Szerkezeti anyagok mechanikai tulajdonságainak 2015

vizsgálata

A szerkezeti anyagok mechanikai tulajdonságainak leggyakoribb eljárásai a következők:

 -szakítóvizsgálat
 -keménységmérés
 -zömítési vizsgálat: nyomó igénybevétel vizsgálata,
 -hajlító vizsgálat,
 -a fárasztóvizsgálat: ismétlődő igénybevétel hatásának vizsgálata,
 -az ütőmunka vizsgálata: ütésszerű terhelés elleni ellenállás vizsgálata Charpy-ütőművel
illetve ennek hőmérsékletfüggése: átmeneti hőmérséklet meghatározása,
 -kopásvizsgálat,
A gyakorlaton szakítóvizsgálatot és keménységmérést fogunk végezni.

Keménységmérési eljárások
A keménységen a szilárd anyagoknak egy behatoló testtel szemben tanúsított ellenállását értjük. A
keménység fontos anyagjellemző, segít annak eldöntésében, hogy egy anyag bizonyos helyen
alkalmazható, vagy nem; azonkívül a keménységből következtetni lehet az adott anyag
szakítószilárdságára. Egy adott anyag felhasználásánál sokszor funkciószétválasztásra van szükség: pl.
egy fogaskeréknél az anyag belseje legyen szívós a fogtöréssel szembeni ellenállás miatt, a külső
felülete pedig legyen kemény a másik fogaskeréken való legördülés okozta felületi nyomás hosszú
távú elviselésére. A külső réteg keményítését kéregedzési eljárásokkal végzik, ennek ellenőrzésére
szolgálhat a keménységmérés.

1.1 Brinell keménység mérése [1]

Ez a keménységmérési módszer: szúró típusú módszer, melynek keretei között egy D (mm) átmérőjű
acélgolyót F (N) erővel nyomunk a mérendő felületbe. A terhelőerőt állandó értéken tartjuk, majd a
terhelőerőt megszüntetve a szerszám által létrehozott gömbsüveg alakú lenyomat d (mm) átmérőjét
lemérve a
2 * 0,102 * F
HB  (1) képlettel kiszámoljuk a keménységet,
D( D  D 2  d 2 )
A Brinell-féle keménység értéke a nyomóerő és a lenyomat felületének hányadosa.

A gyakorlaton alumínium lemez keménységét vizsgáljuk. A terhelési

tényező (K=5 N/mm 2 alumíniumnál) és a terhelő golyó átmérője (2,5mm)
alapján a terhelőerő 306,5N (31,2kp). A terhelés ideje alumíniumnál 30s. A
benyomódás átmérőjét mérőmikroszkóppal mérjük.

1. ábra: a Brinell
keménységmérés elve

1
A mérés lépései:
A keménységmérőt csak az oktató kezelheti.
1. A próbatestet a keménységmérő asztalára helyezzük,
2. A keménységmérő asztalát a forgatótárcsával megemeljük annyira, hogy a mérőóra kismutatója
a következő jelzésig mozduljon el,
3. Majd a terhelést a berendezés jobb oldalán található kar lefelé mozgatásával a próbatestre
adjuk.
A terhelés 306,5N (31,2kp), mely a mozgató karnál leolvasható (a kp-ban mért terhelés!),
4. A terhelést 30 sec-ig a próbatestre adjuk,
5. A szükséges idő után az asztalt a próbatesttel együtt lesüllyesztjük, eltávolítjuk a
nyomószerszámtól,
6. A próbatestet elvesszük a mérőberendezés asztaláról és kézi mikroszkóppal megmérjük a
lenyomat átmérőjét: A mikroszkópban található skála 0-vonalát a lenyomathoz érintjük a
mikroszkóp mozgatásával és a skálán leolvassuk a megfelelő értéket (a skálán egy osztás 0,1
mm).

A keménységet mértékegység nélküli számnak kell tekinteni. A fémek Brinell- keménységét

számértékével, HB jellel kell jelölni és ki kell egészíteni a vizsgálat jellemzőit meghatározó
számértékekkel, melyeket egymástól törtvonallal választunk el és a következő sorrendben tüntetjük
fel:
- golyó átmérője mm-ben,
- vizsgálati terhelés N-ban,
- terhelési idő sec-ban.

Pl.: 185 HB 5/7500/20 = a 185 HB értéket 5mm-es golyóátmérővel mérve, 7500 N vizsgálati
terheléssel és 20 másodperc terhelési idő mellett kaptuk. Ezek az adatok teszik lehetővé a mérés
megismételhetőségének és reprodukálhatóságának biztosítását.

A Brinell keménységmérés a terhelőerő és a lenyomatkészítő golyó átmérőjének változtatásával széles

körben alkalmazható különböző anyagoknál, a beállításokra, kiértékelésre vonatkozólag ajánljuk az [1]
szakirodalmat.
Megjegyezzük, hogy a keménységmérés eredménye függ a mérés helyétől, más forrásokból eredően is
mérési bizonytalanság terheli, mint minden mérést, ezért általában több mérésből átlagértéket és
mérési bizonytalanságot kell számolni.

1.2. Rockwell keménységmérés

A Rockwell keménységmérés a műszer skálájáról való közvetlen leolvashatósága miatt rendkívül

gyors, ezért gyártásközi ellenőrzésre is kiválóan alkalmas [2] A különböző Rockwell-eljárások
szúrószerszámát és terheléseit az 1. táblázat tartalmazza. A 2. ábra a Rockwell B és a Rockwell C
eljárás lépéseit mutatja.

1. Táblázat :a
Rockwell féle
keménységmérési
eljárások [2]

2
 2. ábra A Rockwell B és a Rockwell C
eljárás lépései (első ábrák: előterhelés
hatása, második ábrák: főterhelés hatása,
harmadik ábrák: főterhelés levétele utáni
deformáció)

Mérési feladat: Rockwell-C keménységmérés

A mérés menete az alábbiakban eltér a Brinell-féle keménységmérés menetétől:

 -itt a szúrószerszám 120-fokos gyémánt kúp,
 -a keménység értéke a szerszám elmozdulásából számítható, amit. a mérőóra közvetlenül
mutat , tehát azonnal leolvasható,
 -a terhelés két részből tevődik össze, egy 98 N előterhelésből és 1373 N főterhelésből.

A mérés lépései:
A keménységmérőt csak az oktató kezelheti.

Szerszámacélt vizsgálunk, a próbatest sorszámát a jegyzőkönyvben rögzítjük.

1. A próbatestet a 1200 -os gyémántkúppal felszerelt mérőberendezés asztalára helyezzük,
2. Az asztalt megemeljük addig, míg a mérőóra kismutatója a piros jelzésig nem ér, ezzel ráadjuk
a 98 N-os (10 kp) előterhelést
3. A mérőóra skálájának forgatásával a nagymutatóhoz állítjuk a C skála „0” pontját,
4. Ráadjuk a 1373 N-os (140 kp) terhelést,
5. Addig várunk, míg a műszer nagymutatója meg nem áll (30 sec.), A főterhelés okozta
deformáció akkor végleges, ha már a szúrószerszám behatolása az anyagba megszűnik.
6. A fő terhelés levétele után az előterhelési erő mellett mérjük a behatolás mélységét. A
keménység a műszerről közvetlenül olvasható le: a belső skálán a nagymutató által mutatott
HRC értéket leolvassuk,
7. A berendezés asztalát lesüllyesztjük,
8. Kivesszük a próbatestet.

Áttekintésül közöljük a vizsgálatban alkalmazott terheléseket annak alátámasztására, hogy a gép

oldalán a teljes terhelést 150 kp-ra kell beállítani:

Előterhelés: 98 N (10 kp)

Főterhelés 1373 N (140 kp)
Teljes terhelés (Előterhelés+ Főterhelés): 1471 N (150 kp)

A HRC vizsgálatnál a közvetlen leolvashatóság ára az, hogy puhább anyagokat nem lehet vele mérni, a
nagy terhelés és a gyémánt kúp szúrószerszám miatt.
A mérésen szereplő két keménységmérő gép univerzális: a szúrószerszámtól és a mérési elvtől
függően mind Brinell, mind Rockwell keménységmérésre alkalmasak, tehát a gép megnevezéséhez a
mérési táblázatba csak keménységmérő gép írandó.
A gépekben emelőkaros erőfokozó mechanizmus biztosítja a nagy vizsgálati terhelés létrehozását,
azonkívül olajjal töltött munkahengeres csillapítás teszi lehetővé a fokozatos terhelés ráadást a
munkadarabra, ami a mutató lassú elfordulásából vehető észre.
A különböző módszerrel mért keménység értékek összehasonlítására, csak tapasztalati összehasonlító
skálák léteznek (a labor falán is található egy ilyen összehasonlító táblázat), egzakt képletekkel nem
lehet az értékeket átszámolni.
3
A többi keménységmérési módszer bemutatása nem fér be a gyakorlat keretei közé, Ezeket röviden
felsoroljuk:
 Vickers keménységmérési eljárás: 136-fokos lapszögű gyémánt gúla segítségével,
 Mikro-Vickers eljárás: csiszolaton a szövetszerkezet összetevőinek keménysége határozható
meg vele, ezt a vizsgálatot mikroszkóp alatt kis terheléssel végzik,
 Poldi-kalapáccsal történő mérés: dinamikus mérés: ha nincs keménységmérő gép a vizsgálat
helyszínén, vagy a nagyobb méretű alkatrészt nem lehet a Brinell/Rockwell keménységmérő
tálcájára felhelyezni, akkor célszerű alkalmazni. Ez a mérés összehasonlítja egy ismert
keménységű etalonon mért, és a próbatesten mért benyomódás átmérőjét, ebből lehet
kiszámolni a keménységet.
 Shore-keménységmérés: rugalmas anyagok keménységének mérésére szolgál.

Szakítóvizsgálat [1]
Sokféle eljárás létezik anyagok mechanikai tulajdonságainak vizsgálatára, ezek között a legtöbb
információt a szilárdsági jellemzőkről a szakítóvizsgálat adja.
Szerkezetek igénybevételre való méretezésénél fontos a felhasznált anyag mechanikai
tulajdonságainak ismerete: legtöbbször nem megengedett a maradó deformáció: ezt úgy érik el, hogy
az anyagban az egyenértékű feszültség folyáshatár alatti legyen, a megengedett feszültséget úgy
kapjuk, hogy a szakítóvizsgálatból származtatható folyáshatár értékét elosztjuk egy biztonsági
tényezővel.

A szakítóvizsgálat egy egytengelyű húzóvizsgálat, mely állandó igénybevételi sebességgel a próbatest

elszakadásáig tart. A szakítógép segítségével a terhelőerőt egy keretszerkezetbe épített erőátviteli
rendszer adja át a próbatestnek, a vizsgálat során az erő-próbatest megnyúlás függvényt regisztráljuk:
ez a szakítódiagram.
A szakítódiagram jellegzetes szakaszait lágyacél szakítódiagramján (3. ábra) szokás szemléltetni.

3. ábra Lágyacél szakítódiagramja F-l és feszültség-relatívnyúlás koordinátarendszerben [1]

I. szakasz a rugalmas szakasz: az erő és a megnyúlás között lineáris kapcsolat van, és ha ezen a
szakaszon levesszük a terhelést a próbatestről, akkor az visszanyeri az eredeti hosszát: tehát csak
rugalmas alakváltozás van.

Ha képezzük a függőleges tengelyen a húzófeszültséget: az erőt a próbatest keresztmetszetével osztva:

F N N
R vagy   (2) mértékegysége 2
 Pa vagy  MPa
A m mm2
és a vízszintes tengelyen a relatív nyúlást: a megnyúlást a próbatest kezdeti l0 jeltávolság hosszával
osztva:
l
 (3) mértékegység nélküli szám
l0

4
akkor kapjuk a 3. ábrasor 2. ábráját, amely a fenti fajlagos mennyiségeket alkalmazva, egy adott
összetételű anyagra a próbadarab keresztmetszetétől függetlenül mindig azonos ábra. A görbén a
függőleges tengelyen helyett R a feszültség jele, a mérnöki rendszer mennyiségeként.

Visszatérve a szakítódiagram I. szakaszára, itt érvényes  és  között a Hooke-törvény összefüggése:

  E (4)
, ahol „E” anyagjellemző: a Young-féle rugalmassági modulus. Azt mutatja, hogy a rugalmas
alakváltozás tartományában mekkora az anyag ellenállása a deformáló erővel szemben. (Azaz a
hétköznapi rugalmasság fogalommal szemben a nagy rugalmassági modulusz a nehezen nyújtható
anyagot jelenti, ld. 2.táblázat.)
„E” mértékegysége MPa, vagy GPa, ez a mennyiség a szakítódiagramból kiszámolható a következők
szerint:
A szakítódiagram kezdeti egyenes szakaszán összetartozó F és l értékpárt olvasunk le. Az eredeti
keresztmetszet (A0) és jeltávolság (l0) ismeretében a (2) és (3) képlettel számoljuk a feszültséget és a
relatív nyúlást, majd a (4) képletből kifejezve a Young modulust.

A szakítógörbe II. szakasza a folyási szakasz: a folyási erőt, vagy a hozzá tartozó folyási feszültséget
elérve a próbatest maradó alakváltozást szenved. Lágyacélt vizsgálva a folyás kezdete után a
terhelőerő lecsökken: így felső: Feh és alsó Fel folyási erő különböztethető meg.

Alumíniumnál, réznél és ólomnál, sokszor ezek ötvözeteinél nem jelentkezik a folyást jelentő
görbeszakasz (4.b. ábra). Ekkor egyezményes folyáshatárt használunk melynek definíciója: terhelt
állapotban mért egyezményes folyáshatár (Rp): az a feszültség, ahol a nem arányos nyúlás megegyezik
a nyúlásmérő mérőhosszának (L0) előírt százalékával. Most az Rp0,2-t használjuk egyezményes
folyáshatárként, tehát a nem arányos (=maradandó) nyúlás a nyúlásmérő mérőhosszának (L0) 0,2 %
alakváltozáshoz tartozó feszültséget nevezzük a vizsgált fém folyáshatárának.
Mivel a gyakorlaton szereplő alumínium ötvözet próbatest L0 hossza 30 mm, ennek 0,2 %-a 0,06 mm
ez még tízszeres nagyításban is a vonalvastagság méretét adja, ezért az egyezményes folyáshatárt a
szakítódiagram kezdeti, lineáris szakaszára illesztett egyenestől való eltérés pontjának erő skálára való
kivetítése adja (ld. 7. ábra)
A szakítógörbe III. szakasza az egyenletes, maradó nyúlás szakasza, mely a maximális erőig tart.

A szakítógörbe IV. szakasza a kontrakció szakasza: a maximális erő elérésekor a próbatest

leggyengébb keresztmetszetén erősebben nyúlik, ezért a keresztmetszet azon a helyen lecsökken: ez a
kontrakció jelensége. A lecsökkent keresztmetszet helyén a próbatest erősen megnyúlik, ezért
lecsökken a húzóerő, végül elszakad a próbatest. A próbatest szakadása előtti pillanatban a megnyúlás
Lu nagyságú.
Mivel a szakítógörbe tengelyein erő és
megnyúlás található: ezek szorzata energia
mennyiséget ad, ebből következik, hogy a
szakítógörbe alatti terület megadja, mennyi
energia kell a próbatest elszakításához. A 4.a
ábrán minél nagyobb a görbe alatti terület,
annál szívósabb az anyag.

4. ábra a) acélok szakítódiagramjai

b) nem vas fémek szakítódiagramjai [1]

5
 2. táblázat Fémes anyagok
szilárdsági jellemzői [1]

2. Szakítódiagram felvétele
A szakítódiagram felvételét egy mérőcsoport közösen végzi el.
A szakítógépet csak az oktató kezelheti, a mérőprogramot az oktató engedélyével a hallgatók is.
A szakítógép erővel- és megnyúlással arányos jelét a gépre szerelt 1-1 mérőérzékelő továbbítja a
számítógépben elhelyezett mérésfeldolgozó kártyának. A kártyák által adott jeleket Labview
programba olvassuk be, ahol erő-megnyúlás függvényt kapunk.
A Labview grafikus programozói környezetben készült mérőprogramot az oktató elindítja

5. ábra A mérőprogram

A "Mérés folyamatban" zöld kijelző lámpa mutatja, hogy elindult a mintavételezés. Mérés közben a
felületen nem látjuk a mért adatokat. A mérés leállítása után a program megkérdezi, hogy milyen nevű
fájlba mentse a mért adatokat (ld. később), majd ezután megjeleníti a mért adatokból rajzolt grafikont.
Itt lehetőség van két kurzorral való mérésre. A sárga (Kurzor 1) és piros (Kurzor 2) kurzorokat egérrel
lehet mozgatni. A kurzort úgy állítottuk be, hogy a vízszintes és függőleges vonalának metszéspontja
mindig valamelyik mérési ponton legyen. Az ehhez tartozó koordinátapár a grafikon alatti kis
táblázatban leolvasható (Nyúlás (μm) és Erő (N), mindkettőt egy tizedes jegy pontossággal menti).

6
A szakítódiagram felvételéhez a szabványos próbatestet elő kell készíteni! A próbatest lehet hengeres
alakú vagy lemezből kimunkált, mi az utóbbit választjuk.
A kapott Alumínium lemezt satuba fogva reszelő segítségével a rajzon megadott méretű és alakú
próbatestet alakítjuk ki:

L0

a
A0

lc

6. ábra A szakító próbatest kialakítása

A méretek meghatározásához a következő összefüggéseket használjuk:
Vizsgálat előtt:
A lemez vastagsága: a0 = 2 mm ,
A középső rész szélessége: b0 = 14 mm (kb. erre az értékre kell reszelni)
jeltávolság: l0  k A0  5,65 a.b
a próbatest középső, egyenletes keresztmetszetű szakaszának hossza:
lc  l0  1,5 A0  l0  1,5 ab
Az l0 ,lc hossz értékeket a próbatesten bejelöljük egy tolómérő és karctű segítségével,
A mérés menete
1. A próbatestet a mérőberendezés pofái közé fogjuk
2. Beállítjuk a szakítógép mérőórájának mutatóit „0”-ra
3. A programban a gyakorlatvezető lenyomja a Mérés Start gombot.
4. Az indítókar lefelé mozgatásával elkezdjük a próbatest szakítását,
5. A fekete mutató a pillanatnyi terhelést mutatja, a piros mutató pedig a legmagasabb
terhelésnél megáll (ez egy passzív, un. vonszolt mutató), a megfelelő skáláról olvashatjuk le a
maximális erőt (Fm),.
6. A munkadarab elszakadása után gyakorlatvezető lenyomja a Mérés Stop gombot.
7. A program kérésére adjunk nevet a mérési eredményeket tartalmazó fájlnak.
8. Másoljuk le magunknak a mérési eredményeket tartalmazó állományt a számítógépről
pendrájvra (lehetőleg előzőleg ellenőrzött vírusmentes pendrájvot hozzunk).

Mérési adatok mentése

A program a fájl kiterjesztését automatikusan .csv -nek adja meg, ezen ne változtassunk! A program
alapból a D:\szakito\meresek mappába kínálja fel a mentés helyét, ezt a jó szokását is fogadjuk el! Erre
a mappára mutató linket az asztalon is elhelyeztünk "Mérések" névvel. A mérés végeztével ne felejtsük
el innen kimásolni saját hordozóeszközünkre a fájlunkat! Fájlnévnek célszerű olyat választani, amiből
kiderül, hogy miről-kiről-mikor is van szó - tehát pl. szakito_alu_Kis_Joska_2015jan25.csv vagy
hasonló. (Ne essünk abba a hibába, hogy "az asdf.csv-ről úgyis tudni fogom egy hét múlva, hogy mi
az"!)A program a mérési adatokat CSV (Comma Separated Values) formátumú fájlba menti el. Ez egy
szöveges állomány, amelyben az mért értékek számként (ASCII-ban) vannak tárolva.

7
A formátum eredeti változata (nemzetközi) tizedespontokat használ és az egyes oszlopokat vesszővel (,)
választja el, a sorok végén soremelés van. Ezt a formátumot (.csv kiterjesztéssel) az angol vagy egyéb
külföldi regionális beállítású Excel (stb.) közvetlenül be tudja olvasni (elég, ha duplán kattintunk a .csv
fájlra).

A magyar regionális beállítású Excelhez a formátumon változtatni kell: az oszlopok közti vesszőt
pontosvesszőre cseréljük (;) , a tizedespontot pedig vesszőre. A sorrend fontos ez esetben!
A szakítógépes mérő program jelenleg a magyar beállítás szerinti CSV fájlt készít. (Igény szerint
egyszerű text módú szerkesztővel (pl. Notepad) két keres-cserél művelettel a kétféle formátum
egymásba átváltható).

Jelen mérésben két oszlopot ment, az első oszlopban a megnyúlás (mikrométerben vett) értékei, a
második oszlopban az erő (newtonban vett) értékei szerepelnek. Ha minden adatot egy oszlopban
látunk, akkor az Excelünk a másik regionális formátumra van állítva.

Példa a mérési eredményekre (részlet a fájlból) , ahol az első szám a nyúlás, a második az erő:
326,0;26,2
344,8;33,0
364,5;41,9
...
A grafikon Excelben való megjelenítéséhez jelöljük ki mindkét oszlopot, majd kattintsunk a grafikon
létrehozása ikonra (diagram varázsló), itt válasszuk a "Pont (XY)" opciót; ezen belül javasolt
valamelyik összekötött adatpontos változatot választani. Ne felejtsünk el a tengelyekhez mennyiséget
és mértékegységet (feliratot) rendelni, szükség esetén a skálaosztáson állítani!

Fm
szakadás
Fe

Fc

l

7. ábra Az Excel programmal ábrázolt szakítódiagram példa (szándékosan értékek nélkül).

A diagramról leolvasható értékek: Fm: maximális erő, Fe: egyezményes folyáshatár erő,
Fc: törési erő, l: a próbatest megnyúlása.
A szakító diagram kezdeti nem lineáris szakaszát –melyet valószínűleg a próbatest befogóknál fellépő
kismértékű csúszása okoz - nem vesszük figyelembe, hiszen tudjuk, hogy az anyagok szakítógörbéinek
kezdeti szakasza lineáris.
8
PZO gy. Koordináta mérő mikroszkóp Fenti kép: próbatest szakadás utáni
keresztmetszeti adat: au vastagság mérése
(mikroszkóp okulár kép)
Alsó kép: mérőorsó századmilliméteres osztásokkal

A próbatest szakadás utáni au vastagságának mérése tolómérővel nem megoldható, mert szemmel alig
látható néhány tized mm-es méretről van szó, ezért ezt koordináta mérő mikroszkóppal határozzuk
meg. Az elszakított mintát derékszögben meghajlítjuk, a mikroszkóp alatt a szakítási felületet élesre
állítjuk. A szálkeresztet a szakadási sáv egyik, majd másik oldalára illesztve, a kapott két mérőorsó
állást kivonva kapjuk meg, ld. fenti ábrák.

9
 Vizsgálat után kiszámolandó értékek:

Az oktatóra van bízva, hogy a programablakból, vagy az otthon készített Excel táblázatból
megállapított értékeket használ a számítások bemeneteként Fm, Rp0,2 ,Fc, l tekintetében, de az Excel
táblázatos kiértékelést mindenképpen be kell adni a hallgatónak a jegyzőkönyvvel együtt!

A feszültség és alakváltozás értékek:

Egyezményes Szakítószilárd- Kontrakciós Fajlagos nyúlás: Kontrakció:

folyáshatár: ság: feszültség:
lu  l0 A0  Au
R p0,2 
Fe
MPa m 
Fm
MPa  c 
Fc
MPa   100%  100%
A0 A0 Au l0 A0

Ahol a szakítódiagramból:
Fm a maximális erő, a próbatest kezdeti jeltávolság hossza
l0
Fc a törési erő, a próbatest szakadása előtti pillanatban a
lu
Fe az egyezményes folyáshatár erő jeltávolság hossza
A0 a próbatest kezdeti keresztmetszetel= lu-l0 is behelyettesíthető a fajlagos nyúlás
Au a próbatest szakadás utáni l l l
keresztmetszete képletébe, így   u 0 100%  100%
l0 l0
A gép által rajzolt szakítódiagramról néhány pont felhasználásával, mm-papíron készítsen arányos
nagyítású (: ) szakítódiagramot! Ugyanez ábrázolható excelben is.
Szorgalmi feladat: Young modulus kiszámítása

Ellenőrző kérdések:
1. Mi a keménység definíciója?
2. Sorolja fel a Brinell keménységmérés lépéseit!
3. Sorolja fel a Rockwell keménységmérés lépéseit!
4. A Brinell és a Rockwell keménységmérés miben különbözik egymástól? Legalább két eltérést soroljon
fel és részletezzen!
5. A Brinell keménység megadásánál milyen jellemző mennyiségeket kell még megadni a keménység
pontos meghatározásához?
6. A szakítógép által lerajzolt diagram tengelyein milyen mennyiségek vannak?
7. Mi a Hooke törvény képlete?
8. Milyen szakaszai vannak a szakítógörbének, mi a folyáshatár, kontrakció jelensége?
9. Milyen mennyiségek számíthatók a szakítóvizsgálatból (képletek)?
10. Mi a húzófeszültség definíciója, milyen képletet alkalmazunk kiszámításához, ha a feszültséget
MPa-ban akarjuk megkapni?
11. Mi a relatív nyúlás definíciója, milyen képletet alkalmazunk kiszámításához, ha ezt l maradó
nyúlásból %-ban akarjuk megkapni,

Felhasznált, és ajánlott irodalom:

[1] Dr. Czél György-Kollár Mariann: Anyagvizsgálati Praktikum Sunplant kiadó, Miskolc, 2008.
[2] Varga-Tóth-Pluvinace: Anyagok károsodása és vizsgálata különböző üzemi körülmények között.
Keménységmérés Miskolc, 1999
[3] Solymossyné Kalmár Emília: Mechanikai mérések segédlet, Óbudai Egyetem Kandó Kar MTI

10
 Jegyzőkönyv
Mérést végezte:
Mechanikai mérések …………………………………… ………
(név, neptun kód, labor kurzus
Gyakorlatvezető: Mérés ideje: Érdemjegy:

1. Brinell keménységmérés
A mérés menetének leírása:

A mérés során alkalmazott eszközök:

Sorsz. Megnevezés Gyártó Eszköz típusa
1.
2.

Mért értékek, a mérés kiértékelése:

Kiindulási adatok:
Mérési adat:
Mérés kiértékelése:
Próbatest jele:
D (golyó átmérő):
F (vizsgálati terhelés) értéke
N-ban mérve:
d (lenyomat átmérője):
Brinell keménység értéke:

A mérés kiértékelésekor alkalmazott összefüggések:

(alkalmazott összefüggések és a számértékek behelyettesítése)

A vizsgálat jellemzőinek rövid megadása:

Az eredmények értékelése, tapasztalatok:

11
 2. Rockwell keménységmérés
A mérés menetének leírása:
(szöveges leírás)

A mérés során alkalmazott eszközök:

Sorsz. Megnevezés Gyártó Eszköz típusa
1.
2.

Mért értékek, a mérés kiértékelése:

Kiindulási adatok: Próbatest jele:
A lenyomat készítő szerszám
anyaga, alakja és mérete:
F (előterhelés) értéke N-ban
mérve:
F (vizsgálati terhelés) értéke N-
ban mérve:
Mérési adat, mérés Rockwell keménység értéke:
kiértékelése:

Az eredmények értékelése, tapasztalatok:

3. Szakító vizsgálat
A mérendő alkatrész rajza és méretei a vizsgálat előtt:
(méretezett szabadkézi rajz)

A mérés menetének rövid leírása:

A mérés során alkalmazott eszközök:

Sorsz. Megnevezés Gyártó Eszköz típusa
1.
2.
3.

12
 Mért értékek, a mérés kiértékelése:
A pendrájvon hazavitt adatpárokból otthon Excel programmal el kell készíteni a beskálázott
Szakítódiagramot, és ezt is be kell adni, rajta az összes jellemző érték megjelölésével.

Kiindulási adatok: a0 lemezvastagság

b0 lemez szélesség
A0 kiindulási keresztmetszet:
l0 jeltávolság
lc állandó keresztmetszetű szakasz hossza:
Vizsgálat alatt. Fe (egyezményes folyáshatár erő):
Fm (legnagyobb terhelés):
Fc (terhelés a szakadáskor):
Vizsgálat utáni mért adatok: au (szakadás utáni a0 érték):
bu (szakadás utáni b0 érték):
Au (keresztmetszet a szakadás helyén):
lu (l0 megnyúlt értéke):
A mért adatok alapján l=lu-l0 megnyúlás
számított értékek: Rp0,2 (egyezményes folyáshatár) MPa-ban:
σm (szakítószilárdság) MPa-ban:
σc (kontrakciós feszültség)MPa:
ε (fajlagos nyúlás) %-ban:
Ψ (kontrakció) %-ban:

A mérés kiértékelésekor alkalmazott összefüggések:

(alkalmazott összefüggések és a számértékek behelyettesítése)

Az eredmények értékelése,
tapasztalatok:

13