Második házi feladat

A tanulmányterv keretein belül tervezett út

szimmetrikus klotoid átmeneti íves körívének
megszerkesztése engedélyezési terv szinten
 Kiindulási adatok

Minden hallgató számára az oktató az I. házi feladat elkésztése során tervezett út

egy magassági lekerekítéssel kombinált helyszínrajzi íves szakaszát jelöli ki
továbbtervezésre.
A házi feladat elkészítéshez szükséges kiinduló adatok:

- Tervezési sebesség (vt)

- Alkalmazandó körívsugár (Ralk)
 Beadandó munkarészek
Az engedélyezési terv során azalábbi feladatrészeket kell elkészíteni. Papír alapon mindet, első körben
ceruzával és az oktatóval való konzultáció után pedig véglegesen tussal kihúzva. Digitális rajz készítése
esetén munkaközi rajzokat nem kell beadni, csak és kizárólag a végleges helyszínrajzot, hossz-szelvényt,
mintakeresztszelvényt, valamint a 25 méteres keresztszelvényeket nyomtatva.
- munkaközi helyszínrajz 1:1000 ceruza készen,
- munkaközi hossz-szelvény 1:1000, 1:100 (1:200) ceruza készen, A4-es magas milliméter
papíron
- mintakeresztszelvény 1:50 tussal kihúzva, A3-as sima lapon
- végleges helyszínrajz 1:1000 tussal kihúzva, sima pausz
- végleges hossz-szelvény 1:1000, 1:100 (1:200) tussal kihúzva, A4-es magas milliméter
pausz
- 25 méteres keresztszelvények 1:100 tussal kihúzva, A4-es magas milliméter
pausz

A házi feladat elkészítése/tervezése során minden esetben a coospace-en fent lévő „Általános tervezési
előírások”-ban szereplő „1.2. táblázat: Tervezési értékek szélsőértékei a tervezési sebesség függvényében”
kell figyelembe venni. A táblázat megadja a különböző tervezési paraméterek minimálisan és maximálisan
alkalmazható tervezési értékét a tervezési sebesség függvényében.
Helyszínrajzi tengely
megszerkesztése,
Mintakeresztszelvény
 Helyszínrajzi ív elemei
A helyszínrajzi úttengely minden esetben három főbb részből tevődik össze:

Az átmeneti ívnek 3 főbb feltételnek kell megfelelnie:

- utazáskényelmi szempontból megfelelő legyen
- esztétikus legyen
- legyen elég hosszú a túlemelés-kifuttatáshoz

Az átmeneti ív egy klotoid görbe, azaz csiga vonal, amely bármilyen tetszőleges sugarú ívhez csatlakozik. Az
átmeneti ívet egy „p” paraméterrel jellemezzük, ami a görbületváltozás mértékét mutatja.
A csatlakozó ív sugara és az átmeneti ív hossza közötti összefüggés: p2= R*L
Mint a képletből is látható a megfelelő paraméter az alkalmazandó körívsugár és az átmenti ív hosszának a
függvénye.
 Megfelelő paraméter kiválasztása
- a paraméter értékének mindenképpen nagyobbnak kell lennie a minimális
értéknél (1.2. táblázat)
- esztétikai szempontnak feleljen meg: p= 0,55Ralk – 0,65Ralk, de maradjon
minimum 0,3*vt tiszta ívhossz.
- a túlemelés-kifuttatásnak bele kell férnie az átmeneti ívbe!

A házi feladat során a fenti 3 feltételnek kell együttesen mindenképpen megfelelni! A három feltétel 3
egymás után végrehajtandó lépést jelent.

1. a p=0,55Ralk – 0,65Ralk között legyen

2. a fentinek megfelelő paraméterek esetén ellenőrizni kell, hogy a túlemelés-kifuttatás
hossza kisebb, mint az átmeneti ív hossza.
3. ellenőrizni, hogy marad-e 0,3*vt tiszta körív hossz
 Megfelelő paraméter kiválasztása: 1. lépés
A házi feladat adott Ralk. A paramétert a neten fent lévő segédprogram segítségével kell az megválasztani.
A paraméter legyen nagyobb, mint 0,55Ralk, de legyen kisebb, mint 0,65Ralk.
A táblázat bal felső részén kell beírni a körívsugarat. Ezek után a program kiadja a lehetséges paramétereket
és a paraméterekhez tartozó főbb kitűzési értékeket.

Ami minket a táblázatból az intervallumnak megfelelő paraméterek esetén érdekel az a L értéke. Ez az adott
körívsugárhoz és paraméterhez tartozó átmeneti ív hossza.
A következő lépésben kell ellenőrizni, hogy az átmeneti ívbe elfér-e az úgy nevezett túlemelés-kifuttatás.
 Megfelelő paraméter kiválasztása: 2. lépés
Az utak esetében a tervezési sebesség és a körívsugár függvényében legtöbb esetben az egyenesen
alkalmazott keresztirányú oldalesést változtatni kell. Vagyis az íves szakaszon a gépjárműre ható erők
kiegyenlítése végett az útpálya külső oldalát túl kell emelni így kialakítva egyirányú oldalesést az ív
középpontja felé.

Azért, hogy az egyenes és tiszta köríves szakasz között a változás lineáris legyen, az átmeneti ívben
úgynevezett túlemelés-kifuttatást kell alkalmazni.
Ahhoz, hogy a túlemelés-kifuttatás számítható legyen ismerni kell a tervezendő út keresztszelvényi méreteit.
Mintakeresztszelvény
Egyenesben
 Megfelelő paraméter kiválasztása: 2. lépés
Ha ismerjük a keresztmetszeti méreteket neki lehet állni a túlemelés-kifuttatás számításához.
A túlemelés-kifuttatás hosszát H-val jelöljük. A házi feladatban minden esetben teljesülnie kell, hogy H<L!!!

Túlemelés-kifuttatás számítása:

1. lépés: az ívben szükséges oldalesés, azaz q% meghatározása:

A q% értéke függ az alkalmazott körívsugártól és a tervezési sebességtől. A q% értékét egy
nomogram segítségével lehet meghatározni (tanszéki honlapon fent van). A nomogram vízszintes
tengelyén vannak a körívsugarak. A függőleges tengely az alkalmazandó q%-ot tartalmazza. A
ferde vastag vonalak pedig a tervezési sebesség értékei.
A házi feladatban megadott körívsugarat függőlegesen felvetítve a megadott tervezési sebesség
ferde vonalára és onnan vízszintesen kivetve azt a pontot a függőleges tengelyre megkapjuk a
szükséges túlemelés (q%) értékét.
A kapott értéket minden esetben 0,5-re felfele kell kerekíteni! (Tehát az 5,01 is 5,5 legyen)
Mintakeresztszelvény
Ívben (túlemelve)
 Megfelelő paraméter kiválasztása: 2. lépés
2. lépés: A burkolatszél vízszinteshez való eltéréseinek meghatározása (md és mq):
Az úttervezési gyakorlatban az aszfalt burkolatú utak keresztirányú esése, azaz a d% értéke
2,5%. Legtöbb esetben az egyenes útszakaszok tetőszelvényben épülnek.
Az előzőekben bemutatott keresztszelvényről látható, hogy a teljes burkolat szélessége, azaz a b
értéke 7,50 méter.
A q% értéke az előzőekben meghatározásra került.

md=(b/2)*(d%/100)=3,75*(2,5/100)=0,09375 m
Az úttervezési gyakorlatban két tizedes jegyre, azaz centiméterre
kerekítünk. Ez alapján a házi feladatban md=0,09 m tetőszelvény esetén.
mq=(b/2)*(q%/100)=3,75*(q%/100)=…… m
A mq értékét mindenkinek a saját adatinak megfelelően kell
meghatároznia.
 Megfelelő paraméter kiválasztása: 2. lépés
3. lépés: A túlemelés H hosszának meghatározása:
A H hossz meghatározásához szükségünk van a mértékadó burkolatszél változásra, amit
tetőszelvényből egyoldali esésbe való forgatás esetén ∑m-mel jelölünk.
∑m= md+mq
A hossz meghatározásához szükségünk van még a burkolatszél vonalának a hossz-szelvény
tengelyéhez viszonyított relatív hajlására. Ezt ∆er%-kal jelöljük és százalékban adjuk meg az értékét. A
számításhoz a megadott tervezési sebességhez tartozó minimum és maximum értékre lesz szükségünk,
melyet az 1.2 táblázat tartalmaz. (Az ∆er min%= 0,3% minden esetben!)
A fentiek alapján már a túlemelés-kifuttatás maximális (Hmax) és minimális (Hmin) hossza
számítható.
Hmax=(∑m/∆er min%)*100 (pl.: Hmax= 110 m)
Hmin=(∑m/∆er max%)*100 (pl.: Hmin= 33 m)
A házi feladatban a túlemelés kifutatás hosszát 25 méterre (kivételes esetben konzultáció után 10
méterre) kerek értékre kell megválasztani úgy, hogy a hossza kisebb legyen, mint az átmeneti ív
hossza. Tehát ha a fenti példát nézzük a túlemelés-kifuttatás hossza lehet 50, 75, 100 méter hosszú.
 Megfelelő paraméter kiválasztása: 2. lépés
Azonban az intervallumnak megfelelő paraméterek alapján, ha p=110, 120 akkor csak H=50 m lehet. De
ha p= 130-at választjuk, akkor H lehet 50 m illetve 75 m.
Mint látható több paraméter is választható. Célszerű a feltételeknek megfelelő legkisebb
paramétert választani!

Azonban fontos, hogy a későbbiekben (szelvényezésnél) még a 3. feltételt is le kell ellenőrizni,

miszerint 0,3*vt tiszta körívív hossznak maradnia kell. (Ez a feltétel azonban majdnem minden
esetben teljesül.)
Az átmenetiív beillesztése az egyenes és az ív közé

1. 2.

3.
 Helyszínrajzi tengely megszerkesztése
A megfelelő paraméter kiválasztása után a táblázatból a hozzá tartozó alábbi adatokra lesz szükség a
szerkesztéshez.
L, dR, X, Y, X0, tau

Fontos, hogy minden értéket érintőn illetve érintőre merőlegesen kell mindig felmérni!!!
 Helyszínrajzi tengely megszerkesztése
1. A megadott érintők összekötése
A metszéspont is fontos. Ezért ha lelógna a lapról, akkor az eredetileg kiadott térképhez hozzá kell
ragasztani plusz lapot.

2. A metszéspontban tangens módszerrel α meghatározása

A tangens módszer azt jelenti, hogy az egyik érintőn felmérünk egy általunk választott hosszt
(min. 5 cm) és ott merőlegest állítva megmérjük a másik érintőig a távolságot. Ezek után
tangenssel már számítható az α szög. A másik oldalon is ki kell számolni a szöget. A két értéket
közepelve kapjuk meg a tényleges α szöget.
 Helyszínrajzi tengely megszerkesztése
3. Tangens hossz érintőn való felmérése
A tangens hosszt a két érintő metszéspontjától visszafele az érintőn kell felmérni. A tangens hosszt
az alábbi képlettel kell kiszámolni:
T= (R+dR)*tg(α/2)+X0
A felmért tangenshosszal megkapjuk a két átmenetiív eleje pontot.

4. X és Y felmérése
Az átmeneti ív eleje ponttól fel kell mérni érintőn a X-et és rá merőlegesen a Y-t. Így kapjuk meg
az átmeneti ív vége pontokat.
 Helyszínrajzi tengely megszerkesztése
5. SK távolság felmérése (szögfelező megszerkesztése)
A szögfelező megszerkesztése után az alábbi képlet segítségével az SK távolság felmérhető a
szögfelezőn.
SK=((R+dR)/cos(α/2))-R

Ezután következhet a főpontok szelvényszámának meghatározása

 A főpontok szelvényszámának meghatározása
Mindig balról jobbra haladva centiméter pontosan szelvényezünk!
Jelölés, pl.: 14+657,52 Jelentés: 14 km + 657 m + 52 cm
A házi feladat során a 0+000,00 szelvény t- tehát a tervezési szakasz elejét - az induló oldalon lévő
átmeneti ív eleje ponttól az érintőn visszafelé felmérve 25 méterre kereken kell felvenni.
A végpont - tehát a tervezési szakasz végét - a végződési oldalon lévő átmeneti ív eleje ponttól minimum
7-8 méter egyenes szakaszt hagyva kell felvenni, kerek 10 vagy 5 méteres szelvényben.
A fentiek alapján a nevezetes szelvények szelvényszámai az alábbi módon határozhatóak meg.
- felírni tervezési szakasz eleje: TE= 0+000,00
- átmeneti ív eleje: ÁE1= 0+025,00
- átmeneti ív vége: ÁV1= 25+L
- tiszta körív hossz: IhR= (R*(π/180)*α)-L (ellenőrizni IhR>0,3*vt)
- K pont szelvénye = 25+L+IhR/2
- másik átmeneti ív vége pont: ÁV2=25+L+IhR
- másik átmeneti ív eleje pont: ÁE2= 25+L+IhR+L
- tervezési szakasz vége TV = 5/10 méterre kerek szelvényben
az átmeneti ív után minimum 7-8 méter egyenes legyen
 Átmenetiíves körív részletpontjainak megszerkesztése

Ezzel a módszerrel bármelyik keresztszelvény kitűzhető X és Y koordináták segítségével és az átmenetiíves

körív megrajzolható körívvonalzó használata nélkül. A házi feladatban a részletpontokat kerek 25 méteres
szelvényekre kell meghatározni.

Kiindulási adatok:
R => Körívsugár
P => átmeneti ív paraméter értéke az órán elmondott szempontok alapján választva
α => átmeneti íves körív középponti szöge
T => átmeneti íves körív tangenshossza
A paraméterhez tartozó további értékek

A szerkesztés 4 részből áll (nem szimmetrikus a két oldal!):

1. Induló oldali átmenetiív pontjainak kitűzése (-)
2. Végződési oldali átmenetiív pontjainak kitűzése (-)
3. Induló oldali tisztakörív szakasz pontjainak kitűzése (K pont szelvényéig) (-)
4. Végződési oldali tisztakörív szakasz pontjainak kitűzése (K pont szelvényéig) (-)
 1. Átmenetiív pontjainak számítása

Az átmeneti ív esetén a választott paraméter alapján tetszőleges szelvény Xái és Yái koordinátája
meghatározható képlet segítségével.
h5 hi9
Xái koordináta képlete: X ái  hi  i 4 
40  p 8
3456  p
3 7
h h
Yái koordináta képlete: Yái  i
 i
6  p 336  p 6
2

A képletben a hi értéke az az ívhossz, amelyhez szeretnénk meghatározni a két koordinátát. Értelemszerűen az első h hossz
az átmeneti ív eleje szelvény és a rákövetkező kerek 25 méteres szelvény közötti távolság! Az első szelvény után pedig
mindig a h hosszt 25 méterekkel növelve kell kiszámolni a koordinátákat addig míg el nem érünk az átmeneti ív vége előtti
utolsó kerek 25 méteres szelvényig. Ezzel az átmeneti ív 25 méterenkénti pontjait sikerült meghatározni, amelyeket az
átmeneti ív eleje és vége pontokkal egyenesekkel összekötve megkapjuk az átmeneti ívet pontosan 25 méterenként
szelvényezve.
A végződési oldalon feltétlenül először
meg kell határozni az induló hi –t.
h1= 407,65 - 400= 7,65 !!!
h2= h1 + 25= 32,65
 2. Tisztakörív pontjainak számítása

A tisztaíven levő 25 méteres keresztszelvényeket is az érintőn felmért Xti és rá merőlegesen felmért Yti méretek segítségével
tudjuk meghatározni. A menete a következő:

1. Ismert az ÁV pont szelvénye. Ebből meghatározható a következő kerek 25 méteres szelvény és az ÁV pont
közti ívhossz melynek jele legyen Ii’. (I1’=150 – 134,92= 15,08; I2’=15,08 + 25= 40,08; stb.)

2. Ii’ hossz segítségével az ívhossz képletéből meghatározható az bi közbezárt szög, ami a kerek szélvény és az
ÁV között van. A képlet:

I i  R   bi
180
 2. Tisztakörív pontjainak számítása

3. Ezek után már az átmenetiív paraméterhez tartozó t szöghöz hozzá kell adni a bi szöget, amely így a dR
köríveltolás pontjától - azaz érintőn nézve Xo-tól - mérhető tisztakörív hosszhoz tartozó ai’ középponti szöget
adja.

4. A középponti szög segítségével egy xti és egy yti képlet segítségével számítható:

xti képlete: xti  R  sin a i

yti képlete: yti  R  1  cos ai

 2. Tisztakörív pontjainak számítása

5. Az xti értékéhez Xo értékét hozzáadva megkapjuk azt a Xti értéket,amit az átmenti íves kör érintőjén az ÁE
ponttól fel kell mérni.
X ti  X 0  xti

6. Az yti értékéhez dR értékét hozzáadva megkapjuk azt a Yti értéket, amelyet a Xti helyen az érintőre
merőlegesen fel kell mérni. Így kapjuk meg az átmeneti ív utáni következő 25 méteres keresztszelvény pontját
a tiszta köríven.
Yti  R  yti
 2. Tisztakörív pontjainak számítása

7. Ettől kezdve 25 méterekkel növeljük a I’ értékét. Az új hosszhoz ismét ki kell számolni egy b i szöget és abból
kiindulva végig csinálni a teljes számítást a tiszta köríven.

Ezzel a módszerrel - egyik oldalról - addig tudjuk kitűzni az ív 25 méteres szelvényeit, amíg szelvényezés szerint el nem
érünk a körív középső szelvénye előtti kerek 25 méterig. (A körív középső szelvénye számítható az átmeneti íves körív
tisztaív hosszából. Értelem szerűen a tiszta ívhossz felét hozzá kell adni az ÁV szelvényhez.)

Ha elértük a középpontot, akkor az átmeneti íves körív másik oldaláról elindulva kell a fentiekben említett lépéseket
végigcsinálni.

A pontok felszerkesztése után a tiszta körív pontjai is egyenesekkel összeköthetőek. Ezzel a megrajzolással a szelvényezés is
teljesült.