MultiScience - XXXII.

microCAD International Multidisciplinary Scientific Conference

University of Miskolc, 5-6 September, 2018. ISBN 978-963-358-162-9

SZABÁLYOS ALAKÚ SZEMCSÉK SÜLLYEDÉSÉNEK

VIZSGÁLATA NYUGVÓ LEVEGÓBEN

Romenda Roland Róbert1, Burinda Zsófia2

1
PhD hallgató, 2BSc hallgató
Miskolci Egyetem, Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet
Magyarország, 3515 Miskolc - Egyetemváros, ejtrom@uni-miskolc.hu

Absztrakt

A közelmúltban adták át Zalaegerszegen az ország első, - majdnem teljesen

hazai gyártású – vegyesen gyűjtött települési szilárd hulladékfeldolgozó üzemét,
aminek része egy új szeparátor, a KLME (Kombinált Légáramú Mágneses és
Elektromos) szeparátor. A KLME szeparátor légáramkészülékeinek a fejlesztéséhez
szemcsemozgási alapvizsgálatokat kellett elvégezni. A kísérletek során szabályos
alakú polisztirol és PVC testek mozgását vizsgáltuk és megmértük azok süllyedési
végsebességét, valamint a relaxációs idejét. A testeket 16 méter magasból, a Miskolci
Egyetem A/4-es épületének aulájából ejtettük le, ami lehetőséget biztosított arra,
hogy a szemcsék elérjék a stacioner szemcsemozgást. A szabadon eső testekről
videofelvételt készítve határoztuk meg a fentebb említett két paramétert és
hasonlítottuk őket egymáshoz, figyelembe véve a méretet, alakot, tömeget és
orientációt.

Kulcsszavak: vegyesen gyűjtött települési szilárdhulladék, légáramkészülék,

süllyedési végsebesség, relaxációs idő.

1. Bevezető

A zalaegerszegi 3B Hungária Kft. és a Miskolci Egyetem,

Nyersanyagelőkészítési és Környezetei Eljárástechnikai Intézete, - mint tudományos
partnere - egy új üzem létesítésén dolgozik, amely a vegyesen gyűjtött települési
szilárd hulladékok feldolgozását fogja végezni. A konzorciumi együttműködésnek a
leglényegesebb eredménye egy újonnan kifejlesztett berendezés, a Kombinált
Légáramú Mágneses és Elektromos – röviden KLME szeparátor. A berendezés négy
egységből áll, két eltérő légáramkészülékből, egy mágnesdobból és egy örvényáramú
szeparátorból. A berendezés előnye, hogy nincsenek összekötő és felhordó szalagok
az egyes egységek között, illetve rengeteg helyet és villamos energiát tud
megtakarítani négy, külön-külön üzemelő szeparátorhoz képest. Mivel a
berendezésben elsősorban a légáramkészülékek határozzák meg a hulladékszemcsék
mozgását, ezért fontos megvizsgálni, hogy adott méretű, alakú és tömegű szemcsék
hogyan viselkednek mind nyugvó, mind áramló közegben.
Lamináris vagy más néven réteges az áramlás, ha benne a közeg molekulái
egymás mellett, keveredés nélkül haladnak. A stacionárius lamináris áramlás úgy is
jellemezhető, hogy az áramlás kicsiben, molekuláris szinten is időálló. Ezért az
áramvonalak egyben a molekulák pályagörbéi is. Azonban ha a folyadék turbulens
áramlásban van, akkor ennek a turbulencia-foka is befolyásolja az ellenállást.

DOI: 10.26649/musci.2018.006
Turbulens az olyan áramlás, amelyben nem alakul ki rétegződés, hanem a
szomszédos molekulák pályái a sebességük irányának és nagyságának ingadozásai
miatt egymásba fonódnak, az áramlás keveredik [7].

1. ábra
A lamináris és turbulens körüláramlás jellege

A Reynolds-szám dimenziómentes mennyiség, amely a tehetetlenségi erő és a

viszkózus súrlódó erő, vagyis a közeg belső súrlódása közötti viszonyszám:
x·ρk ·vo
Rex = ahol Rex = Reynolds szám (1)
µ

A szemcse méretétől és a közeg jellemzőitől függően egyrészt különféle

áramlás (lamináris, turbulens) alakulhat ki a szemcse körül, másrészt kis
szemcseméretek esetén a közeg már nem tekinthető kontinuumnak, ezért
tartományokat kell megkülönböztetni. Körülbelül 0,1 µm szemcseméret az a határ,
amelynél kisebb szemcsék esetén a szemcse mozgására hatással van egy
közegmolekulával való ütközés, míg efelett jellemzően már nincs. Ezért tekintjük a
0,1 µm szemcseméretet a kolloid diszperz- és a durva diszperz rendszer közötti
határnak [4][5].
Kis Reynolds számok esetében a Newtoni folyadékok viselkedése elsősorban a
viszkozitástól függ, a szemcse körüli áramlás stabil, lamináris. Nagy Reynolds-
számoknál a szemcse körül előbb átmeneti lamináris – turbulens, majd tisztán
turbulens szemcse körüli áramlás alakul ki, illetve egészen nagy Reynolds számok
esetén a lamináris alapréteg is megszűnik [3]. A légáramban történő szétválasztás elvi
alapja az alkotók eltérő süllyedési sebessége, ill. közegben való eltérő mozgása. A
légáramkészülékeket tervezhetjük a szemcsemozgás induló (relaxációs idő) és az
állandósuló (süllyedési végsebesség) szakaszára egyaránt. A kialakuló
szemcsemozgás függ a szemcsemérettől és az alaktól, ill. a levegő- és a szemcse
sűrűségétől. A szétválasztás áramkészülékekben történik, amelyben a közeg a
szemcsékkel szemben vagy szöget bezáróan mozog. Eszerint beszélünk ellenáramú,
valamint keresztáramú áramkészülékekről. A süllyedési végsebesség alapján a
szétválasztás az áramkészülékekben olyan módon valósul meg, hogyha a szemcséket
mozgásukkal szemben áramló közegbe helyezzük, akkor azok a szemcsék,
amelyeknek nyugvó közegben kisebb volt a süllyedési sebessége, mint a közegáram
sebessége, azokat a közeg magával ragadja; a közegáramnál nagyobb süllyedési
sebességű szemek pedig a közeggel szemben haladva kiülepednek.
Az azonos méretű szemcsék közegáramban történő szétválasztása a szemcsék
sűrűsége szerint történik, melynek alapja a szemcsék eltérő süllyedési végsebessége.
Kezdetben a nehézségi erő és a felhajtó erő, ill. a centrifugális és a felhajtó erő
eredőjeként fellépő mozgató erő hatására a szemcsék egyenes vonalú gyorsuló
mozgást végeznek. Miután a szemcse mozgásba lendül, az elmozdulás pillanatától
hat rá a közegellenállási erő, amely a szemcse és a közeg sebességkülönbségének a
négyzetével arányos. A közegellenállási erő nagyságának növekedése
eredményeként a mozgató erő és a közegellenállási erő kiegyenlítődik, a szemcse
eléri az adott viszonyok közötti végsebességét. A szemcsék vertikális és radiális
irányú süllyedési végsebessége a d szemcseméret, ρs szemcse- és ρk közegsűrűség
viszonyának, a CD közegellenállási tényezőnek, ezáltal a szemcsealaknak, valamint
az erőtér gyorsulásának egyaránt függvénye [1][2].
A KLME szeparátorra – az építés alatt álló hulladékfeldolgozó műben – a 70–
200 mm közé eső hulladékszemcsék fognak kerülni. Ekkora méretű szemcsék
jellemzően az un. II. Newton-turbulens szemcse körüláramlási tartományban fognak
nyugalomban lévő levegőben süllyedni. Ez azt jelenti, hogy kialakul a szemcse körül
lamináris alapréteg, azon kívül a szemcse elől kitérő levegő turbulensen áramlik [3].
A mozgó szemcsére hat a súlyerő (G), a felhajtó erő (FA), a közegellenálló erő (FD),
a kiszorított levegő tömegének a tehetetlenségi ereje (Fj) és a szemcse tömegének a
tehetetlenségi ereje (FT). A szemcse mozgásállapotának a megváltozása ezen erők
eredőjének a következménye. A differenciálegyenlet megoldása során az okoz
nehézséget, hogy adott nulla sebességről induló szemcse körül a sebesség
növekedésével más és más jellegű áramlás alakul ki, azaz a közegellenállási tényező
meghatározása változik. A szakirodalom a IV. Stokes és a II. Newton-turbulens
tartományokra ad elméleti megoldást [8][6]. A II. Newton-turbulens tartományon a
sebesség-idő függvény tangens hiperbolikus (th) függvény szerinti:

 t 
v t   v o  th  (2)
 tR 

A levezetett mozgásfüggvényben két paraméter található. A tangens

hiperbolikus függvény elméletileg csak végtelen idő múlva éri el az állandósult
sebességet, a süllyedési végsebességet (v0). A mérnöki gyakorlatban már a sebesség
99 %-nak az elérésekor stacioner szemcsemozgásról beszélünk. A „relaxation time”
(tR) paraméter fizikai jelentése, az az idő, amely alatt a süllyedő szemcse eléri a
süllyedési végsebesség 76 %-t, vagyis tR az instacioner szemcsemozgási szakaszt
jellemzi. A süllyedő nem gömb alakú szemcsék alakját (SF) az un. egyentérfogatú
gömb (x) kiszámított elméleti süllyedési végsebessége (v0x) alapján definiálják.

6V vo
x3 SF  (3a, 3b)
 v ox

2. ANYAG ÉS MÓDSZER

A vizsgálatok elvégzésére 35 db szabályos modelltestet készítettünk. Mivel

ezeknek a modelltesteknek a geometriai méretei tolómérővel mérhetők, ezért a
felszínüket és térfogatukat kiszámítottuk, tömegüket pedig egy négy tizedes jegy
pontosságú mérleggel mértük. A 35 szemcséről készült fényképek a 2. ábrán
láthatóak.
 gömbök forgáskúp „vékony” hengerek
(d = 33 mm)

téglalap alapú hasábok négyzet alapú hasábok „vastag” hengerek

(d = 63 mm)

négyzet alapú gúlák kockák

2. ábra
A vizsgált modelltestek

Az ejtési vizsgálatok célja a nyugalomban lévő levegőben leeső hulladék

szemcsék sebesség – idő függvényének a mérése volt. A szabadon eső testekről egy
kézi kamera segítségével videofelvételt készítettünk, amelyeket később képkockákra
bontva digitális képfeldolgozás segítségével a képkocka száma és a szemcse képen
elfoglalt helyzetéből (pixel koordináták) meghatároztuk elsőként azok út-idő
grafikonját. A videofelvételt egy Canon SX150 IS fényképezővel készítettük, a videót
a Video to Picture 5 ingyenes shareware verziójával bontottuk képkockákra,
amelyeket később a PhotoFiltre 6 nevű képszerkesztő programmal dolgoztuk fel. Az
ejtési vizsgálatok helyszínéül a Miskolci Egyetem A/4-es épületének auláját
használtuk, mert elegendően nagy belmagassággal rendelkezik, illetve a belső terében
csak minimális légmozgás tapasztalható. A kísérletek során a modelltesteket a 4.
emeletről egy jól definiált pontból 15,8 méter magasból ejtettük le. A kamera
objektívének torzítását és a perspektív hatást kalibráltuk egy 20 m-es mérőszalag
referenciaként való alkalmazásával, ill. a függőlegestől eltérő mozgást is elemeztük.
A mérések elvégzésekor azt is figyeltük, hogy a különbféle testek hogyan viselkedtek
a gyorsuló szakaszban, ha azokat más és más orientációban engedtük útnak. Az
indításkor törekedtünk arra, hogy minden alkalommal ugyanolyan módon engedjük
el a testeket úgy, hogy azok ne kapjanak kezdő forgatónyomatékot, így küszöbölve
ki a Magnus-effektust.

3. ábra
A felvételkészítés módszerének geometriai elrendezése és a kamera látképe

A testek leejtését követően statisztikai mérést végeztünk 5 különböző gömbbel

(40, 60, 80, 120, 180 mm átmérő), melyeket egyenként 7 alkalommal ejtettünk le. A
mérés célja, hogy a mintaátlag, a korrigált empirikus szórás és a hibamargó
meghatározása révén a mérési módszer megbízhatóságát ellenőrizzük.

3. Eredmények

3.1. Szemcsemozgási alapvizsgálatok eredményei

A mérések elvégzése után a videófelvételeket képkockákra bontottuk, majd a

képeken lévő szemcse geometriai középpontjának koordinátáit pixelkoordinátákkal
írtuk le. A koordináták segítségével meg tudtuk határozni, hogy adott időpillanatban
hol tartózkodik a szemcse, amiből kiszámíthattuk a pillanatnyi sebességét. A kapott
értékeket grafikonon ábrázoltuk, majd a 2. egyenlet szerinti függvényt illesztettünk
rájuk. A függvényillesztés segítségével meghatároztuk a süllyedési végsebességet és
a relaxációs időt. A kapott értékekből a 3b. egyenlet szerint meghatároztuk a testek
alaktényezőjét és az 1. egyenlet szerint ellenőriztük az áramlási tartományt. A
kiértékelése során kapott eredményeket az 1. táblázat mutatja be.
 4. ábra
A Téglatestek sebesség-idő diagramjai a és b orientáció esetén

1. táblázat
Néhány mintatest süllyedésére vonatkozó paraméter
Számított sülly.

Reynolds szám
Mért süllyedési
gömbi átmérő
megnevezése

végsebesség

végsebesség
Egyenértékű
Minta száma

Alaktényező
Orientáció
Minta

[mm]

[m/s]

[m/s]

[s]

R2
[-]

[-]

[-]
tR

101 Gömb30 30,0 6,10 6,09 0,76 0,9922 1,00 11 658

102 Gömb40 40,0 6,79 6,65 0,72 0,9742 0,98 16 960
103 Gömb50 50,0 7,29 7,33 0,76 0,8521 1,01 23 373
104 Gömb60 60,0 6,46 6,62 0,73 0,9622 1,02 25 310
106 Gömb80 80,0 7,09 6,53 0,73 0,8124 0,92 33 326
107 Gömb90 90,0 7,80 7,79 0,96 0,9968 1,00 44 712
108 Gömb100 100,0 7,90 7,36 0,83 0,9722 0,93 46 905
109 Gömb120 120,0 8,92 8,73 1,06 0,9967 0,98 66 809
110 Gömb140 140,0 7,91 7,93 1,04 0,9966 1,00 70 748
111 Gömb180 180,0 8,44 8,33 1,01 0,9932 0,99 95 642
112 Kúp1 a 65,9 9,96 6,49 0,78 0,9954 0,65 49 361
112 Kúp2 b 65,9 9,96 6,33 0,71 0,9795 0,64 48 109
113 Gúla1 110,1 24,95 13,72 1,63 0,9983 0,55 144 312
114 Gúla2 71,8 24,56 13,10 1,47 0,9983 0,53 90 009
115 Gúla3 40,4 18,22 10,13 1,25 0,9924 0,56 39 568
116 Kocka1 136,7 23,31 16,56 1,92 0,9965 0,71 116 156
117 Kocka2 88,7 23,19 16,34 1,88 0,9951 0,70 74 349
118 Kocka3 50,3 16,82 11,08 1,26 0,9887 0,66 28 795
119 Hasáb1 79,1 25,28 13,24 1,51 0,9983 0,52 34 192
120 Hasáb2 70,2 23,88 13,91 1,60 0,9980 0,58 36 046
121 Hasáb3 60,0 16,89 10,61 1,17 0,9790 0,63 27 369
122 Téglatest1 a 99,4 25,18 18,31 2,09 0,9972 0,73 93 385
123 Téglatest2 a 106,2 25,87 21,05 1,73 0,9982 0,81 93 953
 124 Téglatest3 a 62,7 26,89 14,43 1,55 0,9954 0,54 37 118
125 Téglatest4 a 84,6 24,31 14,98 1,61 0,9962 0,62 67 959
126 Téglatest5 a 49,7 18,48 10,09 1,18 0,9902 0,55 25 828
122 Téglatest1 b 99,4 25,18 22,92 2,89 0,9951 0,91 116 930
123 Téglatest2 b 106,2 25,87 16,90 1,93 0,9919 0,65 75 414
124 Téglatest3 b 62,7 26,89 13,81 1,40 0,9939 0,51 35 522
125 Téglatest4 b 84,6 24,31 13,73 1,55 0,9971 0,56 62 296
126 Téglatest5 b 49,7 18,48 11,14 1,08 0,9899 0,60 28 517
127 Vékonyhenger1 a 75,7 28,41 13,93 1,49 0,9848 0,49 29 301
128 Vékonyhenger2 a 60,0 25,78 15,95 1,74 0,9870 0,62 33 549
129 Vékonyhenger3 a 47,6 23,89 22,11 2,77 0,9885 0,93 46 526
130 Vékonyhenger4 a 37,9 22,69 16,75 1,86 0,9916 0,74 35 241
131 Vékonyhenger5 a 30,4 23,19 16,57 1,71 0,9858 0,71 34 870
127 Vékonyhenger1 b 75,7 28,41 19,08 2,07 0,9736 0,67 40 153
128 Vékonyhenger2 b 60,0 25,78 15,48 1,48 0,9869 0,60 32 576
129 Vékonyhenger3 b 47,6 23,89 15,91 1,72 0,9924 0,67 33 480
130 Vékonyhenger4 b 37,9 22,69 16,29 1,84 0,9917 0,72 34 269
131 Vékonyhenger5 b 30,4 23,19 12,64 1,31 0,9840 0,54 26 587
132 Vastaghenger1 a 114,5 26,03 16,84 1,98 0,9959 0,65 67 650
133 Vastaghenger2 a 90,9 24,04 17,63 1,97 0,9947 0,73 70 829
134 Vastaghenger3 a 72,3 23,15 16,24 1,78 0,9923 0,70 65 244
135 Vastaghenger4 a 57,6 23,42 16,31 1,86 0,9957 0,70 65 502
132 Vastaghenger1 b 114,5 26,03 15,88 1,64 0,9885 0,61 63 777
133 Vastaghenger2 b 90,9 24,04 20,33 2,16 0,9951 0,85 81 660
134 Vastaghenger3 b 72,3 23,15 15,97 1,73 0,9937 0,69 64 138
135 Vastaghenger4 b 57,6 23,42 12,28 1,34 0,9900 0,52 49 323

3.2. Statisztikai mérés eredményei

A mért paraméterek várható értékét a mintaátlag, a szórását pedig a korrigált

empirikus szórás segítségével becsültük.

∑n
i=1 voi ∑n ̅o )2
i=1(voi −v
v̅o = Sn∗ = √ (4a, 4b)
n n−1

95%-os megbízhatósági szint mellett megbízhatósági intervallumot becsültünk

a Student-eloszlás segítségével a várható értékre. Az úgynevezett hibamargót az 5.
képlet segítségével számítottuk. A tényleges érték az átlag ±HM intervallumába esik
95%-os megbízhatósággal.

S∗n
HM = t ε ∙ (5)
2 √n
 3. ábra
A 40 és 180 mm átmérőjű modellgömbök mért idő – sebesség diagramjai.

2. táblázat
A statisztikai mérések során kapott eredmények

A 40, 60, 80, 120, 180 mm átmérőjű gömbök süllyedési végsebességeinek és relaxációs ideinek átlaga,
korrigált empirikus szórása és hibamargója

Minta m m m
vo [ ]
̅̅̅ Sn ∗ [ ] HMv[ ] HMv [%] t̅R [s] Sn ∗ [s] HMt [s] HMt [%]
megnevezése s s s

Gömb40 6,680 0,136 0,100 1,49 0,740 0,058 0,043 5,81

Gömb60 6,461 0,163 0,119 1,84 0,717 0,051 0,038 5,29

Gömb80 6,910 0,080 0,080 1,15 0,784 0,047 0,035 4,46

Gömb120 8,597 0,236 0,174 2,02 0,990 0,061 0,045 4,54

Gömb180 8,219 0,262 0,192 2,33 1,019 0,064 0,047 4,61

4. KONKLÚZIÓ

Megállapítható, hogy az összes vizsgált mintatest süllyedése a Newton-

turbulens szemcse körüláramlási tartományba esett, ahol a szemcsealak
kulcsfontosságú. A légáramkészülékek tervezését azzal lehetne a legjobban
elősegíteni, ha sikerülne olyan képletet megalkotni, amely a könnyen mérhető fizikai
paraméterek ismeretében határozza meg a kezdeti gyorsulást és a süllyedési
végsebességet.
 Nevezetes szemcsealak Mért alaktényező
gömb 1
kúp 0,64
gúla 0,54
kocka 0,7
hasáb 0,52 – 0,63
téglatest 0,51 – 0,81
henger 0,49 – 0,93

Statisztikai mérésekkel igazoltuk, hogy a mérési módszer 95%-os

megbízhatósági szint mellett 2%-os hibahatárral alkalmazható. A mérések során azt
tapasztaltuk, hogy egyes szemcsék a legnagyobb kiterjedésükre merőleges irányba
fordultak be. Ebből arra lehet következtetni, hogy ha egy hulladékszemcsének kellő
úthossz áll a rendelkezésére, hogy megközelítse nyugalmi helyzetét, úgy az a
legnagyobb vetületi felülete szerint fog orientálódni. Téglatest esetén a legnagyobb
vetületi felület a következő, ha a, b és c az oldalhosszakat jelöli növekvő sorrendben.

Avmax = √a2 + c 2 ∙ b (6)

5. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

A cikkben ismertetett kutató munka az EFOP-3.6.1-16-2016-00011 jelű

„Fiatalodó és Megújuló Egyetem – Innovatív Tudásváros – a Miskolci Egyetem
intelligens szakosodást szolgáló intézményi fejlesztése” projekt részeként – a
Széchenyi 2020 keretében – az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális
Alap társfinanszírozásával valamint a „Fenntartható Nyersanyag-gazdálkodási
Tematikus Hálózat – RING 2017” című, EFOP-3.6.2-16-2017-00010 jelű projekt
részeként a Szechenyi2020 program keretében az Európai Unió támogatásával, az
Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

6. IRODALOMJEGYZÉK

[1] Faitli J. (2000): Pressure loss calculation model for well-graded solid-liquid
pipe flows on the basis of systematic pilot plant investigations. In: Shammazov
Airat M , Besenyei L (szerk.), Intellectual Services for Oil and Gas Industry
Proceedings: Analysis, Solution and Perspectives. Vol. 1. 330 p.
Miskolc: University of Miskolc, pp. 212-221.
[2] Faitli J. (2011-2012): Szemcsés anyagok - csővezetékben - folyadékárammal
való szállításának méretezése.: 1 rész: Kísérleti berendezések és modell.
ÉPÍTŐANYAG 63. évfolyam: (1. szám.) pp. 10-15. (2011), 2. rész: A
nyomásveszteség számítása. ÉPÍTŐANYAG 64. évfolyam: (1 - 2. szám) pp.
2-7. (2012)
[3] Faitli J. (2015): Szemcsemozgás mérése és számítása nem-newtoni egy- és
többfázisú közegekben. Bányászati és Kohászati Lapok – Bányászat
2015/3.: p. 2-9.
[4] Faitli J. (2017a): Kontinuitási elmélet diszperz anyagrendszerek különféle
berendezésekben való eltérő viselkedésének a jellemzésére. MŰSZAKI
FÖLDTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK 86:(1) pp. 11-22.
[5] Faitli J. (2017b): Continuity theory and settling model for spheres falling in
non-Newtonian one- and two-phase media. INTERNATIONAL JOURNAL
OF MINERAL PROCESSING 169:(1) pp. 16-26.
[6] Mann, H. et al. (2015): Analytical description of the unsteady settling of
spherical particles in Stokes and Newton regimes. Granular Matter, Volume
17, Issue 5, 2015, p. 629-644.
[7] Pokorádi L. (2002): Áramlástan. Elektronikus jegyzet, Debrecen, pp. 45-48
[8] Tarján, I. (1997): A mechanikai eljárástechnika alapjai: Részecskék és
folyadék relatív mozgása. Miskolci Egyetemi Kiadó.