Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem

Marosvásárhelyi Kar

Hidegalakítás- 1. előadás
Témakör

• A hidegalakítás definíciója, és helye a

gépgyártásban;

• Rövid történeti áttekintés;

• A hidegalakítási technológiák osztályozása;

• A képlékeny alakváltozás alaptörvényei

 A hidegalakítás definíciója

 
1. Forgács nélküli alakítás, anyagleválasztással, vagy anyagleválasztás

nélkül. A leválasztott anyag állaga az alkatrészétől nem különbözik

2. Képlékeny alakváltozás, azaz REMANENS deformációkat

eredményező alakváltozás.

3. Az alakváltozás HIDEGEN azaz az újrakristályosodási hőmérséklet

alatt történik.
 Rövid történeti áttekintés

1. Charles Augustin de Coulomb – 1773- csavarási kísérletek.

2. Henri Edouard Tresca -1864- képlékeny alakváltozás egy bizonyos
nagyságú csúsztatófeszültség elérésekor indul meg. Guest
támasztja alá kísérlettel.
3. Adhémar Jean Claude Barré de Saint-Venant: egyértelmű
összefüggés NEM a feszültségek és a deformációk között, hanem
AZOK NÖVEKMÉNYEI KÖZOTT VAN
4. Tytus Maksymilian Huber, Richard von Mises, Heinrich Hencky – 1900-
as évek elején: az alakáltozás akkor indul meg, ha a FAJLAGOS
ALAKVÁLTOZTATÓ MUNKA elér egy bizonyos értéket.
5. Ludwig 1924- a síkbeli rugalmas-képlékeny anyagok modellje
6. Hencky: a csúszóvonalak geometriai tulajdonságai; továbbfejleszti
Szokolovszkij, Gubkin.
7. Hill, Prager, Hodge, Oh, Altan: Prandtl-Reuss elmélet
továbbfejlesztése
8. A VEM elmélet megalapozása … további fejlődések
 Magyar tudósok a képlékeny alakításban

Rejtő Sándor: az Reuss Endre: Nádai Árpád:

alakítási folyamatok és 1930-Prandtl- a képlékenységtan
a fellépő erők közötti Reuss féle elméletének
összefüggések elmélet alapjai összefoglalása
Orován Kármán Tódor: a Geleji Sándor: a Voith Márton: a
(Orowan) hengerlés hengerlési hengerlési
Egon: a elméletének technológiák technológiák
képlékenység megalapozása megalapozása optimalizálása
diszlokáció-
elméletes
magyarázata
 A hidegalakítás előnyei

1. Idő és energiatakarékosság.
2. Jó tervezés esetén anyagtakarékosság.
3. Egyszerű és relatíve kis költségű gépek.
4. Alacsony képásű munkaerő

A hidegalakítás hátrányai
1. Magas szerszámköltség.
2. Nehéz adaptálhatóság, magas fokú rugalmatlanság a
gyártórendszerben.
3. Korlátozott pontosság.
4. Magas mechanikai jellemzőjű anyagokra nehezen
alkalmazható

A hidegalakítás főbb alkalmazási területei

1. Autó, repülőgépipar.
2. Elektrotechnikai alkatrészek.
3. Háztartási gépek.
4. Tartályok, állványzatok standard elemek, fémkonfekció.
 A hidegalakítási technológiák osztályozása

1. Vágás. A darabot forgács nélkül leválasztjuk az

előgyártmányról, ami huzal, lemez vagy rúd

1.1. Darabolás (hulladék nélkül vagy hulladékkal)

1.2. Kivágás: az eltávolított rész a munkadarab

1.3. Lyukasztás: az eltávolított rész a hulladék

1.4. Bemetszés: az leválasztás nem a teljes körvonal mentén történik, így

részleges marad (villamos csatlakozók)
 2. Hajlítás. A darabot sík állapotból térbeli állapotúra
hozzuk, anyagleválasztás nélkül

2.1. Egytengelyű hajlítás (V, U, Z)

2.2. Hengerítés

2.3. Csavarás
3. Mélyhúzás: a sík előgyártmányból edényszerű alkatrészeket
állítunk elő

3.1. Állandó falvastagságú húzás

3.2. Falból húzás, vagy szándékos anyagvékonyításos húzás

3.3. Kaptázás

4. Alakítás: síkbeli vagy húzott alkatrészek további

alakváltoztatása

4.1. Domborítás

4.2. Peremkitűrés

4.3. Peremezés (edények)

4.4. Szűkítés, tágítás

5. Sajtolás: tömör vagy vastagfalú alkatrészek tobábbi
alakváltoztatása

5.1. Zömítés

5.2. Fejesítés

5.3. Kalibrálás

5.4. Dombornyomás

5.5. Extrudálás
 A képlékeny alakítás alaptörvényei
A képlékeny alakváltozás: a deformációt kiváltó erőhats megszűnésével a
deformáció marad, tehát remanens, a folyamat irreverzibilis

s A rugalmas alakváltozás
  𝜎 =𝐸 ⋅𝜀
sr
c B
s02 A

O Az eltávolodó atomok
e között VONZÁS,
em
az egymáshoz közeledő
ee atomok között pedig
er TASZÍTÁS lép fel.
 A képlékeny alakváltozás a kristálysíkok egymáson való
elcsúszásával valósul meg.

Al, Cu, Ni, Ag Fe,W Mg, Zn, Ti

Csúszási sík: a legtöbb atomot tartalmazó síkok

 
Diszlokáció-elmélet: a gyakorlatban mért csúsztatófeszültség-
értékeknél a Frenkel-féle modell eredménye kb. 1100/280-szor
kisebb. MPa . Az elcsúszás sokkal könnyebb, ha a diszlokációk
mentén történik.  
Frenkel féle modell: a csúsztató
feszültség szinuszosan változik
az elmozduléás értékével:

Diszlokációsűrűség:
10E+10—10E+12 /m2
Erő hatására a
diszlokációsűrűség:
10E+13—10E+15 /m2
Gátolják egymás
mozgását: ridegedés
A képlékeny alakváltozás két lehetséges változata
A diszlokáció mentén való elmozdulás mechanizmusa
 Lineáris anyagmodellek

s s s

O O O
e e e

s s

O O
e e
 Feszültségállapot és alakváltozás-állapot
z
p
n
tn
sn

O y z
sz
tzx tzy
tyz
x txz A sy y
sx txy tyx
x
 A feszültségtenzor
 

  Az A ponton mindig áthalad 3 egymásra merőleges sík, amelyek egy

elforgatott koordináta- rendszert határoznak meg, úgy, hogy a
csúsztatófeszültségek értéke nulla legyen.
A tengelyek a főirányok, jelölésük I. II, III. Ezek mentén alakulnak ki a
főfeszültségek

 
A nyírófeszültségek azokban a síkokban a legnagyobbak, amelyek az egyik
főiránnyal párhuzamosak és a másik kettővel 45 fokos szöget zárnak be:

tx
th
1
 

𝜏 𝜉 = ( 𝜎 𝜂 −𝜎 𝜁 )
z
sz

A sh h
2
tz sx

x
 
Oktaéderes nyírófeszültségek: Azokban a síkokban, amelyek normálisainak
iránykoszinuszai

  1 2 2 2
𝜏 𝑜𝑘𝑡 =
3 √( 𝜎 𝜉 − 𝜎 𝜂 ) + ( 𝜎 𝜂 −𝜎 𝜁 ) + ( 𝜎 𝜁 −𝜎 𝜉 )

A h

s okt
tokt
 A képlékeny alakváltozás feltételeinek hipotézisei
Az alakváltozás három jellegzetes pillanata:
1. A rugalmas alakváltozás kezdete
2. A képlékeny alaváltozás kezdete
3. A roncsolódás (szakadás) kezdete

  A lineáris feszültségi állapotban a képlékeny alakváltozás

kezdete
Térbeli feszültségi állapotok esetében a lehetőségek száma
VÉGTELEN
A képlékeny állapot határfelülete

A képlékeny állapot határfelületét képlékenységi

HIPOTÉZISEK alapján lehet felírni:
1. A Tresca-Saint-Vénant féle, úgynevezett maximális
nyírófeszültségek állandóságának hipotézise
2. A Huber- von Mises- Hencky – féle energetikai képlékenységi
hipotézis
 A Tresca- Saint-Vénant féle képlékenységi hipotézis:

A képlékenységi állapot akkor veszi kezdetét, amikor a tangenciális

vagy nyírófeszültségek elérnek egy , az anyag sajátosságaitól
függő maximális értéket, és ezen az értéken maradnak, a
deformációs folyamat teljes időtartama alatt:

Lineáris feszültségi állapot:

 

  |𝜏|= 𝜎 02
 
|𝜎 𝐼𝐼𝐼 − 𝜎 𝐼|=𝜎 02
 
 A Huber- von Mises –Hencky - féle képlékenységi
hipotézis:
A képlékenységi állapot akkor veszi kezdetét, amikor a fajlagos
alakváltoztató munka elérn egy, az anyag sajátosságaitól függő
maximális értéket:

  1 +𝜈 2 2 2
𝑊𝑓 = ( 1
( 𝜎 − 𝜎 2 ) + ( 𝜎 2 − 𝜎 3 ) + ( 𝜎 3 − 𝜎 1 ) )
6𝐸
 Tiszta lineáris feszültségállapot esetében

A két egyenletet közösen vizsgálva:

=
1. A térfogatállandóság törvénye:
 A képlékenység mérőszámai:

-- abszolút alakváltozási
mérőszámok

relatív alakváltozási mérőszámok

=1

Nyújtási, szélesedési és duzzasztási

tényezők szorzata 1.
 2. A rugalmas és képlékeny alakváltozások
elválaszthatatlansága:
A húzógörbéből és az anyagmodellből következik.

3. A minimális ellenállás irányában történő alaváltozás

törvénye:
3.1. Bármely sokszög-alapú hasáb, duzzasztáskor a minimális
kerületű idom felé deformálódik;

3.2. A körvonal pontjainak elmozdulása a normális irányában

történik;

3.3. Bármely anaygi pont elmozdulása a minimális ellenállás

irányában történik.

3.4. Az elmozdulás mértéke a normális szakasz hosszával arányos.

???
4. A maradandó feszültségek kiegyensúlyozásának
törvénye:

F Minél messzebb található egy sík a

szerszám támasztólapjától, annál
mF szabadabban mozdulnak el az
anyagrészek
I
II
A II síkban levő pontok elmozdulását
fékezik az I es síkban levő pontok
Belső feszültség marad meg.;
4. A hasonlóság törvénye:

 
Thank You for Your kind attention!