A 2019/2020.

tanévi
Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny
els® forduló

FIZIKA

I. kategória

Javítási-értékelési útmutató

A versenyz®k gyelmét felhívjuk arra, hogy áttekinthet®en és olvasha-

tóan dolgozzanak. Amennyiben áttekinthetetlen és olvashatatlan részek
vannak a dolgozatban, azok az értékelés szempontjából gyelmen kívül ma-
radnak.
1. feladat
Az ábrán látható merev pálca úgy van függ®leges síkban rögzítve, hogy az a víz-
α = 30◦ -os szöget zár be. A pálcára egy kicsiny, m = 0,2 kg tömeg¶, gömb
szintessel
alakú gyöngy van f¶zve, mely a pálcán súrlódásmentesen csúszhat. A gyöngyhöz egy
(abszolút hajlékony) fonál van er®sítve, mely a pálca jobb oldali szélén lév® kicsiny be-
mélyedésen van átvetve, és ez a vége egy (elhanyagolható tömeg¶) függ®leges helyzet¶,
D = 240 N/m direkciós erej¶ rugóhoz csatlakozik. A fonál ezen része függ®leges. A
rugó alja a pálca aljával egy szintben lév®, elegend®en széles asztalhoz van er®sítve.
A rugó er®mentes állapotban L0 = 20 cm hosszúságú. Kezdetben a rugó megnyúlása
∆L = 10 cm, és fels® vége a bemélyedést®l L = 10 cm távolságra van. Ekkor a pálca
aljánál lév® gyöngyöt nulla sebességgel elengedjük.

a) Milyen magasra emelkedik a gyöngy, miel®tt becsapódik az asztal lapjába?

b) A kiindulási pontjától mérve hol csapódik be a gyöngy az asztal lapjába?

Megoldás
Az elengedést követ®en a gyöngy elindul a pálcán felfelé, mivel a nehézségi er®
mg sin α = 1 N nagyságú, pálca irányú komponense kisebb, mint a fonálban ébred®
er®, ami a D∆L = 24 N nagyságú rugóer®vel egyezik meg. Amikor a gyöngy eléri a
pálca fels® végét, a sebességét az energiamegmaradásból adhatjuk meg:

1 1
mg (L0 + ∆L + L) + mv 2 = D(∆L)2 ,
2 2
OKTV 2019/2020 1 1. forduló
Fizika I. kategória

amib®l s
D(∆L)2 m
v= − 2g (L0 + ∆L + L) = 2 .
m s
◦
A gyöngy tehát eléri a pálca fels® végét, majd 2 m/s kezd®sebesség¶, 30 -os ferde
hajításba kezd. Tegyük fel, hogy a gyöngy további mozgása során, amíg az asztalba
ütközik, a fonál nem feszül meg. Keressük meg a pálya tet®pontját és az asztalba
csapódás helyét. Ehhez tekintsük az alábbi ábrát.

A pálcát elhagyva, amíg a gyöngy eléri pályája tet®pontját

v sin α
t1 = = 0,1 s
g
id® telik el, így az emelkedés magassága a pálca fels® végét®l mérve

1
y1 = vt1 sin α = 0,05 m,
2
és ezalatt a gyöngy vízszintes irányú elmozdulása

x1 = vt1 cos α = 0,17 m.

A tet®ponttól számítva az asztalba csapódásig eltelt id®:
s
2(L0 + ∆L + L + y1 )
t2 = = 0,3 s,
g
tehát a összes eltelt id® t = t1 + t2 = 0,4 s. Ezalatt a gyöngy vízszintes irányú
elmozdulása
x2 = vt cos α = 0,693 m ≈ 0,7 m,

OKTV 2019/2020 2 1. forduló

Fizika I. kategória

Geometriai megfontolásokból megmutatható, hogy az asztalba csapódásig a fonál

laza marad. Például a fenti ábrán nézzük a tet®pont távolságát a nyújtatlan rugó fels®
pontjától, azaz a fonál alsó végét®l

q
z1 = (L + ∆L + y1 )2 + x21 = 0,30 m,

a becsapódási pont a fonál alsó végét®l

q
z2 = L20 + x22 = 0,72 m

távolságra van. A fonál hossza

L0 + ∆L + L
r =L+ = 0,90 m.
sin α
Ehhez még hozzáadódik a nyújtatlan rugó hossza, ugyanis attól kezdve, hogy a fonál
meglazul, a súlytalan, nyújtatlan rugó is fonálként viselkedik: r + L0 = 1,1 m. Az
ábrán látszik, hogy a gyöngy pályáját jelz® parabola az r + L0 sugarú körön (melynek
középpontja a rugó alsó rögzítési pontjában van) belül van, ezért a fonál valóban laza
marad.

a) Tehát a becsapódásig a gyöngy

h = L0 + L + ∆L + y1 = 0,45 m

magasra emelkedik fel.

b) Az asztalba csapódás helye a kiindulási ponttól:

L0 + ∆L + L
d = x2 + = 1,4 m.
tg α

2. feladat
Az ábrán lév® U-alakú, könny¶ üvegcs® L hosszú, függ®leges szárai félig vannak
vízzel megtöltve. Az üvegcsövet a t-tengely körül elkezdjük forgatni lassan növekv®
szögsebességgel.

a) Legfeljebb mekkora lehet az eszköz ω szögsebessége, ha víz nem folyhat ki bel®le?

b) Legalább mekkora munkavégzést igényel az ω szögsebesség elérése? A cs® ke-

resztmetszete A.
t

OKTV 2019/2020 3 1. forduló

Fizika I. kategória

Megoldás
a) Határesetben az U-alakú cs® függ®leges száraiban lév® vízoszlopok magasság-
különbsége L.

Ebb®l következik, hogy a vízszintes üvegrészben lév® vízre ható, a forgástengely felé
mutató, vízszintes irányú ered® er®:

X
F = %LgA.

Ez az ered® er® okozza a vízszintes cs®részben lév®, L hosszúságú vízmennyiség cent-

ripetális gyorsulását:
3
%LgA = AL%ω 2 · L.
2
Innen már könnyen kifejezhetjük a keresett az ω szögsebességet:

s
2g
ω= .
3L

Megjegyzés: Fenti eredményt kapjuk akkor is, ha a vízszintes vízoszlopot igen sok
kicsiny részre osztjuk, és ezeket a részeket vizsgáljuk dinamikailag. A t-tengelyt®l r
távolságra lév® ∆r vastag vízréteg id®egységre es® lendületváltozása

∆I
= ∆m · a(r) = A∆r%ω 2 · r.
∆t
Ezeket az elemi, id®egységre es® lendületváltozásokat adjuk össze a vízszintes üveg-
részben lév® vízmennyiség mentén, és tegyük egyenl®vé a vízoszlopra ható vízszintes
irányú ered® er®vel:

2L 2L
2 2 3L2
r∆r = A%ω 2 ·
X X
%LgA = A∆r%ω · r = A%ω ,
r=L r=L 2

ami megegyezik a fenti eredményünkkel. Az összegzés visszavezethet® egy trapéz terü-

letének meghatározására.

b) Legalább annyi munkát kell végeznünk, amennyivel megváltozott a víz mechani-

kai (helyzeti és forgási) energiája. A víz helyzeti energiájának megváltozása (a forgás-
tengelyhez közelebbi szárban lév® L/2 magas vízoszlop a távolabbi szárban lév® L/2
magas vízoszlop fölé került):

L L 1
∆Eh = A % · g · = A%gL2 .
2 2 4
OKTV 2019/2020 4 1. forduló
Fizika I. kategória

A víz forgási energiájának megváltozása:

1 1 1 19
  
∆Ef = AL%(2L)2 + A2L%(2L)2 − AL%L2 ω2 = A%L3 ω 2 ,
2 3 3 6
ahol a szögletes zárójelben lév® kifejezés els® tagja a függ®leges szárban lév® folyadék,
a második tag pedig a vízszintes részben lév® folyadék tehetetlenségi nyomatéka. Ez
utóbbi úgy lett meghatározva, hogy a forgástengelyt®l számított 2L hosszú, vízszintes
vízrúd tehetetlenségi nyomatékából kivonjuk a tengelyt®l L távolságig hiányzó víz
tehetetlenségi nyomatékát. (Természetesen a Steiner-tétel is ugyanerre az eredményre
vezet.) Helyettesítsük be az a) feladatrészben az ω szögsebességre kapott kifejezést:

19 2g 19
∆Ef = A%L3 = A%gL2 .
6 3L 9
Az ω szögsebesség elérése legalább W munkavégzést igényel:

1 19 85
W = ∆Eh + ∆Ef = A%gL2 + A%gL2 = A%gL2 .
4 9 36

3. feladat
Könnyen mozgó dugattyúval elzárt hengerben m = 180 g tömeg¶, héliumból és
hidrogénb®l álló gázkeverékkel állandó nyomáson Q = 156 kJ h®t közlünk. Ennek
hatására a gázkeverék Wgáz = 56 kJ munkát végzett.

a) Hány gramm hidrogén van a hengerben?

b) Mekkora a gázkeverék h®mérséklet-változása?

Megoldás
a) A h®tan I. f®tétele szerint a gáz bels® energiájának megváltozása:

∆E = Q + W = Q − Wgáz = 100 kJ.

Dalton törvénye alapján a keverék alkotta teljes nyomás (az 1-es index a hidrogént, a
2-es a héliumot jelöli):

n1 RT n2 RT RT
p = p1 + p2 = + = (n1 + n2 ) → pV = (n1 + n2 )RT.
V V V
A gáz által végzett munka (kihasználva, hogy a folyamat izobár) és a bels® energia
változása a mólszámokkal kifejezhet®:

Wgáz = p∆V = (n1 + n2 ) · R∆T,

!
f1 f2
∆E = ∆E1 + ∆E2 = n1 + n2 · R∆T.
2 2
A munka kifejezéséb®l R∆T értékét az energiaváltozás kifejezésébe írva:
!
f1 f2 Wgáz
∆E = n1 + n2 .
2 2 n1 + n2

OKTV 2019/2020 5 1. forduló

Fizika I. kategória

A mólszám arányára kaphatunk összefüggést, ha a bels®energia-változást elosztjuk a

gáz munkájával:
2 · ∆E f1 n1 + f2 n2 5n1 + 3n2
= = .
Wgáz n1 + n2 n1 + n2
Ebbe az adatokat beírva:

5n1 + 3n2 2 · ∆E 200

= = .
n1 + n2 Wgáz 56
Vezessük be az n1 /n2 = x jelölést! Akkor egyenletünk (a bal oldali tört számlálóját és
nevez®jét elosztva n2 -vel) így alakul:

5x + 3 25
= → x = 0,4.
x+1 7
A mólszámok arányából megkaphatjuk a tömegarányt (M1 = 2 g/mol, M2 = 4 g/mol):
n1 m1 M2 m1 M1
= · = 0,4 → = 0,4 = 0,2 → m2 = 5m1 .
n2 M1 m2 m2 M2
A két tömeg összege viszont m = 180 g, tehát

m1 + 5m1 = m → 6m1 = 180 g → m1 = 30 g.

Vagyis a gázkeverékben 30 g hidrogén és 150 g hélium van.
b) A h®mérséklet-változás a

m1 m2
 
p∆V = + · R∆T = Wgáz
M1 M2
egyenletb®l kapható meg:

Wgáz M1 M2
∆T = = 128 K.
(m1 M2 + m2 M1 ) · R

4. feladat
Az ábrán látható tetraéder éleit egy-egy ellenállás alkotja. A hat ellenállás közül
kett®-kett® 1 Ω-os, 2 Ω-os és 3 Ω-os. Bármely csúcsból induló három ellenállás különbö-
z®. Az A és B csúcsot 1 Ω-os ellenállás köti össze. Az A csúcsnál a tetraéderbe befolyik
I = 1A elektromos áram, a B csúcsnál kifolyik.

a) Mekkora elektromos áram folyik az egyes ellenállásokon?

b) Mekkora az egyes ellenállások elektromos teljesítménye?

c) Mekkora egyetlen ellenállással lehetne helyettesíteni az ellenállásrendszert?

I
C

B
I

OKTV 2019/2020 6 1. forduló

Fizika I. kategória

Megoldás
a) Rajzoljuk át a térbeli ellenállásrendszert síkbelire!

2 ohm 3 ohm
C
a b
(a-b) 1 ohm
3 ohm 2 ohm
A a B
I b D I
1 ohm
c c

Jelölje a, b és c a rajzon látható három mellékágban folyó áramot. Kirchho I.

törvénye szerint az A csúcsnál a rendszerbe befolyó I áramer®sség megegyezik a mel-
lékágak áramer®sségeinek összegével: I = a + b + c, valamint a hidat alkotó 1 ohmos
ellenálláson (a − b) áramer®sség jelenik meg. Írjuk fel Kirchho II. törvényét a bal fels®
hurokra:
−a · 2 Ω − (a − b) · 1 Ω + b · 3 Ω = 0 → 3a = 4b.
Írjuk fel Kirchho II. törvényét az alsó hurokra is:

−b · 3 Ω − a · 2 Ω + c · 1 Ω = 0.

Az eddig felírt egyenletekb®l választ adhatunk a kérdésekre:

4 1 3 1 17 17
a= I = A, b= I = A, c= I= A.
24 6 24 8 24 24

b) Az A és B pontokat összeköt® 1 ohmos ellenállás elektromos teljesítménye:

2
17 289

P1 = A · 1Ω = W.
24 576
A hídként szerepel® 1 ohmos ellenállás elektromos teljesítménye:

2
1 1

P1∗ = A · 1Ω = W.
24 576
A 2 ohmos ellenállás elektromos teljesítménye:

2
1 1

P2 = A · 2Ω = W.
6 18
A 3 ohmos ellenállás elektromos teljesítménye:

2
1 3

P3 = A · 3Ω = W.
8 64

c) A hat ellenálláson keletkez® teljesítmények összege kifejezhet® az ered® ellenál-

lással is:
P1 + P1∗ + 2P2 + 2P3 = I 2 Re ,

OKTV 2019/2020 7 1. forduló

Fizika I. kategória

amib®l

P1 + P1∗ + 2P2 + 2P3 289 1 1 3 17

 
Re = 2
= + +2· +2· Ω = Ω.
I 576 576 18 64 24

Megjegyzés: Az ered® ellenállás értékét kiszámolhatjuk úgy is, ha például az A, B

és C melletti csomópontok közötti három ellenállás alkotta csillagkapcsolást helyette-
sítjük delta-kapcsolással. Így a C csomópont elt¶nik. Ekkor a következ® egyszer¶bb
áramkör adódik:
11 ohm

11/3 ohm 11/2 ohm

A B
D
3 ohm 2 ohm

1 ohm

Ennek az ered® ellenállása a korábban kapottal egyezik meg.

Az ered® ellenállást úgy is megkaphatjuk, ha észrevesszük, hogy a helyettesít® el-
lenállásra igaz, hogy:
17
IRe = c · 1 Ω = I · 1 Ω,
24
hiszen a helyettesít® ellenálláson es® feszültség az A és B pontok közé kapcsolt 1 ohmos
ellenálláson es® feszültséggel azonos. Így az ellenállásrendszert helyettesít® egyetlen
ellenállás (ered® ellenállás) értéke:

17
Re = Ω,
24
egyezésben a c) részben kapottal.

OKTV 2019/2020 8 1. forduló

Fizika I. kategória

Értékelési útmutató

1. feladat
A gyöngy sebessége a pálca tetejénél: 6 pont
A hajítás emelkedési magassága: 3 pont
A hajítás távolsága: 3 pont
Fonál lazaságának ellen®rzése: 3 pont
A válasz megadása az a) kérdésre: 2 pont
A válasz megadása a b) kérdésre: 3 pont
Összesen: 20 pont
2. feladat
a) Annak felismerése, hogyan helyezkedik el a folyadék
a cs®ben a legnagyobb szögsebesség esetén: 2 pont
Dinamikai vizsgálat: 3 pont
A szögsebesség helyes megadása: 5 pont
b) Annak felismerése, hogy az általunk végzett munka a folyadék
mechanikai energia változását eredményezi: 2 pont
A helyzetienergia-változás megadása : 2 pont
A forgási energia helyes megadása: 5 pont
A végzett munka megadása: 1 pont
Összesen: 20 pont
3. feladat
a) A Dalton-törvény felhasználásával az ered®
nyomás meghatározása: 5 pont
A gázkeverék energiaváltozásának felírása a mólszámokkal
és munkavégzéssel: 5 pont
A részecskeszám-arány meghatározása: 4 pont
A hengerben lév® hidrogén tömegének meghatározása: 3 pont
b) A gáz h®mérséklet-változásának meghatározása: 3 pont
Összesen: 20 pont
4. feladat
a) A mellékágakban folyó áramer®sségek közötti helyes kapcsolatok
megfogalmazása: 4 pont
Két áramhurokban megjelen® feszültségek közötti kapcsolat
felírása: 3 pont
Az A csúcsból induló három áramer®sség helyes megadása: 3 pont
b) Ellenállások elektromos teljesítményének megadása: 6 pont
c) Az ered® ellenállás megadása: 4 pont
Összesen: 20 pont

A megoldásban vázoltaktól eltér® számításokra, amelyek elvileg helyesek

és helyes végeredményre vezetnek, az alkérdésekre adható teljes pontszám
jár.

OKTV 2019/2020 9 1. forduló