Forrás: http://www.doksi.

hu

Részecskefizika, kvantummechanika

Horváth Árpád

2006. február 16.

Forrás: http://www.doksi.hu

2
Forrás: http://www.doksi.hu

Bevezető

Ez a jegyzet a Budapesti Műszaki Főiskola Számítógéptechnikai Intézetének Fi-

zika II. tantárgyához készül különös tekintettel a távoktatás igényeire. Kis mértékben
támaszkodik Lakner Józsefnek a tantárgyhoz készült jegyzeteire.
A jegyzet célja, hogy rálátást szerezzen az olvasója a részecskefizikára, annak el-
méleti hátterére és a kísérleti kutatásokra, valamint kicsit részletesebben megismerjen
az olvasó egy kutatóközpontot: az európai CERN-t, és a nemsokára induló LHC gyor-
sítóját.

3
Forrás: http://www.doksi.hu

4
Forrás: http://www.doksi.hu

1. fejezet

Részecskefizika

1.1. A részecskefizika alapfogalmai

1.1.1. Elemi részecskék családjai

Régóta keresik a világunkat felépítő legelemibb részecskéket, azokat, amelyek nem

bontható tovább. Sokáig az atomokat tekintették annak, majd az elektront, a protont és
a neutront. Jelenleg tudjuk, hogy a neutron és a proton összetett részecskék, kvarkokból
állnak. A proton két u és egy d kvarkból, a neutron két d és egy u kvarkból.

Az elektront továbbra is elemi részecskének tekintjük. Néhány atommagbomlás

(az úgynevezett β-bomlás) során keletkezik még neutrínó is. Mivel ezeknek a részecs-
kéknek kicsi a tömegük a többihez képest, ezért a könnyű szó görög megfelelője után
leptonnak nevezték el ezeket.

Ebből a két kvarkból, az elektronból és a neutrínóból (és az antirészecskéikből)

majdnem felépíthető az egész világegyetem. Nagyobb energiákon, illetve a Világegye-
tem korai nagy hőmérsékletű állapotában megtalálhatóak (voltak) ezen részecskék ne-
hezebb megfelelői is. A fenti négy részecske alkotja az elemi részecskék első családját.
Mint később kiderült, pontosan három ilyen részecskecsalád létezik.

5
Forrás: http://www.doksi.hu

6 FEJEZET 1. RÉSZECSKEFIZIKA

Az ábrán zöld színűek az első részecskecsalád tagjai, sárgák a másodiké, és piro-

sak a harmadiké. Az elektron nehezebb „rokonai" a müon (µ) és a tau-részecske (τ).
Mindegyikhez külön neutrínó tartozik, például a müonhoz a müon-neutrínó (νµ ).

1.1.2. Alapvető kölcsönhatások, Feynman-gráf

A részecskefizika mai modellje, a standard modell szerint négyféle alapvető köl-
csönhatás létezik. (A kölcsönhatás másik neve az erő.) Az erős kölcsönhatás tartja
egybe a proton és a neutron kvarkjait, és ez tartja össze az atommagot. Az elektromág-
neses kölcsönhatás minden töltött részecskére hat, ez tartja az elektront az atommag
környezetében. A neutrínót sokáig nem találták meg, mert sokkal kevésbé hat kölcsön
más részecskékkel. Ez csak az úgynevezett gyenge kölcsönhatásban vesz részt.
A negyedik erő, a gravitációs kölcsönhatás minden tömeggel rendelkező részecs-
kére hat, a részecskék világában mégis alig van szerepe kicsiny tömegük miatt.
Az ábrán látható, melyik részecske melyik kölcsönhatásban vesz részt. A kvarkokra
mindegyik, az elektronra, müonra és a tau-részecskére az erős kivételével mind, a mü-
onokra csak a gyenge és a gravitáció.
A kölcsönhatásokat további részecskék közvetítik. Az elektromágneses kölcsönha-
tást az úgynevezett virtuális fotonok, amelyek olyan fotonok, amelyek nyugalmi tö-
mege (⇒ energiája) nem nulla, így a Heisenberg-féle határozatlansági reláció alapján
nem létezhetnek akármilyen hosszú ideig. (∆E · ∆t ≈ h̄)
Az erős kölcsönhatást az úgynevezett gluonok (angolban gluon=ragasztó) közvetí-
tik egy másfajta töltéssel, az úgynevezett színtöltéssel rendelkező kvarkok között. Há-
romfajta színtöltés létezik, hasonlóan a három alapszínhez, innen jön az elnevezés, és
a töltések fajtáié is R, G és B, az angol vörös (red), zöld (green), kék (blue) szavakból.
A gyenge kölcsönhatásnak három közvetítője van. A W + , a W − , és a Z bozonok.
Nincs-e még több részecske, mint amit ebben a két fejezetben leírtunk? Az standard
modell nagyon valószínűsítik még egy részecske létezését, amely a többi tömegéért
felelős: ez a Higgs-részecske.

1.1.3. Kvantumszámok (töltések, spin, szín)

A részecskéket úgynevezett kvantumszámok alapján rendszerezhetjük. A legismer-
tebb ilyen kvantumszám az elektromos töltés. A részecskék töltését az elemi töltésegy-
Forrás: http://www.doksi.hu

1.1. A RÉSZECSKEFIZIKA ALAPFOGALMAI 7

ség többszöröseként szokás megadni. (Az elemi töltésegység a proton töltésével egye-
zik: e = 1, 6 · 10−19C)
Részecske elektromos töltés (e) bariontöltés leptontöltés
elektron -1 0 1
elektronneutrínó 0 0 1
u 2/3 1/3 0
d -1/3 1/3 0

Könnyen ellenőrizhető, hogy a proton töltésére és bariontöltésére +1, leptontöl-

tésére 0 jön ki. A fenti három töltés mindegyike megmaradó mennyiség a standard
modell szerint.

1.1.4. Antirészecskék, a pozitron felfedezése

A kvantummechanikát elsősorban az atom jelenségeinek (színkép, bomlás. . . ) ma-
gyarázatára fejlesztették ki. Az atomban az elektron sebessége többnyire nem közelíti
meg a fény sebességét. A Heisenberg és Schrödinger által felállított egyenletek nem
elégítik ki a relativitáselmélet követleményeit, de ez a kis sebességek esetén nem je-
lent gondot. Az angol PAUL D IRAC volt az első, akinek sikerült a relativitáselmélettel
összhangban lévő egyenletet felírnia az elektronra. Az egyenletnek volt egy olyan kö-
vetkezménye, hogy léteznie kell az elektronnal egyező tömegű, de pozitív részecské-
nek, amelyet Dirac pozitronnak nevezett el. Ezt a részecskét később, 1932-ben C ARL
A NDERSON fedezte fel.
Minden részecskének van antirészecskéje, a leptonoknak és a kvarkoknak is. Ezek
töltés jellegű mennyiségei ellentétesek a „rendes” részecskéével:
Antirészecske elektromos töltés (e) bariontöltés leptontöltés
pozitron (e+ ) +1 0 -1
anti-elektronneutrínó (ν¯e ) 0 0 -1
ū -2/3 -1/3 0
d¯ +1/3 -1/3 0

Az alábbi ábrán látható az antiproton. Elektromos töltése és barionszáma −1, lep-

tontöltése 0.

Vannak olyan részecskék, amelyeknek az anti-részecskéje saját maga (foton, π0 ).

1.1.5. Kötött kvarkállapotok

A kvarkok szabadon nem létezhetnek, csak úgynevezett színsemleges állapotokban.
Tehát vagy mindegyik színnek kell szerepelnie a részecskében, vagy egy színnek és egy
anti-színnek.
Az előbbiek a három kvarkból álló barionok (barionszámuk – könnyen látható –
+1). Ilyen például a proton és a neutron. (A három anti-kvarkból álló részecskék is
színsemlegesek, ezek az antibarionok, pl. anti-proton.)
Forrás: http://www.doksi.hu

8 FEJEZET 1. RÉSZECSKEFIZIKA

Az utóbbiakat, az egy kvarkból és egy anti-kvarkból álló részecskéket mezonoknak

nevezzük. Ilyenek a kozmikus sugárzásban jelen lévő pionok, például a π+ , amely egy
u és egy anti-d kvarkból áll (hogy jön ki a töltése?), amelyek színtöltése lehet például
B (kék) és B̄ (anti-kék):

Míg az elektromosan töltött részecskék között az elektromos töltést nem hordozó

foton közvetít, addig a színtöltést hordozó kvarkok között a szintén színt hordozó glu-
onok létesítenek kapcsolatot. Emiatt a gluonok egymással is képesek kölcsönhatni. Ez
okozza, hogy a távolság növelésével egyre nagyobb erő hat a kvarkok között, azaz nem
lehet szabad kvarkokat létrehozni.
Feladat: Mit tudhatunk a részecske elektromos, barion- és leptontöltéséről azok-
nak a részecskéknek, melyek saját antirészecskéjük? Lehet-e ilyen egy lepton, egy me-
zon illetve egy barion?

1.2. Megmaradási törvények

A részecskék bizonyos jellemzőire megmaradási törvények teljesülnek, ilyenek a
töltésmegmaradás, a leptonszámmegmaradás és a barionszámmegmaradás. Ha ezeket
a mennyiségeket összegezzük az kölcsönhatások egyenleteinek két oldalán, akkor az
összegüknek azonosnak kell lenniük.
Feladat: Ellenőrizzük az alábbi átalakulások esetén a megmaradási törvények
teljesülését:
a) n → p + e− + ν̄e b) π+ → p + n̄ c) π− → µ− + ν̄µ
d) µ− → e− + γ e) µ− → e− + ν̄e + νµ f ) π− → µ− + ν̄e

A három megmaradási törvény még nem garancia arra, hogy egy átalakulás létre
is jöhet. A fenti esetekben mindegyik megmaradási törvény teljesül, és a nagyon ha-
sonló átalakulások közül a c) előfordul, f) nem; e) igen, d) nem. A kísérletek szerint a
leptonszám többnyire családonként is megmarad, emiatt nem fordul elő f) és d).

1.3. Gyorsítók
A töltött részecskéknek elektromos potenciálkülönbség befutásakor változik az ener-
giájuk a ∆E = q ·U képlet szerint. Részecskefizikában célszerű az energiát elektronvolt
(eV) egység többszöröseiben (keV, MeV, GeV, TeV) mérni.
Miért gyorsítjuk a részecskéket?
Az egyik ok: hogyha nagy energiával ütköztetünk például elektront és pozitront, ak-
kor náluk jóval nagyobb energiájú részecskék is létrejöhetnek. Az elektron és a pozitron
nyugalmi tömegének megfelelő energia 0,5 MeV, ha felgyorsítjuk annyira, hogy mind-
egyik energiája 45,5 MeV, akkor ütközésük során viszonylag nagy valószínűséggel lét-
rejöhet a gyenge kölcsönhatás 91 GeV tömegű közvetítő részecskéje. amely gyorsan
tovább bomlik kvarkokra, elektronokra, müonokra vagy tau-részecskékre. Például:
e+ + e− → Z 0 → µ+ + µ−
Forrás: http://www.doksi.hu

1.3. GYORSÍTÓK 9

A másik ok, hogy a részecske–hullám kettős természet szerint a részecske hullám-

hossza kisebb, felbontóképessége nagyobb lesz, ha nő a lendület.
Feladat: Határozzuk meg, mekkora lendületű részecskékkel lehet az atommag
nukleonjait megfigyelni, ha azok átmérője 10−15 m = 1 fm. Mekkora energia ez proton
illetve elektron esetén?
Segítség: Az első esetében a de-Broglie hullámhosszának az átmérő nagyságrend-
jébe kell esnie (itt számoljunk egyenlőséggel), a második esetben az energia és lendület
közötti relativisztikus összefüggéssel.
Megoldás: λ = h/p ⇒ p = h/(nukleonátmérő) =
p
E = c p2 + m2 c2 = . . .

1.3.1. A gyorsítók csoportosítása

Egyanáramú gyorsítók: egyenfeszültség gyorsítja a részecskéket, csak egyszer gyor-
sít. Többnyire magfizikai kutatásokra, vagy előgyorsítóknak használják. Tulajdonkép-
pen ide tartozik a televízióban lévő katódsugárcső is.
Rezonanciagyorsítók (más néven pulzált gyorsítók): a váltófeszültséget a részecs-
kék többször használják ki gyorsításra, a részecskéket pontos időben kell a megfelelő
helyen lenniük, ezért nem lehet folytonos nyalábot létrehozni. Fajtáik:
• lineáris gyorsítók: amelyek egyenes mentén gyorsítanak
• körkörös gyorsítók: amikor a részecskéket körpályán tartjuk mágneses mezővel,
hogy többször áthaladjon ugyanazon a feszültségen. Két fontos változatuk a cik-
lotronok és a szinkrotronok.
Egyik kategóriába sem illik a betatron amelyben a gyorsító elektromos teret változó
mágnese tér hozza létre.

1.3.2. Töltött részecskék mozgása mágneses térben

A továbbiakban a körkörös gyorsítókról lesz szó. Mivel azokban a mágneses tér
tartja körpályán a részecskéket, részletesebben megvizsgáljuk hogyan történik ez.
A B mágneses indukciójú mágneses térben v sebességgel mozgó q töltésű részecs-
kére Lorentz-erő hat, mely az ~F = q~v × ~B képlettel számolható ki. A fentiek szerint az
erő nagysága F = qvB, ha v ⊥ B.
Homogén mágneses térbe rá merőlegesen belőtt részecske körpályán mozog, a tére-
rősséggel merőleges síkban. Mivel a centripetális erőt a Lorentz-erő szolgáltaja, amiből
megkaphatjuk a szögsebességet:

mv2
Fcp = FLorentz ⇒ = qvB ⇒
r

v qB
ωc = = (1.1)
r m
A bekeretezett egyenletet hívjuk ciklotronegyenletnek, az ωc körfrekvenciát ciklot-
ronfrekveciának.
Fontos észrevenni, hogy a szögsebesség állandó, és így a periódusidő is, ha a rela-
tivisztikus tömegnövekedés (B.1 függelék) elhanyagolható. Elhanyagolhatónak vehet-
jük, ha a részecskék sebessége kisebb a fénysebesség hatodánál (v < c/6 = 5 · 107 m/s).
Forrás: http://www.doksi.hu

10 FEJEZET 1. RÉSZECSKEFIZIKA

Ha homogén mágneses térbe nem merőlegesen lövöm be a részecskét, akkor a té-

rirányú sebességösszetevő állandó: egy spirálpályán mozog a részecske állandó sebes-
séggel.

1.3.3. A térindex és a gyenge fókuszálású gyorsítók

A körkörös gyorsítókban egyszerre több részecske kering úgynevezett részecske-
csomagokat alkotva. Ahhoz, hogy a részecskék ne szóródjanak teljesen szét a mágneses
térre komoly megkötések szükségesek a mágneses térre. [1, 44. oldal]
A mágneses tér sugárirányú változását a mágneses térindex jellemzi, mely azt mu-
tatja meg, hogyha a sugár valahányszorosára változik, akkor a hányszorosára válto-
zik a mágneses térerősség, pontosabban annak a részecskék pályasíkjára merőleges Bz
összetevője. Ha dr távolsággal kijjebb a Bz vektor értéke dBz -vel változik, akkor az n
térindex értéke:

r ∂Bz
 
dBz dr
n=− : pontosabban n(R) = −
Bz r Bz ∂r r=R
Az n mágneses térindex értéke többnyire az egyes gyorsítókban nagyjából az R sugártól
független érték.
Mit jelent a térindex előjele? A képletből kihámozható, hogy a sugár pozitív n
esetén a sugár növekedésével Bz értéke csökken, negatív n esetén növekszik.
Mikor fognak együttmaradni a részecskecsomag részecskéi? Ehhez egy hosszabb
számítás szükséges. Határozzuk meg a részecske mozgásegyenletét a részecskékkel
együtt forgó rendszerben. Ez a rendszer nem inerciarendszer, ekkor a Newton II. axió-
máját mégis használhatjuk, ha a részecskékre ható erőhöz hozzáadunk egy kifelé mu-
2
tató F = m vr centrifugális erőt.
Newton II. axiómája szerint az impulzus változási gyorsasága megegyezik az erők
eredőjével:
d v2
mṙ = m − qvBz (r) (1.2)
dt r
Hogyan kapjuk az egyensúlyra jellemző R sugarat? Mivel ekkor a sugár nem vál-
tozik, a baloldal nulla, az alábbi összefüggést kapjuk:

v2
m = qvBz (r). (1.3)
R
Mi történik az ettől kicsit nagyobb sugarú pályán. Legyen a másik pálya sugara az
egyensúlyitól kissé különböző:

r(t) = R + x(t), ahol x  R.

Ekkor a (1.2) egyenletből

mv2 ∂Bz
 
mẍ = − qv Bz + ·x
R+x ∂r r=R

Felhasználva a (1.3) egyenletet:

mv2  x  x
mẍ ≈ 1− − qvBz (R) + 1 − n =
R R R (1.4)
mv2 x x mv2
=− + qvBz (R)n = − 2 x(1 − n).
R R R R
Forrás: http://www.doksi.hu

1.3. GYORSÍTÓK 11

amelyből:
 v 2
ẍ = − (1 − n)x = −ω2 (1 − n)x,
R

ẍ + ω2 (1 − n)x = 0. (1.5)
A fenti egyenletből látszik, ha ω2 (1 − n) pozitív, azaz n < 1, akkor x(t) az egyen-
súlyi R sugarú körpálya körül √
ωr = ω 1 − n (1.6)
körfrekvenciájú stabil sugárirányú (=radiális) oszcillációt végez. n > 1 esetben a (1.5)
megoldása exponenciális, ilyenkor a részecskék szétszóródnak.
A pályára merőleges z(t) kitérésre

z̈ + ω2 nz = 0

egyenlet vezethető le, mely szerint n > 0 esetén kapunk stabil függőleges (=vertikális)
oszcillációkat, melynek körfrekvenciája
√
ωv = ω n

Látható, hogy csak akkor lesz stabil a nyaláb, ha

0 < n < 1. (1.7)

Az ennek megfelelő körkörös gyorsítókat nevezzük gyengén fókuszáló gyorsítóknak.

1.3.4. Ciklotron
A ciklotron egyfajta részecskegyorsító amelyben töltött részecskék (pl. protonok,
ionok) mágneses tér hatására spirális pályán haladnak belülről kifelé. Minden egyes
körbefordulás során a váltóáram elektromos tere kétszer gyorsít a részecskén egyre
nagyobb sugarú körpályára juttatva azt.
A ciklotront E RNEST L AWRENCE fejlesztette ki 1929-ben diákjával L IVINGSTONNAL. Az
első ciklotronuk 10 cm átmérőjű volt.

Felépítése
Egy elektromágnes pólusai között lapos kerek vákuumkamra található. A váku-
umkamrában található két D alakú rész (Dék) két üreges fémből van, amelyen belül a
töltött részecskék mozognak. Az ionforrásból jön ki a részecske és a mágneses tér miatt
körpályán mozog. Olyan frekvenciával változtatják az elektromos teret a két D között,
hogy a részecskét mindig gyorsítsa, amikor áthalad rajta. Vizsgáljuk meg a pályasugár
változását. A (1.1) ciklotronegyenlet átrendezésével a pályasugárra kapjuk:
m
r= v.
qB
Látható, hogy a pályasugár arányos a sebességgel, tehát növekvő mozgási energiánál
egyre nagyobb lesz a sugár. Végül egy megfelelő töltésű lemez segítségével a részecs-
két kihúzzák a gyorsítóból további felhasználásra.
Amíg nincs jelentős relativisztikus tömegnövekedés, addig állandó frekvenciájú
váltóáram megfelelő a gyorsításhoz.
Forrás: http://www.doksi.hu

12 FEJEZET 1. RÉSZECSKEFIZIKA

1.1. ábra. A ciklotron szerkezete (felülnézetből)

1.2. ábra. A ciklotron D alakú részei, a dék

Forrás: http://www.doksi.hu

1.3. GYORSÍTÓK 13

1.3.5. Szinkrotron
A szinkrotron a részecskegyorsítók egyik fajtája. Míg a ciklotronban állandó mág-
neses teret használnak és állandó frekvenciájú elektromos teret, addig a szinkrotronban
mindkettőt úgy változtatják, hogy a részecske pályája állandó sugarú legyen. Ennek
hatására csak a körpálya mentén kell mágneses teret létrehozni és különálló mágnesek
is használhatóak.

Mitől függ a végenergia?

A részecskéket itt egy légüres csőben gyorsítják, amelyet köralakúra hajlítanak.
Mennél nagyobb a létrehozható mágneses tér és a kör sugara, annál nagyobb energiára
(sebességre) gyorsíthatjuk a részecskéket. Elektronok gyorsítása esetén azonban van
egy másik korlátozó tényező is: a szinkrotron sugárzás, amely révén a gyorsuló töl-
tött részecskék energiát veszítenek, miközben sugároznak. Emiatt van egy korlát: nem
igazán lehet a LEP-énél nagyobb energiára (106 GeV) gyorsítani elektront körkörös
gyorsítóval, csak rendkívül (több tíz kilométer) hosszú lineáris gyorsítóval.
Mivel az azonos mozgási energiájú, nagyobb tömegű részecskénél a szinkrotronsu-
gárzásból származó veszteség kisebb, ezért protonokat, atommagokat nagyobb energi-
ára lehet vele gyorsítani, csak a végeredmény elemzése nehezebb a több kvarkból álló
rendszerek ütközésekor. Egy köztes lehetőség, ha müont használnak elektron helyett.

1.3.6. Rögzített céltárgy és ütközőnyaláb

Korábban álló céltárgyra vezették a felgyorsított részecskéket. A CERN-ben dol-
gozták ki a technikáját, hogyan lehet nyalábokat szemben ütköztetni körkörös gyor-
sítókban. Ilyenkor szemben keringetik egymással az ütköztetendő részecskéket, és a
detektoroknál úgy irányítják a nyalábokat, hogy keresztezzék egymás pályáját. Egy
részecskecsomagban jóval kevesebb részecske van felületegységenként, mint egy cél-
tárgyban. Miért éri mégis meg, hogy ilyen gyorsítókat építenek? Álló céltárgy esetén
az energia nagy része a céltárgy részecskéinek hátralökésére fordítódik. Ha viszont két
egyenlő lendületű részecske ütközik, akkor a részecskék teljes energiája új részecskék
keltésére fordítódhat. Általában autók frontális ütközésekor is sokkal jobban összetör-
nek az autók, mint ha egy állónak megy egy mozgó.
Mekkora energiájú részecske keletkezhet, ha például két 1000 GeV-es proton ütkö-
zik egymással szemben! (Itt már majdnem mindegy, hogy teljes energiáról, vagy moz-
gási energiáról beszélünk, mert a proton nyugalmi energiája kb. 1 GeV.) A két proton
összeütközik akkor kétszer 1000 GeV, azaz kétezer GeV fordítódik belső gerjesztésre.
Mi a helyzet álló céltárgy esetén? Egy p impulzusú proton ütközzön egy álló pro-
tonnal.
A számításhoz tudni kell, hogy a mozgó részecske teljes energiája és lendülete
(impulzusa) között a relativitáselmélet szerint a

E 2 = (pc)2 + (mc2 )2 (1.8)

összefüggés van.
Az egyik részecske a céltárgyhoz képest p lendülettel mozogjon, jelölje az energi-
áját EL . Az álló részecske (például a céltárgy protonja) energiája mc2 , lendülete nulla.
A teljes energia
E = EL + mc2 , (1.9)
Forrás: http://www.doksi.hu

14 FEJEZET 1. RÉSZECSKEFIZIKA

1.3. ábra. Tömegközépponti energia rögzített céltárgy és ütközönyaláb esetén

a teljes impulzus pedig q

P= p= EL2 /c2 − m2 c2 (1.10)
A tömegközépponti rendszerben a két lendület összege P0 = 0, a teljes energia E0 .
A (1.8) képletből látszik, hogy az E 2 − (Pc)2 mennyiség minden rendszerből nézve
állandó, hiszen a harmadik tag állandó (m nyugalmi tömeg):

E02 − (P0 c)2 = E 2 − (Pc)2 (1.11)

Az (1.9) és (1.10) képleteket behelyettesítve

E0 = (EL + mc2 )2 − (EL2 − m2 c4 ) = 2mc2 (EL + mc2 ).

Mivel mc2 ≈ 1GeV, és EL  mc2 , ezért

p
E0 ≈ 2EL , (1.12)

ha az energiát GeV-ben mérjük. Tehát ha a protont 1000 GeV-re tudjuk felgyorsítani,

akkor a számunkra hasznos energia csak 45 GeV lesz. A kétféle ütközés tömegközép-
ponti energiájának összehasonlítását láthatjuk az 1.3. ábrán.

1.3.7. Feladatok a fejezethez

Feladat: Mennyi az élettartama a 212 GeV-re gyorsított müonnak? Hányszor
lenne képes ezalatt körbemenni a CERN 27 km hosszú alagútján? Hogyan számolható
ki a körök száma a müon rendszerében?
Segítség: A müon tömege és élettartama a C függelékből kiolvasható. Ebből a re-
lativitáselmélet (B.1 függelék) alapján számolhatunk. Próbáljuk meg önállóan!
Megoldás:
E
E = m0 γc2 ⇒ γ = = 212GeV /106MeV = 2000
m0 c2
A élettartam 2000-szeresére nő, tehát

τ = τ0 · γ = 4, 4 · 10−3 s = 4, 4 ms
Forrás: http://www.doksi.hu

1.4. DETEKTOROK 15

A körök száma a jól ismert s = vt képlet alapján számolható, ehhez a sebesség

hiányzik. A sebesség a γ értékéből kifejezhető
q
v/c = 1 − 1/γ2 ≈ 0, 999999875.

Nem követünk el hibát, ha fénysebességnek vesszük a müon sebességét. Innen a meg-

tett út és a körök száma:

s = cτ = 1320km 1320/27 ≈ 50,

tehát nagyjából 50-szer mehet körbe. (Természetesen ha ciklotronnal gyorsítom a mü-

ont ekkora energiára, akkor a gyorsítóba kisebb sebességgel ér be a müon, ezért az
élettartama sem lesz ilyen nagy, és nem lehet ennyiszet körbefuttani, de a megnöve-
kedett élettartamnak fontos szerepe van abban, hogy a körkörös müongyorsító építése
felmerül lehetőségként.)
A müon számára az alagút rövidül 2000-ed részére, az élettartama változatlan ma-
rad, tehát a körök száma ugynannyi lesz.
Feladat: Egy ciklotronban 0,020 T nagyságú mágneses tér van. Mekkora benne
az elektron mozgásának periódusideje, szögsebessége (=ciklotronfrekvenciája)? Ha az
elektron energiája 500 eV, akkor mekkora a pályasugár?
Feladat: Ismert irányú 0,030 T nagyságú mágneses térben 1 m sugarú pályán
mozog egy egyszeresen töltött részecske. Meghatározható-e a a részecske sebessége
illetve impulzusa? Számoljuk ki a fenti mennyiségeket, ha lehet! Meghatározható-e a
töltés előjele? Hogyan?
Ha tudjuk, hogy protonról van szó, változik-e a helyzet? Számolhatjuk-e a sebes-
séget a relativisztikus hatások figyelembevétele nélkül?

1.4. Detektorok
Először megismerkedünk az alapvető detektortípusokkal, majd megnézzük hogyan
épül fel ezekből egy összetettebb detektor.

1.4.1. Proporcionális kamrák és driftkamrák

Töltött részecskék a pályájuk mentén ionizálják a gázt. A proporcionális számláló-
ban az így létrejövő elektronokat pozitív töltésű fémszálakon (anódokon) fogjuk fel. A
szálak két végén megjelenő feszültségből következtetni lehet az elektronok mennyisé-
gére, ebből pedig az ionizáció mértékére. Amelyik vég közelebb van az ionizációhoz,
azon nagyobb jel jelenik meg.
Minél sűrűbben vannak a szálak, annál pontosabban meghatározható a részecske
pályája. Felbontás: szálirányban 10-20 cm, merőlegesen néhány mm.
A driftkamrákban a fémszálak ritkábban helyezkednek el, mint a proporcionális
kamrában. Ott abból lehet tudni az ionizáció helyét, hogy mérjük az időt, amíg az
egyes szálakhoz eljutnak az elektronok.

1.4.2. Szcintillációs számlálók

A szcintillátorban a nagyenergiájú fotonok és a töltött részecskék felvillanásokat
hoznak létre, amelyek a fotokatódból elektront löknek ki. Ez eljut az első, nála pozití-
vabb dinódáig, az elektron felgyorsulva több elektront lök ki, ezek mennek a második,
Forrás: http://www.doksi.hu

16 FEJEZET 1. RÉSZECSKEFIZIKA

még pozitívabb dinódához, mindíg többszöröződve folytatódik a jelenség. Végül az

anódon megjelenik a jel. Kevés (8) dinóda esetén gyors az észlelés, sok (24) dinóda
esetén nagy jelet kapunk. Jellemző értékek: U = 1,0-10 V; jelhossz t = 5-100 ns.

1.4.3. Cserenkov-detektor, RICH

A részecskék egy részének sebessége nagyon közel van a fénysebességhez. Azok-
nak a részecskéknek a sebességét, amelyek nem ilyenek, a Cserenkov-effektussal lehet
mérni. Ez azt jelenti, hogy a töltött részecskék kúp alakban sugárzást bocsájtanak ki, ha
sebességük nagyobb a közegbeli fénysebességnél. A kúp nyílásszögéből az ábra szerint
kiszámolható a β relatív sebesség az alábbi képlet szerint:

1
cos ϕ = ,
βn
v
ahol β = , v a részecske sebessége, n a közeg törésmutatója.
c

Víz esetén például a törésmutató n = 1, 33. Ha a nyílásszög 15o , akkor a sebesség

1
β= = 0, 78-szorosa a fénysebességnek.
1, 33 · cos 15o
Feladat: Mekkora lehet a maximális kúpszög vízben? Nagy vagy kis sebességek
esetén ekkora?
Segítség: Tudjuk, hogy a részecske maximum (vákuumbeli) fénysebességgel me-
het.
Megoldás: 41, 3o
Feladat: Legalább mekkorának kell lennie a töltött részecske sebességének, hogy
vízben Cserenkov-sugárzást bocsájtson ki? Ez mekkora mozgási energiát jelent elekt-
ron illetve müon esetén?
Forrás: http://www.doksi.hu

1.4. DETEKTOROK 17

Segítség: A mozgási energiát nem lehet a klasszikus képlet szerint számítani, hi-
szen a sebesség jóval nagyobb a fénysebesség hatodánál.
Megoldás: A vizbeli fénysebességnél c = c0 /n = 3 · 108 /1, 33 = 2, 26 · 108 -nél
gyorsabbnak kell lennie. A mozgási energia a teljes és a nyugalmi energia különbsége:

Em = E − E0 = mc2 − m0 c2 = (γ − 1)m0 c2 = 0, 517m0 c2 ,

elektronra m0 c2 = 0, 511 MeV ⇒ Em ≈ 0, 264 MeV, müonra nagyjából kétszázszor ek-

kora 54,8 MeV.
A detektorok egyik fajtája a RICH (Ring Image Cherenkov detector) a Cserenkov-
effektust hasznosítja. A gázon vagy a folyadékban átmenő részecske kúp alakban fényt
bocsájt ki, amely egy ultraibolya fénydetektoron (például CCD) gyűrű alakként jelenik
meg.
A Cserenkov-detektorok a leggyorsabb detektorok.

1.4.4. Összetett detektorok

A legtöbb mai detektor sok ilyen detektor együtteséből áll több különböző detek-
torból, amelyek, mint a hagyma héja veszik körbe az ütközés helyét.
Legbelül szoktak lenni a nyomjelző kamrák, amelyek a töltött részecskék nyomát
képesek összerakni. Ezeket általában mágneses térbe rakják, hogy a pálya görbületéből
a részecskék impulzusát meghatározhassák.
A kaloriméterek energiát mérnek. Van elektromágneses kaloriméter, amely az elekt-
ronokét és a fotonokét méri, és van hadronkaloriméter, amely a hadronokét (mezonokét
és barionokét).
Legkívül szoktak lenni a müonkamrák, amelyek a müonokat detektálják. Idáig csak
a müonok és a neutrínók jutnak el, az utóbbiak viszont nem detektálhatóak.

1.4.5. Feladatok a fejezethez

Feladat: Egy 220000 km/s sebességgel haladó részecske mekkora kúpszőgű Cserekkov-
sugárzást hoz létre? Mekkora sugarú kört hoz létre az előtte 10 m-re levő falon?
Megoldás: A törésmutató 1,5. 240 , 4,452 m
Forrás: http://www.doksi.hu

18 FEJEZET 1. RÉSZECSKEFIZIKA

1.5. A CERN
A CERN a részecskefizikai kutatások európai szervezete, a világ egyik legnagyobb
részecskefizikai laboratóriuma. A francia-svájci határon helyezkedik el, Genftől kissé
keletre. Az alapító okiratot 1954. szeptember 29-én írta alá 12 ország, jelenleg már 20
tagországgal rendelkezik.
A CERN-ből indult világhódító útjára a WorldWideWeb. Eredetileg a kutatási ered-
mények egyszerűbb megosztására dolgozták ki.
1983-ban a CERN proton-antiproton ütköztetőjében fedezték fel a gyenge kölcsön-
hatás közvetítő részecskéit, a W± és Z0 bozonokat, melyért C ARLO RUBBIA olasz, és
S IMON VAN DER M EER holland fizikus 1984-ben fizikai Nobel-díjat kapott.
A múltbeli és jövőbeli fő gyorsítója: a LEP és az LHC; mindegyik szinkrotron.

A CERN látképe bejelölve a LEP/LHC köre

Forrás: http://www.doksi.hu

1.5. A CERN 19

A CERN gyorsítólánca

1.5.1. LEP
A nagy elektron–proton-ütköztető (LEP = Large Electron Proton collider) a CERN
1989-től 2000-ig működő 27 km kerületű részecskegyorsítója volt, mely elektronokat
és pozitronokat ütköztetett.
A Z rezonanciaszélesség mérésével a LEP-ben állapították meg, hogy az elemi ré-
szecskéknek három családja van, nincs több.

1.5.2. LHC
A Large Hadron Collider, magyarul nagy hadronütköztető, röviden LHC, a CERN
épülő ütközőnyalábos részecskegyorsítója, amely a 2000-ben leállított LEP 27 km ke-
rületű alagútját használja fel. Várhatóan 2007-ben áll üzembe.
Kutatási célja a Higgs-részecske és a szuperszimmetrikus (SUSY) részecskék fel-
fedezése.
A gyorsítóban protont ütköztetnek protonnal protononként 7 TeV energiával, vagy
ólomatommagot ólomatommaggal 1312 TeV energiával. A teljes kerület mentén 2835
protoncsomag fog keringeni mindkét irányban, egyenként 1011 darab protonnal, és
25 ns-onként lesz majd egy ütközés.
A részecskegyorsító kerületén 4 nagy részecskedetektor helyezkedik el. Két na-
gyobb általános célú detektor a kompakt müon szolenoid (CMS) és ATLAS. A másik
kettő, az LHCb és az ALICE kisebb és speciálisabb feladatot lát el. Magyarország a
több kísérletben is részt vesz.

Számítástechnikai háttér
Évente körülbelül 10-15 petabyte adat tárolására lesz szükség, ezek azok az ada-
tok, amelyeket az LHC detektorok programja „érdekesnek talál”. Várhatóan átlagosan
minden tízbilliomodik (1013 ) érdekes eseményben fog Higgs-részecske keletkezni.
A nagy mennyiségű adat tárolására és feldolgozására a CERN fejleszti a Grid saját
változatát, amely LCG (LHC Computing Grid) névre hallgat, és az adatok több helyen
történő tárolását és elemzését szolgálja. A Központi Fizikai Kutató Intézete (KFKI
RMKI) 2002 óta rajta van az LCG-n. (http://www.lcg.kfki.hu)

1.5.3. Az e+ e− események a LEP-en

Ha egymással szemben egy elektron és egy pozitronnyalábot ütköztetünk, akkor az
elektronok és pozitronok nagy valószínűséggel elektromágneses kölcsönhatással hat-
nak kölcsön. Ha viszont az összenergia például a Z 0 tömegével egyezik meg, akkor
nagy valószínűséggel fog az keletkezni (gyenge kölcsönhatás). Mi történhet ezután?
Lehet,

• hogy ismét egy elektron és egy pozitron,

• hogy egy müon és egy antimüon,

• hogy egy tau-részecske és egy anti tau-részecske,

• hogy két kvark,

Forrás: http://www.doksi.hu

20 FEJEZET 1. RÉSZECSKEFIZIKA

keletkezik.
A lepton eseményeket következőképpen lehet felismerni:

elektron események: két nyom, amely az elektromágneses kaloriméterben (EMCal)

végződik
müon események: két nyom, amely a müon detektorban (MuDet) végződik
τ (tau) események: 2, 4 vagy 6 töltött-részecske nyom ugyanis a τ részecske gyorsan
elbomlik például elektronná vagy müonná, de több részecske is keletkezhet egy
τ-ból
A kvark eseményeket két vagy több részecskezáporként azonosíthatjuk. Hiszen a
keletkező kvarkok nem maradhatnak szabadon. Mezonok és – kisebb mennyiségben –
barionok jönnek létre. Többnyire a kis tömegű pionok (π+ , π− , π0 ).

1.6. A neutrínófizika
A neutrínó elektromosan semleges feles spinü elemi részecske, mely a leptonok
közé tartozik. Csak a gyenge kölcsönhatásban vesz részt, emiatt egy fényév vastag
ólomfalon is keresztülmenne az átbocsájtott neutrínók fele.
A neutrínó létezését először W OLFGANG PAULI feltételezte 1931-ben, hogy a béta-
bomlás folytonos energiaspektrumát megmagyarázza. Enélkül nem teljesült volna az
energiamegmaradás törvénye. 1959-ig kellett várni a neutrínó tényleges megfigyelé-
sére.

Napneutrínó probléma, neutronoszcilláció, neutrínótömeg

Sokáig nem tudták, miért mérünk kevesebb (elektron)neutrínót, mint amennyinek
a Nap működésének modellje szerint a Nap belsejében keletkeznie kell. Ezt hivják
napneutrínó problémának.
A megoldást a Szuper-Kamiokande és a Sudbury Neutrino Observatory nevű ne-
utrínódetektorok adták. A régebbi detektorok csak az elektronneutrínót mérték, ezek
az újabb mérések szerint átalakulnak másfajta (tau- vagy müon-) neutrínóvá (neutrínó
oszcilláció). Az elmélet (standard modell) szerint az osszcilláció ténye azt is jelenti,
hogy a neutrínóknak is van tömegük, csak nagyon kicsi.
Forrás: http://www.doksi.hu

2. fejezet

Kvantummechanika

M AX P LANCK 1900, feketetest-sugárzást csak úgy tudta magyarázni, ha feltéte-

lezte, hogy az energia kvantumos.
A LBERT E INSTEIN 1905, a fotoeffektust úgy sikerült megmagyaráznia, hogy fel-
tételezte, hogy a fény h f energiájú részecskékből, fotonokból áll.
L OUIS DE B ROGLIE francia herceg és fizikus, feltételezte az összes részecske hul-
lámtermészetét. A hullám hullámhossza λ = h/p, pár évvel később DAVISSON és G ER -
MER kimutatta a részecskék hullámtermészetét (kristályrácson szóródás).
H EISENBERG megalkotja a mátrixmechanikát, S CHRÖDINGER a hullámmechani-
kát. Schrödinger kimutatja, hogy a kettő teljesen egyenértékű.

21
Forrás: http://www.doksi.hu

22 FEJEZET 2. KVANTUMMECHANIKA
Forrás: http://www.doksi.hu

A. Függelék

Ez+az a kísérleti
részecskefizikáról

A.1. Kutatóközpontok áttekintése

A.1.1. Nagyobb nemzetközi részecskefizikai kutatóhelyek
Gyorsítókat alkalmazó kutatóhelyek
• CERN, a francia-svájci határon Genf mellett. A jelenleg már nem működő fő esz-
köze a LEP volt, a nagy elektron-pozitron ütköztetőgyűrű (Large Electron Posit-
ron collider ring). Jelenleg ugyanabban az alagútban épül az LHC (http://lhc.web.cern.ch/lhc
), a nagy hadron ütköztető (Large Hadron Collider). Több magyar kutató vesz
részt a kísérletekben.

• DESY, a németországi Hamburgban. Legfőbb műszere a HERA, amely elektro-

nokat és pozitronokat ütköztet.

• SLAC, Palo Alto (USA) mellett helyezkedik el. Főműszere a PEP-II, amely
elektronokat és pozitronokat ütköztet.

• Fermilab, Chicago (USA) mellett található. Fő műszere a Tevatron, amely pro-
tonokat és antiprotonokat ütköztet.

• Brookhaven National Laboratory, Long Islanden (USA) található. Fő műszere a

RHIC (Relativistic Heavy Ion Collider), amely nehézionokat (például aranyio-
nokat) valamint protonokat ütköztet. Ez az első nehézion ütköztető.

Egyéb kutatóhelyek
Vannak ezen olyan részecskefizikai kutatóhelyek, ahol nem alkalmaznak gyorsító-
kat.
Egyik fajtájukban a földfelszínen vizsgálják a kozmikus sugárzást, amelyben a
gyorsítókban jelenleg előállíthatónál nagyobb energiájú részecskék is előfordulnak, de
ritkán és szabályozhatatlanul.
A másik fajtájukban a detektorokat mélyen a föld alá telepítik, hogy a háttér-
zajt elnyomják. Ilyeneket használnak a protonbomlás viszgálatában és a kozmikus-

23
Forrás: http://www.doksi.hu

24 FÜGGELÉK A. EZ+AZ A KÍSÉRLETI RÉSZECSKEFIZIKÁRÓL

és napneutrínók megfigyelésére. Ezek közül például a Gran Sasso Nemzeti Labora-

tóriumban tervezik, hogy a CERN-ből ideirányított neutrínónyalábot vizsgálják majd.
(http://wwwlapp.in2p3.fr/neutrinos/anexp.html Neutrínó kísérletek)
Obszervatórium ország cél
Szuper-Kamiokande Japán neutrínó detektálás, protonbomlás
Sudbury Neutrínó Obszervatórium Kanada neutrínó detektálás
Gran Sasso Nemzeti Laboratórium Olaszország neutrínó, sötét anyag keresés

A.1.2. A CERN tagjai

Alapítótagok (12): Belgium, Dánia, Németország, Az Egyesült Királyság, Franci-
aország, Görögország, Hollandia, Jugoszlávia, Norvégia, Olaszország, Svájc, Svédor-
szág.
Később csatlakozó tagok (9): Ausztria, Spanyolország, Portugália, Finnország, Len-
gyelország, Magyarország (1992-ben csatlakozott), Csehország, Szlovákia, Bulgária
Jugoszlávia kivált 1961-ben, megfigyelő státusza van
Jelenleg tehát 20 tagja van.

A.2. Szuper-Kamiokande
Szuper-Kamiokande egy neutrínóobszervatórium Japánban. A napneutrínók, a lég-
köri neutrínók és a protonbomlás tanulmányozására építették, de alkalmas a tejútrend-
szerünk szupernóvájából származó neutrínók észlelésére is.

A.2.1. Felépítése
A Szuper-Kamiokande 1000 méterrel a földfelszín alatt helyezkedik el a Mozumi
bányában (Kamioka Mining and Smelting Co.) a Japán Gifu megyében. 50000 tonna
tiszta vizet tartalmaz melyet nagyjából 11146 darab 20 inch átmérőjű fotoelektron-
sokszorozó vesz körbe. (A vizet a kitűnő ár/törésmutató arány miatt használják.) Hen-
ger alakú, mely 42 m magas és 39 m átmérőjű. A neutrínó kölcsönhatva a víz egy atom-
magjának protonjával vagy neutronával létrehozhat egy a vízbeli fénysebességnél gyor-
sabban mozgó részecskét: müont vagy elektront (természetesen azért ez lassabb mint
a vákuumbeli fénysebesség). Az így keletkezett részecske Cserenkov-sugárzását figye-
lik a fotoelektron-sokszorozók. A gyors részecske egy kúp alakban bocsájt ki fényt,
melynek a vetületét észleljük a tartály falán (ábra).
Hogy ne zavarják az eredményt, a kívülről jövő részecskéket (átfutó müon; falból
jövő neutron és foton) egy külső detektor figyeli (vétó), amely 2 méter vastag vízfalból
áll, melyet 1857 darab 8 inch átmérőjű fotoelektron-sokszorozó figyel.

A.2.2. A detektálás alapja

A detektor a belül keletkező nagyenergiájú elektronokat és müonokat (beleértve
antirészecskéiket is) figyeli.
A fent említett részecskék a következő reakciókban keletkeznek:

νe n → e− p ν¯e p → e+ n

νµ n → µ− p ν¯µ p → µ+ n
Forrás: http://www.doksi.hu

A.2. SZUPER-KAMIOKANDE 25

(Az első kettőt nevezzük béta-bomlásnak illetve inverz-béta-bomlásnak)

Egy tipikus esemény lehet a következő (zárójelben a részecskék energiái):

νµ (481MeV) → µ(394MeV) → e(52MeV)

(a kapcsolódó ábra a http://www.ps.uci.edu/ tomba/sk/tscan/pictures.html oldalnak az

első ábrája)
Először a müonneutrínó nukleonnal ütközik, amelyből müon keletkezik, amely
Cserenkov-sugárzást bocsájt ki. A müon lelassul és rövid idő múlva a müon elbomlik
elektronná, amely szintén Cserenkov-sugárzást bocsájt ki. A részecske és antirészecske
között nem tud különbséget tenni a detektor.

A.2.3. Története
1982-ben kezdődött meg az elődjének, a Kamioka obszervatóriumnak (Tokyoi Egye-
tem) az építése és 1983 áprilisában lett kész. Célja a proton bomlásának vizsgálata volt,
mely a részecskefizika egyik legalapvetőbb kérdése. (Eddig úgy tűnik, a proton stabil,
vagy rendkívül hosszú élettartamú.)
A detektort, amelyet KAMIOKANDE névre keresztelték (Kamioka Nucleon Decay
Experiment), egy olyan tartály volt, mely 3000 tonna tiszta vizet tartalmazott, melyet
1000 fotoelektron-sokszorozó cső (PMT) figyelt. A henger alakú tartály 16,0 m magas
és 15,6 m átmérőjű volt.
1985-ben kezdődött a detektor átépítése, hogy kozmikus eredetű neutrínókat is ész-
lelni tudjon. Ennek eredményeképpen a detektor sokkal érzékenyebb lett, és sikerült
észlelnie a az 1987-ben a Nagy Magellán-felhőben felrobbant szupernóva (SN 1987a)
által létrehozott neutrínókat. 1988-ban napneutrínókat is észlelt, mely előrelépést je-
lentett a neutrínócsillagászatban.
A Kamiokandénak nem sikerült proton bomlást észlelnie, amiből a proton élettar-
tamra alsó becslést lehetett adni.

Egy kép a detektor belsejéről, ahol a technikusok karbantartják a fotoelektron-sokszorozókat.

Az ábra jobb felén gumicsónakon lebegnek a víz felszínén.
Forrás: http://www.doksi.hu

26 FÜGGELÉK A. EZ+AZ A KÍSÉRLETI RÉSZECSKEFIZIKÁRÓL

Jobb hatásfokú neutrínóészleléshez és a protonbomlás további vizsgálatához na-

gyobb érzékenységre volt szükség. Ez vezetett a tizszer nagyobb térfogatú Szuper-
Kamiokande megépítéséhez, mely 1996-ban kezdte meg működését.
A Szuper-Kamiokande együttműködés 1998-ban jelentette be első eredményét a
neutrínóoszcilláció létezésére, melynek következménye az, hogy kell lennie nem nulla
tömegű neutrínónak (a három típus között). Ezelőtt egyetlen kísérlet sem zárta ki, hogy
a neutrínóknak nulla a tömegük.
2001. november 12-én több ezer fotoelektron-sokszorozó berobbant láncreakció-
szerűen. (A berobbanó detektorok nyomáshulláma összetörte a szomszédos detektoro-
kat is.) A detektort részben újjáépítették nagyjából 5000 olyan fotoelektron-sokszorozóval,
amelynek a burkolata megakadályozza a láncreakció megismétlődését.

A Szuper-Kamiokande felépítésének vázlata.

A.2.4. Külső hivatkozások

• http://www-sk.icrr.u-tokyo.ac.jp/doc/sk/index.html A hivatalos Szuper-Kamiokande
honlap

• http://www-sk.icrr.u-tokyo.ac.jp/doc/sk/photo/index.html Fotók a honlapon

• http://www.ps.uci.edu/ tomba/sk/tscan/pictures.html Remek képek neutrínó ese-

ményekről magyarázattal

• http://www.phys.washington.edu/ superk/ Amerikai Szuper-K honlap

• http://physicsweb.org/article/news/5/11/9 Részletek a 2001. november 12-ei bal-

esetről.
Forrás: http://www.doksi.hu

A.3. RÉSZECSKEFIZIKA TÖRTÉNET 27

A.3. Részecskefizika történet

A.3.1. A proton története
A protont 1918-ban E RNEST RUTHERFORD fedezte fel. A nitrogén gáz vizsgála-
takor észrevette, hogy amikor alfa-részecske csapódott a gázba, akkor a szcintillátor
hidrogént jelzett. Kimutatta, hogy az csak a nitrogénből jöhet, tehát a nitrogénnek tar-
talmaznia kell a hidrogén atommagot, az egyes tömegszámú atomot. A protont a görög
első (protos) szóról nevezte el. (1932-ig nem volt ismert a neutron, és az atommag
szerkezete sem. A protont még sokáig elemi részecskének tartották.)
A Japán Szuper-Kamiokande kísérlet végzett méréseket a proton-bomlással kap-
csolatban 2001-ig. Nem észlelt egyetlen eseményt sem, amiből arra következtethetünk,
hogy 1035 évnél biztosan nagyobb a proton élettartama.
Forrás: http://www.doksi.hu

28 FÜGGELÉK A. EZ+AZ A KÍSÉRLETI RÉSZECSKEFIZIKÁRÓL

Forrás: http://www.doksi.hu

B. Függelék

Szükséges alapismeretek rövid

öszefoglalója

B.1. Relativitáselmélet
Először a speciális relativitáselmélet legfontosabb következményeit foglaljuk össze.
A továbbiakban mindíg két egymáshoz képest egyenletesen mozgó inerciarendszerről
beszélünk. Fontos tudni, hogy ami az egyik rendszerben egyidejű, az a másikban nem
feltétlenül az.
Az idődilatáció (időhosszabbodás) szerint egy hozzánk képest mozgó rendszerben
zajló folyamatokat mi lassabban látjuk telni. Pontosabban fogalmazva ha két esemény
egy hozzánk képest mozgó rendszerben egyhelyű, akkor az ott mért időtartam (∆t0 ) és
az itt mért időtartam (∆t) között az alábbi kapcsolat van:

∆t0
∆t = q = ∆t0 · γ,
1 − (v/c)2

ahol γ jelöli az sebességtől függő egy per gyökös kifejezést. Felhívjuk a figyelmet,
hogy a másik rendszerből a mi folyamataink látszanak lassulni.
A távolságkontrakció (távolságrövidülés) szerint a másik rendszerben lévő tárgya-
kat rövidebbnek mérjük:
l0
q
l = l0 1 − (v/c)2 = .
γ
Látható, hogy a γ értéke v kis értékeinél 1-hez tart, tehát a klasszikus esetet kapjuk
vissza, minél közelebb vagyok a fénysebbességhez, annál jobban eltér a klasszikus és
a relativisztikus eredmény. Számolásainkban a c/6-ot fogjuk határnak tekinteni, amitől
felfelé a relativisztikus képlettel kell számolni.
A v sebességgel mozgó test tömege (m) nagyobb, mint a nyugalmi (másnéven in-
variáns) tömege (m0 ):
m0
m= q = m0 · γ.
1 − (v/c)2
A relativitáselméletben a testek teljes energiája (E) nem csupán mozgási energia, a
nyugvó testeknek is van energiája (E0 ). A mozgási energia az e feletti rész: Em = E −E0
.

29
Forrás: http://www.doksi.hu

30 FÜGGELÉK B. SZÜKSÉGES ALAPISMERETEK RÖVID ÖSZEFOGLALÓJA

A teljes E energia és a test mozgási tömege között a híres és számunkra is fontos

einsteini egyenlőség, a tömeg–energia ekvivalenciareláció áll fent:

E = mc2 .

Nulla sebesség esetén ebből az E0 = m0 c2 képletet kapjuk, a mozgási energia az eddigiek

ismeretében a következő képletek egyikéből kapható meg:

Em = E − E0 = (m − m0 )c2 = (γ − 1)m0 c2 = (γ − 1)E0

B.2. Határozatlansági reláció

Bizonyos mennyiségek a kvantummechanika szerint nem mérhetőek egyszerre tet-
szőleges pontossággal. Számunkra fontos párok: a helykoordináták (3 irány: x, y, z) ↔
impulzusok (kvantummechanikában px , py , pz -vel szokás jelölni a megfelelő kooordi-
nátáikat), illetve az energia ↔ időtartam. A mérési hibák szorzata a redukált Planck-
állandó nagyságrendjébe esnek.

∆x · ∆px ≈ h̄ (x → y, z) ∆E · ∆t ≈ h̄

??? Az utóbbi kövekezménye, hogy rövid időtartamra létrejöhetnek úgynevezett

virtuális részecskék, részecskepárok rövid lejáratú energiakölcsönt kapva, illetve, hogy
már a részecske tömegének megfelelő energiánál kisebb ütközési energia esetén is lét-
rejöhet a részecske rövid időre.
Forrás: http://www.doksi.hu

C. Függelék

Fontosabb állandók, néhány

részecske adatai

C.1. Állandók, egységek

fényebesség c ≈ 3 · 108 m/s (pontosan 299792458 m/s)
Planck-állandó h 6, 6262 · 10−34 Js 1eV = 1, 60219 · 10−19 J
redukált P.-á. h̄ 1, 054 · 10 Js = 6, 582 · 10−22 MeV · s
−34 1eV/c2 = 1, 789 · 10−36 kg
elemi töltés e 1, 60219 · 10−19 C 1barn = 10−28 m2
atomi tömegegység u 1, 66056 · 10−27 kg

C.2. Részecskék
név tömeg (kg) tömeg (MeV/c2 ) töltés (e) élettartam (s)
elektron 9, 1095 · 10−31 0,511 -1 ∞
müon 105,66 -1 2, 197 · 10−6
tau 1777 -1 291 · 10−15
proton 1, 673 · 10−27 938,27 1 ∞
neutron 1, 673 · 10−27 939,57 0 887
pion π± 193,57 ±1 2, 603 · 10−8
pion π0 134,98 0 8, 4 · 10−17
Z0 91188 ± 22 0
W± 80419 ± 56 ±1

C.3. Törésmutatók
víz 1,33 üveg 1,5 gyémánt 2,4
ZnSiO4 (cirkónium) 1,9 GaAs 3,5 NaI(Tl) 1,85
PbWO4 (ólom volframát) 2,3 BGO 2,20 BaF2 1,56

31
Forrás: http://www.doksi.hu

32 FÜGGELÉK C. FONTOSABB ÁLLANDÓK, NÉHÁNY RÉSZECSKE ADATAI

Forrás: http://www.doksi.hu

Irodalomjegyzék

[1] Angeli István: Részecskegyorsítók, Debrecen, 1982

Ajánlott irodalom
[2] http://hu.wikipedia.org/Részecskefizika
[3] http://www.szgti.bmf.hu/fizika CERN-es linkjei
[4] http://www.origo.hu/mindentudasegyeteme/horvathea/ea.html H ORVÁTH Z A -
LÁN : Mikrokozmosz - világunk építőköveinek kutatása

[5] http://www.szgti.bmf.hu/fizika/cern-sajatkezuleg CERN sajátkezűleg, 3D-s ese-

ménynézegető és leírás az elméleti háttérről, gyorsítókról, detektorokról

33
Forrás: http://www.doksi.hu

34 IRODALOMJEGYZÉK
Forrás: http://www.doksi.hu

Tartalomjegyzék

1. Részecskefizika 5
1.1. A részecskefizika alapfogalmai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
1.1.1. Elemi részecskék családjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
1.1.2. Alapvető kölcsönhatások, Feynman-gráf . . . . . . . . . . . . 6
1.1.3. Kvantumszámok (töltések, spin, szín) . . . . . . . . . . . . . 6
1.1.4. Antirészecskék, a pozitron felfedezése . . . . . . . . . . . . . 7
1.1.5. Kötött kvarkállapotok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7
1.2. Megmaradási törvények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8
1.3. Gyorsítók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8
1.3.1. A gyorsítók csoportosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9
1.3.2. Töltött részecskék mozgása mágneses térben . . . . . . . . . 9
1.3.3. A térindex és a gyenge fókuszálású gyorsítók . . . . . . . . . 10
1.3.4. Ciklotron . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11
1.3.5. Szinkrotron . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13
1.3.6. Rögzített céltárgy és ütközőnyaláb . . . . . . . . . . . . . . . 13
1.3.7. Feladatok a fejezethez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14
1.4. Detektorok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15
1.4.1. Proporcionális kamrák és driftkamrák . . . . . . . . . . . . . 15
1.4.2. Szcintillációs számlálók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15
1.4.3. Cserenkov-detektor, RICH . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16
1.4.4. Összetett detektorok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17
1.4.5. Feladatok a fejezethez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17
1.5. A CERN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18
1.5.1. LEP . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19
1.5.2. LHC . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19
1.5.3. Az e+ e− események a LEP-en . . . . . . . . . . . . . . . . . 19
1.6. A neutrínófizika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20

2. Kvantummechanika 21

A. Ez+az a kísérleti részecskefizikáról 23

A.1. Kutatóközpontok áttekintése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23
A.1.1. Nagyobb nemzetközi részecskefizikai kutatóhelyek . . . . . . 23
A.1.2. A CERN tagjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24
A.2. Szuper-Kamiokande . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24
A.2.1. Felépítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24
A.2.2. A detektálás alapja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24
A.2.3. Története . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25

35
Forrás: http://www.doksi.hu

36 TARTALOMJEGYZÉK

A.2.4. Külső hivatkozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26

A.3. Részecskefizika történet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27
A.3.1. A proton története . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27

B. Szükséges alapismeretek rövid öszefoglalója 29

B.1. Relativitáselmélet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29
B.2. Határozatlansági reláció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30

C. Fontosabb állandók, néhány részecske adatai 31

C.1. Állandók, egységek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31
C.2. Részecskék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31
C.3. Törésmutatók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31