Vasbeton lemezek törőterhének meghatározása v.1.0.

Hidak és Szerkezetek Tanszéke

Vasbeton lemezek törőterhének meghatározása

– Képlékeny lemezelmélet alapfogalmai és alkalmazása –

1., Határozzuk meg az ábrán látható, két oldala mentén befogott, harmadik oldala mentén
szabad peremű vasbeton lemez törőterhét. A teher koncentrált, támadáspontja „P”. A lemez
nyomatéki teherbírása: mx-=my-=8kNm/m mx+=my+=4kNm/m (mx jelen értelmezés szerint az a
nyomaték, ami az x irányban futó vasak teherbírásából számítható).

nyomaték nyomaték

b c d
mRd III. mRd
A lemezdarabok
rugalmas

II.
a alakváltozását
elhanyagoljuk.
A keresztmetszetet
tökéletesen
merev-képlékeny
I. modellel vizsgáljuk.

görbület görbület
1. ábra. Egy vb. keresztmetszet "valódi" és a képlékeny lemezelméletben
alkalmazott egyszerűsített nyomaték-görbület összefüggése

a b c d
mEd<mRd mEd=mRd mEd=mRd mEd=mRd

2. ábra. A képlékeny csukló kialakulása

A törőteher meghatározását az energiamódszer és az egyensúlyi módszer segítségével mutatjuk
be. Mindkét eljárás a globális, hajlítási tönkremenetelek elemzésére alkalmas. Mindkét módszer
esetén első lépés, hogy egy mozgásképes mechanizmust hozzunk létre. A törésvonalak
vázolásakor abból az alapfeltevésből indulunk ki, hogy a törésvonalak mentén képlékeny
csuklósorok alakulnak ki, tehát a törésvonal mentén a lemez eléri nyomatéki teherbírásának
csúcsértékét, de nem merül ki alakváltozási képessége, így a további szögelfordulás nem jár
együtt a nyomatéki ellenállás növekedésével. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a törésvonal mentén
a lemezdarabok a további terhekre nézve ellenállás nélkül tudnak elfordulni. Ezért nevezzük ezt
a tartományt képlékeny csuklónak.
A töréskép helyes megalkotásához elengedhetetlen, hogy tudjuk, a lemeznek csak a nyomatéki
teherbírása merül ki, a nyírási teherbírása nem. Így a lemezdarabok között a folytonosságnak
meg kell maradnia minden törésvonal mentén (nem lehet benne lépcső). A törésvonalak
segítségével úgy hozhatunk létre az előbbieknek megfelelő, mozgásképes mechanizmust, ha a
törésképet a következő szabályoknak megfelelően szerkesztjük:
- Minden lemezdarab a saját elfordulási tengelye mentén fordul el.
- Minden vonalmenti támasz (csuklós/befogott) elfordulási tengely.
- A befogott perem csak úgy lehet elfordulási tengely, ha a támaszvonal mentén negatív
nyomatéki törésvonal alakul ki.

Készítette: Völgyi István 1/6 2007. február

Vasbeton lemezek törőterhének meghatározása v.1.0. Hidak és Szerkezetek Tanszéke

- Az elfordulási tengelyek metszéspontjából minden esetben pozitív nyomatéki

törésvonal indul ki. A törésvonalak megalkotásához sok esetben fel kell használnunk azt
a geometriai tézist, hogy a párhuzamos egyenesek a végtelenben metszik egymást. Így
sok esetben a párhuzamos támaszok között mindkettővel párhuzamosan ugyancsak
kialakul egy pozitív törésvonal.
- A pontszerű támaszokon minden esetben átfut egy elfordulási tengely. (iránya általában
ismeretlen)
- A koncentrált teher támadáspontja alatt metszik egymást a törésvonalak.
- Szimmetrikus geometriájú, teherbírási és terhelési paraméterekkel rendelkező lemez
törésképe is szimmetrikus. A szimmetria lehet középpontos, tengelyes vagy
forgásszimmetria.
Megjegyzendő, hogy a fent említett elvek alapján nem készíthető minden esetben egyértelmű
töréskép egy lemezre. Ez esetben minden lehetséges törésképet elemezni kell, illetve
paraméterek segítségével kell megkeresni a törőteher legkisebb, valódi értékét.
A fent említett alapelvek alkalmazásával az ábrán látható töréskép vehető fel a lemezünkön.
2
4 x

1
1,5

P m P
re
pe
3

2
P
ad
ab szintvonal
sz
esésvonal
y
3. ábra. A lemez geometriája, a felvett töréskép és a számításhoz használt modell

4. ábra Az elmozdult lemez axonometrikus képe

Az energiamódszer lényege, hogy a külső terheknek az alattuk számítható eltolódáson végzett

külső munkáját teszi egyenlővé a képlékeny csuklósorok, vagyis a törésvonalak mentén a
nyomatékoknak az egységnyi eltolódásból számítható elfordulásokon végzett belső munkájával.
Fontos, hogy a külső munka esetén az erők munkáját a hatásvonalukba eső eltolódás-komponens
segítségével számítsuk. A nyomatékok munkáját mindig a törésvonalra merőleges metszetben
számítható elfordulás segítségével adjuk meg.

Készítette: Völgyi István 2/6 2007. február

Vasbeton lemezek törőterhének meghatározása v.1.0. Hidak és Szerkezetek Tanszéke

A külső munka számítása általánosságban az eltolódásfüggvény és a teherfüggvény szorzataként

számítható, ami a lemez területe mentén történő integrálás segítségével hajtható végre. E külső
munka számítása a szokványos terhek esetén lényegesen egyszerűbb. Egyenletesen megoszló
teher működésekor a teher intenzitását az elmozdult lemezalak és a terheletlen alak közötti
térrész térfogatával szorozva kaphatjuk. Koncentrált teher esetében a tehernek a támadáspontja
alatt leolvasható eltolódással történő szorzása útján kaphatjuk a külső munkát. Esetünkben a
külső munka számítása:
Π k = P ⋅ 1m

A belső munka a nyomatéki teherbírás, a törésvonal hossz és az elfordulás szorzataként

számítható:
1 1 1 1
Π B = m x− ⋅ 3m ⋅ + m y− ⋅ 4m ⋅ + m x+ ⋅ 1,5m ⋅ + m y+ ⋅ 2m ⋅ = 41,67 kNm
2 1,5 2 1,5

A külső és a belső munka egyenlőségéből az ismeretlen törőteher kifejezhető, esetünkben

41,67kN.
Izotróp lemez esetén a számítást nem csak úgy végezhetjük
2 E
4 el, hogy a ferde törésvonalat bontjuk fel a két
K L koordinátatengellyel párhuzamos darabokra, hanem azt is
U
megtehetjük, hogy az elfordulás nagyságát határozzuk meg
1,5

T
P
a törésvonalra merőleges metszet segítségével.
et
3

Az E-E metszetet KP felezőpontján keresztül, a

0 , 5 e ts z

S törésvonalra merőlegesen vesszük fel. Így a T pont

m
E

0,5/0,9375+
E-

E M +0,5/1,667= eltolódása 0,5m. ST és TU hossza az eredetihez hasonló

=0,8333
6. ábra. Szögelfordulás KST és KTU háromszögekből határozható meg. KT
a törésvonalra merőlegesen hossza KP fele, vagyis 1,25m.
ST = 1,667 m TU = 0,9375m .
A pozitív nyomatéki törésvonal mentén számítható belső munka:

Π +B = m + ⋅ 2,5m ⋅ 0,8333 = 8,333kNm

Megjegyzendő, hogy a negatív (befogási) törésvonalak mentén a munka számítása az előzővel

azonos. Természetesen a számítható törőteher is azonos
az előzővel.
A törőterhet az egyensúlyi módszer segítségével is
meghatározhatjuk. Ekkor az egyes lemezdarabok
elfordulási tengelyére írunk fel nyomatéki egyensúlyi
egyenletet. A lemezdarabon elhelyezkedő külső terhek
által képviselt külső nyomatékkal tart egyensúlyt az
elfordulási tengellyel párhuzamos törésvonalak mentén
összegzett nyomatéki teherbírás.
Szabad szélre kifutó törésvonal kialakulásakor az
egyensúlyi módszer csak akkor ad pontos eredményt, ha
a törésvonal két oldalán egy-egy, lemezre merőleges, Q
erőt veszünk fel. Ezek nagysága m+*ctgα, ahol α a
törésvonalnak a szabad széllel bezárt szöge. Ha α>90°, az összefüggés negatív eredményt ad.
Ekkor a Q erő irányát úgy kell felvenni, hogy az adott lemezdarab forgástengelyén negatív

Készítette: Völgyi István 3/6 2007. február

Vasbeton lemezek törőterhének meghatározása v.1.0. Hidak és Szerkezetek Tanszéke

nyomatékot okozzon, vagyis felfelé mutasson. Ha α <90°, a Q erő lefelé mutató. Esetünkben:
α1=106,26° ; m+ *ctg α1=-1,167 kN. A jelenség elméleti háttere fellelhető a szakirodalomban.
Az 1 jelű lemezdarab egyensúlya: ΣMk= ΣMb

P1 ⋅ 1,5m − Q1 ⋅ 1,5m = m y− ⋅ 4m + m +y ⋅ 2m → P1 = 27,83kN

A 2 jelű lemezdarab egyensúlya:

P2 ⋅ 2m + Q2 ⋅ 2m = m x− ⋅ 3m + m x+ ⋅ 1,5m → P2 = 13,83kN

A lemez törőterhe az egyes lemezdarabokon számítható erők összege:

P = ∑ Pi = 41,67kN

A fent megoldott feladat esetén a peremen felvett erők támadáspontja éppen egyezik a külső
teher támadáspontjával, ezért a törőterhet nem, csak annak a két lemezdarab közötti eloszlását
befolyásolja. Általában a törőteher értéke is változik.

2., Határozzuk most meg az ábrán látható négy oldala mentén befogott vasbeton lemez
törőterhét, ha egyenletesen megoszló teher terheli. mx-=my-=8kNm/m mx+=my+=4kNm/m
A töréskép csak az ábrán látható alakú lehet, hiszen a szerkezet A-A és B-B metszetek vonalára
egyaránt szimmetrikus geometriai és statikai értelemben egyaránt.
3
B

D
1/1,5
c
1/1,5
B-B metszet

D-D metszet

C c C
a
3

1 A A d
a(d)
b
b
B

A-A metszet C-C metszet

1/1,5 1 a d
1/1,5 c(b)
8. ábra. Geometria, töréskép, szögelfordulások a törésvonalak mentén

Elsőként energiamódszer segítségével adjuk meg a törőteher értékét. A külső munka

számításakor, ahogy már korábban említettük, a külső tehernek az eltolódásokon végzett
munkáját kell kiszámítanunk. Ez algebrailag az elmozdult alak által létrehozott „medence”
térfogatának a teher intenzitásával történő szorzataként adódik. A meghatározandó térfogat 4
darab egybevágó háromszög alapú gúla.
1m ⋅ 3m ⋅ 1,5m
Πk = p ⋅ ⋅ 4 = 3m 3 ⋅ p
2⋅3

A belső munka az előző mintapéldában bemutatott elvek alapján számítható.

1 1 1 1
Π b = 2 ⋅ 3m ⋅ m x− ⋅ + 2 ⋅ 3m ⋅ m −y ⋅ + 2 ⋅ 3m ⋅ m x+ ⋅ + 2 ⋅ 3m ⋅ m +y ⋅ = 96kNm
1,5 1,5 1,5 1,5

Készítette: Völgyi István 4/6 2007. február

Vasbeton lemezek törőterhének meghatározása v.1.0. Hidak és Szerkezetek Tanszéke

96kNm kN
A törőteher értéke: p= 3
= 32 2
3m m

Ezt a lemezt is vizsgálhatjuk egyensúlyi módszerrel. Itt nincs szabad szélre kifutó perem, tehát a
számítás egyszerűbb. Négy egybevágó háromszöget hoz létre a töréskép. A négy lemezdarab
egyensúlyát kifejező egyenlet tehát azonos. Így elegendő csak az egyiket felírni. A lemezdarab
elfordulási tengelyére (a támaszvonalra) számítható külső nyomatékkal tart egyensúlyt a
lemezdarabnak az elfordulási tengellyel párhuzamos törésvonalak mentén számítható nyomatéki
teherbírása.
p ⋅ 1,5m ⋅ 3m 1,5m kN
⋅ = 3m ⋅ m x− + 3m ⋅ m x+ → p = 32 2
2 3 m

A fenti feladat megoldása alaposan megváltozik, ha a megtámasztási viszonyokat

megváltoztatjuk.

Legyen most a lemez két oldala mentén befogott, két oldala mentén csuklós megtámasztású!
3 1,5

D
C C
c c

K
1/K

D-D metszet
L

a
3

A A d
a(d)
b
b

A valódi töréskép K=1,5m-L/2

D
A-A metszet C-C metszet
1/1,5 1 a d
(1/1,5)*2 1/1,5 c(b)
9. ábra. Lehetséges törésképek és szögelfordulások a törésvonalak mentén

A töréskép meghatározása ezúttal nehezebb feladat. A szerkezetünk most nem azonos

megtámasztású x és y irányban, így a töréskép sem állhat négy egybevágó háromszögből. A két
szimmetriatengely azonban most is létezik, így az ábrán látható törésképek lehetségesek.
Megfigyelhető, hogy itt már szerepet kapnak a párhuzamos támaszvonalak végtelenben
elhelyezkedő metszéspontjából kiinduló pozitív törésvonalak. Ha egy kicsit elővesszük az
egyensúlyi módszernél alkalmazott gondolatmenetet, közelebb juthatunk a megoldáshoz.
Mindegyik lemezdarabon ugyanaz az egyenletesen megoszló teher található. Ez okoz mindegyik
lemezdarabon tönkremenetelt. Nyilvánvaló, hogy a befogott lemezdarabok nagyobb teherbírással
rendelkeznek, így biztosan úgy fog kialakulni a töréskép, hogy a befogott peremű lemezdarabon
a külső erőből számítható nyomaték nagyobb legyen a csuklós pereműnél. Így sem tudjuk
azonban egyértelműen megadni, hol találkoznak a pozitív törésvonalak. A megoldás során a
támasz és a metszéspont közötti távolságot (K), mint paramétert fogjuk kezelni. Az ilyen jellegű
feladatokban nagy körültekintéssel kell megválasztani az alkalmazott paramétert, mert a
megoldás –elsősorban a deriválás- bonyolultsága erősen változó a választott paraméter
függvényében.
Energia módszer: Az „a” lemezdarab térfogatát egy háromszög alapú hasáb és két háromszög
alapú gúla összegeként számítjuk:

1m K 1 K 1m
Π k = p ⋅ (3m − 2 K ) ⋅ 3m ⋅ + 2 ⋅ 2 ⋅ p ⋅ 1,5m ⋅ ⋅ + 2 p ⋅ 3m ⋅ ⋅ = p ⋅ (4,5m − K ) ⋅ m 2
2 2 3 2 3

Készítette: Völgyi István 5/6 2007. február

Vasbeton lemezek törőterhének meghatározása v.1.0. Hidak és Szerkezetek Tanszéke

1 1 1m 24kNm 2
Π b = 2 ⋅ 3m ⋅ m x− ⋅ + 2 ⋅ 3m ⋅ m x+ ⋅ + 2 ⋅ 3m ⋅ m y+ ⋅ = 48kNm +
1,5 1,5 K K

Az y irányban futó törésvonal középső, L hosszúságú része valójában különálló, az ott létrejövő
szögelfordulás a kettéváló törésvonaldarabokon számítható elfordulások összege. Ezt úgy is
felfoghatjuk, mintha a két törésvonal közvetlenül egymás mellett futna. Ezért számíthatjuk a
fenti módon a belső munkát.
kN 24kN
48 +
A két kifejezést egyenlővé téve, a törőteher értéke: p ( K ) = m K
4,5m − K

dp ( K ) kN
A valódi töréskép olyan K esetén áll elő, amelynél = 0 → K = 1,081m → p = 20,53 2
dK m

p(K) függvénye
25

24

23
p(K)

22

21

20
0,5 0,7 0,9 1,1 1,3 1,5
K

Mechanikai szempontból az „a”,”d” illetve a „b”,”c” lemezdarabok azonosak.

Az „a”, „d” lemezdarabok egyensúlya (A darabokat két háromszögre és egy téglalapra osztjuk):

K 1,5m 1,5m
(1) 3m ⋅ m x− + 3m ⋅ m x+ = 2 ⋅ p ⋅ 1,5m ⋅ ⋅ + p ⋅ (3m − 2 K ) ⋅ 1,5m ⋅
2 3 2

A „b” és”c” lemezdarabok egyensúlya:

K K 24kN
(2) 3m ⋅ m +y = p ⋅ ⋅ 3m ⋅ → p =
2 3 K2

A két ismeretlenes egyenletrendszert megoldva az előző módszerrel azonos eredményt kapunk.

Megjegyzés: a dolgozatnak nem célja, hogy teljes elméleti és gyakorlati áttekintést nyújtson a
képlékeny lemezelmélet témakörében. Sokkal inkább a témában fellelhető segédanyagok
szemléletes kiegészítéseként szolgál.

Készítette: Völgyi István 6/6 2007. február