Tudomány - Műszaki fejlesztés

Vilmos körték viszkoelaszikus paramétereinek

és energiamutatóinak terhelésfüggése
ismétlődő mechanikai igénybevétel hatására
Farkas Csaba 1 – Fenyvesi László 2 – Petróczki Károly 1
SZIE, Gépészmérnöki Kar, Gödöllő, 1 Méréstechnika Tanszék, 2 Kihelyezett Mezőgazdasági Gépek Tanszék
Az élelmiszerláncban alkalmazott automatizált és halmazos feldolgozási műveletek a lása: ebben az esetben már szemmel is látha­
kertészeti és mezőgazdasági termények sérülési kockázatát is magukban hordozzák, a tó a szövet roncsolódása, ekkor a termény nagy
betakarítás után kialakuló károsodások jelentős része pedig a szállítási folyamatok közben valószínűséggel teljesen tönkremegy [11][12].
keletkezik. A rezgésanalízis módszerével dolgozó kutatások a legnagyobb veszteséget A biológiai folyáshatár és a töréspont a ter­
okozó frekvenciákat és a szállítás közben alkalmazható optimális tárolási körülmények mény anyagától és minőségétől függően az
egy részét már feltárták, az egyes fajtákra vonatkozó sérülési határértékeket azonban nem alakváltozási görbén közelebb vagy távolabb
csak a halmazos vizsgálatok, hanem a terményegyedek szintjén is érdemes tanulmányoz- is kerülhet egymástól [14], a két esemény kö­
ni, a roncsolásos úton végezhető laboratóriumi tesztekkel ugyanis az anyagra jellemző zötti kapcsolatot ezen kívül a terhelés lefutása
sérülési mechanizmus és ellenállóképesség ismerhető meg. A szállítási szimulációk során is befolyásolja.
kapott tapasztalatokra támaszkodva az egyes termények energiamutatóinak és modell- A termények bizonyos mechanikai tulaj­
paramétereinek változása a terhelési körülmények függvényében meghatározható, előse- donságait (például a szilárdsági tényezőt) ron­
gítve a sérülési karakterisztika feltérképezését. A biológiai anyagtulajdonságok és a külső csolásmentes módszerekkel is meg lehet ha­
hatások számossága miatt a tesztek során olyan módszerekre van szükség, ahol az alkal- tározni [8], a tönkremeneteli folyamat tanulmá­
mazott modellek és a vizsgálati körülmények könnyedén kiegészíthetők vagy módosítha- nyozása azonban csak a vizsgált termény ma­
tók, ezért a munkánkban alkalmazott matematikai rendszer tetszőleges mérési eredmé- radandó károsításával valósítható meg, hiszen
nyekkel identifikálható, a leíró egyenlet pedig bővíthető. A terhelés nagyságával összefüg- a biológia folyáshoz (vagy a szövetszerkezet
gésben álló eredményeket a hazánkban is elterjedt és nagy piaci jelentőséggel bíró Vilmos jelentős töréséhez) megfelelő nagyságú terhe­
körte esetén elemeztük. lőerőnek kell kitenni a gyümölcsöt. Az ilyen
A mezőgazdasági gyakorlatban a termé­ Ha a sejtrendszerben egy visszafordítha­ vizsgálatok közben a terhelés-alakváltozás gör­
nyek és a talaj mechanikai tulajdonságait, így tatlan mechanikai károsodás történik, az a bék kiértékelése zajlik, amiket a kúszási és re­
a különféle gyümölcsök anyagi viselkedését is termény romlásához vezethet. A biológia fo­ laxációs tesztek során regisztrálnak egy uni­
viszkoelasztikus modellek segítségével jellem­ lyáshatár azt a terhelési határértéket jelenti, verzális vagy egyedi fejlesztésű terhelőberen­
zik, melyek rugalmas és viszkózus komponen­ amely alatt ez a mikroszkopikus belső törés dezés segítségével [10][14][20].
sekből épülnek fel. Egy mechanikai kölcsön­ még nem következik be. Bár a biológiai anyag A kölcsönhatás különböző körülményei
hatás során a deformációt ilyenkor nem csu­ képes a regenerációra – így a terhelés meg­ laboratóriumi viszonyok között is reprodukál­
pán az igénybevétel nagysága, de a terhelés szüntetésekor a teljes tönkremenetel elkerü­ hatók: a nyomócsapos terhelőrendszerek mel­
sebessége is jelentősen befolyásolja, a kúszás lése, és a sérülés tovább terjedésének megszű­ lett az ingás berendezések is elterjedtek, amik
és a relaxáció jelensége pedig kitüntetett sze­ nése sem zárható ki – mindenesetre a feldol­ segítségével a gyümölcsök egymással vagy
rephez jut: a kúszás során az állandó terhelés gozási folyamatoknál fellépő erők maximumát merev gépelemekkel történő ütköztetése válik
növekvő deformációt eredményez, míg a rela­ érdemes a biológiai folyáshatár alatt tartani. lehetővé [5][19], de a dinamikus mechanikai
xáció esetén az állandó deformáció feszültség­ A végleges károsodás megállapításának hatások megfigyelése ezeken kívül ejtési vizs­
csökkenéssel jár [16]. egy másik módja a külső töréspont regisztrá­ gálatok útján is megvalósítható [18]. Az ilyen

1. ábra A deformáció időfüggvénye (a) és erő-deformáció diagram (b) a Vilmos körték ciklikus terhelése során

2 Mezőgazdasági Technika, 2019. október


2. ábra Matematikai modell identifikációja, a mért és számított eredmények összehasonlítása
mérésekkel a végeselemes-módszeren alapu­
ló modellek is identifikálhatók [1].
Korábbi munkáinkban a viszkoelasztikus
paraméterek és bizonyos disszipált energia­
mutatók frekvenciafüggését már vizsgáltuk [3]
[4], viszont a termények felszínén korlátolt
mennyiségben kivitelezhető mérési beállítás
miatt ezekben az esetekben a terhelés nagy­
ságainak figyelembevételére már nem adó­
dott lehetőség, így ezt egy külön méréssoroza­
ton elvégezve, jelenlegi munkánkban ismer­
tetjük.
Anyag és módszer
A NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet
által rendelkezésünkre bocsátott DyMaTest
anyagvizsgáló berendezés a mérőcsap elmoz­
dulását – és ezzel együtt a vizsgált termény alak­
változását egy lézeres mérőérzékelővel – regiszt­
rálja, az erőt pedig egy speciálisan a műszer­
hez fejlesztett mérőcella rögzíti [13]. A mérések
után mindkét adatsor rendelkezésre áll, ezek
alapján pedig a deformáció időfüggvénye, va­
lamint a terhelés-deformáció diagram is meg­
jeleníthetővé válik (1. ábra).
Az alkalmazott szinuszos terhelés közép­
értéke és amplitúdója állandó, a létrejövő
deformáció pedig folyamatosan növekszik (1/a
ábra). Az erő-deformáció diagramon egy is­
métlődő hiszterézis görbe figyelhető meg (2/b
ábra), ahol a dinamikus kúszás jelenségére a
maradó alakváltozás növekedése utal.
Az adatok rögzítése a mechanikai törés­
pont bekövetkezéséig történt, ahol a mérő­
csap a termények héját átszakítva kívülről is
észlelhető roncsolást okoz. A töréspontig eltelt
időtartamot tönkremeneteli időnek nevezzük,
melyet a TTF (time to failure) rövidítés jelöl [7].
A nyomóerő értékeinek beállításakor egy olyan
tartomány kiválasztása volt a cél, ahol az is­
mertetett kúszási jelenség jól megfigyelhető,
tehát a sikeres kiértékelésekhez a legnagyobb
terhelések esetén is megfelelő ciklusszám áll
ren­delkezésre. Ez a vizsgált körték esetén a 7,
7,5, 8, 8,5, 9 és 9,5 N terhelőerőket jelentette.
A beállításoknál 4 ismétlést végeztünk, a frek­
Mezőgazdasági Technika, 2019. október
vencia pedig minden esetben 5 Hz volt, amely
a szállítással foglalkozó kutatások alapján a
legnagyobb károsodott terményhányadot
okozó értékek közé tartozik [6][9][17].
A körték a mérések során egy homokágy­
ban lettek elhelyezve, az anyagi viselkedést a
héj és a gyümölcshús együttes alakváltozási
reakciója határozza meg, tehát a terményeket
a különböző összetételű részeivel egy egység­
ként modelleztük. Az anyagi tulajdonságok
leírásához a háromelemes Poynting-Thomson
modellt használtuk:
ahol:
E1 és E2 a mechanikai modell rugalmas kom­
ponensei [N mm-1],
η pedig a viszkózus elem [Ns mm-2].
Az egyenlet alapján felállított Simulink
modellt a rögzített erő- és deformációada­tok­
kal identifikáltuk (2. ábra), majd egy minimum­
keresési eljárás segítségével meghatároztuk
azokat az együtthatókat, melyekkel a számí­
tott adatsor a lehető legjobban illeszkedik a
tesztek során kapott kúszási görbére [4].
Az egyes ciklusok disszipált energiája a
terhelési és tehermentesítési görbék közötti
terület meghatározásával számítható: az ered­
ményeket az 1. ábrán látható paraméteres gör­
be numerikus integrálásával kaptuk, ami a ter­
helés és a deformáció időfüggvényét egyaránt
tartalmazza. Az így kapott adatok kiértékelése
során kétfajta energiamutatót határoztunk
meg. Ezek közül az egyik az ún. disszipált­ener­
gia-arány (EDR), ami az alábbi összefüggéssel
írható fel:
ahol:
a vizsgált ciklusig összegzett disszi­
pált energia mennyisége [N mm],
EDN pedig az adott ciklus disszipált energiája
[N mm].
Tudomány - Műszaki fejlesztés
A módszert jellemzően a különböző útbur­
ko­lati aszfaltrétegek reológia elemzésekor hasz­
nálják, a hányados ciklusonkénti ábrázolása
ugyanis több olyan információt hordoz, ami a
repedésterjedés kialakulására utal [2]. Koráb­
bi munkánkban a görbén látható maximális
értékekkel (3. ábra) a Golden Delicous almák
és Packham körték belső sejtkárosodási folya­
matát már mi is jellemeztük [3], ahol a sérülé­
si mutatók frekvenciafüggését vizsgáltuk.
A másik eseteben az előző összefüggés
számlálójában található energiahal­
mozódást ábrázoljuk a ciklusszám függvényé­
ben, ami minden esetben egy lineárisan nö­
vekvő folyamatot eredményez. A viszkoelasz­
tikus paramétereket, a disszipált energia ma­
ximális értékeit, valamint a halmozódó ener­
gia felfutási meredekségét jelenlegi munkánk­
ban a terhelés függvényében elemezzük.
Eredmények
A 4. ábra a Poynting-Thomson test rugal­
mas és viszkózus együtthatóinak változását
mutatja be a különböző terhelések esetén.
Korábbi kísérletünkben a Golden Delicious al­
mák és Packham körték esetén a 11,6 Hz alatti
tartományban a rugalmas tagok közül csak a
körtéknél volt megfigyelhető szignifikáns kap­
csolat a frekvenciával, és csak az E1 paramé­
ternél. A jelenlegi eredményeink szerint a ter­
helés szintén az E1 komponensre gyakorolja a
nagyobb hatást a rugalmas együtthatók kö­zül.
A termények frekvencia és terhelésfüggése a
viszkózus tagok esetén egyaránt csökkenő ten­
denciát mutat, a terheléssel ellentétben vi­
szont a frekvenciafüggvény lineáris közelítésé­
re az előző kísérletünk során nem volt mód [4].
Míg a korábbi méréseknél az E1 kompo­
nens a frekvencia függvényében növekedett,
addig jelen esetben a nagyobb terhelések a
ru­galmas viselkedés csökkenését eredménye­
zik. A termény ellenállóképességét a rugalmas­
ság nagymértékben meghatározza: nagyobb
terheléseknél a károsodás kevesebb időt vesz
igénybe (5/b ábra), a rugalmas komponens ér­
téke pedig – közeledve a visszafordíthatatlan
3
 Tudomány - Műszaki fejlesztés
károsodásig – ezzel együtt lesz kisebb. Bizo­
nyos frekvenciákon pont a tapasztalt rugal­
masságnövekedés biztosíthat nagyobb ellenál­
lóképességet, de csak addig, amíg a terhelés
értéke meg nem növekszik.
Az 5/a ábrán energiaveszteségekből szá­
mított hányadosok maximális értékei láthatók,
az 5/b ábra pedig a töréspontig és a belső ká­
rosodásig eltelt időtartamokat mutatja. A bel­
ső sérülés szélsőértékeit a csúcsértékekhez
tartozó cikluson belül a terhelési szakasz elején
és végén állapítottuk meg, mivel a törés való­
színűleg a nyomóerő kifejtése közben alakul ki.
A viszkózus komponensekhez hasonlóan
a terhelés tönkremeneteli jellemzőkre gyako­
rolt hatása is egyszerűbben írható le, mint a
vizsgált paraméterek frekvenciafüggése: az
energiahányadosok maximális értékei, vala­
mint a külső és belső töréspontot jellemző idő­
tartamok egyaránt lineáris csökkenési tenden­
ciát mutatnak.
A belső károsodás szélsőértékei által kije­
lölt tartomány állandó, hiszen a frekvencia
minden terhelési beállításnál egyforma volt, a
külső és belső töréspont közötti időbeli távol­
ság azonban a nyomóerő és az aktuális anyag­
tulajdonságok függvényében változik: a legna­
gyobb terhelésnél például a tönkremenetel
már olyan gyorsan következik be, hogy a két
4. ábra Viszkoelasztikus modellegyütthatók a terhelés függvényében
4 Mezőgazdasági Technika, 2019. október
3. ábra
Kifáradásra utaló
belső töréspont a
disszipált energiákból
képzett hányados
alapján egy Vilmos
körte esetén
pont gyakorlatilag meg­
egyezik.
A 6. ábra az energi­
aveszteségek halmozó­
dását, és ezzel együtt a
termények ellenál­ló­ké­­
pességét szemlélteti a
különböző nagyságú
mechanikai behatásokkal szemben: a 6/a áb­
rán egy adott termény tipikus görbéi láthatók,
melyeket a 6 különböző erőbeállítás eredmé­
nyez, a 6/b ábra pedig az egyenesek meredek­
ségének átlagos értékeit mutatja. A lineáris
szakaszok végpontjai a teljes terhelési folya­
mat során összegzett disszipált energiát jelen­
tik: a 8 és 9,5 N, valamint a 8,5 és 9 N beállítás­
nál ezek az energiaveszteségek szinte meg­
egyeznek, a különböző mechanikai behatá­
sokra adott deformációs válasz az eltérő cik­
lusszámban és a folyamat különböző felfutási
meredekségeiben nyilvánul meg.
Összefoglalás
A mezőgazdasági és kertészeti termények
olyan összetett sérülési mechanizmussal jel­
lemezhetők, melyben a viszkoelasztikus anyag­
tulajdonságok, a terhelési folyamat során ke­
letkező hiszterézis-folyamat különböző para­
méterei és energiamutatói, valamint a terhelés
körülményei egyszerre töltenek be fontos
szerepet. Munkánkban olyan módszerek be­
mutatására összpontosítottunk, melyek a
komplex rendszer leírásához a legegyszerűbb
mérési és számítási eljárások segítségével biz­
tosítják a szükséges adatokat.
Az ipari feldolgozás fejlesztésére és a vesz­
teségek csökkentésére való törekvés megkö­
veteli az eszközök univerzális működését, ahol
a bemeneti paraméterek folyamatos változá­
sát, és a különböző módon leírható anyagtu­
lajdonságokat is kezelni kell. A szállítás során
alkalmazott csomagolóanyagok és tárolók a
gyümölcsök rezgésanalízisén alapulva folya­
matos fejlesztés alatt állnak, de a terményhal­
mazok sérülési hányadának monitorozása
mellett az egyes terményeken végzett, több
bemeneti paramétert elemző sérülési model­
lek is fontos eredményekkel szolgálhatnak a
megfelelő szállítási környezet kialakításában.
Summary
The failure mechanism of fruit materials
can be described through the investigation of
the viscoelastic properties, the hysteresis char-
acteristics and the circumstances of the me-
chanical load. These parameters are all influ-
encing the damage resistance and failure sus-
ceptibility. Our work presented the simplest
approaches of measurement and calculation
to describe the complex behaviour of the failure
phenomenon.
For the improvement of the industrial food
processing and the loss minimalization, the
changing input parameters and different qual-
ities of fruit materials must be handled. Based
on the different studies of vibration analysis, the
areas of packaging techniques and fruit bin
design are continuously evolving. Besides these
fruit pile examinations, the characterisation of
material parameters and dissipated energy
indicators can be an important method to im-
prove the conditions of the transportation pro-
cess.
Lektorálta: Dr. Tóth László prof. emeritus
Köszönetnyilvánítás
A szerzők köszönetüket fejezik a NAIK Me­
zőgazdasági Gépesítési Intézet felé, amiért a
DyMaTest anyagvizsgáló berendezést a kuta­
táshoz biztosították.

5. ábra Disszipált energiák maximális értékei (a) valamint a belső töréspont szélsőértékei (TTFBmin, TTFBmax) és a külső roncsolódásig eltelt
idő (TTFK) Vilmos körték esetén (b)
Irodalomjegyzék
[1] Ahmadi, E., Barikloo, H., Kashfi, M. (2016): Vis­
coelastic finite element analysis of the dy­na­mic
behavior of apple under impact lo­ading with re­
gard to its different layers. Com­puters and Elect­
ronics in Agriculture, 121, pp. 1-11.
[2] Delgadillo, R., Bahia, H. (2005): Rational fatigue
limits for asphalt binders derived from pavement
analysis., Asphalt paving thech­nology: Journal of
the association of asphalt paving technologics,
Vol 74, pp. 1-42.
[3] Farkas, C., Fenyvesi, L. and Petróczki, K. (2019):
Almástermésű gyümölcsökben kialakuló ener­
giatranszport-elemzés ismétlődő terheléssel
végzett roncsolásos vizsgálat útján. Mezőgazda­
sági Technika, 2019/07, p. 2-5.
[4] Farkas, C., Fenyvesi, L., Petróczki, K. (2019): Iden­
­tification and Frequency Dependence of Visco­e­
lastic Parameters during Dynamic Creep Tests on
Se­lected Pome Fruits. AgriEngineering, 1(3), pp.
324-331.
[5] Ferreira, M., Sargent, S., Brecht, J., Chandler, C.
(2008): Strawberry fruit resistance to si­mu­la­ted
hand­ling. Scientia Agricola, 65(5), pp. 490-495.
[6] Fischer D., Craig, W. L., Watada, A. E., Douglas,
W., Ashby, B. H. (1992): Simulated In-Transit Vib­
ration Damage to Packaged Fresh Market Grapes
6. ábra Vilmos körték energiahalmozódási görbéi (a), a görbék átlagos meredeksége a terhelések függvényében (b)
Mezőgazdasági Technika, 2019. október
and Strawberries. Applied Engineering in Agri­cul­
ture, 8(3), pp. 363-366.
[7] Gnedenko, B., Pavlov, I., Ushakov, I., Chak­ra­
varty, S. (1999): Statistical Reliability Engi­neering.
New York: JohnWiley & Sons Inc
[8] Goliáš, J., Bejˇcek, L., Grätz, P., Klusáçek, S.
(2011): Mechanical resonance method for eva­
luation of peach fruit firmness. Horticul­tural Sci­
ence, 30, pp. 1–6.
[9] Hinsch, R. T., Slaughter, D. C., Craig, W. L., Thomp­
son, J. F., (1993): Vibration of Fresh Fruits and Vege­
tab­les During Refrigerated Truck Trans­port. Tran­
sactions of the ASAE, 36(4), pp. 1039-1042.
[10] Miraei Ashtiani, S., Sadrnia, H., Moham­ma­di­
nezhad, H., Aghkhani, M., Khojastehpour, M. and
Abbaspour-Fard, M. (2019): FEM-based si­mu­lation
of the mechanical behavior of grapefruit under com­
pressive loading. Scien. Horticul­t., 245, p. 39-46.
[11] Mohsenin, N. (1986): Physical properties of
plant and animal materials. Amsterdam: Gordon
and Breach Science Publishers.
[12] Sitkei, Gy. (1981): A mezőgazdasági anyagok
mechanikája. Budapest: Akadémiai Kiadó.
[13] Petróczki, K., Fenyvesi, L. (2014): Impro­ve­ment
of compressive testing instrument with wide range
of speed for examining agricultural ma­te­rials. Com­
puters and Electronics in Agri­culture, 101, pp. 42-47.
Tudomány - Műszaki fejlesztés
[14] Steffe, J. (1996): Rheological methods in food
process engineering. East Lansing (Michigan):
Freeman Press.
[15] Tscheuschner, H., Doan, D. (1988): Modelling
of mechanical properties of apple flesh under
compressive load. Journal of Food Engi­neering,
8(3), pp. 173-186.
[16] Szendrő, P. (2000): Mezőgazdasági Gépszer­
kezettan. Budapest: Mezőgazdasági Szaktudás
Kiadó. ISBN 963 356 284 8
[17] Vursavuş, K., Özgüven, F. (2004): Deter­mining
the Effects of Vibration Parameters and Packaging
Method on Mechanical Damage in Golden Deli­ci­
ous Apples. Turkish Journal Of Agriculture And Fo­
restry 28, pp. 311-320.
[18] Vursavus, K., Kesilmis, Z., Oztekin, B. (2017):
Nondestructive dropped fruit impact test for as­
ses­sing tomato firmness. Chemical Engi­neering
Transactions, 58, pp. 325-330
[19] Wang, W., Yang, Z., Lu, H., Fu, H. (2018): Mecha­
nical damage caused by fruit-to-fruit impact of
litchis. IFAC-PapersOnLine, 51(17), pp. 532-535.
[20] Zhao, W., Fang, Y., Zhang, Q., Guo, Y., Gao, G.,
Yi, X. (2017): Correlation analysis between che­
mical or texture attributes and stress relaxation
properties of ‘Fuji’ apple. Postharvest Biology and
Technology, 129, pp. 45-51.
5