ANYAGVIZSGÁLAT

1.Vázolja fel a szakítóvizsgálat elvét!

Az anyagok egytengelyű húzó igénybevétellel szembeni ellenállását jellemezzük,
meghatározzuk az anyag rugalmasságát, szilárdságát. A szabványos vizsgálatkor a
szakítógépbe befogott szabványos próbatestet állandó sebességgel szakadásig
terheljük, miközben mérjük a próbatest által felvett erőt az alakváltozás
függvényében.
2.Milyen anyagjellemzők meghatározására kerül sor a szabványos
szakítóvizsgálat során?
Folyáshatár (felső, alsó), szakítószilárdság, szakadási nyúlás, kontrakció
3.Fémes szerkezeti anyagnál, amennyiben ez lehetséges hogyan határozza
meg szakítóvizsgálattal a rugalmassági modulust?
1. felveszem az erő-megnyúlás diagramot. 2. ebből származtatom a feszültség-
nyúlás
diagramot. 3. fesz=rug.mod * nyúlás -=> rug. modot kiszámítom
4. Értelmezze a Poisson tényezőt? Hogyan határozza meg méréssel adott
anyagra?
Jele: µ(mű). Kereszt és hosszirányú alakváltozás aránya.
Keménység, kopásállóság méréssel megvizsgálható.

5.Milyen tényezők befolyásolják a szakítóvizsgálat eredményét?

A próbatest keresztmetszetének mérete
A keresztmetszet alakja
A szakítás sebessége
A próbatest hőmérséklete
6. Rajzoljon fel egy szabványos, hosszú szabványos, lapos valamint egy lemez
grafitos vizsgálatához használt szabványos próbatestet!

7. Rajzolja fel vázlatosan a próbatestek szakítás utáni állapotát!

8. Rajzolja fel egy lágyacél, továbbá egy 0,45% karbon tartalmú acél
egyensúlyit megközelítő normalizált, valamint martenzites állapotban (edzett)
méréssel felvett szakítódiagramját!

9. Hogyan kapjuk a felvett szakítódiagramból a σ-ε (feszültség-nyúlás)

diagramot!
Fesz= F/So nyúlás= (l-lo)/l
12. Milyen anyagjellemzőkkel adhatja meg a szívósságot!
Szabványos bemetszett próbatestet ütőművel eltörünk és az ütésre fordított munka
mennyiségével jellemezzük az anyag szívósságát.

13.Mi a folyásgörbe?
Fémes anyagoknál az erő-megnyúlás és az alakv-fesz. közötti összefüggést
ábrázoló görbe.
15. Jellemezze a nyomóvizsgálatot, ismertesse a vizsgálattal meghatározható
anyagjellemzőket, valamint adja meg milyen anyagoknál alkalmazzuk
elsősorban
az anyagjellemzők meghatározására!
Cél a szabványos nyomó anyagjellemzők meghatározása: nyomó folyáshatár,
egyezményes folyáshatár, nyomószilárdság
A vizsgálathoz ált. kör keresztmetszetű próbatestet középpontosan ható erővel
nyomjuk. A mérés során a magasság csökkenését, a zömülést függvényében mérem
az alakító erőt. Alkalmazás: lemezgrafitos és gömbgrafitos öntöttvasak.
16.Ismertesse a csavaró-vizsgálatot! Definiálja a vizsgálattal meghatározható
anyagjellemzőket!
A vizsgálat során a kör vagy körgyűrű keresztmetszetű próbatestet az egyik végén
mereven befogják, a msáik végét csavaró nyomatékkal terhelik. Mérésnél ezt a
nyomatékot rögzítik a szögelfordulás függvényében. Rcs= Mcs/K K=do^3*3,14 / 16
17. Milyen anyagjellemzők meghatározására kerül sor a hajlító-vizsgálattal? A
szabványos hajlító-vizsgálat milyen fajtáit ismeri, jellemezze őket!
Hajlító folyáshatár, egyezményes folyáshatár, hajlító szilárdság.
Próbatest lehet kör vagy négyszög keresztmetszte
Alátámasztás lehet 3 vagy 4 pontos is.
Alkalmazás: keményfémek, öntöttvasak
Erre nem találtam normális választ!!!
18. Mi a keményedési kitevő, hogyan történik a meghatározása
szakítóvizsgálattal?
Milyan anyagok esetében szavatolt anyagjellemző és miről ad információt?
Kifejezi az egytengelyű húzó – feszültségi állapotban elérhető megnyúlás értékét
19. Ismertesse a Charpy-féle ütővizsgálatot!
Az anyag dinamikus igénybevétellel szembeni ellenállásának meghatározásához.
Lsd. 12.
20. Mit jellemez az átmeneti hőmérséklet és milyen anyagminőségek esetében
szavatolt anyagjellemző?
21. Hogyan történik az átmeneti hőmérséklet meghatározása?
20 – 21 együtt: Az acélok törési tulajdonságai és az ütőmunka értéke is jelentősen
függ a hőmérséklettől. A hőmérséklet függvényében felvett ütőmunka görbék (KV)
lehetővé teszik a szívós és rideg állapot közötti átmenet hőmérséklet kijelölését. Ez
megállapodás szerint 28kJ ütőmunkánál van. Az átmeneti hőmérséklet az anyagok
összehasonlítása, ridegtörési érzékenységük rangsorolására szolgál.
24. Hogyan befolyásolja a CHARPY-féle ütővizsgálatnál a bemetszés alakja a
mérés eredményét!
Nagyban, hisz megszabja a próbatest fesz. állapotát. KU>KV. Minél élesebb a
bemetszés, annál kisebb az alakváltozási térfogat.
25. Öntöttvas rugalmassági modulusát kell meghatározni. Milyen vizsgálattal
tenné ezt? Ismertesse a vizsgálat elvét!
Szakítóvizsgálat, menete röviden:
A vizsgálatra előkészített próbatestek jellemző méreteit tolómérővel lemérjük.
Bejelöljük a próbatesten a jeltávolságot. A jeltávozott próbatestet a szakítógépbe
fogjuk, elhelyezzük rajta a finom nyúlásmérőt, és állandó sebességgel elszakítjuk. A
vizsgálat során szakítódiagramot veszünk fel, melyet kiértékelünk.
26. Definiálja a keménység fogalmát!
A fémek azon ellenállása, amelyet egy nála keményebb fém behatolásával szemben
kifejt.
27. Jellemezze a BRINEELL, VICKERS, ROCKWELL keménységmérő
eljárásokat(szúrószerszám, terhelő erő, a keménység meghatározása!)
Mely anyagok esetében a BRINELL az egyetlen eljárás, amely használható
mérési eredményeket ad! Indokolja választását!
Elsősorban öntöttvasak, könnyű és színesfémek, kisebb keménységű, lágyított
normalizált acélok.
Ok: 450 HB felett mérésre nem alkalmas, mert a golyó deformálódik, meghamisítja
az eredményt.
Ismertesse a ROCKWELL C mérési eljárás elvét!
Szúrószerszám 120°-os gyémánt kúp. A terhelést 2 fokozatban adjuk. Előterhelés 10
kp, hogy a szerszám megbízhatóan érintkezzen a darabbal. A főterhelés 140 kp
megszűnése után az eredmény leolvasható.
Edzett acélok keményégmérése.

Mit adnak meg a biztonsági diagramok?

Különböző igénybevételi módokra azon belül lehetséges feszültségképtípusokra
megadják a kifáradási határt.