Szakitóvizsgálat

A szakítóvizsgálat során a szabványosan kialakított próbatestet a szabványban megadott sebességgel

statikus húzó igénybevétellel terheljük szakadásig, és a mért adatokból (erő, megnyúlás, próbatest
adatai) megállapítjuk az anyag szilárdsági és alakváltozási jellemzőit.

A szakítóvizsgálat eszközei:

-próbatest:

 egy termékből kimunkált vagy sajtolt, vagy öntött darab lehet.

 Állandó keresztmetszetű
 Öntött próbatesteket megmunkálás nélkül

Közvetlenül is meglehet vizsgálni

A próbatest keresztmetszete lehet:

-kör

-négyzet

-négyszög

-körgyűrű vagy más alakú is

-A próbatest mért és számított jellemző adatok

Szakadás előtt:

-Jeltávolság Lo (mm)

-Teljes hosszúság L (mm)

-Szakadás előtti átmérő do (mm)

-Szakadás előtti keresztmetszet So (mm2)

A jeltávolság a próbatest vizsgálati hosszán kijelölt szakasz, melyet az alakváltozási jellemzők

számításánál kiindulási hossznak tekintünk

Az eredeti jeltávolság két végén finom karcokkal vagy jelekkel kell megjelölni.

-Rövidarányos próbatest Lo ~5*do

-Hosszúarányos próbatest Lo ~10*do

Szakadás utáni jellemzők:

-Szakadás utáni jeltávolság Lu (mm)

-Szakadás után mért átmérő du (mm)

-Szakadás utáni keresztmetszet Su (mm2)

Kör keresztmetszet
 2 2
𝑑𝑜 ⋅ 𝜋 𝑑𝑢 ⋅ 𝜋
𝑆𝑜= 𝑆𝑢=
4 4
Téglalap keresztmetszet

𝑆𝑜=𝑎𝑜 ⋅𝑏𝑜 𝑆𝑢=𝑎𝑢 ⋅𝑏𝑢

-A szakítógépek:

Mechanikus, hidraulikus vagy elektromechanikus működésű, különböző tartozékokkal

rendelkező gépek.

Terhelésük néhány száz newtontól akár meganewton nagyságrendig is terjedhet.

Készülnek univerzális anyagvizsgáló berendezések is, amelyek a szakitóvizsgálaton kívül a

megfelelő tartozékok segítségével nyomó, hajlító és fárasztóvizsgálat elvégzésre is
alkalmasak.

Fő részei

 Gépkeret
 Hajtómű
 Az erő és nyúlásmérő berendezés
 Befogószerkezet

A szakítóvizsgálat egyik eredménye az erőmegnyúlás ( F-ΔL ) vagy feszültség - fajlagos nyúlás

diagram, amit röviden szakítódiagramnak nevezünk.

A diagram szakaszai jól szemléltetik a próbatest rugalmas és maradó alakváltozásait a vizsgálat

folyamán.
I Szakasz: Rugalmas alakváltozás szakasza. Az anyagok rugalmassági határán belül a feszültség
egyenesen arányos a megnyúlással (Hooke-törvény)

II Szakasz: a folyás szakaszán belül FeH (felső folyáshatárhoz tartozó erő) erőnél megindul az
anyagban maradó alakváltozás, amely a szakaszon belül egy kisebb erőhatással folytatódik.

III Szakasz: egyenletes alakváltozás szakasza. Ezen a húzási szakaszon a próbatest keresztmetszete
egyenletesen csökken, alakváltozási keményedés jön létre.

IV Szakasz: a kontrakció szakasza, amelyen belül a próbatest egy ponton elvékonyodik, majd ott el is
szakad.

A szakítóvizsgálattal meghatározható szilárdsági jellemzők:

-Szakítószilárdság (Rm ) : a vizsgálat során mért legnagyobb húzóerő és az vizsgálat elötti

keresztmetszet hányadosa

𝐹𝑚
𝑅𝑚= [MPa / N/mm2 ]
𝑆𝑜

-Folyáshatár (Reh ; R eL R p ) : a maradó alakváltozás kezdetét jelentő feszöltség, amelyet a

folyáshatárhoz tartozó erő és a vizsgálat előtti keresztmetszet hányadosával határozunk meg

Alsó folyáshatár (ReL ): a folyás közben mért legkisebb terhelő és a kiinduló keresztmetszet
hányadosa.

𝐹𝑒𝐿
𝑅𝑒𝐿= [Mpa / N/mm2 ]
𝑆𝑜

Felső folyáshatár (ReH ): a folyás közben mért legnagyobb terhelő és a kiinduló keresztmetszet
hányadosa.

𝐹𝑒𝐻
𝑅𝑒𝐻 = [MPa / N/mm2 ]
𝑆𝑜

Ha nincs látható folyáshatára az anyagnak a szakítódiagramon, akkor megadható a terhelt állapotban

mért egyezményes folyáshatár például 0,2%-os nyúlásnál, jele Rp0,2 . Az egyezményes folyáshatár a
0,2%-os marradó alakváltozáshoz tartozó erő és a vizsgálat előtti keresztmetszet hányadosa.

Rugalmassági modulusz (E): a rugalmas szakasz meredekségéből számítható anyagjellemző, amely az

anyag rugalmas viselkedéséről ad tájékoztatást. [MPa / N/mm2 ]

A rugalmassági határ az a legnagyobb feszültség, amelynek hatására kialakuló maradó alakváltozás

nem haladja meg a 0,02%-ot. Jellemezhető erővel (F0,02 ) vagy feszültséggel (szigma0,02 )
-Alakváltozási jellemzők

Százalékos (szakadási) nyúlás a %: az eredeti jeltávolságnak a próbatest elszakadásig bekövetkezett

maradó megnövekedése (Lu – Lo ) az eredeti jeltávolság (Lo )

𝐿𝑢− 𝐿𝑜
Százalékában kifejezve: 𝐴= ⋅100
𝐿𝑜
Százalékos keresztmetszet-csökkenés (Kontrakció) Z %: a próbatest keresztmetszetének legnagyobb
változása a szakítóvizsgálat során (So – Su ), az eredeti keresztmetszet (So) százalékában kifejezve.

𝑆𝑜− 𝑆𝑢
𝑍= ⋅100
𝑆𝑜
A szakítóvizsgálat eredményét befolyásoló tényezők:

 A próbatest alakja, mérete, felületi minősége

 A szakítás sebessége
 A vizsgálati körülmények, például a hőmérséglet.