehézipar, a k atalóniai textilipar és a m adridi fogyasztási cikkeket
előállító ipar) mellett fokozatosan nagyobb szerep jut az ország más térségeinek, a
nagyvárosoknak és az újonnan létrehozott technológiai parkoknak. Kiemelkedő ágazattá
lépett elő a gépkocsigyártás.
Az ország legfontosabb exporttételét adó személygépkocsi-gyártás teljes egészében külföldi
érdekeltségű. A munkaerő költségei és az alacsony termelékenység azonban már nem
vonzzák annyira a befektetőket.
A mezőgazdaság színvonala az öntözött területek és az északi vidékek kivételével alacsony.
Sok a leromlott termőképességű vagy silány minőségű talaj, ahol kevés műtrágyát használnak.
A gazdaság húzóágazatát jelentő idegenforgalom az infrastruktúra fejlesztésére fordított EU-s
támogatások segítségével nagy aránnyal járul hozzá a nemzeti jövedelemhez.
Portugália EU-hoz való csatlakozása óta figyelemre méltó sikereket ért el. Az országot az
"európai növekedési oázisnak" is nevezték.
A gazdasági növekedés a tengerparti sáv legsűrűbben lakott, városiasodott, Porto és Lisszabon
közötti szakaszán volt a legjelentősebb. Ide irányult a külföldi tőkebefektetések és az
infrastrukturális beruházások zöme.
91.1. Olajfaliget Spanyolországban. Az ország elmaradott mezőgazdasági vidékei az EU

legfejletlenebb területei közé tartoznak
91.2. A Renault is telepített autógyárat Spanyolországba
91.3. Regionális megosztottság Portugáliában
Az utóbbi évek gazdasági mutatói azonban már válságjeleket mutatnak: a termelékenység az

uniós átlag fele alá esett. Az ipari termelés negyedét adó textil- és konfekcióipar, az üvegipar,
valamint a fémipar már nem képes az olcsó, de alacsony képzettségű munkaerő előnyeit
hasznosítani.
Megmaradt a regionális megosztottság a mezőgazdaságban is. Az északi területeken jellemző
kisbirtokok versenyképtelenek, a déli nagybirtokok korszerűtlenek. A támogatások
csökkenése
miatt nő a munkanélküliség, erősödik a belső vándorlás.
OLVASD EL!
Az EU-nak vannak nem az európai kontinenshez kapcsolódó, illetve tengerentúli területei is.
A franciák jóvoltából Dél-Amerikában Francia Guyana, a K is-Antillákon Guadeloupe és
Martinique, illetve az Indiai-óceánon lévő Réunion szigete; Portugália kapcsán az EU-hoz
tartoznak az Afrika északnyugati partjai közelében fekvő Acores- és Madeiraszigetek,
Spanyolország területeként pedig a Kanári-szigetek.
1. Hogyan segítette a kormány gazdaságpolitikája Írország fejlődését?
2. Milyen változásokat eredményezett a gazdasági fellendülés?
3. Melyek Görögország, Spanyolország, Portugália hasonló gondjai EU-s csatlakozásukat
követően?
4. Melyik országra milyen regionális különbségek jellemzők?
5. Melyek a három ország fejlődő térségei?
TÖRTÉNELMI PILLANAT - AZ EURÓPAI UNIÓ 2004-ES BŐVÍTÉSE

OLVASMÁNY
Mely országok csatlakoztak 2004. május 1-jén az EU-hoz?

Az Európai Unióhoz 2004. m ájus 1-jén csatlakozott országok gazdasági fejlettségük és
történelmi hagyományaik alapján több csoportba oszthatók.
Az első csoportot Kelet-Közép-Európa volt szocialista országai (Lengyelország, Csehország,
Szlovákia és Magyarország) alkotják, s ide sorolható Szlovénia is. Ezek az országok az 1990-
es évek elejének politikai rendszerváltása után a piacgazdaságba való átmenet nehéz útját
járták. A Szovjetunió felbomlása után elvesztették piacaikat, és külkereskedelmi
irányváltásukat még a tartós világgazdasági visszaesés is nehezítette.
Korszerűtlen iparszerkezetük, alacsony műszaki színvonaluk és az ezt kísérő pazarló anyag és
energiafelhasználásuk termékeiket eladhatatlanná tette a világpiacon. A veszteséges vállalatok
felszámolása munkanélküliséghez vezetett. Széles társadalmi rétegek szegényedtek el, és
fokozódtak az országokon belüli fejlettségbeli különbségek is.
Mindegyik ide tartozó ország gazdaságát a szocializmus idején tervgazdasággal irányították.
A politikai rendszerváltás után célul tűzték ki a piacgazdaság kialakítását. Ennek egyik
legfontosabb eleme a gyárak, a termőföld és egyes szolgáltatások magánkézbe adása volt. Ma
a térség országainak felemelkedésében az egyik legfontosabb tényező a külföldi működő tőke
megjelenése, amely segíti a gazdaság szerkezeti átalakulását, és behozza a magas technológiai
szintet képviselő ágazatokat. A másik fontos tényező a
külgazdasági kapcsolatok átalakulása, melynek során a szocialista országok csaknem

kizárólagos egymás közötti kereskedelmét a fejlett országokkal kiépített kereskedelmi
ügyletek váltották fel.
A fenti országok gazdasági teljesítményük alapján a középmezőnybe sorolhatók. Jelenlegi fő
kereskedelmi partnerük Németország, ahová exportjuk kb. 1/3-a irányul.
Németországi kivitelük első számú terméke a gépkocsi, mivel sok nagy autóipari
transznacionális vállalat hozott itt létre gépkocsi-összeszerelő és alkatrészgyártó üzemet. Ilyen
például a Volkswagen-csoport csehországi gyára Mlada Boleslav-ban (Skoda) vagy szlovákiai
gyára Pozsonyban, a Renault szlovéniai gyára Novo Mestóban, a Suzuki magyarországi gyára
Esztergomban, s még sorolhatnánk.
A régió országai közül Szlovénia és Csehország gazdasága a legfejlettebb.

A második csoportot a balti államok (Észtország, Lettország, Litvánia) alkotják. E hajdani
szovjet tagállamok is megküzdöttek ugyanazokkal a problémákkal, mint kelet-közép-európai
társaik. Gazdasági teljesítményük az újonnan csatlakozott országok közül jelenleg ugyan a
legkisebb, ugyanakkor gazdasági növekedésük a legintenzívebb: megkezdték felzárkózásukat.
A Baltikumon belül a legfejlettebb gazdasággal rendelkező Észtország elsősorban elektronikai
termékeket exportál Svédországba és Finnországba. Lettország és Litvánia fő exportpartnerei
is a svédek és a finnek. Litvánia főként finomított kőolajat, Lettország faipari termékeket
szállít. Behozataluk tetemes részét az oroszországi nyersanyagok és energiahordozók képezik.
93.1. Összeszerelésre váró autók a Mlada Boleslav-i Skoda-gyárban, Csehországban

93.2. A lett főváros, Riga óvárosának hangulatos főtere
93.3. Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott országok néhány adata
A harmadik csoportba a két Földközi-tengeri szigetország, Málta és Ciprus sorolható. A 2004-

ben EU taggá vált országok közül ők a leggazdagabbak, gazdasági növekedésük azonban a
legkisebb. Málta megélhetésének fő forrása a Szingapúrba és az USA-ba irányuló
mikroelektronikai export. Nézz utána! Miért és hogyan szakadt két részre Ciprus?
2004-ben csak Ciprus görögök lakta része lett az EU tagja. Jövedelmének legjelentősebb
forrása a turizmus. Kellemes éghajlata miatt elsősorban az EU-ból érkező turisták keresik fel.
Ciprus rangos pénzügyi központ is. Gyógyszeriparának termékei Görögországban és Kelet-
Európában találnak gazdára.
Összességében a 2004-ben az EU-hoz csatlakozott országok gazdasági fejlettsége, az ott élők
életszínvonala, a szolgáltatások minősége elmarad a korábbi 15 tagállamból álló integráció
átlagától. Így természetesen megnőttek az Európai Unión belüli regionális különbségek is.
Igazold a fentieket az újságcikkrészlet elolvasásával, elemzésével!
SZEGÉNYEK ÉS GAZDAGOK
Az USA két leggazdagabb - Connecticut és Massachusetts - és két legszegényebb állama -
Mississippi és Arkansas - között az egy főre jutó GDP-t tekintve nem egészen kétszeres a
különbség, ezzel szemben az EU-ban a j elenleg leggazdagabb Luxemburg ugyane mutató
alapján 2,8-szer gazdagabb, mint a legelmaradottabb Görögország. A bővítés után pedig az
európai szélsőségek - Luxemburg és Lettország - között az eltérés 6,5-szeresre tágul. A
májusban csatlakozó tízek egy főre jutó GDP-je átlagosan alig 45 százaléka a r égi uniós
tagállamokénak. (HVG, 2004. április 3.)
94.1. Halászhajók Máltán

94.2. A csatlakozó országok egy főre jutó GDP-je az EU régebbi tagállamai átlagához képest
(2003)
94.3. A születéskor várható élettartam a csatlakozó országokban (2002)
SZIGETKÉNT AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAI KÖZÖTT: SVÁJC
FOGALOMTÁR
semlegesség, infrastruktúra, konferenciaturizmus, specializáció, tőkekoncentráció
SEMLEGESSÉG ÉS PÉNZÜGYI SZEREPKÖR

Svájc - szerencsés földrajzi helyzetéből is adódóan - mindkét világháborúban megőrizte
semlegességét.
Így mentesült a pusztításoktól, ugyanakkor a tőke az európai szétzilálódott gazdaságokból
Svájc bankjaiba, pénzintézeteibe áramlott. A világon a legmagasabbak közé sorolható svájci
GDP (2003-ben 42 700 USD/fő) egyik fő forrása ennek a koncentrált tőkének az őrzése,
kezelése, forgatása. A bankszektor elsősorban vagyon- és értékpapír- kezelésre
specializálódott, de jelentős a szerepe a tőkepiacon, valamint a saját, illetve külföldi cégek
részvénypiacán is.
Svájc a mai napig a világ egyik legjelentősebb pénzügyi központja.
Fővárosa, Bern szerény szerepet tölt be a gazdasági életében. Az ország nem tagja az Európai
Uniónak és az ENSZ-nek is csak 2002-től, mégis sok nemzetközi szervezet központjának ad
helyet. Genfben működik pl. a Nemzetközi Vöröskereszt, a Nemzetközi Munkaügyi
Szervezet, az Egészségügyi Világszervezet, az Egyházak Világtanácsa és az EFTA.
Az utóbbi időben Svájc részéről valamelyes közeledés tapasztalható az EU felé. 2000-ben

kétoldalú szerződést kötött a szervezettel, amely biztosítja a svájci cégeknek és polgároknak
az uniós piacon a szabad mozgást, és csökkenti az agrárkereskedelem vámjait. Svájc viszont
csak 12 éves átmeneti időszak múltán terjeszti ki a mozgási és a letelepedési szabadságot az
EU polgáraira. 2005-ig pedig enyhíti a kamionok tranzitforgalmát korlátozó súlyhatárt. (Az
autópályákon áthaladó hatalmas forgalom ugyanis folyamatos környezetvédelmi gondja az
országnak. Ez az EU-s csatlakozás fő ellenérve.)
FEJLETT ÉS SPECIALIZÁLT GAZDASÁG

Svájc természeti erőforrásai szűkösek - mégis a Föld egyik leggazdagabb országa. Fejlett
gazdaságának kialakulása több okra vezethető vissza:
- a semlegességi politika mindig biztonságot nyújtott a külföldi tőke számára;
- a felhalmozódó tőkére, a vízerőre, a hagyományos manufaktúraipari szaktudásra
támaszkodva korán megindult a gyáripar kialakulása;
- a kevés nyersanyagot, de nagy szaktudást igénylő iparcikkek termelésére törekedtek;
- az ország jó közlekedési és politikai kapcsolatai elősegítették és ma is támogatják a
nyersanyagok és félkész termékek behozatalát és az ipari termelés árucikkeinek exportját;
- a magas színvonalú oktatási rendszer biztosítja a képzett munkaerőt és a kutatói gárdát;
- a nagymértékű tőkekivitel, amelyben csak az USA, az EU, Japán és Kanada előzi meg;
- az idegenforgalom magas színvonala;
- a piacérzékenység és a folyamatos alkalmazkodás a változásokhoz.
Svájcban a munkanélküliség alacsony. A hazai keresőkhöz képest azonban itt alkalmazzák a
legtöbb vendégmunkást Európában. Főként Olaszországból, a jugoszláv utódállamokból,
Portugáliából, Spanyolországból, Törökországból érkeznek.
95.1. A híres óratorony Svájc fővárosában, Bernben
A GAZDASÁG ÉLTETŐI: A SZOLGÁLTATÁSOK

A tercier szektor az ország GDP-jének 62%-át termeli meg. Az ágon belül a bankok, a
biztosítótársaságok vannak túlsúlyban.
Svájc igen fejlett infrastruktúrája adja az alapját az idegenforgalmi bevételeknek - amelyek
egy főre eső összege Európában itt a legmagasabb.
Tulajdonképpen az egész ország idegenforgalmi terület. Minden évszaknak megvan a

vonzereje: a hegyvidékek vadregényes tájain, a kitűnő síterepeken, a klimatikus gyógy- és
üdülőhelyeken, a történelmi múltú városokban.
A minőségi turizmus világhírű központjai pl. az Alpokban Davos és St. Moritz, valamint a
Genfi-tó partvidéke.
Egyre inkább hódít az országban a konferenciaturizmus* is.
A Svájcba látogatókat sűrű, villamosított vasúthálózat, jól karbantartott közutak, autópályák,
korszerű szállodák fogadják. A tiszta környezet a gazdasági ráfordításoknak, az állami
intézkedéseknek és a lakosság segítőkészségének egyaránt köszönhető.
IPAR - HELYI NYERSANYAG NÉLKÜL

Svájc gazdasági életének - az ország területének 30%-át kitevő - Mittelland a központja. Itt
összpontosul a népesség és a városok zöme. Itt a legfejlettebb az ipar, a növénytermesztés és
legmagasabb a szolgáltatások színvonala. Népsűrűsége háromszorosa az országos átlagnak.
Az ipari termelés értékének nagyobb hányadát Mittelland nagyvárosai adják. Ezekben
elsősorban a technikailag fejlettebb iparágak vezetnek. A termelési koncentráció viszonylag
alacsony, mivel az ipar drága, minőségi termékek előállítására, gyakran egyedi gyártásra
szakosodott. A gazdaság gerincét képező kis- és középvállalkozások rugalmasan tudnak
alkalmazkodni a piac követelményeihez.
Svájc feldolgozóiparának legjelentősebb ága a legtöbb munkaerőt foglalkoztató,
nagymértékben specializált gépgyártás. A hozzá szükséges nyersanyagokat, félgyártmányokat
importtal biztosítják. A gépipar kiváló minőségű termékei: a vasúti berendezések, villamos
mozdonyok, elektromos készülékek, turbinák.
Az ország legkevesebb nyersanyagot igénylő, de világmárkát jelentő terméke az óra, melynek
igazi értékét a sok évszázados hagyományokon alapuló minőségi munka adja. Ezt még a
tömegáru- termelés is képes biztosítani.
A kutatási-fejlesztési befektetések terén - a gépiparral együtt - élen áll a n agy
tőkekoncentrációjú vegyipar. Ezt is főként a kevés nyersanyagot, de nagy szaktudást igénylő
termékek előállítása jellemzi. Világhírű terméke: a gyógyszer. Svájc - Németország után - a
világ második gyógyszerexportőre.
Az ipar energiaigényének nagyobb hányadát a bővizű, nagy esésű folyókon épített
vízerőművek biztosítják. A többit az ország atomerőművei adják.
Svájc legnépesebb, legiparosodottabb és leggyorsabban fejlődő városa Zürich. Az ország ipari
munkásságának 1/5-e a város gépipari, elektronikai, elektrotechnikai, élelmiszeripari és
textilipari üzemeiben dolgozik. A tőkés pénzpiac nemzetközi központjaként a kereskedelmi és
bankszakmában dolgozók harmadát tömöríti.
96.1. Svájc fontos bevételi forrása a turizmus
TÁMOGATOTT MEZŐGAZDASÁG
A munkaerő- és területhiány, a fejlett ipar, a tőkegazdaság és a fogyasztási igények
megkívánják a mezőgazdaság belterjességét. Ez azonban csak állami támogatással tartható
fenn.
A mezőgazdaságból származó jövedelem négyötödét az állattenyésztés adja. Ez a
szántóterületek csökkenését is okozza. Emiatt viszont az élelmiszerek felét kénytelenek
behozni.
Az állattenyésztést a magas színvonal, az istállózó, tejtermelő szarvasmarhatartás jellemzi. Az
Alpokban tavasztól őszig legeltetik az állatokat, télen pedig az istállókban takarmányozzák.
A tej legnagyobb részét sajtként, tejporként, tejcsokoládé formájában exportálják.
97.1. A feldolgozóipar Svájcban

97.2. Hegyi legelő az Alpokban
1. Milyen hatással volt Svájc semlegessége a tőke koncentrációjára?
2. Miért tekintjük Svájcot pénzügyi központnak?
3. Mivel magyarázható az ország fejlett gazdaságának kialakulása?
4. Mi biztosítja az idegenforgalom jövedelmezőségét?
5. Mi jellemző az ország iparára? Melyek a legismertebb termékei?
6. Miért szorul támogatásra a mezőgazdaság?
KELET-ÁZSIA ERŐTERÉNEK KÖZPONTJA: JAPÁN
FOGALOMTÁR
technopolisz, működő tőke, optikai elektronika, biotechnológia, tudományok városai
MÁSODIK HELYEN A VILÁGGAZDASÁGBAN

Japán évtizedek óta a világ kiemelkedően gyorsan fejlődő országa. Világgazdaságban
elfoglalt helyzete
alapján az USA után következik, de néhány tekintetben meg is előzi azt (pl. autóipar).
A világ összes GDP-jéből való részesedése 9,6%. A világpiacra kerülő árucikkek 7%-a
Japánból származik. Az ország a világ vezető pénzügyi hitelezője és egyik legfontosabb
működőtőkeexportőre is. Az egyetlen ázsiai ország, amely a világgazdaság egyik központjává
fejlődött, annak ellenére, hogy nem a nyugati civilizáció alapjairól indult. Ősi kultúrájának,
hagyományainak sok elemét is megőrizte. Mélypontról induló gyors fejlődését a japán
emberek szorgalma, tudása, takarékossága is támogatta. Az országnak
ma is igen magas képzettségű, a nemzetközi versenyben is helytálló - a korszerű termelés
mellett a fejlesztés igényeit is folyamatosan kielégíteni képes - munkavállalói vannak.
GYORS FEJLŐDÉS - IMPORT NYERSANYAGGAL

A Japán-szigetvilág mintegy 3900 szigetéből a négy legnagyobb: Hokkaidó, Honsú, Sikoku és
Kjúsú alkotja a szűkebb értelemben vett Japánszigeteket.
Kevés ásványvagyona miatt Japán energiahordozókból és valamennyi fontos nyersanyagból
behozatalra szorul. Ezek az importjának mintegy felét teszik ki.
A japán iparnak a közelmúltig tartó lendületes fejlődése az 50-es évekkel kezdődött. A
második világháborúból ugyan vesztesként került ki, de a világpolitikai erőviszonyok
megváltozása miatt ekkortól élvezhette az USA támogatását.
Az ország ipari fejlődése három sajátos szakasszal jellemezhető. Az elsőben a villamos áram
növekvő termelése az energiaigényes ágazatok fejlődését eredményezte. A következő szakasz
alapanyaggyártása a v as- és acélkohászatot, a kőolajvegyészetet, műanyaggyártást lendítette
fel. A harmadik lépcsőfokot a fogyasztási cikkek tömeges termelése jellemezte. Az olcsó
gépkocsik, híradástechnikai, elektromos, irodai és háztartási gépek, számítástechnikai
berendezések tömeges kivitele Japán világkereskedelmi helyzetét is megszilárdította.
98.1. Figyeld meg az ázsiai országok részesedését az autógyártásban az ezredfordulón!
MINŐSÉGI FORDULAT
A japán ipar minőségi fordulatát a csökkenő munkaerő-kínálat, a képzettségi szint emelkedése
és a növekvő életszínvonal váltotta ki. A fejlettebb ipari országoktól vásárolt, majd egyre
inkább hazai fejlesztésű technológiák segítségével ugrásszerű haladást ért el a gépek,

műszerek és a közlekedési eszközök gyártása terén. Élre került nemcsak a szigetország
szempontjából létfontosságú hajóépítésben, hanem az autógyártásban, a vasúti közlekedés
forradalmasításában és a repülőgépiparban is. Világhatalommá vált a precíziós felszerelések,
tudományos műszerek előállításában
is. Elárasztotta a világpiacot rádióival, televízióival, fényképezőgépeivel, számoló- és
számítógépeivel, háztartási gépeivel. Elsőként oldotta meg munkaerőgondjainak egy részét
ipari robotok kifejlesztésével, alkalmazásával.
Japán iparában ma is vezető ágazat a gépgyártás: ezen belül is az autógyártás és az
elektronika. Az utóbbinak a nyersanyagszegény országban kiemelkedő jelentősége van.
Az ipar gócpontjai Honsú délkeleti partjai mellett sorakoznak. A magterület: Tokió-Kawasaki
-Yokohama városegyüttese. Körzetükből származik a japán ipari termelés egyharmada. Az
ipar vezető ereje a nehézipar: hatalmas kohászati üzemekkel, hajógyárakkal, kőolaj-
finomítókkal. A feldolgozóipart autógyárak, elektronikai üzemek képviselik. Tokió, a főváros
a világ második - és a c sendes-óceáni térség legjelentősebb - pénzügyi központja is. Honsu
déli részén az Osaka-Kobe-Kyoto háromszögben van az ország második legnagyobb ipari
koncentrációja, a j apán vegyipar fellegvára. A gazdaságirányítás és a p énzügyi élet Tokió
utáni második legnagyobb központja Osaka.
Az országban az 1960-as évek elején indult technopolisz program a keleti parti nagy
koncentrációk túlsúlyának megszüntetését tervezte. A technopoliszokat a szigetek fejlődésből
kimaradt - főként középső és nyugati - térségeiben építik fel. A városokba kutatással,
fejlesztéssel foglalkozó intézeteket telepítenek, és a legkorszerűbb infrastruktúrával,
kommunikációs hálózatokkal szerelik fel. A program kísérleti előfutára az ún. "tudományok
városa". Az itt szerzett tapasztalatok alapján tervezik még további technopoliszok
megépítését.
GAZDASÁGI VISSZAESÉS - ÚJ LENDÜLET

1992-től Japán gazdasági életében visszaesés tapasztalható. A termelés megdrágult, a
termelékenység esett. AGDPnövekedése megállt, bár a k ülkereskedelmi többlet még
megmaradt. Megingott a japán gazdaság alapja, a feldolgozóipar. Feszültségekhez vezetett a
hazai bérszínvonal emelkedése és a j apán tőkét befogadó országok olcsóbb munkaereje.
Emiatt a termékek ára megemelkedett, és a működő tőke menekülni kezdett Japánból. A
korábbi sikerágazatok vesztettek versenyképességükből.
Ezért Japán új stratégia megvalósítását tervezi. Ipari szerkezetének átalakításával fel akarja
oldani a népesség és az ipar nagy területi koncentrációját. A már említett technopolisz
program keretében csökkenteni akarja a regionális különbségeket.
Mindegyik technopolisz egy több százezres vagy milliós lakosú, repülőjárattal, autópályával
vagy szupervonattal megközelíthető anyavároshoz fog tartozni. Az új városokban létrehozott
intézetekben a nagy létszámú kutatógárda a legfejlettebb vívmányokat képviselő high-tech
ágazatok valamelyikével foglalkozik majd.
A technopoliszokban űrkutatás, optikai elektronikai* és biotechnológiai kutatások folynak.

A fentiekkel Japán ismét szerkezetváltást készít elő. Csúcstechnológiák és szoftverek
kivitelével, a pénzvilágban szerzett hadállásainak erősítésével kívánja helyét megszilárdítani a
világgazdaság élcsoportjában. A gazdaság nagy teljesítőképessége, a viszonylag kis belső
fogyasztás és az életszínvonal közötti ellentmondást az életminőség emelésével, az öregedő
népesség szociális biztonságának megalapozásával szeretné ellensúlyozni.
99.1. Az esztergomi Suzuki-gyár. Nézz utána, mióta gyártják hazánkban ezt az autót! Melyek
a legújabb típusai?
99.2. A vezetési szakértelem, a képzett munkaerő és a beruházások tették Japánt világelsővé
az elektronikai iparban
Japán iparának fejlesztésében az állam irányító, támogató tevékenységén kívül fontos szerepet
játszanak az egymással szorosan összefonódott, családi vállalkozásokból szerveződött nagy
ipari egyesülések. A néhány nagy érdekcsoporthoz tartozó transznacionális vállalat
árnyékában több százezer kisüzem tevékenykedik, amelyek általában háttéripari, bedolgozó
tevékenységet folytatnak. A japán gyárak termékeinek szállításáról, értékesítéséről,
elosztásáról, a pénzügyi és egyéb szolgáltató tevékenységről az egész világot behálózó
kereskedőházak gondoskodnak. Sajátos a kapcsolat a munkáltatók és az irántuk elkötelezett,
nagy intenzitással és odaadással dolgozó alkalmazottak között. A munkások általában
többféle szakképesítéssel rendelkeznek. Így ha egy ágazat visszaesik, a v állalat másik
üzemében folytatják a munkát.
A VILÁG LEGNAGYOBB HITELEZŐJE

Az 1980-1995-ös évek között Japán - a külkereskedelmi többletéből származó tőke nyomán -
a világ legnagyobb pénzügyi hitelezőjévé vált. Kiemelkedő szerepet játszottak külföldi
működőtőke- beruházásai is. Az Ázsia újonnan iparosodott országaiba irányuló beruházások
nyersanyaglelőhelyek - kőolaj- és földgázmezők - megnyitását finanszírozták; kohászati
bázisokat hoztak létre a lelőhelyeken, hogy csökkentsék a szállítási költségeket és távol
tartsák a környezetszennyező műveleteket az ország területétől.
Az importkorlátok megkerülésére gépkocsigyártó üzemeket telepítettek az ázsiai országokba,
Ausztráliába, Európába, az USA-ba. A szomszédos, újonnan iparosodó országokban az olcsó
munkaerőre támaszkodva elektronikus háztartási, híradástechnikai és szórakoztató
elektronikai gépek tömeggyártását végeztették és végeztetik.
Az ország legújabb beruházásai főként Délkelet- Ázsiában bankok, szállodák és kereskedelmi
hálózatok kiépítésére irányulnak.
100.1. Hasonlítsd össze Japán, az USA és az euróövezet adatait az ábra segítségével!
1. Melyek voltak az ország ipari fejlődésének főbb szakaszai?
2. Mi jellemző Japán iparára?
3. Hol koncentrálódik Japán ipara? Melyek a legnagyobb központjai?
4. Hogyan kívánja az ország csökkenteni a területén kialakult regionális különbségeket?
5. Hogyan szolgálja a technopolisz program a szerkezetváltás előkészítését?
6. Hova irányultak és irányulnak ma Japán működőtőke-beruházásai?
KELET- ÉS DÉLKELET-ÁZSIA ÚJONNAN IPAROSODOTT GAZDASÁGAI
FOGALOMTÁR
exportösztönző politika, gazdasági övezet, szellemi tőke felhalmozása, városállam, pénzügyi
válság, agglomeráció, gazdasági övezet
FEJLŐDÉS JAPÁN HOLDUDVARÁBAN

Ázsia világgazdasági súlyának erősödésében napjainkban a kelet- és délkelet-ázsiai újonnan

iparosodott
országok is szerepet játszanak. Gazdasági sikerük titka az exportösztönző iparpolitika. Ennek
nyomán olyan ágazataikat fejlesztették, amelyek a termékei a világpiacon eladhatók voltak.
A térség országai számára Japán nemcsak példakép, hanem a legnagyobb kereskedelmi
partner és a korszerű technológia fő forrása is. A működőtőke- befektetések főként a
szigetországból, de az USA-ból és az Európai Unióból is érkeztek.
Az újonnan iparosodott gazdaságok első nemzedékéhez a Koreai Köztársaság, Tajvan,
Szingapúr és az 1997-ben Kínához visszakerült Hongkong tartozik. Ezeket "kistigrisek"-nek
is nevezik.
Gyors fejlődésük már a 90-es évekre kiemelte őket a közepesen fejlett országok közül.
Tőkefelhalmozásuk fő forrását az olcsó munkaerő és a dolgozók rendkívüli szorgalma
jelentette. Első sikereiket a textiliparban érték el, aztán a munkaigényes tömegárukkal
jelentkeztek a piacon. Később
a szakképzettséget, az önálló kutatást-fejlesztést és nehézipari hátteret kívánó termékeikkel
váltak a világkereskedelem szereplőivé. Kivitelük azonban viszonylag szűk keresztmetszetű:
főként az autóipar és az elektronika termékeiből áll.
A Koreai Köztársaság a kistigrisek közül is kiemelkedik gazdaságának fejlettségével és gyors
fejlődésével. Ennek meghatározó vonása a szellemi tőke felhalmozása. Jelenleg az ország a
felsőoktatásban résztvevők arányát tekintve a világelsők között van. Iparának vezető ágazatai
az
elektronika és a híradástechnika. Nemzetközi hírű nagyvállalatai szinte minden világrészen
megvetették lábukat (pl. Samsung, LG). A dél-koreai gépipar két sikerágazata a Japán után 2.
helyen álló hajóépítés és a gyorsan terjeszkedő autógyártás (pl. Hyundai, Daewoo). Az ország
iparának központja a tízmilliós főváros, Szöul.
101.1. A gazdasági fejlődés szakaszai Kelet- és Délkelet-Ázsiában
Tajvan szigete Kínától eltérő, önálló tőkés fejlődési utat járt be. Az USA segélyeivel
megtámogatott
ország mára a régió egyik legfontosabb működőtőke-befektetője. A műszaki élvonalba tartozó
termékei a világ minden részébe eljutnak. Az információs technológia területén ma az ország
a harmadik legjelentősebb exportőr az USA és Japán után.
Szingapúr ma a leggazdagabb országok közé tartozik. A világ valamennyi fontos
transznacionális cégének van itt képviselete vagy leányvállalata. Gazdasági életében a tőke-
és technológiaigényes feldolgozóipar és a szolgáltatási szektor a legjelentősebb. A pénzügyi
és üzleti szolgáltatásokból származik összes GDP-jének közel harmada. Szingapúr a világ
vezető kereskedelmi központja és a legnagyobb áruforgalmat lebonyolító kikötője.
Hongkong 1997-es Kínához való visszacsatolása után a k ülönleges gazdasági övezet része.
Így változatlanul nemzetközi pénzügyi és kereskedelmi központként működik.
102.1. Gazdasági növekedés Kelet- és Délkelet-Ázsiában (2003-ban, az előző év

százalékában)
102.2. Szingapúr látképe
A MÁSODIK NEMZEDÉK
1980-tól megindult az újonnan iparosodott országok második hullámának gyors gazdasági
fejlődése. Ezek az államok: Thaiföld, Indonézia, Malajzia és a Fülöp-szigetek.
Thaiföld exportbevételeinek több mint fele a külföldi működő tőke segítségével kifejlesztett
feldolgozóipar termékeiből származik. Ezek között legjelentősebbek az elektronikai cikkek.
Az állam fontos bevételi forrása a t urizmus. A természeti környezet különleges világa és az
évezredes kultúrát őrző buddhista szentélyek, kolostorok, mesés paloták egyaránt vonzzák a
látogatókat. A főváros, Bangkok, Délkelet-Ázsia legnagyobb idegenforgalmát lebonyolító
városa.
Indonézia Ázsia harmadik legnagyobb állama és Földünk negyedik legnépesebb országa.
Gazdasági fejlődését - közel egy évtizedig - a kőolajbevételeinek köszönhette. Az ettől való
függőség megszüntetése hívta életre a feldolgozóiparon belül az exportorientált ágazatok
fejlesztését. A tőkebefektetések először Japánból, mára azonban többnyire az újonnan
iparosodott országok első köréből érkeznek. A tőkét főként az olcsó munkaerő csábítja ide. A
térség 1997-es pénzügyi válsága
Indonéziát érintette legsúlyosabban.
Gazdasági életének központja Jáva szigete, ahol a lakosság 60%-a él. A mezőgazdasági és
ipari termelés közel 2/3-a innen származik, és a működő tőke többsége is ide irányul. A
főváros, Jakarta Délkelet-Ázsia legnépesebb városa.
Az országra jellemző szociális, etnikai és vallási feszültségek a jövő gazdasági kilátásait is
veszélyeztetik.
Malajzia az 1990-es évtizedben bekövetkezett gyors fejlődésével a második hullámban
iparosodott országok élére került. A külföldi működő tőke aránya Malajziában meghaladja a
közép- és keleteurópai országokban együttesen meglévő állományt. Az ország legfontosabb
külkereskedelmi kapcsolatai az USA-hoz, Szingapúrhoz és Japánhoz kötődnek.
A Fülöp-szigetek feldolgozóipara elektronikai cikkeket, szöveteket, konfekcióárut,
élelmiszeripari
termékeket gyárt. A főként az USA-ból származó tőkebefektetések nagy része a rohamosan
terebélyesedő főváros, Manila agglomerációjába érkezik.
A délkelet-ázsiai térség országai az 1997 nyarán kirobbant pénzügyi válságot követő
visszaesés időszaka után újra lassú és fokozatos gazdasági növekedést mutatnak.
A JÖVŐ MŰHELYEI ÁZSIÁBAN

Délkelket-Ázsia országait szokták teraszgazdaságoknak is nevezni, a teraszosan kiképzett
rizsföldek után. Az elnevezés arra is utal, hogy a már fejlett, a gyorsan fejlődő és a még
lemaradó országok gazdaságuk alapján egymás alatt és mellett helyezkednek el. Japán még
egyedül járta be felemelkedésének útját. A négy kistigris már egyszerre, egymástól is tanulva
fejlődött. Mögöttük pedig ott
a következő terasz, amelyben Malajzia, Indonézia, Thaiföld mellett megjelenik Kína
tengerparti része és India néhány tartománya is. A harmadik terasz a Fülöp-szigetekkel együtt
már láttatja Vietnam, Kína és India nagy részének fejlődését is.
Ázsia gazdasági növekedésének motorjai azonban elsősorban nem a nemzetállamok lesznek,
hanem a határokon átnyúló gazdasági övezetek. Így kapcsolódik össze pl. Hongkong, Tajvan
a szomszédos kínai tartományokkal. A kapcsolatok előnye, hogy az egyik országból a fejlett
technológia, a másikból az olcsó munkaerő, a harmadikból például a nagy felvevőpiacok
társulnak az övezethez.
1. Mi jellemzi az újonnan iparosodott kelet- és délkelet-ázsiai országok iparpolitikáját?
2. Mi volt Japán szerepe a térség országainak fejlődésében?
3. Melyik az újonnan iparosodott országok első és második nemzedéke?
4. Mely iparágak termékeivel törtek be a világpiacra?
5. Mi volt kezdeti tőkefelhalmozásuk fő forrása?
6. Milyen előnyöket tudnak hasznosítani az összekapcsolódó gazdasági térségek Ázsiában?
KÍNA ÚJ HELYET KÖVETEL A VILÁGGAZDASÁGBAN
FOGALOMTÁR
exportorientált termelés, csúcstechnológia, multinacionális vállalat, különleges gazdasági
övezet, nyitott város, szabadkereskedelmi övezet
NÉPESSÉG ÉS ELLÁTÁS
Kína Oroszország és Kanada után a Föld harmadik legnagyobb területű állama. Európa
nagyságát megközelítő területe Belső- és Kelet-Ázsia túlnyomó részét magába foglalja. A
világ népességének több mint egyötöde ma Kínában él. Fővárosának - Pekingnek - a
lakossága meghaladja a 11 millió főt.
Az 1970-es években bevezetett népesedéspolitika hatására ugyan a t ermészetes szaporodás
erősen visszaesett, és már alig haladja meg az 1%-ot, de a korábbi demográfiai robbanást
tükröző korösszetétel még mindig gondja az országnak. (Pl. évente 20 millió új munkahelyet
kellene teremteni.)
A legtöbb szegény országhoz képest Kína az elmúlt évtizedekben hatalmas eredményeket ért
el polgárai alapvető táplálkozási, egészségügyi, oktatási szükségleteinek kielégítésében. A
lakosság száma és erőforrásainak szűkössége miatti ellátási gondok azonban fejlesztési
terveire is hatással vannak.
A liberális reformintézkedések ellenére az ország továbbra is "szocialista állam" maradt. A

gazdasági-politikai életet, sőt a lakosság magánéletét is a központi kormány és a kínai
kommunista párt irányítja.
NYITÁS A VILÁGPIACRA
Kína - fejlődésének üteme alapján - egyre inkább gazdasági és politikai nagyhatalommá válik.
Ipari termelésének növeléséhez hosszú távon elegendő energiaforrása és ásványkincse van.
Hatalmas és könnyen elérhető feketekőszén-lelőhelyekkel rendelkezik, a feketekőszén
kitermelésében világelső. A legnagyobb telepek és az óriás bányaüzemek az ország
északkeleti részén találhatók, de jelentős mennyiséget hoznak a felszínre csákánnyal, lapáttal
a szétszórt 20 000 kis bányából is. Kőolajból Kína - a megnövekedett belső fogyasztás miatt -
behozatalra szorul. Rendelkezik viszont az ipar által igényelt sokféle érccel.
104.1. Alegnépesebb kínai város, Sanghaj ultramodern központja

már a nyugati nagyvárosok hangulatát idézi 104.2. A népesedési folyamat Kínában
Nehéziparának fejlesztését (az 1950-es évektől) hatalmas kohászati üzemek kiépítésével

alapozta meg Ansanban, Sanghajban, Vuhanban. K ínának ma már 21 teljes kohászati
vertikumú* bázisa van.
A Kínai Népköztársaság mai világgazdasági helyzetét az 1978-as évet követő nyitási politika
alapozta meg. Ennek alapvető lépéseként 1980-ban a déli, délkeleti tengerpartok mentén négy
különleges gazdasági övezetet hoztak létre, ahol a piacgazdaságot hagyták működni. Ezek a -
külföldi tőke által működtetett - korszerű technológiák és piacgazdasági, vállalatvezetési
módszerek meghonosításának, az exportorientált termelésnek a kísérleti műhelyei voltak. A
külföldi tőkét az olcsó munkaerő, az adó- és vámkedvezmények és a kiépített infrastruktúra

vonzotta ide. Néhány év múlva - egyre táguló körben - az ún. nyitott városokban* külföldi és
vegyesvállalatok alapításához nyújtott Kína nagy kedvezményeket. Különösen a
csúcstechnológiát képviselő és kivitelre termelő cégek betelepülését szorgalmazta. A nyitott
városok sorához kapcsolódó legnagyobb - kiemelten kezelt - új létesítmény a Sanghaj mellett
felépült Pudong ipari övezet és kereskedelmi- pénzügyi központ volt.
A már működő különleges gazdasági övezetekhez és nyitott városokhoz a kikötők
szabadkereskedelmi övezete (vámszabadterülete) kapcsolódott. Az ország legnépesebb
települése, Sanghaj, valamint Tiencsin is nyitott kikötőváros.
A Kínához visszakerült Hongkong és Makao is különleges gazdasági, igazgatási területet
képez. Hongkong különösen a dinamikusan fejlődő csendes- óceáni térség felé nyit
kereskedelmi kaput.
Az ország nemzetgazdaságának belső szerkezete is átalakulóban van. Ma az ipari termelés
felét magánvállalkozások adják. AGDP több mint 2/3-a az állami szektoron kívül keletkezik.
Így egymás mellett megtalálhatók az aprócska acélművek, a csúcstechnológiát alkalmazó
japán és nyugati berendezésekkel üzemelő vállalatok, amelyek szövetárut, játékokat,
elektronikai készülékeket gyártanak exportra. A leggyorsabb fejlődést az elmúlt évtizedben az
elektronikai ipar mutatta.
A Kínában egyre nagyobb számban megjelenő transznacionális vállalatok először az
autógyártásban jutottak szerephez (pl. Volkswagen, General Motors, Mercedes, Audi). Az
általuk létesített összeszerelő üzemekből évente közel kétmillió autó kerül ki. A belső piac
felvevőképessége óriási. A motorizáció fejlődésével pedig autópályák, benzinkutak,
szervízállomások épülnek.
105.1. A GDP növekedésének alakulása Kínában

105.2. Kiemelt fejlesztési területek, különleges gazdasági övezetek és nyitott kikötővárosok
Kínában
105.3. A "nyitás" óta egyre több transznacionális vállalat telepedik meg Kínában
A Jangce folyón épülő Három Hegyszoros-gát vízerőműve az ország villamosáram-

szükségletének kb. t ized részét fogja fedezni. A tervek szerint 2009-re készül el teljesen. A
víztározó folyamatos feltöltése során több mint 60 ezer hektár föld és 160 város kerül víz alá,
és körülbelül egymillió embert költöztetnek új lakóhelyre. A környezeti károk pedig szinte
beláthatatlanok.
Nemsokára Kína is "ázsiai tigrissé" válik. Fejlődésének motorja a gépgyártás, ezen belül a
gépkocsigyártás, valamint a távközlés, a vegyipar és az építőipar. A hatalmas felvevőpiac
miatt további növekedés előtt áll az elektronikai cikkek gyártása is.
Kína világban elfoglalt helyzetének jelentőségét hangsúlyozza, hogy Peking kapta meg az
olimpia megrendezésének jogát 2008-ban.
Gondold végig, milyen hatásai lehetnek ennek Kína gazdaságára!
CENTRUM ÉS PERIFÉRIA - EGY ORSZÁGON BELÜL

Figyeld meg a térképen Kína keleti és nyugati tájainak népsűrűségét!
Kína területe-természeti adottságai, történelmi múltja, gazdasági fejlettsége alapján egyszerre
mutatja a centrum és a periféria jellemzőit.
Keleti, délkeleti országrésze az ősi kínai civilizáció központja. Kedvező éghajlatával, tágas,
termékeny alföldjeivel, medencéivel az öntözéses földművelés színtere. A kikötők, a folyók,
csatornák, a sűrű út- és vasúthálózat és a nagy népsűrűség a modern iparosodásnak is
kedvezett. A magterület ma a n épesség 85%-át és a termelés 9/10- ét tömöríti. A
centrumtérségek jellemzőit a különleges gazdasági övezetek, a nyitott városok, a kikötők

szabadkereskedelmi övezetei jelenítik meg.
A magterülethez számító középső vidékek nagyjából megfelelnek a félperiféria besorolásnak.
Igazi perifériát jelentenek viszont az ország nyugati - belső-ázsiai - vidékei szélsőséges
éghajlatukkal, száraz medencékkel, a fennsíkok füves pusztáival. A nomád életmódot folytató
népesség szarvasmarha-, juh- és lótartásból él. Egy részük a Takla-Makán sivatag
oázisvárosaiban telepedett le, ahol rizst, gyapotot, gyümölcsöt termeszt vagy kézműiparral
foglalkozik. Itt már nagyobb pamut-, gyapjú- és élelmiszerfeldolgozó üzemek is létesültek. A
térségben található Kína legritkábban lakott autonóm területe: Tibet. Székhelyét, Lhaszát
geotermikus erőmű látja el villamos árammal. Korszerű repülőterét egyre több Tibetbe
látogató külföldi veszi igénybe.
106.1. Épül a Három Hegyszoros-gát

106.2. Hagyományos kínai termék a hernyóselyem
106.3. Az egy főre jutó éves nettó jövedelem a városokban és vidéken
KÍNA ÜGYE A VILÁG ÜGYE IS

Kína - akár a legtöbb fejlődő ország - a legutóbbi időkig csak minimális hatással volt a
globális környezeti változásokra. Ám ahogy gazdasága fejlődik, sok világméretű problémával
találhatja szembe magát, és részben azok okozójává is válik.
Figyeld meg az atlaszodban, melyik kínai tájon a legnagyobb mértékű a talajpusztulás!
Az évszázadokon át tartó intenzív termesztés miatt Kínában nagy területeket érint a
talajerózió. A gabona iránti igény pedig nő. Ahogy az életszínvonal emelkedik, a
táplálkozásban a s úly a húsfélék felé tolódik el. Ennek ütemét az állattenyésztés nem tudja
követni. A gondok megoldására a hagyományos növénytermesztési, állattenyésztési
módszerek és a modern technológiák ötvözését tervezik.
Az ország küzdelme a v ízzel és a v ízért évezredekre nyúlik vissza. Az árvizek elkerülésére
tett erőfeszítéseken túl régi és új gondokat jelent a változékony vízhozammal való
gazdálkodás. A vízmennyiség nagyobb részét a mezőgazdaság viszi el, hiszen az öntözés a
termőföldek felét érinti. A vízfelhasználás megsokszorozódásához azonban az ipar és a
nagyvárosok fejlődése is hozzájárult. Kínában a termelési technológiák sokkal több vizet
fogyasztanak, mint a fejlett országokban (pl. egy tonna acél előállításához kétszer, háromszor
annyit).
Kína fogyóban lévő természeti erőforrása a fa - a kitermelés fokozott üteme miatt. Némiképp
ellensúlyozzák ezt a telepítési programok, amelyek célja a faanyagtermelés mellett az erózió
elleni védelem és az árvízvédelem is.
Kína szénközpontú energiagazdasága sok szén-dioxidot, ként és szilárd részecskét juttat a
levegőbe. A példátlan mértékben elszennyeződött levegő hatására az országban
megszaporodtak a légzőszervi megbetegedések. Ezt a járművek számának rohamos
emelkedése csak fokozza.
Nézd meg az atlaszodban, Kína mely területein a legszennyezettebb a levegő!
Megoldást az energiapazarlás megszüntetése és az energiatermelés más alapokra helyezése
jelentené (kőolaj, földgáz, nap-, szélenergia). Biztató jel, hogy Kína már megnyitotta
energiarendszerét a magántulajdon, sőt a külföldi tőke előtt is.
Előreláthatóan megmaradnak viszont az országban a regionális különbségek, főként a keleti
és a belső tájak között. Nő az elvándorlás, a munkanélküliség, és súlyosbodnak a környezeti
problémák.
OLVASD EL!
Nem győzik a versenyt Kínával az olcsó munkaerő tőkevonzó képességére, így a

feldolgozóipari beruházásokra vágyó gazdaságok. Ám fantasztikus lehetőségeket kínál az
ország a tudásipart fejlesztők számára is, mert e tekintetben nem vetélytárs, hanem
felvevőpiac.
Kínában szinte mindent lehet gyártani, méghozzá olcsón és viszonylag jó minőségben. Itt
készül a biciklik 60%-a, innen származik a világ cipőgyártásának fele. Az ország kivitelének
70%-át a textil, a cipő, a bútor és a játék adja.
1. Mi alapozta meg Kína mai világgazdasági helyzetét?
2. Melyek voltak a külföldi tőke befogadására kialakított területek?
3. Hogyan alakult át az ország nemzetgazdaságának belső szerkezete?
4. Milyen eltérések találhatók Kína nyugati és keleti tájainak gazdaságában?
5. Milyen környezeti hatásai vannak Kína gyors fejlődésének?
A FEJLŐDŐ ORSZÁGOK KÖZÖS JELLEMZŐI
FOGALOMTÁR
hagyományos szektor, dualista gazdaság, észak-dél ellentéte, termelőtőke, szellemi tőke,
túlnépesedés, eladósodás, követő ország, technológiai sivatag
GYARMATI ÖRÖKSÉGEK
Milyen csoportokba sorolják az országokat GDPjük alapján? Melyek alkotják a fejlődők
csoportját?
A fejlődő országok között nagyon különböző helyzetű és esélyű országok vannak. Egy
részüknél egyáltalán nem látszik a felzárkózás lehetősége, inkább a lemaradás nő. Más részük
az elmúlt időszakban látványosan fejlődött. Ilyenek pl. az újonnan iparosodott ázsiai, vagy a
Közel-Kelet térségében fekvő kőolajtermelő országok. Ezek egy főre jutó GDP-je már a
fejlett országok szintjét is eléri.
A világ népességének 4/5-e ma a fejlődő országokban él. A világ összesített GDP-jének

viszont csupán 1/5-ét állítják elő.
A fejlődő országcsoport - nagy eltérései ellenére is - közös vonásokat mutat.

Közülük sokan a fejlett országok gyarmatai voltak. A hosszan tartó gazdasági függőség miatt
a gazdaságukban sajátos kettősség alakult ki. Egyrészt jellemző az ország fejlettségi
szintjének megfelelő, önfenntartásra és belső ellátásra termelő hagyományos gazdaság,
másrészt jelen van a g yarmatosítás eredményeként kialakult, világpiacra termelő korszerű
gazdaság is. Ez a kettősség (dualitás) máig fennmaradt.
Idézd fel a mezőgazdaságban kialakult tradicionális gazdálkodás legelterjedtebb fajtáit,
amelyeket a fejlődő országok mezőgazdaságánál már megismertél!
Mondj példákat a nagy gyarmattartó országok által meghonosított feldolgozóipari ágazatokra,
amelyek ma is megtalálhatók a fejlődő országokban! Mely ásványkincsek kerülnek ma is a
fejlett országok ipari térségeibe - ásványi nyersanyagként vagy félkész termékként?
A FEJLŐDÉS AKADÁLYAI
A szegényebb fejlődő országok közös jellemzője az alacsony jövedelemteremtő képesség. A
magasabb szintet elérők eredményeiben - saját erőfeszítéseiken, gazdasági programjukon
kívül - általában egyéb tényezők is szerepet játszottak. Az újonnan iparosodott ázsiai országok
exportösztönző iparpolitikáját a japán példa és működő tőke segítette. A közel-keleti országok
felemelkedésében egyértelmű a kőolajkincsük szerepe.
A fejlődő országok felzárkózásának akadálya az erőforrások hiánya vagy szűkössége is.
Némely ország ugyan bányakincsekben gazdag, de a k itermelés költségei vagy a gyenge
világpiaci érdeklődés miatt kevés hasznot remélhet belőlük. Kevés és fogyóban lévő erőforrás
ezekben az országokban a termőföld, a legelőterület, a víz és az erdők.
Rendszerint kevés az országokban a pénz- és a termelőtőke (gépek, gyárak). Általában
kiépítetlen a termelési, szállítási infrastruktúra (utak, szállítóeszközök stb.). Súlyos probléma
a szellemi tőke hiánya is. (Mindhárom hiányzik pl. Pakisztánban.)
108.1. A felsorolt országok lakóinak születéskor várható élettartama nem éri el az 50 évet
GYARAPODÓ NÉPESSÉG ÉS ELLÁTÁSI GONDOK

A fejlődő országok többségében igen gyorsan növekszik a népesség. A túlnépesedés az
élelmiszerellátásban szinte mindenhol gondokat okoz. Hiába bőséges a kínálat a világ
élelmiszerpiacán, az elmaradott országokban élő tömegek csak gyenge fizetőképes keresletet
jelentenek. Ezért sok helyen gyakori az éhezés, amit a segélyek alig tudnak enyhíteni.
A gyors népességnövekedést mérséklő születésszabályozást viszont sok országban tiltja a
vallás (pl. az iszlám, a hindu vallás, Latin-Amerikában a katolikus vallás). Nézd meg az
atlaszodban, mely országokban magas a természetes szaporodás!
A fejlődés útjára lépett társadalmakban a magas születésszám és a csökkenő újszülöttkori
halálozás miatt jelentős a munkaképes korosztály aránya. A várható élettartam (40-45 év)
azonban nem nő lényegesen, mert a hiányos egészségügyi ellátottság és a rossz szociális
körülmények a későbbi halálozások számát emelik. Az országok egy részében - a rájuk
nehezedő társadalmi-gazdasági súly miatt - a nők a rövidebb élettartamúak.
A világgazdaságban jelentkező negatív hatások és az államok gazdaságpolitikájának
következtében sok fejlődő ország eladósodott. Idézd fel, amit az adósságválság kialakulásáról
már tanultál! Miért nem tudták a felvett hiteleket a fejlődő országok visszafizetni?
Gazdasági felemelkedésüket gyakran akadályozza bizonytalan kül- és belpolitikai helyzetük
(tisztázatlan határproblémák, etnikai összetétel, törzsi villongások, vallási ellentétek stb.). A
fegyverkezés, a h áborúk, az államcsínyek sok helyütt óriási pénzeket emésztenek fel (pl.
Nicaraguában).
A VILÁGGAZDASÁG PERIFÉRIÁJÁN
A fejlődő országok többsége a világgazdaságon belül periferikus helyzetben van. Bár a
világgazdasági folyamatokban passzív szerepet töltenek be, azoktól - elsősorban gazdaságuk
duális jellege miatt - nagymértékben függnek és a v áltozásokra érzékenyen reagálnak.
Fejlődésük kulcskérdése a világgazdasági viszonyokhoz való alkalmazkodás.
A fejlődő országok gazdasági fejlődését nagymértékben segíti a tőke beáramlása. Ennek
üteme az utóbbi években felülmúlta az ipari országokét. A tőke azonban főként a közepes
jövedelmű országokban jelent meg. Pozitív hatásaként a környezetvédő technológiák is
eljutottak a fejlődő országokba. Negatív hatása viszont, hogy gyakran a fejlett gazdaságok
pazarló fogyasztói szokásait is átveszik.
A pénz főként a természeti erőforrások kitermelésével foglalkozó ágazatokba áramlik.
109.1. A szegénység ördögi köre

109.2. Alegtöbb fejlődő országban - például a milliárdos népességű Indiában (balra) - a
túlnépesedés miatt gondot okoz a lakosság élelmezése. Ráadásul általában a mezőgazdaság is
alacsony termelékenységű
A színesfémkutatásra fordított összegek az utóbbi években Latin-Amerikában

megkétszereződtek, a csendes- óceáni térségben és Afrikában megháromszorozódtak. A nagy
olajtársaságok most a k özép-ázsiai köztársaságokban, a d él-amerikai esőerdők mélyén, az
ázsiai és a n yugat-afrikai partok mentén keresik az üzletet és az olajat. A transznacionális
cégek a v ilág még érintetlen erdeinek kitermelésére szereztek jogokat Dél-Amerikában,
Afrikában és Ázsiában.
A természeti erőforrások kiaknázása viszont, ha kevés munkát fektetnek bele - vagyis a

bányakincseket csak exportálják és nem dolgozzák fel - kevés hasznot hoz az adott országnak.
ENERGIAÉHSÉG ENERGIAPAZARLÁSSAL
Az energiafogyasztás növekedése a fejlődő országokban igen gyors.
Magától értetődő, hogy az arab országok zömében a kőolajból állítják elő az elektromos
energiát. Elsősorban fekete- és barnakőszén képezi Kína villamosáram-termelését. Mivel a
fejlődő országok háromnegyede olajimportáló, ezek erősen kiszolgáltatottak a hirtelen
áremelkedéseknek. Gazdaságaiknak viszont - ahhoz, hogy ugyanakkora értékű árut és
szolgáltatást állítsanak elő - az energiapazarló technológiák miatt több energiára van
szüksége, mint a fejlett országoknak.
A fejlődő országok acélüzemei például majdnem negyedannyival több energiát fogyasztanak,

mint egy átlagos üzem az USA-ban. Az indiai műtrágyagyárak kb. kétszer annyi olajat
használnak fel egy tonna ammónia előállításához, mint egy brit üzem.
Az általuk előállított termékek is gyakran energiapazarlók. Egy átlagos kínai hűtőgép évi 365
kWh áramot fogyaszt, míg egy dán 100 kWh-nál is kevesebbet.
Sok ország területén a kőolaj mellett gazdag földgáztelepek találhatók, de a földgázt

melléktermékként kezelik és elégetik.
Az energiatermelés és a gépkocsik által okozott légszennyezés is nagy gondot okoz a fejlődő
térség nagyvárosaiban, pl. Bangkokban, Mexikóvárosban, Nairobiban, Santiagóban, Sao
Paulóban.
A fejlődő országok nagy erőfeszítéseket tettek, hogy bővizű folyóikon vízerőműveket
építsenek. Ma a villamos áram egyharmadát ezek termelik. A napenergia területén Kolumbia,
Jordánia, Kenya, a szélenergia felhasználásában India áll az élen. A Fülöp-szigetek, Salvador,
Kenya áramtermelésének egy része pedig geotermikus erőművekből származik.
110.1. Fakitermelés Mianmarban. Kíméletlen "fabányászat" a haszonért

110.2. A befektetőket az olcsó munkaerő, a természeti erőforrások és az új piacok vonzzák a
fejlődő országokba
ELMOZDULÁS A FELDOLGOZÓIPAR FELÉ

A fejlődő országok többségének ipari termelésében az energiahordozók és egyéb
nyersanyagok bányászata helyett fokozatosan a feldolgozóipar válik meghatározóvá. A
természeti erőforrásokban szegény országok is ennek és exportösztönző politikájuknak
köszönhetik gazdasági sikerüket. Eleinte
az olcsóbb munkaerőt igénylő alacsonyabb technológiai szinten (pl. a textiliparban) kezdtek

termelni. Az utóbbi évtizedekben már a magasabb technológiai szinten álló, pl. elektronikai,
gyógyszer- és vegyipari tevékenységekbe is belevágtak. A közepes jövedelmű államok
gazdaságai azonban csak némi késéssel képesek átvenni az új technológiákat. Ezek az ún.
"követő országok". A legszegényebbek még erre is képtelenek. Velük kapcsolatban
használják a "technológiai sivatag" elnevezést.
Az ipari befektetéseket a természeti erőforrásokon és az olcsó munkaerőn kívül az új piacok is
vonzzák a fejlődő országokba. Gyakran csábítóak a laza környezetvédelmi szabályok is.
A nagy transznacionális autógyártó cégek például elsősorban a most alakuló piacok miatt
építik fel gyáraikat Argentínában, Kínában, Lengyelországban, Thaiföldön vagy Indiában,
Nigériában.
A fejlődő országok mezőgazdaságáról már tanultál. Idézd fel ennek legfontosabb jellemzőit!
Mely mezőgazdasági termékekkel jelentkeznek a fejlődő országok a világkereskedelemben?
AZ INFRASTRUKTÚRA ELLENTMONDÁSAI
A fejlődő országok infrastruktúrája alapvetően a jövedelemszintjük függvénye. A szegény
országok régi, és a nagy népesség miatt újratermelődő gondja a szociális infrastruktúra
kiépítetlensége. Ma 1,2
milliárd embernek nincs tiszta ivóvize, 2 milliárdnak nem áll rendelkezésére az elektromos
áram, és 3 milliárd nem részesül megfelelő egészségügyi ellátásban. Sok helyen elmaradottak
a higiénés állapotok.
A rossz életkörülmények velejárója a népbetegségek, a j árványok (pl. AIDS) terjedése.
Sokszor az ingyenes alapfokú oktatás ellenére is alacsony az iskolák látogatottsága és
nagyfokú az írástudatlanság.
111.1. Anemzetközi tőke beáramlása a fejlődő országokba 1970 óta

111.2. Hol a legnagyobb a szegénység? A napi 1 USD-nál kevesebből élők aránya a lakosság
%-ában
OLVASD EL!
Mindegyik ország a "maga módján" szegény:
- kevés a termőterület a hegyvidéki országokban, mint pl. Bolíviában, Peruban,
Afganisztánban;
- a szárazság, a krónikus csapadékhiány vagy a rendszertelen csapadék befolyásolja a Száhel-
övezet országainak gazdálkodását, mint pl. Csádét, de Tunéziáét, Líbiáét is;
- gazdag ásványkincskészlete nehezen hasznosítható: pl. Guineában a bauxit;
- a belső viszályok miatt szétesett, lassan rendeződő politikai viszonyok vannak pl.
Nicaraguában, Libériában;
- a gyors népességnövekedés miatt nő a szegénység pl. Marokkóban;
- gazdasági embargó akadályozza a fejlődést pl. Kuba és Irak esetében.
1. Mi jellemzi a fejlődő országok gazdaságának szerkezetét?
2. Miért nagy a jelentősége a fejlődő országokban a termőterület csökkenésének, az öntözővíz
hiányának?
3. Hogyan viszonyulnak a fejlődő országok a technológiai fejlődéshez?
4. Mi váltotta ki a fejlődő országok eladósodását?
5. Milyen okokra vezethető vissza az élelmiszerhiány?
6. Miben nyilvánul meg a fejlődő országok világgazdaságon belüli függősége?
INDIA: AZ ÉBREDŐ ELEFÁNT
FOGALOMTÁR
hinduizmus, kaszt, demográfiai robbanás, analfabetizmus, zöld forradalom, szoftver
A fejlődő országokhoz sorolt alacsony és közepes fejlettségű nemzetgazdaságok igen vegyes

csoportot alkotnak. Különbségeik már GDP-jük egy főre jutó értékében is megmutatkozik, de
sajátos társadalmi-gazdasági jellemzőik, fejlődésük iránya is nagy eltéréseket mutat. A
fejlődés egyik útját láthatjuk India példáján.
A NÉPESSÉGNÖVEKEDÉS CSAPDÁJÁBAN
A Himalája déli előterét és a H indusztáni-félszigetet magába foglaló Indiai Köztársaság 1
milliárd lakójával a Föld második legnépesebb országa.
Területén a sokféle etnikai közösség mozaikszerűen rendeződik el, és több mint 1500 nyelvet
beszél. (Ebből 16-ot ismernek el hivatalosan.)
India életében igen nagy a vallás szerepe. Bár a buddhista és az iszlám vallás is megtalálható
az országban, a legelterjedtebb mégis a hinduizmus. Ezt a lakosság 80%-a vallja hitéül. A
társadalom évezredeken át a kasztrendszer szerint tagolódott.
A hindu kasztok száma 3-4 ezer. A közöttük lévő kapcsolatokat - fölé- és alárendeltségi
viszonyokat - szigorú vallási rend szabja meg. A magasabb kaszthoz tartozás örökletes:
minden hindu abban a kasztban éli le az életét, amelybe született. Ha egy magasabb kasztbeli
egy alacsonyabb kasztbelivel érintkezik: tisztátalanná válik (étkezési, házasodási tilalmak). A
kasztokba nem tartozó hinduk, az "érinthetetlenek" - a páriák - a társadalom legalantasabb,
legnehezebb munkáit végzik.
112.1. Zarándokok rituális fürdésre készülnek a Gangeszban. A hindu mitológia szerint a

folyó vize lemos minden bűnt
Bár a kasztrendszert hivatalosan már eltörölték, a f alvakban és a k isvárosokban ma is a

kasztok ősi törvényei uralkodnak, és a társadalmi rétegek közötti anyagi különbségek egyre
nőnek.
A függetlenség elnyerése óta India lakossága háromszorosára nőtt. A járványok megszűnése,
a népbetegségek visszaszorulása és a csecsemőhalandóság csökkenésének hatására létrejött
demográfiai robbanás mára komoly gondjává vált az országnak: a Föld lakosságának
majdnem hatodát kellene bevonni a termelésbe és a fogyasztásba.
A lakosság tizede súlyos táplálékhiányban szenved. Hiába terem ma háromszor annyi gabona,
mint fél évszázada, az egy főre jutó fogyasztás alig emelkedett, mert a nagy
népességnövekedés felemészti a többletet. A kevés táplálék összetétele sem megfelelő, mert
fehérje- és vitaminhiányos.
Az egészségügy megoldatlan gondjainak egyike a családtervezés. Ennek elterjedését a vallási
kötöttségek is akadályozzák.
Az analfabetizmus csaknem a lakosság felét érinti. (A nők között még magasabb az arány.)
Nehezíti a helyzetet a sokféle nyelv és írásmód is.
EGYMILLIÁRD EMBER KENYERE

India mezőgazdasága a munkaképes lakosság kétharmadát foglalkoztatja. Az ország

területének felét szántóföldek foglalják el. A hőmérsékleti viszonyok mellett a földművelés
úgyszólván egész évben lehetséges lenne, de a csapadék időbeli és térbeli eloszlása miatt nagy
területeket kell öntözni. Az öntözött területek nagyságát tekintve India már megközelítette
Kínát. Az öntözéses művelés két termést ad: egyet a nyári monszun időszakában - ilyenkor az
öntözés csak kiegészítő szerepet játszik -, egyet pedig a monszun érkezése előtt. A
legfontosabb élelmiszernövény a rizs. A megművelt területek negyedén termesztik. A
síkságok és a hegyoldalak 1500 méter magasságig felhatoló rizsföldjeiről takarítják be a világ
rizstermésének 1/5-ét.
A népélelmezésben a szárazabb területeken termő búza, köles, szezámmag, földimogyoró is
fontos szerepet játszik. Az ipari növények közül a gyapot, a juta*, a cukornád tűnik ki. A
jutából igen jelentős az ország kivitele, India a világ legjelentősebb cukortermelője is.
Exportra teát, dohányt és különböző fűszereket termesztenek. Sok terem még banánból és
ananászból is.
A földművelés apró - saját tulajdonú vagy bérelt - parcellákon folyik. A kisbirtokosok sok
helyen még ma is faekét használnak, nem tudják megfizetni a nemesített vetőmagokat, a
növényvédő szereket, a műtrágyát. Szerves trágyát azért nem használnak, mert az
istállótrágyát eltüzelik. Így a termésátlagok alacsonyak, és kevés felesleg termelődik. Nincs
mit eladni - csekély a haszon -, nem jut pénz a befektetésekre és a korszerűsítésre, és ezzel az
"ördögi kör" bezárul.
Mindazonáltal a hetvenes évek "zöld forradalma"* lényeges javulást eredményezett. Nőtt az
öntözött területek nagysága, emelkedtek a termésátlagok, csillapodtak az élelmiszer-ellátási
gondok. Az ország gabonatartalékokat tud képezni a sovány esztendőkre, és önellátóvá vált az
élelmiszer- termelés területén.
India szarvasmarha-állománya a világon a legnagyobb, de az ország haszna igen kevés belőle.
A szántókon takarmányt alig termelnek. Alakosság nagy része nem fogyasztja a h úst. Az
indiai púpos marhát, a zebut szent állatként tisztelik, csak igavonásra használják és csupán a
tejét isszák. A gazdaságok melléktermékeinek felhasználásával azonban jelentősen
megemelkedett az utóbbi években az ország tejtermelése. Mára a tej vált India legértékesebb
mezőgazdasági termékévé.
113.1. A természetes szaporodás alakulása Indiában

113.2. A népességszám és a városlakók aránya
A VILÁG EGYIK LEGNAGYOBB LEHETSÉGES PIACA

India gazdasági életében mély nyomokat hagyott az angol gyarmati uralom. A kézműipart
tönkretették, a bányászatot és a feldolgozóipart - a textilipar kivételével - alig fejlesztették. Az
ipari növények és élvezeti cikkek előtérbe helyezésével visszaszorították a gabonafélék
termesztését, ezzel előidézői lettek a gyakori éhínségeknek.
Az ország világgazdaságba történő bekapcsolódását viszont elősegítették a vasúthálózat és a
kikötők kiépítésével.
India az energiaszükségletét nagy mennyiségű feketekőszene, vízerőművei és néhány
atomerőműve segítségével biztosítja. Kőolajból - a hazai termelés ellenére - behozatalra
szorul. Óriási vasérc és mangánérc-készleteiből kivitelre is jut. Van az országnak bauxitja,
rézérce és sokféle drágaköve is.
A brit fennhatóság megszűnése óta a nehézipar fejlesztése a fő cél. Ezt elősegíti a
nyersanyagbőség, az olcsó munkaerő, de akadályozta a tőke- és a szakemberhiány, valamint a
szegénységből adódóan a helyi piac szűk felvevőképessége. A külföldi tőke beáramlását
főként az 1990-es évektől támogatják. Nagy állami beruházások hívták életre a vas- és acél-,
illetve alumíniumkohászatot, a vegyipart, az építőanyag-ipart. Ezek ugyan nagy tőkeigényű

beruházások, de mivel hazai nyersanyagokat használnak fel, nyereségessé válhattak.
Az ország exportösztönző gazdaságpolitikája D- és DK-Ázsia iparosodott országaihoz
hasonló: főként a gépipari és elektronikai termékek gyártásával. India gépipara még távol áll
attól, hogy a hazai szükségleteket kielégítse, de teljesítménye egyre nő, termékskálája bővül.
Megtalálható benne a mozdony-, a h ajó-, a textilgépgyártás, valamint a személy- és
teherautók összeszerelése (Mercedes-, Suzuki- és Fiat-licencek alapján). Készítenek az
országban elektronikai berendezéseket és távközlési műholdakat is. India nagy lépéseket tett a
nukleáris kutatások és a szoftverfejlesztés területén. Mára a világ első szoftvergyártói között
van.
Az utóbbi években számos olyan ipari park jött létre, ahol magas képzettségű szakemberek
ezrei dolgoznak a legkorszerűbb technikával, a leggyorsabb számítógépekkel. A
szoftverexportból származó jövedelem jelentős bevételt jelent az országnak.
114.1. India birtokszerkezete

114.2. Csúcsforgalom Újdelhi utcáin
114.3. Indiai kígyóbűvölők
India két fontos feldolgozó ágazata a textil- és az élelmiszeripar. A pamutfonás és -szövés ősi
mesterség. Az első gyárakat a gyapottermő vidékeken létesítették. Az ország pamutipara a
világelsők között van. Jutaipara adja a világtermelés 3/4-ét. Pamut- és jutaárukból bőven jut
kivitelre is.
India a magán- és az állami szektoron nyugvó vegyes gazdaságában igyekszik egyesíteni a
központi tervezés és a piac rugalmasságának előnyeit. A reformok nyitást jelentenek a
világgazdaság felé is.
Nő az országban a szolgáltatások szerepe is. Ma már a GDP közel 50%-át adják.
A hatalmas ország óriási távolságainak áthidalásában jelentős a vasút szerepe. A vonalak
hossza alapján India a negyedik helyen áll Földünkön, de vasútsűrűsége csak 1/6-a
hazánkénak. Az államok közti kapcsolatot a négyféle nyomtáv is nehezíti. Jelentős az
országban a légi közlekedés is.
India külkereskedelmi mérlege negatív. Kivitelében a textíliák, a bányakincsek és az élvezeti
cikkek a legjelentősebbek. Importját gépek, kőolaj, műtrágyák és gyenge termésű években a
búza adja.
India két legnagyobb agglomerációja Bombay (Mumbai) és Calcutta körül jött létre.
Mindkettő fontos kikötő, pénzügyi, kereskedelmi centrum. Bombay az ország legfőbb ipari
góca: az indiai pamutipar fellegvára. Újabb ágazatai: a kőolaj-finomítás, a hajó-, mozdony- és
autógyártás, az elektronika. Calcutta a jutaipar központja.
A főváros, Újdelhi hagyományos textil- és élelmiszeripara mára modern gépipari ágazatokkal
egészült ki (autógyártás, elektrotechnika, elektronika).
1. Milyen gondokat okoz Indiában a túlnépesedés?
2. Mi jellemző India mezőgazdaságára?
3. Melyek az ország belső fogyasztásra és kivitelre termesztett fontosabb növényei?
4. Melyek India iparának hagyományos és újabban fejlődésnek indult ágazatai?
5. Mely termékekkel jelentkezik India a világpiacon?
A KŐOLAJRA ÉPÜLŐ GAZDASÁGOK

FOGALOMTÁR
tőkefelhalmozás, monopoltársaságok, vendégmunkás, tranzitilleték, petrolkémiai ágazatok
A KÖZEL-KELET KŐOLAJKINCSE
Délnyugat-Ázsiát gyakran Közel-Keletként emlegetik. A térség magja az arab világ ázsiai
része, melyet a természeti környezet sok hasonlóságán kívül a társadalmi-gazdasági fejlődés
és a közös kulturális örökség (nyelv, vallás) is összekapcsol.
A térség gazdasági és politikai jelentősége kőolajban való gazdagsága és a kőolaj iránti
kereslet fokozódása miatt nőtt. A Közel-Kelet ma az egy főre jutó termelési érték alapján
megelőzi a többi fejlődő régiót. Dinamikus fejlődésének alapja a nagy mennyiségben
rendelkezésre álló kőolaj. A kőolajbányászatból származó bevételek tették lehetővé a tőke
felhalmozódását, a korszerű infrastruktúra fejlesztését és néhány iparág fejlődését.
A fejlődést azonban időről időre megszakítják a rendezetlen országhatárokból, etnikai, vallási
ellentétekből származó konfliktusok.
A Közel-Kelet országai az ismert kőolaj-készletek 2/3-ával, a f öldgázkészletek 35%-ával
rendelkeznek. A leggazdagabb telepek a Perzsa-öböl környékén találhatók. A térség a világ
kőolajtermelésének 30%-át adja, a nemzetközi forgalomba kerülő kőolajnak pedig közel fele
innen származik.
A kutak bő hozamúak. A kőolajat nem kell szivattyúzni, mert a visszapréselt kísérőgázzal
vagy vízzel a rétegnyomás fenntartható. Így a kitermelés sokkal olcsóbb, mint pl. az USA-
ban. A kőolaj világpiaci árának ugrásszerű megemelkedése és a világ
szénhidrogénkészleteinek csökkenése az itteni országokat arra késztette, hogy nemzeti
olajtársaságokat hozzanak létre. Ezzel megakadályozták, hogy a haszon külföldi
monopoltársaságoké legyen. Kitermelésük és az értékesítés összehangolására pedig
szervezetet hoztak létre.
Melyik ez a szervezet?
A kőolaj elszállítása a tengerpartra csővezetékeken történik. Ma már a több országot átszelő
vezetékek helyett a kőolaj nagyobb részét a Perzsa-öböl menti kikötőkbe vezetik, s ott
hatalmas tankhajókba szivattyúzzák. Az Európába irányuló szállítmányok azonban - a Szuezi-
csatorna kis méretei miatt - csak Afrika megkerülésével érhetnek célba.
Állapítsd meg a térkép segítségével, mely országok fekszenek a Perzsa-öböl partjai mentén!
FEJLŐDÉS A KŐOLAJ HASZNÁBÓL

A kőolajkincs a Közel-Kelet országait többféle módon érintette. Akis népességű vagy ritkán
lakott, de hatalmas kőolajkészletekkel rendelkező államokban - Kuvaitban, Szaúd-Arábiában
(fővárosa Rijád), az Egyesült Arab Emírségekben és Katarban - az egy főre jutó termelés
kimagasló. Ezek az országok kőolajbevételeiket elsősorban az alapvető infrastruktúra
megteremtésére fordították. Kikötőket, utakat, repülőtereket, iskolákat, kórházakat építettek.
Az uralkodó osztály féktelen pazarlása ellenére az életszínvonal példátlan gyorsasággal
emelkedett. A 70-es évektől már korszerű technikát alkalmazó, kivitelre termelő üzemek is
épültek. Az állami bevételek jelentős részét azonban a fejlett országokban fektetik be,
segélyprogramokra és fegyverkezésre fordítják.
A térségben folyó építkezések hatalmas bevándorlási hullámot indítottak el. A
vendégmunkások fele arab, másik felük Indiából, Pakisztánból, Afganisztánból, Indonéziából,
Dél-Koreából származik. Agyárak, építkezések dolgozói között igen kevés a helybéli. Azok
inkább az államigazgatásban és az üzleti életben tevékenykednek. A nők az iszlám
hagyományoknak megfelelően elvétve és csak meghatározott helyeken vállalhatnak munkát.
A kőolaj birtoklása a térségen belüli háborúk kirobbanásának fő oka is. Legutoljára 1990-ben
Irak szállta meg Kuvaitot, hogy megszerezze annak kőolajmezőit. Az ún. Öböl-háborúban az
USA által vezetett nemzetközi csapatok adták vissza az ország önállóságát. Az iraki
megszállás és a h áború után Kuvait romokban hevert. Hatalmas mennyiségű olaj ömlött a
Perzsa-öbölbe, és olajkutak százai borultak lángba.
A tenger felszínét borító 1000 km 2-es olajszőnyeget az áramlás a partok mentén délre
sodorta, s így több mint 200 km -es partszakasz szennyeződött. Az égő olajkutak füstfelhője
alatt nappali sötétségbe borultak a városok, és 5-10 oC-kal csökkent a napi középhőmérséklet.
A lángoló kutak 8 hónapig szennyezték a levegőt, és tönkretették a közeli területek élővilágát.
116.1. A legnagyobb feltárt (piros) és feltáratlan kőolajkészlettel rendelkező országok az

ezredfordulón (milliárd hordó)
116.2. A világ legnagyobb kőolajtermelői 2002-ben
A második csoportba tartozó Irán és Irak szintén gazdag kőolajban, de nagyobb

népességszámuk miatt az egy főre jutó hazai kitermelésük csak közepes szintet ér el.
Természeti erőforrásaik ugyan lehetőséget kínálnak a korszerű mezőgazdaság és a sokoldalú
ipar megteremtéséhez, de az elmaradott infrastruktúra és a munkaerő szakképzetlensége miatt
ez csak lassan halad.
A gazdaságfejlesztési terveket belső társadalmi-politikai problémák is veszélyeztetik (pl.
Irakban az arabok és a kurdok közötti viszály). Irán fejlődését az iraki-iráni háború (1980-
1988) vetette vissza.
A harmadik csoport országai kőolajat nem, vagy csak kis mennyiségben termelnek. Ezek a
kőolaj hasznából csak közvetve részesülnek. Olcsóbb nyersanyaghoz és tranzitilletékhez*
jutnak azok az országok, amelyek területén áthaladnak a kőolajvezetékek (Törökország,
Szíria, Libanon, Jordánia). Munkaerő-feleslegüket részben levezeti a kőolaj-kitermelő
országokba történő kivándorlás vagy a vendégmunkások alkalmazása. Mezőgazdasági
termékeiknek jó felvevőpiacot jelentenek a Perzsa-öböl országai. Az olcsó munkaerőben
bővelkedő fejletlenebb országok iparosodásához a térség gazdagabb országaiból érkező tőke
is hozzájárul.
Sajátos a helyzete a térségen belül Izraelnek: nem tartozik a kőolaj-kitermelők közé és a
Közel- Kelet országaival alig van gazdasági kapcsolata.
IPAROSODÁS ALAPANYAGIPARRAL
A közel-keleti államok iparosodásának kézenfekvő lehetősége a kőolaj-finomítás kiépítése
volt. A bányászat és a feldolgozás azonban még mindig nincs arányban. A kőolaj viszonylag
olcsó szállíthatósága, a szakképzett munkaerő hiánya és a gyakran bizonytalan belpolitikai
viszonyok miatt a nemzetközi monopoltársaságok inkább a fogyasztópiac közelébe, vagyis a
fejlett országok kikötőibe telepítették a finomítókat. A kőolaj- kitermelő térség érdeke viszont
a helyi feldolgozás, amely a petrolkémiai ágazatok fejlődését is elősegíti.
Az iparosításban még viszonylag kevés szerep jutott a földgáznak. A kőolajról leválasztott
kísérőgáz (propán-bután) jelentős hányadát jelenleg visszasajtolják a tároló kőzetekbe vagy
gázfáklyákkal elégetik. Csak kis hányadát hasznosítják a gáztüzelésű erőművek, a tengervíz-
lepárolók és a vegyi üzemek. Cseppfolyósítás után a földgáz egy részét exportálják.
Kiemelkedő jelentősége van a térség mezőgazdasága és a világpiac növekvő kereslete miatt a
műtrágyagyártásnak. Ehhez a földgázból kivont ként és a több helyen bányászott foszfort
használják. A városok terjeszkedése, az út- és gyárépítések a cementgyártást lendítették fel.
Az utóbbi időben bővült a fogyasztási cikkek gyártása, amely főként a belső ellátást, az
import helyettesítését szolgálja.
117.1. Égő olajkút Kuvaitban az Öböl-háború után

117.2.APerzsa-öböl menti országok néhány mutatója (2003)
SOKARCÚ TÉRSÉG
Az Arab-félsziget irdatlan félsivatagjaiban, száraz pusztáin beduin törzsek legeltetik teve-,
kecske- és juhnyájaikat. A pásztorok fekete nemezsátrai mellett azonban rendszerint ott áll a
teherautó, amellyel állatokat szállítanak a piacra vagy vizet hordanak távoli kutakból.
Az oázisvidékeken bővizű források, ásott kutak vizével öntözött datolyaültetvények virulnak
és a k ertekben gránátalma, narancs, füge, banán érik. A tigris és az Eufrátesz közös
torkolatvidékén a Satt el Arab mentének datolyaligeteit naponta kétszer a folyó - dagály által
visszaduzzasztott - vize öntözi.
Jemenben a l akosság a magassági övezetek teraszain saját ellátására datolyát, rizst, kölest
termeszt. A száraz művelésű iráni tájak fő növénye a búza és az árpa.
A tengerpartok képéhez a kőolaj-finomítók, a földgáz-cseppfolyósító üzemek, a tengervíz-
lepárolók egyaránt hozzátartoznak.
A települések is sokfélék. Az ősi oázisfalvak, oázisvárosok, vallási központok -
zarándokhelyek (Mekka, Medina) - mellett felépültek a modern üzemeket befogadó pénzügyi
és kereskedelmi központok is. Sokszor a történelmi hangulatú mecsetek és bazárok fölé
lakótelepek magasodnak. A milliós nagyvárosokban (pl. Teheránban) pedig megtalálhatók a
fényűző légkondicionált épületek, luxusszállók, toronyházak, a kiterjedt szolgáltató hálózatok,
a nemzetközi repülőterek.
118.1. Az Egyesült Arab Emírségek fővárosa, Abu-Dhabi ultramodern reptere

118.2. A kőolajtermelés nyomán megindult gazdasági fejlődés
1. Mi jellemző a legnagyobb kőolajkinccsel rendelkező országokra?
2. Mire fordították kőolajból származó bevételeiket? Hová irányultak a befektetéseik?
3. Miért volt nagy a bevándorlás ezekbe az országokba?
4. Mi a gátja a második körbe tartozó országok fejlődésének?
5. Hogyan részesülnek a kőolaj hasznából a kőolajjal nem rendelkező országok?
6. Milyen utat járt be a kőolajkincset hasznosító országok ipari fejlődése?
A LEGNÉPESEBB ARAB ORSZÁG: EGYIPTOM
FOGALOMTÁR
ökológiai egyensúly, szikesedés, mocsarasodás, téli kultúra, nyári kultúra, vetésterület,
mezőgazdasági haszonterület
A NÍLUS AJÁNDÉKA
Idézd fel, mit tanultál történelemből Egyiptomról!
A Szahara sivatagi tábláján elhelyezkedő Egyiptom több mint öt évezredes múltra tekint
vissza. Öntözésen alapuló kultúrája a civilizáció egyik bölcsője volt. Egyiptom mint a folyó
oázisvidékének országa - Hérodotosz elnevezése szerint - valóban a "Nílus ajándéka". A
folyóhoz simuló kultúrterület Asszuántól Kairóig fokozatosan szélesedik. Itt kezdődik a
Dunántúl nagyságú delta.
A Nílus az évezredek folyamán jelentékeny mennyiségű iszapot halmozott fel nagy
kiterjedésű árterületén. Ennek vastagsága a deltavidéken már a 20 métert is meghaladja.
Az egyiptomi gazdaság alapja évezredeken át a folyó nyár végi áradása volt. Ennek vizét a
távolabbi területekre is elvezették. Az iszapjától megszabadult vizet kb. e gy hónap múlva
visszajuttatták és az átnedvesedett földeket bevetették. Ez volt a téli kultúra. Termékeit: a
búzát, árpát, hüvelyeseket, hagymát, zöldségféléket februárban, márciusban takarították be.
Az újabb áradásig a föld parlagon hevert. Később az áradások vizét víztározókban
visszatartották és tartalékolták. Így lehetővé vált egy második termés betakarítása is. Ez volt
az ún. n yári kultúra. Trópusi növényei - a gyapot és a r izs - az egyiptomi mezőgazdaság
exportcikkeivé váltak. Az ókori Egyiptom sokáig a mediterrán térség éléskamrája volt.
FIATAL NÉPESSÉG
Egyiptom a l egnépesebb arab ország. A magas természetes szaporodás következtében ma is
évente 1,3-1,4 millió fővel gyarapodik. Az egyiptomiak 2/5-e 14 éven aluli, ami csak növeli
az ellátási gondokat. A termőterület növelése pedig már régen nem tud lépést tartani a
népesség gyarapodásával.
Nézd meg az atlaszodban, hogyan oszlik el a népesség Egyiptom területén!
Az átlagos népsűrűség ugyan nem magas, de a lakosság főként a Nílus völgyében és a
deltavidéken tömörül.
A keresők több mint 90%-a férfi. A mezőgazdaságban, a bányászatban és az iparban
dolgoznak. Régóta megoldatlan problémája az országnak a munkanélküliség, amely a 20%-ot
is eléri. A munkanélküliek a városokba özönlenek, felduzzasztva azok lélekszámát. Kairó
lélekszáma ma meghaladja a 15 milliót, a második legnagyobb városé, Alexandriáé pedig a
3,4 milliót. A területen - a lakáshiány és a szegénység miatt - milliók élnek a szabad ég alatt,
napról napra tengődve. Nem sokat javult a helyzet attól sem, hogy a túlzsúfolt városok
tehermentesítésére az elmúlt évtizedekben több új várost építettek a környező sivatagi
területeken.
Sokan vállalnak munkát a kőolajtermelő országokban (főleg szakmunkások, de orvosok,
mérnökök is). Hazautalásaik az ország jövedelmét közel annyival növelik, mint a Szuezi-
csatorna és az exportbevételek összesen.
Mely arab országokban dolgozik vendégmunkásként sok egyiptomi?
119.1. Egyiptom ütőere, a Nílus, csaknem egész évben hajózható. A keskeny, gyors vitorlások
sok árut szállítanak
119.2. Nyomornegyed Kairó külvárosában. A házaknak gyakran tetejük sincs - igaz, eső igen
ritkán esik
MÉRLEGEN A NAGY GÁT

A rohamosan gyarapodó népesség állandó gondjává tette Egyiptomnak a mezőgazdasági
terület bővítését. Ezt szolgálta az első asszuáni gát megépítése, majd a Nyugati-sivatag
oázisaiban, az Új-völgyben fúrt artézi kutak. A helyzet azonban nem sokat javult.
Elengedhetetlenül szükségessé vált egy olyan létesítmény megépítése, amellyel az öntözött,
művelt területek nagyobb bővítését, a biztonságosabb növénytermesztést és az energiagondok
enyhítését is biztosítani lehetett.
A volt Szovjetunió anyagi és műszaki segítségével (1960-1971 között) megépített új asszuáni
Nagy Gáttal főként a fenti problémákat kívánták megoldani.
A Nagy Gát megépítése után Egyiptom vízgazdálkodása megváltozott. A duzzasztógát
felfogja az áradások vizét, és ezzel megakadályozza a pusztító árvizeket. A víztározó
folyamatosan öntözővizet biztosít a parasztok (fellahok) számára. Az öntözőrendszerek
segítségével új termőföldeket nyertek, és a földek kétszeri hasznosításával a vetésterület is
bővült. Általánosan elterjedtek a nyári kultúrák. Nyáron a gyapoton, rizsen kívül sok
zöldségfélét termesztenek. Nagy cukornádültetvényeket, datolyapálma-ligeteket létesítettek.

Mindez azonban nem oldotta meg a növekvő számú lakosság élelmezését.
A duzzasztógáthoz tartozó erőmű az ország áramtermelésének ötödét adja. Az itt termelt
áramot az öntözőrendszerek működtetésére, illetve az asszuáni bányák és ipari övezet
üzemeinek ellátására használják fel.
A gát és a víztározó azonban felborította a Nílus- völgy ökológiai egyensúlyát. Régen a folyó
áradáskor lerakott iszapja biztosította a földek tápanyag-utánpótlását. Ma a termékeny iszap a
tóban marad és leülepedik. A termőterület így nem kap természetes trágyát. Ennek hiányában
pedig műtrágyázni kell. A hirtelen megnőtt műtrágyaszükségletet viszont az ország vegyi
üzemei már nem tudják kielégíteni. Így Egyiptom Földünk egyik legnagyobb
műtrágyavásárlója lett.
Az öntözéssel is jártak előre nem látott bajok. A túlöntözés miatt mocsarasodás és szikesedés
lépett fel. A Nílus torkolati ágai ma már jóval kevesebb vizet és hordalékot szállítanak a
Földközi- tengerbe. Ezért a delta pusztulóban van, mert a tenger sós vize benyomul a
partszegélyre.
Magyarázd meg, hogyan lehet nagyobb Egyiptomban a vetésterület, mint a mezőgazdasági
haszonterület!
120.1. A vetésterület, a mezőgazdasági haszonterület és ennek egy főre jutó átlaga

Egyiptomban
120.2. A keresők, illetve a GDP megoszlása a gazdaság szektorai között
SOKOLDALÚ GAZDASÁG - ALACSONY JÖVEDELEMMEL

Egyiptom gazdasága az arab világban a legsokoldalúbbnak tekinthető.
Gyáripara sokáig csak a mezőgazdaság termékeit dolgozta fel. Az "arab szocializmus"
megvalósításának
irányába tett politikai kitérő idején (az 1950-es években) szovjet mintára államosításokat és
földreformot hajtottak végre, és iparosítási programba kezdtek. Ekkor létesültek a vas- és
acélkohászat, a cement- és műtrágyagyártás üzemei, illetve a feltárt kőolajkészletek
feldolgozására a kőolaj-finomítók. A Nagy Gát áramát az alumíniumkohók hasznosították. A
gépipar jelenlegi termékskáláján megtalálhatók a közlekedési eszközök, a híradástechnikai
cikkek.
A korábban is fejlett élelmiszer- és textilipar továbbra is megőrizte vezető szerepét. Az ország
világhírű cigarettaipara görög és török dohányt dolgoz fel.
A mezőgazdaság bevételei főként a növénytermesztésből származnak. A terméshozamok - a
gondos kétkezi munkának köszönhetően - magasak. Ennek ellenére az élelmiszerek több mint
felét külföldről kénytelenek beszerezni. Az ország ma egyre inkább külföldi
élelmiszersegélyekre szorul.
Egyiptom legfontosabb növénye, a gyapot, a nyári kultúra növénye. Főként minősége (hosszú
szálai) miatt kelendő a világpiacon. A gyapotot feldolgozó pamutipar Egyiptom vezető
iparága.
Az ősi múltra visszatekintő téli kultúra vezető növénye, a búza nem fedezi az ország
lisztszükségletét.
Az egyiptomi hagyma méltó versenytársa ugyan a magyarországinak, de romlékonysága miatt
csak szárítva szállítható. A téli időszak bőven termő zöldségféléi a paradicsom, a káposzta, a
sárgarépa és az újburgonya.
Az élelmiszer-behozatal és az ipar importigénye miatt az ország külkereskedelmi mérlege
évről évre hiánnyal zárul, az eladósodás mértéke nő.
BEVÉTEL A SZUEZI-CSATORNÁBÓL ÉS A TURIZMUSBÓL

Az Egyiptom északi területeit átszelő Szuezicsatorna komoly bevételeket biztosít az

országnak - annak ellenére, hogy jelentősége az utóbbi évtizedekben csökkent. A legnagyobb
tankhajók ugyanis ma már nem tudják használni.
A több alkalommal átépített, bővített csatorna 162 km hosszú. A hajók csak révkalauzok által
irányított konvojokban közlekedhetnek rajta. Az áthaladási idő 12 óra. Dél felé egy, észak felé
egyidejűleg két konvoj haladhat.
Egyiptom másik fontos jövedelemforrása az idegenforgalom. Történelmének kőbe vésett

csodás emlékeit - Memphisz romjait, Luxor, Théba, Abu Szimbel templomait, Karnak
templomegyüttesét, a fáraók és nemesek titkos temetkezési helyét: a Királyok völgyét, a gízai
piramisokat vagy a mohamedán kultúra emlékeit - évente több mint 3 millióan keresik fel.
121.1. A gízai piramisok. Előttük tevék várják a turistákat
1. Milyen kapcsolatban van Egyiptomban a népességnövekedés a termőterület nagyságával?
2. Melyek a Nagy Gát pozitív és negatív hatásai?
3. Melyek az egyiptomi mezőgazdaság fontosabb növényei? Melyek kerülnek kivitelre?
4. Melyek az ország turisták által leggyakrabban felkeresett területei?
KÜLÖN UTAKON A KÖZEL-KELETEN: IZRAEL ÉS TÖRÖKORSZÁG
FOGALOMTÁR
kereszténység, iszlám, zsidó vallás, újhéber nyelv, csepegtető öntözés, belterjesség, kibuc,
moszav, gyémántcsiszolás, licenc, fizetési mérleg deficitje
A VALLÁSI ALAPON SZERVEZŐDÖTT ÁLLAM: IZRAEL

Izrael olyan területen fekszik, amely három világvallás - a kereszténység, az iszlám és a zsidó
vallás - számára egyaránt szent földnek számít.
A zsidó és a k eresztény vallás ezen a v idéken alakult ki, az iszlám pedig Jeruzsálemet
Mohamed mennybemenetelének szent helyeként tiszteli.
Izrael sohasem volt nagyhatalom, és sokáig nem is volt önálló állam.
1948-ban az ENSZ közgyűlése úgy határozott, hogy a történelmi Palesztina területén egy
zsidó és egy arab államot kell létrehozni. A tervezett palesztin állam kisebb területeit azonban
Jordánia és Egyiptom szerezte meg, így a palesztinok hontalanná váltak. Az 1948-ban
megalakult Izrael fennállása óta többször keveredett háborúba a szomszédos arab országokkal
és az önálló palesztin állam létrehozásáért küzdő Palesztin Felszabadítási Szervezettel. A
nemzetközi erőfeszítések ellenére a palesztin állam máig sem jött létre, és a térségben
állandósultak a konfliktusok.
Izrael lakossága a világ minden részéből áramlott az országba. A bevándorlók eltérő

hagyományokat, műveltséget hoztak magukkal. A nemzetté váláshoz azonban szükség volt a
közös nyelvre. Ezért a régi héberből nyelvújítással a modern élet követelményeinek megfelelő
újhéber nyelvet alakítottak ki. A fiatalabb nemzedék már ezt beszéli.
A sokszínű társadalom legfőbb kötőereje a közös vallás. A lakosság túlnyomó többsége zsidó,
az arabok főleg iszlám vallásúak.
122.1. Palesztinától a mai Izraelig

122.2. A csöpögtető öntözésnél kicsi a párolgási vízveszteség
KEVÉS TERMŐFÖLD, DRÁGA ÖNTÖZŐVÍZ

Izrael földjének több mint 1/3-a terméketlen. Az északi területek mediterrán vagy félsivatagos
ég- hajlata csak öntözéssel teszi lehetővé a növénytermesztést. A vizet a Jordán folyóból
hosszú csővezetéken vezetik ide. Az öntözött földek növelése érdekében hasznosítják a
tisztított szennyvizeket is, és az elektromosan vezérelt csöpögtető öntözést alkalmazzák.
A kevés termőföld és a drága öntözés a belterjesség irányába fejlesztette Izrael
mezőgazdaságát. Nagy szerepe van ebben a nagy értékű, exportképes kultúráknak: a
kerteknek, gyümölcsösöknek. A parti síkságon termesztett jaffanarancs, grapefruit, banán,
avokádó, mangó, gránátalma fontos kiviteli cikke az országnak.
Az állattenyésztést - a közel-keleti országoktól eltérően - korszerű tehenészetek és iparszerű
baromfitenyésztés jellemzik.
KIBUCOK ÉS MOSZAVOK
A kibucok általában jól gépesített gazdaságok - és egyben falusi települések is. Lakói közösen
igazgatják, vagyona a közösség tulajdonában van. A tagok munkájukért ellenszolgáltatásként
szállást, ellátást és zsebpénzt kapnak, és gyerekeik oktatását is a k ibuc irányítja. A kibucok
nemcsak egyszerűen földműves, hanem félig-meddig katonai közösségek is. A kényes határ
menti övezetekben védelmi szerepet is betöltenek.
Több településen megindult az iparosodás, így a mezőgazdasági tevékenység mellett már
feldolgozóüzemeket és szállodákat (kibucszállodák) is működtetnek.
A moszav szövetkezeti alapon szervezett település. Minden család saját háztartását vezeti és
saját földjét műveli. Gépeket és drágább eszközöket azonban közösen vásárolnak, s a
termékeiket a s zövetkezet értékesíti. Mely európai országban tanultál hasonló
szövetkezetekről? Mi a különbség az ott megismert szövetkezetek és a moszavok között?
A HOLT-TENGER SÓJÁTÓL AZ ELEKTRONIKÁIG

Az államalapítás óta Izraelben fokozott mértékben folyik a természeti kincsek feltárása. Nagy
mennyiségben nyernek nyersanyagokat, különféle sókat a Holt-tenger óriási lepárló
medencéiből (sókertek).
Nézz utána! Hol fekszik a Holt-tenger? Hogyan alakult ki vizének magas sótartalma, és mire
használják azt? Hol találkozhatsz Magyarországon a Holt-tengerrel kapcsolatos
hirdetésekkel?
Az ország energiagazdálkodásának alapja az import kőolaj. Miután Izrael nincs jó viszonyban
a kőolajtermelő arab országokkal, ezért azt máshonnan kénytelen beszerezni. Új
energiaforrásként az utóbbi években előtérbe került a napenergia felhasználása. Így például a
Holt-tenger tekintélyes sókészleteit kinyerő lepárlóüzem is napenergiával működik.
Az ipar legfontosabb ágazatai fogyasztási cikkeket állítanak elő. A vezető iparág a
fémfeldolgozás. Termékei a repülőgépek, nehéz- és könynyűfegyverek, katonai felszerelések,
szerszámgépek, háztartási felszerelések. Nagy fejlődésnek indult az elektronikai iparág. A
számítógépek, távközlő- és elektronikai berendezések, mérőműszerek ma már fontos
exportcikkek. Kifejlesztésük az ország saját K+F intézményeinek teljesítménye. Az ország
vegyiparának legfontosabb ágazata a gyógyszergyártás.
Az izraeli könnyűipar világhírű ága a gyémántcsiszolás. A Dél-Afrikából importált

nyersgyémántot teljesen automatizált üzemekben dolgozzák fel, és ékszergyémántként
értékesítik a világpiacon.
A gazdasági élet súlypontja északon, a rendkívül sűrűn lakott parti síkságon van. Itt található
Izrael legnagyobb kikötője is: Haifa. Az ország gazdaságában növekvő jelentősége van a
szentföldi zarándokhelyek idegenforgalmának.
Melyik ország gyémántcsiszolásáról tanultál már?
JERUZSÁLEM: MÚLT ÉS JELEN

A városhoz fűződő különböző vallási kötődések miatt az izraeli-palesztin vitában Jeruzsálem
szerepe kulcsfontosságú kérdés. Izrael - annak ellenére, hogy az ENSZ Tel-Aviv-Jaffát jelölte
ki fővárosnak - 1967-ben elfoglalta a város keleti, arabok lakta felét, benne az Óvárost, és
törvénybe iktatta, hogy Jeruzsálem az ország oszthatatlan és örök fővárosa. Ezt a legtöbb
ország máig sem ismerte el, s így külképviseleteik színhelye Tel-Aviv-Jaffa.
Jeruzsálem keleti részét azonban a palesztinok is - remélt - országuk fővárosának szeretnék.
Jeruzsálemet 3000 évvel ezelőtt a zsidó Dávid király alapította. Utódja, Salamon építette itt az
első templomot. A többször lerombolt és újjáépített templom megmaradt nyugati fala - a
Siratófal - ma a zsidók legszentebb helye.
A keresztények vallásában a város Jézus Krisztus szenvedéstörténetének helyszíne. A Golgota
hegy - ahol később a Szent Sír-bazilikát emelték - ma az Óváros középkorban épített falain
belül található.
A hetedik században élt vallásalapító Mohamed a s zent próféták városának tekintette

Jeruzsálemet. A muszlimok ezért az arab hódítást követően itt építették fel a mai város egyik
szimbólumának is tekintett aranykupolás Sziklamecsetet.
A város azonban minden megosztottsága ellenére átjárható. Palesztinok élnek a k eresztény
negyedben is, amely - csakúgy, mint a muszlimok lakta városrész - a szent helyek mellett
hatalmas bazárként is turisták ezreit vonzza nap mint nap.
HÍD EURÓPA ÉS ÁZSIA KÖZÖTT: TÖRÖKORSZÁG

Törökország területe két kontinensre terjed ki. A Márvány-tenger két keskeny tengerszorosán
(a Dardanellákon és a Boszporuszon) keresztül köti össze Európát és Ázsiát. A két
tengerszoros stratégiai és kereskedelmi szempontból is fontos nemzetközi hajózási útvonal.
Törökország folyamatosan "keresi helyét" Európa és Ázsia országai között. Történelmi
múltja, lakossága, politikai, gazdasági arculata alapján elkülönül a k özel-keleti arab
államoktól, de az iszlám vallás és kultúra miatt a keresztény Európától is.
A mai török állam az első világháború után jött létre. Első elnöke, Kemál Atatürk reformjai
indították el az országot az Európához való felzárkózás útján. Bevezették a latin abc-t, az
európai időszámítást, átszervezték az államigazgatást, az igazságszolgáltatást, törvénybe
iktatták a nők egyenjogúságát. Az iparosodás programja a nemzeti függetlenség gazdasági
alapjait kívánta megteremteni.
Az ország 1952-től a NATO tagja. Az EU-val 1963-ban társulási egyezményt* kötött, és

1996- ban vámunióra lépett.
Ez nagy hatással volt külkereskedelmére, főleg a már meglévő, versenyképes
exportágazatokra (textil-, üveg- és kerámiatermékek gyártása).
A teljes tagsághoz vezető út azonban hosszúnak ígérkezik. A felvétel fő akadálya az ország

Ciprus kérdésében Görögországgal folytatott régi viszálya és a török gazdaság lassú
felzárkózása.
Törökország a Szovjetunió felbomlása után szorosabbra fűzte kapcsolatait a rokon nyelvű

Kaukázus- vidéki és közép-ázsiai szovjet utódállamokkal. Ezek külső áruforgalmuk számára
török területen kívánnak új tranzitútvonalakat nyitni. Az ország - mivel területén ered a Tigris
és az Eufrátesz - stratégiai jelentőségű hatást gyakorolhat az arab országok vízellátására is.
Nézd meg a térképen, mely FÁK-országokkal és mely arab országokkal határos Törökország!
124.1. A Sziklamecset és a Siratófal Jeruzsálemben

124.2. Jeruzsálem óvárosának vallási megosztottsága
KÉTARCÚ MEZŐGAZDASÁG
Az ország lakóinak többsége a mezőgazdaságban dolgozik, bár arányuk folyamatosan
csökken. Milliók özönlenek a városokba vagy vándorolnak külföldre, hogy munkához
jussanak.
A mezőgazdaság vezető ága a növénytermesztés.
A mezőgazdasági befektetések 2/3-a az öntözött területek bővítését szolgálja. További
fejlődés csak a korszerű agrotechnika alkalmazásával érhető el. A modernizálásnak azonban
gátjai az elaprózott, gyengén felszerelt kisparaszti gazdaságok.
Délkelet-Anatóliában - a kb. 6 m illió kurd lakta területen - az elmaradt régió fellendítése

érdekében nagyszabású vízügyi beruházás indult: az Eufráteszen hatalmas duzzasztógátak és
vízerőművek épültek. A tervek szerint a száraz, sivatagos térségben több ezer km2-nyi terület
válik öntözhetővé. Új munkahelyek létesülhetnek és az ország olcsó villamos áramhoz juthat.
Mindezekért azonban nagy árat kell fizetni. A duzzasztások miatt sokan kényszerültek
elhagyni otthonaikat. Ezzel nemcsak a hagyományos kurd életmód kerül végveszélybe,
hanem a festői szépségű, több ezer éve lakott települések és a római kori városmaradványok
is.
Az állatállomány nagyobb része a parasztgazdaságokban található szarvasmarha, de a

gyengébb legelőkön hatalmas juh- és kecskenyájak is legelnek. A birkahús nemzeti eledel, az
állatok gyapjúját pedig a szőnyegszövő háziipar dolgozza fel. Keresett exportcikk az
angórakecske hosszú, selymes gyapja: a mohair.
TŐKÉRE VÁRVA...
Gazdasági fejlettsége alapján milyen jövedelmű országok csoportjába tartozik Törökország?
Mely országokhoz hasonló a külső adósságállománya?
A foglalkoztatottak száma és a termelési érték alapján az ipar legjelentősebb ágazata a textil-,
a ruha- és az élelmiszeripar. Az előbbi termékei - a pamut, a selyem, a szőnyegek - a kivitel
értékének egyharmadát adják.
Az ország leggyorsabban fejlődő új iparága a személyautó- és alkatrészgyártás. A legtöbb
autót Fiat, Renault, Toyota és Hyundai licenc alapján készítik.
A Nemzetközi Valutaalap 2000-ben három éves stabilizációs programmal segítette a gazdaság
magára találását. A program része a külföldi tőke becsalogatása és a privatizáció. A
turizmusból, a külföldön dolgozó vendégmunkások hazautalásaiból, a privatizációból és a
szolgáltatásokból származó bevételek mérséklik a külföldi fizetési mérleg deficitjét.
A török gazdaság területi elhelyezkedését a történelmi kapcsolatok és a természeti környezet
együttesen alakították ki. A legsűrűbben lakott területek északnyugaton, az isztambuli
növekedési pólus tágabb környékén találhatók. A gazdasági aktivitás kelet-délkelet felé

fokozatosan hanyatlik.
125.1. A Kék Mecset Isztambulban

125.2. Üzlet az isztambuli bazárban
125.3. A török kivitel irányai
Az idegenforgalom leglátogatottabb területe a Török Riviéra a Földközi-tenger partján. Sokan

keresik fel Tróját, Pergamont és Bursát is.
A Márvány-tenger mellékének közlekedésföldrajzi gyújtópontjában fekvő 9 milliós

világváros, Isztambul kiemelkedő ipari, kereskedelmi központ és exportkikötő. Iparában a
szakképzettséget kívánó korszerű ágazatok: az elektrotechnika, az elektronika, a
gyógyszergyártás jelentősek. Az ország fővárosa az ázsiai részen fekvő Ankara.
OLVASD EL!
Törökország az egyik legaktívabb földrengészónában, az ún. alpi-himalájai övben fekszik. Ez
a déleurópai és az ázsiai fiatal gyűrthegységek mentén húzódik egészen Indonéziáig. Az
ország területe két szárazföldi kőzetlemez - az eurázsiai és az afrikai - között, az ún. anatóliai
törésvonal felett állandó földrengésveszélynek van kitéve.
1. Mi a különbség a természetes és a mesterséges államalakulat között?
2. Hogyan függnek össze Izrael területén a természeti adottságok és a t ársadalom
tevékenysége?
3. Hogyan alkalmazkodnak a természeti adottságokhoz az izraeli mezőgazdaság települési
formái?
4. Melyek Izrael iparának legfontosabb ágazatai és termékei?
5. Miért mondhatjuk, hogy Törökország földrajzi helyzete stratégiai jelentőségű?
6. Milyen kapcsolatai vannak az országnak az Európai Unióval?
LATIN-AMERIKA
FOGALOMTÁR
centrum, periféria, infláció, adósságállomány, NAFTA, OECD, urbanizáció, monokultúra,
embargó
MERRE HALAD LATIN-AMERIKA?

Idézd fel, mi tartozik Latin-Amerika területéhez! Honnan kapta az elnevezését?
Latin-Amerika igen különböző nemzetgazdaságai hosszas gyarmati múlt után jöttek létre.
Függetlenné válásuk időszakától kerültek az USA érdekszférájába, s lettek később az észak-
amerikai világgazdasági erőtér perifériaterületévé.
Az 1990-es években a l egtöbb ország megnyitotta piacait, és gazdasági-politikai reformokat

vezetett be. Ennek eredményeképpen gyorsan emelkedett a G DP, bővült az export, és
összetétele a f eldolgozóipar termékeinek irányába mozdult el. Az USA-ból és Nyugat-
Európából nagy mennyiségű magántőke áramlott a térségbe. Sok nagyvállalatot, bankot
privatizáltak. (A stratégiai termelővállalatok továbbra is állami kézben maradtak: az olaj
kitermelése Mexikóban és Venezuelában, a rézé Chilében.) Megváltozott a g azdasági
szerkezet: a GDP nagyobb hányadát (60%-ot) a szolgáltatási szféra állítja elő, és csak 1/4-ét a
feldolgozóipar. Csökkent az infláció és a külső adósságállomány, bár az utóbbi mértéke a mai
napig ebben a térségben a legnagyobb.
Latin-Amerika főként mezőgazdasági termékekkel és ásványi nyersanyagokkal van jelen a

világpiacon. A legtöbb ország fő kereskedelmi partnere az USA. Argentína, Uruguay
exportcikkeinek - a húsnak és a nyersbőrnek - és Dominika banánjának legfőbb felvevőpiaca
viszont az EU. A térségen belül az áruforgalomnak csak kis része bonyolódik le, hiszen az
egyes országok termékei hasonlóak. Így eddig az integrációs törekvések is kevés eredményt
hoztak.
Latin-Amerika felemelkedése és bekapcsolódása a v ilággazdaság folyamataiba jelenleg csak
néhány országát és azoknak is többnyire csak egyes területeit érinti.
A kitörési pontot kereső jelentősebb országok: Mexikó, Brazília, Argentína, Venezuela, Chile.
HASONLÓ GONDOKKAL - EGYÉNI UTAKON

Mexikó különleges helyet foglal el Latin-Amerika országai között, mert a NAFTA tagjaként
szorosabban kötődik az észak-amerikai erőtérhez, és küszöbországként elsőként lett az OECD
tagja. A sokáig egyoldalú nyersanyagkivitelhez (kőolaj, fémek) mára felzárkózott az ipar: az
acél-, a cement- és a járműgyártással. Bőséges volt a külföldi tőkebefektetés is - főként az
autóiparban, az elektronikai iparban és az energiagazdaságban. Az ország ma megtermeli saját
élelmiszer-szükségletét, sőt az USA-nak is szállít. Mexikóban nagy a népességnövekedés és a
belső vándorlás. Az utóbbi következménye, hogy a népesség közel háromnegyede városlakó.
Mexikóvárosban - a fővárosban - több mint 20 millió ember él, jórészük megdöbbentő
nyomornegyedekben, füstöt okádó gyárkémények árnyékában. Az iparban foglalkoztatott
mexikóiak több mint fele a város kohászati, vegyi-, cement-, elektronikai és könnyűipari
üzemeiben dolgozik.
Brazília számos ásványkincsből igen gazdag készletekkel rendelkezik. A legfontosabb a
vasérc. Ez adja az ország legkeresettebb világpiaci termékeit előállító vaskohászat
nyersanyagát is.
Brazíliai összes gyáripari termelésének közel egynegyedét a gépgyártás és a járműipar teszi
ki. Brazília a fejlődő országok legnagyobb gépkocsigyártója. Az autógyártás transznacionális
vállalatok kezében van. A feldolgozóipar húzóágazata viszont az elektronika. A
részegységgyártó és összeszerelő üzemegységek mellett már megindult az elektronikai
fogyasztási cikkek gyártása is. A mezőgazdasági termékeket feldolgozó ipari ágazatok közül a
cukorgyártás és a textilipar emelkedik ki.
Az ország Dél-Amerika legerősebb politikai és gazdasági hatalma. Szélsőségesen nagyok
viszont gazdaságának területi különbségei, illetve a társadalmon belüli
jövedelemkülönbségek. Délkelet- Brazília iparilag legfejlettebb területe Sao Paulo és
környéke. Sao Paulo jelenleg a Föld leggyorsabban fejlődő városa és az egyik legfontosabb
nemzetközi pénzügyi központ Dél-Amerikában. Itt találjuk az ország legnagyobb autógyárát
és a Ford, a General Motors, a Daimler- Benz leányvállalatait.
127.1. A kereskedések és a tőkebefektetések fő irányai Latin-Amerikában
Rio de Janeiro, a világ egyik legszebb fekvésű metropolisza sokáig a főváros szerepét is
betöltötte. A gyorsan fejlődő szolgáltatások, a tenger, a csillogó éjszakai élet a turisták egyre
növekvő áradatát vonzza a városba. A jelenlegi - előre elkészített tervek alapján épült -
fővárosban, Brasíliában főként könnyűipari üzemek működnek.
Délkelet-Brazília az exportra kerülő mezőgazdasági termékek fő termőterülete is. Innen kerül

világpiacra a kávé, a cukor, a gyapot és a banán nagyobb hányada. (A cukornádból a benzin
helyettesítésére alkoholt is készítenek.) Itt van az intenzív állattenyésztés fő területe. Brazília
szarvasmarha- állománya a legnagyobbak egyike.
Az ország elmaradottabb északkeleti körzetében fejletlen az ipar, kevés a munkaalkalom. A
paraszti tömegeket a nagybirtokrendszer és a gyakori aszály is sanyargatja.
A gazdagság és a nyomor ellentétei a városokban a legszembeötlőbbek. A nyomorgó milliók,

a favelalakók deszkabódékban, kartonból, bádogból készült viskókban, a gazdagok viszont
őrzött, védett, fényűző lakónegyedekben élnek.
Ásványkincsekben bővelkedő ország Venezuela és Chile is. Venezuela bevételeinek fele a

kőolajból és lepárlásának termékeiből származik, amelyek a főváros, Caracas kikötőjéből
indulnak az USA és Európa felé. Chile exportbevételeinek 40%-át a r ézérc adja. Miután a
kőolaj és a nyersanyagok világpiaci ára hullámzó, a két ország jövője attól függ, hogy át
tudják-e gazdaságukat alakítani, megtanulnak-e "több lábon állni". Bolívia kivitelében az
ónérc jelentős.
UNJÁK A BANÁNT?
Közép-Amerika országainak többségében a mezőgazdaság termeli ki a nemzeti jövedelem
nagyobb hányadát. A területükön meghonosodott ültetvényes gazdálkodás egy-egy növény
termesztésére szakosodott: monokultúrás jellegű. Legjellemzőbb növényük alapján ezeket az
országokat banánköztársaságoknak szokták nevezni. (Az elnevezést eredetileg Honduras
kapta.)
A banánra vagy más növényre épülő monokultúrás gazdálkodás a termékek világpiaci árának
függvényében folyamatosan és erősen hatott ezeknek az országoknak a fejlődésére. A külföldi
társaságok pedig - amelyek a termesztést, a s zállítást, az értékesítést végezték - gyakran
befolyásolták a banánköztársaságok kormányainak működését is.
A térség országaiban még ma is jelentős a banán, a kávé vagy a cukornád termesztése, de
mindegyik keresi saját útját gazdaságának fellendítésére.
128.1. A GDP változása néhány dél-amerikai országban

128.2. Ónbánya Bolíviában
128.3. Rio de Janeiro látképe
Guatemalában a kávé-, gyapot- és banántermelés mellett fejlődésnek indult a feldolgozóipar.

Honduras kivitelében ugyan még a legfontosabb a banán, de egyre több garnélarákot és
homárt szállít az USA piacaira. Jamaica a bővében lévő bauxit, valamint cukor, banán, kávé,
kakaó exportján kívül zöldséget, virágot termeszt és az idegenforgalomból egészíti ki
bevételeit.
Ezeknek az országoknak a birtokszerkezete egyébként példája az ún. köz ép-amerikai

modellnek, amelyben a társadalom maroknyi gazdag földbirtokosra és szegényparaszti
tömegre különül.
Costa Rica e b irtokmegosztás ellenpéldája, s a térség legszilárdabb demokráciája. Valaha

elsőként kezdett el kereskedelmi célból banánt és kávét termeszteni, s e két termény ma is fő
kiviteli cikke. Bauxit-, kén- és vasérclelőhelyei és idegenforgalmi adottságai további
fejlődésének lehetőségeit rejtik magukban. Az ország - vízerőműveinek jóvoltából - majdnem
teljesen megtermeli energiaszükségletét. Közép-Amerikában egyébként itt a l egalacsonyabb

az írástudatlanok aránya.
A karibi szigetvilág "különutas" országa, Kuba a világ egyik legnagyobb cukornádtermelője.

Exportbevételeinek 80%-a a cukorból származik. Másik fontos kiviteli cikke sokáig a dohány
volt, de ma már ennél nagyobb a citrusfélék szerepe.
Az ország évtizedekig a Szovjetunió érdekkörébe tartozott. A volt Szovjetunió támogatásának
megszűnése után kialakult gazdasági válságból azonban a mai napig nem tudott kilábalni.
Ebben az USA gazdasági embargója* is szerepet játszik.
OLVASD EL!
Kolumbia földje ásványkincsekben igen gazdag. Az ország a Föld smaragdkereskedelméből
85%-kal részesedik, emellett a világ kilencedik aranytermelője. Szénből és a venezuelai határ
mentén feltárt kőolajból, földgázból is egyre többet exportál. Gazdag szénkészlete segítette
hozzá saját acéliparának megteremtéséhez.
Kolumbia neve azonban főként a kávéval forrt össze. A legkiválóbb kávéfajták ugyanis itt
teremnek. Az exportbevételek kb. egyharmada származik ebből.
Nem kívánt "hírnevet" szerzett viszont az ország a kábítószer előállítása területén. Az északi
partvidékeken nagyüzemi módon folyik a marihuána termesztése. A középső tájak a
kokacserje termőterületei, de kokalevelet csempésznek ide Peruból és Bolíviából is, amit a
hazai terméssel együtt kokainná dolgoznak fel és exportálnak. Kolumbiából származik a világ
kokainforgalmának 80%-a és a mákból készült heroin jelentős része is.
Az amerikai Kábítószer-ellenes Hivatal a kolumbiai kormánnyal együtt igyekszik véget vetni
a kábítószer-kereskedelemnek. Elpusztítják az ültetvényeket, elfogják a szállítmányokat.
Pozitív változások azonban nehezen remélhetők e téren, mert az ott élő parasztoknak ez az
egyetlen bevételi forrása. Ráadásul a kábítószer-kereskedelem összefonódott a bűnözéssel. A
kormány pedig hiába ajánl alternatív növényeket a farmereknek, mert gyorsan kiderül, hogy
ezeket képtelenség eladni a fejlett országok védett piacain.
1. Melyik latin-amerikai országok rendelkeznek gazdag ásványkincsvagyonnal? Hogyan
hatott ez a gazdasági fejlődésükre?
2. Milyen tényezők akadályozzák ma felemelkedésüket?
3. Hasonlítsd össze Mexikó és Brazília gazdaságát!
4. Milyen átalakulások jellemzik ma a volt banánköztársaságok országait?
129.1. Készül a világhírű kubai szivar
KIS HELYEK - NAGY JELENTŐSÉGGEL
FOGALOMTÁR
adóparadicsom, területen kívüli (off-shore) pénzügyi központ, pénzmosás
ADÓPARADICSOMOK - "TERÜLETEN KÍVÜL"

A kedvező adózási feltételeket biztosító adóparadicsomok és a széleskörű szolgáltatást nyújtó
off-shore (területen kívüli) pénzügyi központok nagyságukhoz képest világviszonylatban is
kiemelkedő gazdasági szerepet játszanak.
Az off-shore cégek működését nem akadályozzák államhatárok, politikai vagy vallási

ellentétek, ráadásul a befektetőknek adóelőnyöket, lazább pénzügyi ellenőrzést és titoktartást
biztosítanak.
Az elmúlt 20 év információs forradalma megkönnyíti a nemzetközi pénzügyi szolgáltatások
elérését. Mára az off-shore "iparág" hatalmas, virágzó ágazattá nőtt. Értékét tekintve
valamilyen módon a világ pénzügyi tranzakcióinak kb. a felében vesz részt.
MIÉRT KERESETTEK AZ ADÓPARADICSOMOK?

Néhány példa arra, hogy miért előnyös az adóparadicsomokban letelepedni, vállalkozást
alapítani:
- mert az anyaországénál alacsonyabbak az adókulcsok;
- az ott bejegyzett cégek az anyaországban külföldinek minősülnek, és így adómentességet
élvezhetnek;
- a megtakarított pénz a banki titoktartás miatt biztonságba helyezhető oda;
- politikai biztonsága kellő garancia;
- alacsony bérköltségű, de szakképzett munkaerőt és fejlett infrastruktúrát kínál;
- ösztönöz a különleges befektetésekre;
- a globalizálódó pénzpiac és a mindenütt hozzáférhető információ a legelőnyösebb
megoldásokat teszi lehetővé;
- a gazdasági előnyök mellett az ország különleges látnivalókat, egzotikumokat is kínál.
130.1. A Föld legjelentősebb adóparadicsomai. Egyeztesd az atlasz tematikus térképével!
Az adóparadicsomok szolgáltatói különleges megbízásokat is ellátnak ügyfeleik számára.

Például:
- titkos vállalatok ügyeinek intézése;
- ingatlanvásárlás lebonyolítása az egész világon;
- a legkedvezőbb adószabályok kiválasztása;
- repülőgépek és hajók regisztrálása;
- adótervezés és vagyonkezelés;
- speciális befektetések;
- tőzsdei bejegyzések;
- biztosítási ügyletek;
- export-import lebonyolítása;
- természeti erőforrások kiaknázása;
- projektek finanszírozása;
- szellemi tulajdon (szerzői jog, szabadalom, szoftver) kezelése.
NÉHÁNY KONKRÉT PÉLDA

Tőzsdei bejegyzés
Egyes országok politikai és gazdasági bizonytalanságai miatt a nagyvállalatok úgy próbálják
meg a kockázatukat csökkenteni, hogy működésüket és vagyonjogaikat off-shore területre
helyezik át. Például sok vállalatnak adott otthont ilyen okok miatt Bermuda és Luxemburg.
Külföldi beruházás
Ha a beruházásokat olyan leány-, illetve társult vállalatokban tartják, amelyek részvényei
szabadon átruházhatók, a befektetés értékesítése jelentős kedvezményekkel jár.
Például ha egy mauritiusi off-shore cég indiai társaságokba ruház be, élvezheti a Mauritius és
India közötti kettős adózás elkerüléséről szóló szerződés előnyeit. Így az osztalék kifizetésére
kivetett forrásadó 25%-ról 15%-ra csökken. Ráadásul a beruházás Indiában történő
értékesítését nem terheli tőkenyereség- adó.
Ingatlan- és földtulajdonjog
Az off-shore társaságokra átruházott ingatlan- és földtulajdonjog sok adóelőnnyel járhat.
Például elkerülhető a tőkenyereségi, az örökösödési és a vagyonátruházási adó. Ez utóbbiak
jelenleg rendkívül magasak pl. Franciaországban, Portugáliában, Spanyolországban.
Munkáltató társaságok
Sok társaság vesz igénybe off-shore cégeket külföldi kiküldetésben dolgozó munkatársainak
alkalmazására. Ezzel csökkenthetik a b érfizetésselutazással kapcsolatos adminisztrációs
költségeket.
Hajóregisztráló társaságok
A20. század eleje óta használják a területen kívüli társaságokat jachtok és hajók bejegyzésére
pl. Libériában és Panamában. Korszerű regisztrációs lehetőségeket nyújtanak alacsony
bejegyzési díj ellenében, ugyanakkor a hajózási-bérbeadási tevékenységből eredő jövedelmek
adómentességét is biztosítják pl. Cipruson, a Bahamákon, a Seychelle-szigeteken, Belizén,
Mauritiuson.
Hasonló lehetőséget kínálnak a repülőgépek bejegyzésében is pl. az Egyesült Királyságban, a
Kajmán- és a Seychelle-szigeteken, Bermudán.
131.1. Alegnagyobb kereskedelmihajó-parkkal rendelkező országok (millió

bruttóregisztertonna). Mely országoknál jellemző a csökkenés, és hol nagymértékű a
növekedés?
131.2. Off-shore társaságok alapítása az ezredfordulóig. Keresd meg az atlaszodban a
helyeket! Nézz utána, hol hallottál az utóbbi időben ilyen társaságokról!
SEYCHELLE, AZ ÁLOMSZIGETEK
Seychelle mint "strandország" nevezetes. Néhány tucat lakott szigetből és lakatlan
korallzátonyokból áll. Maga a Paradicsom! Ezt a 75 ezer főnyi lakosság is tudja, s belátták,
hogy csak az idegenforgalommal érdemes foglalkozniuk. Húszezren élnek az évente
odalátogató 120 e zer turistából. Szerencse kell hozzá, hogy valaki beférjen ebbe a keretbe,
mert nem fogadnak többet. Rájöttek, hogy többet ér a pénznél, ha megőrzik a paradicsomi
állapotokat, ha nem engedik beszennyezni a tengerpartokat. Ezzel a jövőjüket mentik meg.
Nem halásznak. A halászati jogot bérbe adták az Európai Uniónak. Nem működtetnek
főiskolát, egyetemet, de az arra érdemeseket külföldön, a legjobb intézményekben taníttatják
ösztöndíjjal.
Sok multimilliomos vásárol a szigeteken villát, de a tengerpart nem eladó! Nyitott mindenki
számára.
A szigeteken sok a látnivaló. A Madarak szigetére csak külön engedéllyel, megadott
időpontokban lehet belépni. A látogatók nem gyűjthetnek kagylót, tilos a dohányzás is. A
kijelölt útról tilos letérni. Máshol a védett pálmaligetben ámulhat a látogató a 300 éves
óriások között.
A pálmák jelölik ki az építkezés határát is: az épülő szállodák nem "nőhetik túl" a környék
legmagasabb pálmafáját. Békések a h atalmas pókok, a gekkók, amelyek felfalják a
szúnyogokat. Nyugalom van.
KEDVEZŐ HELYEN
A Földközi-tenger és az Atlanti-óceán találkozásánál fekvő Gibraltár stratégiai helyzete miatt
igen jelentős katonai támaszpont.
711-1309 között az arabok befolyása alatt állt. Később spanyol uralom alá került, akik az
erődítmények megerősítésével hosszú időre bevehetetlenné tették. A spanyol örökösödési
háborúban a brit flotta foglalta el Gibraltárt, s így 1714 óta a brit korona gyarmata.
A 6 km 2-nyi országnak 31 e zer lakosa van. Hivatalos nyelve az angol. Gazdasága a
turizmusra és a t engeri kereskedelemre támaszkodik. Mindezeket jócskán kiegészítik a
pénzügyi szolgáltatásokból származó bevételei. A befektetők számára elsősorban az off-shore
cégek adómentessége csábító. Például a nem helyi lakos által alapított vállalat adómentességet
élvez 25 évig. Ugyanez vonatkozik a jogdíjra, a kamatbevételre. A tőkenyereség és az
adomány sem adóköteles.
132.2. Gibraltár látképe a híres Sziklával

132.1. Adó- és turistaparadicsom: a Seychelle-szigetek
132.3. Hogyan lesz a "pénzmosás" végén "tiszta" a pénz?
VÉGE A PARADICSOMI ÁLLAPOTOKNAK?

Az adózás alól kivont jövedelmekkel az off-shore központok a tőkeszegény országoknak
évente mintegy 50 milliárd dollár veszteséget okoznak. Az ázsiai pénzügyi válság óta a fejlett
nyugati államok igyekeznek a globális gazdaságnak megfelelő egységes és átlátható
nemzetközi pénzügyi rendszert kiépíteni. Ez alól az eddig virágzó adóparadicsomok egyre
nehezebben tudnak kibújni.
A világ legfejlettebb országait tömörítő OECD nyilatkozatban szólította fel az
adóparadicsomként emlegetett országokat, hogy közelítsék adórendszerüket a legfejlettebb
államokban alkalmazott adózáshoz. 2000 óta nyilvánosságra hozzák azoknak az országoknak
a listáját, amelyek erősen érintettek a pénzmosással kapcsolatos ügyekben, illetve ahol káros
adópolitikát folytatnak. Ennek hatására több országban megszüntették a névtelen betéteket
(pl. hazánkban is), máshol a külföldi betétesek esetében bevezették a forrásadót.
A bizottsági jelentés mérföldkő lehet egy globális adóközösség létrehozásában. A bizalom és
az adóhatóságok közötti együttműködés eredménye lehet, hogy az adófizetőknek nem kell
azok helyett
fizetniük, akik elkerülik az adózást.
1. Milyen szerepkörökkel működnek az adóparadicsomok?
2. Rendezzetek vitát, érveljetek az adóparadicsomok mellett és ellen!
3. Nézz utána, milyen adófajtákat alkalmaz a magyar adórendszer!
4. Mit jelent a "pénzmosás", a láthatatlan jövedelem?
5. Mi a véleményed a nálunk bejegyzett külföldi cégeknek nyújtott adókedvezményről?
Mi az USA gazdaságának fő hajtóereje? ??Milyen új szerepkörök jelentek meg az ország

hagyományos gazdasági körzeteiben? Mely térségekre tevődtek át a növekedési pólusok?
Melyek az észak-amerikai erőtér perifériaterületei?
Melyek voltak az Európai Unió kialakulásának legfontosabb állomásai? Mi adta a mintát
gazdasági integrációjukhoz? ??Mely országok az EU tagjai? ??Hol található az EU
centrumtérsége? Mely országai alkotják a perifériát? Vizsgáld meg a regionális eltéréseket az
EU-ban! ??Mi az EU agrárpolitikájának fő célja? ??Milyen térségek felzárkózását

támogatják?
Hogyan függ össze a transznacionális vállalatok tevékenysége a világvárosok kialakulásával?
??Milyen szerepköröket egyesít magában a h ollandiai Randstad agglomerációja? Mely
országok mely térségeivel kapcsolódik össze a patkóváros? ??Milyen változások mutatják a
Ruhr-vidék hanyatló térségében az átalakulást? ??Milyen okokra vezethetők vissza a
peremterületek országaiban meglévő regionális különbségek? Mi a gazdaság húzóágazata
Írországban, Görögországban, Spanyolországban? ??Melyek a Benelux országok hasonló és
eltérő vonásai? ??Milyen szerepe van Svájc gazdasági életében a tercier szektornak? Főként
mely iparágakba irányulnak a kutatási-fejlesztési befektetések?
Mi jellemzi Japán magterületét? ??Hogyan kívánják felzárkóztatni a fejlődésből kimaradt
térségeket? ??Miben mutatkozott meg a J apán gazdasági életében bekövetkezett visszaesés?
??Hová irányulnak az ország működőtőke- befektetései?
Melyek az újonnan iparosodott ázsiai országok gazdaságainak hasonló vonásai? ??Mely
országok alkotják a "kistigriseket"? Mely országok tartoznak az újonnan iparosodó országok
második köréhez?
Mely térségek összekapcsolódása jelzi a gazdasági övezetek - a globalizálódó térségek -
kialakulását Ázsiában?
Hogyan befolyásolta a fejlődő országok gazdasági fejlődését a gyarmati múlt? ??Mely
országok választották a tőkeigényes gazdasági fejlesztést? Mely országok számára járható út a
munkaerő-igényes iparágak fejlesztése?
Miért alacsony a születéskor várható élettartam sok fejlődő országban az újszülöttkori
halálozások csökkenése ellenére? ??Milyen gondokat okoz a fejlődő országokban a
túlnépesedés? ??Miért nő rohamosan a városlakók aránya? Milyen városkép jellemző a
túlnépesedett nagyvárosokra? Említs példákat!
Miért nem tudják visszafizetni a felvett hiteleket a fejlődő országok? ??Milyen hatással van
fejlődésükre etnikai összetételük, vallási megosztottságuk? ??Kísérd figyelemmel az
újságokat, a tévé hírműsorait - milyen etnikai vagy vallási ellentétek miatti háborúkról, belső
harcokról tudósítanak!
Miben tér el a fejlődő országok gazdaságának szerkezete a fejlett országokétól? ??Hová
irányulnak a külföldi tőkebefektetések? ??Mi jellemző a fejlődő országok energiatermelésére
és energia-felhasználására?
Milyen gondokat okoz a hiányzó infrastruktúra? ??Milyen környezeti problémák jelentkeznek
a fejlődő országokban?
Hasonlítsd össze Kína és India társadalmi-gazdasági jellemzőit (segít az atlasz): GDP-jük egy
főre jutó értéke; adósságállományuk; népesedési helyzetük; fejlődő térségeik; környezeti
válságterületeik, a környezet szennyeződése szempontjából.
Milyen kapcsolatban vannak a közel-keleti országok a kőolajjal? ??Mely szervezet tömöríti a
kőolaj-kitermelő országokat? ??Tedd mérlegre az asszuáni Nagy Gát pozitív és negatív
hatásait Egyiptom gazdaságában! ??Hogyan kovácsolódott nemzetté Izrael földjén a zsidó
népesség? Milyen jellegzetes mezőgazdasági települések, gazdálkodási formák jöttek létre
Izraelben? ??Mi adja Törökország stratégiai jelentőségét?
Milyen termékekkel vesz részt Latin-Amerika a világkereskedelemben? ??Miért nem jelentős
a latin-amerikai országok egymás közötti kereskedelme? ??Mely ipari ágazatokban jelentek
meg a működőtőke-befektetések Mexikóban, Brazíliában? ??Hogyan befolyásolta a közép-
amerikai országok fejlődését a monokultúrás gazdálkodás? Melyek az egyes országok
monokultúrájának fő növényei?
Mit biztosítanak a "területen kívül" működő adóparadicsomok a befektetőknek?

NÖVEKEDÉSI PÓLUSOK
MŰKÖDŐ TŐKE
INTEGRÁCIÓ
AGRÁRPOLITIKA
REGIONÁLIS
GAZDASÁGPOLITIKA
TRANSZNACIONÁLIS
VÁLLALAT
AGGLOMERÁCIÓ
HÚZÓÁGAZAT
TERCIER SZEKTOR
ÚJONNAN IPAROSODOTT
ÉS IPAROSODÓ
ORSZÁGOK
GLOBALIZÁCIÓ
TŐKEIGÉNYES
IPARI ÁGAZATOK
MUNKAERŐ-IGÉNYES
IPARI ÁGAZATOK
TÚLNÉPESEDÉS
ADÓSSÁGVÁLSÁG
TÁRSADALMI
ELLENTÉTEK
GAZDASÁGI SZERKEZET
INFRASTRUKTÚRA
DEMOGRÁFIAI HELYZET
KÖRNYEZETI
VÁLSÁGTERÜLET
KIBUC
MOSZAV
MONOKULTÚRA
OFF-SHORE KÖZPONT
IV. fejezet
MAGYARORSZÁG AZ ÚJ ÉVEZRED
ELEJÉN
TÁRSADALMI-GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÜNK FŐ ÁLLOMÁSAI

OLVASMÁNY
Európa nyugati és keleti területeinek fejlődése már a feudalizmus korai szakaszában is

lényeges eltéréseket mutatott. S bár a 15. századig a közeledés jegyei voltak meghatározóak, a
különbségek soha nem tűntek el. Kelet-Közép-Európa országai, így Magyarország is, több
lépéssel lemaradva követték a nyugati mintát, miközben a régió sajátosságai mindvégig
jellemzőek maradtak.
Az árutermelés kibontakozása, a v árosiasodás, a p iaci kapcsolatok szélesedése
Magyarországon is fejlődést mutatott, de a mezőgazdasági termelés mellett az ipar fejlesztése
kezdettől fogva háttérbe szorult. A céhek csak későn és korlátozott számban jelentek meg a
magyar gazdaságban, és ennek társadalmi következménye a nagyszámú, erőteljes polgárság
hiánya lett. A kialakuló európai munkamegosztásban úgy jelentünk meg, mint a

mezőgazdasági termények, illetve az ipari nyersanyagok szállítói és a nyugati iparcikkek
felvásárlói.
A földrajzi felfedezéseket követően jelentősen átalakult Európa gazdasága. Nyugat-
Európában kialakultak a tőkés termelés feltételei, a céheket manufaktúrák váltották fel, a
kereskedelem világméretűvé szélesedett.
Az iparosodó Nyugat gyarapodó lélekszámú nagyvárosaival, nagy létszámú hadseregeivel az
élelmiszerek kielégíthetetlen fogyasztójává vált. A kibontakozó agrárkonjunktúra nálunk is a
mezőgazdasági termelés növelésére ösztönzött. Ez azonban nem a termelés minőségi
átalakítását, hanem a feudális viszonyok megmerevedését segítette elő.
A150 éves török uralom tragikus megtorpanást hozott hazánk fejlődésében. A 17. század
végén a Kárpát-medencébe érkező utazót megdöbbentő kép fogadta. Az egykor
legtermékenyebb tájaink - a Temesköz, Békés és Arad vármegye - teljesen elnéptelenedtek.
(Az 1 km 2-re jutó lakosok száma nem haladta meg az 5 főt.) Puszták, mocsarak, lápok
borították a korábbi szántóterületeket. A két háborús évszázad (16-17. sz.)
következményeként az ország összlakossága alig haladta meg a Mátyás-korabeli 5 milliót. A
termelés nemcsak a polgárosodó Nyugathoz, hanem a Habsburg-tartományokhoz képest is
rendkívül elmaradott volt.
A Rákóczi-szabadságharc vereségét (1711) követően hazánkban állandósult a Habsburg-
dinasztia uralma. Akövetkező évtizedek gazdasági fellendülése csak némi javulást, nem pedig
alapvető változást hozott.
136.1. Budán, az egykori hajóhíd helyén 1842-1849 között épült fel az első állandó híd, a
Lánchíd
A benépesítést (a betelepítést, a bevándorlást és a belső vándorlást) követően megindult a
termelés az elnéptelenedett területeken is. A folyamat alapvető változást eredményezett a
népesség összetételében. A gyors népességgyarapodás következtében a magyarság
kisebbségbe került saját hazájában. A nemzetiségek számaránya az 50%-ot közelítette, ami a
későbbiekben komoly politikai konfliktusok forrásává vált.
A18. század második felére fellendült a s zántóföldi termelés, elterjedt a kapásnövények (a
kukorica, a burgonya és a dohány) termesztése, előretört az istállózó állattartás. Már nem
fenyegetett éhínség, csökkent a járványok veszélye. Az ipari fejlődés azonban messze
elmaradt a nyugati színvonaltól, amit leginkább a céhek újjáéledése jelzett. A tőkés viszonyok
kialakulását a szűk hazai piac és a tőkehiány gátolta. Ausztria, a Habsburg Birodalom
tartományai és Magyarország között sajátos munkamegosztás működött, amelyben hazánk az
"éléskamra" szerepét látta el, biztosítva az élelmiszert és az olcsó nyersanyagot. Ezt az
állapotot rögzítette Mária Terézia vámrendelete (1754), tovább nehezítve az ipar fejlődését,
súlyos torzulásokat okozva a magyar gazdaságszerkezetben.
A reformkor alapvető változásokat indított el az ország életében. Kihasználva a bővülő piaci
lehetőségeket, az 1830-as évekre fellendült és tömegessé vált a mezőgazdasági árutermelés,
bővült az exportra szánt termékek köre. Az eddig meghatározó élőállat-kivitel mellett egyre
nagyobb szerepet kapott a gyapjú, a n yers- és félkész termékek exportja. A mezőgazdasági
árutermelés növekedéséből származó haszon elsősorban a terménykereskedők kezén
halmozódott fel, akik bevételeiket az ország infrastruktúrájának - vasútépítés,
folyamszabályozás, hidak, utak építése, bankok alapítása - fejlesztésére fordították. 1846-ban
útjára indult az első gőzvontatású vasút Pest és Vác között, majd ezt követte a Pestet
Szolnokkal összekötő vonal kiépítése. Vásárhelyi Pál irányításával kezdetét vett a T isza
szabályozása.
E kezdeményezések találkoztak a reformkor kiemelkedő politikusainak törekvéseivel. A
"legnagyobb magyarként" tisztelt Széchenyi István maga is oroszlánrészt vállalt a közlekedés
fejlesztésében - a Tisza-szabályozás, a dunai gőzhajózás, a Vaskapu hajózhatóvá tétele, a

Pestet Budával összekötő első állandó kőhíd (Lánchíd) építésének kezdeményezése -, de az ő
érdeme az első gőzzel hajtott hengermalom megépítése is.
A gazdaság más ágazataiban is szembeötlő volt a fejlődés. Megkezdték működésüket az első
papírgyárak és cukorfőző üzemek, a vasipar termelése pedig néhány év alatt
megkétszereződött. A gazdaság gyarapodását gyors városiasodás kísérte. Pest lakosságának
ugrásszerű növekedése és országos központtá válása a belső piac szerveződését mutatja.
Nyugat-Európával összevetve azonban még mindig jelentős volt az elmaradásunk.
137.1. A francia Eiffel tervei alapján épült Nyugati pályaudvar 1877-ben készült el
137.2. A reformkor kiemelkedő államférfija Széchenyi István (1791-1860), a "legnagyobb
magyar"
Mind e változások közepette egyre erőteljesebben fogalmazódott meg a polgári átalakulás és a

nemzeti függetlenség követelése. Megkésve, de megindult nemzetté válásunk, és megtettük az
első lépéseket a tőkés viszonyok kiépítésének irányába.
Az 1848-as forradalom alapvető változásokat hozott hazánk életében, végleg elsöpörve a
feudális viszonyokat (felszabadultak a jobbágyok, megszűntek a nemesség több évszázados
kiváltságai). A szabadságharc bukása és a visszatérő önkényuralom késleltette a kapitalizmus
térnyerését.
Az európai politikai változások (olasz, német egyesítés) hatására a Habsburg Birodalom csak
a magyarokkal kötött kompromisszum révén tudta megtartani eddig betöltött helyét. Az 1867-
es kiegyezés megteremtette az Osztrák-Magyar Monarchiát (OMM), amely lakosságát (35
millió) és területét (600 000 km2) tekintve Európa 3., illetve 2. hatalma lett.
A stabilizálódott politikai helyzet meghozta a külföldi tőkések befektetőkedvét. 200 éves
késéssel, de megindult a tőkés fejlődés, amelynek üteme meghaladta az európai átlagot.
Végbement a mezőgazdaság korszerűsítése, a gyáripar kiépítése, a közlekedés modernizálása.
A kiépülőhitelszervezet a magyar gazdaság leggyorsabban fejlődő ágazata lett. A fejlődés
következtében 1913-ra Magyarország felzárkózott a k özepesen fejlett agrár-ipari országok
sorába.
Elemezd a történelmi atlaszodban a Magyarország kultúrája 1849-1918 között című térképet!
Az első világháború azonban derékba törte ezt a biztató fellendülést. A háború elvesztése az
OMM széteséséhez vezetett. A független magyar állam létrejötte egyben a történelmi
Magyarország felbomlását jelentette. A trianoni békeszerződés következtében az ország
területe harmadára (282 ezer km2-ről 93 ezer km2-re), lakossága pedig kevesebb mint felére
(kb. 21 m illióról 7,6 m illióra) csökkent. Különösen fájdalmas volt, hogy több mint 3 millió
magyar ajkú került a szomszédos országok fennhatósága alá.
Kövesd a történelmi atlaszod segítségével a vasúthálózat fejlődését 1846-1914 között és
Magyarország gazdaságát 1910 körül!
A háború végére kialakuló gazdasági válságból hosszú ideig lehetetlen volt a kilábalás. A
békés termelésre való átállás, az infláció megfékezése a Trianon teremtette feltételek
közepette óriási nehézséget jelentett.
A Monarchia szétesésével az Ausztriával alkotott gazdasági egység is felbomlott. Súlyos

aránytalanságok keletkeztek az ország belső szükségletei és az egyes ágazatok termelési
kapacitása között.
138.1. A "történelmi" és a "trianoni" Magyarország határai

Míg pl. a magyar textilipar a h azai kereslet töredékét tudta csak kielégíteni, addig
élelmiszeriparunk az egész Monarchia ellátására rendezkedett be. Világszínvonalú
malomiparunk évi 65 millió mázsa gabona őrlésére volt felkészülve, maradék
szántóterületeinken viszont évente mindössze 20-28 millió mázsa termelése volt lehetséges.
Nehezítette a helyzetet felvidéki és erdélyi bányavidékeink elvesztése is. A területcsökkenést
követően vaskohóink 31%-a maradt magyar területen, míg vasérctermelésünknek mindössze
11%-a.
Az 1920-as években ha lassan is, de megtörtént gazdaságunk újjászervezése. Egyes, korábban

fejletlen ágazatok (pl. a textilipar) termelése az új beruházások hatására fellendült, míg más
ágazatok (pl. az élelmiszeripar) az igényekhez igazodva csökkentették termelésüket. Új
cikkekkel lépett a piacra a nehézipar. A Ganz motorvonatai külföldön, a Csepel
motorkerékpárok pedig belföldön voltak keresettek. Új ágazatként jelent meg az
elektrotechnika. Az Egyesült Izzó izzólámpái a világpiacra is betörtek. 1924-ben 250 millió
aranykorona népszövetségi kölcsön felvételére került sor, és megindult országunk pénzügyi
helyzetének stabilizálása. Az új fizetőeszköz 1927-ben a pengő lett.
A gazdasági talpra állás nem volt tartós, mert előbb a világgazdasági válság (1929-33) tette
hazánkat a "hárommillió koldus" országává, majd a második világháború okozott végzetes
törést. A rossz oldalra sodródva ismét a vesztesek között érte meg lerombolt és kifosztott
országunk a háború végét. A felszabadulás egyben a szovjet megszállás kezdetét jelentette.
A régió többi országához hasonlóan nálunk is megkezdődött a politikai és gazdasági élet
szovjet mintájú átalakítása. 1948-ban a szociáldemokrata és a kommunista párt egyesülésével
megteremtődtek az egypártrendszerre épülő pártállami diktatúra feltételei.
Átalakult a gazdaság is. A földreform végrehajtása után (1945) erőszakos szövetkezetesítés
kezdődött. Felszámolták a magántulajdont, és nemcsak a bányák, a gyárak, a bankok, a
közlekedés került állami tulajdonba, hanem a sajtó, a filmgyártás, a könyvkiadás és az oktatás
is. Fokozatosan épült ki a központi gazdaságirányítás, és 1947-ben elkezdődött a
tervgazdálkodás. Aránk erőltetett intézkedések súlyos aránytalanságokat idéztek elő a
gazdasági szerkezetben. Túlfejlesztették a nehézipart a mezőgazdaság rovására.
A hidegháborús folyamat részeként a szovjet érdekszférába tartozó országok egy új gazdasági
közösséget alapítottak a Szovjetunió vezetésével. Ez volt a Kölcsönös Gazdasági Segítség
Tanácsa (KGST). Célja a tagállamok gazdaságainak összehangolása volt; annak bizonyítása,
hogy a kapitalista fejlődéstől gyökeresen eltérő szocialista típusú fejlődés és együttműködés is
lehetséges.
A tagországok terveit egyeztetve hosszú lejáratú egyezményekkel szabályozták a kölcsönös
árucserét. Bár egy-egy iparágban szakosodtak, az előállított termékek minősége alacsony
színvonalú volt. A KGST nem vált integrációs szervezetté. Tagjai hosszú időre leszakadtak a
fejlett országokkal kialakítandó gazdasági együttműködésekből.
A szovjet mintájú rendszer és a KGST egyaránt működésképtelennek bizonyult. Mind
termelékenységben, mind műszaki fejlődésében alulmaradt a piacgazdaságot működtető
nyugati országokkal szemben. A KGST 1991-ben megszűnt.
139.1. Az Egyesült Izzó termékei az 1920-30-as években világviszonylatban is kiemelkedő

minőségűek voltak
139.2. A nehézipar erőltetett fejlesztése hívta életre az 1950-es években a Dunai Vasművet
HAZÁNK GAZDASÁGA A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN
FOGALOMTÁR
piacgazdaság, integráció, globalizáció, tulajdonformák, munkanélküliség, aktív népesség,
privatizáció, infláció, adósságcsapda
FOLYAMATOS GAZDASÁGI REFORMOK

A gazdasági reformok kezdete hazánkban még a szocialista korszakra nyúlik vissza. A
kormányzat már 1968-tól reformokkal próbált enyhíteni a s zocialista gazdaság egyre
súlyosbodó problémáin (pl. a nagyvállalatok döntési lehetőségeinek növelésével). Az 1980-as
évektől ösztönözni kezdte a magánvállalkozások létesítését, eleinte a mezőgazdaság, a
kiskereskedelem és az egyéb szolgáltatások terén (a "második gazdaság" megjelenése).
Mindezek a piacgazdaság csíráinak tekinthetők. A szovjet nyersanyag- és energiaellátástól
való függés, a KGST-n keresztül ránk kényszerített, rossz hatásfokú ipari ágazatok fenntartása
azonban egyre inkább mélyítette a válságot. Gazdaságunk távolra került a technikai haladás
élvonalától is.
Az életszínvonal fenntartására jelentős hiteleket vett fel az ország. Ezek visszafizetése is
újabb hitelekből történt, ami az 1980-as években a n ettó adósságállomány
megduplázódásához vezetett.
Mit tanultál más országok eladósodásának okairól? Mi az adósságcsapda?
Az infláció felgyorsult, a lakosság vásárlóereje erőteljesen csökkent. A költségvetési hiány
enyhítésére vezették be 1988-ban az általános forgalmi adót és a személyi jövedelemadót. A
szocialista korszak utolsó éveiben a gazdaság válságához társadalmi és politikai válság is
párosult. Mindezek elodázhatatlanná tették az alapvető változtatások megindítását az élet
csaknem minden területén. Az alkalmazott lépések együtt jártak az árak és a k ereskedelem
fokozatos liberalizációjával, a piacgazdaság intézményi és jogi alapjainak lerakásával.
A TERVGAZDASÁGBÓL A PIACGAZDASÁGBA
Az 1989-es politikai rendszerváltást követő években Magyarország megteremtette a
piacgazdaság feltételeit.
Az 1990-es évtized elején - főként a keleti piacok összeomlása és a gazdasági szerkezetváltás
következtében - visszaesett a gazdaság teljesítménye. Ugrásszerűen megnőtt a
munkanélküliek száma, zsugorodtak a k eresetek és a j övedelmek, az állami bevételek.
Erőteljesen nőtt viszont a behozatal, az adósságállomány, a költségvetési, a f izetési és a
kereskedelmi mérleg hiánya. Mindezek következtében csökkent a GDP.
A visszaesés korszaka az 1990-es évek közepére-végére lezárult. Az időszak eredménye:
Magyarország sikeresen végrehajtotta az átmenetet a piacgazdaságba. A folyamat során
kialakultak és működőképessé váltak a piacgazdaság intézményei. Melyek ezek az
intézmények?
A hazánkban lejátszódó piacgazdasági átmenet sajátossága, hogy egyidejűleg zajlott a
tervgazdaságból a piacgazdaságba vezető átalakulás és a n emzetgazdaság integrálódása az
európai és a globális piacokba. Mindezek együttes megjelenésére nem állt előttünk példa.
140.1. Az egy főre jutó bruttó hazai termék alakulása hazánkban és az Európai Unióban.
Magyarázd a csökkenés, majd a növekedés okait!
AZ ÁTMENET ÉS ÁRNYOLDALAI
A rendszerváltás előtt az állami tulajdonban lévő vállalatok adták a GDP 80%-át, a
magángazdaságok részesedése 20% körüli volt. A piacgazdasági átalakulással ez az arány
megfordult: mára a magánszektorból származik a gazdaság teljesítményének több mint 80%-

a. A gazdaság tehát döntően a magántulajdonra épül, a privatizáció gyakorlatilag befejeződött.
Az ezredfordulón a telekommunikáció 90%-át, az energiaszolgáltatás 60%-át, a pénzügyi

beruházások 70%-át, a kereskedelem 50%-át, az ipari termelés 70%-át a külföldi befektetők
adták.
Rendezzetek vitát ennek kedvező és kedvezőtlen hatásairól! Nézz utána, mely cégek vannak
még állami tulajdonban, melyek privatizációja folyik! Mi az ÁPV Rt., és mi a szerepe?
A piacgazdaságba történő átmenetet hirtelen bekövetkező magas munkanélküliség jellemezte.
A gazdaságtalanul működő nagyüzemek leállása következtében közel 1,5 millió fővel
csökkent a foglalkoztatottak létszáma. Különösen súlyosan érintette a leépítés a bányászatban,
a kohászatban és a mezőgazdaságban dolgozókat. A magánszektor megjelenése ezt nem tudta
ellensúlyozni. Hiányzott a magánvállalkozásokhoz a tőke, a tapasztalat, a vállalkozásra való
készség, de az állam támogató politikája is. Az 1990-es évek derekáig a mennyiségi
létszámleépítés és elbocsátás volt a jellemző.
A gazdaságilag aktív népesség aránya a munkaképes korosztályban (15-74 éves) még az

ezredfordulón is alig haladta meg az 50%-ot, míg az EU-ban az átlagos foglalkoztatottság
közel 70%. Mi lehet ennek az oka?
Az évtized második felétől érzékelhetően nőtt a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliség

10% alá csökkent. Egyre inkább előtérbe került a munkaerő szakképzettsége, tudása,
munkakultúrája, nyelvtudása, megújulásra való hajlandósága: a munkaerő minősége.
Megjelent a munkaerőpiacon a modern társadalmakra jellemző kettősség: a túlkereslet az
éppen felfutó szakmák iránt, illetve a túlkínálat az elavultakból.
Az 1990-es évek elején ugyancsak ugrásszerűen nőtt az infláció, a pénzromlás. Majd a
piacgazdasági feltételek kialakulásával az üteme fokozatosan csökkent (141.2. ábra). A forint
1996-ban konvertibilissé* vált. Árfolyamát 2001. január 1-jétől az euróhoz igazítják.
141.1. A magyar gazdaság tulajdonosi szerkezetének átalakulása. Keress összefüggést a

piacgazdaságra való áttérés és a tulajdonformák változása között!
141.2. Az infláció alakulása
141.3. A munkanélküliség alakulása a rendszerváltás után. Mikortól csökkent a
munkanélküliség? Hasonlítsd össze a munkanélküliség adatait az EU néhány országával!
ERŐSÖDŐ IPAR ÉS ÉLRE TÖRŐ SZOLGÁLTATÁS

Az átmeneti időszak megerősítette a gazdasági és foglalkozási szerkezet átalakulását.
Csökkent a mezőgazdaság és az alapanyag-termelés részesedése, erősödött a feldolgozóipar,
és látványosan emelkedett a szolgáltatások hozzájárulása a GDP-hez.
Hazánkban 1992-ben haladta meg a s zolgáltatásban dolgozók aránya az 50%-ot. Ekkor

léptünk át a posztindusztriális szakaszba.
A hazai foglalkoztatási szerkezetváltást azonban nem az idézte elő, hogy a munkavállalók
tömegesen átáramlottak a második szektorból a harmadikba. Az ok a z ipar hirtelen
zsugorodására vezethető vissza (az ipari ágazatok válsága, az üzemek bezárása). A
szolgáltatásban dolgozók száma csaknem változatlan maradt. Ez a f olyamat hasonlóan
jelentkezett a piacgazdaságra áttérő kelet-közép-európai országokban.
KILÉPÉS A GAZDASÁGI CSAPDÁKBÓL

Az 1990-es évek elején hazánk többszörös gazdasági csapdába került. A felhalmozódott

külföldi adósság és kamatai törlesztése nagy terhet rótt az átalakuló gazdaságra. Ezzel
egyidőben csökkent az ország gazdasági teljesítménye. A valutatartalékok és az
exportbevételek egyaránt visszaestek. Ebben a bizonytalan helyzetben nemzetközileg is
kiugró adósságot kellett törleszteni.
Az adósságszolgálat (a törlesztés exporthoz mért aránya) az évtized végére a harmadára

csökkent. Ehhez sok tényező járult hozzá. Az export erőteljes emelkedése döntően a külföldi
működő tőke zöldmezős ipari beruházásaiból származott, a valutatartalékok növekedéséhez
pedig a privatizációs bevételek vezettek. A kamatfizetési terhek miatt a költségvetési hiány is
csapdahelyzetet eredményezett. Miközben csökkentek a k öltségvetés bevételei (a gazdasági
teljesítmény visszaesése, a magas munkanélküliség miatt), nagymértékben nőttek a kiadásai
(munkanélküli járadék stb.). Az 1990-es évek végére a költségvetési hiány 4% alá csökkent,
ami kezelhető és nemzetközileg is elfogadható.
A nemzetközi pénzügyi szervezetek, hitelminősítő intézmények a fizetési mérleg változását
követik megkülönböztetett figyelemmel. Ez jelzi, hogy egy ország mennyivel exportált többet
vagy kevesebbet annál, mint amennyit behozott. Azt is megmutatja, hogy mennyivel áramlott
be több tőke egy országba, mint amennyi kiment. Van-e az országnak akkora többletbevétele,
amivel fedezni lehet az importtöbbletet? A legkritikusabb, 1994-es fizetésimérleg-hiányt az
ezredfordulóra sikerült 2 m illiárd euróra csökkenteni, s ezzel kilépni a fizetési mérleg
csapdájából is.
A tőkebeáramlás, az árukivitel növekedése, a turizmus pozitív mérlege a csapdákba való

visszaesés elkerülésének támpontjai. Magyarország gazdaságát az ezredfordulón fenntartható
növekedés, nyitott, versenyképes piacgazdaság jellemzi. A változó nemzetközi gazdasági
környezethez való alkalmazkodás azonban - az EU-csatlakozást követően is - folyamatos
kihívást jelent gazdaságunknak.
142.1. Indokold a foglalkozási szerkezet átrétegződését! Melyeket tartod kedvező, illetve

kedvezőtlen változásnak?
142.2. Pénzügyi helyzetünk alakulása (1991-2000). Melyik év volt a legkritikusabb? Keress
újabb adatokat!
1. Mit eredményeztek hazánkban a fokozatosan bevezetett gazdasági reformok?
2. Milyen problémákkal kellett megküzdeni a piacgazdaságba való átmenet idején?
3. Milyen mutatók bizonyítják, hogy a gazdaság átalakulása megtörtént?
4. Véleményed szerint - az aktualitások, hírek ismeretében - mely mutatók romlottak, illetve
javultak?
HAZÁNK GAZDASÁGA NAPJAINKBAN
FOGALOMTÁR
globális politika és gazdaság, információs forradalom, Európai Unió, magterület,
peremterület, növekedési övezet, tőkebeáramlás, duális gazdasági szerkezet, piacgazdaság,
tranzithelyzet, logisztikai központ, régió
MAGYARORSZÁG ÉS A GLOBALIZÁCIÓ
Az ezredfordulóra kialakult egy új, globális politikai világrend, középpontjában az USA-val

és a NATO-val. Az új helyzet támogatja a globális gazdaság kiteljesedését: a tőkeáramlást, a
külkereskedelem növekedését.
Az ezredforduló globális gazdaságának új erőforrása a tudás és az információ. Olyan
erőforrás, amely nem fogy, s nemcsak megújul, de felhasználása gyarapodásához vezet. A
tudástőke (vagy tudásipar) - mint már tanultad - a piacgazdaságok versenyének egyre
fontosabb mutatója lesz. Az "információs forradalomban" lerövidülnek a tudományos
áttörések között eltelt idők. Az újonnan felzárkózó országok, kihagyva a korábbi technikai
fejlődés lépcsőit, a legmagasabb szintű technológiákra építhetik gazdaságukat, s
felgyorsíthatják felzárkózásukat. Példa erre hazánkban a mobiltelefonok, a bankkártyák, a
számítógépek és az internetszolgáltatások robbanásszerű elterjedése.
HAZÁNK ÉS EURÓPA
Idézd fel, hol alakultak ki a világgazdaság növekedési pólusai! Atlaszod segítségével mutasd
be a globális információs gazdaság leglendületesebben fejlődő területeit! Tekintsd át az
Európai Unió magterületeinek időbeli fejlődését, változását!
Az 1980-as évek második felétől kezdve az Európai Unió magterületének országaiból
kiinduló tőkeáramlás a peremországokhoz is elérkezett. Ennek következménye, hogy
Írország, Spanyolország, Portugália, Finnország gazdasága gyorsabban nőtt, mint a
magterületek országaié. Így az unión belül kialakult egy új, dinamikus növekedési övezet.
Az 1990-es évtized végére az új növekedési peremhez újabb, de még az unión kívüli
felzárkózó országok csatlakoztak. Ezekben a bruttó nemzeti termék növekedési üteme
kétszerese volt az EU átlagos növekedésének. Ez a sáv a Baltitengertől az Adriai-tengerig
húzódva Észtországot, Lengyelországot, Magyarországot és Szlovéniát foglalja magába, s
jelzi Kelet-Közép-Európa országainak lendületes fejlődését.
Az új európai növekedési övezet motorja a külföldi működőtőke-beáramlás, ami modernizálja
a gazdaságokat. Különösen igaz ez hazánkra, ahol a növekedés a legnagyobb mértékben épült
a külföldi tőkére (143.2. ábra).
143.1. AGDP változása Európában az ezredfordulón. Hol volt a legdinamikusabb a fejlődés?

143.2. A külföldi működőtőke-befektetések alakulása Kelet- Közép-Európában (milliárd
USD)
Az új növekedési zóna országainak gazdaságát sajátos fejlődési modell mozgatja. Az 1990-es

évek elején megindult kívülről befelé erősödő fejlődésüket a globalizáció siettette.
Gazdaságuk külföldi tulajdonban lévő cégcsoportokra épül és a globális pénz- és
tőkeforrásokat használja fel. Ezt az utat járta hazánk éppúgy, mint Portugália vagy a
növekedési övezet többi országa.
Az ezredfordulóra azonban duális gazdasági szerkezet bontakozott ki az országcsoportban.
A bruttó hazai termék és az export döntő részét a transznacionális vállalatok szűk köre termeli
meg. (Hazánk exportjának több mint 80%-át adják külföldi tulajdonú cégek.) A hazai kis- és
középvállalkozások csak kis mértékben járulnak hozzá az előállításukhoz, annak ellenére,
hogy a munkaerő foglalkoztatásában jóval nagyobb szerepük van.
Ennek a kettősségnek kedvezőtlen társadalmi következménye az erős középréteg hiánya.
Ugyanakkor a transznacionális vállalatokhoz kötődő ágazatok még nem képesek a hazai kis-
és középvállalatok integrációjára. A gazdaság szerkezete kettős és ellentmondásos, területi
egyenlőtlenségei pedig gátolják a természeti és a humán erőforrások gazdaságos
felhasználását, növelik a társadalom szociális megosztottságát.
MAGYARORSZÁG GAZDASÁGA AZ ÚJ ÉVEZRED ELEJÉN

a) A gazdaság erősségei
Magyarország a térség politikailag legstabilabb demokratikus berendezkedésű állama, ahol a

rendszerváltás utáni kormányok kitöltötték négyéves mandátumukat.
A gazdasági biztonság alapja a működőképes piacgazdaság, amelyben megtörtént a
tulajdonosi és szerkezeti átalakulás. A gazdasági mutatók alakulásában érzékelhetők a
kedvező folyamatok, kialakultak az életképes húzóágazatok (ezekről később tanulni fogsz). A
külkereskedelmi mérleg ugyan negatív, de az exportnövekedés üteme meghaladja az importét.
Országunk hatalmas tranzitforgalmat bonyolít le az Európai Unió és Kelet-Európa között. Az
itt megtelepedő külföldi befektetők számára ez további terjeszkedést, nyitást jelenthet a kelet-
közép- és főleg a kelet-európai piac (Ukrajna, Oroszország) felé.
Az ország jogrendszere fejlett, a jogharmonizáció (az összhang megteremtése) eredményeként
a törvényeink többsége már megfelel az Európai Unióénak. A jogi szabályozás ezért szintén
vonzó a külföldi befektetőknek.
A hazai oktatási rendszer jól képzett munkaerőt képez. Míg a rendszerváltás elején az
alacsony bérköltség volt a fő oka a transznacionális cégek idetelepedésének, mára egyre
inkább a K+F tevékenységhez szükséges szellemi háttér a vonzó (azzal együtt, hogy a képzett
munkaerő bérköltsége alacsonyabb az EU átlagánál!).
b) A gazdaság gyengeségei
Hazánk népességszáma 1980 óta csökken. A tízmilliós lakosság szűk belső piacot képez, kis
felvevőképességgel, illetve fizetőképes kereslettel bír.
144.1. Regionális különbségek: az egy főre jutó GDP (ezer Ft-ban, 2001, balra), illetve a
munkanélküliek aránya (%-ban, 2002). Keress magyarázatot az egyenlőtlenségekre!
Az ország, kis területének ellenére, eltérő fejlettségi szintű régiókkal rendelkezik. Budapest és
vonzáskörzete, valamint a Nyugat-Dunántúl magasabb fejlettségű, mint a keleti régiók.
Kiépítettebb az infrastruktúra, közelebb vannak az EU fejlett államaihoz, a külföldi tőke
elsőként oda érkezett. Az eltérés a munkanélküliségben, a bérszínvonalban, a GDP-hez való
hozzájárulásban egyaránt jelentős (144.1. ábra).
A hazai kis- és középvállalatok tőke hiányában nem eléggé versenyképesek.
Az ország környezeti állapota leromlott, a környezetvédelemnek még számos területen
komoly teendői vannak (pl. hulladék-elhelyezés, csatornázás, szennyvíztisztítás).
c) Lehetőségeink
Hazánk 2004 májusától az Európai Unió teljes jogú tagja. A csatlakozással bővülhetnek a
társadalmi- gazdasági fejlődés lehetőségei. Az integráció nagyobb biztonságot és piacot nyújt
a letelepedő cégeknek. Nagyobb mértékű tőkebeáramlásra, több munkahelyre, idővel
magasabb munkabérekre számíthatunk. Mindezek növelhetik a hazai életszínvonalat,
csökkenthetik a regionális fejlettségi különbségeket. Felerősíthetik a belső és a határmenti
regionális kapcsolatokat, s felgyorsíthatják a környezet állapotának és az életminőségnek a
javulását is.
A földrajzi helyzet, hazánk infrastruktúrája és beruházásai (pl. az autópálya-építés) lehetővé
teszik, hogy Magyarország a logisztikai központ szerepét töltse be a térségben. Mivel számos
transznacionális cég és bank közép-európai központja nálunk van, pénzügyi-kereskedelmi
központtá válhatunk.
A magyarok EU-ban történő munkavállalását egyelőre kvóták (számbeli korlátok)

szabályozzák, de a t agállamok intézményeiben azonos feltételekkel tanulhatnak a m agyar
diákok.
Nézz utána, hogy az egyes országok hogyan szabályozzák a náluk történő munkavállalást!
d) Korlátaink
Ha az EU tagállamaihoz történő felzárkózásunk elhúzódik, az kedvezőtlenül hat a

gazdaságunkra. Ez azonban nemcsak tőlünk függ, a feltételeket a többi tagállammal együtt
teremthetjük meg.
A világgazdasági folyamatoktól sem függetlenítheti magát a magyar gazdaság. A nálunk
megtelepedett külföldi nagyvállalatok szerves részei a g lobális gazdaságnak, amelynek
lefékeződése a hazai GDP csökkenését vonhatja maga után.
Ugyancsak erőteljesen korlátozná gazdaságunk fejlődését, ha leállna a működő tőke
beáramlása, vagy a nyereség tömeges kivonása következne be.
145.1. A budapesti értéktőzsde
1. Melyek a globális gazdasági környezet kedvező hatásai hazánk gazdaságára?
2. Hol helyezkednek el ma Európa gazdasági növekedésének fő területei?
3. Rendszerezd az ezredforduló Magyarországának erősségeit!
4. Mely tényezők nehezítik az Európai Unióhoz való felzárkózásunkat?
5. Értékeld saját régiód helyzetét!
6. Gyűjts friss információkat hazánk EU-tagságának konkrét következményeiről!
7. Böngészd az EU (magyarul is olvasható) honlapját: www.europa.eu.int!
MEZŐGAZDASÁGUNK ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ
FOGALOMTÁR
privatizáció, birtokszerkezet, külkereskedelmi egyenleg
Foglald össze atlaszod segítségével a mezőgazdaság szempontjából kedvező természeti

adottságainkat! Tematikus térképek alkalmazásával ismételd át hazánk fő kenyérgabona-,
ipari növény-, zöldség-, gyümölcstermesztő és állattenyésztő területeit! Hol alakultak ki a
legjelentősebb élelmiszeripari központjaink?
Kedvező domborzati, éghajlati és talajadottságaink együttesen biztosítják, hogy hazánk
területének kétharmad része alkalmas mezőgazdasági hasznosításra.
A mezőgazdaság nemzetgazdaságunkból való részesedése a rendszerváltozás óta
nagymértékben csökkent, s ez a folyamat ma is tart. Az agrárszektor a GDP-hez 5%-kal, a
munkaerő foglalkoztatásához 6%-kal, az exporthoz közel 7%-kal járul hozzá. Kiemelkedő
szerepe van a kistelepüléseken lakók és a nyugdíjasok foglalkoztatásában.
A TULAJDON- ÉS BIRTOKVISZONYOK ÁTALAKULÁSA

A rendszerváltozást követően a mezőgazdaságban is átrendeződtek a tulajdonviszonyok. Az
egykori termelőszövetkezetek, állami gazdaságok földterületének döntő része a privatizáció
révén magántulajdonba került.
A jelenlegi törvényeink nem teszik lehetővé a termőföldek külföldieknek történő eladását. Az

élelmiszeripar magánosítása során viszont az ipar nagyobb hányadát külföldi befektetők
vásárolták meg.
A mezőgazdasági szektor gazdálkodási módja és birtokszerkezete az elmúlt években
jelentősen megváltozott.
Míg a rendszerváltozást követően 1,4 millió kisgazdaság és 2600 gazdasági szervezet

működött, 2000-ben 960 000 e gyéni gazdaság és 8200 gazdasági szervezet végzett
mezőgazdasági tevékenységet. A gazdasági szervezeteknek viszont kb. negyede nem termel,
csak agrárkereskedelmet folytat. A földet művelők és az abból élők csak a földterület 20%-
ának tulajdonosai.
A földműveléssel is foglalkozó társaságok együttesen az ország termőföldjének felén

gazdálkodnak (többnyire bérelt földön).
A földterület másik felén termelő egyéni gazdaságok birtoknagysága, technikai felszereltsége
igen eltérő képet mutat.
A szétaprózódott kisbirtokok versenyképtelenek. Tőkéjük nincs a gépesítésre, technológiai
szintjük elmaradott, de a kisparcellák nem is alkalmasak a gépi művelésre. A kedvezőbb
birtokszerkezet kialakításában a bérleti szabályozás, a felső birtokhatár, a tulajdon
kérdéseinek tisztázása, a Nemzeti Földalap megteremtése, mindenekelőtt pedig a
költségvetési támogatás segíthet!
Hazai adottságaink alapján a n övénytermesztés mely ágazata lehet a k isgazdaságokban is
jövedelmező?
146.1. A mezőgazdaság részesedése a GDP-ből és az aktív keresők számából

146.2. A földbirtokok nagyság szerinti megoszlása (2001-ben). Miért kedvezőtlen a
birtokszerkezet?
PIACKÉPES TERMÉKEINK
A rendszerváltás előtt agrárexportunk nagyobb része a KGST országaiba irányult. A KGST
összeomlásával és a Szovjetunió felbomlásával a mezőgazdaság termékeinek értékesítése
nehezebb lett. Erőteljesen visszaesett az exportunk. A hazai belföldi fogyasztás is csökkent az
élelmiszerárak nagymértékű emelkedése és az életszínvonal romlása miatt.
Mindezek együttesen csökkentették a mezőgazdaság korábbi szerepét a nemzetgazdaságban.
Megváltozott az agrártermékeink exportjának iránya is. Bár jelentősen nőtt az EU-ba történő
mezőgazdasági exportunk, a piac túltelítettsége miatt a kivitel további növekedése korlátozott
lehet.
Az EU-ba szállított áruk főbb termékcsoportjai: a hús, az emberi fogyasztásra alkalmas
belsőségek, a zöldségfélék, a vetőmagok, a gabonák és az olajos magvak. Az EU más
országaiból elsősorban állati takarmányokat, alkoholtartalmú italokat, csonthéjas és egyéb
gyümölcsöket importálunk.
Mezőgazdasági külkereskedelmi egyenlegünk jelentős pozitívumot mutat. A magyar
agrárexport azonban 2000-ben az EU élelmiszer-szükségletének mindössze 0,1%-át tette ki.
Ugyanis az EU szigorú előírásai korlátozták az oda irányuló exportunkat. Keress adatokat
agrártermékeink külkereskedelméről! Milyen változással jár EU-tagságunk?
147.1. A főleg a kézi munkára alapozott kisbirtokok versenyképtelenek az EU-ban

147.2. Külföldön is keresettek a híres egri, badacsonyi, tokaji és villányi borok
147.3. Az agrártermékek külkereskedelmi mérlege 2001-ben (millió euró). Mely importcikket
tudnánk itthon megtermelni? Mekkora az aktívum?
A CSATLAKOZÁS VÁRHATÓ HATÁSAI

Az EU-hoz való csatlakozásunk kérdései a mezőgazdaságra nézve a legellentmondásosabbak.
A tagsággal járó várható hatások:
Kedvező, hogy
- a mezőgazdasági támogatás nagymértékben nő,
- emelkedni fog az ágazat versenyképessége, a termelési technológia színvonala,
- egy igényes, nagy felvevőképességű piac versenyképes tagjává és szállítójává válik hazánk,
- növekedhet az exportbevételünk,
- a birtokkoncentráció gazdaságosan művelhető területegységeket hoz létre,
- megteremtődhet a környezetkímélő mezőgazdaság,
- kiépül az agrár-környezetvédelmi, az állat- és növény-egészségügyi rendszer, a központi
adatbázis, átvesszük az EU normáit (egységes minőségi szabványok, nyilvántartási és
információs rendszer, élelmiszer-biztonság),
- fejlődhetnek az értékőrző családi gazdaságok,
- a helyi adottságokhoz jobban alkalmazkodó szerkezetváltás várható (falusi turizmus,
gyógynövények termesztése, vad- és haltenyésztés, tájfenntartó tevékenységek,
"hungarikumok", tájjellegű és biotermékek előállítása),
- a vidék fejlesztése meggátolhatja a lakosság városba özönlését,
- az erdőterületek növekednek,
- állandó lesz a késztetés a versenyre, a képzettség, a tudás megszerzésére,
- erősödni fog a termelők együttműködése, összefogásának igénye,
- a külföldiek a megállapodás szerint 10 ( 7+3) évig nem vásárolhatnak hazánkban
termőföldet.
Kedvezőtlen, hogy
- ha a minőségi követelményeknek nem tudunk időben eleget tenni, kiszorulunk a piacról,
- az erősödő konkurencia ellehetetleníti a kevésbé versenyképes gazdaságokat és termékeket,
- befektetési célpontjai lehetünk a termelésből kiszoruló unióbeli farmereknek,
- a korábbi tagállamok szerezhetnek piacot hazánkban, a hazai termelők rovására,
- csökken a mező- és erdőgazdálkodásban dolgozók száma, nő az agrár-munkanélküliség,
- a felszabaduló munkaerő átképzési, népességmozgási problémákat okozhat,
- vissza kell fogni a mezőgazdasági termelést (egyes szakértők szerint 20-30%-kal!),
- csökkenteni kell a művelt területek nagyságát (de gondozni kell a művelésből kivont
területeket),
- ha nem lesznek kellően tájékozottak a termelők az intézmények működésében, a pályázatok
elkészítésében, veszélybe kerülhet a beilleszkedésünk.
Kísérd figyelemmel a hírforrásokat, az aktualitásokat, és bővítsd a felsorolt "hatáslistát"! Nézz

utána, mi a TÉSZ és mi a szerepe!
GONDOLKODJ EL RAJTA!
Néhány adat a 2000. évi mezőgazdasági összeírásból:
- a mezőgazdaság kiegészítő tevékenységeként a sokat emlegetett falusi turizmus
(vendégfogadás) 10 ezernél kevesebb egyéni gazdaságnál szerepelt,
- az egyéni gazdálkodók átlagéletkora a nők esetében 60 év, a férfiaké 53 év volt,
- az egyéni gazdaságokhoz tartozó háztartások 20%-a egyszemélyes, 50%-a 2-3 fős,
- a gazdák a termékeik feldolgozásával alig foglalkoznak. Kereskedelmi vagy élelmiszeripari
tevékenység az egyéni gazdaságok alig 1%-ában folyik,
- az egyéni gazdálkodók 25%-ának nincs mezőgazdasági végzettsége, felsőfokú képesítéssel

alig 2%-uk rendelkezik,
- a gazdasági szervezetek igyekeznek "több lábon állni": 25%-uk kereskedelemmel, 12%-uk
fuvarozással egészíti ki a termeléssel szerzett jövedelmét.
Milyen változásokat tartasz szükségesnek az adatok alapján? Mik vezethetnének a

termelékenység, a versenyképesség növekedéséhez?
1. Értékeld a mezőgazdaság szerepét hazánk gazdaságában!
2. Mely adottságaink, milyen mezőgazdasági tevékenységekre kedvezőek?
3. Hogyan alakultak a birtokviszonyok a rendszerváltozás után? Melyek a következményei?
4. Mutasd be az EU és hazánk mezőgazdaságának kapcsolatát!
5. Keress példát az EU-tagsággal járó vélt hatások igazolására és cáfolatára!
148.1. Hazánk kiváló adottságokkal rendelkezik a mezőgazdasági termeléshez
BIOTERMÉKEK, HUNGARIKUMOK AZ EU PIACÁN

FORRÁSFELDOLGOZÓ ÓRA
MIKOR BESZÉLHETÜNK BIO- VAGY ÖKOTERMÉKEKRŐL?

Ökotermék ökológiai gazdálkodással állítható elő. Milyen szabályokat kell betartani a
termelés során?
- Tilos a műtrágyák használata, helyette a talaj termőképességét vetésforgóval,
zöldtrágyákkal, szerves hulladékok komposztálásával, istállótrágya és ásványi anyagok
felhasználásával kell fenntartani,
- tilos a szintetikus növényvédő szerek és gyomirtók használata, helyettük vetésforgót,
megfelelő fajtaválasztást, biológiai védekezést, természetes növényvédő szereket, mechanikai
gyomirtást kell alkalmazni,
- nem használhatók genetikailag módosított szervezetek vagy azok származékai sem,
- a gazdálkodónak naprakész statisztikát kell vezetnie pl. a vetőmagról, az alkalmazott
permetezésről.
2003-ban Magyarország termőterületének kevesebb mint 3%-án folyt ellenőrzött

ökogazdálkodás. A kormány agrár-környezetvédelmi programja 2006-ra ennek 6%-ra való
növelését irányozza elő. A termelők az európai piacokon átlagosan másfélszer-kétszer
annyiért tudják eladni az ökotermékeiket, mint itthon.
EXPORTLEHETŐSÉGEK A GYÓGYNÖVÉNYPIACON
A gyógynövénytermesztés és -feldolgozás a mezőgazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő
ága lehetne. Egy hektár termőterület kb. egy tonna gyógynövénydrogot* biztosít egymillió
dollár értékben. A gyógynövények nagy hányadát külföldön, főként a nyugat-európai
piacokon lehetne értékesíteni, s az igény egyre nő. A vadon termő gyógynövények egy része
természetes körülmények között, nagy mennyiségben és olcsón gyűjthető. A termesztett fajok
között is sok a keresett ún. hungarikum - pl. a kamilla, a majoránna.
Járj utána, mely gyógynövényfajok élnek lakóhelyed környékén! Használtok-e otthon
gyógynövényeket? Milyen célra? Mely termékek készülnek gyógynövények felhasználásával?
HÚSPÓTLÓ - A MAGYAR TÖNKÖLYBÚZA

A hazai fogyasztók körében is egyre keresettebbek a biotermékek, bár magas áruk miatt még
kismértékű a forgalmuk. A nyugati országokban viszont tág lehetőség kínálkozik a magyar
biotermékek exportjára.
Nagy jövő előtt áll pl. a hazai tönkölybúza. Ez az ősi gabonafajta teljes értékű gabonaőrléssel
(az őrlemény a teljes szemtermést tartalmazza, tehát a maghéjat, a csírát is) a biokenyér kiváló
alapanyaga. A belőle készült pékárut lisztérzékenyek is fogyaszthatják. A tönkölybúza 22%
fehérjét tartalmaz. Annyit, mint a marhahús, ezért - a szójához hasonlóan - a hús pótlására is
felhasználható. Vitamin- és ásványianyag-tartalma pedig 7-15-szöröse a normál búzáénak. 10-
15 dkg pékáru fedezheti egy ember napi fehérjeszükségletét.
A génbank, amelyből a nemesítést megkezdték, eredeti magyar génanyagokat tartalmazott.
Ebből lett az ÖKO-10 tönkölybúza, amely megőrizte az összes ősi tulajdonságot. Hazánkban
ma ez a legnagyobb kalászú és szemű búzafajta. A növényt - alkalmazkodóképessége miatt -
az Egyenlítőtől a sarkkörökig lehet termeszteni.
149.1. A levendula illóolaja kozmetikai cikkek alapanyaga
A HUNGARIKUM: NEMZETI ÉS PIACI MARKETING

A hungarikum elnevezés nem EU-konform, mert az uniós szabályozás csak konkrét termékre
engedélyezi a f öldrajzi áruvédjegy haszmálatát. (Pl. a p álinka elnevezés csak a h azánkban
gyártott, 100%-ban gyümölcsből vagy törkölyből készült párlatokra alkalmazható.) A
megnevezést azonban többféle értelemben használjuk. Egyrészt a jellegzetes magyar
szimbólumok (pl. makói hagyma, gulyásleves, csikós, délibáb) esetében, másrészt a
tulajdonoshoz-céghez kötődő márkák esetében. A nemrégiben hazai cégek által alapított
Hungaricum Club szerint pedig a hungarikum olyan termék, amely jellegzetesen magyar,
komoly múlt áll mögötte, minőséget képvisel, nemzetközileg elismert, és hírnevét őrzi.
A klub tagjai jelenleg: a Zwack Unicum Rt., a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt., a Pick Rt., a
Tokaj Kereskedőház Rt. és a Halasi Csipke Rt. (A klub feltehetőleg bővül a későbbiekben.)
Gyűjts cikkeket, egyéb információkat a hungarikumokról!
VERSENYKÉPES A MAGYAR SERTÉSHÚS

Az ország 5 milliós sertésállományának kb. 40%-át adják a hungahib fajtájú sertések. Rájuk
épül a Hungapig sertéstenyésztési és kereskedelmiszolgáltató rendszer.
A Kft. hungahib szülőegyedeket, takarmányozási rendszert, illetve a tenyésztéshez optimális
technológiai berendezéseket is szállít a megrendelőknek. Ezek együttes alkalmazása kiváló
minőségű sertéshúst biztosít.
A magyar hússertésekből előállított termékek íze egyedülálló. S bár egyre gyakrabban
rendelnek tenyészállatokat a nyugati országok is (pl. Németország), nem az élő állatok
exportja a legjövedelmezőbb megoldás. Mi a jövedelmezőbb?
A nyugati szupermarketekben olyan speciális, magyar termékekkel kell megjelenni, amelyek
a hazai ízharmóniát vonzó küllemű csomagolásban, minél magasabb feldolgozottsági fokon
kínálják.
Erre azért is van lehetőségünk, mert nyugaton nem foglalkoznak olyan nagy termelési
rendszerek működtetésével, mint pl. a Hungapig cég. Ez a program ráadásul nemcsak a
mezőgazdaságban dolgozók számára biztosít hosszú távra munkalehetőséget, hanem a
feldolgozóknak, az értékesítőknek is.
Nézz utána, miért van ismét jelentős kereslet a magyar mangalica sertésre!
A PIROS ARANY HAZÁJÁBAN

A Kalocsai Fűszerpaprika Rt. már évek óta az ISO* 9002-es minőségbiztosítási rendszer
szigorú elvárásai szerint dolgozik. A vetéstől a csomagolásig nagy odafigyeléssel kísérik a
paprika útját. Az üzemekben rozsdamentes acélból készült szerszámokat használnak, a
berendezések a legkényesebb előírást is kielégítik. A dolgozók nem vihetnek idegen
élelmiszert az üzem területére.
150.1. A Hungaricum Club néhány "tagja"

150.2. A magyar sertés is versenyképes lehet az EU-ban
A Közép-Európában egyedülálló csírátlanító berendezésük alkalmazásával minden

tekintetben megfelelnek az EU előírásainak.
A holland berendezések forró gőzzel csírátlanítják a paprikát, így a végtermék - a kalocsai
Piros Arany, az őrölt fűszerpaprika - biológiailag sterilnek mondható. Az előállított őrlemény
nagyobbik részét exportálják.
MEZŐGAZDASÁGI PROGRAMOK, TÁMOGATÁSOK

Az Európai Unióhoz történő csatlakozással kapcsolatban rendszeresen hallhatsz, olvashatsz
különböző dokumentumokról, programokról.
A csatlakozást megelőző felkészülést segítő egyik program a SAPARD (Special Accession
Programme for Agriculture and Rural Development) volt, amely a mezőgazdaság és a vidék
fejlesztéséhez nyújtott támogatást.
Az Európai Bizottság által jóváhagyott magyar SAPARD-tervben elsődleges célként szerepelt
a mezőgazdaság és az élelmiszeripar versenyképességének növelése, tekintettel a
környezetvédelmi szempontokra. Ennek része a vidék alkalmazkodási- megújulási
képességének növelése, pl. a f alvak fejlesztése, népességmegtartó- és eltartóképességének
javítása, az infrastruktúra kiterjesztése, az agrárvállalkozások, termelői csoportok segítése, az
állat- és növény-egészségügyi ellenőrzés javítása, az agrár-környezetvédelem.
Hazánk 2006-ig évi 10 milliárd forint (38 millió euró) támogatást kap az agrár- és
vidékfejlesztésre, amit saját erőforrásból 50 millió euróra kell kiegészítenünk.
Belépésünkkel számunkra is elérhetőek az EU pénzügyi forrásai. Ezek egyik formája az EU
Strukturális Alapja, amelynek célja a tagállamok és a régiók közötti fejlettségbeli
különbségek csökkentése. Igénybevételéhez elkészítettük a Nemzeti Fejlesztési Tervet, amely
a legfontosabb célkitűzéseket és prioritásokat tartalmazza. Ennek az Agrár- és
Vidékfejlesztési Operatív Programja jelöli ki a fő célokat és intézkedéseket:
- a versenyképes alapanyag-termelést a mezőgazdaságban,
- az élelmiszer-feldolgozás modernizálását,
- a vidéki térségek fejlesztését.
Nézz utána, mi a feladata a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak!
Mire számíthatnak a termelők? A közvetlen agrártámogatások részint a mezőgazdasági terület
nagyságához, részint az előállított termékekhez kötöttek. Néhány várható következmény:
- mivel a terület alapján fizetendő EU-forrású támogatásnak csak a földek "kultúrállapotban
tartása" a feltétele, több, csak veszteséggel művelhető szántót lesz érdemes gyepesíteni,
erdősíteni vagy "csak" ugaroltatni;
- a gyepgazdálkodás és az ültetvénygazdálkodás már 2004-től kaphat területalapú kifizetést;
- a biztos gabonapiac (az értékesítési és árgarancia miatt) még kedvezőbb helyzetbe hozza a
gabonatermesztést;
- a termelők a TÉSZ-eken (Termelői Értékesítő Szervezetek) keresztül kaphatnak támogatást
a paradicsom, őszibarack, körte feldolgozására;
- új ültetvények telepítése nem támogatható alma, körte, őszibarack esetében (sőt a
túltermelés miatt időnként ezek ültetvényeinek kivágására ad támogatást az EU);
- a zöldség, a gyümölcs, a szőlő és a bor esetében a minőségi ösztönzés lesz a fő szabályozó

tényező;
- az állattartás tovább szűkül, hátrányait a termelési költségek leszorításával, a vágóállatok
minőségének javításával csökkenthetik a tenyésztők (a belépéskor 1 kg hús előállításához
25%-kal több takarmányt használtak fel a hazai termelők, mint korábbi EU-tag társaik).
Értékeld a közvetlen támogatások megoszlását, arányaik változását (151.1. ábra)!
151.1. A magyar termelők támogatása 2004-2013 között (a régebbi EU-tagállamokban adható

támogatás %-ában)
GAZDASÁGUNK HÚZÓÁGAZATAI
FOGALOMTÁR
húzóágazat, működő tőke, telepítő tényező, információs technológia, minőségi turizmus
A NÖVEKEDÉS MOTORJA, A GÉPIPAR

Magyarország ipari termelésének legnagyobb részét a feldolgozóipar adja. Ezen belül az
1990-es évtized közepétől a gépipar fejlődött a legdinamikusabban. Jelenleg is ez a magyar
ipar vezető húzóágazata. Fejlettsége meghatározza a termékeit felhasználó egyéb ágazatok
színvonalát, a nemzetgazdaság egészének teljesítményét.
Az iparba áramló külföldi működő tőke elsősorban a gépiparba irányult. A hazánkba telepített
üzemek főként közúti jármű- és alkatrészgyártással (személyautók), számítógép- és
irodagépgyártással, híradástechnikai termékek előállításával foglalkoznak.
A világ 50 legnagyobb transznacionális vállalata közül több mint 40 va n jelen
Magyarországon. Otthont adunk pl. a személygépkocsi-gyártó
General Motors-Fiat (Opel), Ford, VW-Audi, Suzuki cégeknek. Ezek autóalkatrészeket

gyártanak hazánkban, illetve személygépkocsik összeszerelésével foglalkoznak.
Az elektronikai-számítástechnikai ágazat nemzetközi képviselői pl. a Philips, a Siemens, a
Sony, a Samsung, a Flextronics, a Nokia, az IBM, az Elcoteq. Üzemeik döntő többsége - az
autóiparhoz hasonlóan - vidékre települt. A vidéki telephelyek megválasztását elsősorban a
munkaerő, az adókedvezmények és az infrastruktúra fejlettsége határozták meg.
Gyűjts példákat a felsorolt nemzetközi cégek hazai telephelyeire, üzemeire és termékeire!
Nézz utána, melyik zárta be magyarországi gyárát és miért! Mely országok lettek vonzóbbak
a TNC-k számára az utóbbi időben, és miért?
152.1. A gépipar szerepe a nemzetgazdaságban (2002)

152.2. A feldolgozóipar ágazatainak részesedése a termelésből és az értékesítésből (2002).
Mely ágazatok termelnek döntően a hazai piacra, melyek az exportra?
Agyőri Audi Hungária Motorfejlesztő Központ Európa egyik legmodernebb technológiájával

működő üzeme. Kapacitását és termékválasztékát bővítve napjainkra Magyarország vezető
exportőre lett. A cég 370-féle motorvariánst készít.
Több cég is folytat hazánkban kutató-fejlesztő tevékenységet, pl. a General Electric, a
Siemens, az Audi, a Nokia, az Ericsson. Oktatási rendszerünk biztosítja a megfelelő szintű
szakember-utánpótlást. Továbbra is lényeges szempont a nyugathoz való közelség, és az,
hogy a hazai, magasan képzett munkaerő bérezése még jelentősen elmarad az uniós bérektől.
A nagy hazai erőfeszítéseket igénylő fejlesztések, a létrehozott közös vállalatok
megerősítették több, korábbi üzemünk és termékünk hírnevét.
Folytatódik az Ikarus autóbuszok összeszerelése és gyártmánybővítése Budapesten és

Székesfehérváron is. A győri Rába Rt. kiváló termékei (pl. futó- és váltóművek)
exportképesek. Fejlesztésük nehézteherautókra, speciális katonai járművekre irányul.
Mezőgazdaságigép- gyár több városunkban működik (pl. Szolnok, Debrecen, Kecskemét,
Szombathely, Mosonmagyaróvár). Munkagépeik szintén exportképesek.
Háztartási gépeket gyártanak pl. Jászberényben (Electrolux Lehel Hűtőgépgyár), Tégláson
(mosógép, bojler).
A feldolgozóiparon belül szintén jelentős szerepe van a vegyiparnak és az élelmiszeriparnak.

Értékeld az előző oldal táblázata alapján jelentőségüket! Gyűjtsd össze és ismételd át atlaszod
segítségével hazánk fő vegyipari központjait és termékeit!
153.1. Motor-összeszerelés a szentgotthárdi Opel-gyárban

153.2. A GDP megoszlása a gazdaság fő szektorai között
153.3. Gyógyszergyártó gépsor a Richter Rt. üzemében
LENDÜLETBEN A SZOLGÁLTATÓ ÁGAZATOK

A szerkezetváltást legjobban a GDP szektorok közötti megoszlása bizonyítja. Az
értéktermelésben ma a rendkívül sokrétű szolgáltatási ágazat vezet.
Leglátványosabban a telekommunikáció, az információs technológia fejlődött. Hazánk sokáig
Európa egyik legfejletlenebb telekommunikációs hálózatával rendelkezett. Ez nagymértékben
gátolta az ország fejlődését. A hazai beruházások és a külföldi szolgáltató cégek megjelenése,
a versenyhelyzet a telefonszolgáltatások terén dinamikus áttörést hoztak. Ezek eredményeként
hazánk a távközlési szolgáltatások főbb mutatóiban csaknem utolérte az EU országainak
átlagát.
Már láttuk, hogy számos nemzetközi számítástechnikai cég alapított nálunk leányvállalatot.
Az iparban a külföldi tőke részesedése 90%, a szoftver- és tanácsadó szolgáltatásban is több
mint 60%.
A kelet-közép-európai térségben ma Magyarország rendelkezik a l egfejlettebb információs
technológiával. A magyar háztartások 31%-ában van személyi számítógép, és kb. 12% -uk
használja az internetet.
A hazánk előrehaladását segítő gazdasági programok kiemelt lehetőséget nyújtanak az

információs társadalom fejlesztésére: a s zámítástechnika oktatására, a s zámítógépes háttér
kiépítésére, az adatbázisok és az internetes tartalom szélesítésére. Egyre nagyobb az igény az
otthoni elektronikus ügyintézésre is: egyelőre dokumentumok, formanyomtatványok letöltése,
banki műveletek otthoni végzése a leggyakoribb.
Az információs társadalom térnyerése egyaránt jelenthet esélyt és veszélyt a nyitott magyar

gazdaság számára. A matematika, a s zámítástechnika, az informatika terén megszerzett
tudásunk az információs gazdaságba való tág bekapcsolódási lehetőséget kínál. Ez az előny
azonban elfogyhat, ha későn válaszolunk az új kihívásokra. A hazai nagyvállalatok többsége
már fejlett elektronikus kommunikációs rendszerekkel dolgozik, de a kisés középvállalatok
még alig alkalmazzák ezeket.
Az információs gazdaság jelen van a hagyományos iparágakban, a szolgáltatásokban (pl.
bankok), az élet és a gazdaság minden területén.
Idézd fel, mit tanultál az ipari parkokról! Miért jelent előnyt, vonzerőt az újonnan megtelepülő
tőke, az üzemek számára? Hogyan érvényesül családotokban az információs technológia?
154.1. Atelefonszolgáltatás fejlődése. Melyik növekedése erőteljes? Mely mobilszolgáltatók

működnek hazánkban?
154.2. Keress összefüggéseket a regionális különbségeket bemutató tankönyvi ábrák között
(144.1.)!
154.3. Csomagolják a késztermékeket a székesfehérvári Philips-gyárban
A TURIZMUS SZEREPE
A szolgáltatások közül gazdaságunk kiemelkedő ágazata a turizmus.
Eddigi tanulmányaid alapján keress példákat, lehetőségeket a hazai turizmus típusaira: a
gyógy-, kulturális, falusi, hobbi-, konferencia-, bevásárló és ökoturizmusra!
Az 1990-es évek közepétől különösen fellendülő vendégforgalom bevételei látványosan
nőttek. A látogatók számának csökkenése ellenére igaz ez, ami azt jelzi, hogy a minőségi
turizmus felé mozdult el az ágazat (egy-egy vendég fizetőképessége nőtt).
A turizmus a kisbefektetők, családi vállalkozások számára is tág lehetőséget kínál - pl. a falusi
turizmus, a magyar néprajzi értékek, szokások, foglalkozások bemutatásával, felélesztésével.
A vendéglátás a jövedelemtermelés mellett bővíti a többi szolgáltatás körét, fellendíti a
szükségletekhez kapcsolódó ipari ágazatokat, és munkalehetőséget nyújt sokak számára.
Dinamizmusa az egész gazdaságra serkentőleg hat.
155.1. Hazánk kiemelt idegenforgalmi területei. Mi vonzza a látogatókat a bemutatott

térségekbe?
155.2. A turizmus bevételei és kiadásai, valamint a közvetlen tőkebefektetések
Magyarországon 1990-1999 között
155.3. A gyógy-, illetve egészségturizmus szolgáltatásainak fejlesztése kiemelt cél. A büki
termálfürdő
1. Mi a külföldi működő tőke szerepe hazánk gépiparának fejlődésében?
2. Melyek a gépipar főbb hazai telephelyei és termékei?
3. Értékeld az információs technológia szerepét gazdaságunkban!
4. Milyen fejlesztési lehetőségeket látsz a hazai turizmusban? "Add el" a régiód értékeit!
5. Értékeld a húzóágazatok szerepét saját régiódban!
HELYÜNK A VILÁGBAN
OLVASMÁNY
"A kis népek közül pedig az marad meg, aki meg akar maradni."
(Veres Péter)
Magyarország témakörének befejezéseként néhány szempont alapján összegezzük, mit

szeretnénk, ha más népek is tudnának rólunk, magyarokról...
A SZÁMOK NYELVÉN
Értékeljétek az alábbi adatokat! Ismereteitek alkalmazásával keressetek rájuk
magyarázatokat! Keressetek adatokat egyes termékeink világgazdaságban elfoglalt helyéről!
Mely természeti erőforrásaink jelentősek? Készítsetek régiótokról áttekintő értékelést!
Rendezzetek honismereti vetélkedőt!
AZ ALKALMAZKODÓ ÉS TÖREKVŐ NEMZET

Honfoglaló őseink genetikai sokféleséget hozva érkeztek a Kárpát-medencébe. Nomád

életmódjuk hozzájárult a különböző törzsek befogadásához. Ennek következtében mind
genetikailag, mind kulturálisan gazdagodtak, sokszínű népességet alkottak. A Kárpát-
medence változatos tájain is másként kellett élni, gazdálkodni. A fennmaradás, a változtatás
kényszere a rátermettséget erősítő gyakorlati és szellemi feladat volt.
A középkorban már olyan sajátos technikai és gazdálkodási újdonságokat alkalmaztunk (pl.
fokgazdálkodás, ártéri vízgazdálkodás, kocsi, bőrcserzés, szügyhám, nehézeke, vetésforgó),
amelyek megalapozták a későbbi fejlődést.
A világon elsőként indult meg hazánkban a mérnök- és gazdászképzés. Selmecbányán 1721-
ben alapították meg a hamar világhírűvé lett bányászakadémiát, 1780-ban létrejött Szarvason
a világ első mezőgazdasági gyakorlati iskolája. 1782-ben ugyancsak elsőként indították meg
az egyetemi szintű mérnökképzést a Pázmány Péter Tudományegyetemen. Majd Keszthelyen
megalakult a világ első önálló felsőfokú mezőgazdasági tanintézete, a Georgikon (1797-ben).
Mindezek az intézmények nagy lendületet adtak a m agyar tudomány fejlődésének. Magyar
mérnökök, fizikusok, matematikusok, orvosok, vegyészek, biológusok eredményei,
felfedezései lettek világhírűek.
156.1. Területi és népességi adatok szűkebb és tágabb környezetünkben

156.2. A világ magyarsága az ezredfordulón (akik magyarnak vagy magyar származásúnak
vallják magukat). Mikor volt a két legnagyobb kivándorlási hullám?
EREDMÉNYEINK A TUDOMÁNYOKBAN
A magas színvonalú szellemi teljesítmények háttereként szerepet játszott különleges földrajzi
helyzetünk. Európa közepén való elhelyezkedésünk lehetővé és szükségessé tette, hogy egyéb
irányok felé nyitottak, érdeklődők, tájékozottak legyünk.
Keress példákat olyan magyar felfedezőkre, utazókra, tudományos kutatókra, mérnökökre,
akik más kontinenseken tájékozódtak, tevékenykedtek!
Előnyös háttér volt a magyar értelmiség nyelvtudása, amelyből a német, a francia, az angol és
az olasz volt a leggyakoribb. A jó színvonalú nyelvoktatás a klasszikus nyelvekre is kiterjedt,
ami az értelmiség széles körű műveltségét alapozta meg.
A második világháború előtt azonban nem a kultúra, hanem a katonaság támogatása vált
elsődlegessé. A háború utáni években pedig lassan megszűntek a szellemi műhelyek. Híres
iskolákat zártak be vagy alakítottak át, elveszett a nyelvtudás korábbi rangja is.
A politika korlátozta a szabad szellemű tudományt, a kutatást, a külföldi utazásokat. A

magyar tudomány pénzügyi támogatása messze elmaradt a kívánatostól.
Ugyanakkor eredményeik alapján nyugaton egyre nagyobb hírnévre tettek szert a magyar
tudósok, akik a két világháború között, illetve a második világháború után jelentős számban
hagyták el az országot.
A"brain drain" napjainkban kiteljesedő folyamata az Egyesült Államokat gazdagította
elsősorban a magyar tudósokkal.
Nézz utána, ki milyen tevékenységéért, felfedezéséért kapta a l egnagyobb tudományos

elismerést! Ki volt az, aki hazájában lett Nobel-díjas?
A hazai csillagászok eredményeit számos műszer bizonyította még a világűrben is.

Bay Zoltán és munkatársai egy amerikai kutatócsoporttal egy időben lőttek fel radarjelet a
Holdra, s nagy pontossággal sikerült megmérniük a Föld-Hold távolságot. A magyar kutatók
az amerikainál jóval szerényebb feltételek között dolgozva érték ezt el.
Farkas Bertalan űrhajós első magyarként járt az űrben, és használta a sugárdózis mérésére
kifejlesztett magyar eszközt, a Pillét.
A Pille később a Szaljut mellett felkerült a Mirre és a Challenger űrrepülőgépre is.
A miskolci kutatók által kifejlesztett űrkemencét a NASAszakemberei tesztelik, s ha megfelel,
az anyagszerkezeti vizsgálatokra alkalmas egység felkerül a nemzetközi űrállomásra.
A2004 tavaszán felbocsátott Rosetta űrszondában több magyar fejlesztésű műszer is van.
ÉRTÉKTEREMTÉS A MŰVÉSZETEKBEN
A tudomány, főként a természettudomány eredményei viszonylag korrekten
összehasonlíthatóak. A művészetek, a humán szféra alkotásai, teljesítményei kevésbé
alkalmasak erre, hiszen megítélésükben erőteljes a szubjektivitás.
Az azonban cáfolhatatlan, hogy a világ kulturális színpadára is letettük a magyarság
névjegyét.
157.1. Néhány magyar származású Nobel-díjas (balról jobbra): Szent-Györgyi Albert, Hevesy
György, Wigner Jenő, Kertész Imre. Melyikük mikor és miért kapott Nobel-díjat?
Festőink közül pl. Munkácsy Mihály, Szinyei Merse Pál, Csontváry Kosztka Tivadar, Victor
Vasarely gazdagította alkotásaival hírnevünket. A világ zeneszeretői rendszeresen játsszák,
hallgatják pl. Bartók Béla, Liszt Ferenc, Kodály Zoltán műveit. Énekeseink hosszú sora
szerepel rendszeresen a világ zenei életének legtehetségesebb előadóművészei között.
Közülük sokan az egyetemes zenei kultúra terjesztői, míg mások a sajátos hazai értékek
továbbvivői. Karmesterként a világ számos koncerttermében, zenei fellegvárában dirigáltak
már magyarok (pl. Solti György, Doráti Antal).
A film világában is rendelkezünk a legnagyobb elismeréssel: az Oscar-díjjal (A légy,
rendezője Rófusz Ferenc és a Mephisto, rendezője Szabó István). Szintén ebben a művészeti
ágban lett világhírű: Korda Sándor, Cukor György, Zsigmond Vilmos és Koltai Lajos.
A hazai irodalmi alkotások nemzetközi elismerését elsősorban a nyelvi akadályok nehezítik.
Szép, de nehéz nyelvünk ismeretét nem várhatjuk el más nemzetektől. A talán legismertebb
magyar mű Az ember tragédiája, amelyet 19 nyelvre fordítottak le.
2002-ben irodalmi Nobel-díjas lett a magyar Kertész Imre. Nézz utána, melyik műve kapta ezt
az elismerést, és mit mutat be a regényben!
Más jellegűek, de összehasonlíthatóak a sportteljesítmények is, amelyekben szintén rangos
világsikereink születtek.
Kedvenc tudomány-, művészeti és sportágadhoz kapcsolódóan gyűjts anyagokat a magyarok
szerepéről, eredményeiről! Milyen területeken kínál lehetőségeket a jelen és a közeljövő?
A közös emberi értékekhez való hozzájárulásnak méltó példáit természeti és épített

környezetünk is tükrözi. Az UNESCO számos hazai értéket vett fel a világ kulturális
örökségeként számon tartott, egyetemes jelentőségű ún. világörökség listájára. (Ezek: a budai
Várnegyed és a dunai panoráma, Hollókő népi építészete, a Pannonhalmi Bencés Főapátság,
az Aggteleki- és a S zlovák-karszt barlangjai, a Fertő tó, a Hortobágyi Nemzeti Park, Pécs
ókeresztény emlékei, az Andrássy út és környezete, valamint a Tokaji borvidék-kultúrtáj.)
Az épített emlékek megőrzését elismerő legrangosabb európai kitüntetés az Europa Nostra-

díj. Eddig 18 magyar díjazottja van (pl. a Millenáris park, az Új Színház).
Hazánk szerény gazdasági eredményeihez képest a s zellemi alkotótevékenység csaknem

minden területén képesek voltunk és vagyunk a világ élvonalát jelentő teljesítményekre.
Önmagunk, nemzeti értékeink megbecsülésével, ápolásával és fejlesztésével méltóan

járulhatunk hozzá az emberiség további fejlődéséhez.
158.2. A világörökség része Hollókő is. Nézz utána értékeinknek a www.unesco.hu

weboldalon!
158.1. A szennai múzeumfalu is Europa Nostra-díjas
V. fejezet
A GLOBÁLIS KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK
A TÚLNÉPESEDÉS ÉS A NÉPESSÉGFOGYÁS
FOGALOMTÁR
lokális, regionális és globális probléma, túlnépesedés, népességfogyás, népességvándorlás
AJÁNLÁS
Az egész fejezet tanulása, feldolgozása során javasoljuk a témákhoz kapcsolódó folyóiratok,
kiadványok használatát. Különösen ajánljuk A világ helyzete című sorozatot, amelynek
cikkeit mi is felhasználtuk.
A GLOBÁLIS PROBLÉMÁK
Az 1960-as évektől kezdődően egyre hangsúlyosabban jelentkeztek azok a környezeti-
társadalmi- gazdasági problémák, amelyek napjainkra világméretűvé váltak.
Döntően helyi, ágazati problémaként keletkeznek, következményeik azonban egyre súlyosabb
zavarokat okozhatnak a Föld, az emberiség életében, annak létét is veszélyeztetve. A globális
problémák kezelése, a megoldások keresése korunk nagy kihívása.
Mire vezethetők vissza a világméretűvé növekedett problémák? Mindenekelőtt a természet és
a társadalom kapcsolatrendszerének átalakulására.
A fogyasztói társadalom kiteljesedése, fokozódó igénye és felgyorsuló életritmusa
megváltoztatta a természethez való viszonyulásunkat.
A természeti erőforrások rohamos, mértéktelen felhasználása következtében felborult a földi
rendszerek korábbi egyensúlya. A természet és a társadalom közötti egykori harmonikus
kapcsolat is megbomlott. Ez a folyamat helyi egyensúlyzavarokhoz, regionális különbségek
kialakulásához vezet, amelyek végül globális problémaként összegződnek.
Növeli a v eszélyhelyzetet, hogy a t ermészeti társadalmi- gazdasági folyamatok
összefüggéseinek következtében egy-egy kialakult probléma újat gerjeszt, s egymásba
kapcsolódó láncolatot alkotva egyre nehezebben oldható meg.
A NÉPESSÉGROBBANÁS
Gondold át, mit tanultál tavaly a népesség számának növekedéséről! A népesedési folyamat
melyik szakaszában nő a népességszám? Hasonlítsd össze a fejlett és a fejlődő országok
népesedési jellemzőit!
A globális problémák alapvető kiindulópontja a túlnépesedés. Lényege, hogy a 20. század
második felétől rendkívül gyors ütemben növekedett Földünkön a népesség. S bár a jelenlegi
6,2 milliárd ember ellátása még nem veszi igénybe a Föld teljes eltartóképességét, a népesség
további gyarapodása hangsúlyossá teheti azt.
A népességrobbanás jelenleg is megoldatlan problémákat okoz elsősorban a szegény
országokban, ahol a lélekszám növekedésének üteme jóval meghaladja a gazdaság
növekedését, ahol nem tudnak elegendő élelmiszert termelni, s nem bírják az élelmiszerek
világpiaci árait megfizetni. Ezek az országok elszegényednek, mert az előállított kevés GDP-t
egyre több főre kell szétosztani.
A világ népességének gyarapodási üteme az utóbbi 10 évben mérséklődött. Ennek

legfontosabb oka a fejlett országok többségében jelentkező növekedés-csökkenés, illetve az
egyre több európai országban tapasztalható népességfogyás.
A fogyás és a nagymértékű gyarapodás értékei felnagyítják a fejlett és a fejlődő világ közötti
különbségeket. Aszegények még szegényebbek, a gazdagok egyre gazdagabbak lesznek.
Az ezredfordulón az emberiség 80%-a a fejlődő országokban élt.
160.1. A legtöbb gyermek éppen a legszegényebb országokban születik
BORÚLÁTÓ ELŐREJELZÉSEK
Az ENSZ Népesedési Osztályának előrejelzése 2050-ig készült el.
Az ábrák és a jelentés alapján válaszolj a következő kérdésekre: Mely kontinenseken léphet
fel munkaerőhiány? Hol várható nagymértékű bevándorlás? Mely kontinensek lesznek a fő
népességkibocsátók? Hol lesz nagymértékű a népesség elöregedése és fogyása?
Hányszorosára nő várhatóan Afrika népessége 50 év alatt? Mely kontinenseken lesz
magasabb, és melyeken alacsonyabb a fiatalok aránya? A népesség-összeírás legfrissebb
adatai alapján nézz utána, hogyan alakulnak hazánk népesedési mutatói!
a) A fejlett világban:
- a népességszám marad 1,2 milliárd, inkább csökkenhet,
- Olaszország, Oroszország és Magyarország népessége 50 év alatt 25%-kal, Németországé és
Japáné 14%-kal, Ukrajnáé 40%-kal csökkenhet,
- az EU 2004 előtti 15 tagállamának 376 milliós lakossága 37 millióval megfogyatkozik,
- a várható élettartam 2050-re eléri a 82 évet (1999-ben 75 év volt),
- a társadalom elöregedése nő: a 60 évesek vagy ennél idősebbek aránya 20%-ról 33%-ra
emelkedik,
- a népesebb országok között a fejlett országok közül egyedül az USA fog szerepelni (400
millió lakossal, amiben az évi 1,1 millió fős bevándorlás is szerepel).
b) A fejlődő világban:
- a népesség száma 4,9 milliárdról 8,2 milliárdra fog nőni,
- ezzel Földünk lakóinak 88%-a a fejlődő világban él majd,
- a leggyorsabb növekedés Indiában, Kínában, Bangladesben, Indonéziában, Etiópiában,
Iránban várható,
- a várható élettartam eléri a 75 évet (1999-ben 63 év volt).
A 8 milliárd fölötti népességszám (amit 2025 körül érhetünk el) esetén elsődleges kérdés
lehet, hogy képes-e a Föld ennyi embert eltartani. A fejlett világban megtermelt
élelmiszerfelesleg és a fejlődő országok éhezése már most is a Földünk népessége közötti
alapvető egyenlőtlenség.
A termelés bővítéséhez még megfelelő tartalékkal rendelkezik bolygónk. A termelés és az
elosztás ellentmondásainak feloldásához azonban meg kell teremteni a megfelelő feltételeket.
A magas természetes szaporodású térségekben szabályozni kell a születéseket. Több ország
ért már el látványos eredményt a születésszabályozásban (pl. Kína). Ennek sikere azonban
nagymértékben függ az erős társadalmi hagyományoktól, a vallási előírásoktól, az oktatási-
egészségügyi színvonaltól, s nem utolsósorban a nők társadalmi-családi szerepétől.
A probléma megoldásának feltétele az is, hogy a túlnépesedett, szegény országokban élők
elsősorban saját erőfeszítéseik révén javíthassanak életük minőségén. Ehhez azonban
lehetőségeket kell biztosítani a számukra.
A fentiek azt mutatják, hogy a túlnépesedés olyan globális probléma, amelynek mérséklését
csak a fejlett és a fejlődő országok együttműködése eredményezheti.
161.1. A fejlett és a fejlődő országok közötti népességszám különbsége növekedni fog.

Bizonyítsd a két ábra alapján számításoddal!
161.2. Az ENSZ előrejelzése a világ népességéről 2050-ig
VÁNDORLÓ MILLIÓK
A népességvándorlás mely típusairól tanultál? Említs országokat vemdégmunkások
alkalmazására, illetve az agyelszívás érvényesülésére!
Mik válthatják ki napjainkban a népesség nemzetközi vándorlását? A leggyakoribb okok:
- a gazdasági válság, a szegénység, az éhezés, a munkanélküliség,
- a nemzetiségi és a regionális konfliktus,
- az emberi jogok sérülése (pl. vallási, politikai véleménykülönbség, nemzetiségi, emberfajták
közötti eltérések, a másság miatti üldöztetés),
- a háborúk,
- a természeti katasztrófák,
- a környezeti válság.
1. Mit jelent a környezeti-gazdasági-társadalmi problémák globalizálódása?
2. Mi az oka a folyamatnak?
3. Milyen problémasort indít el a túlnépesedés?
4. Hasonlítsd össze a fejlett és a fejlődő világ népességprognózisát!
5. Mutassátok be szituációs játékban a népességvándorlás okozta gondokat a kibocsátó és a
fogadó ország, valamint az egyén szempontjából!
6. Gyűjts statisztikai adatsorokat a népesség alakulásáról, és ábrázold azokat minél
változatosabb módon!
162.1. Afgán gyerekek egy pakisztáni menekülttáborban

162.2. 2000-ben 2,2 m illió menekült várta sorsa jobbra fordulását a világban. Keressetek
magyarázatot néhány ország nagyszámú népességkibocsátására!
ÉHEZÉS ÉS TÚLFOGYASZTÁS A FÖLDÖN
FOGALOMTÁR
túlfogyasztás, éhezés, alultápláltság, fenntartható művelés
Hasonlítsd össze a fejlett és a fejlődő országok fő mezőgazdasági termelési típusait!

Elevenítsd fel a 9. osztályos tankönyvedben lévő Sokaság és életminőség a Földön című
olvasmányt (176. oldal)!
TÚLTÁPLÁLTAK ÉS ÉHEZŐK
Az adatok tanúsága szerint a világ élelmiszertermelésének növekedése - a népességrobbanás
ellenére - meghaladta a népességszám gyarapodását.
A fejlett országok korszerű agrotechnikájának eredményeként a világ egészére az élelmiszer-
túltermelés jellemző, egyes régiók pedig a túltermelés okozta válsággal küszködnek. A
lakosság táplálkozására itt a túlfogyasztás jellemző, amely egyre súlyosbodó civilizációs
ártalomnak bizonyul. A túlzott mértékű és egészségtelen összetételű táplálkozás (túl sok

szénhidrát és fehérje fogyasztása), a k ényelmes, mozgásszegény életmód veszélyt jelent a
jólétben élők egészségére.
A fejlett országok lakóival ellentétben a világ népességének nagyobbik csoportjában az
élelemhiány okoz világméretű problémát. A fejlődő országok mezőgazdaságának termelése
ugyanis nem tud lépést tartani a n épességszám rohamos gyarapodásával - ezért ezekben a
régiókban állandósult az élelmiszerhiány. A túlnépesedés talán legkegyetlenebb
következménye az éhezés.
A harmadik nagy csoportot alkotó népesség a "rejtett éhezőké", akik nem az elfogyasztott
élelmiszer mennyisége, hanem annak minősége, a mikroelemek, a vitaminok hiánya miatt
alultápláltak.
Biológiai ismereteid alkalmazásával keress példákat az egyes étrendi okok és az általuk
okozott betegségek, élettani következmények között! Gondold át, hogyan alakítják a
táplálkozási szokásokat a reklámok, a gyorséttermi hálózatok!
Az éhező országokban nagymértékű a csecsemő- és a g yermekhalandóság, alacsony a
születéskor várható élettartam. A gyerekekre jellemző a testsúly kóros mértékű csökkenése,
ami az éhezés biztos jele.
163.1. Földünk éhségövezete. Keress országokat, ahol éheznek, de még van szabad,
művelésre váró földterület!
SZEGÉNYEK ÉS GAZDAGOK
A túlfogyasztás és az éhezés, a fejlett térségekben állandósult túltermelés és a fejlődő
országok élelmiszerhiánya a világgazdasági rendszerek ellentmondására, működési zavarára
vezethető vissza.
Nem arról van szó, hogy eltér egymástól a népességnövekedés és az élelmiszertermelés üteme
a világon. Sokkal inkább arról, hogy az élelmiszerek feleslege és hiánya, kínálata és
fizetőképes kereslete élesen elkülönül a Földön.
A kereslet növekedésének feltétele a népességszám gyarapodása és a jövedelmek emelkedése.
Az első feltétel - mint az előző fejezetben láttad - megvan. Az elmaradott fejlődő országokban
azonban a jövedelmek olyan alacsonyak, hogy nincs pénzük az élelmiszerek megvásárlására.
Hiába bőséges a kínálat, nem tudnak vevőként megjelenni az élelmiszerpiacon. Az éhezés
alapvető oka tehát leggyakrabban a szegénység.
Az ENSZ felmérése szerint 1 milliárd ember él napi 1 dollárnál kevesebből!
MIÉRT MÉRSÉKLŐDIK AZ ÉLELMISZERTERMELÉS ÜTEME?

A biztonságos élelmiszer-ellátás összes fontos jelzőszáma - az egy főre jutó gabonatermelés, a
tengeri halfogás, az egyik évről a másikra megmaradt gabonatartalék csökkenése, a tengeri
eredetű élelmiszerek és a gabona árának növekedése - azt mutatja, hogy a kilencvenes évektől
romlik a helyzet.
A világ élelmiszer-ellátásának biztonságát befolyásoló fontos tényező, hogy a
termésmennyiséget mekkora hányadban állítják elő fenntarthatatlan föld- és vízhasználattal. A
gabonaföldek egy részén az erózió miatt nem lehet hosszú távon termeszteni, a termesztésből
kieső földterület miatt erőteljesen csökken a termés mennyisége.
A szántóföldek területét a talajerózión kívül erőteljesen csökkentik a gombamódra szaporodó
gyárak és raktárak, a növekvő városok, az autóközpontú közlekedés, a bevásárlóközpontok
stb.
164.1. Avilág leggazdagabb és legszegényebb országainak GDP-je (USD/fő, 2003). Keresd

meg az országokat a kontinenseken! Mi a feltűnő a földrajzi elhelyezkedésükben?
164.2. Éhezők és túltápláltak
Ázsiában az autó a legerősebb földigénylő. Kínában 1995-ben még csak 2 m illió gépkocsi
volt. Az előrejelzések szerint 2010-ben 22 millió lesz, ami hatalmas területet igényel az
úthálózat, a parkolók, az üzemanyagtöltők számára. Hasonló a helyzet Indiában. Nagyok a
termőföld veszteségei Délkelet-Ázsiában is. Ráadásul az iparosodás, az infrastruktúra a
legjobb minőségű földekre tart igényt.
A gazdálkodóknak a termőföld hiánya mellett a fenyegető vízhiánnyal is szembe kell nézniük.

A népességszám növekedésével csökken az egy főre jutó gabonaföld, de az egy főre jutó
öntözött terület is. Az öntözött területek nagysága nagy valószínűséggel elérte a maximumát.
UNOKÁINK KENYERE
A következő évtizedekben kettős feladat vár a globális élelmiszer-termelő rendszerre. A
gyorsan szaporodó és egyre gazdagodó világnépességről kell gondoskodnia.
A világnak stratégiai fontosságú forrásként kell kezelnie minden fenntarthatóan művelhető
földterületet, mert csak megőrzésükkel biztosítható a következő nemzedékek megélhetése. A
termőföld védelmét szolgáló intézkedések sorát kell végrehajtani a mezőgazdasági örökség
továbbadására.
A szükségleteket kielégítő területnagyság a mezőgazdasági hozamoktól is függ. A hozam
növelése egy ideig még járható út. A megoldás lehetőségeit pl. az agrárkutatások fejlesztése, a
további nemesítés, a géntechnikák alkalmazása, a hatékonyabb öntözés, az édesvízi
haltenyésztés kiterjesztése bővítheti.
A fejlődő országok számára segélyek helyett a fejlesztés forrásait kell biztosítani a korszerű és
környezetkímélő agrotechnikák, termelési rendszerek átvételéhez. Ezek alkalmazásának is
elemi feltétele azonban a lakosság oktatási színvonalának emelése, a termelők
érdekeltségének megteremtése. Azt is be kell látni, hogy a korszerű amerikai és nyugat-
európai termelés nem ültethető át a fejlődő országokba - részint az eltérő természeti
adottságaik miatt, részint a termékek rendkívül drága eszköz- és energiaigénye miatt sem.
165.1. Az egyes földrészek élelmiszer-termelése az 1990-es évhez viszonyítva. Vesd össze az

élelmiszertermelés és a népességgyarapodás adatait!

1. 2002 j úniusában világélelmezési csúcstalálkozót tartottak Rómában. Nézz utána, melyek
voltak a legfőbb témák, és milyen javaslatokat fogalmaztak meg!
2. Tartsatok vitát a génkezelt élelmiszerek termeléséről!
1. Bizonyítsd a túlnépesedés és az élelmezési problémák összefüggéseit!
2. Mi a társadalmi egyenlőtlenségek szerepe a túlfogyasztásban és az éhezésben?
3. Állíts össze megoldási javaslatokat az éhezés problémakörére!
4. Gyűjts az élelmiszer-termeléssel kapcsolatos cikkeket és ismertesd azokat!
5. Értelmezd a mondást: "Az éhezőnek ne halat, hanem hálót adj, és tanítsd meg halászni!"
FOGYATKOZÓ TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK
FOGALOMTÁR
fosszilis és megújuló (alternatív) energiahordozók
A Föld erőforrásainak hasznosítását nagymértékben felgyorsította az ipari forradalom. A

népességszám robbanásszerű növekedése, a fogyasztói társadalom kialakulása, az újonnan
megjelenő iparágak és szolgáltatások, a technológia fejlődése megsokszorozta a
nyersanyagigényt. Ez önmagában még nem terebélyesedett volna globális problémává,
azonban a n yersanyag- és energiahordozó-készletek, az egyéb természeti erőforrások
többsége véges, egyszerűen elfogynak. Újratermelődésük esetleges, de biztos, hogy csak
földtörténeti léptékkel mérhető. Ezzel szemben a ma még kisfogyasztóként jelentkező fejlődő
országok lakói is egyre nagyobb nyersanyag- és energiafelhasználók lesznek.
TÖBB ÉS MÉG TÖBB NYERSANYAGOT?

Tekintsd át az atlaszod és a 62.1. ábra segítségével a leggyakrabban felhasznált ércek és nem
fémes elemek előfordulásait, kitermelő országait!
Egyes ásványi nyersanyagokat már igen régóta bányásznak és felhasználnak (pl. vasérc),
másokat csak később fedeztek fel, illetve tudtak hasznosítani. Az alkalmazhatóság
kiszélesedése, a t ömegtermelés kiteljesedése egyaránt fokozta az ásványkincsek
kibányászását.
Ma már olyan érceket is kitermelnek, amelyeket kisebb hasznosítható érctartalmuk miatt
korábban nem tartottak gazdaságosnak. Így jutottak fontos szerephez a külszíni fejtések.
Helyüket megsebzett tájak és hatalmas meddőhányók jelzik.
166.1. Meddig tartanak a készletek a legfontosabb ércekből, nemfémes ásványokból és

energiahordozókból (az ismert és gazdaságosan kitermelhető készletek alapján)? Keress
példát atlaszod segítségével előfordulásaikra!
166.2. Külszíni fejtéssel "alkotott" táj
Egyre fokozottabb erővel és fejlettebb technikával kutatják a Föld geológiai készleteit, teszik
kitermelhetővé azokat. Nagy valószínűséggel találnak még új tartalékokat, hasznosítani fogják
a tengerekben, a folyókban felhalmozódó ásványi nyersanyagokat. De vajon csak a pazarlás, a
készletek mielőbbi kimerítése az egyetlen megoldás?
Számos területen kínálkozna lehetőség kevésbé nyersanyag- és energiaigényes technológiák
alkalmazására és a takarékosságra. Járható út az újrafelhasználás, a korszerű
hulladékgazdálkodás is. Erre ösztönöznek a nagymértékű nyersanyag- felhasználás környezeti
következményei is.
MÉG TÖBB ENERGIÁT?

Ismételd át, amit a világ energiagazdaságáról tanultál! Nézd át újra a tankönyv ábráit,
adatsorait! Atlaszod segítségével összegezd az egyes energiahordozók legjelentősebb
előfordulásait! Hogyan alakult át az energiahordozók felhasználásának szerkezete?
Az energiafogyasztás, az energiahordozók felhasználásának elképesztő növekedése az 1973-
as kőolajár-robbanás idején döbbentette rá a világot arra, hogy komoly veszélyt jelenthet a
források kimerülése. Az ipar fejlesztését ugyanis a f osszilis energiahordozókra alapozták,
elsősorban a kőolajra. Ezek pedig kimeríthető, nem megújuló természeti erőforrások. A
válság nyomán lefékeződött az ipari termelés és a GDP növekedése.
Földünkön egyenlőtlenül oszlanak meg a fosszilis energiahordozók. Ráadásul kirívó a térbeli
ellentmondás a legnagyobb lelőhelyek és a felhasználók elhelyezkedése között.
A kitermelt energiahordozók nagy részét a fejlett országok használják fel. Az is tény, hogy a
fajlagos energiafelhasználás ezekben az országokban gazdaságosabb.
A fejlődő országok fajlagos energiafelhasználása rendkívül kedvezőtlen: az életszínvonal

kismértékű emelkedéséhez hatalmas erőforrásnövekedés és -felhasználás szükséges
(figyelembe véve a népességszámot és annak gyarapodását is).
MIT HOZHAT A JÖVŐ?

Napjainkban a szükséges energiának kb. 80%-át fedezzük fosszilis energiahordozókból. Hogy
meddig elegendőek még a tartalékok, arra nézve változóak a becslések. A fosszilis
energiahordozók kitermelése és hasznosítása a környezet erőteljes terhelésével jár.
Bányászatuk, csővezetéken történő szállításuk termőterületeket von el a mezőgazdaságtól. A
tengerekre telepített kőolaj-kitermelés és -szállítás a vizeket szennyezi. A legnagyobb mértékű
terhelés azonban a légkört éri az energiahordozók hasznosítása során: a fokozódó
üvegházhatás és a savas esők kialakulása. (Ezekről részint már tanultál, részint még lesz róluk
szó!)
Kevésbé károsítaná a környezetet, elodázná az energiahordozó-készletek kimerülését, ha a
nagy ipari fogyasztók és a háztartások energiatakarékos eszközöket használnának.
A szennyezés mérsékelhető hatékonyabb energiafelhasználással, korszerűbb technológiával
(pl. szűrőberendezésekkel, kéntelenítéssel, katalizátoros autók működtetésével, ólommentes
benzin használatával).
A nukleáris energia jövőjét támasztja alá, hogy az atomerőművekben használatos uránérc kb.
5000 évig még elegendő, ha új technikákat alkalmaznak (pl. újrafeldolgozást).
Környezetvédelmi szempontból a hőerőművekhez képest sokkal előnyösebb az atomerőmű,
hiszen nem növeli a légköri CO2-t, SO2-t. A gond a nukleáris hulladék elhelyezése.
167.1. A világ energiafogyasztása. Hol lesz a legnagyobb a növekedés? Miért?
Kutatások folynak pl. arra, hogy nukleáris módszerekkel a hosszú élettartamú radioaktív
izotópokat rövid élettartamúvá alakítsák át (ezzel a tárolási problémát lehetne megoldani).
A fúziós energiatermelés környezetkímélő módon szabadíthatna fel hatalmas energiát -
hidrogénizotópok felhasználásával. Az erre irányuló kísérletek nemzetközi együttműködésben
folynak.
A LEGKEDVEZŐBB MEGOLDÁSOK
A legkedvezőbb megoldást a megújuló energiaforrások növekvő hasznosítása hozná, hiszen
ezek segítségével a l egolcsóbban és a k örnyezetet a l egkevésbé terhelve lehet energiát
előállítani. Nem mind alkalmas azonban folyamatos energiatermelésre, és tárolásuk-
raktározásuk is nehézségbe ütközik.
Napjainkban közülük a vízenergia hasznosítása
a legelterjedtebb. Folyók, tavak vizét használják erre a leggyakrabban, de távlatokban az
árapály, a hullámzás hatalmas energiája kínál a tengerpartokon hasznosítási lehetőséget.
A vízenergia előállítása ugyan környezetbarát, de az erőmű megépítése drága és számos
kedvezőtlen környezeti változással járhat.
A szélenergia hasznosíthatóságát az éghajlati adottságok befolyásolják. Nagyobb jövője a
helyi igényeket kiszolgáló kis erőműveknek van. Jelenleg Európában működik a legtöbb
szélerőmű, ezek fele a technikailag igen fejlett Dániában.
A biomassza, biogáz, bioüzemanyag az erdők, a termesztett növények és a különböző szerves
hulladékok felhasználásán alapul. Nagyobb arányú felhasználásukra ígéretes technológiai
fejlesztések folynak.
A geotermikus energia hasznosítását jelenti a hévizek, a gejzírek felhasználása pl. fűtésre. A
geológiai adottságoktól függő lehetőségek jóval meghaladják az eddigi alkalmazást. Jellemző
Izlandon, Új-Zélandon, Olaszországban - és az eddigieknél sokkal nagyobb szerepet kaphatna

nálunk is.
A napenergia felhasználására többféle lehetőség kínálkozik: pl. a gyűjtőtükrökkel történő
energiatermelés, illetve a napsugárzást közvetlenül villamos energiává alakító fotocellák
alkalmazása. A napelemek hatásfokának növelésével, az elektromos áramot tartalékoló
akkumulátorok továbbfejlesztésével távlatokban a napenergia sokkal jelentősebb alternatív
energiaforrás lesz.
Az energiaforrások felhasználásával kapcsolatban döntő lehet a társadalmi elfogadottságuk is.
Ez utóbbi tekintetében igen nagyok az országok közötti különbségek.
168.1. Elektromos áramot termelő napelemek

168.2. Szélerőmű az USA-ban ELLENŐRIZD TUDÁSOD!
1. Értékeld a nyersanyag- és energiaválságot egy fejlődő és egy fejlett ország

állampolgáraként!
2. Rendezzetek vitát: érvelj egy-egy energiaforrás, energiahordozó mellett, illetve
felhasználása ellen!
3. Gyűjts friss információkat az alternatív energiahordozók alkalmazásáról!
4. Keress a témakörhöz illeszkedő magyar vonatkozásokat!
AGEOSZFÉRÁK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA ÉS VÉDELME
FOGALOMTÁR
globális felmelegedés, ózonpajzs, elsavanyodás
MI LESZ VELED, FÖLD?

A rohamosan felgyorsult gazdasági fejlődés a természeti környezetben olyan mély és
visszafordíthatatlan változásokat okozott, amelyek súlyosan károsítják a Földön az
életkörülményeket.
A környezet szennyezése és pusztítása ma már minden geoszférára kiterjed. A szférák közötti
kölcsönhatások rendszere pedig tovább fokozza, felerősíti a folyamatot, amelynek fő
kárvallottja a bioszféra.
Az ember környezetkárosító tevékenységei közül a környezet szennyezése a legnagyobb
mértékű és a legösszetettebb hatású. Ez kezdetben csak jól behatárolható, helyi jelenség volt,
a termelés kiteljesedésével (mennyiségi és minőségi változásaival) azonban egyre nagyobb
térben érvényesült, s mára globálissá vált.
A LÉGSZENNYEZÉS
Ismételd át, mit tanultál az atmoszféra összetételéről, szerkezetéről, folyamatairól! Melyek a
leggyakoribb légszennyező anyagok és honnan erednek? Mi az üvegházhatás lényege? Mi a
természetes üvegházhatás szerepe a Föld életében?
A környezetszennyezés módosítja a légkör összetételét. Ez zavart okoz a földi rendszer eddigi
működésében, s a változások egy része már globális méretekben is kimutatható.
169.1. Az adatok a legvastagabb antarktiszi jégtakaróból vett mintákból, a jégbezárt

légbuborékok elemzéséből származnak. Nézd meg, milyen hatást gyakorolt az ipari
forradalom a két tényezőre!
a) A globális éghajlatváltozás
A 20. század második felétől kezdve rohamosan nőtt az üvegházhatást felerősítő gázok
koncentrációja a légkörben. Ennek következtében a korábbiakhoz képest felerősödött a légkör
felmelegedése.
Mik járultak hozzá a növekedéshez? Mindenekelőtt az emberi tevékenységek! A legnagyobb
mennyiségben a CO2 koncentrációja nőtt, amely döntően a fosszilis energiahordozók
elégetésével keletkezett.
Hozzájárult a növekedéshez a hatalmas méretű erdőpusztítás, a sivatagosodás is. Ezek révén
ugyanis mérséklődött a zöld növényzet által megkötött CO2 mennyisége. A szén-dioxid 50%-
ban felelős a felmelegedésért.
A metán szintén "üvegházgáz", amely főként a szerves anyagok bomlásával, a földgáz-
kitermeléssel és -feldolgozással, a biológiai folyamatokkal (pl. kérődzés, talajbaktériumok
hatása) kerülhet a levegőbe.
A mesterségesen előállított halogénezett szénhidrogének (CFC-k) a troposzférában igen stabil
vegyületek (amelyek csak a s ztratoszférában bomlanak el). Nem lépnek reakcióba a felszín
közeli ózonnal, ami a légszennyezés miatt keletkezik. A troposzféra ózonmennyiségének
növekedése szintén hozzájárul a globális felmelegedéshez.
A kutatók döntő része szerint Földünk éghajlatában komoly változásokat hozhat a globális
felmelegedés. Ha az üvegházgázok kibocsátása változatlan marad, a l égkör
középhőmérséklete 1,5-5,5 oC-kal nőhet átlagosan ebben az évszázadban. Ennek hatásai
közül - a jégtakaró megolvadása miatt - a tengerszint-emelkedés lehet katasztrofális. A több
méteres vízszintnövekedés a világ nagy népsűrűségű gócait érintené, s azokat a part menti
termékeny talajú területeket, ahol jelentős az élelmiszer-termelés (pl. Holland-mélyföld,
Kínai-alföld, La Plata-alföld, Banglades). A vihardagályok is gyakoribbá és magasabbá
válhatnak. A világ számos nagyvárosa kerülhetne víz alá. Az elöntés több mint 1 m illiárd
ember lakóhelyét veszélyeztetné.
A felmelegedés a nagy földi légkörzést, s a vele szorosan összefüggő tengeráramlási
rendszereket is módosíthatja. A csapadékeloszlás is változna mennyiségi és területi
eloszlásban egyaránt. A közepes földrajzi szélességű területeken csökkenéssel kell számolni,
ami pl. a gabonatermesztésre hatna kedvezőtlenül. Csökkenhet a folyók vízhozama, a
gazdálkodáshoz szükséges vízkészlet, felerősödhet a sivatagosodás is.
Más területeken (pl. Kanada, Oroszország északi része) enyhébbé és csapadékosabbá válhat
az éghajlat. A téli hőmérséklet-emelkedés miatt viszont a több csapadék főként eső
formájában hull le, hiányozni fog tehát a vegetációt védő téli hótakaró.
A felmelegedés a kártevők nagyobb mértékű elszaporodásával, a talajerózió fokozódásával, a
halállomány csökkenésével, s számos faj pusztulásával is járhat. A gyors és nagymértékű
éghajlatváltozáshoz az ökoszisztémák élővilága nem tud károsodás nélkül alkalmazkodni. Az
erdőtelepítéseknél számolnunk kellene azzal, hogy a ma elültetett fák 100 év múlva teljesen
más körülmények között fognak élni.
Mit tehetünk a további felmelegedés ellen? Az üvegházhatás további növekedését úgy
mérsékelhetjük, hogy csökkentjük a felmelegedést okozó gázok kibocsátását. Ennek járható
útja az energiafogyasztás csökkentése és a fosszilis energiahordozók helyettesítése - illetve az
erdőirtás mérséklése, az újrafásítás gyorsítása.
A NASA* műholdfelvételekkel vizsgálja, hogy az éghajlatváltozás milyen hatást gyakorol az

erdőkre, a mezőgazdaságra.
Számításaik szerint az északi félgömb szárazföldjein évi 1-2 milliárd tonna szén raktározódik
el (az ipar szénkibocsátásának kb. 15-30%-a). Az 1980-as évek felvételeivel összehasonlítva
az északi félgömb faállományainak zömében nőtt a tárolt szén mennyisége. Oka lehet: az
éghajlat melegedése miatt a t enyészidőszak meghosszabodása, az erdőtüzek megfékezése, a
jobb erdőgazdálkodás.
A tudósok azzal a gondolattal is foglalkoznak, hogy hogyan lehetne az üvegházgázokat

felhasználva hasznos, akár energiatermelésre is alkalmas anyagokat előállítani.
170.1. A globális felmelegedés okai és következményei. Kövesd végig az ábrán a kibocsátást

és a következményeket!
b) A vékonyodó ózonpajzs
Melyek az ózon kémiai jellemzői? Hol helyezkedik el a légkörben? Mi az ózonpajzs élettani
szerepe? Mikor és miért alakulhatott ki a szárazföldön az élet?
A sztratoszféra ózonrétegének szerepe a földi élet szempontjából meghatározó. Az ózonpajzs
sérülésével nő a Földre érkező ultraibolya sugárzás, amely károsítja az élő szervezeteket.
Az ózonréteg elvékonyodására először az Antarktisz fölötti mérések figyelmeztettek, de mára
az északi félgömb kontinensei fölött is észlelhető a ritkulás.
Az ózonritkulást a CFC-k használata okozza, amelyeket a l eggyakrabban csak freonként
emlegetünk. Ezeket hűtőgépekben, légkondicionálókban, szórópalackokban, a
műanyagiparban (habképző anyagként) használjuk. A sztratoszférába emelkedve elbontják az
ózont, megzavarják a korábbi ózonképződés és -lebomlás egyensúlyát.
Az ózonpajzs megmentésére már viszonylag régen megindult a nemzetközi együttműködés.
A gyors és szigorú intézkedések azonban csak később éreztethetik kedvező hatásukat, mert a
kibocsátott CFC-k csak lassan jutnak fel a sztratoszférába, illetve lebomlásuk is rendkívül
lassú.
A légköri szennyezés különösen nagy kibocsátói a nagyvárosok és az iparvidékek.
Melyek a legjobban szennyező iparágak? Milyen műszaki lehetőségek kínálkoznak a
szenynyezés csökkentésére az iparban és a közlekedésben? Keress példákat a légszennyezés
mutatóinak javulására!
SZENNYEZŐDŐ ÉS FOGYÓ VÍZKÉSZLET

Ismételd át a v ízburok tagolódásáról, a víztípusokról tanultakat! Hogyan oszlik meg a
vízkészlet a sós és az édesvizek között? Mik alkotják az ivóvízkészletet?
Napjainkra a vízszennyezés és a vízvédelem is globális problémává vált. A folyók, a tavak, a
felszín alatti édesvízkészlet, a légkörben lévő víz szennyező anyagai a tengerekben, az
óceánokban gyűlnek össze.
A szárazföldről származhatnak részint a folyók által odaszállított, részben a part menti
települések által kibocsátott szennyeződések (pl. hulladékok, háztartási és ipari szennyvizek,
szerves anyagok, műtrágyák, gyomirtó-, növényvédő és rovarölő szerek, nehézfémek és más
mérgező anyagok).
Az óceánokat, tengereket közvetlenül is szennyezik a kőolajszállító tankhajók, a selfeken és a
mélyebb területeken folyó bányászat, a tengeri fúrótornyok, az elsüllyesztett vegyi- és
radioaktív anyagok.
A vízszennyezéssel károsodnak a part menti ökoszisztémák. Az élő szervezetekbe kerülő
káros anyagok (pl. DDT, nehézfémek) a táplálékláncon keresztül felhalmozódhatnak, súlyos
elváltozásokat, állatpusztulásokat okozhatnak. A szennyeződések hatására csökken a vizekből
származó élelmiszerek mennyisége.
Mivel a szennyezésen kívül a vízpazarlás okozza a vízgazdálkodás fő globális problémáját, a
kettőt együtt kell kezelni, ami szintén nemzetközi összefogást igényel.
A szennyezés csökkentését mindenekelőtt a kibocsátások mérséklése eredményezné. Ezek

lehetséges módjai pl. a víztakarékos háztartási és ipari technológiák, modern vízkezelési-
víztisztítási, hulladékkezelési technikák alkalmazása.
A mezőgazdaság is új technológiákkal takarékoskodhat a vízzel, illetve javíthatja az öntözés

hatékonyságát (pl. csepegtető rendszer, föld alatti módszerek).
A víz mint életfeltétel és természeti erőforrás egyre inkább felértékelődik. A népességszám
gyarapodásával a fogyó ivó- és a növekvő szennyezett vízkészlet áll egymással szemben.
171.1. Ózonlyuk az Antarktisz fölött
A PH CSÖKKENÉSE: AZ ELSAVANYODÁS
Az elsavanyodás több geoszférát érintő globális probléma. A fosszilis energiahordozók
elégetésével keletkező kén-dioxid, illetve nitrogén-oxidok a levegő páratartalmával vagy a
csapadékokkal savakat alkotnak. Ezek a felszínre érve (savas eső) közvetlenül érintkeznek a
vizekkel, a talajjal, csökkentik azok pH-ját. A folyamat hatására a talajok termőképessége
csökken. A savanyodás eddig az USA északkeleti részén, Közép-Európában és Kelet-Kínában
okozott súlyos környezeti károsodást. A folyamat következménye pl. az erdők pusztulása.
172.1. Szennyezett vizek - csökkenő édesvízkészletek. Hol a legkedvezőbb és a

legkedvezőtlenebb a két mutató? Keress magyarázatot az eltérésekre!
172.2. A savas eső pusztító hatása
1. Milyen változásokat eredményezhet a globális felmelegedés?
2. A légkör melyik részében milyen szerepe van az ózonnak?
3. Mit tehetünk a légkör védelmében?
4. Állítsd össze a különböző víztípusok szennyeződésének listáját!
5. Bizonyítsd példákkal a geoszférák kölcsönhatását a környezet szennyeződésében!
6. Elemezd az atlaszodban lévő, a környezet szennyeződését bemutató térképeket!
7. Nézz utána, melyek azok a v egyszerek, amelyek használatát a fejlett világ már nem
engedélyezi, de a fejlődő országoknak szállítja, vagy ott gyártatja!
A KÖRNYEZETSZENNYEZÉS HATÓSUGARÁBAN
FORRÁSFELDOLGOZÓ ÓRA
Ebben a fejezetben a környezetszennyezéssel és néhány egyéb környezeti problémával, azok

megoldási lehetőségeivel kapcsolatos szemelvényeket gyűjtöttünk össze. Ezeknek a
forrásoknak a felhasználása segítheti annak megértését, hogy a szennyeződések hatósugara
különböző lehet ugyan, de
összegeződésük hatásai globálisak!
A szennyezés hatósugarának kategóriái:

- lokális (helyi) hatás esetén a környezet legfeljebb néhány száz méter távolságban károsul -
pl. családi ház szénnel történő fűtésével;
- városi méretű szennyeződés esetén a város beépített területével megegyező nagyságú a
kiterjedése, amit pl. a közlekedés, az üzemek, a városi fűtés okozhat;
- a regionális méretű szennyezés több száz kilométerig is terjedhet, a troposzférát, a vizeket
egyaránt érintheti. Tipikus területei az iparvidékek, az összeérő városhalmazok, vízparti
településegyüttesek;
- kontinentális hatósugarú szennyezést sokféle kibocsátóforrás okozhat - pl. természeti
katasztrófák, ipari balesetek;
- globális szennyezés esetén a károsodás az egész Földre kiterjedhet és a keletkező

szennyeződések halmozódhatnak.
A KÖRNYEZET ÁLLAPOTA KÍNÁBAN

Míg az iparosodott országok tilalmakat és korlátozásokat vezettek be az ózonréteget károsító
anyagok gyártására, illetve kibocsátására, addig a fejlődő országokban romlott a helyzet. Kína
az utóbbi évtizedben növelte ezeknek az anyagoknak a gyártását, s a világ legnagyobb freon-
és halontermelőjévé (ez utóbbit oltógázként alkalmazzák) és exportálójává vált. A fejlődő
országok (Kína is)
10 év türelmi időt kaptak a gyártás leállítására és más anyaggal történő pótlására. Az időszak
alatt viszont Kína mindkét vegyület előállítását növelte. Néhány évvel ezelőtt hirdették meg
az országban a "hűtőszekrényt minden családnak" programot. Vajon ez hány hűtőgép
megvásárlásával jár? Mi történik, ha tömegesen kerülnek majd a szemétbe a freonos hűtők?
Sajnos a meglévő, freonnal működő kórházi hűtők, klímaberendezések a fejlett országokban
is addig működhetnek, amíg végleg tönkre nem mennek.
A fejlett országok létrehoztak egy pénzügyi alapot az átállás segítésére. Az alap felét (500
millió dollárt) Kína kapta meg...
Nézz utána, mivel működnek a nálunk kapható hűtő- és klímaberendezések! Mi történik az
elöregedett készülékekkel? Tükröződik-e az árban, ha egy termék "környezetbarát" (pl. papír,
dezodor, egyéb hajtógázas termék esetében)?
Kína az üvegházhatású gázok kibocsátásában is a feketelista egyik vezetője. Izzó
szénbányáiban és széntelepein a b ecslések szerint évi 200 millió tonna szén ég el, s a v ilág
CO2-kibocsátásának 2/3-a ezekből a tüzekből származik.
Nézz utána, melyik ország évi szénbányászatával közel azonos ez a mennyiség!
A fő ok az öngyulladás. Egyes helyeken már több száz éve ég a szén, oltása csaknem
lehetetlen. További katasztrófákat okozhat, ha a mélyben lévő metánnal keveredik a levegő. A
hollandiai székhelyű Nemzetközi Földtudományi és Légkörkutató Intézet évek óta vizsgálja a
válságövezetet. Műholdfelvételekkel és repülőgépről térképezik fel a tüzeket, mérik a
földfelszín hőmérsékletét. A tüzek elfojtásához nemzetközi segítség kellene. (Forrás:
Népszabadság, 2000. május 25.)
Szerinted a bemutatott folyamatok mekkora hatósugárban okozhatnak környezetszennyezést?
173.1. A Föld egyik legnagyobb ökológiai katasztrófája, hogy Észak-Kínában Európa

nagyságú területen ég a szén. Melyek az okozott környezeti szennyeződések?
MIT HOZHATNAK A FOLYÓK HAZÁNKBA?

Közép-Európa talán legnagyobb vízmérgezését egy aranybánya okozta. A nagybányai üzemet
az ausztrál-román Aurul Társaság működteti. 2000. január 30-án összeomlott a gát...
Az ércbányászat során felhalmozódó meddőkőzetből még kinyerhető valamennyi érc. Ennek

kivonására a kőzettörmeléket "átmossák" kálium-cianiddal, amely kioldja a fémet. Majd az
arany-cianid alkotóelemeit szétválasztják (pl. elektrolízissel), és az oldószer visszamarad. Ezt
a magas cián-, réz- és nehézfémtartalmú zagyanyagot tárolták egy olyan ülepítő medencében,
amelyet földből készült töltés védett.
Amint a föld felázott, lecsúszott a gát, és a ciántartalmú anyag a Szamosba ömlött. A folyó
cianidkoncentrációja elérte az egészségügyi határérték 150-300-szorosát. A lakosságot nem
tájékoztatták, a s zennyezést nem lokalizálták, a k árokat nem mérsékelték. A magyar felet
késve értesítették. A cianidszennyezés végigfutott a Tisza hazai szakaszán. Egyes rákfélék és
az árvaszúnyog
50%-os pusztulását, ritka fajok eltűnését okozta. Elpusztult 1240 tonna hal, köztük hatalmas,
40 éves példányok is. Áldozatul estek a halevő hortobágyi réti sasok.
A Szamos és a Tisza vizében megnőtt a nehéz és színesfémek koncentrációja, a réz esetében a
határérték százszorosát mérték. Ezek a fémek az iszapba lerakódva még évtizedek múlva is
szenynyezik a környezetet, illetve - felhalmozódva az élőlényekben - az ember szervezetébe is
belekerülhetnek. A nehézfémek és a cianid 29 milliárd Ft-os kárt okoztak a Tisza mentén.
Verespatakon új bányát nyitnak a világ második legnagyobb aranyérc-készletének
kinyerésére.
A tervezett külszíni fejtés 6-8 km átmérőjű, 400 m mély kráter lesz. Négy mostani falu helyén
robbantanak majd, a helybélieknek el kell költözniük. Hatalmas vögyzárógátat építenek,
emögött gyűlne össze a ciános zagy. A bányát ezúttal egy kanadai-román vegyesvállalat nyitja
meg.
(Forrás: HVG, 2000. december 23., Népszabadság, 2004. március 17.)
Milyen társadalmi-gazdasági következményekkel járt hazánkban a tiszai vízszennyezés?

Milyen intézkedésekkel segítették a folyó "újraélesztését"? Hogyan előzhetők meg a hasonló
méretű katasztrófák? Mi nevezhető "ökológiai gyarmatosításnak"?
A KÁRPÁT-MEDENCE VIZEI HAZÁNKBAN TALÁLKOZNAK

Hivatalos jelentések szerint Romániában 50 n agy szennyezési góc van, ahol a m egengedett
szennyezési küszöbértékeket veszélyes mértékben túllépik - pl. a színes- és nemesfémérceket
kitermelő és feldolgozó vállalatok. Állandó szennyezési forrás a papír- és cellulózipar, a
vegyipar (a gyógyszer- és műtrágyagyártás) és a kohászat.
Nézd meg a túloldali térképvázlaton a legjelentősebb ipari telephelyeket! Mely folyókon,
milyen szennyeződés érkezhet hazánkba?
A Szlovákiából érkező folyók vízminősége lényegesen nem változott az utóbbi években. A
Bodrogé némileg javult a szlovák-magyar együttműködési és környezeti katasztrófa-elhárítási
szerződés érvénybe lépése óta (1999). A Hernádot a magnezitbányák, a Garamot
alumíniumkohó szennyezi, míg a Vágot papírgyár és nehézgépgyárak. A Nyitrában a higany-
és cinkkoncentráció nőtt.
Nézd meg, hol helyezkednek el az ipari üzemek! Azonosítsd az atlaszoddal is a telephelyeket!
A Duna legnagyobb terhelője Pozsony, mert késik a város víztisztító berendezéseinek
korszerűsítése. Sok csallóközi településen nem épült meg a helyi és regionális víztisztító, bár
átadásuk a bősi vízerőmű üzembe helyezésének feltétele volt. A szlovák-magyar vízügyi
együttműködés a megfigyelő rendszer korszerűsítésével javult.
Ausztriában a vízvédelem előírásai igen szigorúak. A kommunális és az ipari
tisztítóberendezéseket rendszeresen ellenőrzik. A kibocsátási értékek meghatározásában az
EU-n belül az oszt- rák előírások a legszigorúbbak. 1999-ben a 8 m illió lakosú országban
1220 kommunális víztisztító berendezés működött, összesen 17,5 millió lakosra számított
befogadóképességgel. Ezen felül az ipar nagy biológiai víztisztítóinak összes kapacitása kb. 7
milliós népességszámnak felel meg. A szennyvíz biológiai tisztítottsága 100%-os.
(Forrás: Népszabadság, 2000. febr. 23.)
174.1. A tiszai cianidszennyeződés "eredménye"
Mely iparágak szennyvizeit tisztítják a berendezések? Elemezd az atlaszodban folyóink

vízminőségének térképét! Keress új információkat a formálódó eurorégiók vízvédelmi
együttműködéseire!
HÁNYSZOR FIZETÜNK A HULLADÉKÉRT?

A természetes ökoszisztémákban az elhalt szerves anyagok lebontódnak, míg az ember által

"termelt" hulladékok felhalmozódnak.
A mezőgazdasági, az ipari és a háztartási hulladékok és szennyezőanyagok nagymértékű
gyarapodását az egy főre jutó fogyasztás és az igények tömegméretű növekedése okozza.
A hulladék mennyisége és összetétele, gyűjtése, ártalmatlanítása sokfélét mond egy ország
lakóiról.
Számos európai országban (pl. Ausztriában, a Benelux államokban, Dániában,
Németországban, Svájcban) elkülönítik a hulladékfajtákat, és 85%-ukat újrahasznosítják.
Máshol anyagi ösztönzéssel segítik a visszaforgatást és a hulladékfeldolgozó ipar fejlődését,
pl. az elkülönítetlen szemétért elszállítási díjat fizettetnek, míg a szelektíven gyűjtött
anyagokat ingyen szedik össze.
Mi a v éleményed a módszerekről? Mit javasolnál a hulladékgazdálkodás hazai
megvalósítására? Elemezd a 175.2. ábra adatsorát!
Mik lehetnek a h ulladéklerakók telepítésének feltételei? Értékeld a k omposztálás és az
elégetés környezeti hatásait! Melyek a legveszélyesebb hulladékok, és milyen speciális
megoldásokkal kezelhetők? Mi a véleményed a hulladékok exportálásáról? Mekkora
hatósugarúnak ítéled a hulladékkezeléshez kapcsolódó környezeti problémákat?
175.1. Hazánk a vizek találkozóhelye. Gyűjtsd össze az atlaszod segítségével a h azai folyó
menti ipari üzemeket! Értékeld a medencejelleg szerepét a vízhálózat és a vízminőség
szempontjából!
175.2. Európa legnagyobb "hulladékgyártói" (összehasonlítva Magyarországgal, az USA-val
és a fejlődő országok átlagával)
NEMZETKÖZI ÖSSZEFOGÁS A JÖVŐÉRT

OLVASMÁNY
FOGALOMTÁR
Természetvédelmi Világalap, ember és bioszféra, biodiverzitás, Agenda-21
NEMZETKÖZI INTÉZMÉNYEK ÉS MEGÁLLAPODÁSOK

Az egyre nagyobb mértékű környezetszennyezések ellen megindultak a helyi tiltakozások,
megerősödtek a természet- és környezetvédő mozgalmak. A környezeti válság
globalizálódásának felismerése pedig már a nemzetközi együttműködéseket sürgette, s a
környezet védelme komoly konfliktusokkal terhelt politikai kérdés lett.
NEVEZETES DÁTUMOK A TERMÉSZETVÉDELEMTŐL A KÖRNYEZETVÉDELEMIG

1948. Megalakul a Nemzetközi Unió a Természetvédelemért és a Természeti Erőforrásokért
(IUCN). Kiadványa: a Vörös könyv.
1959. Az Antarktisz Egyezmény aláírása.
1961. Létrejön a Világ Vadvilágát Védő Alap (a későbbi WWF, a Természetvédelmi
Világalap elődje).
1964. Nemzetközi biológiai program indul, benne helyet kapnak a természetvédelemmel
kapcsolatos kutatások.
1968. A Római Klub megalakulása.
1970. Az UNESCO nemzetközi kutatást indít: Ember és Bioszféra program (MAB).
1971. Megkezdi működését a Greenpeace természetés környezetvédő csoport.
1971. Ramsari Egyezmény a vadvizekről.

1972. UNESCO Egyezmény a világ kulturális és természeti örökségeinek védelméről
(Világörökség).
1972. Stockholm, az ENSZ Környezetvédelmi Világkonferenciája. ENSZ Környezetvédelmi
Program (UNEP).
1973. Washingtoni Egyezmény a vadon élő, veszélyeztetett állat- és növényfajok nemzetközi
kereskedelméről.
1979. Bonni Egyezmény a vándorló, vadon élő állatfajok védelméről.
1979. Berni Egyezmény az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik
védelméről.
1992. Környezet és fejlődés Konferencia Rio de Janeiróban, az ENSZ szervezésében.
Közülük csak néhányat emelünk ki; nézz utána annak, amelyik megállapodás közel áll az
érdeklődésedhez! Nézz utána, melyek azok, amelyekhez Magyarország is csatlakozott! Keress
példákat, mit tettünk egy-egy program keretében!
A RÓMAI KLUB
1968-ban egy olasz közgazdász alapította a nemzetközi szervezetet. Ennek keretében a világ
neves tudósai, közéleti személyiségei vizsgálják az emberiség jövőjét érintő kérdéseket (pl. az
ökológiai rendszerek hatásait, a népességszám növekedéséből és a gazdasági tevékenységből
következő korlátokat). A klub tevékenysége teremtette meg a globális környezetvédelem
tudományos alapjait, tette elismertté a civil környezetvédelmi mozgalmakat.
KÖRNYEZETVÉDELEM AZ ENSZ SZERVEZÉSÉBEN

Az ENSZ 1965 ót a folyamatosan foglalkozik a globális környezetvédelem kérdéseivel -
elsősorban a FAO, az UNESCO, a WHO szervezésében.
a) Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia (1972)

Itt született meg a harmonikus vagy ökofejlődés gondolata. Ennek lényege, hogy a gazdaság a
fejlődése során úgy elégítse ki a növekvő igényeket, hogy közben megóvja a környezeti
értékeket, javítson a környezet állapotán.
Ezzel próbálták összeegyeztetni a fejlett és a fejlődő országok eltérő globális környezeti
problémáinak megoldását. (A fejlett országok a környezetvédelmi gondokat, a fejlődő
országok az éhezést, az egészségügyi ellátás problémáit tartották alapvetőnek.)
A konferencia rendkívüli jelentőséggel hatott a későbbi környezetpolitikára.
A stockholmi konferencia eredménye a nemzetközi környezetvédelmi szervezetek kiépítése, a
programok és tevékenységek összehangolása, a környezetfigyelő (monitoring) rendszer
működtetése.
A konferencia emelte globális kérdéssé a környezetvédelmet, s később az ENSZ közgyűlései,
szervezetei rendszeresen foglalkoztak a témával.
Magyarország nem vett részt a konferencián, de a dokumentumot határozattá emelő ENSZ

közgyűlésen megszavazta azt.
b) Rio de Janeiro - az ENSZ Környezet és fejlődés Konferenciája (1992)

Az ENSZ legnagyobb rendezvényén 172 t agállam vett részt. A konferencia a fenntartható
fejlődés globális kérdéseit elemezte. A megvitatott dokumentumok címe:
- Agenda-21, feladatok a 21. századra
- Elvek az erdőkről (a fenntartható fejlődés elveinek az erdőgazdálkodásban való
érvényesüléséről)
- Keretegyezmény az éghajlat-változásról (az üvegházhatású gázok kibocsátásának

szabályozásáról)
- A biológiai sokféleség (biodiverzitás) megőrzése.
A konferencia fő dokumentuma az Agenda- 21. Ez rögzíti többek között a globális környezeti
és fejlesztési rendszerek egységének érdekében elfogadott Nyilatkozat legfontosabb elveit.
A 27 elvből kiemelünk néhányat, rövidítve:

1. elv: A fenntartható fejlődés érdekeinek középpontjában az emberek állnak.
3. elv: A fejlődéshez való jogot úgy kell érvényesíteni, hogy a ma élő és a jövő nemzedékek
fejlődési és környezeti szükségletei egyaránt kielégítést nyerjenek.
4. elv: A környezetvédelem a fenntartható fejlődés szerves része.
5. elv: Valamennyi államnak és minden embernek együtt kell működnie a szegénység
leküzdésének alapvető feladatában.
6. elv: Megkülönböztetett fontossággal kell foglalkozni a fejlődő országok és a környezeti
hatásokkal szemben leginkább sebezhető országok sajátos helyzetével és szükségleteivel.
8. elv: Minden ember magasabb életszínvonalának eléréséhez az államoknak csökkenteniük
kell a termelés és a fogyasztás fenntarthatatlan módjait. Elő kell segíteniük a megfelelő
népesedéspolitikát.
A Brazíliában elfogadott dokumentumok csak ajánlások és javaslatgyűjtemények, nem

kötelező érvényűek.
Nagy értéke a konferenciának, hogy az előkészítő munkák során a résztvevő országoknak fel
kellett mérniük saját környezetük állapotát, s meghatározni az ebből adódó feladataikat.
c) New York, az ENSZ rendkívüli közgyűlése (1997)

A riói konferencia után 5 évvel, New Yorkban az ENSZ rendkívüli közgyűlésén a
környezetvédelemmel foglalkoztak. Az elfogadott zárónyilatkozat elismeri, hogy az eltelt 5 év
alatt tovább romlott a környezet állapota.
A kudarc fő oka, hogy a fejlődő országokban rendszerint szabályozatlan a környezet védelme,
ezért a transznacionális vállalatok előszeretettel telepítik oda a környezetszennyező és az
alapanyaggyártó iparágakat ("menekülő iparágak").
A nemzetközi környezetvédő szervezetek pedig tehetetlenek a nagyvállalatok
tevékenységével szemben.
Ennek ellenére néhány vonatkozásban az elmozdulás jelei mutatkoztak: pl. a biodiverzitási
egyezmény végrehajtása az egyes országokban; annak az elvnek az elfogadása, hogy kötelező
érvényű megállapodás szükséges az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez;
megerősítették a fejlett államok, hogy GDP-jük 0,7%-át fordítják a fejlődő országoknak
nyújtandó pénzügyi és technológiai támogatásra.
177.1. A nemzetközileg is kiemelkedő tudományos értékeket képviselő természetvédelmi

területeket az UNESCO Ember és Bioszféra (MAB) programja keretében hozták létre. Cél: a
bolygónk ökoszisztémáit képviselő rezervátumok hálózatának kiépítése. Magyarországi
bioszféra-rezervátum pl. a Hortobágy
d) Kyoto, szigorítások a gázkibocsátásokra (1998)

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményét 1992-ben fogadták el New Yorkban. Ennek
előírása szerint rendszeresen számot kell adniuk az aláíróknak az üvegházhatású gázok
kibocsátásáról és az ezek korlátozását segítő intézkedések végrehajtásáról.
A kyotói ülésszak fő témája a gázkibocsátások szigorítása volt.
Az elfogadott jegyzőkönyv szerint 38 fejlett, illetve átalakuló gazdaságú ország vállalta a

2008-2012 közötti időszakra a gázkibocsátások átlagos 5,2%-os csökkentését. Az EU
tagállamai együttesen 8%-os mérséklést vállaltak. Hazánk számára a jegyzőkönyv 6%-os
csökkentést írt elő, amelyet teljesíteni is tudunk.
A jegyzőkönyv hat üvegházhatású gázra vonatkozik (szén-dioxidra, dinitrogén-oxidra,

metánra, illetve három fluortartalmú vegyületcsoportra, pl. a CFC-kre).
Hatálybalépésének egyik feltétele, hogy legalább annyi iparosodott ország írja alá,
amennyinek az együttes CO2-kibocsátása elérte az összes iparosodott ország kibocsátásának
55%-át (1990-es adataik alapján).
Gyűjts információkat, cikkeket arról, hogy áll a helyzet az aláírásokkal kapcsolatban! Mely
országok vállalták a l egnagyobb csökkentéseket? Mi a v éleményed a l égszennyezési jogok
világkereskedelméről?
A NEMZETKÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI MOZGALMAK, SZERVEZETEK

A környezeti károk felismerése, az ellenük való tiltakozás különböző szintű és célú
szerveződéseket indított el.
Az első környezetvédő párt Új-Zélandon alakult meg 1972-ben, majd sorra születtek zöld
pártok Európában, Ausztráliában, Dél-Amerikában is. 1989 ót a az Európa Parlamentnek is
van zöld csoportja.
A legismertebb környezetvédelmi civil szervezet a Greenpeace, amely 1971-ben alakult. Mára

nemzetközivé terebélyesedett, és a világ számos országában vannak tagszervezetei. A fő
módszerük az erőszakmentes, de látványos tiltakozás, a helyszíni akciók szervezése (pl. az
atomrobbantások, a nukleáris hulladék exportja ellen), röplapok, petíciók terjesztése. Céljuk a
bioszféra tönkretételének megállítása és megfordítása, az atomkísérletek és a fegyverek
gyártása elleni küzdelem.
Milyen civil szerveződésekről hallottál még? Mi a munkájuk lényege?
Kutatásra, anyaggyűjtésre, közös gondolkodásra biztatunk. Keress a témakörhöz illeszkedő új
információforrásokat! Fogalmazd meg a véleményed a k örnyezetvédelem feladatairól, a
megállapodásokról, azok végrehajtásáról!
178.1. Akcióban a Greenpeace: a bálnák védelmében (balra), illetve a génkezelt élelmiszerek

ellen
A HAZAI KÖRNYEZET VÉDELMÉÉRT
FOGALOMTÁR
Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, Nemzeti Környezetvédelmi Program
A MAGYAR TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM TÖRTÉNETÉBŐL

Az első természetvédelmi jellegű rendeleteket Zsigmond király (1405, 1426) és Ferdinánd
(1568) hozta, amelyek az erdőkímélésre, a kitermelés szabályozására vonatkoztak. A későbbi
erdőtörvények (1767, 1879, 1935) már a környezet védelmét is szolgálták.
A Vadászati törvény (1883) az állatok vadászatának korlátozásával a vadon élő állatokat

oltalmazta, az énekesmadarakat védelem alá helyezte. A Magyar Ornitológiai Központot
Herman Ottó hozta létre ezután (1893-ban). A hasznos madarak védelméről, azok
felsorolásáról, a kultúrtörténeti és tájképi jelentőségű fák védelméről a Mezőgazdasági
törvény (1894) gondoskodott. Nagy nevelő jelentőségű volt a "madarak és fák napjának"
meghonosítása (1906)
Kaán Károly nevéhez fűződött a II. erdőtörvény és az átfogó természetvédelmi törvény
kidolgozása. Ennek nyomán történt az első védetté nyilvánítás hazánkban (a debreceni
Nagyerdő erdőrészlete, 1939), amelyet 1945-ig közel 200 természetvédelmi terület
létrehozása követett. 1960-tól törvények sorozata született, amelyek a környezet védelmét is
szabályozták (pl. a bányászatról, az erdő- és vadgazdálkodásról, a víz- és építésügyről, a
levegőszennyezésről).
Az első hazai nemzeti parkot 1972-ben hozták létre. Sorold fel a nemzeti parkjainkat!
A FELADATOK MEGOSZTÁSA
Az általános környezetpolitikai kérdések meghatározásában és megoldásában a k ormányzati
szervek (a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, a Környezetgazdálkodási Intézet, a
Környezetvédelmi Főfelügyelőség és az Országos Természetvédelmi Hivatal) illetékesek
napjainkban.
A környezetvédelem állami feladatai: a k örnyezetvédelmi elvárások, határértékek

meghatározása, teljesítésük ellenőrzése; mérő-, megfigyelőhálózat és információs rendszer
felállítása és működtetése; a környezet állapotának értékelése; környezetvédelmi célú
gazdasági, jogi, műszaki szabályozás; alapkutatások támogatása a témában; a környezettudat
formálása; a nemzetközi együttműködések koordinálása; a természeti értékek óvása.
179.1. Nemzeti parkjaink. Nézz utána, melyek a sajátos értékeik! (Az internetről is
informálódhatsz!)
Az ország 12 nagy körzetének felügyeletét 12 területi környezetvédelmi felügyelőség látja el.

A hazai környezeti mozgalmak, szervezetek az 1980-as évektől erősödtek meg. A
legjelentősebb a Duna Kör volt, amely a bős-nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozásra
szerveződött. A mozgalmakat pályázati lehetőségek, alapítványok segítik. Milyen hazai
zöldmozgalmakat ismersz? Mi a fő tevékenységük? Melyekkel tudsz azonosulni?
Milyen feladatokba kapcsolódnál be szívesen? Mikor van a Föld napja és a Víz napja?
KÖRNYEZETÜNK ÁLLAPOTA
Hazánkban teljesen érintetlen, valóban természetes élőhely viszonylag kevés van. Az ország
rétjei, legelői, kaszálói, erdei több évszázada művelés alatt állnak. Az intenzív gazdálkodás
megbontotta a természetes folyamatok és rendszerek közötti egyensúlyt. A főbb jellemzők és
problémák a következők:
- sok a veszélyeztetett növény- és állatfaj,
- a vizes élőhelyeket a természetes kiszáradás, az emberi eredetű szennyezések, a vízgyűjtő
területeken végzett műszaki beavatkozások és a biológiai állapot leromlása jellemzi,
- az erdőborítottság közel 19%-os, de a természetközeli erdők területe ennek felét sem éri el,
- hegy- és dombvidéki rétjeink csökkenése, fajainak szegényedése a b iológiai sokféleség
pusztulásának riasztó jele,
- a rétek és legelők területe is csökkent az egyéb célú (pl. szántóföldi igénybevétel, az ipari
üzemek, az urbanizáció, a közlekedés okozta) kisajátítás miatt.
Melyekre találsz példát a környezetedben?

A Nemzeti Környezetvédelmi Program fő célja pl. az élő és az élettelen környezet
természetközeli állapotának megőrzése, fennmaradásának biztosítása, a biológiai diverzitás*
(sokféleség) megtartása. Ennek alapja a természetes és természetközeli élőhelyek
működőképes állapotban történő megóvása. Az élőhelyek védelmét minden jelentős
élőhelytípusra ki kell terjeszteni.
Ha érdekel, az interneten a t eljes programot megtalálhatod, s áttanulmányozhatod az alábbi
címen (http://www.maf.hu/ktm/kvh/teljes.html).
Nézz utána az új Vásárhelyi Terv környezeti vonatkozásainak!
A törvény által szabályozott kiemelt feladatok:

- a nemzeti parkok országos hálózatának kiépítése, a természetvédelem menedzselése,
- felmérést kell készíteni valamennyi védett terület állapotáról, s ennek alapján kezelési-
fenntartási tervet kialakítani,
- növelni kell az erdősültséget (20%-ra, hosszabb távon 25%-ra),
- az erdőtelepítések elsősorban őshonos fajokkal történjenek, s növelni kell az erdők biológiai
sokféleségét,
- kiemelt feladat a ritka víztípusok megmaradt képviselőinek védelme,
- a természetvédelmi hatóságok által működtetett génbankok létrehozása,
- ki kell alakítani az Országos Biomonitoring Rendszert,
- létre kell hozni az ország ökológiai hálózatát, amely illeszkedik a Pán-Európai Ökológiai
Hálózathoz,
- az Európai Unió környezeti politikájához illeszkedően meg kell teremteni a fenntartható
fejlődést biztosító gondolkodás alapjait.
A megvalósítás biztosítékaként a természet- és környezetvédelem a területfejlesztés komplex

folyamataiba épül be. Szintek szerint különülnek el az országos, a regionális és a települési
feladatok, amelyeket az állam támogat. Példaként néhány program, amely a f eladatok
megvalósítását szolgálja (többségük megvalósítása már folyik):
- hazánk szennyvízelvezetési és -tisztítási programja,
- a Balaton vízminőségének és ökológiai állapotának javítására irányuló program,
- a Duna-Tisza-közi homokhátság vízvisszatartását és vízpótlását célzó program,
- az Alföld-program,
- az őshonos fajok számára kedvező feltételek megteremtése,
- az élővilág életfeltételeinek javítása, vízpótlás, a sivatagosodás megállítása,
- bioszféra rezervátum létrehozása,
- védendő honos erdőállomány magterületének létrehozása és védelme,
Szűkebb és tágabb környezeted adottságainak ismeretében nevezz meg még kutatási témákat!
Nézz utána, mit tartalmaznak a fent kiemelt programok!
NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS
Hazánk számára kulcskérdés, hogy meg tudunk-e felelni az Európai Unióban érvényes
környezetvédelmi feltételeknek.
Ugyanakkor az EU is nyújt támogatást a csatlakozásra váró és újonnan csatlakozott országok

számára. Pl. az ISPA támogatás a k özlekedésre és a k örnyezetvédelemre fordítható. Ilyen
támogatást nyertünk a nagyvárosok (pl. Budapest, Győr, Sopron) szennyvízkezelésének
korszerűsítésére, a szilárd hulladékok kezelésére, a Balaton és a Tisza-tó környezeti

gondjainak enyhítésére.
A csatlakozás feltétele volt a vállalt kötelezettségek teljesítése, különösen az ENSZ keretében

megkötött egyezményeknek való megfelelés is.
Ilyen pl. a Ramsari Egyezmény, amelyet a vadvizek, a vízimadarak élőhelyének megóvására

írtak alá az iráni városban. A nemzetközi fontosságú ramsari listán szerepel pl. a Velencei-tavi
madárrezervátum, a Kis-Balaton Tájvédelmi Körzet, a Fertő-Hanság Nemzeti Park, a
kardoskúti Fehér-tó és a Hortobágyi Nemzeti Park.
Javasolj kisebb, megóvandó élőhelyet a listára! Indokold, hogy miért kerülhetne fel! Keress
példákat a vizes területek lecsapolására, feltöltésére, mezőgazdasági és egyéb
hasznosításukra! Milyen környezeti következményekkel jártak az átalakítások?
A szomszéd országokkal való környezetvédelmi együttműködések fejlesztése terén a már
megkötött megállapodások megvalósítása, új kapcsolatok kialakítása a fő feladat - a közös,
regionális fellépés érdekében.
Az EU által támogatott Phare-programok keretében is formálódnak a h atár menti

együttműködések, amelyekben szintén teret kap a környezet-, illetve a vízvédelem.
TERMÉSZETI ÉRTÉKEINKKEL GAZDAGÍTJUK AZ EURÓPAI UNIÓT

Bár hazánk területe alig 1%-a Európáénak, természeti értékeink gazdagsága ezt az arányt
messze meghaladja.
A többféle éghajlati hatás, a medencejellegből adódó elszigeteltség, a változatos élőhelyek
nagy fajgazdagságot eredményeztek.
Hazánkban kb. 2250 nö vény- és 42 000 állatfaj él. Ezek a számok - az évszázadok óta tartó
emberi beavatkozások ellenére - jóval nagyobbak, mint kontinensünk északi és nyugati
országainak többségében, ahol még erőteljesebbek voltak a tájátalakítások. (Hollandiában
1300, Nagy-Britanniában 1500, a hazánknál csaknem négyszer nagyobb Németországban
2800 növényfaj él.)
Természeti értékeinkkel részint azért gazdagítjuk az EU-t, mert ami ott már elpusztult, annak
egy része nálunk még él, részint azért, mert számos egyedülálló (endemikus) természeti
értékünk van.
181.1. Vörösgém a Ramsari Egyezmény listáján szereplő Fertő-Hanság Nemzeti Park

területén
A FENNTARTHATÓ VILÁG
FOGALOMTÁR
fenntartható fejlődés, fenntartható gazdaság és társadalom
"Ha változást akarsz a világban, a változást magadon kell elkezdened."

(Mahatma Gandhi)
A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS - A FENNTARTHATÓ GAZDASÁG

Az erőforrások végessége egy új szemléleti-gondolkodási modell megvalósítását kényszeríti

ki a Földön. Olyan világkorszak kialakítását, amely hosszú távon képes a közös jövőt
biztosítani.
A fenntartható fejlődés (sustainable development) fogalmát egy szakértői környezeti jelentés
alkalmazta először (Brundtland-jelentés, 1987.).
A fenntartható fejlődés globális kérdéseit az ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciája
(1992, Rio de Janeiro) tárgyalta meg és a Riói Konferencia fogadta el először hivatalosan
ennek meghatározását: "A fejlődéshez való jogot úgy kell érvényesíteni, hogy a ma élő és a
jövő nemzedékek fejlődési és környezeti szükségletei egyaránt kielégítést nyerjenek." (3. elv)
Nézd át újra a konferencián elfogadott Nyilatkozat néhány alapelvét a Nemzetközi összefogás
a jövőért című olvasmányban!
A fenntartható fejlődés mint kifejezés ellentmondásos ugyan, de ez terjedt el a
szakirodalomban és a köztudatban egyaránt. Az ellentmondás abból fakad, hogy a fejlődést
általában a gazdaság növekedéseként értelmezzük, aminek fenntartása a földi rendszerben
véges lehet; mindezek példáit már bemutattuk. A fejlődés új modelljének kialakítása,
értelmezése a bioszférára mint önszabályozó rendszerre, annak törvényszerűségeire épülhet.
Arra, hogy úgy javítsuk az emberi élet minőségét, hogy közben a létfenntartó ökoszisztémák
teherbíró képességén belül maradjunk - annyit vegyünk el a természettől, amennyit az újra tud
termelni.
Ez tehát a mennyiségi növekedéssel szemben minőségi fejlődést képvisel. A fenntartható
fejlődés mint elképzelés és gyakorlat a társadalmigazdasági-ökológiai ismeretek és az ennek
megfelelő szemlélet összehangolására épülhet. Az általa működtetett gazdaság is fenntartható,
mert megőrzi a természeti-ökológiai forrásokat. Fejlődésének alapja az alkalmazkodás, a
szervezettség, a magasabb fokú tudás, a technikai hatékonyság - a környezeti adottságokkal
történő tudatos gazdálkodás. Ez jelentheti a kívánatos és szükséges fejlődési utat, amely
civilizációnk fennmaradását, az egészséges, teljes életet biztosíthatja minden ember számára.
A FENNTARTHATÓ TÁRSADALOM ALAPELVEI

1. Az életközösségek tisztelete és védelme
Azt jelenti, hogy úgy irányítsuk a fejlődést, hogy az ne veszélyeztesse más fajok
fennmaradását és ne pusztítsa el élőhelyeiket. Arra törekedjünk, hogy a természeti erőforrások
hasznosításán és védelmén együttesen osztozzanak a különböző közösségek: a szegények és a
gazdagok, a ma élő generációk és az utánunk jövők is. Az élet tisztelete és védelme lehet a
környezeti etika kialakításának az alapja, amelynek a társadalom különböző szintjeibe
fokozatosan be kell épülnie a viselkedés és életmód normájaként.
2. Az emberi élet minőségének javítása

Ez a folyamat lehetővé teszi az emberek képességeinek kiteljesedését, hogy teljes és méltó
életet éljenek. Az egyetemes fejlesztési cél lehet: a hosszú és egészséges élet, a megfelelő
életszínvonalhoz szükséges javak elérhetősége, a magas szintű oktatás, az emberi jogok, a
politikai szabadság, az erőszakmentesség biztosítása.
3. A Föld életképességének és sokféleségének megóvása

A természet védelmén alapuló fejlődésnek olyan elveket és szabályozókat kell tartalmaznia,
amelyek megóvják a természetes rendszerek szerkezetét, működését és sokféleségét -
amelyektől végső soron az emberi faj léte is függ. Ehhez szükséges:
- az életfenntartó rendszerek megóvása,
- a biológiai sokféleség (biodiverzitás) védelme,
- a megújuló erőforrások hasznosíthatóságának fenntartása.
4. A nem megújuló erőforrások felhasználásának minimalizálása

Értelmezd és keress példát a miniatürizálásra; az ipari termelés során átalakított anyagok
mennyiségének csökkentésére; az energiagazdaság "széntelenítésére"! Mi a s zoftverek és a
szolgáltatások szerepe a nyersanyag- és energiafelhasználás szempontjából?
5. A Föld eltartó képességének határain belül maradó növekedés

A határok régiónként eltérőek, s a terhelés attól függ, hogy egy-egy ember mennyi táplálékot,
vizet, energiát, nyersanyagot stb. használ el.
Keress példákat eddigi tanulmányaidból az eltérésekre! Milyen megoldások eredményezhetik,
hogy a növekedés ne veszélyeztesse az eltartó képességet?
6. Az egyéni szokások, értékrendek megváltoztatása, a környezettudatos életvitel kialakítása
7. A közösségek ösztönzése arra, hogy saját környezetükről gondoskodjanak
8. Nemzeti együttműködés kialakítása a fejlesztés és a természetvédelem integrálására
9. A fenntarthatóság világméretű érvényesítésére globális környezetvédelmi szövetség

létrehozása Tapasztalataid alapján értékeld az utóbbi négy alapelv érvényesülését! Keress
példákat a különböző szintű tennivalók megvalósítására!
HOGYAN JUTHATUNK EL LEGHAMARABB A FENNTARTHATÓ

TÁRSADALOMHOZ?
A fenntarthatóság megértésének, kezelésének kulcsszereplője az ember, illetve
gondolkodásának, életének elfogadott értékrendje.
Az egyének, az állampolgárok, a civil szerveződések hatásosan indíthatják el a fenntartható
társadalom érdekében a változtatásokat, közvetíthetik az erre való nyitottságot.
Egy 1998-as felmérés szerint a v ilág 30 legnépesebb országából 28-ban a m egkérdezettek

többsége úgy gondolta, hogy a környezeti törvényeket meg kell erősíteni. Közülük 26-ban a
többség határozott cselekvést sürgetett, hogy az emberiség éghajlatra gyakorolt hatását
csökkentsék.
Indiában 1992-ben a válaszolók 6%-a nevezte meg a környezet állapotát az ország
legnagyobb problémájaként. 1998-ban már 27%.
A tudatosság felkeltése (a közvetlen felhívás, a kommunikáció), a többiek cselekvése

hatékony magatartást befolyásoló tényező. A mintaadás és az elkötelezettség vállalása a
fenntartható világért az egyén cselekvését indíthatja el attól függetlenül, hogy a többség mit
csinál.
Az ipari vállalatok is hatékony szerepet vállalhatnak abban, hogy a gazdaságot a
fenntarthatóság felé mozdítsák el. Erre több üzleti stratégia nyújt példát.
Az egyik pl. a termékek differenciálása a környezeti hatásuk alapján. A fogyasztók igénye

egyre inkább nő a "zöldtermékek" iránt, amelyekért hajlandók sokkal többet is fizetni. A
biotermesztés az 1990-es évektől az USA-ban évente 20%-kal növekedett, de ez jellemző más
országokban is.
A hulladék csökkentése is összeegyeztethető a növekvő nyereséggel. Sok vállalat ismerte fel,
hogy a környezetszennyezés és a hulladék a t ermelési folyamat fogyatékossága, s nem a
termelés elkerülhetetlen terméke. Az alkalmazottak lehetőségeket találtak a
környezetszennyezés megelőzésére, a "hulladékmentes" vállalattá való átalakulásra.
A japán Asahi Sörgyár pl. a sörgyártás üledékét szarvasmarha-takarmánynak, a műanyag

csomagolóköteleket a szőnyeggyáraknak, a kartonokat a papírgyáraknak újrafeldolgozásra, a
palackkupakokat tömítőanyagnak az építőiparba adja tovább.
A hulladékmentes termelés különösen gyorsan terjed Japánban, mert a hulladék a kormány
számára is kiemelt politikai kérdés, és mert igen drága a szemétlerakás költsége.
A vállalatok is felállíthatnak környezeti normákat az iparág számára, de több cég is

összefoghat, hogy az egész iparágban "zölddé" tegyék a termelést.
A kormányok a fenntartható társadalom érdekében jogi és pénzügyi szabályzókkal élhetnek,
intézkedéseket hoznak, megnyilatkozhatnak a médiában. A változtatásra irányuló törekvéseik
azonban akkor hatékonyak, ha szövetségeseket tudnak maguk mellé állítani.
183.1. A biológiai sokféleség megóvása érdekében meg kell akadályozni a f ajok

kipusztulását. Az egyik legveszélyeztetettebb faj az óriáspanda, amely a Természetvédelmi
Világalap (WWF) jelképe lett
A hatékony szövetkezés példája Dánia szélenergiaprogramja. A kormány az 1976-os

energiaterv elfogadása óta támogatja a szélenergia hasznosítását. A cél az volt, hogy
csökkentsék az ország függőségét a külföldi energiaforrásoktól. Ennek érdekében kutatásokat
finanszíroztak, támogatták a szélenergiába történő tőkebefektetést, garantált áron vásároltatták
meg az energiatársaságokkal a s zélenergiát a m agánellátóktól stb. Az eredmény: ma az
országban az energia 13%-át a szélenergia-ipar adja, több mint 100 000 dán családnak van
szélturbinája, vagy részvényesei valamelyik szélszövetkezetnek. Dánia turbinagyártói az
élenjáró technikát a világpiacra is szállítják: a világexport 60%- a tőlük származik. A
szélprogrammal az ország nemcsak saját kötelezettségeit teljesíti a s zénkibocsátás
csökkentésére vonatkozóan, hanem a világ számos
részén (pl. a fejlődő országokban) is hozzájárul ehhez.
A LEGFONTOSABB: A KULTURÁLIS VÁLTOZÁS FELGYORSÍTÁSA

Az egyének, a vállalatok, a kormányok együttes gondolkodása egy globális átalakulást
indíthat el a fenntarthatóság érdekében, így az értékek is globalizálódhatnak. "A fenntartható
világ energiája azokból a megújuló energiaforrásokból fog származni, amelyek az egész életet
fenntartják; az állandóan körforgásban lévő természetes anyagokból fog építkezni;
fenntartható népességszámú társadalmak fogják benépesíteni, amelyek egyenlő jogú és szoros
kötelékekkel jellemezhető közösségekre épülnek." (A világ helyzete 2001.)
Talán még nehéz ezt az idealizált világot, a hozzá elvezető utat elképzelni. Ahhoz azonban,
hogy a változás mielőbb bekövetkezhessen, a társadalmaknak együtt kell működniük.
A világméretű változás közös stratégiák kiépítését és megvalósítását követeli. Ezekben
kiemelt szerepet kapnak a tudományos kutatások, a hiteles információk, az oktatás.
A szemléletváltoztatás, a hosszú távra tekintő gondolkodásmód, az átfogó világszemlélet
kialakításában viszont egyértelműen a tömegkommunikációra hárul az a feladat, hogy az
életet fenntartó környezeti rendszerekre, az emberi kultúra terjesztésére összpontosítson. A
kulturális fejlődés pedig segíthet bennünket abban, hogy fenntartható civilizációt teremtsünk a
Földön. Reméljük, úgy sikerül létrehozni a fenntartható világot, hogy az működőképes és
kellemes is lesz, és nemcsak a p iacgazdaság, az IT, a globalizálódó gazdaság kap benne
helyet, hanem a környezeti etika, az igazságosság, a nemzettudat az emberi szív és lélek is.
ÉV VÉGI ÁTTEKINTÉS: AHOL ÉLÜNK, AHOGY ÉLÜNK
Tanév végi áttekintésünk egy kicsit eltér az eddigiektől. Az utolsó fejezetek ugyanis már
folyamatosan összegezték azokat a tényeket, amelyek bolygónk fennmaradása szempontjából
mindannyiunknak ismernünk kell. Ezúttal továbbgondolásra kínálunk számotokra még
néhány témát.
AZ ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM
Miközben a világ népességének egyötöde anyagi jólétet élvez, másik ötöde még mindig a
teljes szegénység körülményei között él. A legjobban kereső 20% ma hatvanszor annyit visz
haza, mint a legszegényebb 20%. Ez a szakadék az elmúlt évek során hétszeresére nőtt. Erre a
megállapításra jutott két kanadai tudós 1995-ben. Ezekből az arányokból kiindulva tették fel a
kérdést: élhetne-e tartósan mindenki a gazdagok életszínvonalán? A válasz kézenfekvő:
bizonyára nem.
A fentiek azt is mutatják, hogy a hagyományos közgazdasági mutatók - pl. a GDP - nem
tudnak képet adni életünknek, tevékenységünknek a világra gyakorolt hatásáról. Ezért
bevezettek egy új mutatót: az ökológiai lábnyomot (Ecological Footprint). Ezt a kutatók a
kanadai Vancouver példáján vizsgálták. Megállapították: ahhoz, hogy a lakosság fogyasztása
mai szinten biztosított legyen, a város 73 ezer km2-nyi (azaz több mint kétharmad
magyarországnyi) terület nyersanyagait és szolgáltatásait veszi igénybe. Az 1,8 millió
városlakó által "kisajátított" terület Vancouver ökológiai lábnyoma.
A lábnyom kiszámításának lényege, hogy minden tevékenységet, folyamatot
földterületegyenértékre számítanak át. Az ökológiai lábnyom tehát az a föld-, illetve
vízterület, amelyre egy bizonyos emberi népesség és életszínvonal végtelen ideig való
fenntartásához szükség lenne.
Kiszámításával egy olyan adat kapható, amely kifejezi, hogy egy személy vagy csoport
életszükségleteinek kielégítéséhez, a fogyasztott javak előállításához, valamint a keletkezett
hulladék elnyeléséhez a Földnek mekkora részét használja fel.
Az ökológiai lábnyom akkor válik igazán kifejezővé, ha összehasonlítjuk a rendelkezésre álló
földterületet a biológiai kapacitással (eltartóképességgel). A Föld egy lakójára 1995-ben 1,5
hektár átlagos termékenységű földterület jutott. Ezzel szemben egy észak-amerikai ember
ökológiai lábnyoma 4-5 hektár volt. (Vagyis, ha mindenki az és zak-amerikaiak
életszínvonalán élne, akkor legalább még két Földre lenne szükség.) Az ökológiai lábnyom és
az eltartóképesség különbsége jelenleg is ökológiai hiányt jelez. A fejlett térségek életmódjuk
következményeit (a természetes növénytakaró, a biodiverzitás csökkenését, a talaj romlását, a
vizek elszennyeződését) már ma is az utánuk következő nemzedékekre hárítják.
Ahogy az alábbi táblázat mutatja, a legfejlettebb országok igen nagy ökológiai hiányt
halmoztak fel. Elvétve ugyan, de vannak a világnak olyan térségei is, amelyek biológiai
kapacitása lefedetlen. (Ökológiai hiányuk kisebb 0-nál.)
Magyarország ökológiai lábnyoma 5,01 hektár/ fő, biológiai kapacitása viszont csak 3,07
hektár/ fő. Jelenlegi életvitelünk fenntartásához tehát országunk területénél jóval nagyobb
térség biológiai kapacitását vesszük igénybe. Ez mutatja, hogy önmagunkat már most is csak
a környezetünkhöz fűződő sokoldalú, kölcsönös kapcsolataink segítségével tudjuk fenntartani.
A VÁROSIASODÓ VILÁG GONDJAI

Évezredeken keresztül a városok kulturális központok és a civilizáció fejlődésének motorjai
voltak. Vonzották és ma is vonzzák az embereket és az alkotó elképzeléseket. Jelenleg a Föld
felszínének 2%-át foglalják el, de az erőforrások 75%-át fogyasztják el. Bolygónk
lakosságának ma már több mint fele városlakó.
Az új évezredben nagy kihívást jelent az a f eladat, hogy a városok csökkentsék igényeiket a

Föld véges erőforrásaira, és megjavítsák saját környezeti feltételeiket.
Napjainkban a városok lakossága nemcsak az újszülöttek révén nő, hanem a mezőgazdasági
területekről való elvándorlás miatt is. Ebből következik, hogy a továbbiakban újabb és újabb
városok kialakulása - és a régiek gyors növekedése - főként a fejlődő országokban várható.
185.1. Egyes térségek és országok ökológiai lábnyoma, biológiai kapacitása és ökológiai

hiánya 2000-ben
1990 és 1995 között a fejlődő világ nagyvárosainak lakossága 263 millió emberrel nőtt. (Ez
olyan mértékű, mintha háromhavonta egy-egy újabb Los Angeles vagy Sanghaj alakulna ki.)
A robbanásszerű növekedés főként Afrikában és Ázsiában várható, ahol még mindig csak
35% körüli az urbanizáció.
Hol él a fejlődő országokban a nagyvárosokba beözönlő népesség? Milyenek az
életkörülmények a külső városnegyedekben és az agglomerációs gyűrűkben?
Bár a fejlett országokban a v árosi lakosság lélekszámának növekedése lelassult, az
urbanizáció okozta környezeti-életminőségi problémák itt is jelentkeznek. Leggyakoribbak a
légszennyezési, az ivóvízellátási, a h ulladékelhelyezési, szennyvízelvezetési és a
zajártalmakkal kapcsolatos gondok. Gyakori az épületek műszaki állapotának leromlása
(slumosodás) és a zöldterületek csökkenése is. Ezek közül három végiggondolását kínáljuk
számotokra:
a) Vízellátási problémák. A világ legrégebbi nagyvárosai folyók völgyeibe települtek. Ma a

nagyvárosok egy része tavakból nyeri a vizet, miközben törékeny ökológiai rendszereket tesz
tönkre, és csökkenti a mezőgazdaságban felhasználható víz mennyiségét is. Így küzdelem
folyik a vízért pl. az USA nyugati részén vagy Észak-Kínában, ahol 108 nagyváros szenved a
vízhiánytól.
A 21. s zázadban a városokat a vízhiány a hatékonyabb vízhasznosításra és a vízzel való
takarékosságra
fogja kényszeríteni. Ez gyakran a vízmegőrzés egyszerű módjaival is elérhető: a hibás
csővezetékek javításával, a v íztakarékossági módszerek elterjesztésével, a p azarló
felhasználás korlátozásával, az esővíz hasznosításával.
b) Hulladék vagy nyersanyag? Napjainkban a legtöbb szemét a gazdag országokban

keletkezik, de legfeltűnőbben a fejlődő országok nagyvárosaiban látható. A belőle származó
gondok is itt a legsürgetőbbek: a szabadban álló szeméthalmok vonzzák a betegségeket okozó
patkányokat, legyeket, bemosódnak a csatornahálózatba, megfertőzhetik az ivóvízforrásokat,
járványok okozói lehetnek.
A városi szemét lerakása, elkülönítése egyéb környezeti problémák kiváltója is. Lényegében
megszakítja a táplálkozási láncot azzal, hogy a városokba áramló élelmiszer emberi energiává
alakulva, csatornákba öntve, hulladéklerakókba kerülve nem juttatja vissza a mezőgazdaságba
a tápanyagokat. Így végül nemcsak a szeméthelyzet válik súlyossá, de nő az igény a
műtrágyák iránt is. A nitrogén műtrágyák túlzott felhasználása viszont a nitrogénszennyezés
fő forrása.
Ráadásul ha újrahasznosítás vagy visszaforgatás helyett kidobják a t ermelési-fogyasztási
folyamat végtermékeit, akkor nő az igény az újabb erőforrások iránt.
Van azonban arra lehetőség, hogy a hulladéklerakók nyersanyaglelőhelyekké váljanak.
Ausztriában,
Hollandiában, Svájcban, Dániában, Luxemburgban, Németországban az elkülönített

hulladékfajták 85%-át újrahasznosítják. A USA 11 na gyvárosában is 45-60%-os az
újrahasznosítás aránya.
c) Közlekedés és szállítás. Régen a városokban a gyalogosan megtehető távolságok szabtak

határt a terjeszkedésnek. Ma a nagyvárosok területe akkora, hogy gépkocsival is több órás utat
jelent a rajtuk való áthaladás. A gépkocsisűrűség azonban már alig fokozható.
Az USA-ban évente 1 millió hektár mezőgazdasági területet vonnak ki művelés alól az út- és
házépítések. Kínában 200 000 he ktárnyi földet "nyel el" a városfejlesztés és az úthálózat
bővítése. A motorizáció további következményei is súlyosak. Ha Kína 2030-ra jelzett 828
millió városlakója is annyit autózik, mint ma az átlag amerikai, akkor csak a városi
közlekedésből, szállításokból adódóan több mint 1 milliárd tonna szén kerül a levegőbe -
annyi, mint ma az egész világból.
Milyen példák vannak a közlekedésből származó gondok jó megoldására?
Hollandiában - ahol igen nagy a gépkocsisűrűség - a városi közlekedés 30%-át ma is
kerékpárral oldják meg. Koppenhágában kerékpárparkot létesítettek. A szabadon igénybe
vehető 2300 kerékpárt legalább 8 percenként egyszer használják. (Fenntartásukat a rajtuk
elhelyezett reklámokból fedezik.)
Stockholmban "tranzitfalvakat" hoztak létre a peremvárosi vasútállomások környékén,
ahonnan a hivatalok és üzletek rövid sétával elérhetők.
Gyűjts te is példákat a nagyvárosi gondok jó megoldásaira!
KISLEXIKON
Bessemer-féle eljárás: alkotójáról elnevezett acélkohászati eljárás, amely oxigén befúvásával

tette tökéletesebbé az égést.
biológiai diverzitás: biológiai sokféleség. Az élet változatossága annak minden formájában,
minden szintjén és kombinációjában. Ökoszisztéma-, faji és genetikai sokféleséget egyaránt
jelent.
biotechnológia: olyan "gyártási eljárás", amelyben valamilyen élő szervezet vagy annak
alkotórészei (pl. enzimek) végzik a termék előállítását.
chip: integrált áramkör, amelyben a korábban hatalmas méretű áramköröket kicsinyítettek le
egészen apróra (pl. egy korábban asztalnyi méretű elektromos berendezést köröm nagyságúvá
kicsinyítettek).
cyber-tér: a számítógépes hálózatokban létrehozott virtuális (látszólagos, nem anyagi,
elképzelt) világok összessége. Idetartoznak a webhelyek, adatbázisok, portálok, azaz a
webszervereken tárolt internetes tartalom összessége.
embargó: bizonyos árucikkek kiviteli tilalma egyes meghatározott országokba.
extenzív növekedés (extenzív = terjeszkedő): a gazdaságban akkor extenzív a növekedés, ha
eléréséhez külső, pótlólagos forrásokat vonnak be. Az extenzív növekedés mennyiségi, így
együtt jár a f oglalkoztatottak számának vagy a földterület nagyságának növelésével. A
mezőgazdaságban a külterjes gazdálkodást nevezzük extenzívnek.
FAO: az ENSZ mezőgazdasági világszervezete.
fenntartható gazdasági hasznosítás: egy élő szervezet, ökoszisztéma vagy más megújuló
természeti erőforrás használata annak megújulási képességén belüli mértékben.
géntechnológia: valamilyen élő szervezet (sejt, vírus) genetikai anyagának átalakítása oly
módon, hogy egy másik szervezet (sejt, vírus) génállományából egy gént vagy géncsoportot
az előbbi szervezetbe mesterséges úton bejuttatnak, s az ott integrálódik, ezzel az eredeti

szervezet új tulajdonságot nyer.
globalizáció: jelentése világméretűvé válás. Azt a folyamatot jelöli, melynek során a
piacgazdaság az egész Földön általánossá válik, a n agyvállalatok tevékenységüket
világméretekben szervezik.
gyógynövénydrog: gyógyászati célra felhasználható szárított növényi rész.
hardver: számítógépek elektromos berendezéseinek gyűjtőneve.
humanitárius: jelentése emberbaráti. Azokat a tevékenységeket nevezzük így, mely az elesett
sorsú emberek önzetlen segítésére irányul.
innováció: megújulási készség. Újítási, fejlesztési tevékenység, amely átalakítja a
technológiai, szervezési, irányítási kapcsolatrendszereket.
intenzív növekedés (intenzív = alapos, mély): a gazdaságban akkor intenzív a növekedés,
amikor az külső erőforrások bevonása nélkül következik be. Az adott gazdasági egység
(ország, vállalat, gazdálkodó) a termelés növeléséhez szükséges erőforrásokat saját maga
teremti meg. A növekedés minőségi, ami együtt jár a technikai-technológiai fejlődéssel, ezért
tőke- és tudásigényes. A mezőgazdaságban a belterjes gazdálkodást nevezzük intenzívnek.
ISO: International Standard Organisation = Nemzetközi Szabványügyi Testület. Minőségügyi
szabványai a cégeken belüli folyamatokat szabályozzák.
juta: fontos textilnövény a trópusi Ázsiában és Afrikában. Durva szálú rostjaiból zsákokat,
köteleket készítenek.
kohászati vertikum: a fém kiolvasztásának, feldolgozásának összekapcsolódó üzemei. A vas-
és acélgyártásnál az együttműködő üzemek: a vasolvasztó nagykohók, az acélkohók, az
öntődék és a hengerművek.
kompenzáció: kiegyenlítés, kárpótlás.
konferenciaturizmus: a nemzetközi tudományos kongresszusok, konferenciák a számukra
helyet adó ország létesítményei mellett igénybe veszik a résztvevők szabadidejének kellemes
eltöltését biztosító (kirándulási, túrázási, sportolási stb.) lehetőségeket, alkalmakat.
konvertibilitás: bármely más valutára vagy devizára átváltható valuta vagy deviza.
leányvállalat: Olyan gazdasági társaságként működő vállalat, melyet egy másik vállalat - az
anyavállalat - hozott létre. A leányvállalat az anyavállalat tulajdonában van, így az
anyavállalat dönt a leányvállat működéséről: kik legyenek vezetői, mivel foglalkozzon a cég
stb.
marketing: piacszervezés. A vállalatokon belül az a t evékenység, mely felöleli a f ogyasztók
igényeinek felmérését, az ezekhez igazodó termékek megtervezését, az eladási módszerek
változtatását, az árak kialakítását és a legcélravezetőbb reklámtevékenységet.
Marshall-segély: 1947-ben George C. Marshall amerikai politikus által kidolgozott, 1948-ban
életbe léptetett amerikai segélyprogram, mely a nyugat-európai országok gazdaságának talpra
állítását tűzte ki célul. A programban részt vevő államok 1952-ig kb. 13 m illiárd dollár
támogatást kaptak.
működő tőke: a gazdaság termelő ágazataiba beáramló tőke. Célja nem közvetlenül a tőkéből
szerzett jövedelem, hanem tulajdonrész és/vagy piaci részesedés szerzése egy-egy vállalatban,
illetőleg új leányvállalat létrehozása.
NASA: National Aeronautics and Space Administration = Nemzeti Repülési és Űrkutatási
Hatóság. Az USA űrkutatási tevékenységét irányító hivatal.
nyitott város: a kínai nyitási politika részeként 1984-ben 14 kikötővárosban lehetővé tették
külföldi és vegyes vállalatok alapítását. Nagy kedvezményeket nyújtottak a csúcstechnológiát
képviselő és kivitelre termelő vállalatok letelepedéséhez. Ezt később kiterjesztették csaknem
az egész tengerparti sávra, a J angce folyam mellékére, fontos határvárosokra és a belső
tartományi székhelyekre.
optikai elektronika: a fénytan törvényszerűségei alapján működő elektronikus berendezés.
regionális gazdasági integráció: integrálódás = egységesülés. Olyan nemzetgazdaságok felett

álló, azok együttműködését előmozdító szervezetek, melyeket abból a célból hoztak létre,
hogy javítsák a tagországok versenyképességét, lebontsák a piacgazdaság útjában álló, az
országhatárok által előidézett akadályokat. A világgazdaságban a legmélyebb integrációt elért
szervezet az Európai Unió.
Siemens-Martin-eljárás: az acélgyártás új technológiája az ipari forradalom idején. Elsőként
1864-ben gyártottak ilyen technológiával acélt. Újdonsága, hogy magnezit és dolomittéglából
épített kemencét használ, és ócskavas beolvasztását is lehetővé teszi.
Sinkanszen: japán szuperexpressz

Sunbelt: napfényövezet - eredetileg az USA délkeleti részét jelölték ezzel, az utóbbi időben
Dél-Európa Földközi-tenger mellett fekvő fejlett gazdasági övezetét is értik alatta.
szabadkereskedelmi övezet: olyan terület, ahol minden vámot és egyéb, a kereskedelmet
korlátozó intézkedést megszüntettek. Az övezet országai külső országokkal folytatott
kereskedelmükben viszont megtartják saját nemzeti vámjukat. Az övezet példája Európában
az EFTA, Észak-Amerikában a NAFTA.
szoftver: automatikus berendezések szellemileg előállított része (gépi nyelv, számítógépeket
működtető programok gyűjtőneve).
társulási egyezmény: az EU és egy EU-n kívüli ország között létrejött egyezmény, mely
csökkenti vagy megszünteti a beviteli korlátozásokat és egyes vámtételeket.
TNC: lásd transznacionális vállalat.
TGV: francia szuperexpressz (Train á Grande Vitesse = nagy sebességű vonat).
transznacionális vállalat (TNC = Transnational Corporation): transznacionális = nemzeti
méreteket meghaladó. Olyan nemzetközi nagyvállalat, mely tevékenységét összehangoltan,
világméretekben, országhatárokon átnyúlva végzi a minél nagyobb nyereség érdekében. A
transznacionális nagyvállalatok a globalizálódó világgazdaság egyre fontosabbá váló
szereplői.
tranzitilleték: az országon áthaladó szállítmányok vagy csővezetékek után fizetett pénzösszeg.
világpiac: a világgazdaság része, a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok lebonyolításnak
kerete és intézményrendszere.
visegrádi országok: másképpen a visegrádi négyek. Csehország, Lengyelország,
Magyarország és Szlovákia által 1991-ben létrehozott megállapodás, mely a 14. sz.-i magyar-
cseh-lengyel királytalálkozó mintájára Vacláv Havel (Csehország mai elnöke)
kezdeményezésére jött létre azzal a cél lal, hogy a négy ország egyeztessen gazdasági és
politikai kérdésekben.
zöld forradalom: a jó termőképességű új vetőmagok, a modern technológia (gépek,
vegyszerek, biotechnológia) bevezetése a fejlődő országok mezőgazdaságába.

Foldrajz 10 Osztaly A Vilag Valtozo Tarsadalmigazdasagi Kepe

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Foldrajz 10 Osztaly A Vilag Valtozo Tarsadalmigazdasagi Kepe

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Forrás: http://www.doksi.

FÖLDRAJZ 10. osztály - A világ változó társadalmi-gazdasági

Hundidac '97 Arany-díj

Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a mű bővített, illetve rövidített változata

Felelős szerkesztő: Tóth Katalin;

I. fejezet A VILÁGGAZDASÁGI FOLYAMATOK

A gazdasági élet szerkezete, mutatói ....................... 10

Társadalmi-gazdasági fejlődésünk fő állomásai

"Úgy legyetek jó magyarok, hogy ne

A tananyag feldolgozásakor módotok lesz arra, hogy ne csak befogadjátok az információkat.

HOGYAN HASZNÁLJÁTOK A TANKÖNYVET?

A GAZDASÁGI ÉLET SZERKEZETE, MUTATÓI

Mondj példákat eddigi tanulmányaid alapján a hasznosításukra! Értékeld a környezet

10.1. A termelés eredményei. Keress egyéb példákat is kiegészítésül!

MIVEL "MÉRJÜK" A GAZDASÁG FEJLETTSÉGÉT?

A fejlett országok napjainkban a GDP 3-4%-át költik kutatásra és fejlesztésre. Japán és az

A fejlődés kezdeti időszakában a vezető gazdasági ág a mezőgazdaság volt. Mára a

A gazdasági ágak szerepkörének változása a munkaerő átáramlását igényli az egyes szektorok

A gazdaságok működésének négy legalapvetőbb kérdése, hogy miből, mennyit termeljenek,

Tervutasításos gazdaság működött a volt szocialista országokban, (így hazánkban is 1947-

13.1. A tradicionális gazdaság főként a Földünk legelmaradottabb területein élő törzsi

A PIACGAZDASÁG FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE

A piacon az eladók a lehető legnagyobb nyereséget akarják elérni. Ez a vállalkozókat újabb

14.1. Az állami beavatkozás nélküli piacgazdaság működésének modellje. Hogyan áramlanak

A piacgazdaság legfontosabb eszméje a liberalizmus, mely a 19. s zázadban alakult ki. A

AZ ÁLLAM SZEREPE A PIACGAZDASÁGBAN

Ilyen például a h onvédelem, a k özrend biztosítása, az államigazgatás, a k özegészségügy, az

Előfordulhat, hogy egy-egy gazdasági ágazat működtetése nem elég jövedelmező a

15.1. A piacgazdaság működésének modellje az állam beavatkozásával. Hasonlítsd össze az

A "VILÁGGAZDASÁG NÉLKÜLI VILÁG" A KAPITALIZMUS KIALAKULÁSA ELŐTT

A KEZDETLEGES VILÁGGAZDASÁG A KERESKEDELMI KAPITALIZMUS IDEJÉN

A gyarmatosítók a hagyományos termékeket (luxuscikkek, nemesfémek) hozták be Európába,

Gyűjtsd össze a történelmi atlaszod segítségével a földrajzi felfedezések legfontosabb

A MODERN VILÁGGAZDASÁG AZ IPARI KAPITALIZMUS KORÁBAN

A világméretű munkamegosztás két pólusán az ipari termelést folytató európai gyarmattartó

A VILÁGGAZDASÁG A MONOPOLKAPITALIZMUS KORÁBAN

17.1. A világgazdaság fejlődésének szakaszai és legfontosabb jellemzői

Újabb találmányok segítették a termelés fokozását. Az igazi tömegtermelés a futószalag

18.1. Fontos korszak kezdődött, az ipari tömegtermelésé. Futószalag a Ford-művekben

A VILÁGGAZDASÁG A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN

világrend időszakában a két katonai szuperhatalom, az USA és a Szovjetunió állt egymással

19.1. Avilággazdaság növekedési üteme 1970-től. Keress az ábrán hanyatlást jelző

A centrum és a periféria között azonban van átjárhatóság, és az utóbbi számára lehetséges a

20.1. A világkereskedelem és a működőtőke-áramlás Triádja (1998)

A GLOBALIZÁCIÓ - NAPJAINK EGYIK LEGDIVATOSABB FOGALMA Idézd fel, hogy

A tévéből a globalizációval kapcsolatos hírek záporoznak: világgazdasági fórumot rendeztek

1970-es években történt fordulatának következménye, fejlődésének eddigi utolsó szakasza, a

21.1. A termelés és az értékesítés világméretűvé válása egy képzeletbeli nagyvállalat példáján

Ezek a folyamatok változásra kényszerítették a gazdaság főszereplőit, a nagyvállalatokat.

AGLOBALIZÁCIÓ LEGFŐBB FOLYAMATAI

A világgazdaság a 3. évezred elejére történelmileg példátlan méretű és szövevényes

A modern kommunikációs technika segítségével a hírek, a tévésorozatok, a reklámok eljutnak

22.1. A globalizációban a világgazdaság egyetlen világméretű képzeletbeli futószalag lesz?

Keress még a környezetedben globális termékeket!

Az ipar telephelyeinek állandó változása (vándoripar), a munkavállalókat is állandó

A globalizáció nagyon sok társadalmi-gazdasági- politikai kérdést is felvet. Korunkat a nagy

NÉZZ UTÁNA! GONDOLKODJ EL RAJTA!

A NEMZETGAZDASÁGOK MEGVÁLTOZOTT SZEREPE

A NEMZETGAZDASÁGOK AZ 1970-ES ÉVEK ELŐTTI VILÁGGAZDASÁGBAN

A nemzetközi kereskedelem mozgatórugói az úgynevezett komparatív előnyök. Ez azt jelenti,

Ha semmilyen tényező sem gátolja az áruk áramlását, akkor szabadkereskedelemről

Előfordul, hogy politikai okokból kereskedelmi zárlatot, embargót* rendelnek el egy

24.1. A világkereskedelem és a világtermelés növekedési üteme (1981-1998). Melyiké volt