Gazdaságszociológia

2022/23/1
Tartalom
Bevezetés .......................................................................................................................................................................... 4
Portréfilmek ...................................................................................................................................................................... 4
Sárkány Mihály ............................................................................................................................................................. 4
Sik Endre ....................................................................................................................................................................... 5
Kuczi Tibor .................................................................................................................................................................... 6
Lengyel György ............................................................................................................................................................. 6
Előadások .......................................................................................................................................................................... 7
1.előadás....................................................................................................................................................................... 7
2.Előadás..................................................................................................................................................................... 10
3.Előadás..................................................................................................................................................................... 14
4.Előadás..................................................................................................................................................................... 19
5.Előadás..................................................................................................................................................................... 23
6.Előadás..................................................................................................................................................................... 26
7.Előadás..................................................................................................................................................................... 31
8.Előadás..................................................................................................................................................................... 34
9.Előadás..................................................................................................................................................................... 39
Szerzők ............................................................................................................................................................................ 46
Polányi Károly: A gazdaság mint intézményesített folyamat (1976) .......................................................................... 46
Mark Granovetter: A gazdasági intézmények társadalmi megformálása: abeágyazottság problémája (1990) .. 48
Max Weber: A kapitalizmus fogalma és előfeltételei ................................................................................................. 50
Joseph A. Schumpeter: A gazdasági fejlődés alapjelensége ....................................................................................... 52
Jon Elster: Társadalmi intézmények ........................................................................................................................... 54
Mancur Olson: A kollektív cselekvés logikája ............................................................................................................. 56
Albert Hirschmann: Kivonulás és tiltakozás ................................................................................................................ 57
James S. Coleman: A társadalmi tőke az emberi tőke termelésében ......................................................................... 59
Pierre Bourdieu: Gazdasági tőke, kulturális tőke, társadalmi tőke ............................................................................ 61
Robert C. Ulin: Hagyományalkotás és reprezentáció mint kulturális tőke. A délnyugat-francia borászat története
.................................................................................................................................................................................... 63
Alejandro Portes–Julia Sensenbrenner: Beágyazottság és bevándorlás: megjegyzések agazdasági cselekvés
társadalmi meghatározóiról ....................................................................................................................................... 66
Robert D. Putnam: Egyedül tekézni: Amerika csökkenő társadalmi tőkéje................................................................ 69
Diego Gambetta: A maffia: a bizalomhiány ára .......................................................................................................... 70
Szöveggyűjtemény jegyzet ............................................................................................................................................. 72
Polányi Károly ............................................................................................................................................................. 72
Mark Granovetter ....................................................................................................................................................... 73
Max Weber ................................................................................................................................................................. 74
Joseph A. Schumpeter ................................................................................................................................................ 74
Jon Elster..................................................................................................................................................................... 75
 Mancur Olson ............................................................................................................................................................. 75
Albert Hirschman ........................................................................................................................................................ 75
James S. Coleman ....................................................................................................................................................... 76
Pierre Bourdieu ........................................................................................................................................................... 77
Robert C. Ulin.............................................................................................................................................................. 78
Alejandro Portes – Julia Sensenbrenner ..................................................................................................................... 78
Robert D. Putnam ....................................................................................................................................................... 79
ZH KÉRDÉSEK (nem biztos, hogy jó válaszok) ................................................................................................................. 79
RÉGI ZH KÉRDÉSEK: ..................................................................................................................................................... 79
ÚJ ZH KÉRDÉSEK: ......................................................................................................................................................... 90
ZH kérdések JÓ válaszokkal .......................................................................................................................................... 101
Bevezetés
Annak érdekében, hogy ez a tárgy ne legyen akkora kínszenvedés másoknak, mint nekünk volt, elkészítettük
ezt a fájlt. Ebben minden benne van, ami a gazdszoc sikeres teljesítéséhez, a garantált ötöshöz szükséges. Van
ebben előadás anyag, szöveggyűjtemény jegyzet, sőt még a portréfilmeket is végigszenvedtük.
Ha év elején azt mondják online zh lesz, az egyáltalán nem biztos!!!
Sok sikert!!!

Portréfilmek
Sárkány Mihály
Polányi felhívta a figyelmet: az az elképzelés, hogy a saját világunknak a tanulmányozásával
és fogalmaival megtudnánk érteni más világokat TÉVES
-más világokat a saját gondolkodásmódjuk alapján kell elemezni, értelmezni
-KULTURÁLIS RELATIVIZMUS egy ilyen tétel volt
-Polányi féle megközelítésben, a valóságnak egy olyan részét volt képes bemutatni, ahol egy
gazdaságtipológia is megfogalmazódig
-> gazdaságtipológia nem tételezett fel történelmi sorrendet
-gazdaságfelfogását összekötötte azzal, hogy az ember, hogy élhet jól, értékesen a földön
-nem gondolta, hogy a piacgazdaság, amiről írt mindenki számára egy minta
Közösségek közötti csere (1968) - szakdolgozata Sárkánynak; Polányi ideájára építve
-4 társadalom gazdaságának, elsősorban csererendszerének összehasonlítása
-30 évvel később jelenhetett meg
-szociálantropológus
Marx jelentős történeti műveltsége volt
-gondolatai: hogyan formálódott a történelem, hogyan érdemes megközelíteni nagyon tanulságosak
-amikor a jövőről kezdett el gondolkozni, olyan meggondolások is követték, amik nem
következtethetőek ki a múltból való vizsgálódásaiból
Távolságot tart (Sárkány) a politikai rendszertől, régen is ma is, mert szerinte nem jó, ha egy
szociológus nagyon belekötődik egy párt eszmerendszerébe
-1944-ben született, testvére Piroska; az elején nagyszülei nevelték
-nagyon szeretett olvasni, sokat is olvasott
-egy évet dolgozott aztán felvették a néprajz és történelem szakra egyetemre
-néprajz szakon tudósokat akartak képezni
-Ortotay Gyula tanára azt akarta, hogy mesekutató legyen Sárkányból, de ő Afrikát akarta
kutatni; a kutatói pályáját a Gyula által alapított kutatóközpontban kezdte
-tanulmány, ami a szocialista átalakulást mutatná be falun (Varsányban csinálták a kutatást) -
azért ott mert egy átlagos falu kellett Nógrád megye volt az ország átlagos megyéje és ezen
belül Varsány volt az átlagos falu
-Sárkány a gazdaságot és a társadalmi rétegződést vizsgálta a faluban (1930-70 időszakot
dolgozta fel)
- aki nem lépett be a szövetkezetbe nem volt nyugdíja
-vegyes gazdaság: emberi és állati erővel működtetett ; elsősorban földművelés zajlik állatokat használva
-ő vezette be Magyarországra a gazdasági antropológiát, a fogalmát
- ilyen gazdaságantropológiai kutatást két helyen végzett, Varsányban- Nógrád megyében és a
Kikuyu emberek között, Rititi-ben- Kenyában
-magyar tudományos afrika expedíció:
-kenyai kávékutatás
-modernizáció szót Max Weber használta először
-Ethno-Lore tanulmáyn megjelenése, amiben összegezték a kutatásokat a modernizációról
-ösztöndíjas utazás: Cambridge (5 hó), Párizs (6 hó)

Sik Endre
-neve, Sik az egy rövidítés, a zsidó ima első három szavának kezdőbetűje: Shem Israel Kodeysh
(áldott legyen Izráel neve), álnév- német eredethez semmi köze
-kicsi, vékony, félénk gyerek volt, eldöntődött, hogy tudós lesz, tudománnyal fog fgolalkozni
-agrármérnökire vették fel, ott találkozott egy szociológus fiúval és megtetszett neki a
szociológia; meglett az agrármérnöki végzettsége majd később estiben elvégezte a szociológiát
az ELTÉN ; kialakult egy közösség és kaláka munkákat csináltak
-Hegedűs-Márkus könyveket olvasott (akik a szociológiáról írtak)
-TDK díjazott tanulmányt írt: Marxizmus-Leninizmus és közgazdaságtudomány szekció
(szociometria volt); meg volt egy másik is
-nem szabad csak a változásokra koncentrálni, változatlanság is gyakori, sok ideig tart, majd
aztán jön a feltűnő változás
-Polányit olvasott: nem létezett olyan modern társadalom, aminek az alapvető integrációs
modellje a reciprocitás lett volna, vagy a háztartás önálló ellátása lett volna
-terepmunka alatt mindig szorongott és félt, hogy rosszul viselkedik, nem tudott magabiztos
lenni
-nem migráció szociológus, csak azzal is foglalkozott; idegenellenesség, munkaerőpiac; sok
mindent kutatott (3 fő kutatása: migráció, munkaerőpiac, idegenellenesség)
-kutattak és írtak, hogy hogyan lehetne az emberek jólétét növelni, kicsit olyan szocializmus
megbuktatását indító írások voltak, ezért begyűjtöttek minden kutatást tőlük (aktivisták voltak)
MUKI néven; de senki sem lett politikus
-TÁRKI-ban kutatás a migrációról; a határon túli magyarokkal szemben egyre több volt a
negatív vélemény, nem örültek nekik, ha átköltöztek (1990-től nőtt a xenophobia)
-cigányokat mindenki elutasította, nagyon jelen van az ellenesség velük
-Sunbelt konferenciát Magyarországra hozta
-megjelent könyve: az örök kaláka

Kuczi Tibor
-filozófiát tanult, mestert (képzés inkább) szociológiában tanult (minisztérium fizette) - Huszár
által szervezett
-KSH-ban találkoztak Lengyel Györggyel, kutatást írtak
-egyetemen gazdaságszociológiában érdeklődtek sokan; gazdaságszociológiai szakosztályon
volt (talán tanár is); a kutatásai bemutatásain más tanszékről is mentek tanárok meghallgatni
-kisvállalkozásokról tanulmány más egyetemi tanárokkal
-szociológiai képzés abból állt, hogy közgázra jelentkeztek, majd a 3 év után választottak a
szociológia specializációt (ezen ő tanított)
-phenomenológiát nagyon szerette mindenbe beletenni
-megjelent könyvei: Kisvállalkozás és társadalmi környezet; Munkásprés- témája: kilépés a
szociológiából (intézményi közgazdaságtan), modernitás megértése; Replika

Lengyel György
-pesti munkásközegben nőtt fel, nagymamája nevelte testvérével együtt, osztálytársai nem
tanultak tovább; ő matematika szakra járt középiskolában
-apuka, nagymama bátorította, motiválta a továbbtanulásra
-egyetemista korában külvárosból a belvárosba került, az egyetem a lehetőségek tárháza volt
számára
-Rajk László szakkollégium tagja volt, majd kilépett
-gazdaságpolitikát tanult, nagyon szerette
-első éves egyetemistaként már Bács-Kiskun megyében kutatómunkát végzett, a tanulmányt
tanárai javították (esettanulmány volt)
-Pártos Gyuszival párban esettanulmányt készítettek egy cipőgyárról, a gazdasági vezetésről a
megtorpant reform között; amiből publikáció is született
-Medvetánc
-kutatás, ami a kortárs elitekkel foglalkozott
-Európai politikai és gazdasági elitek vizsgálata szisztematikusan, kérdőívvel, komparatív
keretekkel (Corvinus és CEU oktatóival közösen)
-egy kötet, ami megjelent csak az ő nevével „The Europe of Elits”

Előadások
1.előadás
Mi a gazdságszociológia?
• A gazdaság területén zajló különböző típusú társadalmi cselekvéseket tárja fel, és
magyarázza, azaz gazdasági jelenségekre alkalmazott szociológiai szemléletmód
1.Társadalmi beágyazottság (Polányi, Granovetter)
2.A gazdasági rendszerek kialakulása (Weber, Schumpeter)
3.Társadalmi intézmények (Elster, Olson, Hirschmann)
4.Társadalmi és kulturális erőforrások (Coleman, Bourdieu, Portes, Sensenbrenner, Ulin)
5.A bizalom szerepe a gazdaságban (Gambetta, Putnam)

Homo oeconomicus ↔ homo sociologicus

• Homo oeconomicus (közgazdaságtan emberképe): önérdekkövetés;
haszonmaximalizálás; döntések meghozatala racionális alapon
• Homo sociologicus (szociológia emberképe): döntéseket normák befolyásolják; normák
hátterében értékek állnak; A normákat a szocializáció során sajátítjuk el
Homo socio-oeconomicus → A gazdaságszociológia emberképe: racionális döntés a
választható alternatívákról; választható alternatívák halmazát behatárolja a társadalmi
kontextus
Racionális cselekvés: A cselekvők célokat követnek. E célok a cselekvők felismert önérdekét
tükrözik. Tudatos döntéseket hozunk. A cselekvők széleskörű információkkal rendelkeznek
az alternatívákról és a következményekről. A cselekvők képesek kialakítani
preferenciasorrendjüket, mely stabil és konzisztens. A cselekvők adott lehetőségek közül azt
választják, mely a legnagyobb várható hasznossággal kecsegtet.
Korlátozottan racionális cselekvés: Számítási korlátok. A cselekvők korlátozott számítási
képességekkel rendelkeznek. Bizonytalan és korlátozott információ. Szelektív és nem
teljeskörű az alternatívák és a következmények feltárása. Megelégedettség. A döntést
meghozzák, amint találnak egy kielégítő alternatívát. Ez nem szükségképpen optimális,
pusztán eléri (vagy meghaladja) a döntéshozó aspirációs szintjének minimumát. A döntés
folyamatán, és nem pusztán az eredményén (kimenetelén) van a hangsúly.
Polányi Károly (1886-1964): Az archaikus társadalom és a gazdasági szemlélet
• A gazdaságszociológia magyar származású klasszikusa
• 1910-es évek: Szabadgondolat szerkesztője, szabadkőműves, Őszirózsás Forradalom
aktív tagja; 1919 – 1933: Ausztria → Bécsi Magyar Újság munkatársa; 1933 – Oxford,
London →szabadegyetemi oktató; II. Vh: Kanada, NY, Columbia Egyetem oktatója;
• 1930-as évek: gazdasági világválság hatásai: laissez faire gazdaságpolitika válsága;
polarizáció; Gazdasági determinizmus (18-19. sz.): Piacgazdaság = gazdaság, amit csak
a piaci árak irányítanak
Polányi cáfolja – ez csak a piacgazdaságra igaz, nem általános érvényű
Polányi Károly: A nagy átalakulás – elméleti keret
Általános elméleti keret és kategória rdsz az összes történelmi típus leírására → szubsztantív
gazdaság fogalma
• Minden társadalomnak van/volt gazdasága, de nem a piac irányította
• „Gazdasági ember” ↔ „kommunisztikus ember”
• törzsi társadalmakban a közösség érdeke az elsődleges: cél a társadalmi kohézió;
normák szerepe nagy; A társadalmi kohéziót rítusok szentesítik (pl. Kula, Kwakiutl
potlach →önzetlenség); Az anyagi javak birtoklása nem gazdasági érdekből; hiányzik:
a nyereség és haszon motívuma, a fizetségért végzett munka elve, a legkisebb
erőfeszítés elve
Fő tétele: a gazdasági tevékenység beágyazott a társadalmi és kulturális környezetbe
„gazdasági” fogalom: formális jelentés → cél-eszköz, választási szituációk; szubsztantív
jelentés→ ember és környezete közti cserefolyamat
Polányi Károly: A gazdaság, mint intézményesített folyamat
I. Formális gazdaság (klasszikus közgazdaságtan): ↓ Teljes leírást ad a gazdaságról (formális
ökonómia); Racionális cselekvés: a célokhoz megfelelő eszközöket választunk; Kiindulópont:
az eszközök elégtelenek = ritkasági posztulátum; Az eszközök felhasználási módjai között
választani kell! A formális leírás csak a piaci rendszerekre igaz!!!
II. Szubsztantív (tapasztalati, empirikus) gazdaság: A gazdasági cselekvők és intézmények
beágyazottak a gazdasági és gazdaságon kívüli intézményekbe!
Szubsztantív gazdaság = az ember és környezete közti kölcsönhatás intézményesített folyamata
Egység + Stabilitás = Intézményesülés; A részek összeállnak és újratermelődnek(Pl.
hiedelmek, szokások joggá válnak)
A folyamatot a strukturális sémák = intézményesült integrációs formák biztosítják
Integrációs formák: Nincs egy uralkodó séma, egymás mellett, együtt fordulnak elő, de egyik
domináns! Pl. archaikus társadalmakban reciprocitás+redisztribúció; Modern társ.: árucsere, de
a reciprocitás is szerepet kaphat (pl. háborús időszakban); Nem egyének közötti viszonyokról,
hanem intézményesült rendszerekről van szó!
Reciprocitás: Szimmetrikus csoportok között pl. rokonság; Nem feltétlenül duális, lehet
kiterjesztett segítség viszonzása mástól; De: struktúrába szerveződik a csere (pl. Trobriand
szigetek, kula kör); Alapja: presztízs!
Malinowski Bronislaw (lengyel antropológus; a „szociálantropológia atyja”; Trobriand
szigeteken kutatott az I. Vh alatt) (1884-1942) leírása alapján:
• Kula rendszer: széles, zártkörű a szigetek és csoportok között (18 közösség, 1300 km);
Szoulava (nyaklánc) balra mozog; Mwali (karperec) jobbra mozog; Aki, vagy ami a
kulába bekerül, ott is marad! Nem lehet tárgyakat megtartani; Meghatározott partnerek
között zajlik a csere; Morál és máglya szabályoz; Nincs pénzmozgás, nincs alku,
spekuláció
Kula-kör: intézményesült gazdasági rendszer! Miért?
• Reciprocitáson alapuló szimmetrikus intézmény- és társadalmi, gazdasági
rendszer; Állandó kapcsolatok, szívességek, kötelezettségek; Kölcsönös
bizalom és tisztesség szavatol; Munkamegosztás, kötelezettségek teljesítése;
Másodlagos cserekapcsolatok (pl. hajóépítés, kerámiák cseréje, stb.)
2. Redisztribúció: Központ, központi hatalom kell hozzá; javak begyűjtése és újraelosztása:
Késő-Róma, Szovjetunió, vadászó társadalmak
3. Árucsere: árszabályozó piac keretében működik; Polányi szerint kiágyazott (szemben 1-2);
a modern korra jellemző domináns forma;

2.Előadás
Szociális gazdaság – szolidáris gazdaság
Csoba Judit – Frey Mária (2007) szövege alapján

➢ párhuzam Polányi szubsztantív gazdaság fogalma és a szociális gazdaság között!

➢ Kiindulópont : „Tökéletlen kapitalizmus”

➢ „munkaparadigma” munkanélküliség problémája; munkamegosztás a társadalmi

szerveződés alapja

➢ Mi történik, ha valaki elveszíti a munkáját?

➢ A tartós munkanélküliség legfontosabb gazdasági hatásai: jövedelem kiesés az érintett

háztartásában, fokozatos elszegényedés, jövedelem kiesés a társadalombiztosítási és
adóalapokban, növekvő szükséglet a redisztributív juttatások iránt, anyagi függőség,
kiszolgáltatottság; a vásárlóerő fokozatos csökkenése, a belső piac szűkülése;
egyenlőtlen jövedelmi viszonyok stabilizálódása; a személyiség átalakulása; a munka
értékének csökkenése, a független polgári lét a létbizonytalanság miatt semmivé válik,
morális válság kialakulása, társadalmi zárványok kialakulása, társadalmi kirekesztődés;
a társadalmi kohézió felszámolódása, a társadalom szétszakadása; generációkon átívelő
szegénység

➢ a munkanélküliség a társadalmi működés alapjait kérdőjelezi meg;

➢ a kapitalista gazdaság lényege áll a hátterében: a gazdaság célja nem a szükséglet

kielégítés; profitbővülés = önmagáért való cél; munka ≠ társadalmi integráció alapja;
?Milyen alternatívák léteznek még?

➢ rendszeren kívüli megoldást kínál a „szociális gazdaság” fogalma; Polányi:

szubsztantív gazdaság fogalma (?); ahol a gazdaság nem önmagáért való
alrendszer
A közösség érdekei, a társadalmi integráció a fő cél.
A „harmadik szektor” ’90-es években jelenik meg;

❑ fontos eszmék: társadalmi kohézió, tartalmas munka, emberek önállósága, egyéni

identitás erősítése; társadalmi tőke fontossága: közösségi normák, becsületesség és
lojalitás; felelősségvállalás

❑ félúton a munka és a segélyezés között: csupán a profitért nem éri meg

❑ szemben áll a homo oeconomicus-sal, mint az archaikus társadalmakban (lásd

Malinowksi)

❑ nem hiányzik az egyéni érdek → alárendelődik a közösségének

❑ zajlik profittermelés, de nem ez az elsődleges cél;

❑ a munka nem kényszer, hanem természetes állapot

Korlátok: Homályos definíció; Társadalmi előítéletek; Soft indikátorok vs. pénzügyi haszon;
Fizetőképes kereslet hiánya; Fenntarthatóság (?)
A beágyazottság problémája Mark Granovetter szövegei alapján
Mark Granovetter (1943- ); USA, Stanford University; „Új gazdaságszociológia képviselője”;
A legidézettebb szociológus; A gyenge kötések ereje” elmélet megalkotója
Kiindulópontja: 1. a cselekvés mindig társadalmilag meghatározott 2. társadalmi intézmények
társadalmilag megformáltak
Beágyazottság fogalma: a gazdasági tevékenység mennyire beágyazott a személyes
kapcsolatokba, hálózatokba?; A beágyazottság fontos nemcsak a modernizáció előtt, hanem ma
is! →Polányival vitatkozik
Mark Granovetter: a beágyazottság problémája
A gazdasági jelenségek 3 szintje van:
1. Egyéni gazdasági cselekvés (M.Weber)
2. Gazdasági eredmények (pl. áru stabil ára, bérkülönbségek)
3. Gazdasági intézmények (kapitalizmus, iparágak)

➢ Mind a 3 szintet befolyásolják: a cselekvők személyes kapcsolatai (relációs

vonatkozás); a kapcsolatháló egésze (strukturális vonatkozás); mindegyikre hat az eltelt
idő
1. Egyéni gazdasági cselekvés
A) Relációs vonatkozás: közvetlen kapcsolat pl. munkás-felettes kapcsolat; befolyásol: a
kapcsolat története + kölcsönös elvárások
B) Strukturális vonatkozás : munkás – felettes – többiek; Közvetettebb hatások: „tömegnyomás”,
kiközösítéstől, pletykától v. félelem ; Pl. munkalassítás, taktikázás (Köllő J. 1981,
Fazekas K. 1980, 1983); Fazekas (1980): szerszámkészítő műhely, teljesítménybérezés
befolyásolása
Számít a kapcsolatok erőssége is: magas hálózati sűrűség → gyorsabb infó terjedés → nagyobb
nyomásgyakorlás (A); alacsony sűrűség: infó elveszhet (B); Az erős kapcsolatok nemcsak
bizalomhoz, hanem normaszegéshez is vezethetnek; a bűntársak sokszor barátok
Mark Granovetter: A gyenge kötések ereje
▪ EK: barátok, rokonok; GYK: távolabbi ismerősök
▪ Miben áll a GYK ereje? Miért jó?
▪ GYK könnyebben lesz hídkötés; (3-6 közötti kapcsolat); Ami új infóhoz
vezethet ↔ EK: zárt kör; Nagy eséllyel más körhöz, más típusú (státuszú)
kapcsolathoz is elvezet; Integrál szemben a zárt kapcsolathálóval, ami
fragmentál

➢ GYK ereje: info-tudásmegosztás, mobilitás, pl. álláskeresés

Későbbi vizsgálatok finomítják pl. Eriksen és Yancey (1980): magasabb végzettségűeknél
gyakrabban vezet jobb munkahelyhez a GYK; alacsonyabb végzettségűek gyakrabban
használják az EK-ket
A GYK ereje akkor nyilvánul meg, ha híd szerepe van, és „magas” státuszú egyénekkel köt
össze!
Az erős kötések ereje (Granovetter, 1981)

➢ Az erős kötés (EK) könnyebben elérhető;Jobban motiválja a segítségnyújtást; jellemző:

Pl. első munka megtalálásakor, munkanélküli időszakban

➢ Szegényebb emberek inkább az EK-hez fordulnak Pl. A, Lomnitz kutatásai Mexico

nyomornegyedében; Saját gazdi rdsz – viszonosságon alapul (reciprocitás)
Gazdasági nyomásra adott válasz, de elszigetel!
2. Gazdasági eredmények

➢ Létrejönnek-e, és milyen formában a gazdasági eredmények és intézmények?

➢ A kapcsolatok tartalmától és szerkezetétől függ (Pl. stabil árak kialakulása)

❑ Kiindulópont: általános egyensúlyelmélet: Sokszereplős kompetitív piacon lesznek

legstabilabbak az árak; Baker kutatása (1984)
Értékpapír piac: zaj, széttöredezett hálózatok; kis infóaramlás; résztvevők nem látják át a piacot
(korlátozott racionalitás); ha a csoportméret nő, az áringadozás is nő; beágyazottság
(ismerősökkel v. kereskedés → ragadós ár)
3. Gazdasági intézmények

➢ Miért jöttek létre vállalatok? → mert csökkentik a tranzakciós költségeket (Coase, 1937;
Williamson, 1985); Granovetter (1985) vitatja: sokszor nem eredményesek a vállalatok
ebben

➢ Problémák:
a) Túlzott beágyazottság (túlszocializált modell): túl sok rokoni és baráti követelés – a
vállalatok segélyszervezetekké válnak Pl. Bali, Malajzia, Thaiföld
b) Bizalom hiánya is baj → egyéni profitmaximalizálás; (alulszocializált modell pl.
Marokkó, Indonézia egyes közösségek)

➢ Vannak sikeres vállalat létrehozók is (Pl. külföldön élő kínaiak) → megvan a bizalom,
de világos családi, lakóhelyi stb. elkülönülés
↓ Meg kell vizsgálni a sikeres vállalkozó csoport szerkezetét

3.Előadás
❖ Max Weber (1864-1920): A 20. század egyik legnagyobb társadalomtudósa; a
szociológia egyik alapító atyjának is nevezik; nagy hatás (vallás-, gazdaságtörténet);

❖ Hosszú kutatómunka: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme (1904-1905) → Fő

kérdések: Miért és hogyan alakult ki a kapitalizmus? Miért eltérő a kelet és nyugat
fejlődési útja? Hogyan függ össze a protestantizmus és a kapitalizmus?
Max Weber: Gazdaságtörténet
A kapitalizmus fogalma és módszerei
• Kapitalizmus: vállalkozások útján előállított javakkal fedezik a szükségletek zömét
• Kapitalista üzem: cél a nyereség
• rentabilitás a modern könyvvitel és mérleg által ellenőrizve (1608 Hollandia)
A mindennapi szükségletek kapitalista fedezése a nyugat sajátja és a 19. sz. 2. felében vált
általánossá
Max Weber: A kapitalizmus 6 előfeltétele:
Dologi termelőeszköz: szabad rendelkezésű tulajdon (önálló magánvállalkozások); föld,
gépek, szerszámok
2. Szabad piac (nincsenek irracionális korlátok); rendi természetűek vagy rendi
monopóliumon alapulók
3. Racionális technika (kalkulálható, mechanikus): Modern gyár: erőforrások egy kézben
(18. sz); Nincsenek természeti korlátok (vas, szén)→1740-től faszén helyett szénkoksz;
Gőzgép: Ø munkaerő természeti korlátok; Termelés és tudomány kapcsolata; mágia
kiszorulása (pl. Kína vasútépítés)
4. Racionális jogrendszer (áttekinthető, kiszámítható): Peres eljárások racionalizálása;
Római jog vs ógermán peres eljárások (rituálé, mágia); Racionális állam és jog szövetsége
→Iskolázott hivatalnokok
5. Szabad munkaerő: Személyükben szabadok; Gazdasági kényszer: mezőgazdasági
munkásokat, kisiparosokat, gyáriparba irányították (19.sz. 2. fele); munkások jogait
18.századtól kezdték szabályozni (I. György)
6. Gazdasági élet kommercializálódása: Vállalkozói részesedés formája: értékpapír; 19.
században alakult ki, addig vásárok, börzék (áruk, minták jelenléte); Értékpapír: tipizálható,
sztenderdizálható, átruházható; Tőzsdével együtt spekuláció

➢ ∑: szükségletek fedezése kizárólag a piaci lehetőségekhez és rentabilitáshoz

alkalmazkodjon
Max Weber: A kapitalizmus válfajai:

➢ a) nem racionális kapitalizmus: Pl. Kína, India háborúk finanszírozására alakult

kapitalizmus (robotmunka, kényszerszolgáltatások); uzsorakapitalizmus (alkalmi,
irracionális); luxustermékek (pl. India, Kína: kényszerszolgáltatások)

➢ b) racionális kapitalizmus: nyugaton alakult ki; piaci lehetőségekhez kapcsolódik;

tömeges értékesítés és szükséglet kielégítés
Max Weber: A kapitalizmus kialakulásának okai, feltételei
NEM OK:

➢ A népességrobbanás 18-19. század között (Marx) →ellenpélda: Kína 18. sz. (60 millió
→ 400 millió); kisparasztok száma nőtt, nincs elég munkás

➢ A nemesfém beáramlás (Sombart) → ellenpélda: India a Római Birodalom idején;

Rádzsák gazdagodtak; Nem épült be a gazdaságba a vagyon: kereskedelmi kapitalizmus

❖ A kapitalizmus kialakulásának külső feltételei:

➢ földrajzi természetűek; pl. szállítmányozás →Tenger, kikötő előny; De:

kapitalizmus szárazföldi iparvárosokban született! Pl. Firenze ↔ Genova

➢ Háborús helyzet kedvez, de nem ok

➢ Luxusszükségletek kedvez, de nem ok; Pl. Atelier-k Franciaországban; Nincs

tömeges termelés
: A kapitalizmus kialakulásához szükség volt még: Racionális szellem, rac. életvitel
internalizálása, rac. gazdasági ethosz; „varázstalanítás”: tradicionalizmus, mágikus
sztereotípiák megszűnése; változástól való félelem → mágia

➢ Kettős morál megszűnése: Befelé tradicionális kötöttségek (törzsi, vallási kötelékek);

Kifelé gátlástalan érvényesülés (idegen=ellenség)
Kapitalizmushoz vezető út: tradicionalizmus megszűnése

➢ a kalkulálhatóság behatol a tradicionális szervezetekbe → a szerzés elve bekerül

a gazdaságba → mérséklődik a szerzési ösztön → szabályozott gazdaság alakul
ki → Lutheri reformáció ─ kettős morál megszűnése (tisztességes gazdasági
viselkedés)
A reformáció szerepe a kapitalizmus kialakulásában
Weber: „A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme” alapján

➢ Baxter, Richard (1615-1691) angol puritanizmus képviselője (kálvinizmusból nőtt ki)

➢ Hivatás fogalmát kidolgozta

➢ Munka= aszketikus eszköz „Dolgozz keményen hivatásodban!” („evilági

aszkézis”)

➢ Kötelező hinni saját kiválasztottságunkban (predesztináció)→jól végzett hivatás: jel

➢ Gazdagság: súlyos veszély (megnyugvás)

➢ Kapzsiság: bűn; időfecsérlés = legsúlyosabb bűn

➢ Luther: vallási kötelezettség megmaradni az Isten által nekünk kijelölt helyen

lelkiismeretes munkások, szegénységben tartás; Istenért kell dolgozni, nem „bűnös
élvezetekért”!

➢ DE: „Ha szegények akarunk lenni, olyan mintha betegek akarnánk lenni” (↔katolikus
dogmák); Hivatás mérőszáma: erkölcsi fontosság, megtermelt javak mennyisége;
jövedelmezőség
Weber: Aszkézis és kapitalista szellem
Összegzés: Leszűkült a fogyasztás (főként a luxus); Tradicionális etika gátlásai megszűntek
→ nyereségvágy, felhalmozáshoz vezet; Polgári vállalkozó: Isten kegyelmével saját
érdekeit követi; Lelkiismeretes, dolgozni akaró munkások; A munka hivatásszerű
végzése=norma lett, „polgári hivatásetika”; Gazdagság = hivatásszerűen végzett munka
gyümölcse → KAPITALIZMUS SZELLEME

➢ : a hivatáson alapuló racionális életvezetés, azaz a kapitalista életstílus, a keresztény

aszkézis szelleméből született!
➢ ∑: Az egyház kapitalista beállítottságú egyéneket nevelt

➢ Modern ember: a pesszimista-realista világkép, a vallástalanság; „vaskorszak”

Schumpeter: A gazdasági fejlődés alapjelensége
• Mit nevezünk fejlődésnek? →Külső hatásoktól mentes változás; Gazdaság önmagától
teremt, Spontán, lökésszerű, Súlyponteltolódás, egyensúlyzavar
• Mit nem nevezünk fejlődésnek? → Külső adottságok változása; Lassú alkalmazkodási
folyamat; Pl. népességnövekedésből adódó változás
• Kiktől, honnan indul a fejlődés? → Általában a termelők, és nem a fogyasztók
generálják a változásokat!
• Fogyasztói igényváltozás=adottság; Ízlés: adott
• Fejlődés-definíció: Az új kombinációk megvalósítása, meglévő termelőeszközállomány újfajta alkalmazása;
Mást előállítani, vagy ugyanazt másképp kombinálni
Schumpeter: A gazdasági fejlődés alapjelensége
Milyen esetei, típusai vannak?
A fejlődés 5 esete:
1. Új javak vagy javak új minőség: Pl. telefonból okostelefon
2. Új, addig ismeretlen termelési eljárás: Pl. taylorizmus, futószalag; újszerű kereskedelmi
eljárás is lehet: webshopos értékesítés
3. Új piac…
4. Új beszerzési forrás…
5. Új szervezet létrehozás
Schumpeter: A gazdasági fejlődés alapjelensége

➢ Az új kombinációk új vállalatokhoz kötődnek: „Teremtő rombolás”; Az új kiszorítja a

régit; Elvonja a termelési eszközöket

➢ Az új kombinációk megvalósítása nem a fel nem használt eszközök hasznosítása

➢ Pl. munkanélküliek, el nem adott nyersanyagok; ezek csak következmények (pl.

válság)

➢ Vállalkozás: új kombinációk megvalósítása, az innováció színtere

➢ Vállalkozó: új kombinációk végrehajtása a funkciója (Schumpeter)

➢ Kornai J. (2010): a vállalkozó: összehozza a szükséges elemeket, megkeresi az

alkalmazás helyét, Irányítja a változtatás végrehajtását

➢ A kapitalizmusban a sikeres vállalkozók karolják fel és terjesztik el az úttörő

innovációkat
➢ Schumpeter különbséget tesz a tőkések és a vállalkozók között

➢ hagyományos szemlélettel megegyező

➢ Akkor is lehet vállalkozó, ha nem önálló, pl. menedzser

➢ Akkor is, ha nincs egy üzemmel sem tartós kapcsolatban pl. alapító, finanszírozó,
tanácsadó

➢ hagyományos szemléletnél tágabb

➢ A menedzser, gyáros, nem automatikusan vállalkozó

➢ hagyományos szemléletnél szűkebb

Milyen a vállalkozó? → Nem a szükséglet-kielégítés a célja; kezdeményező,
kockázatvállaló, előrelátó, racionális, egocentrikus, nem hedonista, megtöri a
hagyományokat, újító
Mik a motivációi?:
1. Saját birodalom alapítása → „dinasztia”, társ-i. státusz szerzés
Az anyagiakon túl posztmateriális értékek:
2. Hódítási törekvés: harci ösztön, sikervágy, felsőbbrendűség, „sport”, pénz = siker jele
3. Alkotás öröme: változtat; keresi a nehézséget; kockáztat
KORNAI JÁNOS: Innováció és dinamizmus

➢ A legtöbb innováció kapitalista országokban jött létre (SZU leutánozta) Kornai 87

innovációt vizsgált;

➢ Az innovációt megelőzi az invenció;

1. Invenció (új gondolat): ált. kutató, felfedező mérnöktől származik
2. Innováció: gyakorlati bevezetés, gyártás, terjesztés
A kapitalizmusban ezt végzi a vállalkozó
Sokszor nem találkozik össze a két fél
3. Az első újítókat – úttörőket – általában követik több hullámban (követők)

➢ Larry Page stanfordi PhD-hallgató, 1996 disszertáció: internetes keresés; Társul Sergey
Brin-nel; Gazdag üzletember finanszírozza; Kidolgoznak egy keresőt (search engine)
google.stanford.edu.; 2 szerepkör egyesítése: feltalálók (inventorok) és újítók
(innovátorok)

➢ A Google a világ egyik legnagyobb, leggazdagabb vállalata 450 000 szerverből álló
hálózattal (2010)

➢ Az innovációk létrejöttéhez kell: 1. decentralizáció, 2. jutalom, 3. verseny, 4. szabad

kísérletezés, 5. szabad tőke, 6. rugalmasság

➢ Nem csak vállalkozások keretében jöhetnek létre innovációk, lásd. hadsereg, állam,
non-profit szervezetek; de az innovációk nagy része mégis a schumpeteri utat követi!
(Kornai 2010)

4.Előadás
Jon Elster: A társadalmi intézmények
• Mit nevezünk társadalmi intézménynek? → Szabályokat foganatosító mechanizmusok
(J.Elster); Centralizált, formális társadalmi normák
• Melyek a legfontosabb társadalmi intézmények a gazdaságszociológiában? → Piac,
hierarchia, alkotmány, alku, állam, háztartás, érdekvédelmi szervezetek stb.; Meg kell
érteni a tagok indítékait és lehetőségeit!
Jon Elster: A társadalmi intézmények típusai

❑ Társadalmi intézmények típusai (Elster, J.): Magánintézmények (pl. vállalat, egyetem,

egyház) → Eszközök: csoportból való kizárás, előléptetés; Közintézmények (pl.bíróság,
adóhatóság, stb.) → Eszközök: adó, bírság, börtön, adókedvezmény

❑ Intézmények kétarcúak: 1. felnagyított egyén 2. egyénekből áll, egyének hozzák létre

(saját érdekek)
Jon Elster: A társadalmi intézmények szerepe
1. Kényszerítés: pl. adó a cigarettára
2. Ösztönzés: pl. adókedvezmény a befektetés után
3. Lehetőség adás: házassági, szerződéskötési tv.
4. Korlátozás: válási tv, alkotmány (lehetőség is)
5. Alkukontextus megváltoztatása: pl. hatékonyságnövelő célú állami intézkedések
(minimálbér, munkaórák meghatározása, stb.); többféle kimenetel lehetséges; (kinek
javul/romlik a helyzete?)
Jon Elster: A társadalmi intézmények hatásai
1. Szándékolt, vagy 2. nem szándékolt hatások

➢ 2. A cselekvő a maga hasznát keresi, közben a többiekre is hatással van: pl.

közvéleménykutatások: 2 a) Célellentétes hatás: pl. erdőírtás↔erózió; munkafeltételek
szabályozása ↔ bizonytalanság

➢ A másodlagos következmény negatív; két eset: másodlagos hatás nagyobb mint az

elsődleges hatás; Másodlagos hatás kisebb, de csökkenti az elsődleges hatását
2b) Pozitív kimenetelű nem szándékolt következmények is (Láthatatlan kéz) pl. házfestés
➢ Sokszor nem cselekvőket sújtja a nem szándékolt következmény; pl. Kína:
lánygyermekek megölése

➢ Példa: agrártermelőket akarja a kormány jobb helyzetbe hozni; adóval sújtja a nem
mezőgazdasági tevékenységeket; eredmény többféle lehet: 1.Tisztán hatékony: mindenkinek
jobb (Pareto-hatékony); 2. Tisztán újraelosztó: célcsoport jobb helyzetbe kerül; 3. Veszteség
árán újraelosztó; 4. A cél rovására újraelosztó; 5. Tisztán pusztító: mindenkinek rosszabb

➢ Hatás lehet: nem szándékolt vagy célellentétes, externáliák

➢ Egyensúly: összhang van az emberek tervei között; nincsenek nem szándékolt következmények
Jon Elster: A társadalmi intézmények és kollektív cselekvés

➢ Kollektív cselekvési problémára megoldás lehet: ha az intézmények mindenkit jobb

helyzetbe hoznak;

➢ A kooperáció akkor valósul meg: Ha a nem kooperálókat magas bírság sújtja; Ha kicsi
a bírság, két egyensúlyi pont lesz; Kooperálás akkor valósul meg, ha a) az emberek jól
informáltak; b) együttműködők

➢ De: az intézmények NEM cselekszenek úgy, mint az egyének (kivéve a diktatúrában) -

→ Nincs akarata, csak az őt alkotó egyéneknek (önérdek) → Demokratikus
intézményekben a népakarat ellentmondásos (körkörös preferenciák)

➢ Megoldás lehet: Racionális vita: de gyakran nincs idő dönteni; Intézményi tervezés: pl.
menedzserek érdekeltté tétele; hivatalnok rotálása, intézmény felügyelete → Probléma:
rotálás – instabilitás; ki ellenőrzi az ellenőröket?; Társadalmi normák segíthetnek (pl.
szavazás)

➢ Intézmények=emberek interakciója egymással és az intézményen kívüliekkel → Az

egyének indítékaival és lehetőségeivel kell magyaráznunk az interakciókat!
M. Olson: A kollektív cselekvés logikája
• Mit nevezünk kollektív cselekvésnek? → egy csoport (vagy szervezet) tagjainak közös
érdekét igyekszik megvalósítani
• Egy csoport tagjai mindig a közös érdek megvalósítására töreksznek? Marx: igen;
Olson: nem
• Nagy létszámú csoportok nem cselekszenek a csoportérdeknek megfelelően!
M. Olson: A kollektív cselekvés logikája
Mi a közjószág? → Előnyökből nemcsak a létrehozók részesülnek → nem lehet senkit
kizárni; Pl. Tiszta levegő, város; Legelő, folyók; Biztonságos környezet; Érdekvédelem,
stb.
Nagycsoportok: Szinte esélytelen a sikeres kollektív cselekvés; Nagyok a költségek, kicsi a
haszon; Miért én?;POTYAUTAS-probléma; A csoportokat csak szelektív ösztönzők
alkalmazása révén lehet mobilizálni közös érdekeik elérése érdekében
Közepes méretű csoportok: Kicsi az esély a sikeres kollektív cselekvésre; Kollektív
cselekvés akkor jön létre: ha a csoport kisebb csoportokra bomlik; Nagyobb város kisebb
lakókörzetre, lakóközösségekre
Kiscsoportok: A sikeres kollektív cselekvés esélye magas; valószínű, hogy lesz egy olyan
csoporttag, aki magára vállalja a közjószág előteremtésének összköltségét; Mert: kevesebb
költség, az egyén haszna nagyobb vagy: sokan bevonhatók. Ismerik egymást a tagok, hatnak
egymásra
• Szelektív ösztönző: Alapja: részt vett-e az egyén a kollektív jószág megszerzésében?
Típusai:
a) Pozitív szelektív ösztönzők: egyéni jutalmak, amelyeket a kollektív cselekvés résztvevői
kapnak. Pl. a szakszervezeti tagok kedvezményes üdülései
b) Negatív szelektív ösztönzők: egyéni büntetések (szankciók), amelyek a potyautasokat
sújtják. Pl. adócsalás vagy fekete munka esetén kiszabott bírságok
C) Társadalmi szelektív ösztönzők: A potyautasok szankcionálása a csoport tagjai által pl.
elszigetelés vagy kizárás a csoportból; Kis csoportokban működik igazán; Alkalmazását
csökkenti a sokféleség (heterogenitás); Milyen és mennyi kollektív jószágra van szükség?;
Az átnevelés és szelektív toborzás eszközét használják
A kollektív cselekvés paradoxona és feloldása
3 klasszikus elmélet (pradoxon)
Olson (1965): kollektív cselekvés csapdája
Garrett Hardin (1968): A közlegelők tragédiája: Gazdák egyre növelik az állatok számát;
Végül az egyéni hasznot meghaladja a túllegeltetés költsége; legelők leromlanak
Fogolydilemma (lásd. Pl. Campbell 1985): Két fogoly; vallomást próbálnak kicsikarni
belőlük; büntetés mértéke attól függ, hogy egyik/másik/egyik sem/mindkettő vall
A 3 elméletben közös:
1) Mindegyikben megjelenik a potyautas probléma; senkit sem lehet kizárni abból,
amit a többiek létrehoztak
2) Megoldás pareto-suboptimális
3) Kollektív cselekvés csak kívülről kényszeríthető ki!
A kollektív cselekvést feloldó magyarázatok

➢ Axelrod-Hamilton (1981): a csapdahelyzet azért nem feloldható, mert az interakció

nem ismétlődik → bizalmatlanság

➢ Fogolydilemma interaktív változata: TIT for TAT; Úgy lépünk, ahogy a másik; trial and
efforts; Kooperáció nyert (reciprocitás): A felek addig kooperálnak, amíg a másik is;
Büntetik a dezertálókat; Megbocsátanak a provokáció után; Egymás stratégiájához
alkalmazkodnak → A lényeg: kapcsolat tartós legyen + szankcionálni kell a
normaszegőket
Jon Elster (1989):
Normák: együttműködést javasolnak a fogolydilemma típ. helyzetekben (pl. potyázás elleni
norma); Ha belső, interiorizált normákról van szó, nem kell külső kényszer;Társadalom
szankcionálja a non-konformitást; Koordináció lehet centralizált/decentralizált;
külső/belső; Decentralizált módszer jobb (ellenőrzés miatt); Ha nem működik, centralizált
kell; Megoldás: kölcsönösen előnyös kooperáció: ki kell jelölni, h ki kooperálhat; Elster
szerint általában nem önző indítékból jön létre a kooperáció
Ostrom, E (1990): „Governing the Commons”: Önmagukat megszervező, belülről irányító,
ellenőrző és szankcionáló csoportosulások (Common pool resources: CPR); alkalmasak a
kollektív javak előállítására és/vagy megőrzésére; CPR: halászati telepek, vízgyűjtő
medencék, legeltető területek
Alanya, 1970-es évek, halászfalu: a kontrollálatlan halászat → ellenségeskedés és heves
konfliktusok; a halászok közötti verseny a jó helyekért megnövelte a termelés költségeit és
a bizonytalanság szintjét. Igazságos rdsz kidolgozásába fogtak: halász helyek felosztása
sorsolás útján kiválasztották a halászok kiinduló pontját; szeptembertől januárig a halászok
– a halak mozgásának irányában; minden nap egy hellyel továbbléptek keletre, majd
januártól nyugat felé visszaindultak
Eredmény (több mint 10 év): a termelői kapacitások optimalizálódtak, egyenlő esélyek
Felügyelet: polgármester és csendőr; Monitoring és szabályok lefektetése: közösség;
rotációban
Ostrom szerint a rdsz. működéséhez szükséges: a tagok megbízhatósága, közös múlt és
jövő; kiterjedt normarendszer; kölcsönös függőségi viszony a tagok között; Robosztus
intézményrendszerek; Folyamatos kommunikációs és interakció (fórum); Kormányzati
támogatás is kell
Fogolydilemma: ott, ahol a tagok elszigeteltek és bizalmatlanok; magas a struktúra
megváltoztatásának költségei → A kölcsönösség normái által szabályozott környezetben
annyi TT halmozódik fel, amivel megoldhatók a kollektív dilemmák! De nem mindig jön
össze a közös cselekvés, a struktúrák megváltoztatása → ilyenkor külső beavatkozás kell;
Pl. Sri Lanka farmerek, Mojave sivatag

5.Előadás
Albert Hirschman: Kivonulás, tiltakozás és hűség
1915-2012
Berlinben született
- Egyetem: Párizs, majd London School of Economics (doktori)
- 1930’-as évek második fele: Spanyolország, Olaszország és Franciaország fasizmus elleni
harc
- 1941-ben az Egyesült Államokba emigrált;
-1952-1956: Kolumbia (Berkeley)
- 1974: a társadalomtudomány professzora az Princetonban
- „Hinding hands” elmélet megalkotója
- Fő műve: Exit, Voice, and Loyalty (1970)

❑ Mi történik, ha egy intézmény teljesítménye hanyatlik? Mi történik, ha pl. egy

vállalat/szervezet véletlenül hibázik?

➢ Jóvá tehető-e? Hogyan?

❑ A közgazdaságtan álláspontja:
1. A gazdasági aktorok racionálisak,
racionalitásuk szintje állandó;
Minőségromlás oka:
A) D-S alakulása (ceteris paribus)
B) Profitmax képesség rosszabb (ceteris paribus)
2. Ha egy vállalat megszűnik, új EF allokációk jönnek létre, „az erősebb győz”
: Nem törődik a véletlennel + a korrekciós mechanizmusokkal
Korrekciós mechanizmus = kompetitív piac (??)

❑ Kiindulópont: vállalat teljesítménye hanyatlik

➢ azaz: termék/szolgáltatás minősége romlik

➢ A fogyasztók reakciói = kiigazító/korrekciós mechanizmusok

❑ Hogyan fejezhetjük ki elégedetlenségünket?

➢ Kivonulás opció (közvetett)

➢ Tiltakozás opció (közvetlen)
Kivonulási opció
Keresleti fv: minőség „véletlenül” romlik (ceteris paribus: ár, költségek változatlanok)

➢ fogyasztók kivonulnak, D ↓, árbevétel ↓

➢ A vállalatvezetés reakciófv-e: ki szeretné javítani a hibát. 3 lehetőség:

1. Kis árbevétel csökkenés – nincs korrekció
2. Közepes – termékminőség vissza az eredeti szintre
3. Nagy – nincs korrekció

➢ A 2 függvény kapcsolata: kereslet minőségrugalmassága

1. túl kicsi, 2. közepes, 3. túl nagy

➢ közepes keresletrugalmasság az ideális;

kellenek éber és tétlen fogyasztók is

➢ Monopolisztikus verseny esetén hatékonyabb

➢ Visszajelzés közvetlen kompetitív piac (bolyongás, keresés)

➢ Politikai szervezetek esetében is (pártok közötti bolyongás)

Tiltakozási opció

➢ A közgazdászok nem ismerik el piaci mechanizmusként

➢ Politikai szerveződésekhez köthető

➢ Önállóan vagy a kivonulással együtt fordul elő

➢ A fogyasztók változtatni szeretnének (nem menekülnek)

➢ Mikor hatékony a tiltakozás???

➢ egy pontig a tiltakozók számával egyenes arányban nő

➢ Idő kell a vezetésnek a reakcióra

➢ sem a túl kis mértékű, sem a túlzott tiltakozás nem segít;

➢ Korábban: éber állampolgár kell a demokráciában…(?)

Tiltakozási opció

➢ = főleg akkor tiltakoznak, ha nem lehet kivonulni (reziduális kategória)

➢ A tiltakozás annál nagyobb, minél rugalmatlanabb a kereslet és nincs lehetőség

kivonulni

➢ pl. tiszta monopólium

➢ ?? Honnan nem lehet/nehéz kilépni, kivonulni??

➢ Főleg a hűséges fogyasztók/állampolgárok tiltakoznak

➢ Hűség szerepe ~ védővám (feltétel: kivonulás lehetősége)

➢ Monopólium v. fejlődő országokban jellemző

nem lehet kivonulni (kicsi az áruválaszték)
Fáber Ágoston: a tiltakozás és kivonulás mint racionalitásparadoxon
Példák arra, amikor a kivonulás lehetősége beszűkíti a tiltakozást, a közvetlen
visszacsatolás lehetőségét
A verseny káros hatásai
Pl. magánóvoda/iskola rendszer: 1. gyerekek szelektív rendszerben tanulnak; visszahat a
társadalmi szolidaritásra, integrációra; 2. a kivonulás azokat szívja el, akik leginkább tenni
tudnának a rdsz jobbításán tiltakozással, visszajelzésekkel;
Kivonulás a társadalomból, egy országból (hasonló mechanizmus)
Kollektív tiltakozás paradoxon: nem tudhatom a többiek hogyan cselekszenek;
konfrontációtól való félelem
↓ az egyén szintjén racionális cselekvés a kivonulás ↔kollektíve irracionális
Lengyel György: akciópotenciál, kivonulás, radikális tiltakozás

➢ Akciópotenciál: cselekvési készség; helyzet javulását, v. romlás megakadályozását

akarják elérni (egyének, szervezetek, stb.)

➢ Akciópotenciál=kollektív érdekérvényesítés módjai, kitörési és boldogulási stratégiák

➢ L.GY. Vizsgálata: egyének hogyan reagálnak romló körülményeikre?

▪ Az akciópotenciál ~ Hirschman (kivonulási és tiltakozási potenciál fogalmai)
▪ Kik vonulnak ki, kik tiltakoznak?
Lengyel György: akciópotenciál, kivonulás, radikális tiltakozás

➢ Kivonulás oka: anyagi körülmények romlása

(lehet objektív és szubjektív életérzés is)

➢ Kötöttségek és lehetőségek befolyásolnak (Dahrendorf)

❑ Tiltakozás és kivonulás

❑ Mindkét forma: jelzés (romló körülmények)

❑ Különbség:

➢ Kivonulás: személyes pozíció feladásával jár

➢ Tiltakozás: pozícióját nem adja fel, a helyzet visszaállítására

törekszik;
Lengyel György: akciópotenciál, kivonulás, radikális tiltakozás
Kötöttségek és választási lehetőségek befolyásolnak (Dahrendorf)
1) munkaerő és tőkepiaci adottságok; 2) kulturális és társadalmi erőforrások; 3) demográfiai
és primordinális tényezők
1.) Munkerő-piaci pozíciók hatása az akciópotenciálra (1999)

➢ Aktív népesség 30% élne a kivonulás lehetőségével; Inaktív népesség esetében:

1/6 (1999); gyengébb összefüggés a tiltakozással;

➢ Jövedelem, vagyon és megtakarítás a kivonulást nem befolyásolja

➢ Belső munkaerő-piaci készség (előrejutás lehetősége) összefügg a tiltakozási

potenciállal (a kivonulással nem)

➢ Tőkepiaci jelenlét nem mutatott összefüggést az akciópotenciállal

2. Kulturális és társadalmi erőforrások hatása – kivonulással szorosabb kapcsolat

➢ 2.1. Iskolai végzettség:

➢ max. ált. isk. végz. rendelkezők átlag alatti, többi átlag feletti akciópotenciál;

➢ 2.2. Kulturális erőforrások objektiválódott formái (főként a könyvek)

➢ erős kapcsolatot mutattak az akciópotenciállal

➢ 2.3. a) Személyes (családok, barátok, értékek, normák) és

b) intézményekhez (szervezetek) kötődő tőkefajták esetében különbség

➢ Barátok száma, vallás befolyásolja a kivonulást;

➢ szervezeti tagság a tiltakozást;

Demográfiai és primordinális tényezők

➢ 45 év felett csökken a kivonulási és nő a tiltakozási hajlandóság

➢ Nők jóval az átlag alatt élnének a radikális tiltakozás eszközeivel;

➢ A rossz egészségi és mentális állapot erős korrelációt mutat a kivonulással, és szign. a

kapcs. a tiltakozással is;

➢ Lakosság ¼- e úgy érzi nem tudja a sorsát befolyásolni

Összefoglalás:

➢ A kötöttségek kedvezőbb kombinációjával rendelkezők az átlagosnál nagyobb

hajlandóságot mutatnak a kivonulásra és a radikális tiltakozásra is

6.Előadás
Bevezető: Mi jut eszükbe a „tőke” fogalmáról?
Tárgyi /gazdasági tőke; Kézzel fogható; Közvetlenül pénzre váltható; Társadalmi és
kulturális erőforrások; Nehezebben megragadható; Nem váltható közvetlenül pénzre
Bevezetés: tőkefajták

➢ Mi a közös bennük? → Erőforrást jelentenek, termelnek; Előmozdítanak bizonyos

cselekvéseket; Együttműködést generálnak; Felhalmozhatók;

➢ Miben különbözik a társadalmi- és kulturális tőke (TT és KT) a gazdasági tőkétől?

➢ Nem lelhetők föl pusztán anyagi eszközökben; TT: Cselekvők (személyek,

szervezetek) közötti viszonyok struktúrájában ölt testet; KT: tudásban,
készségekben, műveltségben stb. rejlik
A TT fogalmának története (Orbán-Szántó 2007)

➢ 1920: Hanifan említi először a TT fogalmát → TT= jóakarat, összetartozás, vonzalom

és társadalmi kapcsolat

➢ Fogalom kidolgozása a 80-as években: Loury (1977,87): TT=erőforrás, családi

szocializáció; 1983: Bourdieu a GT, a TT, és a KT fogalom kidolgozása, tőkék
átválthatósága

➢ 1994: Coleman; TT szélesebb értelmezése: emberi viszonyokban, kapcsolatrendszerben

rejlik (3 fajta)

➢ Putnam (1993, 2000) TT=kollektív jelleg, civil kurázsi fogalma → kollektív cselekvésre
való hajlam, intézményekbe vetett bizalom, nemzetek jellemzője

➢ Fukuyama (1997, 1999, 2000): TT: társadalmi együttműködést (kooperációt) elősegítő,

„mozgósított” informális társadalmi normák és értékek → együttműködés és
mozgósítás”
TT feltétele az erős civil társadalomnak, a demokráciának (kiegyensúlyozás)
A TT funkciói (Orbán-Szántó 2007)
1. Gazdasági: a piaci és hierarchikus koordináció során felmerülő tranzakciós költségek
csökkentése

➢ keresési és információs, alku- és döntési, ellenőrzési és kikényszerítési

mechanizmusok
2. Politikai: a civil társadalom kiterjesztése és megerősítése (Fukuyma 1999)

➢ TT feltétele az erős civil társadalomnak, a demokráciának (kiegyensúlyozás)

3. Társadalmi: a társadalmi integrációt és kohéziót előmozdító hatások

➢ Bűnözés, családok szétbomlása, civil társ visszaszorulása, stb. rombolja a

kohéziót
A TT típusai (Halpern 2005 id. Füzér 2015)

➢ Megkötő (bonding) társadalmi tőke: a szoros bizalmon alapuló, kapcsolathálózatokban

rejlő erőforrások (pl. család)

➢ Összekötő (bridging) társadalmi tőke: gyengébb bizalmon alapuló, például munkatársi

kapcsolatok lehetséges hasznai (vagy kárai);

➢ Összekapcsoló (linking) társadalmi tőke: pl. a választott képviselők és az állampolgárok

viszonyaiban megtestesülő lehetőségek

➢ Mindhárom típusnak lehetnek előnyös és előnytelen hatásai

(Halpern 2005 alapján Füzér 2015)
James Coleman: A társadalmi tőke az emberi tőke termelésében

➢ TT fogalmának kidolgozása; "The Adolescent Society" (1961), "Coleman Report"

(Equality of Educational Opportunity, 1966) oktatásszociológiai alapművek

➢ TT=erőforrás; gazd-i és nem gazd-i szempontból is értékes lehet

➢ TT példák: N.Y. csiszolatlan gyémántok piaca; Dél-koreai radikális diákaktivisták;

Detroiti 6 gyermekes anyuka Jeruzsálembe költözése; Kairói piac
James Coleman: A társadalmi tőke az emberi tőke termelésében
1. Kötelezettségek és elvárások: Lekötelezés=váltó

➢ Két befolyásoló tényező:

a) társ.i környezet megbízhatósági szintje: pl. D-K-Ázsia rotációs hiteltársulások (Geertz 1962)
b) kötelezettségek tényleges mértéke (pl. „keresztapa”, patrónus)
2. Információs csatornák (pl. barátoktól tájékozódunk)
3. Normák és hatékony szankciók: pl. visszaszorítják a bűnözést pl. Detroit – Jeruzsálem; lehet
„+” vagy „–” ; „külső” vagy „belső” szankció (belsővé tett norma = TT erős formája); előíró
normák; nemcsak segít, hanem akadályozhat is
A társadalmi tőkét elősegítő struktúra
1. Társadalmi kapcsolatháló zártsága: pl. generációk közötti zártság (szülői közösségek); Társi.
struktúra megbízhatóságát biztosítja
2. Kisajátítható társadalmi szervezetek: lakószervezet (USA): tinédzserek baby sitterkedtek;
multiplex viszonyok kedveznek; TT, mint melléktermék
TT az emberi tőke termelésében
1) TT a családban

➢ Pénzügyi és emberi tőke mellett TT is fontos

➢ TT nélkül a másik kettő nem ér semmit (pl. ázsiai családok az USA-ban)

➢ Mennyire érhető el a szülő ET? szülő ténylegesen jelen van-e? - mennyi időt tölt
gyermekével?
2) TT a családon kívül: TT a családon kívüli közösségekben is fellelhető (pl. társi kapcsok,
intézmények); a költözés negatív hatása a TT-re; vallási iskolák pozitív hatása ~ (multiplex
kapcsolatok)
TT közjószág jellege

➢ A TT közjószág jellegű: más is részesül belőle: pl. szülői segítség az iskolának

➢ A TT sok előnyét nemcsak a létrehozók élvezik: az egyénnek nem felt. érdeke a

létrehozás

➢ Tehát: a közjószág ált. melléktermék: Könnyen megszűnhet

TT mérése - hazai adatok
◼ 2004 Eurobarometer (Tóth István György és Sík Endre (2005) tanulmánya alapján)
◼ 2009 Bizalom, társadalmi tőke, intézményi kötődés (Giczi Johanna és Sík Endre
tanulmánya alapján); TÁRKI Európai társadalmi jelentés
◼ Ságvári Bence (2016)„A bizalom változó mintázatai Magyarországon és Európában a
válság előtt és után”
◼ ESS , EVS és számos Eurobarometer-felmérés által elfogadott TT 4 mérhető aspektusa
(Giczi-Sík 2008)
1. általános;
2. intézmények iránti;
3. partikuláris
TT mérése – általánosított bizalom mérése (Giczi-Sík 2008)

➢ Az általánosított bizalom mértéke: a skandináv országokban a legnagyobb, a KKEu-i

és Deu-i országokban a legkisebb

➢ MO: Az általánosított bizalom szintje (25%) a 2000-es évek elején: az EU25

országainak átlaga (30%) alatt, az újonnan csatlakozott országok átlaga (15%) felett
van
TT mérése – általánosított bizalom mérése (Ságvári 2016)

➢ az egyik legfontosabb eleme a társadalmi tőkének és kohéziónak: együttműködés;

„közösséghez tartozás”; társadalmi részvétel; egyéb társadalmi/gazdasági jellemzők
(korrupció, intézményi hatékonyság, mások elfogadása, szubjektív jólét, stb.)
➢ Az általánosított bizalom szintjét meghatározó fontosabb tényezők: oktatás; jövedelmi
egyenlőtlenségek; civil társadalom állapota; intézmények működése; vallás; a politika,
média

➢ A bizalom örökölhető, de a társadalmi körülmények hatnak rá → Csökkenés gyors,

emelkedés lassú

➢ Az általánosított bizalom térkép EU-ban stabil; Gazdasági fejlettség, általános jólét a

meghatározó faktorok; Magyarország alacsony bizalomszintű poszt-szocialista ország;
Észak: magas bizalomszint
Partikuláris és intézményi bizalom
Partikuláris bizalom: „Mennyire bízik Ön…?” - A családban, szomszédokban és ismerősökben
A partikuláris és az intézményi bizalom szintje hasonló mintát mutat Európai szinten, mint az
általánosított (2004)
Partikuláris biz: Legmagasabb: Finn ország, Svéd o.; Legalacsonyabb: Hollandia,
Lengyelország, Szlovénia
2. Kapcsolati tőke mérése
3 mutató: családon kívüli hálózatok: 1. kapcsolattartás megléte és intenzitása; a) barátok b)
szomszédok; 2. segítségnyújtás gyakorisága
Magyarország: A barátokkal gyakran találkozók aránya átlagos; a ritkán vagy sosem találkozók
aránya magas; a munkatársakkal való munkahelyen kívüli barátság elterjedtsége magas; A
szomszédokkal való társasági kapcsolatok szinte ismeretlenek; A bizalmas társalgás nem
jellemző; Barátokkal való találkozás: egész Európában magas, néhány KKEu-i és Deu-i
országban alacsony; Szomszédokkal való kapcs.tartás: egyes KKE országban és Hollandiában
magas; Kapcsolati tőke használata a mediterrán országokban és néhány KKE-i országban nem
elterjedt; inkább család!
3. Társadalmi normák (Giczi-Sík 2008)

➢ Normák: segítőkészség mérése (altruista megnyilvánulás, kapcsolattartás)

➢ A családon belüli segítőkészség mindenütt magas;

➢ Családon kívüli: leginkább a betegek és fogyatékkal élők felé (66%) Idősek felé (63%),
Szomszédok felé: (53%) Bevándorlók felé: (26%)

➢ Legmagasabb: svédek; Legalacsonyabb: balti államok

4.Civil társadalmi aktivitás (Giczi-Sík 2008)

➢ a civil társadalmi aktivitás (a civilszervezetek aktív tagsága) két skandináv országban a

legmagasabb; Romániában, Magyarországon és Bulgáriában a legalacsonyabb;

7.Előadás
Pierre Bourdieu: Szociológus, antropológus, filozófus; Középosztálybeli származású; Párizsi
elitgimnázium; Tanár lesz (Algíria); Szociológiai kutatásokba kezd az algíriai kabilokról;
Meghívást kap Párizsba tanítani (társadalmi egyenlőtlenségek); Fő műve: Distinctions (1979)
Pierre Bourdieu megközelítések, fogalmak
Hadas Miklós (2001) nyomán:
• Bourdieu szemléletmódja konstruktivista strukturalista, de hat rá: Marxista tradíció,
Weber, fenomenológia-tudásszociológia; Főbb fogalmak: Mező fogalma: pl. vallási-,
irodalmi-, politikai-; stb.
középszintű társadalmi tér: specializálható szakértelem; a szakértelem monopolizálása,
szakértők között harc zajlik (saját pozícióért, követőkért);pl. irodalmi irányzatok képviselői
között
Habitus: a szereplők egy adott struktúra kényszerei és pozíciórendszerében cselekszenek; azt
teszik, ami leginkább optimális, indokolt
• Elsajátított játékszabályok; De: fontos a játszmaérzék és improvizációs
készség, ízlés, distinkciók → szimbolikus megkülönböztetés
• Mi a fontos és az értékes? → korszakonként változó (hatalmi helyzet);
észlelés és mintakövetés
Bourdieu: Gazdasági, kulturális és társadalmi tőke
Kiindulópontok: Tőke fogalom: nem csak közg.i tőkefogalom hanem társ.i csereviszonyokat is
jelöl; A tőke vagy anyagi formában, vagy elsajátított formában felhalmozott munka;
Felhalmozáshoz idő kell; Fennmaradási tendencia rejlik benne

➢ A tőke a dolgok objektivitásában rejlő erő, amely arról gondoskodik, hogy ne minden
legyen rögtön lehetséges, vagy rögtön lehetetlen.”
Bourdieu : A kulturális tőke formái
1.a) Inkorporált (elsajátított) kulturális tőke: Testre szabott, személyiségbe beépül; Elsajátítási
folyamat; Öntudatlanul is végbe mehet (első elsajátítás fontossága); Egyéni befogadókészség
is kell; Közvetlenül nem átruházható; különlegességi érték = extraprofit; Legleplezettebb
tőkeátörökítési forma (szimbolikus); A gazdi. és kult. tőke közötti kapocs: a megszerzéshez
szükséges idő
1.b) Objektivált (tárgyiasult) kulturális tőke: Materiálisan adható át (pl. festmény, írás stb.);
Csak a tulajdonjog adható át; Anyagi (gazdi tőke) + szimbolikus; (inkorporált kulturális tőke)
elsajátítás; Tulajdonosának hatalma van; Csak addig áll fenn amíg elsajátítják, és eszközként
használják
1.c) Intézményesült kulturális tőke: Titulusok alapján inkorporált tőke (pl. diploma); Kulturális
kompetencia bizonyítéka; Nem ruházható át; Felcserélhetőség (titulusok révén)

➢ „váltóárfolyam”=pénzbeli érték (GT→KT →GT)

➢ Megtérül ?

➢ Az átválthatóságot a profitesélyek határozzák meg (változó szabályok érvényesek)

Bourdieu : Tőketípusok
2. Társadalmi tőke: Aktuális és potenciális erőforrások össz.; Az egy csoporthoz tartozáson
alapul; Egyes csoporttag tőkéje: mindenki számára biztosíték; Csereviszonyok tartják fenn;
Ezek intézményesülhetnek is (pl. osztály, párt, műrokonság stb.)

➢ Nagyság függ: saját kapcsolathálótól + többiek kapcs. hálójától → multiplikatív hatás;

Csoporthoz tartozás = profit = a szolidaritás alapja (pl. exkluzív klubok); Kapcsolatok
≠ adottság; folyamat eredménye; Intézményesítés eredménye; Rítusok,
Kötelezettségek; Beavatottság érzés (elismerések, ajándékok); Rögzülnek a határok (pl.
házasság); Állandó csere, kapcsolattartás (gazdi tőkébe kerül); A taggá és a képviselővé
válás módja szabályozott
: kapcsolatháló= beruházási stratégiák a társi kapcsolatok megteremtésére és fenntartására
Bourdieu : Tőkeátalakulás (rekonverzió)
• Gazdasági tőke minden tőke alapja, de sosem vezethető teljesen vissza
• Az átalakítás idő és munkaigényes
• Gazd. tőke → társi. tőke pl. kapcsolatfenntartás
• Gazd. tőke → kult. tőke pl. művelődés
• Minél kisebb legyen a tőkeátalakítási költség (pl. apadási kockázat + leplezési költség)
• Nagy a kockázat ha a leplezési kockázat nagy: GT → KT diploma értéke; GT → TT
hálátlanság→ intézményesítés; KT: veszély pl. öntudatlan átörökítés is
• Reprodukciós stratégia=legitimációs stratégia → Uralkodó osztály hatalmának
átörökítése (pl. oktatás révén)
Pierre Bourdieu (1978): Az iskolai kiválóság és a francia oktatási rendszer értékei.
• Szelekciós és kirekesztő folyamatok általános törvénye:
• társadalmi előnyök alapján választódtak ki a verseny győztesek: párizsi iskola;
Fiatalabbak (koraérettség); Fiúk nagyobb arányban; rögtön felsőbb iskolába
került; státus, társ-i tőke magas
Tantárgyak hierarchiája:
• Francia, filozófia, matek a „nemes tárgyak”: tehetség, adottság; nehezen
körülhatárolható tudást mér: olvasottság, ált. műveltség (magasabb társ-i osztály);
Szóbeli megnyilvánulás (nyelvi meggyőzés, spontaneitás); Kultúrához való viszony,
jómodor
• Az „elit elitje” a francia versenyvizsga győztese
• A földrajz, történelem, nyelvek, biológia: szorgalom, kitartás, mérhetőbb, jobban látszik
a végzett munka eredménye, „stréber”, „iskolaszagú”; „görcsös”; „kevésbé művelt”
• Tanárok és diákok egymáshoz való viszonyát elemzi:
• Az iskolarendszer és a tanárok milyen értékeket preferálnak, és hogyan viszonyulnak a
diákokhoz?
• a középosztály: megfeszített munka → a kitartást igénylő tárgyakban érnek el
eredményeket; középosztály: azt várják a tanártól, hogy lelkiismeretes és jó pedagógus
legyen
• a felsőbb rétegek: az eredetiséget értékelik (karizmatikusság)
• Az iskolai értékeket a középosztálybeliek v a felsőbb osztály értelmiségi gyerekei
fogadják el legjobban; Pl. tanár szülők
• A középosztály: elfogadják a rájuk húzott bélyeget; szeretnének „csillogóak és
fesztelenek” lenni
• A felsőbb osztálybeliek nem akarnak változni;
• Az Iskola a saját berkein kívül szerzett kulturális tudást értékeli a legnagyobbra:
„Elsősorban a jó ízlés és a véleményalkotási készség, nem pedig egyszerűen az
emlékezőtehetség alapján szeretnénk a jelölteket egymástól megkülönböztetni.” (tanári
idézet)
• de: az elért érdemeket is értékeli - engedelmesség miatt (ambivalens
viszonyulás)
• Az iskolai értékek → világi értékek között feszültség; ami a kispolgári és polgári
értékek közötti feszültségre épül
• Az oktatási rendszer látszólag a személyiség belső tulajdonságaira fókuszál ↔ de
valójában a kultúrához való viszonyt méri
Jelenlegi trendek

➢ Bourdieu írása ma is referencia; Az oktatási mobilitás és -egyenlőség kurrens kutatási

téma
➢ Oktatási egyenlőség: mekkora hatása van a környezeti tényezőknek (pl. családi
háttértényezők) az iskolai eredményekre/mennyire az egyéni erőfeszítéseket, érdemeket
tükrözi?

➢ Magyarországon a családi háttér befolyása kiemelkedően magas az iskolai

eredményekre! PISA eredmények

8.Előadás
A. Portes- J.Sensenbrenner: Beágyazottság és bevándorlás

➢ Portes-Sensenbrenner visszautal Coleman TT elméletére:

➢ Definíció kritikája

➢ kérdések: Mik ezek a társadalmi entitások? Honnan származnak? Biztosan csak

segítenek?

➢ azonosítják az előmozdító és korlátozó tényezőket

➢ azonosítják a TT fajtáit

➢ 1. értékintrojekció, 2. kölcsönös csere, 3. korlátozott szolidaritás, 4.

kikényszeríthető bizalom

➢ TT = olyan közösségen belüli elvárások, melyek befolyásolják a tagok gazdasági céljait

és viselkedését
Elvárások 4 típusa:
1. Értékintrojekció (Durkheim, Parsons): Működési elve: értékek (szocializáció); ne csupán
saját érdekeinket kövessük (morális elvek, hivatástudat, kötelesség (Weber))
2. Kölcsönös tranzakciók (csere) (Simmel, Blau): Működési elve: A kölcsönösség normája;
(lásd Coleman); Az alkalmazkodás egyéni motivációja: instrumentális, önérdeken alapuló
3. Korlátozott szolidaritás (Marx, Engels): Működési elve: szituációs reaktív érzések, elveken
alapul; Csoportorientált viselkedés; közös nehézségekkel szembesülő emberek között alakul ki
4. Kikényszeríthető bizalom (Weber): Működési elve: csoporttagsághoz kötött egyedi jutalmak
és büntetések; instrumentális (önérdek); a csoporttagok céljaikat alárendelik a kollektív
elvárásnak („hasznos szolgálat”)
Korlátozott szolidaritás: bevándorlók vizsgálata: idegenség érzet – közösség érzet (TT)
Példák: Miami: kolumbiai rendőr esete; NY, San Fr. 1870-80 Kínaiak bevándorlásának
korlátozása (közös balsors, klánosodás, titkolózás)
Ütközés: korábban nem létező nemzeti érzést is teremthet (pl. szicíliaiak NY-ban 1900)
1. állítás: Minél inkább eltér a bev. csoport a többségi társ-tól, annál nagyobb az előítélet &
minél kisebb a kilépés lehetősége, annál nagyobb a csoportszolidaritáson alapuló TT.
Korlátozott szolidaritás

➢ De: van-e saját kulturális tudat és repertoir?

➢ Fel tudják-e eleveníteni? Pl. Miami – nicaraguai bevándorlók Népművészete; De: O-M
Monarchiából származó lengyel munkások (nemzettudat nélkül) - Identitás megőrzését
gátló tényezők
2. állítás: A TT akkor a legerősebb, amikor van egy közös múlt és kult. emlékezet, amely
átfogalmazza a konfliktusos helyzetet.
Kikényszeríthető bizalom: Közösség belső szankcionálási képessége a döntő; instrumentális
(büntetés-jutalom); Coleman: társi kapcs.háló zártsága → bizalom; P-S. TT: közösség ellenőrző
képessége; erőforrásokhoz való hozzáférés; az értékes erőforrások csak a csoporton belül
elérhetők! Pl. rotációs hiteltársulások, informális hitelek (tőke) – pl. NY- dominikaiak;
jellemhitel – kubaiak (Florida)
3. állítás: A TT egyenesen arányos a külső diszkriminációval, és fordítottan a közösségen kívüli
lehetőségekkel
Kikényszeríthető bizalom: Mit történik, ha nincs belső erőforrás? Pl. Miami – haiti
középiskolások; nincs értéke a saját kultúrának; Fontos az ellenőrzés lehetősége és a
nyilvánosság ereje
4. állítás: Minél jobban képes jutalmazni egy csoport a tagjait, és minél jobb a belső
kommunikációs rendszer, annál nagyobb a TT
Negatív hatások: A szolidaritás költségei: túlzottan erős szolidaritás és elvárások károsak
lehetnek: Pl. Bali, „segélyszervezetek”, túl sok elvárás (Geertz 1963); Csoportérdek az egyéni
fölé kerül; Asszimilációt eredményezhet
A szabadság korlátai: egyéni szabadság ↔ többségi kultúra; Pl. San Fransisco: kínai negyed,
NY- koreai közösség
5. állítás: Minél nagyobb TT-t teremt a korlátozott szolidaritás, annál több követeléssel
zaklatják a sikeres vállalkozókat, és annál kisebb az egyéni szabadság.
Negatív hatások: Nivellálódási kényszerek: a felfelé való mobilitást, a „fehérré válást”
igyekeznek megakadályozni a bev. csoport tagjai („wannabe”, „turnover”); Félelem a
csoportkohézió felbomlása miatt; ellentét támad köztük → vagy visszahúzzák vagy kilép
(többségi normák elfogadása)
6. állítás: Minél tovább gátolják 1 csoport g-i mobilitását, annál inkább visszafogja a csoport az
egyént – tagadják a piaci verseny sikerét; korlátozza az egyént
Virág Tünde (2018): A kapcsolathálózatok szerepe a migrációban egy cigányfalu
perspektívájából

➢ Magyar példa: a kapcsolatok, etnikai kötődés haszna a boldogulásban;Portesék

kutatásai alap, fogalomhasználat

➢ Dél-baranyai cigány falu: Vegyes etnikai összetétel meghatározó (történelmi adottság)

➢ Virág migrációs trendeket vizsgál

➢ 2 csoport – külföldi munkavállalás

➢ 1) oktatási mobilitás, gazdag kapcsolatok: Külföld: boldogulási lehetőség

➢ 2) legalsó szegmens, kapcsolat- és erőforráshiány: Külföld: kényszer

➢ a vizsgált településen a romák külföldi migrációja nem etnikai alapon, hanem társadalmi
helyzet alapján szerveződik

➢ Meghatározó a kapcsolatrendszer

➢ 1) magasabb társadalmi státuszúak → magyar; Kölcsönös tranzakciók +

kikényszeríthető bizalom; Formális gazdaság; Szűk családdal szolidaritás;
Romákkal nem állnak kapcsolatban

➢ 2) alacsonyabb státuszúak → roma; Korlátozott szolidaritás + kikényszeríthető

bizalom, Informális gazdaság, Etnikai szolidaritás; Megtartó, de kizsákmányoló
közeg
2. csoport: sokan hazajönnek, de vannak, akik megtelepednek pl. London külvárosaiban
- Enklávék: biztonság, korlátozott szolidaritás
Robert Charles Ulin (1995): Hagyományőrzés és reprezentáció mint kulturális tőke. A délnyugat francia
borászat története

➢ Invention and Representation as Cultural Capital. Southwest French Winegrowing

History. American Anthropologist, 97:519-52

➢ Hogyan vált a bordói bor világhírűvé? Hogyan függ ez össze a kulturális reprodukció
elméletével? → Bourdieu hivatkozási alap

➢ Hagyomány újfajta értelmezése

➢ Általános nézet a hagyományról:

Hagyomány = időtálló szokások, gyakorlatok, amelyeket átadunk a következő
generációnak, és az elfogadja azokat; (?)

➢ ↕ Újabb (pl. konstruktivista) elméletek: A hagyomány kitalált, megalkotott

➢ The Invention of Tradition (Hobsbawn-Ranger 1983 ): Múlt = elképzelt múlt; a jelen

közvetíti; társadalmi termék
Elméleti kitekintés: mi az autentikus?

➢ Általános nézet a hagyományról, autentikusságról → Van-e olyan, hogy „autentikus”,

„valódi” hagyomány?
1. „Modernista felfogás” – objektív autentikusság

➢ „Igazi hagyomány” ↔ „teremtett hagyomány” (Hobsbawn, Shils, MacCannel,

Boorstin, stb.) → McCannell (1976) „kultúra színpadiasítása”; Turisták nem az
igazi kultúrával találkoznak; frontstage ↔ backstage; teremtett valóság”;
sóvárgunk az „autentikus” után
2. Konstruktivisták szerint nincs objektív autentikusság (pl. múzeum példája)

➢ Szükségletek és a vélemények formálhatók!; „tourist gaze”

társadalmilag szervezett, hogy mit kell látni! (Urry 1990); „szemüvegen
át látjuk a világot!”; „szimbolikus autentikusság” (konstrukció);
objektivisták → Konstruktivisták
3. „Egzisztencialista autentikusság” (Wang 2012): Megalkotott „autentikus” képek élnek
bennünk; Saját reflexióink, hangulatok, élmények alakítják a valóság érzését; Turista
bekapcsolódik a rumbába (autentikus?) A hagyományokat azért érezzük autentikusnak, „ az
autentikusság jeleiként, szimbólumaiként értékeljük azokat”
Robert Charles Ulin (1995): Hagyományőrzés és reprezentáció, mint kulturális tőke.

➢ A múlt független-e annak megismerésétől?A múlt a jelen közvetítésével létezhet

(Linnekin-Handler); a tudósok is alakítják; a múlt befejezetlen és viszonylagos;
a hagyományalkotás minden kultúra része!

➢ Az autentikusság, a hagyomány gazd-i+pol-i folyamatok eredménye, DE: nem akárki

vehet részt a megteremtésében! (hatalom!)
R. C. Ulin: A hagyományalkotás - Elméleti keret
Ált.: Minek szokták tulajdonítani, miből eredeztetik egy-egy bortípus jó minőségét??
▪ 12. sz. végéig az É-i borok voltak jelentősebbek (Pijassou); La Rochelle jelentősebb
borkikötő volt (Guichjard + Roudié);
▪ Bordeaux: helyi piacra termelés; Angol megszállás idején felértékelődött (É-EU-i
kapcsolatok miatt); Elit: termékvédelmi intézkedések; Hatalmas hírnév 15. századra
Hogyan alakul ki a borok osztályozási rendszere?
▪ 17-18. sz. fokozódó borverseny → grand crus kategória; Minőség ↔ Mennyiség; Csak
a gazdag termelők tudták előállítani; Grand crus → társadalmi osztályok tagozódása
▪ Kiválasztódott az elit: Borászati diskurzus alakítói; Politikai befolyás (márka védelem)
▪ 1855: osztályozás, borhierarchia (máig fennáll)
▪ Borhamisítók (borvidék neve alatt)
R. C. Ulin: Természet és autentikusság - A château márka

➢ Elit: naturalizálás, „elleplezés”: a természeti adottságok garantálják a bor minőségét, az

autentikusságot

➢ Hagyományalkotás = természetivé tenni (naturalizálni) azt, ami valójában társadalmi

(kulturális): Imázs: természetesen adott, történelmi; Minőség és ízlés – helyhez és
időhöz kötötték

➢ Az új elit az ősi arisztokratizmussal+ francia magas kultúrával társította a borait

(Bourdieu – Distinction)

➢ ↕ Holott: nincs igazi folytonosság

➢ Château = lekicsinyített kastély, az arisztokrata gyökerek+ minőségi borok jelképe

(kulturális tőke) → Új elit is ilyeneket épített; Szimbolikus hely az elitben; Nosztalgia
(naturalizáció, elleplezés)

➢ Cél: megkülönböztetés, elkülönülés a tömegtől → Tudatos marketing, arculat- és

imázsépítés

➢ Vezető kereskedelmi szerepre tettek szert; megnőtt a forgalmazott mennyiség

A château márkához: szigorú előírások teljesítése: Csak nagybirtokok érdemelhették ki;
Kistermelők, szövetkezetek NEM;
Minőség = château (nagybirtok);
Megbélyegzik a
kistermelőket (stigma): alacsony ár

➢ Ma: tömeges reprodukció → Château-

hoz kötődő olcsóbb borok (imázst,
hangulatot
utánoz); De: megmaradtak a társadalmi
különbségek! (ízlés, ár)

➢ Ulin elméletét veszi alapul; magyar

példa; Kp: villányi borok márkásítási
folyamata;
1990-es évek

➢ Természeti adottságok hangsúlyozása (talaj, klíma, savtartalom, stb.); Kulturális

tartalmak, társított képzetek (pl. Mediterrán hangulat) → hagyományteremtés; 1.
osztályú borok közül is kiemelkednek biz.; Birtokok dűlő nevekkel látják el a bort pl.
Gere-; Kopár, Tiffan- Jammeral (védjegyesítés); Bortermelői múlt, történelmi idő
mítosza

➢ Villány-Siklós terület római eredet hangsúlyozása oltárkő a szőlőbirtokon; történelmi,

kulturális + személyes kapcsolat a római korral

➢ 17.sz- II. Vh-ig uradalmi szőlőtermesztés; Minőségi korszerű bortermesztés; Feudális

viszonyok sokáig; 19. sz. polgárság is szerephez jut; Mintakövetés (kastélyok, villák)

➢ Szimbolikus jegyek használata; Pl. Malatinszky borok (személy a fontos!); Nemesi

címer, birtoklevél Károly Róberttől

➢ Koncepció: „a bor az arisztokráciához” tartozik → magas kultúra létrehozói;

➢ Francia hagyomány követése

➢ Egyéb trendek is: pl. globalizáció → külföldi minták: világfajták, barrique-hordós

érlelés

➢ ∑: a borászati hagyományt a termelők gazdasági érdekeik, társadalmi pozíciójuk,

értékeik alapján fogalmazzák újra

➢ befolyásol: család eredete, letelepedése, birtok nagysága, elhelyezkedése, nézetek és

elvek, technológiai lehetőségek

9.Előadás
A bizalom eredete
A bizalom kialakulási szakaszai (Füzér Katalin 2015 alapján):
1. Ősbizalom – szocializáció korai szakasza- altruizmus
2. Homo fidens → homo sociologicus (normatív szakasz) - társas környezet, közösségek
szerepe
A bizalom típusai
1. Interperszonális bizalom: társas együttélés szabályainak elsajátítása; kölcsönösség
normája (etikai + erkölcsi): Tisztesség, megbízhatóság, becsületesség, kiszámíthatóság,
lojalitás; Megnyilvánulási formák: baráti, családi, vallási, stb. közösségek, önkéntes
társulások (előíró normák); Típusai: a) partikuláris, b) általánosított
1.a) Partikuláris interperszonális bizalom: családelvű társadalmak köre (Banfield 1958; Putnam
1993; Fukuyama 1995; Utasi 2002, 2008, 2013), családi, rokoni kapcsolatok (erős lojalitás,
hűség); ↕ a családon kívüliekkel ø együttműködés, megbízhatóság, szolidaritás normája →
latin-amerikai, kínai társadalmak, Dél-Olaszország, Franciaország és Magyarország; Hasonló
vallási, etnikai közösségekben (lásd pl. Portes)
1.b) Általánosított interperszonális bizalom: tág bizalmi rádiuszú társadalmak (Fukuyama
1997)

➢ partikuláris csoport(ok)hoz nem tartozókkal kapcs. együttműködés

normák; Erkölcsi normák: tolerancia, együttműködés, udvariasság,
szolidaritás kedvezőtlen helyzetű csoportok, egyének iránt is; ÉszakOlaszország, a németalföldi és
skandináv társadalmak, Németország,
Japán és az Egyesült Államok; Stabil demokráciák alapja (Putnam 1995)
2. Intézményi bizalom: premodern ↔ modern társadalmak (Tönnies); új típusú bizalmi
viszonyok kihívásai (bürokrácia, technika, stb. lásd Putnam)

➢ Technikai rdsz-ek, intézmények is bizalmon alapszanak (pl. légiirányítás, egészségügy,

stb.)
↓ Intézményi bizalom: intézményesített interperszonális bizalom (emberi tényezőbe vetett hit)
A bizalom és TT összefüggése

➢ Ha a partikuláris interperszonális bizalom ↑ az intézményi bizalom is ↑

(egyének iránt is)

➢ Tág rádiuszú társadalmakban nincs idegenkedés az intézményi interperszonális

bizalomtól;

➢ Tág rádiuszú társadalmakban a kooperáció, csoportmunka formális oktatása; spontán

társas készség
A bizalom szerepe – bevezetés
Bodor-Grünhut (2015) alapján:

➢ Bizalom egyéni tőketényező; Aki bízik másokban, „viszontbizalmat” nyer →

reciprocitás; Könnyebben érvényesül; Társas kapcsolatok megkötése könnyebb;
Közösségi aktor

➢ Bizalom makroszinten is fontos: Azok a társadalmak, amelyek magasabb

bizalomszinttel rendelkeznek könnyebben előmozdítják a közjót (lásd Putnam)
A bizalom funkciói
Bodor-Grünhut (2015) alapján:
Sztompka (1997, 1999) id. Bodor-Grünhut 2015

➢ Bizalom=„fogadás mások jövőbeli lehetséges cselekedeteit illetően” (1999, 25).

➢ A bizalom ösztönzi és mobilizálja a készségeket és képességeket (kreativitás,

innovativitás, vállalkozókészség, stb.) ↔ konformizmus, rutinok
Sztompka (1997, 1999) id. Bodor-Grünhut (2015)
A bizalom: erősíti a közösségi szellemiséget (kollektív gondolkodás, részvétel, együttműködés)
↔ izoláció, atomizáció; erősíti az egyén közösséghez tartozást, identitást, (szolidaritáskészség,
önkéntesség, reciprocitás) ↔ gyökértelenség; támogatja a toleranciát, az el- és befogadást
(nyitottság, megismerési hajlandóság) ↔ bezárkózás, xenofóbia

➢ Sztompka: absztrakt és konkrét személyekbe vetett bizalom: Absztrakt bizalom:

pozíciókba, intézményekbe v. hit
Magyarországi trendek
Hivatkozott kutatások: Giczi-Sík 2009; Keller 2013; Megyesi-Boda 2018; Bodor-Grünhut 2015

➢ Mo: általánosított bizalom szintje alacsony (2009)

➢ Partikuláris bizalom szintje európai szinten sem rossz → családi, rokoni (szoros)
kapcsolatokban bízunk → társadalmi dezintegrációra utal, a közjó, a közérdek
elhanyagolása; individualizáció

➢ Intézményi bizalom (főként a politikai pártok iránt) nőtt (2014), De: nagyon erős
polarizáltság van → széttöredezettség
Belső csoportosulások Mo. (Bodor-Grünhut 2015)

➢ 1. „Gyenge bizalomelit”: személyközi és az intézményi bizalom középértékei is

a hazai átlag felett, nemzetközi szinten közepes

➢ 2. „Az emberek iránt bizalmatlan lecsúszott középosztály”: inkább az

intézményekben bíznak mint az emberekben; inkább alacsony bizalmi szint

➢ 3. „Az intézmények iránt bizalmatlan lecsúszott középosztály” (2. típus

fordítottja); átlagosan alacsony bizalmi szint

➢ 4. „Bizalomdepriváltak”: mindkét bizalomtípus tekintetében alacsony értékek

Robert D. Putnam (1941-)

➢ University of Michigan, Harvard University; Politikai

szociológia

➢ Leghíresebb műve: Bowling alone .The Collapse and

Revival of American Community (1995)

➢ Egyedül tekézni: Amerika csökkenő társadalmi tőkéje

A bizalom definíciója
Def.: Emberek és intézmények a
kölcsönös normáknak és elvárásoknak
megfelelően jóhiszeműen járnak el; a
társadalmi tőke lényegi eleme
Egyedül tekézni - Bevezetés
Az USA, mint a civil társadalom
példája?
A. Tocqueville: A demokrácia Amerikában (′1830)

➢ „Civil ország”

➢ TT fő tényezői közül: Szervezeti aktivitás, civil elköteleződés; Normák és kölcsönösség

társi bizalom meghatározói

➢ újságok példányszáma, szavazási hajlandóság, futball tagság, stb.

Tendenciák: Csökkenő részvétel, csökkenő civil aktivitás
? Milyen szervezettípusokról beszél a szerző?
1. Politika: országos és helyi szint: Választás, tanácskozás, gyűlés; Csökkenő bizalom a pol-i
intézmények felé
2. Kedvelt szervezetek: Egyház, szakszervezetek, szülő-tanár közösségek, Főként nők körében
kedvelt
3. Civil, diák- és sportszervezetek - tag és önkéntes Pl. cserkészek, Vörös Kereszt
Mi a helyzet a bowlinggal? Több amerikai bowlingozik, mint valaha…(80 millió)

➢ De: nem szövetségben, hanem egyedül!

➢ Többen, mint amennyien szavaztak…(1994); Gazdasági hatás: kisebb bevétel;

Társadalmi hatás: kevesebb interakció és társadalmi tőke
Harmadlagos szerveződések: Kisebb beágyazottság; Személyes ismeretség hiánya – közös
szimbólumok, eszmék és vezetők; Feministák, nyugdíjasok, környezetvédő szerv. Létszáma
nő;

➢ Formális csoporttagság: Ugyanazok az eszmék, értékek, szimbólumok→ De nem

ismerik egymást, nem találkoznak →Társadalmi tőke csökken
2. Nonprofit szolgáltató ügynökségek: másodlagos sz.
3. Támogató, önsegítő csoportok: amerikaiak 40% tagja → kisebb elköteleződés, kevés
kötelezettség; „mások jelenlétében magukkal foglalkoznak”
: Csökkenő szervezeti tagság (1/4-del), holott a feltételek kedvezőek – pl. növekvő iskolai
végzettség
Tendenciák összegzése
Beágyazottság csökken a hivatalos színtereken: 1. Hivatalos helyszínek (szavazófülke,
konferencia terem) + család 2. Szomszédsági kapcsolatok gyengülnek, munkahelyiek
erősödnek3. Ált. társadalmi bizalom kisebb a másik ember felé

➢ Szervezeti tagság és bizalom (a társadalmi tőke 2 indikátora) között korreláció van

Nemzetközi összehasonlításban is (35 ország): USA még jó helyen, de a középmezőnybe
csúszhat 25 éven belül
A csökkenés okai: 1. A nők munkába állása; 2. Földrajzi mobilitás (az „átültetés” hipotézis,
„gyökértelenség”)
3. Egyéb demográfiai átalakulások: válás, házasságkötés, gyermekszám
4. A szabadidő technicizálódása: technika eszközeivel (TV) egyéni szabadidő eltöltés a
közösségi helyett
A társadalmi tőke fogalmának előfordulása 1985 és 2000 között (esetszám) – Sík Endre (2012)

➢ Coleman 1986-os írásáig nem hivatkoztak a TT fogalmára; Putnam USA-ról szóló írása
áttörést hozott; Azóta központi fogalom; Kritika: sokféle értelmezés, mérések
bizonytalansága
Kritikák

➢ Putnam írása kiindulópont, de sokan kritizálták; Egyik fontos tétele: a média (TV)
negatív hatása a TT-re; Norris, P. Does Television Erode Social Capital? (1996); TV
nézés korrelál a politikai részvétellel
DE: Nem mindegy, hogy mit néznek: Pl. közügyek, hírek növelik a bevonódást; Újságolvasás:
még erősebb összefüggés
Norris, P. Does Television Erode Social Capital? (1996)

➢ Társadalmi háttér szerint is vannak különbségek; Rendszeres rádió és TV híreket

hallgatók egyenlőtlen társi eloszlása
Σ: a kritika rámutatott a médiafogyasztás és társadalmi tőke (civil elkötelezettség) közötti
viszony komplexitására
Diego Gambetta: A maffia: a bizalomhiány ára
Mi az, amit már tudunk? Dél-Olaszország: szűk bizalmi rádiuszú (családelvű) társadalom ;
Partikuláris bizalom szintje magasabb (család, szűk környezet iránt; Általánosított bizalom
szintje alacsony

➢ Okok??? → Gambetta szerint történelmi, kulturális okok…

Dél-Olaszország: Az emberek nem működnek együtt; Romboló hatású verseny uralkodik
közöttük; A verseny hiánya
Bizalomhiányos légkör: Cél: Feltárni a bizalomhiány okait és az erre adott válaszokat
1. Történelmi háttér
2. A szicíliai maffia kialakulásának okai
3. A maffia fennmaradását elősegítő mechanizmusok
Történelmi háttér: Az ált. bizalmatlanság a Habsburg spanyol uralom idején alakult ki
(gazdaság, vallás, igazságszolgáltatás, stb.), Divede et impera! elv (Nápoly-Szicília ellentét
fenntartása 1861-ig); Miért termelődött újra a bizalomhiány? → Az alattvalók nem fellázadtak,
hanem alkalmazkodtak →az elnyomásra alkalmazkodási technikákkal válaszoltak – szervezett
bűnözés
Okok(L. Franchetti alapján) :
1. Politikai: nincs megbízható igazságszolgáltatás és jogalkalmazás (16. sz.-tól)
2. Gazdasági: a bizalmatlanság áthatja az egész társ.-at állammal, intézményekkel szemben;
szerződések bizonytalanok, versenytársak becsapása (verseny helyett)
3. Társ-i mobilitási lehetőségek: ott alakul ki a maffia, ahol van lehetőség mobilitásra →
bizalomhiány+mobilitás=„uralom az egyívásúak fölött”
A maffia jellemzői:A maffia a bizalmatlanság övezte intézmények helyébe lép. Pl. egyéni
igazságszolgáltatás;„galantuomo”
Sikeres társ.-i válasz:
A) Kipótolja a bizalomhiány ütötte rést
B) A bizalomhiányból üzletet csinál →monopóliumra törekszik – nem versenyez; „cosa nostra”
A maffia jellemzői: Eredetileg: legális áruk monopóliuma (erőszakkal); Nemcsak vidék, hanem
városi középosztály is (szolgáltatáscsere); Eleinte szervezetlen → később kezd formalizálódni
(de nem stabil); A maffiózók viselkedése + azoké, akik lepaktálnak velük, egyénileg racionális,
kollektíve katasztrofális; „Bizalmatlanság kihasználása”
Gazdasági jellemzők, következmények - kitekintés
Jacques Bierling (1992): Mafia and Trust
A maffia és vállalkozók közötti üzleti kapcsolatok következményei Szicíliában: rövidtávú
gazdasági tervezés; kezdetleges gazdasági szervezetek; magas termelési költségek; erőszak
elfogadása a mindennapi üzleti gyakorlatban; kriminalitás megjelent sok legális üzletben is
Diego Gambetta: A maffia: a bizalomhiány ára
A maffia fennmaradása: Nem szándékos mechanizmusok segítik elő:

➢ Elköteleződés vagy elköltözés → „megszoksz vagy megszöksz” (kivonulás)

2. Az állam elítéli a maffiát + rá is szorul → szavazatmozgósítás; Ösztönző mechanizmusokra
támaszkodik…
Ösztönző mechanizmusok:
1. Kényszer: erőszakra való képesség, fenyegetés – tekintélyt szül; Kényszeregyüttműködés (omertá;
érdekek, kapcsolatok); erőszak képessége ↑ gazdasági befolyás
2. Gazdasági érdekek – mindketten jól járunk, külső kapcsolatok is
3. Értékek – vallási, kult. okokból működnek együtt
4. Személyes kapcsolatok – könnyebben üzletelek rokonnal, baráttal
A maffia fennmaradása: bizalmatlan légkör a g-i tranzakciók során, becsapástól való félelem –
nem jönnek létre az üzletek
↓ Maffia: védelmi pénzt szed, ez biztosíték + megszabadít a konkurenciától (lókupec példája a
könyvben)

➢ 1. Vevő: a maffiózó elintézi, h. jó áruhoz jusson

➢ 2. Eladó: a maffiózó megbízható színben tünteti fel őt, hozzá irányítja a vevőt;
↓ közjószágot hoz létre a maffiózó (?): létrejön a csere
= a maffia helyreállítja a bizalmat, ezt veszik meg a védelmi pénzzel – ezért maradhat fenn

➢ Bizalmat kínál + korlátozza a versenyt: nem minden szereplőnek segít, csak néhánynak!
(vevők+eladók biz. köre); Bizalom=pozicionális áru; Időnként demonstrálni kell, h
szükség van rá!; Bizalomhiány kihasználása+ újratermelése
∑: egyéni szempontból racionális a maffia fennmaradása (eladó+vevő érdeke), a kollektíva
szempontjából katasztrófa (elvándorlás, innováció hiánya, rossz szolgáltatások, gyilkosságok,
stb.)!
Szerzők
Polányi Károly: A gazdaság mint intézményesített folyamat (1976)

- gazdaság fogalmának kétféle megközelítése

1. formális gazdaságfogalom ≈ klasszikus közgazdasági szemlélet

- kiindulópont: elméleti feltételezés – az egyén gazdasági cselekvése során elégtelen
erőforrások közül választ racionális módon – azok optimális elosztására törekszik a
haszonmaximalizálás elvét követve
- ritkasági posztulátum + cél-eszköz kalkuláció (racionális cselekvés logikája) →
formális ökonómia alapfeltételezései
- ezen formális ökonómiai (elméleti ) alapfeltételezéseket alkalmazzák aztán egy adott
gazdasági rendszerre (árszabályozó piac) → formális ökonómiai elemzés
- árszabályozó piac esetében:
o a gazdaság olyan intézményekben testesül meg, amelyen az egyéni
választásokat teszik a gazdasági folyamatok kiindulópontjává
o javak/szolgáltatások piacon vásárolhatók, így mindennek ára van
o a szükségletkielégítéshez vásárlóerőre van szükség, ám a pénz csak korlátozott
mennyiségben áll rendelkezésre
→ a szükségletkielégítés valóban a korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló
erőforrások optimális allokációjának függvénye
- ez a viselkedés, azonban csak az árszabályozó piacok esetében áll fenn → a formális
ökonómiai elemzés felhasználhatósága csak erre az adott gazdasági rendszerre
korlátozódik; nem képes leírni azokat a rendszereket, amikor a gazdasági cselekvést a
racionális döntésektől eltérő logika irányítja

2. szubsztantív gazdaságfogalom ≈ gazdaságszociológiai szemlélet

- kiindulópont: empirikus gazdaságok megfigyelése → gazdaság = szükségletek
kielégítésének folyamata, amelyben az ember és környezete közötti viszony
intézményesített (beágyazottság)
- folyamat – mozgást feltételez
o elhelyezkedési mozgás (helycsere) – javak termelése és szállítása
o elsajátítási mozgások (birtokos cseréje) – javak forgalma (személyközi
tranzakciók) és adminisztrációja (egyoldalú rendelkezések)
- gazdasági tevékenység vizsgálatához nem elégséges a mechnikai/biológiai/technikai
feltételek, hanem az egyének motívumait meghatározó társadalmi feltételeket is
figyelembe kell venni = intézményes oldal (pl. kapálás) → egy sor más terminust is
indukál
- ugyanaz a technológia különbözőképpen intézményesülhet – l. modern technológia
a kapitalizmusban vs. szocializmusban
→ az emberi gazdaság (gazdasági és nem gazdasági) intézményekbe ágyazódik – ez
ad egységet és stabilitást a gazdasági folyamatoknak + társadalmi funkcióval bíró önálló
struktúrát teremt

- az intézményesedés integrációs formák/strukturáló sémák kombinációjából jön létre – ezek

egymás mellett létezhetnek, elkülönítve a gazdaság különböző szintjeit és szektorait
- integrációs formák nem pusztán az egyéni cselekvések összegződései, hanem adott
(strukturáló sémánként eltérő) intézményes berendezkedést igényelnek (az egyéni
cselekvésekösszege nem hoz létre sem integrációs formát, sem intézményt!)
- integrációs formák:
1. reciprocitás = szimmetrikus csoportok egymásnak megfelelő pontjai közötti mozgások (pl.
ajándék, kaláka)
- intézmény: egy nagyobb csoport szimmetrikus alcsoportjai, amelynek tagjai
egymástegy vagy több dimenzió mentén megfelelőként azonosítják
- minél szorosabb a csoport tagjai között a szolidaritásérzet, annál valószínűbb a
reciprokatív magatartás – pl. rokonság, szomszédság, (félig) önkéntes társulások
- képes alárendeltként alkalmazni a másik két sémát is – pl. sorban végzett
munka,egyenlő értékek cseréje

2. redisztribúció = egy központba irányuló, majd onnan kivezető mozgások (pl. adók)
- intézmény: egy vagy több központ – a javak egy kézben összpontosulnak, az
elosztást a szokás/törvény szabályozza
- tetszőleges szintű és szilárdságú csoportot képes integrálni, minden
társadalombanjelen van – tipikus példa: ókori öntözéses mezőgazdaságok

3. árucsere = oda-vissza mozgások egy piaci rendszer személyei között

- intézmény: árszabályozó piac
- operacionális csere = személyek közti helyzetcsere; decizionális csere = rögzített
értékek/arányok; integratív csere = arányok alku függvényei
- az árszabályozó piac akkor integratív, ha hatásai a közvetlenül érintett piacon túl is
érvényesülnek
- az alku az adásvételi viselkedés lényege: csak a partnerek kimondott antagonizmusa
révén lehet nyereséget elérni (↔ rögzített arányok/nyereség) – pl. élelmiszerek ára
fölötti alku tiltása automatikusan kizárja az árszabályozó piacot

- gazdasági rendszerek hagyományos csoportosítása // integrációs formák dominanciája

- primitív társadalom – rokonsági integráció
- archaikus/feudális társadalom – hűbéri kötelék integrál (redisztribúció)
- modern társadalom – árszabályozó piac integrál
DE az integratív formák nem képviselnek fejlődési fokozatokat, megjelenésük változó/nem
zárják ki egymást – l. piacok térvesztése
Mark Granovetter: A gazdasági intézmények társadalmi megformálása: a
beágyazottság problémája (1990)

- gazdaságszociológiájának alaptételei:
1. a cselekvés mindig társadalmilag meghatározott } általános elméletet ↔ klasszikus
2. a társadalmi intézmények társadalmilag megformáltak } próbál létrehozni közgazd.

- 1. alaptétel vezet a beágyazottság problémájához = gazdasági tevékenységek

személyeskapcsolatokban ágyazottak – a kérdés csak az, hogy milyen mértékben
- szociológusok: a modernizáció csökkentette a beágyazottság mértékét
- közgazdászok: gazdaság a társadalomtól független rendszer
↔ Granovetter: a gazdaság mindig beágyazott volt és ezen a modernizáció sem változtatott
- szociológusok: hajlamosak az embert pusztán normakövető lénynek tekinteni →
mechanikus összefüggést feltételeznek a csoporthovatartozás és a viselkedés között → elveszi
az egyéni választás szabadságát = túlszocializált szemlélet
- közgazdászok: feltételezik, hogy a kompetitív piacok szereplői árelfogadók, ezért társadalmi
kapcsolataik érdektelenek/verseny kerékkötői = alulszocializált szemlélet
↔ Granovetter: mindkét szemlélet atomisztikus – az önérdek vagy a norma kizárólagos
követése elválaszt → a cselekvések/intézmények az emberek közti személyes kapcsolatok
hálózatain alapulnak + konkrét/létező kapcsolathálókba beágyazottan működnek

- gazdasági jelenségek típusai:

1. egyéni gazdasági cselekvések = egyéni szükségletkielégítés szűkösség közepette
2. gazdasági eredmények = gazdasági cselekvések szabályszerű következményei
3. gazdasági intézmények = összetett cselekvések tárgyiasulásai, amelyeket a világ
külső/objektív vonatkozásaiként élnek meg
- minden gazdasági jelenséget befolyásolnak a cselekvők személyes kapcsolatai + a
kapcsolatháló egészének szerkezete
- beágyazottság formái:
- személyes kapcsolatokba való beágyazottság – relacionális
- kapcsolatháló egészébe való beégyazottság – strukturális
- a kapcsolatoknak története van: az emberek magukkal viszik korábbi interakcióikat,
elraktározzák korábbi kapcsolataik részleteit

1. egyéni gazdasági cselekvések beágyazottsága

- relációs beágyazottság – általában konkrét/közvetlen hatás – pl. főnök és beosztott
- strukturális beágyazottság – közvetlen hatások finomabbak
- ha magas a hálózati sűrűség (sok szoros kapcsolat), akkor jobb az információ
terjedése → csoport könnyebben tud összehangoltan cselekedni – DE nem
megjósolható a cselekvés „minősége”: normakövetés vs. normaszegés

2. gazdasági eredmények és beágyazottság

- az egyéni gazdasági cselekvések nem minden esetben vezetnek gazdasági
eredményekhez – az eredmény létrejötte a kapcsolatok tartalmától és szerkezetétől
függ, amibe a cselekvések beágyazódnak
- pl. árak meghatározása
o elmélet: kompetitív piacon a résztvevők számának növekedésével az árak
stabilizálódnak
 o empirikus tapasztalat: sokszereplős piacon rosszabb az információáramlás
→ átlagos kereskedő nem tud minden ügyletről, ezért az árak fluktuációja
folytatódik
→ hálózat széttöredezettsége csökkenti a viselkedés egyneműségét
- kapcsolathálóba strukturálódott gazdasági cselekvés esetén a beágyazottság
felerősítheti/összefűzheti a cselekvéseket → gazdasági eredmény (DE korlátozhatja is
azok hatását)
→ a gazdasági eredmények a hálózatok összefonódási/széttöredezettségi mintáinak
lenyomatai, nem pedig funkcionális/makroökonómiai logika eredményei

3. gazdasági intézmények és beágyazottság

- Coase: vállalatok léterjöttés a tranzakciós költségek csökkentésével magyarázza
- empirikus cáfolat: a vállalat nem minden esetben csökkenti ezeket a költségeket (pl.
Bali – vállalkozás = segélyszervezet), illetve nem minden esetben jönnek létre
vállalatok, amikor a költségcsökkentés kívánatos lenne (pl. Indonézia – nincs bizalom)
- ok: szereplők kapcsolathálóinak szerkezete – hogy létrejön-e/életképes-e a
vállalkozás az a szükséges bizalom meglététől/hiányától, illetve a csoporton belüli
nem gazdasági követelések kezelésének sikerétől/kudarcától egyaránt függ
→ sikeres vállalkozói csoportok létrejötte kapcsolathálójuk széttöredezettségi/
összefonódási mintázatainak függvénye – pl. Délkelet-Ázsia kínai kisebbsége

- az iparágak létrejötte sem kereslet/kínálat, ár és technológia függvénye – pl

amerikaiáramszolgáltató ipar szerkezete a létrehozó csoport kapcsolathálóit mutatja
→ koncentrált szerkezet jön létre akkor, ha a termék alkalmas piaci hatalom
létrehozására, míg a kompetitív piac decentralizált/intézményileg kevésbé strukturált

- értelmiségi foglalkozások is a könnyen monopolizálható tudásra alapoznak

Következtetés:
- egyértelmű modell kevésbé erős magyarázóerejű
- mikro és makro szintek összekapcsolása
- számolni kell az esetlegességgel – pl. többszörös egyensúlyi modellek esetén az,
hogy az egyensúlyi pontok közül melyik valósul meg, az a szereplők kapcsolataitól
is függ
Max Weber: A kapitalizmus fogalma és előfeltételei
a kapitalizmus fogalma

= „az emberek egy csoportjának szükségleteit vállalkozás útján előállított javakkal

fedezik”
- racionális kapitalista üzem: cél a nyereség, rentabilitást racionális tőkeelszámolás
segítségével ellenőrzi
- egy individuális (konkrét) gazdaság esetében a „kapitalista jelleg igen különböző
mértékű lehet” – l. Római Birodalom
- egy gazdasági rendszer akkor kapitalista, ha a kapitalista szükségletkielégítés
szervezete annyira alapvető, hogy az egész rendszer ezen áll vagy bukik – mindennapos
szükségletek kielégítése kapitalista módon történik – l. Nyugat-Európa a
19. század második felében

a kapitalizmus vállfajai

- klasszikus kapitalizmus: önálló magángazdaságok sokasága; piaci lehetőségekhez

kapcsolódik; racionális (és tömeges) szükségletkielégítés; modernizálódó Nyugat
fejleszti rendszerré
- nem racionális kapitalizmus: gazdasági szempontból irracionális, egyedi események,
amelyek nem hoznak létre racionális munkaszervezetet
o kereskedelmi spekuláció és uzsorakapitalizmus (magánkereskedelmi és
magánpénzváltói szektor)
o politikailag orientált kapitalizmus (gazdaság bizonyos szektorainak
működése nem gazdasági kényszeren alapul) – pl. vásárolt rabszolgákkal
dolgoztató árutermelő mezőgazdasági szektor; adó/hivatalbérleten,
valamint hivatalvásárláson nyugvó kapitalizmus; nem-gazdasági
vállalkozásokat (háborúkat, stb.) finanszírozó kapitalizmus

a klasszikus kapitalizmus kialakulásának feltételei

„a racionális tőkeelszámolás mint norma érvényesüljön a mindennapi szükségletek

kielégítésével foglalkozó valamennyi nagy vállalkozás esetében”
- ennek feltételei:
o szabad magántulajdon (dologi eszközök szabad rendelkezésű
tulajdonkéntönálló magánvállalkozók kezében)
o szabad piac (rendi megkötésektől mentes)
o racionális technika (kalkulálható, mechanikussá tehető)
o racionális, áttekinthető jogrendszer (kiszámítható igazságszolgáltatás és
adminisztráció)
o szabad munkaerő (személyek jogilag képesek/gazdaságilag
rákényszerültekmunkaerejük eladására)
o gazdasági élet kommercializálódása (értékpapírok, spekuláció)
→ olyan helyzet, ahol a „szükségletek kielégítése kizárólag a piaci lehetőségekhez és a
rentabilitáshoz igazodjék”

? miért a modernizálódó Nyugaton jött létre a klasszikus kapitalizmus mint gazdasági

rendszer?
a kapitalizmus létrejöttének kulturális eredete

- a modern kapitalizmus kialakulásához nem elég a népességnövekedés és a

nemesfém-behozatal – a racionális vállalkozás (+ könyvvitel, jog és technika) teremti
meg
- ennek létrejöttéhez ki kellett alakulnia egy racionális gazdasági ethosznak =
kapitalizmus szelleme
↔ tradicionális gazdasági ethosz kettős morálja: csoporton belül a tradicionális
kötöttségek korlátozzák a szerzési hajlamot, kifelé viszont semmi nem fékezi (l. spanyol
konkvisztádorok)
- a kapitalizmust nem a szerzési vágy kialakulása hozta létre (Adam Smith), hanem az,
hogy a kereskedelmi elv behatol a tradicionális szervezetbe, miáltal mérsékli a külső
gátlástalan nyereséghajszolást → szerzési ösztönnek mérsékelt teret adó szabályozott
gazdaság
- protestantizmus: gyónás nem szabadít meg a bűntudattól (vö. predestináció) → a
világtól elvonuló aszkézis helyett evilági aszkézis → protestáns etika
o összefüggő normarendszer: önmegtartóztató életvitel, ami azonban nem
zárja ki a vagyonszerzést – hívő ember feladata az Isten által rábízottvagyon
kezelése = hivatás
→ USA, 18-19. század: „honesty is the best policy” - valamely protestáns
felekezethez való tartozás az üzleti tisztesség/megbízhatóság garanciája
- a homo oeconomikus kinőtte vallásos gyermekkorát – 19. században ezt a
viselkedésmódot inkább hagyományból követik, mint vallásos meggyőződésből
Joseph A. Schumpeter: A gazdasági fejlődés alapjelensége

- gazdasági fejlődés = olyan gazdasági változás, amit a magára hagyott, külső hatásoktól
mentes gazdaság hoz létre
- az adottságok változását, a körfolyamatokat, az egyensúly felé tartó tendenciákatNEM
tekinti fejlődésnek
- fejlődés = folyamat pályájának spontán/lökésszerű megváltozása, olyan egyensúlyzavar, ami
az egyensúlyi helyzet végérvényes megváltozásához vezet
- ez nem a fogyasztói szükségletek szférájában megy végbe, hanem a termelés hozza létre –
az innováció nem úgy megy végbe, hogy a megváltozott fogyasztói szükségletek miatt
átalakítják az egész termelőapparátust, hanem a termelő az, aki ráneveli a fogyasztókat
az új szükségletekre
- termelés = meglévő dolgok/erők kombinációja
- kombináció megváltozhat kis lépésekben/folyamatos alkalmazkodással → NEM
fejlődés
- új kombináció hirtelen/lökésszerű megvalósulása = gazdasági fejlődés

új kombináció megvalósulásának lehetőségei:

1. új javak/azok új minőségének előállítása

2. iparágban ismeretlen termelési mód bevezetése (nem feltételez új
tudományosfelfedezést, lehet kereskedelmi újítás is)
3. új piac megnyitása
4. nyersanyagok/félkész áruk új forrásának meghódítása
5. új szervezeti forma létrehozása/régi megszűntetése
- kombinációkat megvalósíthatják azok, akik a régieket is uralták, de általában új
vállalkozásokban testesülnek meg, amelyek a régiek mellé lépnek/kiszorítják azokat
→ lényeges a folytonossághiány; magyarázza a vállalkozások felemelkedését/
deklasszálódását

- új kombináció = termelőeszközök újfajta alkalmazása = vállalkozás

→ aki az új kombinációt megvalósítja = vállalkozó – bármely gazdasági alany, akinek a
funkciója az új kombinációk létrehozása – definícióba belefér a menedzser, igazgatói tanács,
részvénytöbbség kézben tartói, finanszírozók/alapítók, akik nem kapcsolódnak valamilyen
konkrét üzemhez ,stb.

a vállalkozó tulajdonságai

kezdeményezés, tekintély, előrelátás ↔ rutinmunka (körfolyamatokban)

vállalkozó indítékai

pszichológiai megfontolások beiktatása a közgazdasági gondolatmenetbe

- a vállalkozó a legracionálisabb/legegocentrikusabb szereplő
- racionalitás: új tervek kidolgozása ↔ kialakult vállalat vitelének rutinja
- egocentrikusság: hagyományok megtörése a feladata
- racionális viselkedés nem racionális motívumok alapján – nem hedonista indíték vezeti (nem
a saját szükségletek kielégítése a cél) → tevékenységét nem a homo oeconomicus kalkulációja
szerint végzi
- csak akkor vonul vissza, ha már nem bírják a munkát, nem pedig akkor, ha az nem éri
meg
- fogyasztása hedonista szempontból irracionális
- indítéko
k 1. saját birodalom létrehozása // középkori várúr – vonzerő a társadalmi
pozíció(ez az egyetlen motiváció, amiben szerepet játszik a magántulajdon)
2. siker vágya // sport
3. önkifejezés/alkotás vágya // művészet
↔ fiskális radikalizmus
Jon Elster: Társadalmi intézmények
intézmény kétarcúsága

- felnagyított egyénként cselekszik, választ és dönt

- egyének hozzák létre/egyénekből áll

1. intézmény mint felnagyított egyén

= szabályokat foganatosító mechanizmus – külső szankciók segítségével irányítja az emberek

egy csoportját
- szankció természetének függvényében
- magánintézmény – fő szankció a csoportból való kizárás, csatlakozásra jutalmak
révénkésztet (pl. vállalat, egyház, egyetem, szakszervezet)
- közintézmény – szankciók érvényesítését a törvényes rend biztosítja – szabályok:
törvény, igazgatói rendelet, bírósági döntés, végrehajtási utasítás stb.

- az intézmény befolyásolja az egyéni viselkedést

- kényszerít: nemkívánatos gyakorlatot költségessé tesz (leginkább a
közintézményekrejellemző)
- késztet: kívánatos gyakorlatot tesz kevésbé költségessé (pl. adókedvezmény)
- lehetőséget ad: képessé tesz bizonyos dolgok megtételére, amire egyébként
képteleneklennénk (pl. szerződéskötésre vonatkozó törvény, házasodási törvény)
- korlátoz: megnehezíti bizonyos dolgok megtételét (pl. válási
törvény,alkotmánymódosítás)
- keretet ad: meghatározza az alku kontextusát (pl. kollektív tárgyalás kimenetét
befolyásolja a munkanap törvényileg előírt felső határa)

- intézmény befolyásolja az emberek jólétét → mindenkinek jobb, mindenkinek

rosszabb,némelyeknek jobb a mások kárára
- tisztán hatékony → mindenkinek jobb
- tisztán újraelosztó → veszteség nélküli jövedelemátcsoportosítás
- újraelosztás veszteséggel
- hatékonyság az újraelosztás javára
- tisztán pusztító
- hatás lehet szándékolt/nem szándékolt – utóbbi oka általában az a naiv hit, hogy a törvény
által szabályozott egyének továbbra is ugyanúgy fognak viselkedni, mintha nem lenne
szabályozás (pl. 2 év próbaidő után automatikus véglegesítés)

- intézmény akkor hoz mindenkit jobb helyzetbe, ha megoldja a kollektív cselekvési

problémákat = kiküszöböli a potyázókat és mindenkit kooperálásra kényszerít
- kooperáció: csökkenő költség + állandó haszon
- ha a nem kooperálókat magas bírság sújtja + kooperációt magas ösztönzés követi →
kooperáció lesz a domináns stratégia
- kis bírság + kevés ösztönzés → kooperáció és nem kooperáció egyaránt egyensúlyi helyzet
→ kooperáció akkor valósul meg, ha az emberek jól informáltak és számíthatnak egymás
együttműködésére (tit for tat stratégia) – stabil a dezertálókkal szemben, de nagyon nehéz
megvalósítani

2. intézmény mint egyének csoportja

- eltérő érdekek → ? „népakarat”
- diktatorikus intézmény → létezik intézményi akarat
- demokratikus intézmény → ? hogyan lehet az intézményi akaratot/érdeket
definiálnipl. gyűlés
üzletemberek munkások értelmiségiek
golfpálya 1 2 3
zenekar 2 3 1
uszoda 3 1 2

1. intézményi akarat = többségi szavazás eredménye → golfpálya jobb, mint a

zenekar;zenekar jobb, mint az uszoda; uszoda jobb, mint a golfpálya → ???
- elvileg az érdekkonfliktus racionális vitában eldönthető úgy, hogy mindenki
belátja,hogy valamelyik igény a többinél megalapozottabb – ez a gyakorlatban nem
működik
2. többségi szavazat hibás, mert figyelmen kívül hagyja a preferenciák intenzitását
- preferencia intenzitása nem mérhető
→ intézményi döntéseket eltorzíthatja azoknak a cselekvőknek az önérdekkövető viselkedése,
akik a döntést meghozzák/végrehajtják (pl. korrupció, bürokrácia)

- kiküszöbölés módszerei szintén problematikusak

- rotáció, választott hivatalnokok → instabilitás
- adóbehajtás korrupciónak kevésbé kitett módjai → kevesebb bevétel
- kölcsönös felügyelet → összejátszás
- korrupció leleplezésének jutalma → kifizetődőbb a korruptak zsarolása
→ ezek a mechanizmusok szintén kitettek az egyéni önérdeknek

→ az intézmények csak akkor képesek összetartani a társadalmat, ha van valami, ami

összetartja az intézményeket
- nem szabad figyelmen kívül hagyni az egyéni érdekeket/interakciókat
Mancur Olson: A kollektív cselekvés logikája

- magától értett állítás: egyénekből/vállalatokból álló csoportok valamilyen közös érdeken

osztoznak → csoport ennek érvényesítésére törekszik –
legsarkítottabb példája Marx

- Olson szerint hibás logika: - a csoportérdek elérésére irányuló cselekvés esetén az egyén
hozzájárulása a sikerhez csekély és cselekvésének
eredményéből is csak egy kis részt kap +
- közös szándékot szolgáló egyéni áldozatok által létrehozott
előnyökből a csoport minden tagja részesedik
- potyázásra ösztönöz: érdemes a többiekre hagyni a „munkát”
- őket viszont szinte semmi nem ösztönzi
arra, hogy a csoport érdekében
cselekedjenek
↓↓↓
Nem jön létre csoportcselekvés

→ paradoxon: nagy csoportok nem cselekednek csoportérdeküknek megfelelően még akkorsem, ha racionális
egyének alkotják őket

- társulások, lobbycsoportok közös jellemzője:

- közjószágot hoznak létre (használatából nem zárható ki senki) → kedvezményekben
részesülő egyének/vállalatok nincsenek arra ösztönözve, hogy önkéntesen járuljanak
hozzá a kollektív javak létrehozásához
- de ha csak önkéntes/racionális egyéni cselekvés létezne, akkor nem jönnének létre
kormányok/kartellek/érdekcsoportok

→ ezek létezését nem a kollektív érdekek magyarázzák, hanem az, hogy e csoportok
szelektív ösztönzőket alkalmaznak
- szelektív ösztönző lehet:
- negatív: veszteség, büntetés – pl. adóbevételek, tagdíjőrség, sztrájkőrség
- pozitív: jutalom – pl. csak tagok által igénybe vehető magánjavak

- kiscsoportok/föderatív csoportok esetében a tagok egymással társadalmi érintkezésben

állnak → társadalmi szelektív ösztönzők alkalmazása
- negatív: feddés, kiközösítés
- pozitív: megbecsülés
- nagycsoportokban ez nem valósulhat meg – korlátozza a társadalmi heterogenitás és
azeltérő érdekek ← kollektív javakkal együtt kell megszerezni/el kell fogadni
- különösen nehéz helyzet áll fenn a magántársulásokban: átütő ösztönzőkre van szükség

→ a kollektív cselekvés megszervezése viszonylag homogén csoportokban könnyebb – pl.

átnevelés/szelektív toborzás – itt a homogenitás segít megteremteni az egyetértést
Albert Hirschmann: Kivonulás és tiltakozás

- bármely társadalom/intézmény esetében előfordulhat, hogy bizonyos cselekvők nem

felelnek meg a viselkedésükkel szemben támasztott követelményeknek → a hanyatlás
elkerüléséhez a társadalom feladata a megtévedt cselekvőt visszaterelni a szabálykövetéshez

- közgazdászok nem foglalkoznak a gazdasági cselekvők jóvátehető botlásaival – azt

feltételezik, hogy az aktorok tökéletesen racionálisak → elmaradás nem véletlen/jóvátehető
+ kompetitív gazdasági modellben nincs is szükség erre
DE nem minden gazdasági szektor kompetitív
- oligopólium, monopólium vagy monopolisztikus verseny esetén a teljesítmény
romlása halmozódó eredménytelenséghez vezet → foglalkozni kell vele
- verseny sem minden esetben teszi serényebbé a vállalatot → létezik egy
alternatívmechanizmus, ami akkor lép életbe, amikor a kompetitív mechanizmus
csődöt mond

- a vállalat teljesítményének romlása (véletlen okok miatt) a termék minőségének

abszolút/viszonylagos romlásában fejeződik ki → a szervezet 2 módon szerezhet tudomást a
mulasztásról
1. kivonulás: a fogyaszt beszünteti a termék vásárlását
2. tiltakozás: elégedetlenség közvetlen kifejezése

kivonulási opció

1. keresleti függvény: vásárolt mennyiség nem az ártól, hanem a minőségtől függ →

minőségromlás esetén az ár/költségek változatlanok
→ ha a fogyasztó kivonul a minőségromlás miatt, csökken az árbevétel
2. vállalatvezetés reakciófüggvénye: minőség javulását az eladás csökkenésével
kapcsolja össze → ha felfedezi a fogyasztó hűtlenségét, megpróbálja jóvátenni a
mulasztást
- kivonulási és reakciófüggvény kapcsolata: minőségromlás kívánatos szintje az, ami még
kiigazítható (kis árbevétel csökkenés → nincs reakció, nagy árbevétel csökkenés → vállalat
csődbe megy)
- a verseny akkor állíthatja vissza az eredeti teljesítményszintet, ha lusta/éber fogyasztói
egyaránt vannak a vállalatnak (rugalmatlan kereslet → nincs reakció, túl rugalmas kereslet →
vállalat csődbe megy mielőtt reagálhatna)
→ ha a vállalat szabadon dönthet a minőségről, akkor az optimális állapot messze esik a szabad
versenytől
- vállalat bevétele azonos maradhat a kereslet minőségrugalmasságától függetlenül is,
ha a vállalat új fogyasztókat szerez a régiek helyett – akkor történhet meg, ha a
minőségromlás a teljes iparágat érinti → kivonulás nem hatásos
- monopolhelyzet: a vállalat nem teheti meg, hogy nem vesz tudomást a kivonulásról
→ verseny néha nem több annál, hogy a vállalatok megpróbálják elcsábítani egymás
fogyasztóit: ebben az esetben a termékskála bővülése = pazarlás/fogyasztók félrevezetése;
főleg akkor, ha a fogyasztók erős nyomást gyakorolhatnának a vállalatokra, ha nem a
keresgéléssel lennének elfoglalva

// kompetitív politikai rendszerek: elégedetlenség nem ölti forradalom képét,

hanem a kormánypárt teékenségével kapcsolatos zsörtölődéssé alakul
- ha a verseny/kivonulás hátránya nagyobb, mint hatékonyságnövelésének előnyei →
alternatív mechanizmus: tiltakozási opció
- önállóan/kivonulással együtt fejti ki a hatását
- az elégedetlen fogyasztók nem csak elpártolhatnak, hanem „lármázhatnak” is –
menekülés helyett a körülmények aktív megváltoztatása
- értékartikuláció különösen a politikai rendszerekben fontos
- a tiltakozás hatékonysága az akció méretével együtt nő addig a pontig, amíg még hagy
avezetőség számára lehetőséget arra, hogy reagálni tudjon

közgazdaság: gazdasági rendszer hatékonyságát nem a tökéletesen rugalmas

kivonulás teszi
// politika: állandó tiltakozás is káros – az állampolgárnak egyszerre kell
befolyásosnak és engedelmesnek lennie

- tiltakozás: figyelmeztet a kudarcra, de időt kell adni a reakcióra is

→ hatékonysága a kivonulási opcióra hasonlít

- a két opció általában alternatívan van jelen: csak az egyik domináns – a

gazdaságbanáltalában a kivonulás
→ a tiltakozás reziduális kategória: csak akkor folyamodnak hozzá, ha nem élhetnek a
kivonulási opcióval – pl. tiszta monopólium
- általában a hűséges fogyasztók választják a tiltakozási opciót – versenyhelyzetben
annálnagyobb a tiltakozás, minél rugalmatlanabb a kereslet

→ kivonulás és tiltakozás közti kapcsolat mérleghintaszerű

James S. Coleman: A társadalmi tőke az emberi tőke termelésében

- társadalmi cselekvés leírásának/magyarázatának 2 tradíciója:

- szociológia: társadalmi kontextusban írja le a cselekvést, de nem a cselekvőt tekinti
motornak
- közgazdaságtan: a cselekvő rendelkezik cselekvési elvvel (haszonmaximalizálás), de nem
számol az azt alakító/korlátozó társadalommal
Coleman: racionális cselekvés alapelvét felhasználva elemezni a konkrét társadalmi rendszereket
→ társadalmi tőke fogalma

- társadalmi tőke = a racionális cselekvő számára elérhető erőforrások egyik típusa

- funkciója definiálja – valamilyen struktúra aspektusa, ami megkönnyíti a struktúrán belül
a cselekvők bizonyos cselekvéseit (//tőke többi fajtája)
- különböző entitások tartozhatnak ide – közös: nem a cselekvők/tárgyi eszközök
tulajdonsága, hanem a cselekvők közti struktúra része
o pl. csiszolatlan gyémánt piacai, dél-koreai diákaktivisták, jeruzsálemi normatív
struktúra, kairói piac stb.
- fizikai tőke: nyersanyag → termelést elősegítő eszköz; emberi tőke: személyek átalakítása
→ készségek/képességek; társadalmi tőke: emberi kapcsolatok megváltozása úgy, hogy
elősegítsék a cselekvést → személyek közti viszonyokban ölt testet

- társadalmi tőke fogalma segíti, hogy a (szociológiai) elemzés átlépjen a mikroszintről a

makroszintre
o pl. dél-koreai tankörök társadalmi tőkéje segít eljutni az egyéni tiltakozástól
aszervezett lázadásig

- társadalmi tőkét létrehozó erőforrások

1. kötelezettségek/elvárások és a struktúra megbízhatósága
- A szívességet tesz B-nek → A-ban elvárás, B kötelezettség = „váltó”
- az, hogy A tudja-e hasznosítani a váltóit, függ: a struktúra megbízhatóságától és a fennálló
kötelezettségek tényleges mértékétől
o pl. rotációs hiteltársulások
- társadalmi struktúrák közti különbségek mindkét dimenzióban létrejöhetnek a
rászorultság, egyéb kötelezettségek, segítségkérés/segítés kultúrája, zártság stb.
függvényében
- az egyének több társadalmi tőkével rendelkeznek azokban a struktúrákban, amelyekben a
teljesítetlen kötelezettségek szintje minden időpontban magas – cselekvők erőforrásainak
összhasznosságát fokozza, ha ezekhez mások is hozzáférhetnek
- egyénenként eltérő, hogy mennyi váltóra támaszkodhat – l. hierarchia csúcsán
lévő/”képviselő” nagyobb hatalommal bír, mert több a váltója
2. információs csatornák
- információ fontos a cselekvéshez, de beszerzése költsége → beszerzést megkönnyíti, ha
más célból ápolt kapcsolatokat használunk fel erre a célra
- ezek a viszonyok nem a viszontszolgáltatások miatt fontosak, hanem mert információt
nyújtanak
3. normák és hatékony szankciók
- kikényszerítenek valamilye, a közösség számára hasznos cselekvéseket/másokat pedig
megakadályoznak – előíró norma: egyén az önérdekét háttérbe szorítva cselekedjen a
közösség érdekében → közjószág problémák megoldása
- társadalmi tőke hatékony, de néha labilis formája
- probléma: csökkentheti az újítókészséget is, mivel mindenfajta devianciát szankcionál

- a társadalmi tőkét előmozdító társadalmi struktúra

 1. a társadalmi kapcsolatok zártsága
= a cselekvők ismerik egymást és egymás ismerőseit is
→ hatékony szankciók irányítják a cselekvést → társadalmi tőkét tesz elérhetővé
- fontos a megbízhatóság kialakulásában is (hírnév)
- generációk közötti zártság – szülők ismerik a gyerekeik barátainak szüleit
2. kisajátítható társadalmi szervezetek
- az önkéntes szervezetek, amelyeket azért hoznak létre, hogy segítsék a tagok
valamelycélját, más célok elérésében is hasznosak lehetnek → társadalmi tőkét hoznak
létre
- egyének közti multiplex viszonyok lehetővé teszik, hogy az egyik kapcsolatban létrejött
erőforrást a másik viszonyban is felhasználják

- a társadalmi tőke az emberi tőke termelésében

1. társadalmi tőke a családban
- családi háttér = pénzügyi, emberi és társadalmi tőke – akkor igazán hatékony a
gyerekekemberi tőkéjének kialakítása, ha társadalmi tőkét is befektetnek
- család társadalmi tőkéje = a szülők (különösen az anyák) gyerekekre fordított ideje +
szülő-gyerek viszony (ez teszi elérhetővé a szülők emberi tőkéjét)
- iskolából való kimaradás empirikus vizsgálata:
o szülők hiánya (egyszülős család, dolgozó szülők) és a testvérek nagyobb száma
növeli a kimaradás esélyét – kevesebb idő jut arra, hogy a szülő a gyerekével
foglalkozzon
o fontos az is, hogy a szülők elvárják a gyerektől a továbbtanulást
o személyes problémák megbeszélése nincs hatással
2. társadalmi tőke a családon kívül
- közösségi erőforrás mozgósíthatósága hoz létre társadalmi tőkét
- családok közti kapcsolatok zártsága a lényeges
- zártság indikátorai:
o költözések száma: költözéskor a család teljes korábbi releváns
kapcsolathálójamegszűnik
o iskola típusa: állami, egyházi vagy egyéb magániskolák → egyházi iskolákban a
legkisebb a kimaradás aránya a generációk közötti zártság magas foka miatt

- a társadalmi tőke közjószág jellege

- a létrehozott erőforrások nem csupán annak hasznosak, aki megteremtette őket →
optimálisnál kevesebbet fektetnek be társadalmi tőke létrehozásába
- legtöbb formája más tevékenységek melléktermékeként jön létre és szándékolatlanul
eltűnik
- közjószág jelleg → létrejöttének feltételei egyre ritkábban teljesülnek, ezért az
egymástkövető nemzedékek számára egyre kevesebb társadalmi tőke áll rendelkezésre
Pierre Bourdieu: Gazdasági tőke, kulturális tőke, társadalmi tőke

- tőkedefiníció
= anyagi vagy elsajátított formában felhalmozott munka – felhalmozáshoz időre van szükség
- a világ szabályszerűségének alapvető elve → megakadályozza a véletlent (l. rulett): cselekvő
számáranem lehet minden egyből lehetséges/lehetetlen
- fennmaradási tendencia: a tőke termelhet profitot, de újratermelheti saját magát is
- eloszlási struktúrája a társadalom belső struktúrájának felel meg
- társadalmi csereviszonyok nem merülnek ki az árucserében
→ a gyakorlat általános közgazdaságtanának nem elég a gazdasági tőkével számolnia, mivel a látszólag
megvásárolhatatlan dolgoknak is megvan a maguk ára – azért nehéz pénzre váltani
őket, mert éppen a gazdasági jelleg szándékának tagadásával jöttek létre
→ a tőkének különböző fajtái léteznek: előfordulásuk a felhasználhatóságuk területétől, illetve a
transzformációs költségek mértékétől függ
- tőkefajták:
o gazdasági tőke – közvetlenül pénzzé konvertálható – tulajdonjogban intézményesedik
o kulturális tőke – gazdasági tőkévé konvertálható – iskolai titulusokban intézményesedik
o társadalmi tőke – gazdasági tőkévé konvertálható – nemesi címekben intézményesedik

- kulturális tőke
- „forrás”: iskolai siker nem a veleszületett természetes képességekre vezethető vissza, hanem a különböző
osztályok által birtokolt kulturális tőkére – ez határozza meg, hogy a gyerekek milyen speciális profitot
érhetnek el az iskolai piacon
- emberi tőke közgazdászai:
- csak a pénzben kifejezhető/közvetlenül azzá konvertálható beruházásokra koncentrálnak
- nem tárják fel, hogy ennek milyen jelentőségek tulajdonítanak az egyes rétegek
- nem hozzák kapcsolatba az emberi tőkét a nevelési/reprodukciós stratégiákkal
o kulturális tőke transzmissziója a családban → a tehetség is kulturális tőkeberuházás
eredmények
o iskolai titulusok hozadéka is attól függ, hogy mennyi öröklött kulturális tőkével támasztják
alá
1. inkorporált kulturális tőke
- belsővé tételt feltételez – elsajátítási folyamat hosszú időt igényel
– személyes beruházást (lemondás, áldozatok)
- családi nevelést is számításba kell venni: oktatási piac igényeihez képest ez
jelenthetmegtakarított/elvesztegetett időt
- a személy tulajdonságává válik → nem elvehető, de nem is adható át gyorsan (↔ más tőkék)
- az elsajátítás módja (öntudatlanul/tudatosan) rajta hagyja a nyomát, meghatározza az értékét
- társadalmi átörökítés révén adható tovább, DE ez rejtetten történik – emiatt szimbolikusnak
tekintik(ami csak a piac azon területein jövedelmező, ahol a gazdasági tőke nem mozgósítható)
- nagy a különlegességi értéke → anyagi/szimbolikus profitok kiindulási alapjává válik
- a különlegességi érték tulajdonképpen abból adódik, hogy nem mindenki képes gyermekeit a
minimumszint fölött is taníttatni → kulturális tőke egyenlőtlen eloszlása → profitot lehet általa
elsajátítani/létre lehet hozni olyan mechanizmusokat, amelyek újratermelik a tőkét/egyenlőtlenséget
- szimbolikus hatékonysága átadásának logikájából ered: felhalmozása csak ott megy végbe időveszteség
nélkül, ahol a család elég kulturális tőkével rendelkezik
(→ legleplezettebb tőkeátörökítési forma, ami akkor is működik, ha az egyéb átörökítést
szankcionálják)
- a gazdasági és kulturális tőke közti kapcsolat = az idő, amit a család gazdasági
kényszerektől mentesen tud biztosítani az elsajátításhoz
2. objektivált kulturális tőke
- anyagi hordozók révén adható át, de használatához inkorporált kulturális tőkére van szükség
- kulturális javak feltételezik az anyagi elsajátításhoz szükséges gazdasági tőkét és a szimbolikus
elsajátításhozszükséges kulturális tőkét is
→ káder munkaerők speciális státusa: anyagi szempontból nem tulajdonosok, de egy speciális
tőkeforma birtoklásából húznak profitot
→ kulturális tőke tulajdonosainak kollektív hatalma növekszik – konkurens helyzetben vannak
agazdasági tőke tulajdonosaival
- objektivált kuturális tőke autonóm és koherens – nem korlátozódik a használók inkorporált
kulturálistőkéjére, de csak addig működik, amíg elsajátítják és eszközként használják (pl. nyelv)
3. intézményesült kulturális tőke
- inkorporált kulturális tőke biológiai korlátait hivatott kiküszöbölni objektiválás révén
→ iskolai titulusok a hordozó személyétől függetlenül garantálják a különbségek az
autodidakta/jogilagelismert kulturális tőke között
- titulus = kulturális kompetencia bizonyítéka, tartós/jogilag garantált konvencionális érték
- független a hordozó személyétől és attól a tőkétől is, amivel ténylegesen rendelkezik
o pl. concours – az utolsó sikeres vizsgázó és az első elutasított közötti minimális
eltéréstlényegi különbségként rögzíti
- elfogadtat/elismertet valamit – intézményes elismerést kölcsönöz az egyén által birtokolt
kulturálistőkének (teremtő mágia)
- viselői összehasonlíthatók/felcserélhetők
- gazdasági tőke és kulturális tőke váltóárfolyama: a végzettség megszerzéséhez szükséges pénzbeli érték;
a cím viselőinek kulturális értéke ahhoz a pénzbeli értékhez kapcsolódik, amit a munkaerőpiacon kapnak
(függa különlegességi értéktől)
- oktatás expanziója → diplomák inflációja – gazdasági és kulturális tőke közötti váltóárfolyam megváltozott

- társadalmi tőke
= aktuális/potenciális erőforrások, amelyek a kölcsönös ismertség/elismertség viszonyainak tartós
birtoklásából adódnak → csoporthoz való tartozás fontossága
- egyes tagok által birtokolt tőke valamennyiük számára hitelforrás
- társas kapcsolatok olyan csereviszonyok alapján léteznek, amelyek fenntartásához hozzájárulnak – ezek
társadalmilag is intézményesülhetnek: közös név felvétele, más intézményesülési aktusok → anyagi és
szimbolikus szempontok összekapcsolódása a csereviszonyokban
- egyéni társadalmi tőke függ – a kapcsolatháló kiterjedtségétől
– a kapcsolatok által birtokolt tőkétől (nem függetleníthető a tagok
gazdasági/kulturális tőkéjétől, de nem is redukálható le erre)
- csoporthoz való tartozásból származó profit lehet az ezt megteremtő szolidaritás alapja – pl. exkluzív
klubok) – kapcsolatháló létezése soha nem természetes/végleges → folyamatos intézményesítő
tevékenység:
- intézményesítési rítusok
o tartós/hasznos kapcsolatok létrehozása/újratermelése miatt szükséges
o lehet tudatos/öntudatlan
o alapulhat szubjektív érzésen/intézményes garanciákon (beavatottság)
- beavatottság légkörét állandó cserék termelik újjá
o ezek kölcsönös ismertséget/elismerést feltételeznek és eredményeznek
o egyúttal a újratermelik csoportot és annak határait is: minden új tag veszélyezteti a
csoporthatárokat, ezért a csoport feladata ellenőrizni a kapcsolatokat (l. mesalliance)
o léteznek a legitim kapcsolatokat lehetővé tevő/illegitimeket kizáró intézmények →
látszólagvéletlenül alkalmat/helyet/gyakorlatokat teremtenek a homogenitás megőrzésére
- a társadalmi tőke újratermeléséhez elengedhetetlen a folyamatos kapcsolattartás
- időbe és pénzbe kerül (gazdasági tőkét feltételez)
- szükséges hozzá bizonyos kompetencia is (felismerni/kihasználni a hasznos kapcsolatokat)
 → a társadalmi tőke felhalmozására felhasznált munka annál jövedelmezőbb, minél nagyobb a tőke
maga
– l. ismertség szerepe (pl. sztárok)
- delegáció – a képviselő kezében összpontosul a csoport teljes társadalmi tőkéje
→ olyan hatalmat biztosít neki, aminek semmi köze nincsen az illető személyes súlyához
- egyúttal az is a feladata, hogy megvédje a csoport tagjait
- szabályozni kell, hogy ki lehet jogosult a képviseletre, ellenkező esetben a csoport legitim
képviseletéértfolyó harc gátolhatja a csoport tőkéjét
+ meg kell akadályozni a társadalmi tőke céltól való elidegenítését is
- képviseleti logika: a csoportot a képviselővel azonosítják

- tőkeátalakulások
- a kulturális és társadalmi tőke gazdasági tőke révén érhető el, de az átalakítás minden esetben költséges –
pl. kötelezettség csak akkor vehető igénybe, ha a kapcsolat hosszabb ideje áll fen úgy, mintha
öncélú lenne

- gazdasági tőke a többi tőkefajta alapja, de azok nem vezethetők rá vissza teljes egészében – sajátos hatásuk
ugyanis csak akkor elérhető, ha elleplezik gazdasági alapjukat
(leküzdendő az ökonomizmus – minden redukálható a gazdaságra – és a
szemiologizmus – gazdasági alapokról való elfeledkezés – is)
- tőkefajták átváltásának általános értékalapja a munkaidő = tőke formájában felhalmozott munka +
átalakításhoz szükséges munka
o gazdasági tőke → társadalmi tőke: cserekapcsolat elveszti monetáris jellegét és megváltozik
a csereviszony értelme is; gazdasági szempontból ez pazarlás, mivel a befektetés csak idővel
térül meg és nem is biztosan
o gazdasági tőke → kulturális tőke: felhalmozáshoz idő kell és az, hogy a család tegye
lehetővéa munkaerőpiacra való későbbi kilépést; hozadéka hosszú távú és nem garantált
- tőkerekonverzió a tőke újratermelésének stratégiai alapja – annak függvényében használható, hogy
milyen azapadási arány/elrejthetőség
- a leplezés növeli az apadási arányt, főleg a generációk közötti tőkeújratermelésben
- tőkefajták látszólagos összeegyeztethetetlensége bizonytalanságot visz a tranzakciókba
o társadalmi tőke: fennáll a kötelezettségmegtagadás esélye
o kulturális tőke: átadásának nagy a kockázata + igényli az oktatási rendszer támogatását
(iskolai titulussá alakulás) → oktatási rendszer elvonhatja a családoktól a
hatalom/privilégiumok átadásának monopóliumát
- tőkeátadás: – reprodukciós
stratégia
– legitimációs stratégia
- minél inkább akadályozott a gazdasági tőke átadása, annál jellemzőbb a kulturális tőke formájában való
rejtett körforgalom – az oktatási rendszenek különleges szerepe van ebben miközben a kívánatos pozíciók
elérésére jogosító címek piaca egységesedik

Robert C. Ulin: Hagyományalkotás és reprezentáció mint kulturális tőke. A délnyugat-francia

borászat története

- a bordói bor példáján illusztrálja a hagyományalkotás folyamatát: a természetességre való

hivatkozás elfedi a bordói presztízsét kialakító gazdasági-társadalmi folyamatokat és hatalmi
viszonyokat
elméleti alapok:

- hagyomány ≠ időtálló szokások/ismeretek/gyakorlatok átadása és passzív átvétele – a

hagyomány mesterségesen kialakított képződmény, a múltról való
beszélés/autentikusság minden formája kitaláció (vö. Hobsbawm-Ranger)
- nem minden múltra vonatkozó diskurzus egyenértékű – a hagyományalkotás képes
elismerni/ feldolgozni a társadalmi egyenlőtlenségeket – a kultúra pozicionális (//
társadalmi osztály) ezért kapcsolódik össze a történeti/társadalmi feltételekkel és a
hatalmi mezőkkel
→ a hagyományalkotás nem autonóm folyamat, csak bizonyos csoportok számára adott a
hagyományalkotás lehetősége
- a francia borászati hagyomány kulturális termék, történetében fontos a politikai/gazdasági
szempontok közvetítése
- a borászati szakirodalom természetesként kezeli az autentikusságot/minőséget/ízlést –
természetesként tűnteti fel a borászok/borvidékek közötti különbségeket, holott azok
társadalmi-történeti feltételek eredményei, így kizárja a hierarchia változásának lehetőségét

a bordói hírnevét meghatározó gazdasági-társadalmi folyamatok

a bordói térnyerése
- 12. sz. előtt: bordeaux-i bortermés helyi fogyasztása, az északi borvidékek borait
exportálták
- 12–15. sz.: Aquitánia angol megszállása → Bordeaux-ban jelentős kikötő:
borkereskedelem kitűntetett szerepe, a belső vidékek borai hátrányos helyzetbe
kerülnek (adók, szabályozások)
→ bordói hírnevét nem természeti feltételeknek köszönheti, az angolok kiűzetése után
hírneve már elég nagy ahhoz, hogy elviselje a nehéz időket
- a bordói borok differenciálódása
- 17–18. sz.: spanyol/portugál olcsó borok megjelenése a piacon → a francia
bortermelés nem a mennyiség növelésével/árak leszorításával reagál: öreg tőkén
nevelt, elit grand crus borok megjelenése – csak a leggazdagabbak tudják termelni
→ szőlőtermelők/borok differenciálódásával csak az elit marad abban a pozícióban,
hogy létrehozza a borászati diskurzust/újratermelje a bortermelésre vonatkozó tudást

hagyományalkotás a politika és a retorika eszközeivel

1. politikai eszközök a borok státusának biztosításához

- 1855: borminősítő osztályozási rendszer – hierarchikus rendet hoz létre a
szőlőültetvények között: château minősítés a tulajdonos kitűntetett
státussal/kulturális tőkével ruházza fel – márkás borok piacképesebbek,
kereskedelmi előnyt biztosítanak → borhamisítás kialakulása: felveti az
autentikusság kérdését
- a bor jogi definíciójának megalkotása kiküszöböli a hamisítást + megerősíti a
bortermelő elit privilégiumait
o bor = természetes termék – autentikussága tekintetében elit konszenzus:
elleplezi annak társadalmi voltát (l. naturalizáció retorikai fogása)
 o a definíció elfogadásával az elit borok mértékadó státusát azok a gazdák is
újratermelik, akiket kiszorítottak az elitből – ha az emberek természetes
adottságnak és nem hagyományalkotásnak tekintik a bor minőségét,
fenntartjáka termelői borok közti egyenlőtlenséget
- 1920-30: apellation controlée állami szintű törvénykezése – bortermelés részletes
szabályozása, a borok autentikusságának/minőségének intézményes
alátámasztása
→ elit pozícióit erősíti/marginalizálja azokat, akik nem tudnak megfelelni a
követelményeknek

2. a hagyományalkotás retorikai eszközei

- naturalizáció: a bor természetes termékként való meghatározása magától
értetődővé tesz egy kitalált dolgot + összekapcsolja egy változatlan(ként
feltűntetett) múlttal → látszólag az ízlés/minőség meghatározása is természetes
kategóriák mentén alakul – pl. minőséget a termés csökkentése/érlelés biztosítja,
amit viszont csak az elit engedhet meg magának
- elit bor és arisztokrata múlt összekapcsolása, a kettő közti folytonosság
megteremtése a château márkanév segítségével – a kereskedő családok nemesi
címet és szőlőbirtokot vesznek, a birtokon château-t építenek (ami a jó bor és
azősi gyökerek szimbóluma)
o a bor és nemzeti örökség közti kitalált kapcsolat az elit szőlőbirtokosokat
kulturális tőkéhez juttatja → kereskedelmi siker megalapozza szerepüket a
borászati tudás termelésében (a bor és a château metonimikusan helyettesíti
az arisztokratikus kultúra egészét)
- a természet alkotta bor és a nemzeti kinccsé tett bor diskurzusa egymásra épül
ésegymást erősíti
- a château márka terjedésével a kisebb termelők és kereskedők is elismerik a
mimetikus diskurzus hitelességét/autentikusságra alapozó minőség- és
ízlésnormát
→ újratermelik az elit privilégiumait azzal, hogy az elit borokat utánozzák és
versengenek velük
DE a név/imázs megsokszorozódása a kereskedelemben nem ássa alá az ízlés
társadalmi különbségeit (valójában csak kevesen nem tudják megkülönböztetni a
grand crus borokat)
Alejandro Portes–Julia Sensenbrenner: Beágyazottság és bevándorlás: megjegyzések agazdasági
cselekvés társadalmi meghatározóiról

- bevándorlókra vonatkozó empirikus kutatási anyag alapján vizsgálják a beágyazottság és

társadalmi tőke jellemzőit, fogalmaznak meg hipotéziseket – a bevándorlók esetében az
odahaza szerzett képességek elértéktelenednek a befogadó ország munkaerőpiacán/általában
rosszul beszélik a nyelvet → sikerességük nagyban függ azoktól a struktúráktól, amelyeknek
részévé válnak, ezért erős beágyazottság jellemzi őket

elméleti kiindulópont:

- beágyazottság fogalma (Granovetter) jó kiindulópont a neoklasszikus

gazdaságszemlélet bírálatához, de nem alkalmas konkrét következtetések
levonására
→ pontosan meg kell határozni, hogy az egyéni célkövető viselkedést hogyan
befolyásolja a társadalmi struktúra
- társadalmi tőke (Bourdieu, Coleman) a beágyazottságnál pontosabb fogalom
o Coleman szerint a társadalmi struktúra aspektusa, ami megkönnyíti a cselekvést
a struktúrán belül – nem pontosítja, hogy ezen entitások mik és honnan
származnak; elfelejtkezik a strukturális aspektusok negatív következményeiről
– fogalom pontosításra szorul

társadalmi tőke definíciója

„cselekvésre irányuló elvárások egy közösségen belül, amelyek befolyásolják a csoport

tagjainak gazdasági céljait és célkövető tevékenységét még akkor is, ha ezek az
elvárások nem a gazdasági szférára irányulnak”
- szituációk sokaságát foglalja magába → gazdaságilag releváns elvárások típusai:
o értékintrojekció: a szocializáció során elsajátított imperatív értékek/erkölcsi
rend a gazdasági tranzakcióknak morális jelleget adnak – pl. weberi protestáns
etika (kötelességtudat)
- társadalmi tőke elsődleges forrása: arra ösztönöz, hogy ne csak a kapzsiság
irányítsa a viselkedést → a többiek számára is erőforrássá válik
o kölcsönös tranzakciók: csoporton belül szívességek/információ/megbecsülés
stb. cseréje – kölcsönösségen alapuló „váltók” – pl. Simmel csereelmélete
- elvárás az önérdekkövetés, de kölcsönösségen alapulva; leginkább hasonlít az
anyagi javak cseréjéhez
o korlátozott szolidaritás: bizonyos szituációkhoz kapcsolódik, amikor elvi alapon
jön létre csoportorientált viselkedés – pl. marxi osztályöntudat
- a szolidaritás alapja a közös nyomorúság ≈ vesztesek önvédelmi
csoportosulása, amelyben az egyéni érdekek összekapcsolódnak – ha elég erős,
a kölcsönös segítség normája/erőforrás lesz
o kikényszeríthető bizalom: csoporttagok jellembéli vágyaikat alárendelik a
csoport elvárásainak annak reményében, hogy a csoporttagság révén „hasznos
szolgálatokra”/piaci előnyre tesznek szert
- motiváció a hasznosság, de a cselekvő viselkedése az egész csoport
kapcsolathálójára irányul (jó hírnév, megbízhatóság)
- a korlátozott szolidaritás és a kikényszeríthető bizalom erős közösségi érzésen alapul –
jellemző a bevándorlókra („idegenség” érzése magyarázza) – ezekkel kapcsolatban
fogalmaznak meg hipotéziseket

hipotézisek:
A. korlátozott szolidaritás

- egy adott csoport tagjaiban bizonyos szituációkban felébred/megerősödik a „mi”-tudat

– az ebből adódó altruista viselkedés erőforrást jelent az egész csoport számára
o példa: jótékonysági akció a kolumbiai rendőrnek
- szolidaritást megteremtő tipikus helyzet a bevándorlókkal szembeni diszkrimináció
o pl: kínaiak – boldogulás egyetlen lehetősége, ha erősen összetartó
közösségekbe tömörülnek → vállalkozások növekedésének alapja (anyagi,
emberi erőforrás)
o a diszkrimináció teremthet korábban nem létező nemzeti érzést is: szicíliai
parasztok USA-ban olaszokká válnak
o diszkrimináció mértéke csoportonként eltérő lehet
→ 1. hipotézis: minél nagyobb a fenotipikus/kulturális különbség, annál nagyobb az
előítélet + minél kisebb a kilépés lehetősége, annál nagyobb a
csoportszolidaritás

- a csoportszolidaritásnak nagy szerepe van a vállalkozások beindításában: kezdőtőkét,

munkaerőt és fogyasztóbázist biztosít – a diszkrimináció felerősíti a csoportidentitást,
ami új társadalmi kötelékek/cselekvési formák kialakítására ösztönöz
- a diszkrimináció önmagában nem magyarázza a csoportok közti különbségeket –
fontos, hogy létezzen egy otthonról hozott kulturális repertoár, amit fel tudjanak
eleveníteni
o pl. német és orosz zsidók, kínai amerikaiak
o a kulturális gyakorlatok felelevenítése a befogadó társadalommal való
konfliktusból ered
o azok a közösségek, ahol a kollektív identitás elemei hiányoznak, identitásuk
elemeit a befogadó ország sztereotípiáiból kölcsönzik → identitásuk „amerikai
gyártmány”
- ha a csoport a hozott kulturális elemeket nem tudja használni → összezavarodás,
kétségbeesés
→ 2. hipotézis: a szituációból származó társadalmi tőke akkor a legerősebb, ha a
szolidaritás nem az azt létrehozó szituációkra korlátozódik, hanem
létrehozza a szituáció alternatív definícióit, ami a múltbeli
gyakorlatok/közös kultúra felelevenítésén alapul

B. kikényszeríthető bizalom
- a közösség belső szankcionáló képessége a döntő // Coleman: a struktúra zártságból
adódó megbízhatóság – nem erkölcsi kötelezettséget jelent, a bizalmat az egyén fölötti
kényszer hozza létre
- az etnikai közösségekben a jutalmak/szankciók általában nem gazdasági természetűek,
de vannak gazdasági következményeik: hozzáférést biztosítanak a csoport nyújtotta
erőforrásokhoz, ami szükséges a kisvállalkozások tőkéjének biztosításához
o klasszikus példa: rotációs hitelszövetkezetek
o dominikaiak NY-ban – közösségen kívül csak cselédmunkát tudnak vállalni,
belső hitelszervezetek közösségen belül keringő pénztőkét biztosítanak, súlyos
szankciók a nem fizetőknek
o kubaiak Miamiban – kubai bankárok fedezet nélkül adtak hitelt
menekülttársaiknak a ’60-as években, „jellemhitel” alapja az otthoni jó hírnév,
nem fizetőket a közösség kizárja, a boldogulásnak nincs más lehetősége –
korlátozott szolidaritás elégtelen: a ’73 után érkezett kubaiak kimaradnak
 belőle, mert nem ismerik őket
- tehát a kikényszeríthető bizalom a közösség jellemzőinek függvénye

- az etnikai közösségek ereje attól függ, hogy milyen erőforrásokat adnak a külső
társulási lehetőségek
→ 3. hipotézis: a kikényszeríthető bizalom egyenesen arányos a külső diszkrimináció
erősségével, fordítottan arányos a közösségen kívül elérhető ehetőségek
számával, amely révén az egyén megbecsülést/gazdasági sikert érhet el

- csoport erőforrásainak fel kell venni a versenyt a szélesebb társadalom elérhető

erőforrásaival – ellenkező esetben akkor sem tudják érvényesíteni normatív mintáikat,
ha erős a diszkrimináció
o pl. 2. generációs haitiak – afro-amerikai főáramba olvadnak be (nem tanulnak)
- közösségi szankciók ereje attól függ, hogy a csoport képes-e ellenőrizni
tagjait/nyilvánosság elé tudja-e tárni a devianciát – eszköz: fejlett kommunikáció,
nemzeti média
→ 4. hipotézis: minél jobban tud a közösség jutalmazni + minél fejlettebb akommunikációs
rendszere, annál nagyobb a kikényszeríthető bizalom ereje és annál több
társadalmi tőkét hoz létre

C. társadalmi beágyazottság negatív következményei

- túlzott szolidaritás meggátolhatja a sikeres vállalkozásokat – potyautas jelenség
következtében azok segélyszervezetté alakulnak
o pl. Bali, tradicionális (katolikus) vállalkozások
o vietnamiak Kaliforniában – gazdasági sikerhez meg kell tagadni a
csoporttagságot
- közösségi normák akadályozhatják az egyént a külső kultúra elsajátításában
o pl. kínai negyedek – városon belüli város zárt közössége erőforrás, de
korlátozza a külvilággal való kapcsolattartást és az egyéni szabadságot
(cenzúra, kényszerítés, mobilitás korlátozása)
→ 5. hipotézis: minél nagyobb társadalmi tőkét eredményez a korlátozott szolidaritás és a
közösségi ellenőrzés, annál korlátozottabb az egyéni kifejezés
lehetősége/annál több partikuláris követeléssel találkoznak a vállalkozók
(mobilitás határköltségei nagyok)

- létezik egyéni mobilitást akadályozó hatás is

o pl. haiti fiatalok – félelem attól, hogy a sikertörténetek aláássák a csoport
létezését megalapozó szolidaritást – wanabe, turnover: a kiemelkedés
lehetősége a származás elrejtése
- a közös balsorson alapuló szolidaritás olyan társadalmi tőkét hoz létre, amely elriaszt
a kiemelkedéstől → éket ver a közösség sikeres tagjai és a többiek közé – a
kiemelkedők a támogató közösség helyett „önbizalmukra” támaszkodnak, elfogadják a
főáram előítéleteit → lefelé nivelláló normák
- alap: csoport gazdasági/társadalmi alárendeltségét az elnyomás okozza – történetileg
helytálló, de káros az egyéni mobilitásra nézve
→ 6. hipotézis: minél tovább gátolják a csoport gazdasági mobilitását piacon kívüli
korlátozó eszközökkel, annál valószínűbb az olyan korlátozott szolidaritás
megjelenése, amely tagadja, hogy a piaci verseny révén lehetséges fejlődés,
és gátolja az ilyen irányú mobilitást
Robert D. Putnam: Egyedül tekézni: Amerika csökkenő társadalmi tőkéje

- kutatási téma: a társadalmi tőke trendjei Amerikában

elméleti kiindulópont

- a demokrácia életképessége összefügg a civil aktivitással: a civil szervezet

normái/hálózataibefolyásolják a közélet minőségét és a társadalmi intézmények
teljesítményét
- a társadalmi problémák megoldása valószínűbb a civil szempontból aktív közösségekben
- a sűrű személyközi/szervezeti kapcsolathálók nem anakronisztikusak, hanem erősítik
azultramodern iparágakat
o pl. K-Ázsia sikeres gazdaságai
- civil szövetkezés hagyományainak/azok hiánya meghatározza a kormányzat minőségét
o pl. Olaszország
- civil szerveződés ereje abban rejlik, hogy társadalmi tőkét termel – a civil szerveződésekben rejlő
hálózatok/normák/bizalom az, ami elősegíti a kölcsönösen előnyös kooperációt
→ társadalmi bizalom
kollektív cselekvés problémájának kiküszöbölése
együttműködés kulturális mintáinak kialakítása
„mi” tudat létrehozása

empirikus tendenciák:

1. politikai részvétel csökkenése csaknem minden mérőszám tekintetében +

lélektanieltávolodás – nem pusztán politikai okai vannak

2. a hagyományos (másodlagos) civil szervezetek tagságának csökkenése (forrás: General

Social Survey)
- egyházakhoz kapcsolódó szervezetek a legnépszerűbbek (ide lépnek be legtöbben) – az
amerikai társadalom sok szempontból kötődik a valláshoz, de a vallási érzület egyre inkább
személyes, és egyre kevésbé kapcsolódik intézményekhez
→ csökken a templomba járás
csökken az egyházhoz kapcsolódó szervezetek tagsága
- csökken a szakszervezeti tagság, a szülő-tanár szervezetek tagsága, a diákszervezetek
tagsága, az egyéb civil szervezetek (nőszövetségek, Cserkészfiúk Szövetsége, Vörös Kereszt
önkéntesei) tagsága
o zavarba ejtő tény: tekézés népszerűsége egyre nő – csökken azonban a teke-
szövetségek kereteiben való játék
→ nem a pályatulajdonos fennmaradásának problémája jelenti a legnagyobb veszélyt,
hanem az, hogy az egyedül tekézés következtében nem jön létre társadalmi tőke
ellen-tendenciák

a. új típusú civil szerveződések létrejötte (környezetvédők, feministák, nyugdíjasok

egyesületei) – tömeges tagság, amelyből nagyon kevesen aktívak → harmadlagos
szervezetek: a kapcsolat nem a tagok között jön létre, hanem a közös
szimbólumok/vezetők tartják össze a szervezetet → nincs szoros társadalmi
beágyazottsága, nem növeli a társadalmi bizalmat
b. non-profit szervezetek – nem feltétlenül másodlagos csoportok
c. önsegélyező csoportok – arra adnak lehetőséget, hogy az egyén mások jelenlétében
foglalkozzon saját magával → fontos társadalmi tőkeforma, de más, mint a
hagyományos csoportok által létrehozott tőke
 3. a társadalmi tőkét létrehozó informális kapcsolatok (családi és szomszédsági kötelékek)
jelentőségvesztése

4. társadalmi bizalom csökkenése minden iskolázottsági szint esetében

- a szervezeti tagság és a társadalmi tőke összefügg: azok, akik tagjai valamilyen
szervezetnekaktívabbak, több az informális kapcsolatuk, magasabb a bizalomszintjük
- a társadalmi bizalom és a civil szövetkezés szintje országonként is korrelál

a civil szövetkezést csökkentő tényezők

- nők munkavállalása → csökkenti a szervezetekben eltölthető időt

- mobilitás → szétrombolja a társadalmi beágyazottságot
- demográfiai átalakulások → kevesebb a házasságban élő, középosztálybeli szülő (ők a
legaktívabbak) + léptékek megnagyobbodása
- szabadidő technicizálódása → privatizálja/individualizálja a szórakozást

további kutatási teendők

- társadalmi tőke dimenzióinak rendszerezése (szervezet sűrűsége, hálózatok szerkezete)

- makroszociológiai ellenáramlatok hogyan keresztezik a leírt trendeket
- közösségi elkötelezettség hátrányainak vizsgálata
- politika hogyan ütközik össze a társadalmi tőkeképzéssel (társadalmi hálózatok/normák
lerombolása)
Fő kérdés: hogyan lehet mindezt visszafordítani???

Diego Gambetta: A maffia: a bizalomhiány ára

- az egyéni viselkedés racionalitása általános bizalomhiány és együttműködéshiány esetén

kollektívkatasztrófához vezet
- Dél-Olaszország: maffia olyan mechanizmus, amely erősíti a bizalomhiányt + tartós társadalmi
szerkezetet hoz létre: a közérdek nem a bizalom építése, hanem annak lerombolása

1. történelmi háttér (Pagden és Toqueville alapján)

- spanyol Habsburg uralom: divide et impera csaknem minden részstratégiáját alkalmazták
o pl. információ manipulálása, vallásos babonák, törvény előtti egyenlőség
lerombolása, vertikális függőség-rendszer a horizontális szolidaritás kárára, stb.
→ általános bizalomhiány kialakítása és szelektív kihasználása
- alattvalók alkalmazkodása – szervilis arisztokrácia, magánügy megelőzi a közügyet, felülről
kapott kedvezmények keresése, bűn/gyilkolás legitimmé válása
→ a spanyolok nem csak felhasználják a bizalomhiányt, hanem meg is tanítják egyes
alattvalóiknak → reakcióminta szétterjedése: maffia, camorra, ndrangheta
- maffia: helyzetet újratermelő mechanizmus legradikálisabb/legtökéletesebb formája →
egyensúlyi állapot: résztvevők nem éreznek ösztönzést a változtatásra

2. kialakulás okai és állandósult sajátosságok (Leopoldo Franchetti alapján)

- kialakulás okai:
- politikai bizalmatlanság: hiányzik az igazságszolgáltatás/jogalkalmazás megbízható és
hatékony rendszere → nem hisznek a törvény igazságosságában és védelmében
- gazdasági bizalmatlanság: szankciók kiszámíthatatlansága, szerződések bizonytalansága →
kereskedelem/ipar stagnálása, együttműködés személytelen formáinak ellenzése
o gazdasági elmaradottság + bizalmatlanság → nem normális verseny: nulla összegű
játszma
 - mobilitás lehetősége + politikai/gazdasági bizalomhiány → érdem a felülről jövő
kedvezmények elnyerése/azok elvitatása az egyenrangúaktól/minimális részük átadása
lefelé; társadalmi mobilitás (felemelkedés) eszközei a személyes kapcsolatok → szövetségek
és érdekcsoportok (szervezett bűnözés)
- maffia jellemzői:
- maffiózó imázs: nem egyéni bűnöző; olyan férfi, aki képes érvényesíteni a spanyolok által
lerombolt igazságszolgáltatást; a gyilkolás a védelemnyújtás képességének jele, ezért
tiszteletet érdemel
- maffia = védelem a bizalomhiánytól, ebből hoz létre nyereséges üzletet a kizárólagosságra
törekvés által
- fő tevékenysége: lehető legtöbb erőforrás feletti monopólium megszerzése – nem viseli el a
versenyt
→ fő bűncselekmény: erőszak alkalmazása az egyébként legális áruk feletti monopólium
megszerzésében
- a középosztállyal való összefonódás elkerülhetetlen: ugyanazokra a tulajdonságok
szükségesek, mint a normális polgári üzletmenetben (rend, előrelátás, óvatosság, ravaszság) →
tekintélyt biztosít neki
- kialakulása:
- kezdetben helyi monopóliumok bizonytalan/rendszertelen koalíciója → versengés kiöli a
kevésbé szervezett formációkat, de nem válik stabillá → turbulens egyensúly (belső
háborúskodások ellenére mindig újjáéled)

→ a bizalomhiány problémájára adott válasz egyénileg racionális, de közösségileg katasztrófa: a

bizalom magán- és nem társadalmi tőke forrása → bizalom pozíciófüggő árucikk (nulla összegű
játszma)

fenntartó mechanizmusok

- nem szándékos mechanizmusok:

- ellenzők elvándorolnak/meghúzódnak → növeli az alkalmazkodók számát/erősíti a rendszert
- állam: ellenséges viszonyulás, de szüksége van a maffia szavazatokat mozgósító képességére
→ legitimáció
o csak a totalitarizmus lenne képes a maffiát hatástalanítani
- a helyi struktúra erejéből adódó mechanizmusok: a maffia az együttműködést általában fenntartó
alapelemekre (kényszer, gazdasági és egyéb érdekek, értékracionalitás (omerta = érték), személyes
kapcsolatok) támaszkodik – főként a kényszerre és gazdasági érdekre
- az erőszak/azzal való hihető fenyegetés a maffiózó fő attribútuma (megalapozza a „jó hírét”)
– összekapcsolódik a többi mechanizmussal
o helyettesítő viszony – a hallgatás (omerta) kevesebb erőszakot eredményez; az
érdeklegyőzheti az erőszakot; a személyes kapcsolatok könnyebben működnek
együtt
o megerősítő viszony – az erőszak valószínűsége növeli a omertát; erős belső
érdekérvényesítés kifelé erőszakot szül
o ellentmondásos viszony – a túlzott erőszak megtöri az omertát
- az erőszak önmagában nem elég: összekapcsolódik a gazdasági érdekérvényesítéssel
o hálózaton belüli szolidaritás biztosíték az illegalitással együtt járó kockázat ellen
o hálózaton kívüli gazdasági kapcsolatok sokasága → korrupció
o gazdasági érdekérvényesítés lehet erőszakmentes is – pl. informális
bankrendszerekmagas kamatai

Példa: védelmi pénz szedés

- elkerült kár/megszerzett előny közti különbségtétel mesterséges – az erőszak és az áldozat

 érdekeegybeolvad: a maffiózó védelmet/bizalmat is biztosít
- bizalomhiány a gazdaságban → csalástól való félelem lehetetlenné teszi a cserét
→ a maffiózó közvetítőként lép fel: mindkét fél fizet neki a megbízható tranzakcióért – a vevő
a védelemért, az eladó azért, hogy létrejöhessen a csere
- a piacon a bizalom nem közjó:
a. eladók: a maffiózó csak korlátozott számú eladónak ad bizalmat – korlátozza a
versenyt,mert csak így tudja megőrizni a hatalmát a tranzakciók felett
- ellenkező esetben megjelennének a potyautasok, akik rontanák a reputációját
- a hatalom megtartásához fontos, hogy a maffiózó tevékenysége egyedileg
azonosíthatólegyen: a jó vásárt ő garantálja a vevőnek, nem az eladó becsületessége
→ a bizalom pozícionális áru: az eladó csak akkor veheti meg, ha a többiek nem
- az eladó ezért nem az áru minőségének javítására törekszik, hanem a maffiózó
kegyeinek elnyerésére
b. vevők: a maffiózó a vevőnek sem biztosít minden esetben bizalmat – így bizonyítja, hogy
közreműködése nélkül a csalás garantált
- a maffiózónak érdeke a bizalomhiány fenntartása, mert ez alapozza meg a hatalmát

↓↓↓
a maffiózó tehát nem csak bizalmat közvetít, de újra is termeli a bizalomhiányt
„szolgáltatásának” igénybevétele egyénileg racionális, de közösségi szempontból katasztrófa

Szöveggyűjtemény jegyzet
Polányi Károly
racionális cselekvés: eszközök megválasztása meghatározott célok vonatkozásában
formális ökonómia: olyan választási helyzetekre vonatkozik, amelyek az eszközök elégtelenségéből adódnak
– ritkasági posztulátum
 választást az elégtelenség diktálja
 feltétel: adva legyen az eszközök több, mint egyféle felhasználási módja és a célok rangsorolása
ökonómiai analízis: formális ökonómia piaci rendszerre való alkalmazása
 intézmények egyéni választása az összefüggő mozgások kiindulópontja
 a választás feltételei és következményei meghatározhatók az árak formájában
formális gazdaság: ritkasági szituációk által diktált választások sorozata
 ezt vezérlő szabályok egyetemes érvényűek
központi tervezésen alapuló gazdaságot nem lehet az ökonómiai analízissel vizsgálni
szubsztantív gazdaság: ember és a környezet köztikölcsönhatás intézményestett folyamata, amely a
szükségkielégítő anyagi eszközökkel való folyamatos ellátást biztosítja
folyamat: anyagi elemek mozgása
 elhelyezési mozgások: szállítás, termelés, javak rangsora a fogyasztói hasznosság alapján
 elsajátítási mozgások: javak forgalma (tranzakciók következménye, különböző személyek között) és
adminisztrációja (rendelkezések következménye, egyoldalú)
 elemek biológiai, mechanikai és pszichológiai kölcsönhatása
intézményesítés egységet és stabilitást ad
gazdaságon kívüli intézmények bevonása pl. vallás, kormányzat
Reciprocitás, redisztribúció, árucsere
gazdaság részei kölcsönös összefüggésre lépnek és újratermelődnek – integrációs formák biztosítják:
elkülönítik egymástól a gazdaság szintjeit és szektorait
reciprocitás: a szimmetrikus csoportosulások kölcsönösen megfelelő pontjai közti mozgás
redisztribúció: egy központ felé irányuló, majd e központból kiinduló elsajátítási mozgások, kisebb csoportra
is alkalmazható pl. háztartás
csere: oda-vissza mozgások, árszabályozó piacokra van szükség
az integratív hatás meghatározott intézményes berendezkedések jelenlétén alapul
Thurnwald: interperszonális szinten megnyilvánuló reciprok viselkedés és szimmetrikus csoportosulások
közti összefüggés
Bronislaw: a reciprok jelenségek mindenhol összefüggésben vannak az alapul szolgáló társadalmi szervezet
szimmetrikus formáival
reciprokatív gazdasági viszony kialakítása: alcsoportokra kell oszlani v. megosztják a munka terhét v. rögzített
egyenértékek cseréje
a reciprocitás képes alárendelt módszerként alkalmazni a redisztribúciót és árucserét
redisztribúció okai: talaj és éghajlat különbségei, időbeli eltérések, csak a munkamegosztás biztosít
eredményt, társadalmi ideálok által kitűzött célok
minél zártabb az átfogó egység, annál változatosabb lesz a belső tagozódás – Platón: 5040 állampolgár kell
csere 3 fajtája:
 személyek közti térbeli helyzetcsere: operacionális csere
 elsajátítási mozgás, melynek arányai eleve meghatározottak: decizionált csere
 elsajátítási mozgás, melynek arányai alku függvényei: integratív csere – nem a piaci mechanizmus
integrálja
integrációs forma dominanciája: mennyire fogja át a földet és a munkát a társadalomban
 primitív társadalom: a földet és a munkát a rokonság szálai integrálják
 feudális társadalom: hűbéri kötelékek határoznak
 árasztásos mezőgazdaságon alapuló: egyházi vagy világi hatalom osztotta fel

Mark Granovetter
Az emberi cselekvés alul- és túlszocializált felfogásai
Hirschman: a kompetitív piacok szereplői árelfogadóak és ezért helyettesíthetők egymással
túlszocializált: az emberek olyan szokásokkal, habitussal, vagy normákkal rendelkeznek, amelyeket
automatikusan és feltétel nélkül követnek
alulszocializált: az atomizáltság az önérdek egysíkú követéséből fakad
Beágyazottság fogalmak és program
egyéni gazdasági cselekvés: egyének által megalapított szükségletek kielégítésére irányuló cselekvés
szűkösség közepette
gazdasági eredmények: egyéni cselekvések szabályszerű következményei
gazdasági intézmények: összetetteb cselekvések, szilárdság benyomása, tárgyiasulnak
időbeliség leegyszerűsítése:
  az emberek minden új kapcsolatba magukkal hurcolják korábbi interakcióikat
 képesek vagyunk hosszú időre elraktározni múltbéli kapcsolataink részleteit
Beágyazottság és egyéni gazdasági cselekvés
magas hálózati sűrűség
 hírek gyorsan terjednek
 hatékonyabban hoznak létre olyan normatív, szimbolikus és kulturális struktúrákat, amelyek
befolyásolják a viselkedésünket
 megakadályozzák v. előidézik a normaszegést
Beágyazottság és gazdasági eredmények
részvénypiacon miért nem teljesül az egyensúlyelmélet?: a csoportméret növekedésével nem tartott lépést
a személyes kereskedelmi kapcsolatok számának növekedése
sokféle árat befolyásol az, hogy a tranzakciók nem elkülönült piacokon zajlanak, hanem egymást régóta
ismerő kereskedők között – ragadós ár – ezután mennyiségi kiigazításokat kel tenni
az előléptetésre alkalmas munkás személye függ a munkások és munkaadók kommunikációs hálójának
történetétől és szerkezetétől
Beágyazottság és gazdasági intézmények
sikeres vállalatok pl. külföldön élő kínaiak
 alacsonyabb költség, nagyobb bizalom
 a társadalmi struktúra lehetetlenné teszi a bűntény elhallgatását
 követelésekkel rendelkező rokonok száma alacsony
nagyobb a valószínűsége egy nagy mértékben koncentrált szerkezetnek ott, ahol a termékek alkalmasak piaci
hatalom létrehozására
Következtetések
gazdaságszociológiai program célja: olyan elmélet kidolgozása, amely összhangban van az esetlegességnek
azzal a magas fokával, amely a gazdasági intézmények valóságos megformálása során működik

Max Weber
újkori kapitalizmus előfeltétele: a racionális tőkeelszámolás, mint norma érvényesüljön a mindennapi
szükségletek kielégítésével foglalkozó valamennyi nagyvállalkozás esetében
tradicionalizmust két körülmény fokozhatja:
 anyagi érdekek
 mágikus sztereotípiák
aszketikus protestáns közösségekben az erkölcsi alkalmasságot az üzleti tisztességgel azonosították

Joseph A. Schumpeter
fejlődés: a folyamat pályájának spontán, lökésszerű megváltozása, az egyensúly zavara, amely egyszer és
mindenkorra módosítja, áthelyezi a korábbi egyensúlyi helyzetet
folytonossághiány: az új kombinációk új vállalatokban testesülnek meg, nem a régiekből fejlődnek ki, hanem
azok mellé lépnek
Jon Elster
kényszerítés: egy nemkívánatos gyakorlatot költségesebbé kíván tenni azoknak, akik kísértést érezhetnek rá
 közintézmények használják leginkább pl. állami bevételek növelése
 a magánintézmények kizárással fenyegetésként alkalmazzák
ösztönzés: kívánatos viselkedést teszi kevésbé költségessé
lehetőség adás: a szerződéskötés lehetővé teszi az embereknek olyan kötelező érvényű ígéretek megtételét,
amelyek máskülönben nem lennének hitelesek
korlátozás: alkotmány egyben lehetőséget is teremt
 arra kényszeríti az embereket, hogy kétszer is meggondolják, mielőtt megváltoztatják
alkukontextus megváltoztatása: stratégiai cselekvéssel befolyásolják a helyzetet
kooperáció: állandó haszon és csökkenő költség
 nem kooperálóknak magas bírság – kooperálók járnak jobban
 alacsony bírság – egyensúlyi helyzet
 erős ösztönzés – kooperáció domináns
 gyenge ösztönzés – egyensúlyi helyzet
népakarat ellentmondásos
 többségi szavazás figyelmen kívül hagyja a preferenciák intenzitását
az egyének önérdeke eltorzíthatja az intézményi döntést – korrupció
intézményi tervezés: jutalmat adnak, hogy az önérdek egybeessen a vállalatéval
az intézmények nem szilárdan összetartó entitások

Mancur Olson
közös célokban osztozó csoportok: az egyéni áldozatok nyomán keletkező előnyökből a csoport minden
egyes tagja részesedik
minden lobbyszervezet pl. szakszervezet, amelynek általános változást sikerül elérnie a jogszabályokban vagy
szabályozásban, közös jószágot nyújt
 ha csak önkéntes és racionális egyéni cselekvés lenne, akkor nem jönnének létre érdekcsoportok
vagy kartellek
 a szakszervezeteket részben negatív szelektív ösztönzőkkel tartják fenn pl. sztrájkőrség
 a lobbyszervezet, politikai hatalom és üzleti intézmények szimbiózisa – pozitív szelektív ösztönzőket
generálhat
a heterogén csoport tagjai valószínűleg nem fognak egyetérteni, hogy melyik kollektív jószág megszerzésére
törekedjenek és abban sem, hogy ebből mennyit akarnak – többletköltség

Albert Hirschman
kivonulás:
 rugalmatlan kereslet: a bevételi veszteségek kicsik, a vállalat nem érzékeli
 túl rugalmas kereslet: a vállalat megszűnik mire érzékelhetné
tiltakozás: megpróbáljak megváltoztatni a szervezet tevékenységét, célkitűzéseit, kibocsátását
 fejlődő országokban gyakoribb
James S. Coleman
cselekvés 2 felfogása:
 normák, szabályok és kötelezettségek irányítják – hibák:
­ nem a cselekvőt tekinti a cselekvés motorjának
 önérdekkövetés- hibák:
­ a tapasztalati valósággal áll ellentétben
F-kapcsolatok (Ben-Porath): család, barátok, vállalatok
Társadalmi tőke
társadalmi tőke: cselekvő számára elérhető erőforrások egyik meghatározott típusa
különböző entitások csoportja, két közös vonás: valamilyen társadalmi struktúra aspektusa, megkönnyíti a
cselekvők bizonyos cselekedeteit
termelő: lehetővé teszi máskülönben elérhető célok megvalósítását
nem teljesen helyettesíthető
Társadalmi tőke formái
Kötelezettségek, elvárások és struktúra megbízhatósága
szívesség viszonzása: egyik félben elvárást, másikban kötelezettséget ébreszt
 ezt fel lehet fogni váltóként – hasonlóság a pénztőkével
két tényezőtől függ: társadalmi környezet megbízhatósága, fennálló kötelezettségek tényleges mértéke
a társadalmi struktúrák között létrejövő különbségek okai: rászorultság mértéke, más segélyforrások, jólét
foka, segítségkérésre és segítségnyújtásra való hajlandóság, társadalmi kapcsolathálók zártsága, társadalmi
érintkezések logisztikája
Információs csatornák
információszerzés módja: társadalmi kapcsolatok kihasználása
Normák és hatékony szankciók
ha egy norma fennáll és hatékony, akkor a TT erőteljes
előíró norma: az egyén önérdekét háttérbe szorítva cselekedjen a közösség érdekében
lehet belső-külső, ösztönző-elítélő
A társadalmi kapcsolathálók zártsága
hatékony normák alapja
generációk közötti zártság: normák, amiket a szülők kényszerítenek a gyerekre
 a szülők jóban vannak gyerekeik barátainak szüleivel
 szankciók irányítják a viselkedést
társadalmi struktúrák megbízhatóságának alapja: lehetővé teszi a kötelezettségek és elvárások
megsokszorozódását
Kisajátítható társadalmi szervezetek
önkéntes szervezetek
multiplex viszony: a személyek több kontextusban is kapcsolatban állnak
lehetővé teszi, hogy az egyik viszonyban létrejött erőforrást más viszonyokban is felhasználhassák
Társadalmi tőke a családban
családi háttér: emberi tőke, pénzügyi tőke, társadalmi tőke (szülők és gyerek közti viszony)
családon belüli társadalmi tőke hiánya: iskolából való kimaradás, függ a gyerekek számától
TT másik indikátora: anya elvárja-e, hogy a gyerek egyetemre menjen
Társadalmi tőke családon kívül
szülők közötti társadalmi kapcsolatok, kapcsolatrendszer zártsága, szülők és közösségi intézmények közötti
kapcsolat
generációk közötti zártság indikátora: hányszor váltott iskolát a gyerek költözés miatt – szociális kapcsolatok
mindig megszakadnak
további indikátor: iskolák közötti különbség
vallási iskolákban multiplex viszony
Társadalmi tőke közjószág jellege
más családok döntése miatti költség meghaladja a hasznot
a család saját döntésének haszna meghaladja a költséget
közjószág jelleg hatása: egymást követő nemzedékekben egyre kevesebb társadalmi tőke áll majd
rendelkezésre
lehetséges megoldás: a formális szervezeteket fel kell váltani önkéntes és spontán társadalmi szervezeteknek

Pierre Bourdieu
fennmaradási tendencia: a tőke termelhet profitot és önmagát is reprodukálhatja, növelheti
gazdasági tőke: közvetlenül pénzzé konvertálható, tulajdonjogi formában történő intézményesedésre
hajlamos
Kulturális tőke
bizonyos feltételek mellett gazdasági tőkévé konvertálható, iskolai végzettségi titulusok formájában történő
intézményesedésre hajlamos
a művelődési tevékenység képzési hozadéka és az iskolai végzettségi titulusok gazdasági és társadalmi
hozadéka attól a kulturális tőkétől függ, amelyet a család előzőleg beinvesztált – ezt figyelmen kívül hagyják
Inkorporált kulturális tőke
 képviseleti elv kizárt
 lemondással, kudarcokkal jár
 első elsajátítás nyomot hagy rajta, meghatározza a mindenkori értékét
 szimbolikus: továbbadásának és átörökítésének társadalmi feltételei rejtettebbek
Objektivált kulturális tőke
 a termelési eszköz birtokosa vagy maga rendelkezik a szükséges inkorporált tőkével vagy azt a saját
szolgálatába tudja állítani
 saját törvényeit követi, amik függetlenek az egyéni akarattól – nem korlátozható egyes cselekvő
személyek inkorporált kulturális tőkéjére
Intézményesült kulturális tőke
Társadalmi tőke
összekapcsolódnak az anyagi és szimbolikus szempontok
intézményesítési rítus: anyagi és szimbolikus profitot hozó, tartós és hasznos kapcsolatok létrehozása és
újratermelése érdekében
kötelezettségek alapulhatnak szubjektív érzéseken vagy intézményesített garanciákon
beavatottság: állandó cserékkel termelik újjá
 feltételek: kölcsönös ismertség és elismerés
a társadalmi tőke felhalmozásához és fenntartásához szükséges munka annál jövedelmezőbb, minél nagyobb
maga a tőke
delegáció: lehetővé teszi, hogy egy vagy néhány személy kezében összpontosuljon az összes társadalmi tőke,
amely alapján a csoport létezik
 diffúz delegáció: a nagyok kényszerülnek arra, hogy védelmezzék a jelentéktelenebbeket
 intézményesített delegáció: körülhatárolja a felelősséget, mandátumtulajdonosokat hatalmaz fel
szabályozni kell, hogy ki lehet tag, és ki képviselhet
Tőkeátalakulások
ökonomizmus figyelmen kívül hagyja a gazdasági tőkén kívüli tőkefajták hatékonyságát
szemiologizmus figyelmen kívül hagyja a gazdaságtanra való általános visszavezethetőséget
energiamegmaradás elve: adott területen elért nyereséget egy másik terület költségeivel fedezik
apadási kockázat és leplezési költség ellentétes előjelű
elsajátítás önkényes jellege megnyilvánul
Robert C. Ulin
bor természetes termékként való megalkotása: naturalizáljuk azt, ami valójában társadalmi, kulturális és
történeti
ízlés és minőség: alacsonyabb terméshozam és hosszabb érlelés esetén a jó
elitborok és francia magaskultúra összefonódik
chateau szabályozása után kistermelőknek nem sikerült a földtulajdon koncentrációja
vélekedés: több birtokról származó szőlőből nem állítható elő jó minőségű bor

Alejandro Portes – Julia Sensenbrenner

Coleman elméletének gyengeségei:
 kihagyja, hogy kik a társadalmi entitások és honnan származnak
 kizárólag pozitív perspektívából szemléli
Értékintrojekció
 arra ösztönzi az egyéneket, hogy viselkedésüket ne csak a kapzsiság irányítsa – később erőforrássá
válik
Kölcsönös tranzakciók
 másoknak tett szívességeken és kölcsönösség elvén alapuló váltók felhalmozódása
 az egyén kövesse az önös céljait
 tranzakciók során megfoghatatlan társadalmi javakat cserélnek
Korlátozott szolidaritás
 belső szolidaritás – kollektív érzés
 közös nehézségben részesülő emberek helyzetükre adott válasza
Kikényszeríthető bizalom
 egyes tagok megfelelnek a csoportvárakozásoknak
  motiváló erő a hasznos szolgálatok reménye
Korlátozott szolidaritás - bevándorlás
valamilyen egyén által elfogadott erkölcsi parancson alapul
közös balsorsból születő szolidaritás – klánosodás, bevándorlók közösségeket hoztak létre
konfliktus erőssége: mekkora a bevándorlók szülőhazája és a befogadó társadalom közti nyelvi és kulturális
távolság, és hogy külsőre mennyire különböznek
összetartó etnikai közösség: termékek felvevő piaca, alacsony bérű munkaerő tárháza
előítélet velük szemben, de gazdag kulturális örökség – ki tudták alakítani a szolidaritást
Kikényszeríthető bizalom - bevándorlás
büntetéstől való félelem vagy jutalom reményében cselekednek
dominikaiak: vállalkozások, befektetések, kimenekített tőke, megtakarítások
kubaiak: bankárok lettek, kisösszegű hiteleket nyújtottak – jellemhitel: nincs fedezet
Közösségi erőforrások
 az etnikai közösség ereje meggyengül, ha a tagok számára értékes erőforrásokat nyújtanak a
csoporton kívüliekkel való társulások
 közösségi szankciók hatékonysága attól függ, hogy a csoport ellenőrizni tudja-e a tagjait, és a
nyilvánosság elé tudja-e tárni a deviáns tagjait
Negatív hatások
Szolidaritás költségei: a csoportban a potyautasok követeléseket kényszeríthetnek a sikeres tagokra
Szabadság korlátai: külső kultúra befogadásának korlátozása
Nivellálódási kényszerek: egyéni mobilitás érdekében tett erőfeszítések ellen irányul
 azon a félelmen alapul, hogy a sikeres tagok kiválása aláásná a szolidaritást
 wannabe: megpróbálnak kiemelkedni a jelenlegi helyzetükből, puerto-ricó-i megfelelője turnover

Robert D. Putnam
Amerikát civil országnak tartják
a közélet minőségét és a társadalmi intézmények teljesítményét erőteljesen befolyásolják a civil
szövetkezések normái és hálózatai
civil szervezetek ösztönzik a társadalmi bizalom kialakulását

ZH KÉRDÉSEK (nem biztos, hogy jó válaszok)

RÉGI ZH KÉRDÉSEK:
1. Bourdieu szerint a társadalmi tőke nagysága függ a kapcsolatok hálójának kiterjedésétől, de nem
függ azon tőke nagyságától, melyet azok birtokolnak, akikkel az egyén kapcsolatban áll.HAMIS
2. Bourdieu szerint az intézményesített kulturális tőke kulturális kompetencia bizonyítéka, amely
tulajdonosának tartós és jogilag garantált értéket biztosít. IGAZ
3. Bourdieu szerint a tőkeátruházás során szerepet kapó két tényező, az apadási kockázat és a
leplezési költség ellenkező előjelű. IGAZ
4. Coleman szerint a társadalmi tőke a személyek közötti viszonyokban ölt testet, nem lelhető fel sem
magukban a cselekvőkben, sem a termelés anyagi eszközeiben. IGAZ
5. Coleman szerint a kötelezettségek és elvárások olyan társadalmi tőkét jelentenek, amelyek
nagysága két tényezőtől függ: a társadalmi környezet megbízhatóságától és a kötelezettségek
 tényleges mértékétől. IGAZ
6. Coleman szerint a társadalmi tőkét korlátozza a társadalmi struktúra zártsága. HAMIS
7. Portes és Sensenbrenner szerint a társadalmi tőke cselekvésre irányuló elvárások egy
közösségen belül, amelyek befolyásolják a csoport gazdasági céljait és célkövető magatartását,
még akkor is, ha ezek az elvárások NEM a gazdasági szférára irányulnak. IGAZ

8. Portes és Sensenbrenner szerint a korlátozott szolidaritás szituációs reaktív érzések alapján

működik. IGAZ
9. Ulin szerint a bordeaux-i borok magas presztízsüket kizárólag a régió kivételes természeti
adottságainak köszönhetik. HAMIS
10. Putman a jelenlegi amerikai társadalmi bomlás egyik bizonyítékát a szervezett tekeszövetségek
taglétszámának csökkenésében találta. IGAZ
11. Putman szerint az informális társadalmi tőke egyik formája a szomszédsági kapcsolatokban
testesül meg. IGAZ
12. A társadalmi tőke Putman által tárgyalt formái korrelálnak az egyének szintjén, de nem áll fenn
ez az összefüggés az országok szintjén. HAMIS

13. Gambetta szerint a maffia fennmaradása részben a demokratikus államhoz, annak tömeges
szavazatigényéhez köthető. IGAZ
14. Gambetta szerint a maffia azokon a helyeken jelent meg, ahol a társadalmi mobilitás különböző
okokból nem lehetséges. HAMIS
15. Bourdeiu szerint a.............. különösen a nemesi címek formájában történő intézményesülésre
hajlamos.

1. a kulturális
2. a gazdasági
3. az emberi
4. a társadalmi
16. Bourdieu szerint a tőkében egyfajta ............. rejlik; ugyanúgy termelhet profitot, mint ahogyan
önmagát is reprodukálhatja vagy növelheti.
1. csökkenő tendencia
2. elkopási tendencia
3. fennmaradási tendencia
4. tehetetlenség
17. Bourdieu elméletében ............. tőke átadása igen hosszú idő alatt és a tőkefajták közül a
legleplezettebb formában történik.

1. az inkorporált kulturális
2. az objektivált kulturális
3. az intézményesült társadalmi
4. a gazdasági

18. Bourdieu szerint az objektivált kulturális tőke élvezetéhez vagy használatához .............. tőke
szükséges.

1. emberi
2. inkorporált kulturális
3. intézményesített kulturális
4. társadalmi
19. Coleman szerint a társadalmi tőkét .............. definiálja.
1. típusa
2. funkciójaPortes és
3. aspektusa
4. struktúrája
20. Coleman szerint ............. az egyén által elsajátított készségekben és tudásban ölt testet.
1. a kulturális tőke
 2. az intézményesült kulturális tőke
3. a társadalmi tőke
4. az emberi tőke
21. Coleman szerint a társadalmi tőke.......lehet.
1. csak klubjószág
2. csak magánjószág
3. csak közjószág
4. magán- és közjószág is
22. Coleman szerint a családon kívüli társadalmi tőke lényegében ..... ölt testet.
1. az iskolai kimaradásban
2. a tanulók iskolai teljesítményében
3. a tanulók és a tanárok közti kapcsolatban
4. a tanulók szülei közötti kapcsolatban
23. Portes és Sensenbrenner négy társadalmi tőketípusának az egyike ......
1. a humán tőke
2. az értékintrojekció
3. a korlátozott tranzakciók
4. a kölcsönös szolidaritás
24. Portes és Sensenbrenner szerint minél kisebb a befogadó társadalomból való kilépés
lehetősége, annál .....
1. erősebb a bizalom a bevándorló csoport tagjai körében
2. gyengébb a bizalom a bevándorló csoport tagjai körében
3. erősebb a szolidaritás érzése a bevándorló csoport tagjai körében
4. gyengébb a szolidaritás érzése
25. Portes és Sensenbrenner által a társadalmi tőke egyik negatív hatásaként említett közösségi
szolidaritás ......
1. a közösség által az egyénnel szemben támasztott túlzott kötelezettségekre és
elvárásokra vonatkozik
2. az egyén külső kapcsolatait korlátozza
3. az egyéni mobilitás érdekében tett erőfeszítések ellen irányul
4. a kulturális repertoár megőrzését gátolja
26. Ulin szerint a borászati hagyomány tudatos megalkotása végső soron ......
1. a legkisebb termelőknek kedvezett leginkább
2. gazdasági tőkéhez juttatta a bortermelő nagybirtokos elitet
3. Kiegyenlítette a gazdasági különbségeket
4. Mindenkit optimális helyzetbe hozott

27. Ulin elméletében a bordeaux-i bortermelő elit naturalizáló törekvése azt jelenti, hogy ......
1. Társadalmivá akarják tenni azt, amit természettől adott
2. Természetivé akarják tenni azt, ami valójában társadalmi termék
3. Természetes alapanyagokat használnak fel
4. Próbálják védeni a természeti környezetet
28. Putman szerint a harmadlagos szervezetkre jellemző, hogy a tagok .....
1. Száma csökkenő tendenciát mutat
2. Között kevesebb az interakció, kisebb a beágyazottság
3. Között sűrűbb az interakció, nagyobb a beágyazottság
4. Között több az elköteleződés, sok a kötelezettség
29. Putman a társadalmi tőke csökkenésére vonatkozó magyarázatok egyikeként az „átültetés” –
hipotézist ismertette, eszerint .....
1. a növekvő mobilitás növeli az esélyegyenlőséget
2. a mobilitás növeli az új kapcsolatok építéséhez szükséges készségek kialakulását
3. A mobilitás olyan, mint a szobanövényeknél a gyakori átültetés: csökkenti a
társadalmi meggyökeresedettséget
4. A mobilitás olyan mint az iskolában a gyakori átültetés: csökkenti a társadalmi
feszültségeket
30. Putman szerint a mélyreható technikai forradalom .....
A. Megkönnyítette a kapcsolattartást és -építést, ezáltal hozzájárult a társadalmi tőke
növekedéséhez
B. Individualizálta a szabadidő- felhasználást, ezáltal felszámolta a társadalmi tőke-képződés sok
lehetőségét.
C. Érintetlenül hagyta a társadalmi viszonyokat
D. Hozzájárult a társadalom demokratizálódásához
31. Gambetta szerint a maffiával való együttműködést motiváló tényezők közül ....... NEM
játszanak szerepet a maffia fennmaradásában.

. A morális elvek
A. A rokoni / baráti kapcsolatok
B. Kölcsönös gazdasági érdekek
C. Erőszak és/ vele való hihető fenyegetés
32. Gambetta szerint az a megoldás, amelyet a maffia nyújt a bizalom problémájára, ......
. Mind egyénileg és a közösséget tekintve irracionális

A. Egyénileg és közösség szempontjából is racionális

B. Egyénileg racionális, a kollektíva szempontjából katasztrofális
C. egyénileg katasztrofális, kollektívának racionális
33. Bourdieu szerint az anyagi tőke segítségével lényegében minden jószág és szolgáltatás
azonnal, másodlagos költség nélkül megvásárolható. HAMIS
34. Bourdieu szerint az objektivált kulturális tőke materiálisan, anyagi hordozók (például írások,
festmények, műemlékek, hangszerek) révén nem adható át. HAMIS
35. Bourdieu szerint a tőkeátruházás során szerepet kapó két tényező, az apadási kockázat és a
leplezési költség azonos előjelű. HAMIS
36. Coleman szerint a célokat követő szervezetek is rendelkezhetnek társadalmi tőkével. IGAZ
37. Coleman szerint a társadalmi tőkét funkciója definiálja. IGAZ
38. Coleman szerint a családon belüli társadalmi tőke részben attól függ, hogy a felnőttek mennyi
figyelmet fordítanak a gyerekekre. IGAZ
39. Portes és Sensenbrenner szerint a társadalmi tőke cselekvésére irányuló elvárások egy
közösségen belül, amelyek befolyásolják a csoport gazdasági céljait és célkövető magatartását, de
csak akkor, ha ezek az elvárások a gazdasági szférára irányulnak. HAMIS
40. Portes és Sensenbrenner szerint a tásadalmi tőke cselekvésre irányuló elvárások egy
közösségen belül, amelyek befolyásolják a csoport gazdasági céljait és a célkövető magatartását, még
akkor is, ha ezek az elvárások nem a gazdasági szférára irányulnak. IGAZ

41. Portes és Sensenbrenner elmélete szerint az értékintrojekció a gazdasági tranzakciók

instrumentális jellegét hangsúlyozza. HAMIS
42. Ulin szerint a chateau építészeti modellje szimbolikus kapcsolatot hozott létre az arisztokrácia
és a minőségi bor között. IGAZ
43. A társadalmi tőke Putman által tárgyalt formái korrelálnak az egyének és az országok szintjén
is. IGAZ
44. Putman szerint a mobilitás hozzájárul a társadalmi tőke termelődéséhez. HAMIS
45. Putman szerint a harmadlagos szerveződésekre jellemző az erőteljes társadalmi
beágyazottság és a sok interakció, így a társadalmi tőke-képződés tekintetében a hagyományos civil
szervezetekkel azonos kategóriába tartozik. HAMIS

46. Gambetta szerint bizalomhiányos környezetben az eladó és a vevő racionálisan dönt, ha

igénybe veszi a maffia által nyújtott szolgáltatásokat. IGAZ
47. Gambetta szerint a maffia azokon a helyeken jelent meg, ahol a társadalmi mobilitás
különböző okokból lehetséges. IGAZ
48. Bourdieu szerint a ....... különösen az iskolai végzettségi titulusok formájában történő
intézményesülésre hajlamos.
. kulturális

A. gazdasági
B. ?
C. ?

49. Bourdieu szerint az inkorporált kulturális tőke felhalmozását egy ...... folyamat előzi meg.
A. Elhelyezési
B. Elsajátítási
C. Tájékozódási
D. Fogyasztási
50. Bourdieu szerint az iskolai siker...... függ.
. A tanuló természetes képességeitől

A. A tanuló családjában elérhető emberi tőkétől

B. A tanuló családjában elérhető kulturális tőkétől
C. A tanulók közötti kapcsolatokban rejlő társadalmi tőkétől.
51. Bourdieu szerint........ tőke az összes többi tőkefajta alapja.
. A kulturális

A. A gazdasági
B. Az emberi
C. a Társadalmi
52. Coleman szerint a társadalmi tőke alapvető formái a kötelezettségek és (?) csatornák és ....
. Kisajátítható szervezetek

A. A normák és hatékony szankciók

B. A társadalmi struktúra
C. ?
53. Coleman szerint az egyének több társadalmi tőkével rendelkeznek azokban a társadalmi
struktúrákban, amelyekben a teljesítetlen kötelezettségek szintje bármely időpontban....
. Alacsony

A. Közepes szintű
B. Magas
C. Egyenlő a segítségre szorulók számával
54. Coleman szerint, ha a szülők által birtokolt emberi tőke nem egészül ki........tőkével, akkor a
gyerek tanulmányai szempontjából irreleváns, hogy a szülők sok vagy kevés emberi tőkével

rendelkeznek.

. Inkorporált kulturális

A. Objektivált kulturális
B. Intézményesített kulturális
C. Társadalmi
55. Portes és Sensenbrenner négy társadalmi tőketípusának az egyike....
. Humán tőke
A. Objektivált társadalmi tőke
B. A formális értéktranszfer
C. Korlátozott szolidaritás
56. Ulin szerint a hagyományalkotás egyik retorikai eszköze .....
. A naturalizáció

A. A hamisítás
B. ?
C. ?
57. Ulin szerint az 1885-ben bevezetett osztályozási rendszer konzerválta az ültetvények közötti
külonbségeket, ezáltal hozzájárult a ......
. Kategóriák közötti árkülönbség csökkenéséhez

A. Kategóriák közötti minőségbeli különbségek csökkenéséhez

B. Bortermelés volumenének növekedéséhez
C. Borhamisítás megjelenéséhez

58. Portes és Sensenbrenner szerint a kikényszeríthető bizalom ......

A. Egyenesen arányos a külső diszkrimináció erősségével és fordítottan arányos a közösségen
kívül elérhető lehetőségeknek a számával
B. .
C. .
D. .
59. Portes és Sensenbrenner által a társadalmi tőke egyik negatív hatásaként említett
nivellálódási kényszer .....

. a közösség által az egyénnel szemben támasztott túlzott kötelezettségekre és elvárásokra

vonatkozik

A. Az egyén külső kapcsolatait korlátozza

B. Az egyéni mobilitás érdekében tett erőfeszítések ellen irányul
C. A kulturális repertoár megőrzését gátolja
60. Putman szerint a szervezett tekeszövetségek keretében történő tekézés visszaesése azért
probléma, mert .....
. A tekézők összlétszámának csökkenésével jár

A. Kizárólag a tekepálya tulajdonosok életképességét veszélyezteti

B. A tekézés az amerikaiak nemzeti sportja
C. A tekecsapatok a társadalmi tőke egyik eltűnőben lévő formáját képviselik
61. Putman kutatási eredményei szerint a társadalmi bizalom és a szervezeti tagság sűrűsége .....
. Negatívan korrelál egymással
A. Pozitívan korrelál egymással
B. A vizsgált országokban változó irányú és erősségű összefüggést mutat
C. Tekintetében Amerika az összes ország középmezőnye alatt foglal helyet

62. Putman a társadalmi tőke csökkenésének okaként többek között ........ nevezte meg.
. A társadalom elöregedését

A. A szabadidő technicizálódását
B. az iskolázottság szint növekedését
C. Választójogi törvény sajátosságait
63. Gambetta szerint a maffia fennmaradását hosszú időn keresztül lehetővé tevő nem
szándékos mechanizmusok egyike ...... kötődik.

. A társadalmi mobilitáshoz
A. A vallási megosztottsághoz
B. A demokratikus államhoz, annak tömeges szavazatigényéhez
C. A termelési szerkezet sajátosságaihoz
64. Polányi szerint a redisztribució .... jelenlétét feltételezi.
. karizmatikus vezető(k)

A. alkotmányos állam
B. decentralizált berendezkedés
C. elosztási központ(ok)
65. Polányi szerint. reciprocitás, a redisztribúció és az árucsere...
. teljes mértékben kizárja egymást
A. közül az egyik domináns formává válik a másik kettővel szemben
B. fejlődési szakaszokat képvisel
C. független az intézményes berendezésektől
66. Granovetter az emberei cselekvés. .. felfogásának tekinti azt a megközelítést, miszerint az
emberek olyan szokásokkal, habitussal vagy normákkal rendelkeznek, amelyeket automatikusan és
feltétel nélkül követnek.

. szocializált

A. nem szocializált
B. alulszocializált
C. túlszocializált

67. Granovetter szerint, ha a tranzakciók nem elkülönült piacokon, hanem egymást régóta
ismerő kereskedők között zajlanak, .... vezet, mivel a vásárlók nem reagálnak az ismeretlen
partnerekkel való kereskedelmet ösztönző árjelzésekre.

A. forgalomcsökkenéshez
B. keresletnövekedéshez
C. ragadós árhoz
D. hullámzó árhoz

68. Weber szerint a kapitalizmus létrejöttéhez el kellett törölni a .. akadályokat.

A. racionális
B. tradicionális
C. vallási
D. földrajzi

69. Weber szerint a.... nem tartozik szorosan a nyugati kapitalizmus kialakulásának előfeltételei
közé.
A. racionális technika
B. racionális jogrend
C. szabad munkaerő
D. nemesfém-beáramlás
70. Schumpeter felfogásában akkor beszélhetünk fejlődésről, ha az ... valósul meg.
A. Lassan, fokozatosan alkalmazkodó módon
B. kizárólag régi vállalatokon belül
C. belső (endogén) tényezők hatására
D. külső (exogén) tényezők hatására

71. Bourdieu szerint a kulturális tőke átörökítése öntudatlanul is végbemehet a

szocializáció során.
A. IGAZ

72. J. Coleman a kairói piac példájával azt bizonyítja, hogy az árusok közötti személyes
kapcsolatok, viszonyok is a társadalmi tőke alapja lehetnek.
A. IGAZ

73. Az intézmények nem szándékolt hatásai mindig célellentétesek.

A. HAMIS

74. Gambetta szerint a maffia kialakulása a római birodalom időszakáig vezethető vissza
A. HAMIS

75. Granovetter értelmezésében a beágyazottság a gazdasági cselekvések

kapcsolatokba, hálózatokba való beágyazottságát jelenti.
A. IGAZ

76. Hirschman szerint ha egy vállalat hibázik, azt a kompetitív piac korrigálja.
A. HAMIS

77. Olson szerint a kollektív cselekvés megoldásában az interakciók ismétlése segít (lásd
TITforTAT)
A. HAMIS

78. Polányi Károly szerint a reciprocitás az archaikus társadalmak sajátja, a modern

piacgazdaságban nem jelenik meg.
A. HAMIS

79. Portes és Sensenbrenner írásukban Coleman társadalmi tőke definíciójának teljesen

ellentmondó elméletet dolgoztak ki
A. HAMIS

80. Schumpeter szerint a gazdasági fejlődés lassú alkalmazkodási folyamat.

A. HAMIS

81. A társadalmi és kulturális tőketípusok többek között abban térnek el a gazdasági

tőkétől, hogy közvetlenül nem válthatók pénzre.
A. IGAZ

82. Ulin az objektív autentikusság mellett teszi le a voksát.

A. HAMIS
83. A kapitalizmus kialakulásának oka Weber szerint a népességrobbanás.
A. HAMIS

84. Melyik állítás igaz? egy helyes válasz van.

A. AZ INTÉZMÉNYESÜL KULTURÁLIS TŐKE NEM VÁLTHATÓ ÁT GAZDASÁGI
TŐKÉRE

85. A szociális gazdaság intézménye…

A. párhuzamba állítható Polányi szubsztantív gazdaság értelmezésével

86. A társadalmi tőke és a bizalom mértéke a társadalomban fordított arányosságban áll

egymással.
A. Hamis

87. M. Weber szerint a kapitalizmus…

A. A 19. században, Ny-Európában terjedt el rendszerűen.

88. A bordeaux-i és a villányi borvidék abban hasonlítanak egymásra, hogy …

A. a termelők gazdasági érdekeik, társadalmi pozíciójuk, értékeik alapján konstruálják a
borászati hagyományt.

89. Portes és Sensenbrenner írása alapján melyik állítások hamisak?

A. A korlátozott szolidaritás esetében a csoporttagok céljaikat alárendelik a kollektív
elvárásnak (hasznos szolgálat)
B. A kikényszeríthető bizalom egy csoportorientált viselkedés, közös nehézségekkel
szembesülő emberek között alakul ki.

90. Polányi Károly szerint a reciprocitás az archaikus társadalmak sajátja, a modern

piacgazdaságban nem jelenik meg.
A. HAMIS

91. Melyik állítás hamis? Polányi szerint…

A. A PIAC ELŐTTI TÖRZSI TÁRSADALMAK GAZDASÁGA IRRACIONÁLIS, PL
SZÉTOSZTJÁK A JAVAIKAT, MERT AZT HISZIK, SZERENCSÉT HOZ.

92. Olson szerint a kollektív cselekvés paradoxona, hogy…

A. a nagycsoportok nem cselekszenek közös érdekük szerint.

93. Melyik állítás hamis? Hirschmann szerint…

A. A TILTAKOZÁS ANNÁL NAGYOBB, MINÉL RUGALMASABB A KERESLET.

94. Granovetter szerint az egyén…

A. be van ágyazódva a személyes viszonyaiba.

95. Gambetta írása szerint a maffia azért marad fenn, mert (2 jó válasz!)
A. nem szándékos mechanizmusok segítik a fennmaradását,
B. mert többféle ösztönző mechanizmusra is épül (kényszer, gazdasági érdekek)

96. Melyik állítás nem igaz?

A. AZ INTÉZMÉNYEK ÚGY CSELEKSZENEK MINT AZ EGYÉNEK.
 97. J. S. Coleman írásában a „kisajátítható társadalmi szervezetek” (pl. az érdekvédelem
céljából létrehozott lakószervezet) más célú felhasználása azt példázza…
A. hogy a felhalmozott társadalmi tőke később erőforrásként felhasználható.

ÚJ ZH KÉRDÉSEK:

James Coleman a társadalmi tőke három fő formáját különbözteti meg: a kötelezettségek éselvárások
mellett … .

· információs csatornák valamint normák és hatékony szankciók

James Coleman szerint a társadalmi tőke…

· általában melléktermékként jön létre

Pierre Bourdieu szövege alapján az alábbi állítások közül NEM IGAZ, hogy…

· az intézményesült kulturális tőke a kulturális kompetencia

bizonyítéka.

Robert Putnam szerint a szervezett tekeszövetségek keretében történő tekézés visszaesése

azért társadalmi szintű probléma, mert…

· a tekecsapatok a társadalmi tőke egyik eltűnőben lévő formáját

képviselik

A kulturális tőke vizsgálata során Bourdieu kimutatta, hogy a francia iskolarendszer…

· újratermeli a társadalmi különbségeket

Hirschman szerint a kivonulási opció monopolisztikus üzleti vállalkozások esetében

hatékonyabb (közvetlenebb) eszköz lehet a visszajelzésre, mint a kompetitív piaci szereplők
esetében.

· Igaz

Max Weber szerint a kapitalizmus általános strukturális előfeltétele, hogy a kettős morál, mint
norma érvényesüljön a gazdaságban.

· Hamis

Max Weber a kapitalizmus kialakulásában jelentős szerepet tulajdonít a protestáns etikának,

…

· mert ezáltal a munka hivatásszerű végzése norma lett.

M. Olson szerint a … gátolja az egyetértés valószínűségét, és kevésbé valószínű, hogylétrejön

a kollektív cselekvés.

· társadalmi heterogenitás
A kulturális tőke vizsgálata során Bourdieu kimutatta, hogy a francia iskolarendszer …

· újratermeli a társadalmi különbségeket

Polányi Károly szubsztantív gazdaság értelmezésére igaz, hogy …

· a gazdaság célja a szükségletkielégítés

· a munka természetes létezési mód

Gambetta szerint a szicíliai maffia kialakulásának okai többek között…

· politikai jellegűek, mert nem volt megbízható igazságszolgáltatás

• gazdasági jellegűek, mert pl. szerződések bizonytalanok voltak

Albert Hirschman szerint amennyiben egy véletlen minőségromlás esetén a kereslet

minőségrugalmassága nagyon alacsony, a vállalat …

· nem szerez tudomást a minőségromlásról

Portes és Sensenbrenner szerint annál nagyobb a kikényszeríthető bizalmon alapuló

társadalmi tőke a bevándorló közösségben …

· minél nagyobb az egyenlőség a csoportban és minél kevesebb a

szankció

Max Weber szerint a … nem tartozik szorosan a nyugati kapitalizmus létrejöttének

előfeltételei közé.

· nemesfém-beáramlás

D. Gambetta írásában a lókupec és a maffiózó példája alapján elmondható, hogy …

· a bizalom pozicionálás áru

Mark Granovetter szerint a(z) … közvetlen hatásai vannak. Azt, hogy a munkás és felettese
hogyan tud együttműködni, nemcsak munkamegosztás, hanem a közöttük lévő személyes
kapcsolat is meghatározza.

· relációs beágyazottságnak

Jon Elster szerint (Elinor Ostrommal egyetemben) a kollektív csapdahelyzetek

megoldásában…

· a normák szerepe hangsúlyos, mert együttműködést javasolnak

ezekben a helyzetekben.

ki kell jelölni, hogy ki kooperálhat és a normaszegőket büntetni kell.

R.C. Ulin cáfolja, hogy a hagyomány időtálló szokások, gyakorlatok sora, amelyeket átadunka
kővetkező generációnak, akik elfogadják, és változatlanul továbbadják azokat.
Hamis

Polányi Károly szerint a Malinowski által leírt gazdasági rendszer (kula-kör) …

· egy reciprocitáson alapuló szimmetrikus társadalmi rendszer.

Pierre Bourdieu szerint az … materiálisan anyagi hordozók révén adható át, ugyanakkor
valójában nem sajátítható el, nem élvezhető … nélkül

· objektivált kulturális tőke – inkorporált kulturális tőke

Polányi Károly szerint a(z) … szimmetrikus csoportosulások kölcsönösen megfelelő pontjai

közti nozgásokat jelöli, de nem korlátozódik dualitásra.

· reciprocitás

Mark Granovetter szerint a(z) … azt jelenti, hogy az egyén cselekvését befolyásolja a teljes
kapcsolatháló, a többiek egyénhez fűződő, illetve egymással való viszonya is.

· strukturális beágyazottság

Max Weber a gazdasági élet kommercializálódásán azt érti, hogy a(z) …

· értékpapír kibocsátás a tőke előteremtésének eszközévé válik

R.C. Ulin szerint a borászati hagyományalkotást a „naturalizálás” jellemz, ami azt jelenti,
hogy …

· az elit természetként akarja láttatni, azt ami valójában kulturális

tényező

Max Weber szerint az evilági aszkézis például abban nyilvánul meg, hogy …
· tilos az evilági vagyont hívságokra, önfeledt élvezetekre fordítani

· keményen, aszkétaként kell dolgozni mindenkinek a saját hivatásában

Portes és Sensenbrenner szerint a társadalmi tőke korlátozhat is, hiszen minél nagyobb
társadalmi tőkét teremt a bevándorló közösségekben a korlátozott szolidaritás…

· annál kisebb az egyéni szabadság

· annál több követeléssel szakítják a sikeres vállalkozókat

Polányi Károly szerint a gazdasági cselekvések kielégítő módon leírhatók az optimális

eszközallokáció és haszonmaximalizálás fogalmaival.

· Hamis
Mark Granovetter szerint (a) … közösségben gyorsan terjednek a hírek, nagyobb a
nyomásgyakorlás lehetősége is.

· magas hálózati sűrűség esetén

Albert Hirschman szerint amennyiben egy véletlen minőségromlás esetén a kereslet

minőségrugalmassága nagyon alacsony, …

· a vállalat nem szerez tudomást a minőségromlásról.

R.C. Ulin értelmezésében a „grand crus” borok előállítása azért volt meghatározó a
bortörténetben mert …

· könnyen hamisítható volt, bárkit megtévesztett.

Joseph A. Schumpeter szerint az új kombinációk általában …

· a régiek mellé lépnek, majd kiszorítják azokat

Pierre Bourdieu elmélete értelmében az inkorporált kulturális tőke átadása gyorsan, könnyen
és nyílt formában történik

· hamis

Mark Granovetter egyet ért Polányival azzal kapcsolatban, hogy éles határvonalat lehet
húzni az archaikus és modern társadalmak között a gazdasági cselekvés beágyazottsága
tekintetében

· hamis

R.C. Ulin kutatásai alapján elmondható, hogy a bordeaux-i bor a talaj minőségének és a
páratartalomnak köszönheti hírnevét.

· hamis

Robert Putnam szerint a nők munkába állása …

· negatívan hat a társadalmi tőkére, mert nincs idejük a kapcsolatok

ápolására

Jon Elster szerint (Elinor Ostrommal egyetemben) a kollektív csapdahelyzetek

megoldásában…

· ki kell jelölni, hogy ki kooperálhat és a normaszegőket büntetni kell

· a normák szerepe hangsúlyos, mert együttműködést javasolnak

ezekben a helyzetekben

Joseph Schumpeter … nevezi vállalkozónak

· az új kombinációk megvalósítóit

Pierre Bourdieu szövege alapján az alábbi állítások közül NEM IGAZ, hogy …
 · az intézményesült kulturális tőke egyik személyről a másikra
átruházható

Mancur Olson szerint nagy csoportokban…

· kicsi az esély rá, hogy valaki magára vállalja a közjószág

előteremtésének költségét.

R.C. Ulin szerint a borászati hagyományok megteremtésében …

· a bortermelő elit vesz részt

Max Weber szerint a … nem tartozik szorosan a nyugati kapitalizmus létrejöttének

előfeltételei közé.

· nemesfém-beáramlás

Albert Hirschman szerint a … fogyasztók inkább a tiltakozási opciót választják, közvetlenül

kinyilvánítva ezzel a fogyasztói érdekeket.

· hűséges

James Coleman szerint a kötelezettségek és elvárások…

· erőforrást jelentenek, ha az emberek a szívességeket szükség esetén

„be tudják váltani”

Joseph A. Schumpeter szerint a gazdaságban a termelő kezdeményezi a változást, ő az, aki

ráneveli a fogyasztókat az új szükségletekre.

· igaz

D. Gambetta szerint a maffia fennmaradásának egyik oka, hogy …

· akik nem értenek egyet vele elhagyják az országot

P. Bourdieu szerint az inkorporált (elsajátított) kulturális tőkére jellemző…

· hogy hosszas elsajátítás révén a személyiségbe beépül

· hogy a felhalmozása öntudatlanul is végbe mehet (kiskori

szocializálás)

Polány Károly szerint a szubsztantív gazdaság fogalma …

· az emGambettaberi természeti- és társadalmi környezettel való

cserefolyamatát jelenti

Polányi Károly szerint akkor kerül sor … amikor a javak elosztása egy kézben összpontosul,
és az elosztás módját központi döntés szabályozza.
 · redisztribúció

D. Gambetta Dél-Olaszországról szóló írása alapján az alábbi állítások közül NEM IGAZ …

· hogy a maffia intézménye az egyén és a kollektíva szempontjából is

irracionális

Pierre Bourdieu elméletében a társadalmi tőke kollektív jellegét hangsúlyozza.

· igaz

Hirchsman szerint a kivonulási opció monopolisztikus üzleti vállalkozások esetében

hatékonyabb (közvetlenebb) eszköz lehet a visszajelzésre, mint a kompetitív piaci szereplők
esetében.

· igaz

James Coleman a társadalmi tőke három fő formáját különbözteti meg: a kötelezettségek éselvárások
mellett …

· információs csatornák valamit normák és hatékony szankciók

Max Weber a kapitalizmus előfeltételeinek a következőket tartja: a dologi termelőeszközök

szabad tulajdonban vannak, szabad piac, racionális technika, a gazdasági élet
kommercializálódása…

· szabad munkaerő, racionális jogrendszer

James Coleman szerint a társadalmi viszonyokban rejlő információs potenciál a társadalmi

tőke egyik hatékony formája, beszerzése viszont költséges.

· igaz

M. Olson elméletében a pozitív szelektív ösztönzők azon tagok esetében alkalmazhatóak,akik

…

· hozzájárulnak a kollektív jószág megszerzéséhez

James Coleman a detroiti hat gyermekes anyuka példáján keresztül bemutatta, hogy a
család azért költözött Jeruzsálembe, mert ott … és ez a társadalmi tőke forrását is jelenti
egyben.

· megbízható a társ

James Coleman a társadalmi tőke három fő formáját különbözteti meg: a kötelezettségek éselvárások
mellett …

· információs csatornák valamint normák és hatékony szankciók

Portes és Sensenbrenner szerint annál nagyobb a kikényszeríthető bizalmon alapuló

társadalmi tőke a bevándorló közösségben…
 · minél jobban képes jutalmazni egy csoport tagjait, és minél jobb a
belső kommunikáció.

Jon Elster szerint a kollektív cselekvési problémákra a megoldás a többségi szavazás lehet,
amely alapján megtudjuk, hogy mi a nép akarata.

· hamis

Granovetter a gazdasági jelenségek három szintjét különbözteti meg: az egyéni gazdasági

cselekvések, … és a gazdasági intézmények szintjét.

· a gazdasági eredmények

Gambetta szerint a szicíliai maffia kialakulásának okai többek között…

· gazdasági jellegűek, mert pl. a szerződések bizonytalanok voltak

· politikai jellegűek, mert nem volt megbízható igazságszolgáltatás

Pierre Bourdieu szerint a társadalmi tőke nagysága a mozgósítható kapcsolatok

kiterjedésétől függ, valamint …

· azon tőkék nagyságától, amelyet a kapcsolatháló tagjai birtokolnak

A kulturális tőke vizsgálata során Bourdieu kimutatta, hogy a francia iskolarendszer

· újratermeli a társadalmi különbségeket

Mark Granovetter a gazdasági eredmények beágyazottságának vizsgálatakor cáfolja az

általános egyensúlyelmélet, azaz, hogy a sokszereplős kompetitív piacon lesznek a
legstabilabbak az árak.

· hamis

Portes és Sensenbrenner szerint a társadalmi tőke korlátozhat is hiszen minél nagyobb

társadalmi tőkét teremt a bevándorló közösségekben a korlátozott szolidaritás,…

· annál kisebb az egyéni szabadság

R.C. Ulin írása alapján elmondható, hogy az alábbi állítások közül NEM IGAZ, hogy …

· a bordeaux-i bor mindig is Franciaország leghíresebb, legelismertebb

bora volt.

· az elit kulturálisként akarja láttatni azt, ami valójában természeti

tényező

Portes és Sensenbrenner szerint annál nagyobb a kikényszeríthető bizalmon alapuló

társadalmi tőke a bevándorló közösségben…

· minél jobban képes jutalmazni egy csoport tagjait, és minél jobb a

belső kommunikáció.
Jon Elster szerint a társadalmi intézmények szerepének egyik fajtája…

· a lehetőség adás, mint például a szerződéskötés

Olson szerint a nagyméretű, közös célokban vagy érdekekben osztozó csoport egyik
jellegzetes tulajdonsága az, hogy az előnyökből csak azok részesednek, akik hozzájárultak a
közös erőfeszítésekhez.

· hamis

Portes és Sensenbrenner szerint annál nagyobb a csoportszolidaritáson alapuló társadalmi

tőke...

· minél inkább eltér a bevándorló csoport a többség társadalomtól és

minél kisebb a kilépés lehetősége

Jon Elster megfogalmazásában az intézményi beavatkozás…, ha eredményeként minden

érintett jobb helyzetbe kerül.

· tisztán hatékony

Albert Hirschman amellett érvel, hogy a tiltakozás a reziduális kategória a kivonuláshoz

képest, mert …

· a tiltakozás szerepe akkor nő, ha a kivonulási lehetőségek

beszűkülnek

Diego Gambetta kutatásai azt mutatják, hogy azokon a vidékeken alakul ki a maffia, ahol
nincs lehetőség a mobilitásra, itt ugyanis sok a nyomorúságban élő szegény ember.

· hamis

J. A. Schumpeter elméletében a vállalkozó legfőbb motívuma a siker vágya, az alkotás

öröme és … .

a birodalomépítés vágya

Robert Putnam a társadalmi tőke csökkenésének okaként többek között a … nevezte meg.

a nők munkába állását

szabadidő technicizálódását

Portes és Sensenbrenner kiindulópontja Coleman elmélete; a szerzőpáros azonosítja a

társadalmi tőke forrását, valamint az előmozdító és korlátozó tényezőket is számba veszi.

igaz

R. C. Ulin értelmezésében a ,,grand crus” borok előállítása azért volt meghatározó a

bortörténetben, mert .... .
 könnyen hamisítható volt, bárkit megtévesztett

Hirschman elmélete szerint a vállalat akkor tudja a leromlott minőséget visszaállítani az

eredeti szintre, ha a kivonulók száma nagyon alacsony.

hamis

Albert Hirschman tiltakozásnak nevezi, ha a fogyasztók… .

közvetlenül próbálják megváltoztatni a vállalat/szervezet tevékenységét

James Coleman szerint a kapcsolathálók zártsága csökkenti a társadalmi tőke

felhalmozódásának esélyét, hiszen így az emberek túl sok mindent megtudnak egymásról.

hamis
Mancur Olson szerint a kiscsoportokban … .

nagyobb eséllyel jön létre a kollektív cselekvés, mint a nagy létszámú

csoportokban

jól alkalmazhatók a társadalmi szelektív ösztönzők (pl. pletyka)

Portes és Sensenbrenner szerint minél tovább gátolják egy csoport gazdasági mobilitását, …

annál inkább próbálja visszafogni a csoport a kitörni vágyó egyént, a

,,wannabe”-kat

Polányi Károly szerint a formális gazdaság fogalma a gazdaságot, mint ritkasági szituációk
által diktált választások sorozatát jellemzi, amit egyetemes érvényű szabályok vezérelnek.

igaz

Robert Putnam szerint a földrajzi mobilitás hozzájárul a társadalmi tőke növekedéséhez, mert
új társadalmi kapcsolatokat generál

hamis

James Coleman szerint a társadalmi tőke elősegíti az emberi tőke fejlődését. Elméletében atársadalmi
tőke

a szülők és gyermekek viszonyában rejlik

mértéke függ attól, hogy hány szülő van jelen a családban

Max Weber szerint a kapitalizmus kialakulásának legfőbb oka a népességrobbanás, erre a

18. századi kínai népességnövekedést hozta fel példaként.
 hamis

Robert Putnam szerint pozitív irányú korreláció áll fenn a civil szerveződések száma, a
bizalom és a társadalmi tőke szintjei között.

igaz

Polányi Károly szerint a szubsztantív gazdaság fogalma

az ember természeti- és társadalmi környezettel való cserefolyamatát

jelenti

Robert Putnam a társadalmi tőke csökkenésének okaként többek között a …. nevezte meg

nők munkába állása

szabadidőtechnicizálódását

Polányi szerint minden társadalomnak van/volt gazdasága, amit a piac irányít.

· Hamis

A gazdaság szubsztantív leírása csak a piacgazdaságra igaz.

· Hamis

Mi a fő különbség Polányi és Granovetter beágyazottság elmélete között?

· Ugyanazt mondják, nincs különbség.

· Polányi szerint a modern piacgazdaság kiágyazott.

· Granovetter szerint a gazdasági beágyazottság az archaikus társadalmakat jellemzi.

· Polányi szerint a modern piacgazdaság beágyazott.

Granovetter a beágyazottságot nemcsak az egyéni cselekvők szintjén vizsgálja.

· Igaz

Granovetter szerint az egyén…

· mindig a saját érdekeinek megfelelően, racionálisan cselekszik.

· mindig úgy tesz, ahogy mások mondják (tömegpszichózis).

· gyakran felülbírálja meglévő kapcsolatait.

 · relációs és strukturális kapcsolati hálókba ágyazódik.

Weber szerint a kapitalizmus a 19. században Nyugat-Európában terjedt elrendszerszerűen.

· Igaz

A kapitalizmus kialakulásának okai, feltételei Weber szerint…

· a népességrobbanás, példa erre a 18-19. századi Kína.

· a luxustermékek gyártása (pl. királyi udvar megrendelései).

· a racionális szellem (éthosz) kialakulása (varázstalanítás).

· a nagy mennyiségű nemesfém beáramlás (pl. India és a Római Birodalom idején).

Schumpeter szerint a gazdasági fejlődés lassú, alkalmazkodási folyamat.

· Hamis

Schumpeter szerint melyik nem tartozik a vállalkozó legfőbb motivációi közé?

· a birodalomépítési vágya

· a szükségletkielégítés

· a hódítási vágy

· az alkotás öröme

Schumpeter szerint a vállalkozás az innovációk színtere, és ezt Kornaikutatásai is alátámasztják.

· Igaz

Elster szerint a társadalmi intézmények decentralizáltak és informálisak, mint atársadalmi normák.

· Hamis

Elster szerint az „alkukontextus megváltoztatása” szerepre nem igaz, hogy…

· többféle kimenetellel járhat.

· szándékolt és nem szándékolt következményekkel járhat.

· akár meg is oldhatja a kollektív cselekvési problémákat.

· egyben kényszerítés, mint a cigire kivetett adó.

Olson szerint a kollektív cselekvés nem jöhet létre nagy csoportokban.

· Hamis
A fogolydilemmában az elítéltek azért nem cselekszenek érdekeiknekmegfelelően…

· mert tudják, hogy a másik mit fog lépni.

· mert mindig úgy cselekszenek, ahogy a másik.

· mert nem bíznak egymásban.

· mert TIT for TAT stratégiát folytatnak.

Elinor Ostrom szerint a kollektív cselekvés paradoxona külső beavatkozássaloldható fel.

· Hamis

Hirschman szerint a kivonulás a hűséges fogyasztók/polgárokérdekartikulációja.

· Hamis

Hirschman szerint…

· szükség van tétlen fogyasztókra is a vállalati hibák korrigálásához.

· a magas árrugalmasság a jó a vállalat számára a hibák korrigálására.

· az a hatásos, ha mindenki tiltakozik egy adott ügyben.

· akkor vonulunk ki, ha nem lehet tiltakozni.

ZH kérdések JÓ válaszokkal
Sik Endre által megfogalmazott kapcsolati út függőség (dependence path) jelentése, hogy:
- a már meglévő gazdasági és társadalmi kapcsolatok viszonylag stabilak és ezért
irányt szabnak a gazdasági folyamatoknak
Max Weber szerint az evilági aszkézis például abban nyilvánul meg, hogy…
- keményen, aszkétaként kell mindenkinek dolgozni a saját hivatásában
- tilos az evilági vagyont hívságokra, önfeledt élvezetekre fordítani
Mark Granovetter egyetért Polányival azzal kapcsolatban, hogy éles határvonalat lehet húzni
az archaikus és modern társadalmak között a gazdasági cselekvés beágyazottsága tekintetében.
- HAMIS
Schumpeter elemzésében eltekint a fogyasztói igények esetleges megváltozásától, az ízlést
„adottnak” veszi.
- IGAZ
Mely afrikai országban kutatott Sárkány Mihály?
- Kenya
Joseph A. Schumpeter szerint az új kombinációk általában…
- a régiek mellé lépnek, majd kiszorítják azokat

Mancur Olson szerint a kiscsoportokban….

- jól alkalmazhatóak a társadalmi szelektív ösztönzők (pl. pletyka)

- nagyobb eséllyel jön létre kollektív cselekvés, mint nagy létszámú csoportokban
Albert Hirschman szerint amennyiben egy véletlen minőségromlás esetén a kereslet
minőségrugalmassága nagyon alacsony, a vállalat…
- nem szerez tudomást a minőségromlásról
????

- a tagok/fogyasztók a kivonulás nyújtotta biztonságot hajlandóak felcserélni a

minőség javítására tett erőfeszítések bizonytalanságával
- a fogyasztók/tagok úgy vélik, hogy képesek befolyásolni azt a szervezetet vagy
vállalatot, amelyhez tartoznak, illetve amelytől vásárolnak
Kuczi Tibor legutóbbi műve egy nagyszabású könyv, amelynek témája, hogy hogyan
használjuk az időt és az órát a modern gazdaságban. A könyv címe:
- Munkásprés
Polányi Károly szubsztantív gazdaság értelmezésére igaz, hogy…
- a munka természetes létezési mód
- a gazdaság célja a szükségletkielégítés
Melyik híres szerző műveit fordította magyar nyelvre Sárkány Mihály?

- Polányi Károly
Jon Elster szerint az intézmények kétarcúak. Elmélete szerint úgy értelmezhetjük működésüket,
ha a tagok motivációit és lehetőségeit megértjük.
- IGAZ
Polányi Károly szerint a piac előtti társadalmakra NEM IGAZ…
- hogy az anyagi javak birtoklása mindig gazdasági érdekből történik

Mancur Olson szerint nagy csoportokban…

- kicsi az esély rá, hogy valaki magára vállalja a közjószág előteremtésének költségét
Hirschman szerint a kivonulási opció monopolisztikus üzleti vállalkozások esetében
hatékonyabb (közvetlen) eszköz lehet a visszajelzésre, mint a kompetitív piac szereplői esetén.
- IGAZ
Max Weber a kapitalizmus előfeltételeinek a következőket tartja: a dologi termelőeszközök
szabad tulajdonban vannak, szabad piac, racionális technika, a gazdasági élet
kommercializálódása…
- szabad munkaerő, racionális jogrendszer
Jon Elster szerint a társadalmi intézmények szerepének egyik fajtája ….
 - a lehetőségadás, mint például a szerződéskötés
Polányi károly szerint a Malinowski által leírt gazdasági rendszer (kula-kör)…
- egy reciprocitáson alapuló kiterjedt, szimmetrikus társadalmi rendszer
Olson szerint a nagyméretű, közös célokban vagy érdekekben osztozó csoport egyik jellegzetes
tulajdonsága az, hogy az előnyökből csak azok részesednek, akik hozzájárultak a közös
erőfeszítésekhez.
- HAMIS
Polányi Károly szerint a gazdasági cselekvések kielégítő módon leírhatók az optimális
eszközallokáció és haszonmaximalizálás fogalmaival.
- HAMIS
Jon Elster szerint a kollektív csapdahelyzetek megoldásához…
- ki kell jelölni, hogy ki kooperálhat
- normák szükségesek, mert együttműködést javasolnak ezekben a helyzetekben
Max Weber szerint a kapitalizmus kialakulásának legfőbb oka népességrobbanás, erre a 18.
századi népességnövekedést hozza fel példaként.
- HAMIS
Mely társadalmi réteg állt Lengyel György érdeklődésének fókuszában?
- gazdasági elit

Mark Granovetter szerint a(z) … közvetlen hatásai vannak. Azt, hogy a munkás felettese
hogyan tud együttműködni, többek között a személyes viszonyuk is meghatározza.
- relációs beágyazottságnak
Mi az a két szempont, amit Granovetter kiemel a vállalatok létrehozásával kapcsolatban?
- a bizalom hiánya
- Túlzott beágyazottság
Elster szerint a társadalmi intézmények és normák lényegében ugyanazok
- HAMIS
Coleman szerint a kötelezettségek és elvárások, mint társadalmi tőke egyik formája függetlenek
attól, hogy milyen mértékű a jólét adott társadalomban
- HAMIS
Coleman szerint a társadalmi tőke…
- egyik formája…
- mértékét befolyásolja…

Melyik nem igaz?

- az intézményesült kulturális tőke nem váltható át gazdasági tőkére

Bourdieu szerint a társ tőke egyéni vagy kollektív kapcsolatok megteremtése és fenntartésa,
csoporthoz tartozás a szolidaritás alapja
-IGAZ