VÍZHOZAMGÖRBE EXTRAPOLÁCIÓJA

Hidrológia 2. tantárgy
1. évközi feladat

Majer Fruzsina Kata

mérnök

Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Víztudományi Kar,

Területi Vízgazdálkodási Tanszék
Feladat bemutatása:

Az 1. évközi feladatban egy vízfolyás adott szelvényének vízhozamgörbéjét kell

megszerkeszteni úgy, hogy a nagyvízi tartományban nem rendelkezünk mérési adatokkal.

Alapfogalmak:

 Vízhozamgörbe: Egy vízfolyás adott mérési szelvényében a vízállás és a vízhozam

közötti kapcsolatot leíró görbe. Megmutatja, hogy adott vízállás mellett permanens
állapotban mekkora a vízhozam. (Megjegyzés: a „Q-H görbe” elnevezést szivattyúk
vízszállítását jellemző görbe esetében használjuk, a vízhozamgörbe szerkesztése,
használata e függvénytől alapvetően különbözik.)

A vízfolyások vízkészletének meghatározásához, jellemzéséhez nem elegendő a vízállások

megfigyelése, a különböző hidrológiai helyzetekben a vízjárás másik jellemző adatának, a
vízhozamoknak az ismerete is szükséges tényező. A vízhozam az áramlási tér egy
keresztmetszetén egységnyi idő alatt átfolyó víztérfogat, jele: Q, mértékegysége: m3/s.

A vízállás észlelése mindig kellő sűrűséggel közvetlen észlelés illetve műszeres regisztrálás
alapján történik, így az adatok alkalmasak arra, hogy vízállás idősort állítsunk elő, azaz a
vízfolyás bármely időpontbeli vízállása kiolvasható legyen. A vízállás észleléssel szemben a
vízhozam mérése bonyolultabb feladat, viszont, ha a szelvény vízhozamgörbéjét meg tudjuk
határozni, akkor egy egyszerű transzformációval meghatározható a vízhozam idősor is, azaz a
vízkészlet számítás alapját megteremtjük.

Vízhozamgörbe extrapolációja:

Előfordulhatnak olyan mérési tartományok, amelyekben nincs elegendő vízhozammérési

adatunk (ennek oka lehet a mérésre nézve veszélyes időjárási helyzetek, mederbeli
körülmények, például egy áradó Duna esetében).
Ezekre a tartományokra a vízhozamgörbét ki kell terjeszteni, azaz extrapolálni kell.
Extrapolációs tartománynak nevezzük azt a vízállás tartományt, amelyben nincs elegendő
mérési adatunk, hogy abból állítsuk elő a vízhozamgörbét.
A legegyszerűbb és egyben legpontatlanabb módszer az lenne, ha a mért tartomány adatainak
felhasználásával előállított vízhozamgörbét egyszerűen, grafikusan vagy a matematikai
egyenlete alapján az ismeretlen tartományban is meghosszabbítanánk. Természetes
vízfolyások esetében ez azért kerülendő, mert nem biztos, hogy a meder tulajdonságai
(érdesség, lejtés, alak stb.) itt is ugyanolyanok lennének, mint a mért tartományban.
Mivel a medertulajdonságok befolyásolják a vízhozamot, ezért a görbe kiterjesztésére jobb
eredményt kaphatunk, ha felhasználjuk az ismert medergeometriát.
Tehát a vízhozamgörbe meghosszabbításához a következőket végre tudjuk hajtani:
 A medergeometria ismeretében vízállásokhoz meg tudjuk határozni a nedvesített
területet is.
 Továbbá meg tudjuk határozni a szelvény középsebességeket a mért tartományban. A
sebességek függvényét (v=Q/A alapján) az ismert tartományban megszerheszthetjük.

1
 Az extrapolációs tartományban a görbét meghatározott korlátok között tudjuk
felvenni.
 A vízhozamgörbét az extrapolációs tartományban a sebességek korlátainak, és a
nedvesített terület-vízállás (A-H görbe) felhasználásával tudjuk lehatárolni.

Az évközi feladat felépítése:

 Tartalomjegyzék
 Műszaki leírás (legalább 1 oldal, a feladat végrehajtásának részletes bemutatásával)
 Alapadatok
 Számítás (vízhozamgörbe egyenletének kiszámítása)
 Rajzi mellékletek (Ehhez 2 db A/3-as milliméterpapírra lesz szükség.)
Alapadatok:
 2 db táblázat
1. táblázat (vízhozammérési szelvény nyilvántartási táblázatából):

Állomás: Duna-Dunaújváros Fkm: 1580,6 "0" pont: 90,295

Mérés
Ssz. H [cm] H [m B.f.] A [m2] v [m/s] Q[m3/s] Jelleg
időpontja
1

3 +
apad árad + stagnál
2. táblázat (Adott kereszszelvény adatai):

Ha a szelvényfelvételnél Duna-Dunaújváros
nincs más mondva, akkor x [m] Z [m B.f.]
x a balparttól mért 0 95,86
távolság. 4,94 96,16

Rajzi mellékletek:

A feladat 4 db rajzot fog tartalmazni, a keresztszelvény ábráját, a nedvesített terület- vízállás

függvényt, a szelvény sebesség-görbéjének ábráját és a vízhozamgörbét.

A feladat végrehajtásának lépései:

1. Felrajzoljuk a keresztszelvényt és felrajzoljuk a nedvesített terület pontokat (1. táblázat

A oszlop) a vízállás függvényében. A két ábra egymás mellé, egy lapra kerül, úgy hogy a
függőleges tengelyek megegyezzenek.
2. Megjelöljük az extrapolációs tartományt.

2
3. Felvesszük nedvesített terület görbe pontjait A=f(H). Ezt a keresztszelvényről leolvasott területek adják, amihez sávokra osztjuk a
szelvényt (az extrapolációs tartományon kívül legalább 5 részre, azon belül pedig minél sűrűbben). Az egyes sávok területét ábrázoljuk a
hozzájuk tartozó vízállásoknál.

extrapolációs tartomány felső határa

extrapolációs tartomány alsó határa

Nem kell a 0-ától kezdeni. Attól a

vízállástól kezdjük, ahonnan mérési
adataink vannak.
4. A vízhozamgörbe egyenletének kiszámítása:

Permanens vízmozgás esetén prizmatikus mederben egyértelmű kapcsolat állítható fel a

vízállás és a vízhozam között. Szabad vízmérce szelvényben, amennyiben sikerül olyan
gyakorisággal különböző hidrológiaihelyzetben vízhozam mérést végezni, hogy a szelvény
állandónak tekinthető legyen a mérésiperiódus alatt, akkor megteremtettük annak a
lehetőségét, hogy a mérési adatokból egy olyan kapcsolatot állítsuk fel, amely a vízállás
függvényében a vízhozamot adja meg.
A vízállás-vízhozam adatpárok halmazát jó eséllyel lehet általános helyzetű másodfokú
parabolával közelíteni.

Q=a+bH+cH2

A másodfokú parabolát a legkisebb négyzetek

módszerével illesztem a ponthalmazra.

∑(𝑄𝑖 ′ − 𝑄𝑖 )2 = 𝑆 = 𝑚𝑖𝑛
𝑖=1

2 2
𝑆 = ∑𝑛𝑖=1(𝑄𝑖 ′ − 𝑄𝑖 )2 = ∑𝑛𝑖=1 (𝑄𝑖 ′ − 2𝑄𝑖 𝑄𝑖 ′ + 𝑄𝑖 2 ) = ∑𝑛𝑖=1 (𝑄𝑖 ′ − 2𝑄𝑖 ′ (𝑎 + 𝑏𝐻 + 𝑐𝐻 2 ) +

(𝑎 + 𝑏𝐻 + 𝑐𝐻 2 )2 ) = min

𝜕𝑆 𝜕𝑆 𝜕𝑆
=0 =0 =0
𝜕𝑎 𝜕𝑏 𝜕𝑐
 𝑛 𝑛 𝑛

∑ 𝑄𝑖′ = 𝑎𝑛 + 𝑏 ∑ 𝐻 + 𝑐 ∑ 𝐻2
𝑖=1 𝑖=1 𝑖=1
𝑛 𝑛 𝑛 𝑛

∑ 𝑄𝑖′ 𝐻 = 𝑎 ∑ 𝐻 + 𝑏 ∑ 𝐻2 + 𝑐 ∑ 𝐻3
𝑖=1 𝑖=1 𝑖=1 𝑖=1
𝑛 𝑛 𝑛 𝑛

∑ 𝑄𝑖′ 𝐻2 = 𝑎 ∑ 𝐻2 + 𝑏 ∑ 𝐻3 + 𝑐 ∑ 𝐻4
𝑖=1 𝑖=1 𝑖=1 𝑖=1

A vízhozamgörbe egyenletében szereplő három ismeretlen tényezőt, a-t, b-t és c-t ebből a
három ismeretlenes egyenletrendszerből kell kiszámolni (például a Cramer-szabály
alkalmazásával).

5. Az 1. adattáblázatban szereplő vízhozam adatokat ábrázoljuk a vízállás függvényében.

Mivel a hidrológiában mindig törekszünk arra, hogy a vízállást, mint függőleges irányban
változó mennyiséget, a függőleges tengelyen ábrázoljuk, ezért a vízhozamgörbe tengelyeit
megcseréljük. Ez azonban nem változtat a függő (Q) és független változók (H) kapcsolatán.
Az ábrán jelölni kell a jelleget is! A kiszámolt egyenlet segítségével a vízhozamgörbét
felrajzoljuk az ismert tartományban.

1
6. A vízhozamgörbe és a sebesség görbe egy papírra kell, hogy kerüljön. A vízhozamgörbén kijelölünk 5 H szintet, leolvassuk az ehhez
tartozó hozamokat. Ugyan ezekhez a vízállás szintekhez leolvasunk 5 szelvényterület értéket az A=f(H) görbéről. A v=Q/A képlet alapján
ehhez az 5 vízállás szinthez határozunk meg sebességeket, az így felvett pontokat folytonos sima görbével összekötve kapjuk a sebesség
görbét. A v=f(H) sebesség görbe így minden esetben alulról domború, monoton növekvő görbe kell, hogy legyen.

extrapolációs tartomány felső határa

extrapolációs tartomány alsó határa

7. Kijelöljük a sebességgörbe extrapolálásának tűrési sávját. Ehhez a sebességgörbe
ismert tartományának végpontjában megrajzoljuk a végérintőt és a függőleges ordináta
folytatását az extrapolálási tartomány felső határáig.

Az extrapolálás tűrési
sávjának alsó korlátja.

Az extrapolálás tűrési
sávjának felső korlátja.

8. A vízhozamgörbe extrapolálási sávjának alsó korlátja a megszerkesztett

vízhozamgörbe végpontjába húzott érintő.
9. Az extrapolálás tűrési sávjának felső bukrolóját úgy határozzuk meg, hogy A=f(H)
nedvesített területgörbéről és v=f(H) sebességgörbéhez tartozó extrapolálási sáv felső
burkolójáról azonos vízállás szinteken végzünk leolvasást. Így 𝑄𝑚𝑎𝑥 (𝐻𝑠 ) = 𝐴(𝐻𝑠 ) ∙
𝑣𝑚𝑎𝑥 (𝐻𝑠 ) összefüggés alapján megkapjuk az alsó korlát pontjait, melyeket
összekötünk.
 Az extrapolálás tűrési
sávjának felső korlátja.

Az extrapolálás tűrési Qmax=A*vmax

sávjának alsó korlátja.
A feladatban minden kiadott szelvényben meg van határozva, hogy mi az extrapolálási
tartomány alsó határa.

A feladat leadásának határideje: 2021.02.25.