Forrás: http://www.doksi.

hu

Részecskefizika

Horváth Árpád

2005. január 20.

Forrás: http://www.doksi.hu

2
Forrás: http://www.doksi.hu

Bevezető

Ez a jegyzet a Budapesti Műszaki Főiskola Számítógéptechnikai Intézetének Fi-

zika II. tantárgyához készül különös tekintettel a távoktatás igényeire. Kis mértékben
támaszkodik Lakner Józsefnek a tantárgyhoz készült jegyzeteire.
Igyekszünk emellett, hogy középiskolások számára is érthető maradjon amiatt, hogy
egyes részei a fizika világévében, 2005-ben rendezendő nemzetközi diákműhelyfoglal-
kozások alkalmával is felhasználhatóak legyenek.
A jegyzet célja, hogy rálátást szerezzen az olvasója a részecskefizikára, annak el-
méleti hátterére és a kísérleti kutatásokra, valamint kicsit részletesebben megismerjen
az olvasó egy ilyen kutatóközpontot: az európai CERN-t.
Mindenféle jobbító észrevételt szívesen veszünk.

Szükséges alapismeretek
• Töltött részecske mozgása mágneses térben
• Megmaradási törvények (lendület, energia)
• Relativisztikus tömegnövekedés, tömeg-energia ekvivalencia (melléklet)
• Spin, mágneses kvantumszám
• Határozatlansági reláció (H EISENBERG)
• Törésmutató

Ajánlott irodalom
1. http://hu.wikipedia.org/Részecskefizika
2. http://www.szgti.bmf.hu/fizika CERN-es linkjei
3. http://www.origo.hu/mindentudasegyeteme/horvathea/ea.html H ORVÁTH Z ALÁN:
Mikrokozmosz - világunk építőköveinek kutatása

4. http://www.szgti.bmf.hu/fizika/cern-sajatkezuleg CERN sajátkezűleg, 3D-s ese-

ménynézegető és leírás az elméleti háttérről, gyorsítókról, detektorokról

3
Forrás: http://www.doksi.hu

4
Forrás: http://www.doksi.hu

1. fejezet

Részecskefizika

1.1. A részecskefizika alapfogalmai

1.1.1. Elemi részecskék családjai

Régóta keresik a világunkat felépítő legelemibb részecskéket, azokat, amelyek nem

bontható tovább. Sokáig az atomokat tekintették annak, majd az elektront, a protont és
a neutront. Jelenleg tudjuk, hogy a neutron és a proton összetett részecskék, kvarkokból
állnak. A proton két u és egy d kvarkból, a neutron két d és egy u kvarkból.

Az elektront továbbra is elemi részecskének tekintjük. Néhány atommagbomlás

(az úgynevezett β-bomlás) során keletkezik még neutrínó is. Mivel ezeknek a részecs-
kéknek kicsi a tömegük a többihez képest, ezért a könnyű szó görög megfelelője után
leptonnak nevezték el ezeket.

Ebből a két kvarkból, az elektronból és a neutrínóból (és az antirészecskéikből)

majdnem felépíthető az egész világegyetem. Nagyobb energiákon, illetve a Világegye-
tem korai nagy hőmérsékletű állapotában megtalálhatóak (voltak) ezen részecskék ne-
hezebb megfelelői is. A fenti négy részecske alkotja az elemi részecskék első családját.
Mint később kiderült, pontosan három ilyen részecskecsalád létezik.

5
Forrás: http://www.doksi.hu

6 FEJEZET 1. RÉSZECSKEFIZIKA

Az ábrán zöld színűek az első részecskecsalád tagjai, sárgák a másodiké, és piro-

sak a harmadiké. Az elektron nehezebb „rokonai" a müon (µ) és a tau-részecske (τ).
Mindegyikhez külön neutrínó tartozik, például a müonhoz a müon-neutrínó (νµ ).

1.1.2. Alapvető kölcsönhatások, Feynman-gráf

A részecskefizika mai modellje, a standard modell szerint négyféle alapvető köl-
csönhatás létezik. (A kölcsönhatás másik neve az erő.) Az erős kölcsönhatás tartja
egybe a proton és a neutron kvarkjait, és ez tartja össze az atommagot. Az elektromág-
neses kölcsönhatás minden töltött részecskére hat, ez tartja az elektront az atommag
környezetében. A neutrínót sokáig nem találták meg, mert sokkal kevésbé hat kölcsön
más részecskékkel. Ez csak az úgynevezett gyenge kölcsönhatásban vesz részt.
A negyedik erő, a gravitációs kölcsönhatás minden tömeggel rendelkező részecs-
kére hat, a részecskék világában mégis alig van szerepe kicsiny tömegük miatt.
Az ábrán látható, melyik részecske melyik kölcsönhatásban vesz részt.
A kölcsönhatásokat további részecskék közvetítik. Az elektromágneses kölcsönha-
tást az úgynevezett virtuális fotonok, amelyek olyan fotonok, amelyek nyugalmi tö-
mege (⇒ energiája) nem nulla, így a Heisenberg-féle határozatlansági reláció alapján
nem létezhetnek akármilyen hosszú ideig. (∆E · ∆t ≈ h̄)
Az erős kölcsönhatást az úgynevezett gluonok (angolban gluon=ragasztó) közvetí-
tik egy másfajta töltéssel, az úgynevezett színtöltéssel rendelkező kvarkok között. Há-
romfajta színtöltés létezik, hasonlóan a három alapszínhez, innen jön az elnevezés, és
a töltések fajtáié is R, G és B, az angol vörös (red), zöld (green), kék (blue) szavakból.
A gyenge kölcsönhatásnak három közvetítője van. A W + , a W − , és a Z bozonok.
A kölcsönhatásokat Feynman-gráfon ábrázolhatjuk. Az egyik tengely pl. a vizszin-
tes az idő múlását jelenti, a másik pedig a teret jelképezi. Az egyes részecskéket vona-
lak ábrázolják. A fermionokat egyenesek, a gluonokat rugószerű spirálvonalak, a többi
bozont hullámvonalak.
(Ide kell egy ábra.)
Nincs-e még több részecske, mint amit ebben akét fejezetben leírtunk? Az elméle-
tek nagyon valószínűsítik még egy részecske létezését, amely a többi tömegéért fele-
lős: ez a Higgs-részecske. Más elméletek bizonyos szimmetriaokok miatt feltételeznek
Forrás: http://www.doksi.hu

1.1. A RÉSZECSKEFIZIKA ALAPFOGALMAI 7

mindegyik eddigi részecskéhez (leptonok, kvarkok, erőközvetítők) szuperszimmetri-

kus részecskéket (SUSY elmélet).

1.1.3. Kvantumszámok (töltések, spin, szín)

A részecskéket úgynevezett kvantumszámok alapján rendszerezhetjük. A legis-
mertebb ilyen kvantumszám az elektromos töltés. A részecskék töltését az elemi töl-
tésegység többszöröseként szokás megadni. (Az elemi töltésegység a proton töltésével
egyezik: e = 1, 6 · 10−19C)
Részecske elektromos töltés (e) bariontöltés leptontöltés
elektron -1 0 1
elektronneutrínó 0 0 1
u 2/3 1/3 0
d -1/3 1/3 0

Könnyen ellenőrizhető, hogy a proton töltésére és bariontöltésére +1, leptontöl-

tésére 0 jön ki. A fenti három töltés mindegyike megmaradó mennyiség a standard
modell szerint.

1.1.4. Antirészecskék, a pozitron felfedezése

A kvantummechanikát elsősorban az atom jelenségeinek (színkép, bomlás. . . ) ma-
gyarázatára fejlesztették ki. Az atomban az elektron sebessége többnyire nem közelíti
meg a fény sebességét. A Heisenberg és Schrödinger által felállított egyenletek nem
elégítik ki a relativitáselmélet követleményeit, de ez a kis sebességek esetén nem je-
lent gondot. Az angol PAUL D IRAC volt az első, akinek sikerült a relativitáselmélettel
összhangban lévő egyenletet felírnia az elektronra. Az egyenletnek volt egy olyan
következménye, hogy léteznie kell az elektronnal egyező tömegű, de pozitív részecs-
kének, amelyet Dirac pozitronnak nevezett el. Ezt a részecskét később, 1932-ben C ARL
A NDERSON fedezte fel.
Minden részecskének van antirészecskéje, a leptonoknak és a kvarkoknak is. Ezek
töltés jellegű mennyiségei ellentétesek a „rendes” részecskéével:
Antirészecske elektromos töltés (e) bariontöltés leptontöltés
pozitron (e+ ) +1 0 -1
anti-elektronneutrínó (ν¯e ) 0 0 -1
ū -2/3 -1/3 0
d¯ +1/3 -1/3 0

Az alábbi ábrán látható az antiproton. Elektromos töltése és barionszáma −1, lep-

tontöltése 0.

Vannak olyan részecskék, amelyeknek az anti-részecskéje saját maga (foton, π0 ).

Forrás: http://www.doksi.hu

8 FEJEZET 1. RÉSZECSKEFIZIKA

1.1.5. Kötött kvarkállapotok

A kvarkok szabadon nem létezhetnek, csak úgynevezett színsemleges állapotokban.
Tehát vagy mindegyik színnek kell szerepelnie a részecskében, vagy egy színnek és egy
anti-színnek.
Az előbbiek a három kvarkból álló barionok (barionszámuk – könnyen látható –
+1). Ilyen például a proton és a neutron. (A három anti-kvarkból álló részecskék is
színsemlegesek, ezek az antibarionok, pl. anti-proton.)
Az utóbbiakat, az egy kvarkból és egy anti-kvarkból álló részecskéket mezonoknak
nevezzük. Ilyenek a kozmikus sugárzásban jelen lévő pionok, például a π+ , amely egy
u és egy anti-d kvarkból áll (hogy jön ki a töltése?), amelyek színtöltése lehet például
B (kék) és B̄ (anti-kék):

Míg az elektromosan töltött részecskék között az elektromos töltést nem hordozó

foton közvetít, addig a színtöltést hordozó kvarkok között a szintén színt hordozó glu-
onok létesítenek kapcsolatot. Emiatt a gluonok egymással is képesek kölcsönhatni. Ez
okozza, hogy a távolság növelésével egyre nagyobb erő hat a kvarkok között, azaz nem
lehet szabad kvarkokat létrehozni.
Feladat: Mit tudhatunk a részecske elektromos, barion- és leptontöltéséről azok-
nak a részecskéknek, melyek saját antirészecskéjük? Lehet-e ilyen egy lepton, egy me-
zon illetve egy barion?

1.2. Gyorsítók
A töltött részecskéknek elektromos potenciálkülönbség befutásakor változik az ener-
giájuk a ∆E = q ·U képlet szerint. Részecskefizikában célszerű az energiát elektronvolt
(eV) egység többszöröseiben (keV, MeV, GeV, TeV) mérni.
Miért gyorsítjuk a részecskéket? Az egyik ok: hogyha nagy energiával ütköztetünk
például elektront és pozitront, akkor náluk jóval nagyobb energiájú részecskék is létre-
jöhetnek. Az elektron és a pozitron nyugalmi tömegének megfelelő energia 0,5 MeV,
ha felgyorsítjuk annyira, hogy mindegyik energiája 45,5 MeV, akkor ütközésük során
viszonylag nagy valószínűséggel létrejöhet a gyenge kölcsönhatás 91 GeV tömegű köz-
vetítő részecskéje. amely gyorsan tovább bomlik kvarkokra, elektronokra, müonokra
vagy tau-részecskékre. Például:
e+ + e− → Z 0 → µ+ + µ−
A másik ok, hogy a részecske–hullám kettős természet szerint a részecske hullám-
hossza kisebb, felbontóképessége nagyobb lesz, ha nő a lendület.

1.2.1. Fajtái
lineáris gyorsító: amely egyenes mentén gyorsít
körkörös gyorsítók: amikor a részecskéket körpályán tartjuk mágneses mezővel,
hogy többször áthaladjon ugyanazon a feszültségen. A két legfontosabb változatuk a
ciklotron és a szinkrotron.
Forrás: http://www.doksi.hu

1.2. GYORSÍTÓK 9

1.1. ábra. A ciklotron szerkezete (felülnézetből)

1.2.2. Ciklotron
A ciklotron egyfajta részecskegyorsító amelyben töltött részecskék (pl. protonok,
ionok) mágneses tér hatására spirális pályán haladnak belülről kifelé. Minden egyes
körbefordulás során a váltóáram elektromos tere kétszer gyorsít a részecskén egyre
nagyobb sugarú körpályára juttatva azt. A ciklotront E RNEST L AWRENCE fejlesztette
ki 1929-ben.

Felépítése
Egy elektromágnes pólusai között lapos kerek vákuumkamra található. A váku-
umkamrában található két D alakú rész (Dék) két üreges fémből van, amelyen belül
a töltött részecskék mozognak. Az ionforrásból jön ki a részecske, amely a mágneses
tér miatt körpályán mozog. Olyan frekvencia|frekvenciával változtatják az elektromos
teret a két D között, hogy a részecskét mindíg gyorsítsa, amikor áthatlad rajta. Végül
egy megfelelő töltésű lemez segítségével a részecskét kihúzzák a gyorsítóból további
felhasználásra.
Amíg nincs jelentős relativisztikus tömegnövekedés, addig állandó frekvenciájú
váltóáram megfelelő a gyorsításhoz, a frekvencia független a sebességtől: ez az úgyne-
vezett ciklotronfrekvencia.

A ciklotron matematikai leírása

A B mágneses tér szolgáltatja a centripetális erőt. Mivel a részecske erre merőlege-
sen mozog, ezért ennek értéke Bqv. Tehát

mv2
= Bqv
r
(Ahol m a részecske tömege, q a töltése, v a sebessége és r a pályasugara.)
Ebből
v Bq
=
r m
Forrás: http://www.doksi.hu

10 FEJEZET 1. RÉSZECSKEFIZIKA

1.2. ábra. A ciklotron D alakú részei, a dék

v/r egyenlő az ω szögsebességgel, így

Bq
ω=
m
A frekvencia pedig
ω
f=
2·π
tehát,

Bq
f=
2·π·m
Az ω értékét nevezik ciklotronfrekvenciának.

1.2.3. Szinkrotron
A szinkrotron a részecskegyorsítók egyik fajtája. Míg a ciklotronban állandó mág-
neses teret használnak és állandó frekvenciájú elektromos teret, addig a szinkrotronban
mindkettőt úgy változtatják, hogy a részecske pályája állandó sugarú legyen. Ennek
hatására csak a körpálya mentén kell mágneses teret létrehozni és különálló mágnesek
is használhatóak.

Mitől függ a végenergia?

A részecskéket itt egy légüres csőben gyorsítják, amelyet köralakúra hajlítanak.
Mennél nagyobb a létrehozható mágneses tér és a kör sugara, annál nagyobb energiára
(sebességre) gyorsíthatjuk a részecskéket. Elektronok gyorsítása esetén azonban van
egy másik korlátozó tényező is: a szinkrotron sugárzás, amely révén a gyorsuló töl-
tött részecskék energiát veszítenek, miközben sugároznak. Emiatt van egy korlát: nem
igazán lehet a LEP-énél nagyobb energiára (106 GeV) gyorsítani elektront körkörös
gyorsítóval, csak rendkívül (több tíz kilométer) hosszú lineáris gyorsítóval.
Forrás: http://www.doksi.hu

1.3. DETEKTOROK 11

Mivel az azonos mozgási energiájú, nagyobb tömegű részecskénél a szinkrotronsu-

gárzásból származó veszteség kisebb, ezért protonokat, atommagokat nagyobb energi-
ára lehet vele gyorsítani, csak a végeredmény elemzése nehezebb a több kvarkból álló
rendszerek ütközésekor. Egy köztes lehetőség, ha müont használnak elektron helyett.

1.2.4. Feladatok a fejezethez

Feladat: Mennyi az élettartama a 212 GeV-re gyorsított müonnak? Hányszor
lenne képes ezalatt körbemenni a CERN 27 km hosszú alagútján? Hogyan számolható
ki a körök száma a müon rendszerében?
Segítség: A müon adatai (tömeg, élettartam) a melléklet táblázatából kiolvasha-
tóak. Ebből a relativitáselmélet alapján számolhatunk (melléklet). Próbáljuk meg önál-
lóan!
Megoldás:
E
E = m0 γc2 ⇒ γ = = 212GeV /106MeV = 2000
m0 c2
A élettartam 2000-szeresére nő, tehát
τ = τ0 · γ = 4, 4 · 10−3 s = 4, 4ms
A körök száma a jól ismert s = vt képlet alapján számolható, ehhez a sebesség
hiányzik. A sebesség a γ értékéből kifejezhető
q
v/c = 1 − 1/γ2 ≈ 0, 999999875.
Nem követünk el hibát, ha fénysebességnek vesszük a müon sebességét. Innen a meg-
tett út és a körök száma:
s = cτ = 1320km 1320/27 ≈ 50,
tehát nagyjából 50-szer mehet körbe. (Természetesen ha ciklotronnal gyorsítom a mü-
ont ekkora energiára, akkor a gyorsítóba kisebb sebességgel ér be a müon, ezért az
élettartama sem lesz ilyen nagy, és nem lehet ennyiszet körbefuttani, de a megnöve-
kedett élettartamnak fontos szerepe van abban, hogy a körkörös müongyorsító építése
felmerül lehetőségként.)
A müon számára az alagút rövidül 2000-ed részére, az élettartama változatlan ma-
rad, tehát a körök száma ugynannyi lesz.
Feladat: Egy ciklotronban 0,020 T nagyságú mágneses tér van. Mekkora benne
az elektron mozgásának periódusideje, szögsebessége (=ciklotronfrekvenciája)? Ha az
elektron energiája 500 eV, akkor mekkora a pályasugár?
Feladat: Ismert irányú 0,030 T nagyságú mágneses térben 1 m sugarú pályán
mozog egy egyszeresen töltött részecske. Meghatározható-e a a részecske sebessége
illetve impulzusa? Számoljuk ki a fenti mennyiségeket, ha lehet! Meghatározható-e a
töltés előjele? Hogyan?
Ha tudjuk, hogy protonról van szó, változik-e a helyzet? Számolhatjuk-e a sebes-
séget a relativisztikus hatások figyelembevétele nélkül?

1.3. Detektorok
Először megismerkedünk az alapvető detektortípusokkal, majd megnézzük hogyan
épül fel ezekből egy összetettebb detektor.
Forrás: http://www.doksi.hu

12 FEJEZET 1. RÉSZECSKEFIZIKA

1.3.1. Proporcionális kamrák és driftkamrák

Töltött részecskék a pályájuk mentén ionizálják a gázt. A proporcionális számlá-

lóban az így létrejövő elektronokat pozitív töltésű fémszálakon (anódokon) fogjuk fel.
A szálak két végén megjelenő feszültségből következtetni lehet az elektronok mennyi-
ségére, ebből pedig az ionizáció mértékére. Amelyik vég közelebb van az ionizációhoz,
azon nagyobb jel jelenik meg.
Minél sűrűbben vannak a szálak, annál pontosabban meghatározható a részecske
pályája. Felbontás: szálirányban 10-20 cm, merőlegesen néhány mm.
A driftkamrákban a fémszálak ritkábban helyezkednek el, mint a proporcionális
kamrában. Ott abból lehet tudni az ionizáció helyét, hogy mérjük az időt, amíg az egyes
szálakhoz eljutnak az elektronok.

1.3.2. Szcintillációs számlálók

A szcintillátorban a nagyenergiájú fotonok és a töltött részecskék felvillanásokat

hoznak létre, amelyek a fotokatódból elektront löknek ki. Ez eljut az első, nála pozití-
vabb dinódáig, az elektron felgyorsulva több elektront lök ki, ezek mennek a második,
még pozitívabb dinódához, mindíg többszöröződve folytatódik a jelenség. Végül az
anódon megjelenik a jel. Kevés (8) dinóda esetén gyors az észlelés, sok (24) dinóda
esetén nagy jelet kapunk. Jellemző értékek: U = 1,0-10 V; jelhossz t = 5-100 ns.

1.3.3. Cserenkov-detektor, RICH

A részecskék egy részének sebessége nagyon közel van a fénysebességhez. Azok-

nak a részecskéknek a sebességét, amelyek nem ilyenek, a Cserenkov-effektussal le-
het mérni. Ez azt jelenti, hogy a töltött részecskék kúp alakban sugárzást bocsájtanak
ki, ha sebességük nagyobb a közegbeli fénysebességnél. A kúp nyílásszögéből az ábra
szerint kiszámolható a β relatív sebesség az alábbi képlet szerint:

1
cos ϕ = ,
βn
Forrás: http://www.doksi.hu

1.3. DETEKTOROK 13

v
ahol β = , v a részecske sebessége, n a közeg törésmutatója.
c

Víz esetén például a törésmutató n = 1, 33. Ha a nyílásszög 15o , akkor a sebesség

1
β= = 0, 78-szorosa a fénysebességnek.
1, 33 · cos 15o
Feladat: Mekkora lehet a maximális kúpszög vízben? Nagy vagy kis sebességek
esetén ekkora?
Segítség: Tudjuk, hogy a részecske maximum (vákuumbeli) fénysebességgel me-
het.
Megoldás: 41, 3o
Feladat: Legalább mekkorának kell lennie a töltött részecske sebességének, hogy
vízben Cserenkov-sugárzást bocsájtson ki? Ez mekkora mozgási energiát jelent elekt-
ron illetve müon esetén?
Segítség: A mozgási energiát nem lehet a klasszikus képlet szerint számítani, hi-
szen a sebesség jóval nagyobb a fénysebesség hatodánál.
Megoldás: A vizbeli fénysebességnél c = c0 /n = 3 · 108 /1, 33 = 2, 26 · 108 -nél
gyorsabbnak kell lennie. A mozgási energia a teljes és a nyugalmi energia különbsége:
Em = E − E0 = mc2 − m0 c2 = (γ − 1)m0 c2 = 0, 517m0 c2 ,
elektronra m0 c2 = 0, 511 MeV ⇒ Em ≈ 0, 264 MeV, müonra nagyjából kétszázszor ek-
kora 54,8 MeV.
A detektorok egyik fajtája a RICH (Ring Image Cherenkov detector) a Cserenkov-
effektust hasznosítja. A gázon vagy a folyadékban átmenő részecske kúp alakban fényt
bocsájt ki, amely egy ultraibolya fénydetektoron (például CCD) gyűrű alakként jelenik
meg.
A Cserenkov-detektorok a leggyorsabb detektorok.

1.3.4. Összetett detektorok

A legtöbb mai detektor sok ilyen detektor együtteséből áll több különböző detek-
torból, amelyek, mint a hagyma héja veszik körbe az ütközés helyét.
Legbelül szoktak lenni a nyomjelző kamrák, amelyek a töltött részecskék nyomát
képesek összerakni. Ezeket általában mágneses térbe rakják, hogy a pálya görbületéből
a részecskék impulzusát meghatározhassák.
A kaloriméterek energiát mérnek. Van elektromágneses kaloriméter, amely az elekt-
ronokét és a fotonokét méri, és van hadronkaloriméter, amely a hadronokét (mezonokét
és barionokét).
Forrás: http://www.doksi.hu

14 FEJEZET 1. RÉSZECSKEFIZIKA

Legkívül szoktak lenni a müonkamrák, amelyek a müonokat detektálják. Idáig csak

a müonok és a neutrínók jutnak el, az utóbbiak viszont nem detektálhatóak.

1.3.5. Feladatok a fejezethez

Feladat: Egy 220000 km/s sebességgel haladó részecske mekkora kúpszőgű Cserekkov-
sugárzást hoz létre? Mekkora sugarú kört hoz létre az előtte 10 m-re levő falon?
Megoldás: A törésmutató 1,5. 240 , 4,452 m

1.4. A CERN

A CERN a részecskefizikai kutatások európai szervezete, a világ egyik legnagyobb

részecskefizikai laboratóriuma. A francia-svájci határon helyezkedik el, Genftől kissé
keletre. Az alapító okiratot 1954 szeptember 29-én írták alá 12-en, jelenleg viszont már
20 tagországgal rendelkezik.
A CERN-ből indult világhódító útjára a WorldWideWeb. Eredetileg a kutatási ered-
mények egyszerűbb megosztására dolgozták ki.
1983-ban a CERN proton-antiproton ütköztetőjében fedezték fel a gyenge kölcsön-
hatás közvetítő részecskéit, a W± és Z0 bozonokat, melyért C ARLO RUBBIA olasz, és
S IMON VAN DER M EER holland fizikus 1984-ben fizikai Nobel-díjat kapott.
A múltbeli és jövőbeli fő gyorsítója: a LEP és az LHC; mindegyik szinkrotron.
Forrás: http://www.doksi.hu

1.4. A CERN 15

A CERN látképe bejelölve a LEP/LHC köre

A CERN gyorsítólánca

1.4.1. LEP

A nagy elektron–proton-ütköztető (LEP = Large Electron Proton collider) a CERN

1989-től 2000-ig működő 27 km kerületű részecskegyorsítója volt, mely elektronokat
és pozitronokat ütköztetett.
A Z rezonanciaszélesség mérésével a LEP-ben állapították meg, hogy az elemi ré-
szecskéknek három családja van, nincs több.
Forrás: http://www.doksi.hu

16 FEJEZET 1. RÉSZECSKEFIZIKA

1.4.2. LHC
A Large Hadron Collider, magyarul nagy hadronütköztető, röviden LHC, a CERN
épülő ütközőnyalábos részecskegyorsítója, amely a 2000-ben leállított LEP 27 km ke-
rületű alagútját használja fel. Várhatóan 2007-ben áll üzembe.
Kutatási célja a Higgs-részecske és a szuperszimmetrikus (SUSY) részecskék fel-
fedezése.
A gyorsítóban protont ütköztetnek protonnal protononként 7 TeV energiával, vagy
ólomatommagot ólomatommaggal 1312 TeV energiával. A teljes kerület mentén 2835
protoncsomag fog keringeni mindkét irányban, egyenként 1011 darab protonnal, és
25 ns-onként lesz majd egy ütközés.
A részecskegyorsító kerületén 4 nagy részecskedetektor helyezkedik el. Két na-
gyobb általános célú detektor a kompakt müon szolenoid (CMS) és ATLAS. A másik
kettő, az LHCb és az ALICE kisebb és speciálisabb feladatot lát el. Magyarország a
több kísérletben is részt vesz.

Számítástechnikai háttér
Évente körülbelül 10-15 petabyte adat tárolására lesz szükség, ezek azok az ada-
tok, amelyeket az LHC detektorok programja „érdekesnek talál”. Várhatóan átlagosan
minden tízbilliomodik (1013 ) érdekes eseményben fog Higgs-részecske keletkezni.
A nagy mennyiségű adat tárolására és feldolgozására a CERN fejleszti a Grid saját
változatát, amely LCG (LHC Computing Grid) névre hallgat, és az adatok több helyen
történő tárolását és elemzését szolgálja. A Központi Fizikai Kutató Intézete (KFKI
RMKI) 2002 óta rajta van az LCG-n. (http://www.lcg.kfki.hu)

1.4.3. Az e+ e− események a LEP-en

Ha egymással szemben egy elektron és egy pozitronnyalábot ütköztetünk, akkor az
elektronok és pozitronok nagy valószínűséggel elektromágneses kölcsönhatással hat-
nak kölcsön. Ha viszont az összenergia például a Z 0 tömegével egyezik meg, akkor
nagy valószínűséggel fog az keletkezni (gyenge kölcsönhatás). Mi történhet ezután?
Lehet,

• hogy ismét egy elektron és egy pozitron,

• hogy egy müon és egy antimüon,

• hogy egy tau-részecske és egy anti tau-részecske,

• hogy két kvark,

keletkezik.
A lepton eseményeket következőképpen lehet felismerni:

elektron események: két nyom, amely az elektromágneses kaloriméterben (EMCal)

végződik

müon események: két nyom, amely a müon detektorban (MuDet) végződik

τ (tau) események: 2, 4 vagy 6 töltött-részecske nyom ugyanis a τ részecske gyorsan

elbomlik például elektronná vagy müonná, de több részecske is keletkezhet egy
τ-ból
Forrás: http://www.doksi.hu

1.5. A NEUTRÍNÓFIZIKA 17

A kvark eseményeket két vagy több részecskezáporként azonosíthatjuk. Hiszen a

keletkező kvarkok nem maradhatnak szabadon. Mezonok és – kisebb mennyiségben –
barionok jönnek létre. Többnyire a kis tömegű pionok (π+ , π− , π0 ).

1.5. A neutrínófizika
A neutrínó elektromosan semleges feles spinü elemi részecske, mely a leptonok
közé tartozik. Csak a gyenge kölcsönhatásban vesz részt, emiatt egy fényév vastag
ólomfalon is keresztülmenne az átbocsájtott neutrínók fele.
A neutrínó létezését először W OLFGANG PAULI feltételezte 1931-ben, hogy a béta-
bomlás folytonos energiaspektrumát megmagyarázza. Enélkül nem teljesült volna az
energiamegmaradás törvénye. 1959-ig kellett várni a neutrínó tényleges megfigyelé-
sére.

Napneutrínó probléma, neutronoszcilláció, neutrínótömeg

Sokáig nem tudták, miért mérünk kevesebb (elektron)neutrínót, mint amennyinek
a Nap működésének modellje szerint a Nap belsejében keletkeznie kell. Ezt hivják
napneutrínó probléma|napneutrínó problémának.
A megoldást a Szuper-Kamiokande és a Sudbury Neutrino Observatory nevű ne-
utrínódetektorok adták. A régebbi detektorok csak az elektronneutrínót mérték, ezek
az újabb mérések szerint átalakulnak másfajta (tau- vagy müon-) neutrínóvá (neutrínó
oszcilláció). Az elmélet (standard modell) szerint az osszcilláció ténye azt is jelenti,
hogy a neutrínóknak is van tömegük, csak nagyon kicsi.
Forrás: http://www.doksi.hu

18 FEJEZET 1. RÉSZECSKEFIZIKA
Forrás: http://www.doksi.hu

A. Függelék

Ez+az a kísérleti
részecskefizikáról

A.1. Kutatóközpontok áttekintése

A.1.1. Nagyobb nemzetközi részecskefizikai kutatóhelyek
Gyorsítókat alkalmazó kutatóhelyek
• CERN, a francia-svájci határon Genf mellett. A jelenleg már nem működő fő esz-
köze a LEP volt, a nagy elektron-pozitron ütköztető (Large Electron Positron col-
lider). Jelenleg ugyanabban az alagútban épül az LHC (http://lhc.web.cern.ch/lhc
), a nagy hadron ütköztető (Large Hadron Collider). Több magyar kutató vesz
részt a kísérletekben.

• DESY, a németországi Hamburgban. Legfőbb műszere a HERA, amely elektro-

nokat és pozitronokat ütköztet.

• SLAC, Palo Alto (USA) mellett helyezkedik el. Főműszere a PEP-II, amely
elektronokat és pozitronokat ütköztet.

• Fermilab, Chicago (USA) mellett található. Fő műszere a Tevatron, amely pro-
tonokat és antiprotonokat ütköztet.

• Brookhaven National Laboratory, Long Islanden (USA) található. Fő műszere a

RHIC (Relativistic Heavy Ion Collider), amely nehézionokat (például aranyio-
nokat) valamint protonokat ütköztet. Ez az első nehézion ütköztető.

Egyéb kutatóhelyek
Vannak ezen olyan részecskefizikai kutatóhelyek, ahol nem alkalmaznak gyorsító-
kat.
Egyik fajtájukban a földfelszínen vizsgálják a kozmikus sugárzást, amelyben a
gyorsítókban jelenleg előállíthatónál nagyobb energiájú részecskék is előfordulnak, de
ritkán és szabályozhatatlanul.
A másik fajtájukban a detektorokat mélyen a föld alá telepítik, hogy a háttér-
zajt elnyomják. Ilyeneket használnak a protonbomlás viszgálatában és a kozmikus

19
Forrás: http://www.doksi.hu

20 FÜGGELÉK A. EZ+AZ A KÍSÉRLETI RÉSZECSKEFIZIKÁRÓL

neutrínó|kozmikus- és napneutrínók megfigyelésére. Ezek közül például a Gran Sasso

Nemzeti Laboratóriumban tervezik, hogy a CERN-ből ideirányított neutrínónyalábot
vizsgálják majd. (http://wwwlapp.in2p3.fr/neutrinos/anexp.html Neutrínó kísérletek)
Obszervatórium ország cél
Szuper-Kamiokande Japán neutrínó detektálás, protonbomlás
Sudbury Neutrínó Obszervatórium Kanada neutrínó detektálás
Gran Sasso Nemzeti Laboratórium Olaszország neutrínó, sötét anyag keresés

A.1.2. A CERN tagjai

Alapítótagok (12): Belgium, Dánia, Németország, Az Egyesült Királyság, Franci-
aország, Görögország, Hollandia, Jugoszlávia, Norvégia, Olaszország, Svájc, Svédor-
szág.
Később csatlakozó tagok (9): Ausztria, Spanyolország, Portugália, Finnország, Len-
gyelország, Magyarország (1992-ben csatlakozott), Csehország, Szlovákia, Bulgária
Jugoszlávia kivált 1961-ben, megfigyelő státusza van
Jelenleg tehát 20 tagja van.

A.2. Szuper-Kamiokande
Szuper-Kamiokande egy neutrínóobszervatórium Japánban. A napneutrínók, a lég-
köri neutrínók és a protonbomlás tanulmányozására építették, de alkalmas a tejútrend-
szerünk szupernóvájából származó neutrínók észlelésére is.

A.2.1. Felépítése
A Szuper-Kamiokande 1000 méterrel a földfelszín alatt helyezkedik el a Mozumi
bányában (Kamioka Mining and Smelting Co.) a Japán Gifu megyében. 50000 tonna
tiszta vizet tartalmaz melyet nagyjából 11146 darab 20 inch átmérőjű fotoelektron-
sokszorozó vesz körbe. (A vizet a kitűnő ár/törésmutató arány miatt használják.) Hen-
ger alakú, mely 42 m magas és 39 m átmérőjű. A neutrínó kölcsönhatva a víz egy atom-
magjának protonjával vagy neutronával létrehozhat egy a vízbeli fénysebességnél gyor-
sabban mozgó részecskét: müont vagy elektront (természetesen azért ez lassabb mint
a vákuumbeli fénysebesség). Az így keletkezett részecske Cserenkov-sugárzását figye-
lik a fotoelektron-sokszorozók. A gyors részecske egy kúp alakban bocsájt ki fényt,
melynek a vetületét észleljük a tartály falán (ábra).
Hogy ne zavarják az eredményt, a kívülről jövő részecskéket (átfutó müon; falból
jövő neutron és foton) egy külső detektor figyeli (vétó), amely 2 méter vastag vízfalból
áll, melyet 1857 darab 8 inch átmérőjű fotoelektron-sokszorozó figyel.

A.2.2. A detektálás alapja

A detektor a belül keletkező nagyenergiájú elektronokat és müonokat (beleértve
antirészecskéiket is) figyeli.
A fent említett részecskék a következő reakciókban keletkeznek:

νe n → e− p ν¯e p → e+ n

νµ n → µ− p ν¯µ p → µ+ n
Forrás: http://www.doksi.hu

A.2. SZUPER-KAMIOKANDE 21

(Az első kettőt nevezzük béta-bomlásnak illetve inverz-béta-bomlásnak)

Egy tipikus esemény lehet a következő (zárójelben a részecskék energiái):

νµ (481MeV) → µ(394MeV) → e(52MeV)

(a kapcsolódó ábra a http://www.ps.uci.edu/ tomba/sk/tscan/pictures.html ennek az ol-

dalnak az első ábrája)
Először a müonneutrínó nukleonnal ütközik, amelyből müon keletkezik, amely
Cserenkov-sugárzást bocsájt ki. A müon lelassul és rövid idő múlva a müon elbomlik
elektronná, amely szintén Cserenkov-sugárzást bocsájt ki. A részecske és antirészecske
között nem tud különbséget tenni a detektor.

A.2.3. Története
1982-ben kezdődött meg az elődjének, a Kamioka obszervatóriumnak (Tokyoi Egye-
tem) az építése és 1983 áprilisában lett kész. Célja a proton bomlásának vizsgálata volt,
mely a részecskefizika egyik legalapvetőbb kérdése. (Eddig úgy tűnik, a proton stabil,
vagy rendkívül hosszú élettartamú.)
A detektort, amelyet KAMIOKANDE névre keresztelték (Kamioka Nucleon Decay
Experiment), egy olyan tartály volt, mely 3000 tonna tiszta vizet tartalmazott, melyet
1000 fotoelektron-sokszorozó cső (PMT) figyelt. A henger alakú tartály 16,0 m magas
és 15,6 m átmérőjű volt.
1985-ben kezdődött a detektor átépítése, hogy kozmikus eredetű neutrínókat is ész-
lelni tudjon. Ennek eredményeképpen a detektor sokkal érzékenyebb lett, és sikerült
észlelnie a az 1987-ben a Nagy Magellán-felhőben felrobbant szupernóva (SN 1987a)
által létrehozott neutrínókat. 1988-ban napneutrínókat is észlelt, mely előrelépést je-
lentett a neutrínócsillagászatban.
A Kamiokandénak nem sikerült proton bomlást észlelnie, amiből a proton élettar-
tamra alsó becslést lehetett adni.

Egy kép a detektor belsejéről, ahol a technikusok karbantartják a fotoelektron-sokszorozókat.

Az ábra jobb felén gumicsónakon lebegnek a víz felszínén.
Forrás: http://www.doksi.hu

22 FÜGGELÉK A. EZ+AZ A KÍSÉRLETI RÉSZECSKEFIZIKÁRÓL

Jobb hatásfokú neutrínóészleléshez és a protonbomlás további vizsgálatához na-

gyobb érzékenységre volt szükség. Ez vezetett a tizszer nagyobb térfogatú Szuper-
Kamiokande megépítéséhez, mely 1996-ban kezdte meg működését.
A Szuper-Kamiokande együttműködés 1998-ban jelentette be első eredményét a
neutrínóoszcilláció létezésére, melynek következménye az, hogy kell lennie nem nulla
tömegű neutrínónak (a három típus között). Ezelőtt egyetlen kísérlet sem zárta ki, hogy
a neutrínóknak nulla a tömegük.
2001. november 12-én több ezer fotoelektron-sokszorozó berobbant láncreakció-
szerűen. (A berobbanó detektorok nyomáshulláma összetörte a szomszédos detektoro-
kat is.) A detektort részben újjáépítették nagyjából 5000 olyan fotoelektron-sokszorozóval,
amelynek a burkolata megakadályozza a láncreakció megismétlődését.

A Szuper-Kamiokande felépítésének vázlata.

A.2.4. Külső hivatkozások

• http://www-sk.icrr.u-tokyo.ac.jp/doc/sk/index.html A hivatalos Szuper-Kamiokande
honlap

• http://www-sk.icrr.u-tokyo.ac.jp/doc/sk/photo/index.html Fotók a honlapon

• http://www.ps.uci.edu/ tomba/sk/tscan/pictures.html Remek képek neutrínó ese-

ményekről magyarázattal

• http://www.phys.washington.edu/ superk/ Amerikai Szuper-K honlap

• http://physicsweb.org/article/news/5/11/9 Részletek a 2001. november 12-ei bal-

esetről.
Forrás: http://www.doksi.hu

A.3. RÉSZECSKEFIZIKA TÖRTÉNET 23

A.3. Részecskefizika történet

A.3.1. A proton története
A protont 1918-ban E RNEST RUTHERFORD fedezte fel. A nitrogén gáz vizsgála-
takor észrevette, hogy amikor alfa-részecske csapódott a gázba, akkor a szcintillátor
hidrogént jelzett. Kimutatta, hogy az csak a nitrogénből jöhet, tehát a nitrogénnek tar-
talmaznia kell a hidrogén atommagot, az egyes tömegszámú atomot. A protont a görög
első (protos) szóról nevezte el. (1932-ig nem volt ismert a neutron, és az atommag
szerkezete sem. A protont még sokáig elemi részecskének tartották.)
A Japán Szuper-Kamiokande kísérlet végzett méréseket a proton-bomlással kap-
csolatban 2001-ig. Nem észlelt egyetlen eseményt sem, amiből arra következtethetünk,
hogy 1035 évnél biztosan nagyobb a proton élettartama.
Forrás: http://www.doksi.hu

24 FÜGGELÉK A. EZ+AZ A KÍSÉRLETI RÉSZECSKEFIZIKÁRÓL

Forrás: http://www.doksi.hu

B. Függelék

Szükséges alapismeretek rövid

öszefoglalója

B.1. Relativitáselmélet
Először a speciális relativitáselmélet legfontosabb következményeit foglaljuk össze.
A továbbiakban mindíg két egymáshoz képest egyenletesen mozgó inerciarendszerről
beszélünk. Fontos tudni, hogy ami az egyik rendszerben egyidejű, az a másikban nem
feltétlenül az.
Az idődilatáció (időhosszabbodás) szerint egy hozzánk képest mozgó rendszerben
zajló folyamatokat mi lassabban látjuk telni. Pontosabban fogalmazva ha két esemény
egy hozzánk képest mozgó rendszerben egyhelyű, akkor az ott mért időtartam (∆t0 ) és
az itt mért időtartam (∆t) között az alábbi kapcsolat van:

∆t0
∆t = q = ∆t0 · γ,
1 − (v/c)2

ahol γ jelöli az sebességtől függő egy per gyökös kifejezést. Felhívjuk a figyelmet,
hogy a másik rendszerből a mi folyamataink látszanak lassulni.
A távolságkontrakció (távolságrövidülés) szerint a másik rendszerben lévő tárgya-
kat rövidebbnek mérjük:
l0
q
l = l0 1 − (v/c)2 = .
γ
Látható, hogy a γ értéke v kis értékeinél 1-hez tart, tehát a klasszikus esetet kapjuk
vissza, minél közelebb vagyok a fénysebbességhez, annál jobban eltér a klasszikus és
a relativisztikus eredmény. Számolásainkban a c/6-ot fogjuk határnak tekinteni, amitől
felfelé a relativisztikus képlettel kell számolni.
A v sebességgel mozgó test tömege (m) nagyobb, mint a nyugalmi (másnéven in-
variáns) tömege (m0 ):
m0
m= q = m0 · γ.
1 − (v/c)2
A relativitáselméletben a testek teljes energiája (E) nem csupán mozgási energia, a
nyugvó testeknek is van energiája (E0 ). A mozgási energia az e feletti rész: Em = E −E0
.

25
Forrás: http://www.doksi.hu

26 FÜGGELÉK B. SZÜKSÉGES ALAPISMERETEK RÖVID ÖSZEFOGLALÓJA

A teljes E energia és a test mozgási tömege között a híres és számunkra is fontos

einsteini egyenlőség, a tömeg–energia ekvivalenciareláció áll fent:

E = mc2 .

Nulla sebesség esetén ebből az E0 = m0 c2 képletet kapjuk, a mozgási energia az eddigiek

ismeretében a következő képletek egyikéből kapható meg:

Em = E − E0 = (m − m0 )c2 = (γ − 1)m0 c2 = (γ − 1)E0

B.2. Töltött részecskék mozgása mágneses térben

Mágneses térben mozgó töltött részecskére Lorentz-erő hat, mely az ~F = q~v × ~B
képlettel számolható ki. A fentiek szerint az erő nagysága F = qvB, ha v ⊥ B.
Homogén mágneses térbe rá merőlegesen belőtt részecske körpályán mozog, a tére-
rősséggel merőleges síkban. Mivel a centripetális erőt a Lorentz-erő szolgáltaja, amiből
megkaphatjuk a szögsebességet és a pályasugarat:

mv2 v qB mv
Fcp = FLorentz ⇒ = qvB ⇒ ω = = ;r=
r r m qB
Fontos észrevenni, hogy a szögsebesség állandó, és így a periódusidő is, ha a rela-
tivisztikus tömegnövekedés elhanyagolható.
Ha homogén mágneses térbe nem merőlegesen lövöm be a részecskét, akkor a té-
rirányú sebességösszetevő állandó: egy spirálpályán mozog a részecske állandó sebes-
séggel.

B.3. Határozatlansági reláció

Bizonyos mennyiségek a kvantummechanika szerint nem mérhetőek egyszerre tet-
szőleges pontossággal. Számunkra fontos párok: a helykoordináták (3 irány: x, y, z) ↔
impulzusok (kvantummechanikában px , py , pz -vel szokás jelölni a megfelelő kooordi-
nátáikat), illetve az energia ↔ időtartam. A mérési hibák szorzata a redukált Planck-
állandó nagyságrendjébe esnek.

∆x · ∆px ≈ h̄ (x → y, z) ∆E · ∆t ≈ h̄

??? Az utóbbi kövekezménye, hogy rövid időtartamra létrejöhetnek úgynevezett

virtuális részecskék, részecskepárok rövid lejáratú energiakölcsönt kapva, illetve, hogy
már a részecske tömegének megfelelő energiánál kisebb ütközési energia esetén is lét-
rejöhet a részecske rövid időre.
Forrás: http://www.doksi.hu

C. Függelék

Fontosabb állandók, néhány

részecske adatai

C.1. Állandók, egységek

fényebesség c ≈ 3 · 108 m/s (pontosan 299792458 m/s)
Planck-állandó h 6, 6262 · 10−34 Js 1eV = 1, 60219 · 10−19 J
redukált P.-á. h̄ 1, 054 · 10 Js = 6, 582 · 10−22 MeV · s
−34 1eV/c2 = 1, 789 · 10−36 kg
elemi töltés e 1, 60219 · 10−19 C 1barn = 10−28 m2
atomi tömegegység u 1, 66056 · 10−27 kg

C.2. Részecskék
név tömeg (kg) tömeg (MeV/c2 ) töltés (e) élettartam (s)
elektron 9, 1095 · 10−31 0,511 -1 ∞
müon 105,66 -1 2, 197 · 10−6
tau 1777 -1 291 · 10−15
proton 1, 673 · 10−27 938,27 1 ∞
neutron 1, 673 · 10−27 939,57 0 887
pion π± 193,57 ±1 2, 603 · 10−8
pion π0 134,98 0 8, 4 · 10−17
Z0 91188 ± 22 0
W± 80419 ± 56 ±1

C.3. Törésmutatók
víz 1,33 üveg 1,5 gyémánt 2,4
ZnSiO4 (cirkónium) 1,9 GaAs 3,5 NaI(Tl) 1,85
PbWO4 (ólom volframát) 2,3 BGO 2,20 BaF2 1,56

27
Forrás: http://www.doksi.hu

28 FÜGGELÉK C. FONTOSABB ÁLLANDÓK, NÉHÁNY RÉSZECSKE ADATAI

Forrás: http://www.doksi.hu

Tartalomjegyzék

1. Részecskefizika 5
1.1. A részecskefizika alapfogalmai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
1.1.1. Elemi részecskék családjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
1.1.2. Alapvető kölcsönhatások, Feynman-gráf . . . . . . . . . . . . 6
1.1.3. Kvantumszámok (töltések, spin, szín) . . . . . . . . . . . . . 7
1.1.4. Antirészecskék, a pozitron felfedezése . . . . . . . . . . . . . 7
1.1.5. Kötött kvarkállapotok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8
1.2. Gyorsítók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8
1.2.1. Fajtái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8
1.2.2. Ciklotron . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9
1.2.3. Szinkrotron . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10
1.2.4. Feladatok a fejezethez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11
1.3. Detektorok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11
1.3.1. Proporcionális kamrák és driftkamrák . . . . . . . . . . . . . 12
1.3.2. Szcintillációs számlálók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12
1.3.3. Cserenkov-detektor, RICH . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12
1.3.4. Összetett detektorok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13
1.3.5. Feladatok a fejezethez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14
1.4. A CERN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14
1.4.1. LEP . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15
1.4.2. LHC . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16
1.4.3. Az e+ e− események a LEP-en . . . . . . . . . . . . . . . . . 16
1.5. A neutrínófizika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17

A. Ez+az a kísérleti részecskefizikáról 19

A.1. Kutatóközpontok áttekintése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19
A.1.1. Nagyobb nemzetközi részecskefizikai kutatóhelyek . . . . . . 19
A.1.2. A CERN tagjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20
A.2. Szuper-Kamiokande . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20
A.2.1. Felépítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20
A.2.2. A detektálás alapja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20
A.2.3. Története . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21
A.2.4. Külső hivatkozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22
A.3. Részecskefizika történet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23
A.3.1. A proton története . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23

29
Forrás: http://www.doksi.hu

30 TARTALOMJEGYZÉK

B. Szükséges alapismeretek rövid öszefoglalója 25

B.1. Relativitáselmélet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25
B.2. Töltött részecskék mozgása mágneses térben . . . . . . . . . . . . . . 26
B.3. Határozatlansági reláció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26

C. Fontosabb állandók, néhány részecske adatai 27

C.1. Állandók, egységek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27
C.2. Részecskék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27
C.3. Törésmutatók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27