Az Altalanos Lelektan Biologiai Alapjai

Forrás: http://www.doksi.
hu
ÁLTALÁNOS LÉLEKTAN
Az általános lélektan olyan dolgokkal foglalkozik, amik mindannyiunkra jellemző pl.:

az észlelés, érzékelés, figyelem, gondolkodás, emlékezet, intelligencia, kreativitás
stb.
1.) A PSZICHOLÓGIA BIOLÓGIAI ALAPJAI

Az idegrendszert három részre oszthatjuk:
1.) a központi idegrendszer - ami a koordináló, irányító feladatot látja el;
2.) receptorok - amikről az ingerek érkeznek (a külvilági ingereket fogják fel);
3.) afferens rendszer - az információt a perifériákkal a receptorokról továbbítja
a központi idegrendszerbe; és efferens rendszer - az izmokhoz továbbítja
az információt a központi idegrendszertől.
Idegsejt (neuron)
Amikor az ingerület végigfut egy idegsejten, akkor az idegimpulzust, ami a má-

sik idegsejttől jön, vagy a dendridek vagy a sejtfal veszi át, végighalad a sejten
és az axonon keresztül fog a következő idegsejthez kapcsolódni. (Tehát az
axonvégződései kapcsolódnak a következő idegsejt dendridjeihez vagy
sejttestjéhez.)
Ezen kívül nyilvánvaló, ha ez az idegsejt az izmoknál végződik, akkor ez az
axon izmoknak is adhat át impulzust, aminek hatására azok összehúzódnak.
Az axon mirigyeknek is adhat át impulzust, ami hatására azok hormont termel-
nek. Egy neuron akár másik 1000 neuronnal is kapcsolatban lehet, ezért tudunk
olyan bonyolultan gondolkodni.
A neuronoknak három fajtája van:
1.) szenzoros neuron - ami az érzékszervektől továbbítja az információt az ideg-
rendszer felé;
2.) motoros neuron - ami az idegsejttől továbbít információt az izmokhoz;
3.) inter neuronok - amik az idegrendszerben kötik össze egymással az idegsej-
teket.
Az axonok kötegekbe rendeződnek, ezeket idegeknek nevezzük. Ez tartalmaz-

hat szenzoros neuronokat, akkor ez egy mozgató ideg lesz; tartalmazhat moto-
ros neuronokat, akkor ez egy érző ideg lesz; és lehet vegyes is, motoros és
szenzoros idegek is futhatnak benne.
Forrás: http://www.doksi.hu
Az idegrendszerben glia szövet is van, ami tulajdonképpen egy támasztószö-

vet. Aminek az idegrendszerben az a feladata, hogy támassza a sejteket és az
anyagcserében is van feladata.
Egy ember fejében kb. 10 millió - 1 billió neuron van.
Az idegimpulzus elektrokémiai impulzus, ami úgy jön létre, hogy a sejthártya két
oldala között az elektromos feszültség csökken, így depolarizáció alakul ki. Lé-
nyege: hogy a töltés polarizációja megfordul. Ez a depolarizáció terjed tovább a
sejthártyán. Az eredeti állapot visszaállításához idő kell, ez alatt az idő alatt a
sejt nem ingerelhető. Ezt nevezzük refrakter időnek.
Az idegimpulzus sebessége az idegrendszerben 1-100 km/h. Minél vastagabb
az axon, annál gyorsabb a sebesség.
A mielinhüvely zsírszövet. A zsír szigetel. Ezen a zsírszöveten vannak befűző-
dések, ahol maga az axon kilóg, következésképpen az idegingerület ugrálva,
befűződésről befűződésre terjed tova, tehát sokkal gyorsabb mintha az egé-
szen végig kellene futnia.
Vannak olyan betegségek, ahol a mielinhüvely sérül, pl.: a sclerosis multiplex.
Ez érzékszervi és mozgásos tüneteket okoz, mert az idegeken az impulzusok
nem tudnak úgy terjedni, mint korábban.
A neuron akkor sül ki, hogyha az őt ért idegimpulzus egy bizonyos méretet el-
ért. (Szóval a neuron akkor sül ki, akkor terjed végig rajta az idegimpulzus,
hogyha az ingerlés egy bizonyos ingerküszöböt elér.)
Egy neuron akár 1000 másikkal is kapcsolatban lehet, ezért összeadódhatnak
az impulzusok, amik érik a sejtet, ezt nevezik szummációnak (összegzés). És
így, ha az egyes impulzusok, amik önmagukban gyengék lennének, de együtt
már elég erősek lehetnek ahhoz, hogy a neuron kisüljön.
Ha az idegimpulzus az axon végére érkezik, az axonvégződéshez, a véghólya-
gocskákhoz, akkor az impulzus hatására ezek kémiai anyagokat bocsátanak ki,
ezek a kémiai anyagok a neurotranszmitterek. Ezek a neurotranszmitterek kö-
tődnek a következő sejtfalhoz és így terjed át az impulzus az egyik sejtről a
másikra.
Az agyban számtalan neurotranszmitter létezik, pl.: dopamin, szterotonin. (A
szterotonin anyagcseréje, ha sérül, depressziót okozhat. A doppamin anyag-
cseréje, ha sérül, skizofréniát vagy Parkinson kórt okozhat.)
Az agyunkban van egy olyan transzmitter, amit endorfinnek neveznek, és ez a
morfiumhoz hasonló hatást vált ki. Ha azt akarjuk, hogy az agyunkban endorfin
szabaduljon fel, a legegyszerűbb módszer, ha csokoládét eszünk.
Az idegrendszert két részre oszthatjuk:

1. központi idegrendszer
1.1. agy
1.2. gerincvelő (közvetít az agy és a többi testrész között; néhány egyszerűbb
reflex itt szerveződik, pl.: térdkalácsreflex, ami az agy nélkül is létre jöhet, mert
a gerincvelőben kapcsolódnak össze az afferens és efferens idegpályák, tehát
az érző ideg átkapcsolódik a gerincvelőbe a mozgató ideghez, nem kell hozzá
az agy.
2. Perifériás idegrendszer - tulajdonképpen a testünket behálózó idegek, ame-
lyek az agyat és a gerincvelőt összekötik a test többi részével.
2.1. vegetatív idegrendszer (autonóm idegrendszer). Ez a belső szervek be-
idegződése (has, máj, gyomor, szív).
2.1.1. szimpatikus idegrendszer: aktiváló, serkentő hatású, növeli a vérnyo-

mást, pulzusszámot, légzésszámot.
2.1.1. paraszimpatikus idegrendszer: nyugodt, relaxáló, az energia elraktározá-
sára alkalmas, pl.: a pulzusszámot csökkenti, az emésztést serkenti.
2.2. szomatikus idegrendszer (a bőr, az izom és az izületek beidegzésével
foglalkozik.
Az emberi agy 3 koncentrikus rétege:

1. Központi (primitív) mag,
2. Limbikus rendszer,
3. Agyféltekék (nagyagy).
Központi (primitív) mag:

Ide tartozik az:
- agytörzs - az akaratlan működések többségét szabályozza, pl.: légzés, szív-
ritmus, egyenes testtartás, illetve fel- és leszálló pályák kereszteződnek itt.
- kisagy - a mozgás koordinációban játszik szerepet.
- előagy - ennek egyik része a hipotalamusz és talamusz.
A hipotalamusz az éhség, a szomjúság, a szexuális viselkedés, az alvás-
ébrenlét, szabályozásában játszik szerepet, vegetatív funkciója is van.
A hipotalamusz szabályozza a belső elválasztású mirigyek tevékenységét és
tartja fenn a homeosztázist (belső egyensúlyt).
A talamusz egy átkapcsoló központ. Ennek a területnek nyoszolya alakja van,
ezért is nevezik nyoszolyának.
Limbikus rendszer:
Feladata, hogy a hipotalamusz és az agytörzs felett ellenőrzést gyakoroljon. A
motivált viselkedésekért felelős, de már egy magasabb szinten. Megfigyelhető,
hogy olyan állatoknál, ahol a limbikus rendszer viszonylag fejletlen, ezek a mo-
tivált viselkedések nagyon sztereotipizáltak, nagyon merevek, nem tudnak al-
kalmazkodni a környezet változásaihoz.
A fejlett limbikus rendszerű állatok és az emberek is nagyon jól tudnak alkal-
mazkodni a körülményekhez.
A limbikus rendszernek az érzelmek szabályozásában is fontos szerepe van.
Majmokkal végeztek kísérleteket, roncsolták, illetve ingerelték a limbikus rend-
szer egyes területeit, és ily módon nagyon agresszív, vagy túl szelíd viselkedési
módot váltottak ki az állatból.
A limbikus rendszer egy része a hipokampusz, amelynek a tanulásban van
szerepe, méghozzá az új emléknyomok rögzítésében.
Ha a hipokampusz roncsolódik, az illető képtelen új dolgokat megtanulni. Em-

lékszik arra pl. hogy hol lakott régen, de, hogy tegnap mit ebédelt, vagy mit ol-
vasott, arra nem. Nem képes új dolgokat megtanulni.
Ha valaki hosszú ideig rendszeresen fogyaszt sok alkoholt, ennek a résznek a
károsodását okozza.
Agyféltekék (nagyagy):
Az agy leginkább egy dióra hasonlít.
Agykéreg (szürkeállomány) = idegsejtek.
A fehérállomány (belül) = az idegek (axonok).
A két féltekét összeköti a kérges test (corpus calozum).

Az agy barázdáinak szerepe: nagyobb felülete van, így több idegsejt fér el.
Vannak nagyobb árkok, az egyik, ami a két félteke között van. A féltekéken is
vannak árkok, amik segítségével a féltekéket lebenyekre oszthatunk.
Terület szerinti felosztás:

Lebenyek: - homlok,
- halánték,
- fali,
- tarkó.
Működés szerinti felosztás:

1. Motoros kéreg,
2. Szenzoros kéreg,
3. Asszociációs területek.
Motoros kéreg:
A központi árok előtt helyezkedik el a frontális lebeny hátsó részén. Jellemző
rá, hogy az akaratlagos mozgások vezérléséért felelős.
Az emberi test úgy képeződik le benne, mint egy fejjel lefelé állított emberke,
akinek a feje egyenesen áll.
Ez egy fordított leképeződés, tehát a testünk jobb oldala a bal agyféltekében

képeződik le, a bal oldala pedig a jobb agyféltekében képeződik le. (Tehát ha
van egy jobboldali agyvérzés, akkor a bal oldal fog megbénulni.)
Szenzoros kéreg:
Részei:
- szomatoszenzoros kéreg, ez a bőrben, izmokban levő receptoroknak felel
meg, tehát a testérzékelésnek tulajdonképpen (hideg, meleg, tapintás és a
testmozgás érzékelése tartozik ide). Minél jobb a beidegzés, annál nagyobb te-
rülete van az agyban. Fordított beidegződésű ez a kéreg.
- látókéreg, a nyakszirt lebeny, tarkólebeny hátsó részében helyezkedik el
(ezért van az, hogyha valakit hátulról leütnek, akkor csillagot lát). A látóidegek-
nek egy része kereszteződik, más része nem.
Minden a két szemnek a jobb látótere a bal agyféltekében képeződik le, és
mindkét szem bal látótere a jobb agyféltekében képeződik le.
- hallókéreg, a halántéklebenyben van, és erre jellemző az, hogy mindkét fül-
ből mindkét agyféltekébe mennek impulzusok, de az ellenoldali beidegződések
az erősebb, tehát több impulzus megy a jobb fülből a bal agyféltekébe, de va-
lamennyi megy a jobb agyféltekébe is.
Asszociációs területek:
Ezekre az jellemző, hogy közvetlen szenzoros vagy motoros feldolgozást nem
végeznek. A frontális asszociációs terület a frontális lebenyben, homloklebeny-
ben helyezkedik el. Ez a problémamegoldó gondolkodásban játszik szerepet.
Ha ez a terület károsodik, akkor a gondolkodási képességeink fognak károsod-
ni, és az erkölcsi készségeink is. A homloklebeny, baleseti sérülteknél egyrészt
az intellektuális képességei, másrészt pedig a morális színvonala fog csökken-
ni.
Akkor van probléma, amikor át kell váltani egyik szempontról a másikra, az
egyik stratégiáról a másikra.
Hátsó asszociációs területek:

Egy-egy érzékletnek a szolgálatában állnak. Az agy nem teljesen szimmetrikus,
a két féltekének a funkciói között vannak eltérések. A bal agyféltekén helyezke-
dik el a motoros beszédközpont és a szenzoros beszédközpont.
A motoros beszédközpont arra jó, hogy tudjak beszélni.
A szenzoros beszédközpont arra jó, hogy megértsem a beszédet.
Ide kötődik a szavak leírása, és az írott szavak megértése (írás-olvasás), a
számolás, a logikai képességek, az analízis, szintézis képességei, a ritmikus
időzítés képessége, és a közvetlen érzelmi reakciók is.
A jobb agyfélteke is rendelkezik egy egyszerű beszédmegértési képességgel,
bár az absztrakt fogalmakat nem érti. Egy egyszerűbb számolási képessége is
van kb. a kétjegyű számok összeadásának a szintjéig; forma, tér és arc felis-
merése; nem verbális fogalomalkotása; (szimbólum képzése), a közvetett ér-
zelmi funkciók is ide kapcsolhatók.
A bal agyfélteke egy racionális, tudatos; a jobb agyfélteke pedig egy inkább ir-
racionális, inkább a tudattalanhoz kapcsolódó tevékenységre specializálódott.
Azt szokták mondani összefoglalóan, hogy a bal agyfélteke inkább a tudatos,
racionális, a logikus, a tervező; a jobb agyfélteke az irracionális, az érzelmek, a
tudattalan.
A hasított agyú személyek kísérletéért Nobel-díjat is adtak.

Sperry kísérletezett majmokkal és emberekkel, átvágták az agy kérges testét.
Epilepsziánál szokták alkalmazni, olyan epilepsziás betegeknél, ahol állandó
görcsös állapot van, amikor az epilepsziás görcsök egymást követik rögtön, ez
egy életveszélyes állapot, amikor is olyan műtét végeznek, ahol a kérges testet
átvágják.
Azok az információk, amik a jobb agyféltekéből eljutnak a bal agyféltekébe azok
a kérges testen keresztül, átjutnak a balba és fordítva. Ezzel a műtéttel ez nem
történik meg. (Ezért mondják, hogy nem tudja a balkéz, hogy mit csinál a jobb.)
Ferry Nobel-díjas kísérletei:

A vizsgált személy ül egy vetítőernyő előtt. A vetítőernyő úgy van elhelyezve,
hogy a kísérleti személy a kezeit nem látja. Az ernyő bal oldalán egy szó villan
fel olyan rövid időre, hogy a szemmozgásokkal nem tudja követni, tahát csak az
egyik szem látóterébe kerül a kép. A bal látótérbe kerülő kép a jobb agyfélteké-
be kerül az információ.
A vizsgálati személynek azt mondjuk, hogy válassza ki azt a tárgyak, aminek a
nevét látta felvillanni.
Ezt, ha jobb kézzel próbálkozik, nem tudja megcsinálni, mivel az információ a
jobb agyféltekébe került, a bal kezével tudná könnyedén megcsinálni.
⇓
(Bal területen volt az információ a jobb agyféltekébe került, a jobb félteke irá-
nyítja a bal kezet, tehát a bal kézzel ki tudja választani a tárgyat, a jobb kéz vi-
szont nem tudja, hogy mit kéne csinálni, azzal nem tudja kiválasztani a tárgyat,
sőt megnevezni sem tudja, mivel a megnevezés is bal féltekei funkció lenne.)
- Volt olyan is, amikor összetett szavakat vetítettek az ernyőre (pl. gőzgép). A
szó eleje a bal látótérbe esik, tehát a jobbféltekébe jutott; a vége pedig a jobb
látótérbe jutott, így a balféltekébe jutott. Ha megkérdezik a kísérleti személytől,
hogy milyen szót látott, akkor azt mondja, hogy gép. Mert, hogy a gép esett a
jobb látótérbe, tehát a balféltekébe jutott, ahol a beszéd funkció van. De ha
megkérdezzük, hogy milyen gép, akkor csak találgatni tud.
- Volt olyan is, amikor bekötött szemmel ismert tárgyakat adtak a kísérleti alany
bal kezébe, nem tudta megnevezni. Mert hogy a balkézbe adták, az a jobb fél-
tekéhez adott információt, a beszéd pedig balféltekei funkció, nem tudta, hogy
mi az, de gesztusokkal el tudta mutogatni, hogy mire lehet használni.
Ilyen és ehhez hasonló kísérleteket végeztek, és ha meggondoljuk, így tanítani

lehet a két agyféltekét különböző dolgokra.
Az egyiknek mondjuk egy klasszikus kondicionálással, vagy operás kondicioná-
lással megtaníthatunk valamit, a másiknak pedig nem.
Kérdés az, hogy meddig lehet egy személyiség? Meddig fogja ugyanazt tudni a
két félteke?
2.) HUMÁNGENETIKA
Viselkedésgenetika = a genetika és a pszichológia eszközeit kombinálja. Tulaj-
donképpen azt vizsgálja, hogy a viselkedés milyen jellemzői öröklődnek, pl.:
temperamentum, képességek, érzelmi stabilitás milyen mértékig öröklődik?
Vagy mennyire csak a környezeti hatásoktól függ, hogy milyenek leszünk?
Az öröklődés alapegységei a kromoszómák. Minden sejtmag, kivéve az ivarsej-
teket, 46 kromoszómát tartalmaz. A kromoszómák a génekből, öröklődési egy-
ségekből épülnek fel.
A gén a DNS-nek egy-egy szakasz, ami a genetikai információt hordozza. Egy
kromoszóma kb. 1000 génből áll (bár az újabb kutatások lehet, hogy nem erre
utalnak). A kromoszómák párosak, és a fele anyai, fele apai ágról jön, így az
egypetéjű ikrektől eltekintve nagyon valószínűtlen, hogy két ember génállomá-
nya teljesen egyforma legyen. A génpárok egyik tagja lehet receptív vagy do-
mináns, és akkor az határozza meg, hogy melyik öröklődik.
A legtöbb emberi jellegzetességet nem egy génpár határozza meg, és ezért a
környezeti hatásoknak is nagyon sok hatása van.
Hogyan lehet itt kutatni? Milyen módszerekkel lehet ezt a kérdést kutatni?
Az egyik lehetőség az ikerkutatások. Az egypetéjű ikerpárt felneveljük külön-
külön, és figyeljük, hogy mennyire különböznek, vagy mennyire hasonlítanak
egymásra. Amiben hasonlítani fognak, az valószínűleg öröklött tulajdonság,
amiben pedig különböznek, az valószínűleg a környezeti hatás.
Az ikerkutatásokkal kapcsolatban lényegesek még a minnessotai kutatások.
Egypetéjű ikreket, akiket külön neveltek, vizsgálták. Régen ugyanis gyakran
előfordult, hogy az egypetéjű ikreket külön-külön adták örökbe. És vizsgálták,
hogy ezek az ikrek mennyire hasonlítanak egymásra, a különböző neveltetés
ellenére. Azt figyelték meg, hogy olyan területeken, ahol a legnagyobb a hason-
lóság, mint pl.: az intelligencia, különböző képességek, szociabilitás, érzelmi
stabilitás azok öröklődtek. És az olyanok, mint pl. a politikai és vallási nézetek,
azok a legkevesebb hasonlóságot mutatták.
Gyakran ezek a gének nem egyértelmű öröklést jelentenek, hanem csak hajla-
mosító tényezőt jelent, mint pl. a betegségekre való hajlamot, pl.: cukorbeteg-
ség, rák.
De lehet úgy is vizsgálni, amit adaptációs vizsgálatnak neveznek, ennek az a
lényege, hogy az adoptált (örökbefogadott) gyerekeket vizsgálják, és összeha-
sonlítják, hogy a tulajdonságaik, mennyire hasonlítanak az örökbe adó és az
örökbe fogadó szülőkre. Hiszen amiben a vérszerinti szüleire hasonlítanak, az
inkább öröklődik, amiben pedig az örökbe fogadó szülőkre az pedig inkább a
környezeti hatás.
Lehetne próbálkozni még a szelektív tenyésztéssel is, de ezt a nácikon kívül
más embereken nem próbálta ki még senki, de laposférgeken, kutyákon már
igen. Ennek az a lényege, hogy ha mondjuk ki akarják tenyészteni a legingerlé-
kenyebb, legharciasabb kutyát, akkor mindig azokat válogatják ki az alomból,
amelyek a továbbtenyésztésre a legalkalmasabb egyedek.
3.) INTELLIGENCIA
definíció ⇒ amit az intelligencia tesztek mérnek.
Wexler nem elégedett meg ezzel a definícióval és egy új definíciót alkotott:
(Wexler - intelligencia kutató.)
"Az intelligencia az, ami lehetővé teszi az embernek, hogy célszerűen cseleked-
jen, ésszerűen gondolkodjon, és beilleszkedve eredményesen bánjanak a kör-
nyezetükben."
Egyfajta életvezetési kompetenciát, életvezetési hatékonyságot jelent.
Sir Galton Francis: volt az egyik első intelligencia kutató, ő azonban némi fel-
sőbbrendűségi érzésben szenvedett, mert úgy gondolta, hogy vannak olyan
családok, ezek főleg a brit arisztokráciához tartoztak, akik biológiailag felsőbb-
rendűek.
Ő az intelligenciát egy érzékelési, észlelési képességként fogta fel.
Binet az első igazán használható intelligencia tesztet alkotta meg gyerekeknek.
A francia kormány felkérésére tevékenykedett, és a képezhetőség volt a fő
szempont. Tehát amikor az általános tankötelezettséget bevezették, akkor fon-
tossá vált az a szempont, hogy melyik gyerek az, amelyik képezhető, melyik
gyerek az, amelyiket érdemes képezni valamire, és ki az, aki nem.
Gondolkodási, probléma megoldási feladatokat hozott létre életkori felosztás-
ban. Azt mérte, hogy a gyerek mennyit tud megoldani az életkorának megfelelő
próbából.
Később Stanford Binet tesztjét dolgozta át. Bevezették az intelligencia kvóci-
ens fogalmát is. Ami nem más, mint a mentális kor osztva a valódi korral és
szorozva százzal.
Pl.: ha van egy gyerek, aki megoldja a hat évesek feladatait és hat éves, akkor
az IQ=100, következésképpen a 100-as IQ az átlag.
Ha egy gyerek megoldja a hat évesek feladatát és három éves, akkor az
IQ=200 és ez igencsak magas. Ritka eset. Ellenben, ha egy gyerek megoldja a
hatévesek feladatait és 12 éves, akkor az IQ=50, ami értelmi fogyatékosságnak
felel meg, és ez is ugyanolyan ritka, minta kiemelkedően jó képesség.
A felnőtteknek másfajta IQ tesztet dolgoztak ki. A magyar klinikai gyakorlatban
a Wechsler féle intelligencia tesztet használják (MAWI). Lényege: hogy 10
részterületről ad fel különböző feladatokat, pl.: az általános ismeretektől a szá-
moláson át a puzzle-szerű kirakóig. A kapott eredményeket hasonlítják az élet-
kori átlagokhoz.
A különböző intelligencia övezeteket az átlagtól + - 30-ig átlag övezetről beszé-
lünk.
130-70-ig normál intelligencia,
130 felett különös, vagy extrém intelligencia,
130-120 nagyon magas intelligencia,
120-110 magas intelligencia,
110-90 átlagos intelligencia,
90-80 alacsony intelligencia,
80-70 igen alacsony intelligencia,
70-50 enyhe fokú mentális retardáció,
50-35 mérsékelt fokú mentális retardáció,
35-20 súlyos értelmi fogyatékosság,
20 alatt nagyon súlyos értelmi fogyatékosság.
Raven-féle IQ teszt, ami képekből áll, és a képekben vagy egy lyuk, alul sorban
kis képecskék vannak, amiből ki kell választani, hogy melyiket lehet beilleszteni.
Általában azt mondhatjuk, hogy a különböző intelligencia tesztek eredményei
meglehetősen jól együtt járnak az iskolai előmenetellel. Tehát akiknek az iskolai
előmenetele jó, azok az intelligencia tesztekben is jó eredményeket szoktak el-
érni.
Van egy olyan jelenség, amit Pigmalion effektusnak neveznek. Ez egy vizsgá-
lat volt, Rosenthal intelligencia tesztet készített iskolázott gyerekekkel és hamis
visszajelzést adott a tanároknak. Év végén újra vizsgálta a gyerekeket, és azt
tapasztalta, hogy aszerint változott a gyerekek tesztje, amit mondott a tanárok-
nak. Akikről azt mondta, hogy rossz - bár jók voltak, azok tényleg javultak, akik-
ről azt mondta, hogy jók - bár rosszak voltak, azok meg romlottak. Ez a tanári
eljárásokat tükrözi. A tanári eljárások valóban a teljesítményt befolyásolják.
Általában különbségeket lehet felfedezni a két nem között. A nők általában a
szóbeliséget igénylő feladatoknál jobbak, a férfiak pedig a matematikai gondol-
kodást, a vizuális, téri tájékozódást igénylő feladatoknál jobbak.
Az intelligencia-kutatóknak két fő nézetrendszere, két fő elméletrendszere van:
Az egyik típus szerint egy általános intelligencia, mint olyan létezik. Ennek
Spearmann a fő képviselője. Azt mondta, hogy létezik általános, G-faktor
(G=general), egy általános intelligencia és ezzel többé-kevésbé jellemezhető
mindenki. Van még néhány S-faktor (S=special), amik speciális részképessé-
geket jelentenek.
A másik nézet szerint nincsenek általános és speciális intelligencia faktorok,
hanem többé-kevésbé egymástól független mentális képességek vannak.
Thurstone a fő képviselőjük.
Ő azt állította, hogy nem lehet azt mondani, hogy nincsen olyan, hogy általános
intelligencia, hanem többé-kevésbé független, mentális képességek vannak.
Ilyen pl. szerintük a verbális megértés, a beszédfolyékonyság, számolás, kü-
lönböző térbeli képességek, emlékezet, következtetés stb.
Catell szerint az intelligenciát két részére oszthatjuk. Létezik egy hajlékony in-
telligencia és egy rögzült intelligencia.
A hajlékony intelligencia a megértés képességét jelenti, tehát azt, hogy a szo-
katlan problémákkal tudunk-e valamit csinálni, tudunk-e rugalmasan gondol-
kodni.
A megszerzett intelligencia pedig a rögzült tudást, képességet jelenti.
4.) KREATIVITÁS
A kreativitás tulajdonképpen alkotókészséget jelent, újításra, megújulásra való
képességet. A felfedező képességet nem úgy kell érteni, hogy valami teljesen
új dolgot kellene kitalálni, csak annyit jelent, hogy a felfedezőnek legyen új. te-
hát, ha egy 10 éves gyerek kitalálja a repülőgép elvét függetlenül attól, hogy új-
e, ez egy kreatív tevékenység, teljesítmény. A kreativitáshoz hozzátartozik az
eredetiség (organitás), fontos a folyékonyság (fluencia) - ez tulajdonképpen
a Cater-féle hajlékony intelligenciának felel meg - és végül a rugalmasság
(flexibilitás) is kell. A kreativitásnál a gondolkodás két formáját szokták emle-
getni - ez Gülford nevéhez fűződik -. Ő a gondolkodás két fajtáját tételezte fel a
divergens és a konvergens. A divergens széttartót jelent. A divergens gondol-
kodás széttartó gondolkodás, ami azt jelenti, hogy az illető akkor jellemezhető a
divergens gondolkodással, ha egy problémával szembesül, akkor az minden
oldalról körüljárja, mindenféle lehetséges megoldási módokat talál, és ezt mind
végigpróbálgatja. Ez meglehetősen sokáig tartó, ámde kreatív módszer. A kon-
vergens, összetartó gondolkodást jelent, ennek pedig az a lényege, hogy a de-
likvens a problémánál rááll egy megoldási útra, és azt végig csinálja. Ennek az
a hátránya, hogy ha ez a megoldási út nem jött be, kezdhetik elölről. Viszont,
ha véletlenül ráhibázott a jó útra, akkor pedig meglehetősen gyors módszer. Ál-
talában a divergens egy kreatívabb, több szempontot figyelembe vevő gondol-
kodást jelent, a konvergens pedig beszűkültebb, ámde logikus úton való végig-
menetelt jelent.
Mindkettőnek van hátránya és előnye. Általában amikor a tehetségeket kutat-
ják, illetve a kreativitást, akkor kétféle út létezik. Az egyik a tehetségek, valami-
ben nagyon kreatív emberek vizsgálata, a másik lehetőség még a több kevésbé
mindenkiben meglevő kreativitás vizsgálata. Gondolják meg, az a háziasszony,
aki egy csodás tortát süt, amelyiken valamilyen marcipán figura is van, az is
egy kreatív teljesítmény. Vagy az a férfi, aki egy soha nem látott éjjeli szekrényt
barkácsol a garázsban, az is egy kreatív teljesítmény.
A kreativitásnak több szintje létezik. Az első szintje a kifejező kreativitás, aminél
a kifejezés, önkifejezés a lényeg és nem annyira a minőség vagy az eredetiség.
10
Ilyenek, pl. a gyerekrajzok. Aztán van a produktív kreativitás, aminek a célja a

befejezett alkotás létrehozása. Ezt általában realizmus jellemzi. Létezik még az
inventív kreativitás (feltaláló kreativitás. Itt az új dolgok felfedezése, feltalálása
a lényeg.
Az inovatív (megújító) kreativitás nem azt jelenti, hogy új dolgokat kell létrehoz-
ni, hanem a már meglévő dolgok finomítását jelenti. Pl. a pszichológiában Jung
elmélete ilyen volt, hiszen ő a Freud-i pszichoanalízisből indult ki, azt újította
meg. Vagy például az az ember, aki rájött, hogy a szék kényelmesebb, ha ki-
párnázzák, az egy innovatív kreativitás volt. Míg a szék feltalálása inventív krea-
tivitás. És végül létezik az emergetív (teremtő) kreativitás. Ilyen volt, pl. Freud a
pszichológiában.
Nézzük hogyan meg a kreatív alkotás, egy kreatív problémamegoldás!

1. előkészítés szakasza (az a szakasz, amikor a szakdolgozat írásakor min-
den elolvasunk, ami ebben a témában megjelent, végig gondolunk mindent.
2. lappangás szakasza (amikor a probléma lappang, érik, csendben a mély-
ben).
3. megvilágosodás szakasza (amikor az illető kiugrott a fürdőkádból és pucé-
ran végigfutott a városon, miközben azt kiáltotta „Heuréka”, vagy amikor
Newton-nak a fejére esett az alma, vagy amikor a szakdolgozó végre kitalálja
a hipotézisét).
4. igazolás szakasza (amikor az ember már biztos az igazában, tudja, hogy
mit akar, hogyan akarja, csak éppen már meg kell valósítani). Tehát Newton-
nak a fejére esett az alma, megalkotta a gravitáció egyenletét, de igazolni
kell.
A kreativitásnál fontos az intelligenciával való kapcsolatot is vizsgálni. Vajon az

intelligens emberek kreatívak? És a kreatív emberek intelligensek? Hát bizo-
nyos szintig igen, ha valaki értelmi fogyatékos, az nem valószínű, hogy kreatív.
De egy általános intellektusú ember igen kreatív lehet. Összefoglalva: azt
mondhatjuk, hogy az intelligencia, a nagyon magas intelligencia nincs csöppnyi
kreativitás nélkül, és az, hogy valaki nagyon kreatív legyen legalább egy köze-
pes intellektust feltételez (100-110 IG). De pl. egy festőművésznek, szobrász-
nak a 100-110-es IQ is elég.
A kreativitás fejleszthető. A mai iskolarendszer inkább elnyomja a kreativitást a
gyermekekben, mint fejlesztené.
Milyen tényezők hátráltathatják a kreativitás kibontakozását? Az egyik ilyen té-
nyező az ún. funkcionális rigiditás (merevség). Ez az az elképzelés, miszerint a
kalapácsot csak kalapálásra lehet használni, és semmi másra.
A másik tényező, ami a kreativitást gátolhatja az a megszokott fogalomrendszer
megkötöttsége. Vagyis az, ha a gondolkodási kategóriákból nem tudunk kilépni.
Tehát a túl sok tudás a kreativitást gátolja. Illetve, ha túl gyorsan, mintegy elsi-
etve a dolgokat ítéljük meg, az is a kreativitást csökkenti.
5.) TUDAT
A különböző tudat állapot
Ez egyáltalán nem függ össze a kreativitás elméletével. A tudatot korábban lé-
lekkel azonosították. Később aztán arra gondoltak, hogy ami a tudatunkban
van, azok a különböző külső és belső ingerek. Külső ingerek eme felfogás sze-
rint az érzékletek, a belső ingerek pedig az emlékek és a gondolatok.
11
Atkinson szerint ez túlságosan leszűkíti a kérdést, és tulajdonképpen ki kell

egészíteni még egy oldallal. Tehát Atkinson szerint a tudatnak van egy észlelé-
ses, gondolkodásos emlékezéses oldala, ami nem más, mint önmagunk és a
környezetünk folyamatos követése. Tehát van egy cselekvéses oldala is. Ez
önmagunk és környezetünk kontrollját jelenti.
Természetesen, mint ahogyan nem minden érzékletnek, nem minden emlék-
nek, nem minden gondolatnak vagyunk tudatában, nem minden cselekedetnek.
Tudatelöttes
A tudatelöttesbe olyan dolgok tartoznak, amiknek per pillanat ugyan nem va-
gyunk tudatában, de könnyen tudatosíthatjuk. Ide tartoznak a különböző kész-
ségek, pl. mindannyian be tudjuk fűzni a cipőnket, de ha ezt végig kéne gon-
dolni konkrétan, hogy hogyan csináljuk, akkor ez nehezítené a cipőbefűzést. De
ilyen például az olyan emlékek, amiket most per pillanat nem tudunk, de köny-
nyen elő lehet idézni, pl. ha megkérdezném maguktól, hogy mondják el azt oro-
szul, hogy „hogyan hívnak Téged?”. Akik válaszoltak, azoknak nem ez volt a
tudatukban mostanáig, és mégis azonnal tudtak válaszolni. Vagy ha megkér-
dezném, hogy a legkorábbi emlékük, valami biztos az eszükbe jutna.
A tudatelöttes mellett még el kell különítenünk a tudattalan fogalmát is.
Tudattalan
Ezek a tudat számára hozzáférhetetlen emlékek, impulzusok, vágyak, gondola-
tok. Ezekkel a pszichoanalitikusok foglalkoztak, ők találták ki. Többféle elképze-
lés van, hogy mi az oka, annak, hogy valami a tudattalanba kerül. Ezekre nor-
mális úton nem tudunk visszaemlékezni. Freud az elfojtással magyarázta. Má-
sok szerint nemcsak érzelmi alapon kerülhetnek a tudattalanba a dolgok, ha-
nem azok a mentális folyamatok is ide tartoznak, amik az életben állandóan je-
len vannak, de nem vagyunk tudatában. Ilyenek azok a számítások, amikkel
megállapítjuk azt, hogy mi az, ami távolabb van tőlünk, és mi az, ami közelebb
van hozzánk. Vannak, akik szerint a tudatot és a tudattalant nem lehet ilyen
nagyon mereven elválasztani egymástól, hanem egy folytonosság mentén he-
lyezkedik el, és folyamatosan megy át egyikből a másikba.
Beszélni szoktunk különböző tudatállapotokról is. Most tisztázzuk azt, milyen a
tudatállapot és mik azok a módosult tudatállapotok.
Tudat Állapot
A tudat állapot egyfajta éberségi, aktivitási szint, amit arousal szintnek is ne-
veznek. A szervezet arra törekszik, hogy az arousal szintet egy normális szinten
tartsa fenn. Nyilvánvaló, amint külső környezeti ingerek érik az embert, azok ezt
az éberségi szintet fokozzák. Ha túl sok inger ér minket, akkor az stresszelni
fog és stresszhatás alakul ki, és ez nehezíti az alkalmazkodást. Ha viszont
semmi inger nincs, azt se bírják az emberek. Végeztek olyan kísérletet, ahol
önkéntesek, napi 20 dollárért befeküdtek egy szobába, ahol semmiféle inger
nem érte őket. A szemükre olyan védőt tettek, amin keresztül csak a szűrt fény
jutott át, a fülüket bedugaszolták, a kezükre is kaptak egy védőt, hogy hajlítani
azért tudják az izületeiket, de tapintani ne tudjanak semmit, és így feküdtek. Ál-
lítólag volt olyan, aki 6 napig bírta, de mindenesetre túl sokáig senki nem bírta.
Ez a rettenetes, inger nélküli állapot egy idő után oda vezetett, hogy az agy sa-
ját magának kezdett ingereket keresni, és hallucinációk jelentek meg.
12
Felmerül a kérdés, hogy ennek milyen idegrendszeri alapjai vannak. Általában

elmondhatjuk azt, hogy az érzékszervektől az impulzusok az agy felé két úton
jutnak el. Egyrészt vannak specifikus érzőpályák, ezekre a specifikus érzőpá-
lyákra (ilyen a látóideg, ahonnan a szemtől a tarkólebenyben levő látóközpont-
ba kerül az információ. Másrészt vannak a nem specifikus pályák, ezek az ér-
zékszervektől mennek felfelé az agyhoz, de nem speciális érzőközpontokhoz
kerülnek, hanem az általános aktivitási szintet növelik.
Az aktivitási szint és a teljesítmény milyen összefüggésben van egymással? Ez

egy fordított U alakú görbe.
t = teljesítmény
a = aktivitás
Minél kisebb az aktivitási szint, nyilván akkor a teljesítmény is kicsi lesz. Gon-
doljanak arra, hogy ha az ember nincs egy aktív, éber állapotban, hanem
”félkómában”, álmosan mászkál, akkor a teljesítménye sem lesz tökéletes.
Ahogy az aktivitási szint egy normális éber, egy kicsit izgalmi állapotig előre ha-
lad, úgy fog a teljesítmény javulni. Ha azonban ez az aktivitási szint már túl
nagy, túlságosan ideges lesz az illető (mászkál, mint pók a falon), stresszelve
lesz, akkor ez az aktivitási szint a teljesítményt csökkenteni, rontani fogja. Gon-
doljanak pl. a vizsgára, ha az ember a vizsga előtt mondjuk egy hétig egyszer
sem fekszik le éjszaka, akkor annyira kómás állapotba lesz, hogy már ezért
nem tud figyelni a vizsgabiztos kérdéseire. Eredmény - kirúgják. Ha a vizsga
előtti éjszaka kialussza magát, akkor általában képessé válik a vizsgán a meg-
küzdésre, tehát képessé válik gondolkodva felelni a vizsgabiztos kérdéseire. A
teljesítmény magas lesz, különösen, ha egy kicsit az izgalmi állapota fel van
spanolva. Ha azonban az izgatottság túl nagy, túl nagy, túlságosan ideges, túl-
ságosan nagy tétet tulajdonít a dolognak, akkor ez a túlzott izgatottság, ideges-
ség fogja képtelenné tenni arra, hogy gondolkozzon és, hogy megfelelő telje-
sítményt nyújtson.
Milyen módosult tudat állapotokat ismerünk?
- alvás,
- meditáció,
- hipnózis,
- pszichoaktív szerek (drog, alkohol)
- a különböző pszi-jelenségek (pl. ESP extra szenzoriális percepció, érzékelés)
vagyis, ha valaki olyasmit érzékel, ami nincsen (pl. X akták c. film), pl. amikor
egy lezárt borítékban meg tudjuk mondani milyen színű papír van benne.
6.) FIGYELEM
Lényege köznapi megfogalmazásban, hogy a figyelem egy olyan állapota az
agynak, ami képessé tesz minket arra, hogy „A” dologra összpontosítsunk és
13
„B” dolgot figyelmen kívül hagyjunk. A figyelem terjedelme 7±2 elem, tehát egy-
szerre 7 dologra tudunk figyelni. Van aki 9-re, és van aki csak 5-re.
A figyelemnek különböző fajtái vannak.

1.) tájékozódási reakció vagy miez reflex, ahogy Pavlov nevezi; ez tulajdon-
képpen azt jelenti, hogy az új dolgokra felkapjuk a fejünket, felfigyelünk.
2.) kitartó figyelem vagy éberség, ez a nehéz, unalmas helyzetekben fenntar-
tott figyelem. A II. világháború során, amikor a radarernyők megfigyelése jelen-
tős feladattá vált, ezzel kísérleteztek. Ha meggondoljuk ez nagyon fontos dolog,
mert nagy jelentősége lehet, ha mondjuk véletlenül nem vesz a katona észre
egy változást, a radarernyőn vagy esetleg állandóan vaklármát csap. Az úgyne-
vezett órateszttel szokták, ezt a pszichológiában modellálni, amelynek az a lé-
nyege, hogy van egy óra, ami folyamatosan ketyeg. Időnként kettőt üt. Azt kell
figyelni, mikor jön az a pillanat, amikor a szokásos üteme megváltozik és egy-
más után, kettőt üt.
Az éberséget csökkenti a hozzászokás, a tájékozódási reakció csökkenése, és
az elvárások is. Tehát ha az embernek vannak az embernek előzetes elvárásai,
arra vonatkozóan, hogy mi a valószínűsége a jelnek, akkor az olyan időszakok-
ban, amikor úgy gondolja, hogy nem valószínű a megjelenése, akkor a figyelme
csökkenni fog. Nagyon egyszerű a példa, az az elképzelés, hogy az ellenséges
repülők hajnali 2 és 3 között fognak támadni, akkor este 10-kor feleannyira, fe-
leolyan éberséggel figyelnek, mint éjjel kettőkor.
3.) automatikus figyelem
Ez tudatos odafordulást nem igényel. Pl., ha valakinek már régóta van jogosít-
ványa, annak a sebességváltó használata már tudatos odafordulást nem igé-
nyel. Ellenben a kezdő vezetőnek végig kell gondolni, hogy hogyan kell sebes-
séget váltani.
4.) kontrollált figyelem
Ez tudatos, mentális erőfeszítést jelent, pl. amikor a kezdő sofőrnek tudatosan
oda kell figyelnie arra, hogy mit kell csinálni a sebességváltóval.
Arra, hogy hogyan tudunk figyelni a dolgokra, mi a figyelemnek a magyarázata,
többféle elmélet alakult ki, az idők során.
Figyelemelméletek
A szűrőelméletek, tulajdonképpen azzal foglalkoznak, hogyha van egy zajos
háttér, akkor abból hogyan emeljük ki a számunkra fontos elemeket. Ez tulaj-
donképpen „a koktél party” probléma. Van egy koktél party, ahol mindenki
mászkál jobbra-balra, mindenki fecseg össze-vissza. Hogyan halljuk meg azo-
kat a dolgokat, amik fontosak a számunkra? Hogyan vesszük észre, ha például
hozzánk beszélnek, nekünk szólnak? Ennek a szűrőelméletnek a kísérleti pa-
radigmája, egy olyan helyzet, amikor egy fülhallgatót tesznek valakire, és ebből
a két fülbe különböző szövegeket mondanak. Arra kérik az illetőt, hogy az egyik
fülre figyeljen. azt vizsgálják, hogy vajon mennyit tud az illető abból, ami a má-
sik fülbe érkezik. Általában a másik fülbe érkező szövegből csak annyit jegyez-
nek meg, hogy férfi vagy nő mondta, és esetleg a saját nevüket hallják meg. Így
alakította ki Broadbent a szelektív szűrőelméletét.
14
szenz or os t o váb bi
tár fel d olgozás
inge r ek szelek tív

szűr ő
E szerint az elmélet szerint az elmélet szerint „jönnek” az ingerek, amik az ún.

szenzoros tárba kerülnek. Ez a szenzoros tár tulajdonképpen az érzékelésnek,
észlelésnek egy első szakasz, és Broadbent szerint ezután van egy szelektív
szűrő, ami a „mindent vagy semmit” elv alapján működik. Ezen elv alapján en-
gedi tovább, vagy nem engedi tovább az információt. Amit tovább enged az, to-
vábbi feldolgozásra kerül, amit nem engedett tovább, azt elfelejtjük. Szerinte,
amikor az egyik fülbe érkező információra kell figyelni, akkor is az történik, hogy
a másik fülbe érkezőt, úgy ahogy van kizárjuk. De a nagyon feltűnő dolgok
azért feltűnnek a másik fülbe érkező információval is, így jött létre egy másik
elmélet, amely Treasmann nevéhez fűződik.
szenz or os J t o váb bi
tár Z fel d olgozás
inge r ek jelzés csillapít ó
Treasmann egy hasonló modellt képzelt el, csak szerint a szelektív szűrő he-
lyén egy ún. jelzés csillapító helyezkedik el.
Ennél az a lényeg, hogy jön az inger, bemegy a szenzoros tárba és utána, ez a
jelzéscsillapító, a nem figyelt fülből, a nem figyelt ingereknek az intenzitását le-
csökkenti. Innen a csökkent intenzitású inger megy tovább, ami, ha kellően fon-
tos, még így csökkent intenzitásában is felkelti a figyelmet. Persze ennek az el-
képzelésnek ellent mond az a tény, hogy vannak olyan emberek, akik egyszer-
re több dologra is tudnak figyelni, pl. nézik a tévét, hallgatják a rádiót, és újsá-
got olvasnak, és közben mondjuk házi dolgozatot javítanak.
Nyilvánvaló, hogy ezek a szűrőelméletek, amikről eddig szó volt, nem magya-
rázzák meg kellően, így kialakult az ún. kapacitás modell, aminek az a lénye-
ge, hogy nem az a feladat, és nem az a lényeg, hogy kiszűrjük a nem figyelt in-
formációt, hanem a figyelmi kapacitás olyan amilyen, a figyelmi kapacitás korlá-
tozott. De ez a kapacitás a gyakorlás útján fokozható. Tulajdonképpen a kapa-
citásnak a fokozása tanulással előfordulhat. Tehát, ha valamit minél jobban be-
gyakorlunk, annál kevesebb figyelmet igényel, és annál több mindent tudunk
egyszerre csinálni.
7.) ÉRZÉKELÉS, ÉSZLELÉS

Itt ugyanannak a folyamatnak a két oldaláról van szó, az egyik az analizáló, a
másik a szintetizáló oldal. Tehát az érzékelés az analízis, az elemzés; az észle-
lés pedig a szintézis. Az érzékelés nem más, mint az egyes érzéki tulajdonsá-
gok visszatükröződése. Tehát amikor érzékelek valamit, mondjuk egy zöld
„pacnit”, érzékelem, hogy mekkora, milyen, és az észlelés lesz az, amikor tuda-
15
tosul bennem az, hogy mi az, amit érzékelek. Amikor rájövök, hogy a zöld pac-
ni, egy pulóver, és egy hallgató tartózkodik benne, nyilvánvaló, hogy ezt az
észlelést a korábbi tapasztalatok teljesen befolyásolják, hiszen egy műbútor-
asztalos teljesen máshogy észlel egy asztalt, mint én.
Az érzékelésnek, ha a folyamatát nézzük, akkor ugye van egy inger, mondjuk
egy fénysugár. Ez eléri a receptort, mondjuk a retinát, és az érzőrostokon ke-
resztül - amik ugye lehetnek specifikusak és aspecifikusak -, eljutnak az agyké-
regbe.
Milyen érzékszervi modalitások lehetnek? (Érzékszervi modalitások = látás, hal-

lás, tapintás, szaglás, ízlelés, testérzékletek.)
Milyen alapfogalmakat kell tisztáznunk, ha az érzékelésről van szó?

Az egyik ilyen alapfogalom az érzékenység fogalma. Ez különböző élőlények-
nél más és más lehet, de általában nagyon alacsony, nagyon kicsi ingereket is
érzékelünk. Ha az érzékenységet nézzük, mit gondolnak egy gyertyát, sötét éj-
szaka, milyen messziről látunk meg? Állítólag 50 km-ről. Egy karóra ketyegését
milyen messziről lehetne meghallani, teljes csendben? Kb. 6 m-ről. Hány liter
vízben lehet megérezni egy teáskanál cukor ízét? Kb. 9 liter. (Egyszer valaki azt
mesélte, hogy a Coca-cola (1 l) 16 kockacukornak megfelelő cukrot tartalmaz.)
1 cseppnyi parfümöt, mekkora légtérben lehet megérezni? Állítólag, hat szobá-
nyi légtérben is meg lehet érezni. Hány méter magasból ránk eső légy szárnyát
érezzük meg? Kb. 1 méter.
Küszöbök
Mi az a küszöb? Két típusát különböztethetjük meg.
1.) abszolút küszöb, az a legkisebb erősségű inger, ami még megkülön-
böztethető az ingerlés hiányától. Az a legkisebb fény, amit még meg tudunk kü-
lönböztetni a hiányától. Ez különböző élőlényeknél más és más.
2.) különbségi küszöb, az a minimális különbség, ami ahhoz kell, hogy
két inger nagyságát elkülöníthessük egymástól. Tehát mennyivel kellene itt a
fényerőt növelni ahhoz, hogy észrevegyük, hogy a világosság fokozódott.
Erre vonatkozik a Weber-törvény. Weber szerint minél erősebb a kezdő
inger, annál nagyobb változás kell ahhoz, hogy a vizsgálati személy észre ve-
gye. Pl. ha egy sötét szobában egyetlen egy gyertya pislákol, akkor, ha meg-
gyújtunk még egyet, akkor észlelni fogjuk, hogy a világosság fokozódott. Ellen-
ben, ha egy bálteremben 1626 darab gyertya világít, és meggyújtunk még
egyet, a különbség senkinek sem fog feltűnni. Weber ezt a törvényt matemati-
kailag írta le.
Vagyis ez a Weber-törvény azt jelenti, hogyha az intenzitás minél jobban
nő, annál jobban kell a különbségi kküszöbnek
I ülö nbsé g i kis üs nőnie,
zö b ahhoz, hogy a K (kons-
tans) állandó maradjon.K=
I
Weber törvényét Fechner egészítette ki.nzi
ing e r i n te Fechner
tása azt mondta, hogy az in-
ger észlelt erőssége a fizikai intenzitás logaritmusával arányos.
k o ns ta ns szá m
Tehát az észlelt (állaerősség
nd ó ) az ingerintenzitás logaritmusával arányos. Lé-
nyeg, hogyészlelt
minél erősebb
er ősségaz inger, annál kevésbé fogja egy újabb inger meg-
változtatni. Pl. 50 gyertyát nem fogunk 50-szer erősebben észlelni, mint egy
gyertyát. Erősebbnek fogjuk érezni, de nem 50-szer.
KÜLÖNBÖZŐ ÉRZÉKSZERVEK
16
SZEM
A látás érzékszerve a szem, érzékszerve a fény. Tulajdonképpen egy
elektromágneses sugárzás, amelyből az emberi szem 400-700 nanométer kö-
zötti hosszúságon tudja érzékelni. A szemnek két része van.
Az egyik része tulajdonképpen a képet alakítja ki, ide tartozik a szaruhár-
tya. Ez a szaruhártya a szem első átlátszó felszíne, ami a fényt megtöri. Itt van
a szivárványhártya, aminek van egy rése, amit pupillának hívnak, és mögötte
helyezkedik el a szemlencse. A lencsét tulajdonképpen a lencsefüggesztő iz-
mocskák tartják, és attól függően, hogy mennyi a fény, és hogy közelre vagy
távolra nézünk, ez a lencse homorúbbá vagy domborúbbá válik. Célja ezzel az,
hogy a kép a retinára vetüljön. Ha közeli tárgyat nézünk, akkor a lencse gömbö-
lyűbb lesz, ha távolibb tárgyat nézünk laposabb lesz. A pupilla, az rés a szivár-
ványhártyán. Ez is a fény hatására szűkül, vagy tágul. Erős fény hatására a pu-
pilla szűkebb lesz, fényhiányos állapotban pedig tágabb.
A másik része a szemnek, az az rész, ami tulajdonképpen ezt a fényt át-
alakítja idegimpulzussá. Ide tartozik a retina vagy az ideghártya. Ezen a retinán,
vagy ideghártyán helyezkednek el a receptorok, méghozzá a csapok és pálci-
kák. A csapok azok, amik a színes látásért felelnek, a pálcikák pedig a szürkü-
leti látásért felelősek. Ez a része a retinának sárgafolt (fóbea). Azt a képet, ami
ide vetül, látjuk legélesebben. Az a rész, ahol a látóideg kilép, az a vakfolt. Az
odavetülő képeket nem látjuk. Miért van az, hogy mégis az emberek szeme
előtt nincs egy kicsiny fekete folt? Hát a szemmozgások miatt. Gondoljunk arra,
hogy mindig vannak kicsin, apró szemmozgások miatt a kép mindig máshová
esik. És mivel a kép mindig máshová esik, így mindig más részlete esne a vak-
foltra, de ez kitölti.
Általában a fényhez nagyon jól tud alkalmazkodni az emberi szem. Hiszen gon-
doljuk meg, ha most ebből a teremből belépnénk egy sötét szobába, akkor elő-
ször semmit nem látnánk, de igen hamar a szürkületben is igen jól tudunk tájé-
kozódni, és fordítva, ha a sötétből a világosra lépünk, akkor eleinte nem látunk
semmit, de gyorsan tudunk alkalmazkodni hozzá.
Ha stabilizálják a retina képet, magyarul, ha a szemmozgásokat különböző el-
més kísérleti apparátusok segítségével kizárják, akkor az egy idő után a retina-
kép eltűnik. Egy idő után a delikvens nem lát semmit.
Ennek az evolúciós fejlődésben volt jelentősége. Tekintettel arra, hogy minden
ami mozdulatlan, az általában veszélytelen, és ami mozog az, veszélyes lehet,
vagy legalábbis érdekes lehet, mint zsákmány, következésképp a szem a moz-
gó tárgyak detektálására alkalmas. Mivel bizonyos jelentősége az egyhelyben
levő tárgyak észlelésének is lehet, ezért a szemnek a mozgásai azok, amik
mozognak a tárgy helyett. Ha a szem mozog, akkor a retinára mindig máshová
vetődik a kép. Következésképpen mintha a tárgy mozogna, ugyanúgy megma-
rad a látás.
Felmerülhet az a kérdés, hogy hogyan alakul ki a színlátás?

Vannak állatok, akik sokkal kevesebb szint látnak, mint az emberek, míg az
embereknek a színlátás nagyon jól megy. azért mert a szín, az három dimenzi-
óból épül fel. Van világossága, a világosság, mint az észlelt intenzitás. Vannak
árnyalatai, ezek a szín névvel leírt minőségek, (pl. világos lila, sötét lila, püspök
lila, padlizsán lila, stb.), és van telítettsége, ez pedig azt fejezi ki, hogy mennyi-
re élénk, mennyire tiszta az adott szín. Kb. 150 színt tudunk megkülönböztetni,
17
de pontosan ennek a három dimenziónak a különbsége (intenzitás, árnyalat, te-

lítettség) alapján már majdnem 7 milliót. Az angol nyelvben állítólag 7500 szín-
név van.
Arra, hogy hogyan látjuk a színeket, többféle elmélet alakult ki.
 Joung és Helmholz-féle háromszín elmélet.

Ennek az a lényege, hogy három féle receptorunk van, egy a rövidhullámú
fényre, egy másik a közepes hullámú fényre, egy harmadik pedig a hosszú hul-
lámú fényre a legérzékenyebb. Létezhetnek olyan ingerek, amik már ingerület-
be hozzák a közepes hullámú fényre érzékeny receptorokat is és a hosszú hul-
lámú fényre érzékeny receptorokat is. Tehát lehetnek olyan ingerek, amik még
ingerlik a közepes hullámú fényre érzékeny receptorokat, de már ingerlik a
hosszú hullámhosszú fényre érzékeny receptorokat is. Helmholz-ék ezzel ma-
gyarázzák, hogy a különböző hullámhosszú fények végül is különböző színár-
nyalatként jelentkeznek a szemünkben. Ez az elmélet azt nem magyarázza
meg, hogy bizonyos színek miért nem keveredhetnek egymással. Tehát, hogy
miért nem létezik zöldes-piros, vagy kékes-sárga. Ennek a magyarázatára He-
ring kidolgozta az ellenszín elméletet. Ennek lényege, hogy tulajdonképpen
kétféle színreceptor van.
Van egy zöld-vörös meg egy kék-sárga. Az jellemző ezekre a receptorokra,
hogy a különböző színű fényekre ellentétes módon reagálnak. Tehát a zöld-
piros receptor, ha zöld fény érkezik, akkor serkentéssel, izgalommal reagál, ha
vörös fény érkezik, akkor pedig gátlással. Ezen elmélet szerint, ez a magyará-
zata annak, hogy miért nincs zöld-piros szín, mert egyszerre nem kerülhet ser-
kentett és gátolt állapotba egy receptor.
Napjaink elméletei:
Jamesson és Hurvich dolgozta ki azt, hogy ez a két elmélet együtt igaz, és
szerintük a háromszín elmélet a retinális szinten, a központi idegrendszer (a lá-
tókéreg) szintjén pedig a kétszín elmélet az érvényes.
HALLÁS
A hallás érzékszerve a fül, ingere a hanghullám. Az emberi fül a 20 és 20000
Hz közötti hangokat képes észlelni. Intenzitását decibelben mérjük. 0 decibel,
az a legkisebb hang, amit érzünk, a 180 decibel pedig a rakéta indítás hangja.
A fület három részre oszthatjuk:
1.) külső fül (hallójárat, fülkagyló, halljárat egészen a dobhártyáig)

2.) középfül (hallócsontocskák /kalapács, kengyel, üllő/ ezek csatlakoznak a
kerekablakhoz. A kerekablak választja el a belső fület a középfültől. Ez
kapcsolatban van az orrüreggel)
3.) belső fül (csiga, a csiga alakú szerv közepén meg végig egy hártya, amit
alaphártyának neveznek)
Nyilvánvaló Eustack-kürt összeköti a belsőfület és az arcüreget, kb. akkora,

mint a hallójárat.
18
A külsőfül és a középfül szerepe az, hogy továbbítja és felerősíti a hangot. Ma-

guk a receptorok a belső fülben vannak, az alaphártyán.
Többféle elképzelés van arra vonatkozóan, hogy hogyan érzékeljük a különbö-
ző magasságú hangokat. Rutherford szerint, ha egy hang jön, az megrezegteti
az egész alaphártyát. A különböző magasságú hangok, különböző frekvenciá-
val rezegtetnek. Minél magasabb egy hang, annál nagyobb lesz a rezgése az
alaphártyának. Egy másodperc alatt 1000 impulzusnál több nem tud az ideg-
rostokban terjedni, tehát az 1000 Herz feletti hangokat úgy érzékeljük, ahol
Helmholz kidolgozta elméletét, amely helyelméletnek pedig az a lényege, hogy
a különböző magasságú hangok az alaphártya különböző helyeit rezegteti meg.
Később, Békessi György (Nobel-díjat kapott érte) vizsgálata szerint, minden

hang, az egész alaphártyát megrezegteti, de nem ugyanolyan mértékben. Te-
hát a különböző magasságú hangok az alaphártya különböző helyeit rezegteti
meg.
Mára persze kialakult ezzel kapcsolatban is egy közös elmélet, ami szerint az
alacsonyabb hangokat a Rutherford szerinti elmélet szerint halljuk, a magasabb
hangokat pedig a helyelmélet szerint.
ÍZLELÉS
A nyelv melyik területei, milyen ízekre a legérzékenyebbek?
A nyelv hegye az édes ízekre. Oldalt, mellette a sós ízekre. Fölötte, oldal a sa-
vanyúra és hátul, középen a keserű ízekre.
keser ű
savany ú
sós
édes
Az ízlelésnél az ingert a nyálban oldódó kémiai anyagok jelentik. A receptorok

pedig az ízlelő bimbókban helyezkednek el. Jellemző rá, hogy az abszolút kü-
szöb alacsony, a különbségi küszöb pedig magas. Ez azt jelenti, hogy ha pl. az
abszolút küszöb alacsony viszonylag kicsi ízeket is megérzünk (pl. egy sókristá-
lyocskát) az, pedig, hogy a különbségi küszöb magas, az ízeket nagyon meg
kell változtatni ahhoz, hogy a különbséget észre vegyük. Tehát, ha sótlannak
érezzük az ételt, és beleszórunk egy csipetnyi sót, valószínűleg semmit nem
fogunk érezni. Állítólag 20 %-kal több fűszert kell beletenni az ételbe, ahhoz,
hogy a különbség észlelhető legyen.
Ízlelésnél genetikai különbségek is vannak. Vannak emberek, akik a szacharint
keserűnek érzik, mások pedig nem. Persze a nevelésnek is nagy szerepe van
benne, hiszen vannak ízek, amit az európai ember kifejezetten ínyencnek talál,
más földrészeken élők pedig úgy gondolják, hogy az rettenetes, és fordítva is
így van.
19
SZAGLÁS
A szaglás az egyik legprimitívebb, legősibb érzékelés. Alacsonyabb rendű élő-
lények szaglás sokkal jobb, mint az emberé.
Végeztek olyan „gonosz” kísérletet, hogy bomló hangya szagával kentek be egy
élő hangyát. Mint tudjuk, a hangyák a döglött tetemet a bolyból kihordják. Hát
ez a szerencsétlen állatot is megragadták és kivitték. Szegény hangya, amikor
hazamászott, újból kivitték, és ez így ment egészen addig, amíg le nem kopott
róla a szag.
Tulajdonképpen ebben az esetben a receptorok közvetlen a külvilággal érint-
keznek. Gondolják csak meg, a szemnél a receptor belül van, a hallásnál is
benn van a belső fülben. A szaglásnál pedig kinn van a külvilágban. Szerencsé-
re a szaglásnál egy erős, alkalmazkodó adaptációs képesség jellemző. Ha be-
érkezünk egy büdös helyiségbe, elég hamar nem érezzük.
BŐRÉRZÉKLETEK
Ide tartozik a nyomás érzékelése (tehát, ha fejbe csapok valaki azt érezzük), a
nyomás érzékelése, az aktív tapintás is. Pl. ha valamit a kezembe veszek, és
tapintás útján próbálom megállapítani, hogy mi van a kezemben. Tulajdonkép-
pen a nyomásérzékelésnél, erős adaptáció van. Pl. ha a kedvesünk kezét erő-
sen szorongatjuk, akkor egy idő után nem érzi.
A bőrérzékletek közé tartozik a hőmérséklet érzékelése is. Vannak hideg és
meleg receptorok. A forrót mindkét receptorral érzékeljük. Erős az adaptáció
(alkalmazkodás) ebben az esetben is.
Ide tartozik a fájdalom is. A fájdalom ingere bármi lehet, ami szöveti károso-
dással fenyeget. A fájdalom érzékelésében elég nagy a kultúra szerepe is, pl.
egy hős indiánnak nem volt szabad jeleznie a fájdalmat, míg egy európai nő
minden kis fájdalomra már nyafog.
Mellzack dolgozta ki a kapuelméletet. Ennek az a lényege, hogy a gerincvelő-
ben van egy kapu, ami az ingert továbbengedi vagy sem. Ha ez a kapu zárva
van, akkor a perifériáról érkező fájdalom érzékek sem jutnak el az agyig, ha
meg nyitva van, akkor a legkisebb inger is eljut az agyba. Ennek a kapunak a
zárása és nyitása több mindentől függ. Függ a központtól, a kéregtől - ezért van
az, hogyha pl.: az indián táncosok a naptáncot járják, nem érzik a fájdalmat. Ezt
a kaput más helyszíni ingerléssel is lehet zárni. Pl.: a masszírozás azért csök-
kenti a fájdalmat, mert ezek az újabb ingerek zárják a kaput.
TESTÉRZÉKLETEK
Itt az izmok, izületek helyzetére vonatkozó ismeretekről van szó. Az érzékelés
mellett fontos az észlelés is. Az észlelésnél három fontos kérdésre kell kitér-
nünk.
Az első a mintafelismerés. Hogyan ismerjük fel a mintát? Hogyan tudjuk meg-
állapítani, hogy ami szembe jön velünk az Micimackó vagy Kovács János, tulaj-
donképpen, amikor a tárgyakat felismerjük, abban nemcsak az alulról felfelé
haladó folyamatoknak van szerepük, tehát nemcsak magának a tárgynak, ha-
nem a további tapasztalatainknak is. Ezt különösen több értelmű ingereknél
szoktuk használni.
1 3 ---- A 13 C D
20
Vannak olyan ingerek, amikor inkább a kontextus, a helyzet alapján döntjük el,
hogy mégis mit jelentenek, mintsem az inger maga.
A másik fontos területe az észlelésnek az a téri lokalizáció. Tehát, hogy ho-
gyan különböztetjük meg a tárgyakat a háttértől. Ennek a téri lokalizáció elvei-
vel Gestalt, az alaklélektan foglalkozott, tulajdonképpen az, hogy mit látunk hát-
térnek, vagy mit látunk előtérnek, az nem annyira az ingertől függ, mint inkább
tőlünk, magunktól.
Pl. Rubik-serleg. Ha akarom két profil, ha akarom egy serleg.

Attól függően, hogy mit tekintek háttérnek, és mit tekintek előtérnek lesz profil
vagy serleg.
Tulajdonképpen az, hogy mi a háttér, és mi az előtér, az sokkal inkább a mi

észlelésünktől, mint magától az ingertől függ.
A téri lokalizációnál nem csak az a fontos, hogy a hátteret és az előteret elkülö-
nítsük, hanem az is fontos, hogy hogyan csoportosítunk, hogyan döntjük el,
hogy mi tartozik össze.
Pl. közelség elve: azt látják együvé tartozónak, amit egymás mellé rajzoltam.
De ha kiegészítem,
akkor a zártság elve alapján, amik félig, meddig kockának látszanak, együtt
tartozónak látjuk. De ilyen, pl.: a jó folytatásának elve is. Ha itt nem vonalakat
látnak, hanem egy kört, vagy a közös mozgás elve. Ha kétféle pontot látnak,
és ezek közül a pontok közül egyik része balra mozog, a másik részük pedig
jobbra, akkor azt két csoportnak fogják látni (balra és jobbra mozgók csoportjá-
nak). Vagy ilyen a közös távolság elve. Tehát ami ugyanolyan messze van tő-
lünk, azt együvé tartozónak észleljük. Vagy a hasonlóság elve, ha a táblán
van egy részlet, ahol x-ek és köröcskék vannak rajzolva, akkor az x-eket is
együvé tartozónak tekintjük és külön a köröket is együvé tartozónak tekintjük.
A téri lokalizáció egy másik fontos problémája, a távolság észlelése. Hogyan

észleljük, hogy ilyen tárgyak, mennyire vannak távol tőlünk? Ennek két része
van. Egyrészt vannak a monokuláris (egy szemmel is látható) távolságot érzé-
kelhető mozzanatok. Ilyen, pl.: a relatív nagyság. Tehát, ha valamit kisebbnek
látunk, arról azt feltételezzük, hogy távolabb van. Ilyen még a relatív magas-
sági helyzet. Amelyik fenyőt följebb érzékeljük, arról úgy gondoljuk, hogy távo-
labb van. De ilyen még a relatív takarás elve. Tehát, ha egy tárgy félig takar
egy másikat, akkor azt feltételezzük, hogy az van előbb, amelyik takarja a má-
sik tárgyat. Ilyen még a lineáris perspektíva, itt gondoljanak a vonat sínekre,
vagyis, hogy a párhuzamos egyenesek a végtelenben összetalálkoznak.
És vannak a binokuláris jelző mozzanatok. Ennek az a lényege, hogy a két
szembe egy kicsit eltérő kép esik, és ez az alapja a mélység észlelésének.
Fontos még a mozgásérzékelés. Általában a mozgás érzékelésénél van egy

olyan jelenség, amit indukált mozgásnak nevezünk. Az indukált mozgásnak
az a lényege, hogyha egy kisebb tárgyat körülvevő nagyobb tárgy mozog, akkor
úgy látjuk, mintha a kisebb tárgy mozogna. Tehát az indukált mozgás az egy il-
21
lúzió. Ennek klasszikus példája a felhők meg a Hold. Azt látjuk, hogy a Hold a
felhők között mozog az égen, pedig csak a szél fújja a felhőket.
Végül van a valódi mozgás, ami, ha valami mintázat előtt történik, azt köny-
nyebb felismerni.
Fontos még a konstancák kérdése. Mit jelent a konstancia fogalma. a

konstancia tulajdonképpen egy tárgy állandóságot jelent, azt, hogy egy bizo-
nyos tárgyat, bármennyire is más helyzetekbe kerül, ugyanolyannak észleljük,
mint eleve. Van szinkonstancia, tehát, amikor egy fekete bársonydarabot
akárhogyan világítok meg, azt mindig feketének látom. Pedig ahogy a megvilá-
gítás növekszik, akár szürke is lehetne. Mi ennek az oka? Az, hogy a megvilágí-
tás változik a fekete bársony környezetén is, következésképpen ahhoz viszo-
nyítva még mindig a fekete bársony lesz a legsötétebb.
Van világosság konstancia, ez is ugyanezen az elven alapul, pl. a sötét szo-
bában a fehér ing is sötétebb, mint verőfényes napon, illetve a többi tárgyhoz
viszonyítva még mindig az a legvilágosabb. Van alapkonstancia, ami azt jelen-
ti, hogy bármilyen szögből is látom, mondjuk a Coca-colás üveget, akkor is tu-
dom, hogy az colá-s üveg. És végül van nagyság konstancia, ami azt jelenti,
hogy a távoli tárgyakat hiába, hogy kisebbnek látjuk, ennek ellenére, azért nem
gondoljuk, azt, hogy kisebbek. Hiába látom a hátsó sorban szülőket kb. 2 cm-
esnek, nem gondolom azt, hogy ilyen kicsik.
8.) TANULÁS
Mit jelent a tanulás fogalma? A tanulás nem más, mint a viselkedés viszonylag
állandó megváltozása, a gyakorlás eredményeképpen. Tulajdonképpen a viselkedés,
ha az érés miatt változik meg, akkor nem soroljuk a tanulás közé. Ha mondjuk valami
külső hatás eredményeképpen, pl. heroin hatására változik meg időlegesen, azt sem
soroljuk a tanulás közé.
Atkinson négy fajtáját különbözteti meg a tanulásnak. (1. habituáció

/hozzászokás/; 2. klasszikus kondicionálás; 3. operáns kondicionálás; 4. komplex
tanulás)
1.) habituáció
A tanulás legegyszerűbb formája. Azoknak az ingereknek, a figyelmen kívül
hagyását jelenti, amik ismertté váltak és nincs komoly jelentőségük, nincsenek ko-
moly következményeik ilyen, pl.: az óra ketyegése. Ha van az életünkben valami zaj,
ami mindig megvan, akkor egy idő után hozzászokunk, és nem foglalkozunk vele. A
látványra is vonatkozik ez, akármilyen ízléstelen egy festés egy idő után hozzászo-
kunk, vagy gondoljunk a nagymama ingaórájára, vagy kakukkos órájára, amikor első
este nem tudtunk elaludni, a nyári szünet végére meg már teljesen megszoktuk.
2.) klasszikus kondicionálás

A klasszikus kondicionálásnak az a lényege, hogy van egy feltétlen reflex, ami
minden állatnál ugyanúgy kiváltható. Ezzel kapcsolatban Pavlov végzett kutyákon
kísérleteket (nyáladzási reflex). Vagyis az a reflex, ha egy kutyát a hús látványához
juttatunk, akkor annak „ömleni” fog a nyála. Pavlov a hús látványát, - ami a feltétlen
reflex volt - összekötötte csengő hanggal, és egy idő után azt tapasztalta, hogy pusz-
tán a csengő hangjára elkezdett folyni az állat nyála. Vagyis ez már a feltételes ref-
lex, ahol a feltételes inger a hangjelzés lesz és a feltételes válasz a nyáladzás.
22
Megerősítés definíciója azt jelenti, hogy a csengőhang után oda kell adni a
húst. Mert ha nem adják oda a húst, akkor a csengő jellegét elveszti, és ebben az
esetben kioltásról beszélhetünk. Tehát, ha egy ideig nem kap megerősítést az állat,
nem kapja meg a húst, akkor kioltódik a reflex.
Ha túlságosan elfáradtak a kísérleti állatok, és mondjuk pihentetjük - békén
hagyjuk - őket, utána újra megszólaltatjuk a csengőt, akkor azt tapasztaljuk, hogy
újra kiváltódik a reflex, ami azt jelenti, hogy ez a kioltás nem egy felejtés, csak egy
gátlás. Hiába oltottuk ki a reflexet, egy idő után spontán visszajön, vagyis a kioltás
csak egy gátlás alá helyezte a reflexet, de nem szüntette azt meg.
Fontos még a generalizáció, és a diszkrimináció jelensége.
Mit jelent a generalizáció? Általánosítást. Tehát ha egy állatot kondicionáltunk
a csengő hangra, akkor másféle hangú csengőre is el fog indulni a nyáladzási folya-
mat. Magasabb vagy mélyebb hangú csengők hangjára is kiválthatják a nyálelválasz-
tást.
Mi a diszkrimináció? Ez pedig azt jelenti, hogyha következetesen csak egy bi-
zonyos hangmagasság után adunk húst az állatnak, akkor egy bizonyos idő után az
állat nyálelválasztása már csak az adott hangra fog elindulni.
Másodlagos kondicionálás, ha összekapcsolunk két feltételes ingert, tehát

mondjuk először hangot és fényfelvillanást adunk az állatnak, aztán kiépítünk egy
feltételes reflexet a csengőhangra, akkor az a feltételes másik inger is kiváltja a vá-
laszt. Tehát, ha a kutyának először csak fényfelvillanást adunk csengő hanggal,
majd a csengő hangra kondicionáljuk, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy a fényfelvilla-
nás is nyálelválasztást indít el.
Természetesen a kondicionálás nem csak kutyákra vonatkozik, végeztek lapos-
férgeknél is ilyen kísérletet, enyhe áramütést adtak a laposférgeknek fényfelvillanás-
sal kombinálva. Majd egy idő után a laposférgek, ha csak a fényt érzékelték, már
összehúzták magukat. De folytattak rákos gyermekekkel, tudni illik, hogy kemoterá-
pia rosszulléttel jár, és ilyenkor adtak nekik fagylaltot, szegények, ha már meglátták a
fagylaltot, már émelyegni kezdtek. De így tanították meg a medvéket táncolni. a ket-
rec alatt tüzet gyújtottak, a medve erre kapkodta a lábát, közben furulyázott az idom-
ár. Egy idő után összekapcsolódik a kettő, és később, ha hallotta a furulyaszót, a
medve kapkodni kezdte a lábait.
Pavlov szerint a klasszikus kondicionálásnál az a lényeg, és egyáltalán a kon-
dicionálásnál, az időbeni egybeesés, vagy legalábbis az időben közelség.
3.) operáns kondicionálás

Mi az operáns kondicionálás lényege? Tulalajdonképpen, ennek az a lényege,
hogy azért tanulunk meg egy választ, mert az befolyásolja a környezetünket.
Klondike kísérleteire gondolok, amikor macskákkal kísérletezett. Ezek a macs-
kák egy ketrecbe voltak elhelyezve éhes állapotukba. a ketrecen kívül pedig döglött
hal volt. Persze a macskák majd meg örültek a halért, össze-vissza rohangászva a
ketrecben véletlenszerűen ráléptek egy padlóra. Többszöri ismétlés után, egy idő
után a macskák már automatikusan mentek a pedálhoz, ami kinyitotta az ajtót.
Ez Klondike szerint egy próba szerencse típusú tanulás volt.
Skiner is kísérletezett, ő leginkább patkányokkal. a patkányokat a Skiner-
boxban helyezte el, ami azt jelenti, hogy a patkány egy dobozban volt, ahol volt egy
pedál, amit ha lenyomott, egy táplálék galacsint kapott.
23
Itt az effektus törvénye az a fogalom, amit meg kell jegyezni, vagyis ha közvet-
lenül jutalom követ egy magatartást, akkor a magatartás újbóli előfordulásának való-
színűsége megnövekedik.
Az operáns kondicionálásnál, fontos, hogy tisztában legyünk az effektus törvé-
nyével, azzal, hogy itt is fontos a megerősítés szerepe, itt is van kioltás, itt is van
generalizáció, diszkrimináció.
Alapvetően az esetek többségében, az állatidomárok is ezt az operáns kondici-
onálást használják. És ennek az a lényege, hogy ha az állat az elvártaknak megfele-
lően viselkedik, akkor jutalmat kap, így a viselkedés megerősödik, és utána már csak
akkor kap jutalmat, ha még inkább közel áll ahhoz a viselkedéshez, az idomár elvár
tőle.
Averzív kondicionálás lényege, a büntetéssel való kondicionálás, vagyis, ha
valaki valamilyen viselkedést elkövet azt egy büntetés, egy kellemetlen inger követi.
Ezt az alkoholisták kezelésében szokták alkalmazni, nem túl sok sikerrel, úgy, mint
averzív terápia. Lényege, hogy egy csomó alkoholista, vödörrel „felfegyverkezve”, és
kapnak egy-egy gyógyszert, amire, ha ráisznak, hányást okoz. Mit jelent a menekülő
tanulás? Lényege az, hogy elsajátítunk valami új választ, hogy az averzív ingert elke-
rüljük. A patkányok ketrecének aljába áramot vezettek, közbe hangjelzést attak. Egy
idő után megtanulták a patkányok, hogyha hangjelzés érkezik, akkor meneküljenek
át a ketrec másik felébe.
4.) komplex tanulás

A komplex tanulásban a magasabb rendű kognitív tanulás játszik szerepet.
A különböző mentális reprezentációk, a fejünkben a világról kialakult képeket
jelentik. Pl. hogyan képeződik le az agyunkban Budapest térképe, útvesztő tanulás a
kognitív, belső térképek kialakulását jelenti. Tollmann kísérletezett vele, az volt a lé-
nyege, hogy ő is patkányokkal kísérletezett, akiket útvesztőbe helyezett, de nem
adott megerősítést, csak berakta az útvesztőbe és otthagyta. Aztán egy idő után az
útvesztő különböző pontjain sajtot helyeztek el. És azt tapasztalták, hogy azok a pat-
kányok, akik már korábban mászkáltak az útvesztőben, hamarabb megtalálták a
sajthoz vezető utat, mint azok, akik korában nem jártak az útvesztőben. Ebből azt a
következtetést vonta le, hogy a patkányok valamiféle térképet alkotnak a fejükben az
útvesztőről. ez a kognitív térkép.
Ide tartozik a belátásos tanulás is. Ezzel Köhler foglalkozott, majmok, csim-
pánzok problémamegoldó gondolkodásával. Pl. a majom hogyan tudja elérni a ba-
nánt, ami fent lóg a plafonon és ő nem éri el. A ketrecben voltak dobozok. A csim-
pánz egy idő után rájött, hogyha ezeket a dobozokat egymásra rakja, fel tud mászni
a tetejére és eléri a banánt. Vagy ha két rudat egymásba dug, akkor azzal már le
tudja verni a banánt, ez tulajdonképpen a belátásos tanulást egy belátás jelenti, te-
hát az, hogy a probléma-megoldást hírtelen, és ez az egyszer felfedezett megoldás,
ez átvihető más, hasonló helyzetekre.
Tulajdonképpen ez egy fejben lejátszódó, mentális, próba-szerencse tanulás.
Tehát a majom ugye ül, és a fejében van valamiféle mentális képe a botnak, doboz-
nak. És a fejében mintegy mentálisan megpróbálja hogy „mit is lehetne ezekkel kez-
deni”. Aztán jön a megvilágosodás és rájön, hogy mit.
Ide tartozik az absztrakt gondolkodás is. Egyszerűbb fogalmakat a főemlősök
is eltudnak sajátítani, de az absztrakt gondolkodás, az leginkább az emberekre jel-
lemző.
24
A következő dolgok, jelenségek a négy, tanulásos formába nem illeszthetők be.

Egyik a látens tanulás jelensége. A látens tanulás azt jelenti, hogy lappangó tanu-
lás, vagyis, hogy a tanulás pillanatában még nem egyértelmű, hogy tanulás történt.
Példa erre, amikor a patkányok az útvesztőbe mászkálnak, és amikor sajt van
az útvesztőben, akkor hamarabb megtalálják, tehát végül is amikor ott mászkáltak az
nem látszott, hogy megtanulja az útvesztőt.
De ilyen az, amit perceptuális tanulásnak nevezünk. A percepció észlelést je-
lent, ennek az a lényege, hogy az ember az idegen nációhoz tartozókat, idegen rasz-
szokhoz tartozókat általában nagyon egyformának látja. Pl. az összes kínai egyfor-
mának tűnik egy európai szemében, vagy az összes néger. De ez fordítva is igaz,
mert a kínaiaknak az európaiak tűnnek egy formának. Minél többet észleljük őket,
annál inkább érezni fogjuk az egyéni különbségeket.
Fontos az érzelmi bevonódás (involváltság) ha a tanulásba érzelmileg bevo-
nul, fontos nekünk, akkor sokkal jobban fog menni, mintha nem érdekel.
Az imprintig, az korai bevésődést jelent. Főleg madaraknál lehet megfigyelni
és az a lényege, hogy a tojásból kikelt kis madárka az első mozgó tárgyat követi.
Tehát a szerencsétlen kacsa egy játék kacsát pillant meg első mozgó tárgyként, ak-
kor azt fogja követni. Van egy szenzitív periódus, az első néhány óra, ha a tanulás,
akkor nem történik meg, akkor soha többé nem fog. Gyorsan kialakul ez a tanulás,
és rendkívül ellenáll a kioltásnak.
Transzfer tanulás, azt jelenti, hogy az egyik tanulás hatása a következő tanu-
lásra átvivődik, ez lehet pozitív vagy negatív. Tehát lehetséges, hogy egy korábbi
tanulás, segíteni fog egy későbbi tanulást. Pl. ha németül tanult valaki, és ott megér-
tette a szenvedő szerkezet lényegét, akkor az angol nyelvben csak az eltérő módot
kell megtanulnia.
A transzfer lehet negatív is. Abban az esetben, hogyha az újabb tanulás gátolja a
régit. Pl. ha megtanultunk egy szót németül és mondjuk angol órán vagyunk, és a
kérdezett szó németül jut eszünkbe.
A hatás lehet specifikus vagy aspecifikus. A specifikus transzfer azt jelenti, hogy az
anyagnak a szerkezete, jellegzetességei hatnak (ilyen a szenvedő szerkezetes pél-
da). Az aspecifikus hatás pedig a tanulás tanulása. Tehát, ha mondjuk, már egyszer
egy egyetemet elvégeztünk, és ott megtanultuk, hogy egy felsőfokú tanulmányok
során milyenek az elvárások, hogyan kell felkészülni egy vizsgára, akkor ha később
bármilyen témát tanulunk is az segíteni fog.
9.) EMLÉKEZET
A memóriát két részre oszthatjuk. Van az explicit memória és az implicit
memória. Az explicit memória a múlt tudatos előhívását, felidézését jelenti, pl.
ha megkérdezem, hogy mit ettek tegnap délben, és erre válaszolni tudnak, ak-
kor az explicit memóriából kerültek elő az adatok. Az implicit memória készség-
szintű emlékezést jelent. Ilyen, pl. a járás. Nyilván nem kell gondolkodni azon,
hogyha valahova elindulunk, hogy mit kell tenni a lábunkkal.
Explicit memória különbözik az implicit memóriától, külön is tárolódik. Pl.: ha va-
laki amnéziás, és nem tudja a nevét, járni azért tud. A memóriában a következő
szakaszokat különíthetjük el: kódolás szakasza, amikor is az információt elhe-
lyezzük a memóriában; a tárolás szakasza, amikor a megőrzendő információt
megőrizzük; és az előhívás szakasza, amikor visszakeressük az információt,
hiába kódoljuk és tároljuk, ha nem tudjuk előhívni, visszakeresni az információt.
A memóriát két csoportba sorolhatjuk:

25
- rövidtávú memória (STM),

- hosszú távú memória (LTM).
Az információ a rövidtávú memóriába kerül, innen vagy a felejtés révén eltávo-

zik, vagy az ismételgetés révén átkerül a hosszú távú memóriába. A rövidtávú
memória a tudást pár másodpercig tárolja. A rövidtávú memóriát megelőzi az
ún. szenzoros regiszter. Ilyen az ikonikus tár, ami a szemhez, a látáshoz kötő-
dik, vagy ilyen az echonikus tár, ami a fülhöz, a halláshoz kapcsolódik. Ezek
valószínűleg még az érzékszervhez kötődnek, és egy nagyon rövid megőrzést
jelentenek. A mintafelismerésben, vagyis a dolgok felismerésben van szerepe.
Tehát jön egy inger, ami bekerül a szenzoros regiszterbe, felismerjük, hogy mi
az, utána bekerül a rövidtávú memóriába, majd jön a válasz az ingerre. (Mond-
juk, ha bejönne ide egy 7 fejű sárkány, akkor bekerülne a szenzoros regiszterbe
a képe, aztán felismerjük, hogy ez egy 7 fejű sárkány, majd a rövidtávú memó-
riába kerül be a képe, utána választ adnánk a megjelenésére, vagyis fürtökben
lógnánk a karnison.)
A rövidtávú memóriánál az első lépés a kódolás. A kódolás lehet vizuális és

akusztikus is. Kb. 7±2 elemet tud tárolni (vagyis 5-9) a tár. Ez az elem nem fel-
tétlen 1 db szám vagy betű, ez lehet tömb is. Ha számokat akarunk megje-
gyezni, könnyebb tömbösítve megjegyezni (pl.: 1 9 1 9 1 9 4 5 1 9 5 6 1 9 6 3
— 1919., 1945., 1956., 1963.). A tömbös tárolásnál felhasználhatjuk az infor-
mációt a hosszú távú memóriából, mondjuk például, hogy mi történt a megadott
években.
A felejtés egyik oka a rövidtávú memóriában a kiszorítás, vagyis hogy az újabb

elemek kiszorítják az előzőeket. A másik oka pedig az elhalványulás. A felejtés
ellen az ismétlés az „orvosság”. Ha ismételgetünk magunkban, akkor ezzel egy-
részt nem tudunk figyelni az újabb elemekre, tehát a kiszorítást megelőzzük,
másrészt az ismételgetéssel az elhalványulás veszélye is csökken.
Az előhívásra a szériális (sorozatos) előhívás a jellemző, tehát minél több elem

van a rövidtávú memóriába, annál lassabb a keresés, mert mindegyik elemet
összehasonlítja a keresett elemmel.
A rövidtávú memória feladata egyrészt tárolja azokat az adatokat, amikre csak

rövid ideig van szükségünk, másrészt az egyszerűbb mentális számításoknál,
egyszerű számolási feladatoknál használjuk (amikor papíron számolunk, a
részműveleteket fejben végzzük) és erre az időszakra a rövidtávú memóriában
őrizzük a számokat.
Az információ a rövidtávú memóriából a hosszú távú memóriába ismétlések ré-

vén kerül át. (Végeztek olyan kísérletet, hogy szavak listáját kellett megjegyezni
a kísérleti személyeknek. Majd arra kérték őket, hogy tetszőleges sorrendben
mondják vissza a szavakat. Ha ezt koordináta rendszerben ábrázoljuk az alábbi
görbét kapjuk:
26
Azt mondták, tetszőleges sorrendben idézzék fel a szavakat. A szósor végével

kezdték, ami még a rövidtávú memóriában volt azt el tudták mondani. Amikor
elkezdték a szavak listáját tanulni, az elejét ismételgették, tehát az már átkerült
a hosszú távú memóriába és onnan szedték elő. A közepére pedig az ismétel-
getéstől már nem tudtak figyelni, nem jutott be a hosszú távú memóriába, így
elveszett.
A hosszú távú memóriából évekig, évtizedekig tudunk meríteni. (Ha egy 90

éves embertől megkérdezzük, milyen volt a gyermekkora, még 80 évvel korábbi
emlékekből is tud felidézni.)
KÓDOLÁS
A kódolás történhet verbális, akusztikus és vizuális módon.
A verbális (nyelvi) anyagoknál a tárolás a jelentés alapján történik. (Ezen ala-
pulnak azok a tévesztések, amikor verset tanulunk, és szinonimákat mondunk
pl. „kis lakát a nagy Duna mentén” helyett „kis házát a nagy Duna mentén”,
mert a jelentése ugyan az). Amikor szóról szóra próbálunk meg megtanulni va-
lamit akkor akusztikus módon történik a kódolás. Amikor felidézzük pl. a há-
lószobánk külsejét, akkor a vizuális kódolást végzünk. Előfordul, hogy ízekre,
szagokra is emlékszünk.
TÁROLÁS
Ahhoz, hogy valamit tároljunk, egy konszolidációs időszakra van szükség, vagy-
is kell egy időszak, amíg az információ „beíródik”. Csak ezután tudunk felidézni.
Ebbe valószínűleg az agy hipokampuszának amigdola része játssza a főszere-
pet. Ha a hipokampusznak ez a része sérült, akkor az ember képtelen az új
dolgokat megtanulni. (Elmeséli, pl. hogy 20 éve hol lakott, de hogy tegnap hova
költözött azt nem tudja.) Az alkohol hosszabb időn keresztüli fogyasztása is
okozhat ilyen tünetet. Ezt a konszolidációt zavarhatja az elektrosokk is. Ha be-
tegeket sokkolják, a sokk előtti szakaszra nem fog emlékezni de, a korábbi em-
lékei megmaradnak. Ilyen az is, amikor valakit hátulról fejbe vágnak, arra, hogy
mi történt közvetlen a fejbe vágás előtt nem fog emlékezni, de a korábbi emlé-
keire igen.
ELŐHÍVÁS
Különböző támpontok segíthetik az előhívást, pl. ha egy szólistát kell megtanul-
nunk, és utána azt mondják, hogy csak egy meghatározott részét - mondjuk
csak az állatokat - soroljuk fel, akkor ezek az ún. támpontok segítik az előhí-
vást. Ez ugyanolyan, mint amikor a vizsgán tételt húzunk, és a tétel címe segíti
27
az előhívást. Könnyebb felismerni valamit, mint felidézni, mert a leírt szó, mint
egy támpont szerepel.
Az interferencia jelensége, a legtöbb előhívási hibáért felelős. Ez nem más,
mint a negatív transzfer. Tehát az, hogy valamely két anyag zavarja egymást.
Két - az emlékezetünkben levő - dolog nem engedi egymást érvényesülni. Pl.
ha egy ismerősünknek megváltozik a telefonszáma, nagyon sokáig a régi jut az
eszünkbe. Az információ szervezettsége is segíti a felidézést.
A felidézést segítheti, hogyha hasonló helyzetben történik, mint a megjegyzés.

(Pl.: ha fel akarjuk idézni hajdani osztálytársaink nevét, könnyebben megy, ha
az ülésrend szerint gondoljuk végig az osztálynévsort, mivel a helyzet, a kon-
textus hasonló.
Az érzelmi tényezőknek is fontos szerepe van. Az érzelmileg fontos dolgokat ál-
talában könnyebben megjegyezzük. Valószínűleg azért, mert ami érzelmileg
fontos nekünk, azokon a dolgokon sokat gondolkozunk, rágódunk, és éppen
ezért jobban megtanuljuk.
Van egyfajta emlék, amit villanófény emléknek nevezünk. Ez azt jelenti, hogy
nagyon élénk és nagyon állandó a rögzülés, ha olyan körülmények között törté-
nik, amikor valami nagyon megrázó esemény történik. (Pl.: Challanger űrhajó
lezuhanása, Kennedy elnök halála. Az amerikaiak közül rengetegen emlékez-
nek arra is, hogy milyen körülmények között hallották meg a hírt.)
Az előhívást a szorongás nehezítheti, pl. a vizsgán, ha az ember szorong, ak-

kor nem jut eszébe az anyag, és miért, mert a szorongás más, a témához nem
illó gondolatokat hív elő.
ELFOJTÁS
Az elfojtás Freud-i terminológia, aki szerint bizonyos emlékeink a hozzá fűződő
érzelmi töltet miatt a tudattalanba szorul, feledésbe merül. Azt mondja Freud,
hogy a 2-3 éves kor előtti dolgokra azért nem emlékszünk, mert a 3 éves kor
körüli időszakban, az Ödipusz-komplexus miatt fojtódik el minden ez előtti em-
lék.
Mások szerint azért nem emlékszünk a 3 éves kor előtti emlékekre, mert ez az
a kor, amikor elkezdünk beszélni. Az emlékeinket innentől kezdve nyelvi (verbá-
lis) kódokban őrizzük, és később ezeket már nem tudjuk előhívni.
Vannak, akik azt mondják, hogy semmit nem felejtünk el, csak nem tudjuk elő-
hívni.
A konstruktív emlékezés vezet át a gondolkodás fogalmához. Vagyis a korábbi

tapasztalatok, a korábbi információk befolyásolják azt, hogy az új anyagra, ho-
gyan fogunk emlékezni. Gyakran hiányos a történet, amit kapunk, és ezt a hiá-
nyos történetet a korábbi tapasztalataink alapján kiegészítjük. (Pl. ha van egy
történet, ami arról szól, hogy XY elment a kocsmában és ott fejbe vágták egy
üveggel. Ha kicsit később megkérdezném, hogy mi történt, valószínűleg azt
mesélnék, hogy XY-t a kocsmába, fejbe verték egy borosüveggel. Eszükbe se
jutna a tejes üveg. De, ha jól belegondolnak, nem kaptunk információt arról,
hogy mivel vágták fejbe.)
Tehát ezt a konstruktív emlékezetet az jellemzi, hogy a korábbi, saját tapaszta-
latainkból kiegészítjük a történetet, vagy egyszerű következtetéseket vonunk le,
28
illetve a korábbi sztereotípiáink, sémáink meghatározzák azt, hogy mire fogunk

emlékezni. (Pl.: ha megismerkedünk egy svéd emberrel, később sokkal sző-
kébbnek és kékebb szeműnek emlékezünk rá, mivel a svédek sztereotípiája,
szőkék és kékszeműek. Végeztek olyan kísérletet, hogy valakinek az életútját
ismertették, az egyik esetben azt mondták, hogy az illető nő férjhez ment és
gyerekei születtek, a másik esetben pedig azt mondták, hogy leszbikus lett. Volt
az előadásban olyan mondat, hogy „a középiskolában nem volt állandó barátja,
el-eljárogatott fiúkkal”. Akiknek azt mondták, hogy a nő később férjhez ment,
azok arra emlékeztek, hogy „el-eljárogatott fiúkkal”, akiknek pedig azt mondták,
hogy leszbikus lett, azok pedig inkább arra emlékeztek, hogy „nem volt állandó
barátja”.)
Tulajdonképpen a sémák, a fejünkben lévő reprezentációk fogják az emlékeze-
tet befolyásolni.
10.) GONDOLKODÁS
A sémák, a belső mentális reprezentációk befolyásolják az emlékezetet. A gon-
dolkodás kognitív (megismerési), konstruktív folyamat. Nem egyenlő a passzív
információ befogadással, ami mindig egy szimbolikus tevékenység. Ez azt je-
lenti, hogy kétféle szimbólumot használ. A szimbolikus tevékenység azt jelenti,
hogy a válasz nem közvetlen külső ingerre, hanem egy belső, a fejünkben lévő
reprezentációra jön létre. (Pl. nem arról van szó, hogy mondjuk, meglátunk egy
7 fejű sárkányt és ugrunk egyet, ha nem egy szimbolikus tevékenységről van
szó, hanem a 7 fejű sárkány mentális képével csinálunk valamit.)
A gondolkodásnak fajtái
1.) fogalmi (propozicionális) gondolkodás,
2.) képzeleti gondolkodás.
3.) motoros gondolkodás.
1.) Fogalmi (propozicionális) gondolkodás

A propozíció mindig valami tényállásra vonatkozik. (Pl. a macska állat, a macs-
ka szőrös, a kutyának 4 lába van.) A propozíció fogalmakból (pl. az állat meg a
macskák fogalmából) épül fel. A fogalom a dolgok egy osztálya, azon tulajdon-
ságoknak a halmaza, amelyek ehhez az osztályokhoz kapcsolódnak. (Pl. a
macska fogalmához kapcsolódó tulajdonságok: szőrős, négy lába van, nyávog,
egeret fog, szereti a tejet.) Azért van szükség fogalmakra, mert gazdaságos.
(Ha pl. nem lenne a macska fogalma, akkor az összes szőrös, nyávogó állatot
külön-külön végig kellene gondolnunk.) Másrészt pedig egy közvetlenül nem
észlelt tulajdonság előrejelzését is lehetővé teszi. (Pl.: lehet, hogy a macska a
radiátoron ül, de ha tudjuk, hogy macska, akkor azt is tudjuk, hogy egerészik.
És ez egy közvetlenül nem látható tulajdonsága.)
A fogalomhoz tartozó tulajdonságoknak két csoportja van:

1.) prototipikus tulajdonságok A prototipus a legjellegzetesebb tulajdonságai
a dolgoknak. (Pl.: az agglegény prototipus tulajdonságai: kb. 40 év körüli, pa-
pucsban jár, jól főz, maga vasal). Létezik a fogalom magva, ami a fogalom
szempontjából tipikus tulajdonságot jelent. Íly módon két típusát különböztetjük
meg a fogalmaknak.
a) klasszikus fogalmak, hogy bizonyos tárgy a fogalomhoz tartozik vagy sem,
azt a fogalom magja alapján dönthő el. Az éretlen fogalmaknál a prototípus
29
alapján döntünk. Azt eldönteni, hogy egy adott dolog a klassziku fogalomhoz
tartozik-e vagy sem általában a fogalom magja alapján szoktuk. Pl. a 6-os pá-
ros szám vagy sem, azt a fogalom magja alapján szoktuk eldönteni.
b) éretlen fogalmak, ahol a prototipus alapján döntünk, hogy mi tartozik a fo-
galomhoz. (Pl. a madarak, ha kis gyerekeket megkérdezünk, hogy a csirke
vagy a veréb madár-e, hamarabb eldöntik a verébről, hogy madár, mint a csir-
kéről. Mivel a vréb sokkal jobban megfelel számukra a madár prototípusának,
mint a csirke.) Minél több prototipikus tulajdonsága van egy dolognak, annál jel-
legzetesebb a fogalomra nézve.
Egy tárgyat különböző szinteken sorolhatunk osztályokba, hierarchiákban. En-

nek leggazdaságosabb szintjét szoktuk használni. Pl.: a fecskére mondhatjuk
azt, hogy madár, gerinces, állat, élőlény. De általában azt szoktuk mondani,
hogy madár. Ez az alapszint, ahol még megkülönböztethető, ahol még elég sok
tulajdonsága megmarad, de megkülönbözteti mástól, mert némelyik nagyon
nagy kategória.
A fogalmak propozícióvá szerveződnek, (pl. a fecske madár), majd ezek a pro-

pozíciók is tovább szerveződhetnek. Az az állítás, hogy „Anna vonzódása a
buddhizmus iránt, mindenki számára meglepetés volt.” Két propozíció. Egyrészt
arról szól, hogy Anna vonzódik a buddhizmus iránt, másrészt arról, hogy ez
mindenkit meglepett.
A gondolkodásnak két nagy formáját különböztethető meg. Dedukció esetén

az általánosból következtetünk az egyedi esetre. Két premisszából, és egy
konklúzióból áll (legtipikusabb formája: „Minden ember halandó, Szókratész
ember, tehát Szókratész halandó.”). A dedukció esetében ha a premisszák iga-
zak, akkor a konklúzió is igaz lesz. Az indukció esetén az egyedi esetből kö-
vetkeztetünk az általánosra. Itt azonban hiába igaz a premissza, nem biztos,
hogy a következtetés igaz lesz. Pl.: „Marci könyvelést tanult az egyetemen.
Marci egy könyvelő cégnél dolgozik.” ezek voltak a premisszák. A konklúzió
„Marci könyvelő”. Ez az esetek többségében igaz, de nem feltétlenül. Így az
ilyen induktív gondolkodásban valószínűségi szabályokat, valószínűségi dönté-
seket használunk. Ilyen a hasonlósági szabály is. Tehát, ha valami hasonlónak
tűnik, akkor feltételezzük, hogy igaz.
2.) Képzeleti gondolkodás

A képzelet a régi tapasztalatokat, a régi emlékképeket alakítja át új képekké. A
régi tapasztalatokból származó emlékeket felbontja, újra strukturálja. Itt az ele-
mek az emlékezeti képek, de azokat teljesen újra szervezi, átstrukturálja. Két
alapvető formája van: a produktív vagy alkotó képzeletnek is nevezik. Új dol-
gokat hozunk létre kreatívan. A reproduktív képzelet, pedig mások képzeleté-
nek az újra teremtését jelenti.
A képzelet lehet szándékos és lehet önkéntelen. Ilyen önkéntelen képzelet az

álom, vagy az ábrándkép.
Jelenségei:
A képzelet témakörébe tartozik a képzeleti kép. A képzeleti kép az összes tu-
datos, nem külső inger hatására kialakult belső kép. Ide tartozik még a gondo-
lati kép, ami szintén külső inger nélkül jön létre, a gondolkodás részeként jele-
30
nik meg. Lehet vizuális, akusztikus vagy verbális. A gondolati kép szintén külső
inger nélkül, belső, a gondolkodás részeként megjelenő vizuális, akusztikus,
verbális kép, ide tartozik a káprázás is, ami retinális eredetű. Ha megnyomjuk a
szemünket, akkor is láthatunk ilyen pontokat. Vagy ha a fénybe nézünk, és káp-
rázik a szemünk. Ide soroljuk még a testképet, ez a saját testünkről kialakult
kép. Pl. a fantom végtag, ha valakinek levágják valamelyik végtagját, akkor na-
gyon sokáig úgy érzi, hogy fáj a levágott végtagja, vagy azt érzi, hogy viszket,
ivel a testében sokáig megmarad a reprezentációja. Ilyenek az álomképek is,
vagy a szinesztézia. A szinesztézia azt jelenti, hogy egy bizonyos érzékszervi
modalitás élményei - mondjuk a látás vagy a hallás élményei, egy másik moda-
litás élményeit kísérik. Pl. színeket hall, vagy hangokat lát, skizofréniában szo-
kott ez előfordulni. Előfordulhat ez kábítószer hatására is. Persze ide tartoznak
a mentális térképek is. Általában, ha le rajzoltatják a város térképé, azt tapasz-
talják, hogy ezeken a térképeken az emberek hajlamosak 900 fokos szögeket
megadni, az utcák és kereszteződések esetében. Másrészt, hogy a távolságo-
kat aránytalanul ábrázolják, ahol gyorsan szoktunk haladni (mondjuk metróval),
azt mindig rövidebb távolságnak érezzük, mint, ahol gyalog járunk, tehát las-
sabban.
A képzeleti képekkel végzett működések, vagy munkák analógok azokkal a

működésekkel, amiket a valódi tárgyakkal végzünk ez a vizuális kreativitás.
Gondoljanak Kekule-ra amikor a benzolgyűrű képletén gondolkodott, és sehogy
sem jutott eszébe a képlete, mígnem egyszer álmában egy farkába kapaszko-
dó majmot látott és akkor rájött, hogy a benzol gyűrű.
11.) MOTIVÁCIÓ
A latin movere szóból származik, jelentése mozogni, mozgatni. A motiváció
cselekvésre, viselkedésre késztető belső tényező.
Atkinson szerint léteznek:

1. Tanult motivációk
2. Alapvető motivációk. Ezek nem tanultak, állatoknál és az embernél egy-
aránt fellelhetők.
- Önfenntartási, pl.: éhség, szomjúság;
- Biológiailag megalapozott társas motívumok, pl.: anyagi viselkedés,
szexuális viselkedés;
- Kíváncsiság.
A viselkedés motivációs alapját a következő tényezők alkotják (Morgan):

1. Szükségletek. Hiányállapot, amely tartós fennállás esetén károsodást
okoz, esetleg az életet is veszélyezteti.
2. Homeosztatikus késztetések. homeosztázis nem más, mint a szerve-
zet belső egyensúlya, állandósága. Az ilyen késztetések akkor lépnek fel,
amikor a homeosztázis felborul, és az egyensúly helyreálltását szolgálják.
3. Drive: angol szó, jelentése hajtani, űzni, hajtóerőt jelent, akkor lép fel, ha
a homeosztázist automatikus folyamatokkal már nem lehet helyreállítani.
Legalapvetőbb drive-ok: éhség, szomjúság, salakanyag ürítési, szexuális, utód-
ápolási, alvási, védekezési, általános aktivitás drive (ált., mint mozgás-
igény, magasabb rendű emlősöknél és az embernél pedig, mint szellemi
működésre való igény is jelentkezhet – az aktivitás éberség az ún. Arousal
31
szintet növeli), kutató, tájékozódó, ún. expolárciós drive (köznapi nyelven

kíváncsiság).
A drive erőssége függ a személy állapotától és a tárgy vonzerejétől is. Hull ne-
véhez az ún. drive redukciós elmélet: a szervezet a túl magas izgalmi szint
csökkentésére törekszik.
4. Vágy: Ha egy élőlény tapasztalatában kapcsolat jön létre valamely kész-
tetés és a kielégítésére alkalmas tárgy vagy helyzet között, akkor az ilyen
helyzet vagy tárgy iránt különös fogékonyságot mutat, előnybe részesíti
más tárgyakkal, helyzetekkel szemben (pl.: rájövünk a libasült milyen, jól
enyhíti éhünket, máskor is azt fogunk keresni, és mondjuk nem a spenó-
tot).
Magasabb rendű motívumok:

1. a szándék, ami a cselekvés elhatározása utáni feszült lelki állapot, addig
tart, amíg a célt eme érjük, cselekvést el nem végezzük.
2. a kompetencia igény: (White) ember képes legyen környezetével haté-
konyan bánni, cselekedni, arra hatást gyakorolni, ura legyen a helyzetnek.
Növeli az önértékelést, a környezet elismerését.
Motívumok hierarchiája
Maslow nevéhez fűződik. Szerinte az emberi késztetések, megnyilvánulási ere-
jüknek megfelelően hierarchiába rendeződnek, rangsorolódnak. Egy késztetés
csak akkor lép fel, ha az alatta levő szinten levő – nála erősebb – késztetés
már kielégítődött. Ezek a következőképpen épülnek egymásra.
1. fiziológiai késztetések, pl.: éhség 5

2. biztonságigény 4
3. szociális motívumok, szeretet, gyengédség, valahova
3
tartozás vágya 2
4. önbecsülés, önértékelés, önérzet 1
5. önmegvalósítás, képességeink kibontakoztatása
12.) ÉRZELMEK
Latinul emocio – movere – mozgatni.
A driver-ekhez hasonlóan, mint belső késztetések, cselekvések kiváltói működ-
nek, de komplexebbek, differenciáltabbak a drive-oknál.
Vannak:
1. Primer érzelmek, pl.: testi öröm és fájdalom
2. Magasabb rendű érzelmek, pl.: félelem, szorongás stb.
A motívumoktól abban különböznek:

- hogy az érzelmek kívülről irányítottak, míg a motívumok belülről,
- mindig aktiválják az idegrendszert, míg a motívumok nem feltétlenül.
Érzelmek összetevői:
32
1. Belső, testi válaszok: ezek a vegetatív idegrendszere reakciói. Erős ér-

zelmek hatására a szervezet izgalmi állapota fokozódik, pl.: szívdobogás,
légzés pulzus nő, izzadás, stb.
2. Kognitív kiértékelés: A vegetatív intenzitást különféle érzelmekhez kötjük.
Vagyis átéljük az izgalmat, és a helyzettől függően címkézzük valamilyen
érzelemnek, pl.: harag szeretetnek tulajdonítjuk.
W. James: „nem azért futunk el, mert félünk, hanem azért félünk, mert elfu-
tunk”.
James Lange elmélet: minden érzelemhez különböző vegetatív mintázat tarto-
zik. (20-as évek) ezt később Cannon cáfolta.
Schachter és Singer vizsgálta mennyire a kognitív értékeléstől függ, milyen ér-
zelmet élünk át. Adrenalint adtak a kísérleti személyeknek injekcióban (ez
pulzus, szív, légzésnövekedéssel jár). A társaság felének azt mondták,
hogy mellékhatás nélküli vitamin injekciót kaptak, a másik felének meg-
mondták milyen mellékhatásokkal, számolhatnak. Aztán bejött egy beépített
ember a szobába, ahol a kísérleti személyek tartózkodtak vagy nagy bol-
dogságot, vagy nagy haragot mutatva. Akik nem tudták, hogy az injekció
miatt izgatottabbak sokkal inkább maguk is dühösek, vagy eufórikusak let-
tek, mint akik az izgalmat az injekció mellékhatásának tulajdoníthatták.
3. Arckifejezések: bizonyos velünk született érzelmekhez tartozó arckifejezé-
sek, egyetemesek, bármely kultúrában élő embereknél hasonlóan fejeződ-
nek ki. Darwin írta le ezeket. Ezek a következők: öröm, düh, bánat megle-
petés undor, félelem.
Érzelmi reakciók: ezek a különböző érzelmi állapotokra adott reakciók, pl.:
agresszió Energetizálják a viselkedést, de meg is zavarhatják. Az érzelmek
intenzitása és a cselekedtek hatékonysága között egy fordított „U-alakú”
görbe mutatja az összefüggést. Alacsony érzelmi szint esetén nem vagyunk
viselkedésre késztetve, nem is hatékony így a viselkedés. Közepes izgalmi
szinten energetizálva vagyunk, hatékonyan cselekszünk. Nagyon magas iz-
galmi szinten a cselekvés szétzilálódik, kaotikussá válik.

Az Altalanos Lelektan Biologiai Alapjai

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Az Altalanos Lelektan Biologiai Alapjai

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Forrás: http://www.doksi.

Az általános lélektan olyan dolgokkal foglalkozik, amik mindannyiunkra jellemző pl.:

1.) A PSZICHOLÓGIA BIOLÓGIAI ALAPJAI

Amikor az ingerület végigfut egy idegsejten, akkor az idegimpulzust, ami a má-

Az axonok kötegekbe rendeződnek, ezeket idegeknek nevezzük. Ez tartalmaz-

Az idegrendszerben glia szövet is van, ami tulajdonképpen egy támasztószö-

Az idegrendszert két részre oszthatjuk:

2.1.1. szimpatikus idegrendszer: aktiváló, serkentő hatású, növeli a vérnyo-

Az emberi agy 3 koncentrikus rétege:

Központi (primitív) mag:

Ha a hipokampusz roncsolódik, az illető képtelen új dolgokat megtanulni. Em-

A két féltekét összeköti a kérges test (corpus calozum).

Terület szerinti felosztás:

Működés szerinti felosztás:

Ez egy fordított leképeződés, tehát a testünk jobb oldala a bal agyféltekében

Hátsó asszociációs területek:

A hasított agyú személyek kísérletéért Nobel-díjat is adtak.

Ferry Nobel-díjas kísérletei:

Ilyen és ehhez hasonló kísérleteket végeztek, és ha meggondoljuk, így tanítani

Ilyenek, pl. a gyerekrajzok. Aztán van a produktív kreativitás, aminek a célja a

Nézzük hogyan meg a kreatív alkotás, egy kreatív problémamegoldás!

A kreativitásnál fontos az intelligenciával való kapcsolatot is vizsgálni. Vajon az

Atkinson szerint ez túlságosan leszűkíti a kérdést, és tulajdonképpen ki kell

Felmerül a kérdés, hogy ennek milyen idegrendszeri alapjai vannak. Általában

Az aktivitási szint és a teljesítmény milyen összefüggésben van egymással? Ez

A figyelemnek különböző fajtái vannak.

inge r ek szelek tív

E szerint az elmélet szerint az elmélet szerint „jönnek” az ingerek, amik az ún.

inge r ek jelzés csillapít ó

7.) ÉRZÉKELÉS, ÉSZLELÉS

Milyen érzékszervi modalitások lehetnek? (Érzékszervi modalitások = látás, hal-

Milyen alapfogalmakat kell tisztáznunk, ha az érzékelésről van szó?

Felmerülhet az a kérdés, hogy hogyan alakul ki a színlátás?

de pontosan ennek a három dimenziónak a különbsége (intenzitás, árnyalat, te-

Arra, hogy hogyan látjuk a színeket, többféle elmélet alakult ki.

 Joung és Helmholz-féle háromszín elmélet.

A fület három részre oszthatjuk:

1.) külső fül (hallójárat, fülkagyló, halljárat egészen a dobhártyáig)

Nyilvánvaló Eustack-kürt összeköti a belsőfület és az arcüreget, kb. akkora,

A külsőfül és a középfül szerepe az, hogy továbbítja és felerősíti a hangot. Ma-

Később, Békessi György (Nobel-díjat kapott érte) vizsgálata szerint, minden

Az ízlelésnél az ingert a nyálban oldódó kémiai anyagok jelentik. A receptorok

Pl. Rubik-serleg. Ha akarom két profil, ha akarom egy serleg.

Tulajdonképpen az, hogy mi a háttér, és mi az előtér, az sokkal inkább a mi

A téri lokalizáció egy másik fontos problémája, a távolság észlelése. Hogyan

Fontos még a mozgásérzékelés. Általában a mozgás érzékelésénél van egy

Fontos még a konstancák kérdése. Mit jelent a konstancia fogalma. a

Atkinson négy fajtáját különbözteti meg a tanulásnak. (1. habituáció

2.) klasszikus kondicionálás

Másodlagos kondicionálás, ha összekapcsolunk két feltételes ingert, tehát

3.) operáns kondicionálás

4.) komplex tanulás

A következő dolgok, jelenségek a négy, tanulásos formába nem illeszthetők be.

A memóriát két csoportba sorolhatjuk:

- rövidtávú memória (STM),

Az információ a rövidtávú memóriába kerül, innen vagy a felejtés révén eltávo-

A rövidtávú memóriánál az első lépés a kódolás. A kódolás lehet vizuális és

A felejtés egyik oka a rövidtávú memóriában a kiszorítás, vagyis hogy az újabb

Az előhívásra a szériális (sorozatos) előhívás a jellemző, tehát minél több elem

A rövidtávú memória feladata egyrészt tárolja azokat az adatokat, amikre csak

Az információ a rövidtávú memóriából a hosszú távú memóriába ismétlések ré-

Azt mondták, tetszőleges sorrendben idézzék fel a szavakat. A szósor végével

A hosszú távú memóriából évekig, évtizedekig tudunk meríteni. (Ha egy 90

A felidézést segítheti, hogyha hasonló helyzetben történik, mint a megjegyzés.