1.

Milyen feltételnek kell teljesülnie a test egy pontjában ahhoz, hogy ott
képlékeny alakváltozás jöjjön létre?
A képlékeny alakváltozás úgy tud végbe menni, hogy a fém atomsíkjai egymáson
elcsúsznak, az anyagban a feszültség meghaladja a folyáshatárt. (σ e ≥ k)

2. Mikor beszélünk melegalakításról?

Akkor, ha túllépünk az újrakristályosodási hőmérsékleten. Célja, hogy könnyebben
meg bírjuk munkálni a testet és elkerüljük az anyag felkeményedését.
3. Mik a hidegalakítás jellemzői?
 keményedés, korlátozott alakváltozási képesség, fokozatos kimerültség
 pontos méretek
 jobb felületi minőség
 nagyobb fajlagos szerszámterhelés
4. Mik a melegalakítás jellemzői?
 lágyulási folyamatok (megújulás, rekrisztallizáció), az alakváltozási képesség kevésbé
korlátozott
 kevésbé pontos méretek
 rosszabb felületi minőség
 kisebb fajlagos mechanikai terhelés
 plusz hőterhelés
5. Mely három paraméter befolyásolja egy adott anyag esetén az alakítási
felkeményedést? Melyik hogyan befolyásolja (diagrammok)
Az anyag felkeményedését meghatározza az anyag széntartalma, hogy
milyen hőmérsékleten, sebességgel munkáljuk meg és hogy mekkora az
alakítás mértéke stb…

6. Kovácsolt előgyártmányoknál milyen konstrukciós kialakításokat szokás

alkalmazni?
  Osztófelületek, sorja csatorna, lekerekítések, oldalferdeség
7. Milyen két korlátozó tényezőt kell mérlegelni zömítés tervezésekor?
- Az anyag alakváltozó képessége: Repedés keletkezése
- Alaki korlát: Kihajolhat a munkadarab nem befogott része

8. Milyen korlátai vannak a redukálás alkalmazhatóságának?

 az alakítási ellenállás ne okozzon a munkadarab fejrészében képlékeny
alakváltozást, mert ebben az esetben az zömülni fog.
 fejrész, mint nyomott rúd, ne hajoljon ki.

9. Milyen képlékenyalakító eljárással szokás a tengelyeket megmunkálni, és

hogyan (vázlat)?
 Süllyesztékes kovácsolás, redukálás.

10. Süllyesztékes kovácsolás milyen

fajta süllyesztékekben történhet? Melyik típusra mi a jellemző?
 nyitott süllyeszték: estén a formaüreg az alsó szerszámfélben helyezkedik el. A
felső szerszámfél egy síklap és csak az a szerepe, hogy segítsen kitölteni az alsó
üreget. Egyoldalas munkadarabok készítésére használják.
 osztott süllyeszték: esetén a formaüreg részben a felső, részben az alsó
süllyesztékben van kialakítva. Az anyagtöbblet a sorja csatornába távozik.
Bonyolult alkatrészeknél több süllyeszték-párra is szükség lehet.
 zárt süllyesztékek: esetén nincs sorja csatorna kialakítva, ezért a formaüreg
kitöltése, illetve a magasság irányú méretpontosság az előgyártmány (rúd, buga)
térfogatának pontosságától függ.

11. Az emelés módja szerint milyen ejtőkalapácsos szerszámgépek

vannak?
  hevederes,  láncos,
 léces,  olajhidraulikus.

12. Milyen szempontok figyelembevételével választaná ki a megfelelő

ejtőkalapácsos gépet?
• Ejtési magasság • és a megmunkálási
• a medve tömegétől sebességtől
• ütésszám

13. Vázoljon le egy ellenkalapácsos megoldást! Milyen előnye van?

Az előnye, hogy nem szükséges
neki nagy alapozás, mert amikor a
két kalapács összeütközik, akkor
szinte a teljes mozgási energia a
munkadarab képlékeny alakítására
fordítódik, és így nincsenek nagy
rezgések.

14. A képlékenyalakítás előnyei

- Kedvező fajlagos gyártási költség nagy darabszámnál, nagy nyersanyag
megtakarítás, nagy anyagszilárdság, jó felületminőség és méretpontosság

15. Vázoljon le egy frikciós sajtót!

16. Vázoljon le egy forgattyús sajtót!

17. Vázoljon le egy excenteres sajtót!

18. Vázoljon le egy hidraulikus sajtót!

19. Kovácsolás előtt milyen módon lehet/szokás felmelegíteni a

munkadarabot?
- Indukciós melegítéssel vagy kamrás kemencékkel.
20. Hogyan lehet megadni az alakváltozás mértékét (képletek)?

21. Hogyan lehet meghatározni az alakítási munkát hideg, illetve meleg

zömítésnél?
meleg zömitésnél:

hideg zömitésnél:
22. Kovácsolásnál miktől függ az alakítóerő nagysága?
- Az alakítóerő nagysága függ a munkadarab keresztmetszetétől (A) a nyomás (p), az
anyag deformációs ellenállásától (k)

23. Folyatásnál miktől függ az alakítóerő nagysága?

- Függ munkadarab keresztmetszetétől (A0), a kúpos rész kúpszögétől, a kilépő rész
megvezetésétől, a súrlódásitényezőtől, és az alakítási ellenállástól

24. Mélyhúzásnál miktől függ az alakítóerő nagysága?

- tehát függ: alakítási szilárdság középértéke(km), a lemez vastagsága (s), a terítek

átmérője (D0), süllyesztőszerszám átmérője (d), súrlódás tényező (μ), ráncgátlóra
 ható szükséges erő (Fd)

25. Hajlításnál miktől függ az alakítóerő nagysága?

Hajlítás közben a belső erőket le kell győzni. Az erők a széleken a
legnagyobbak, befelé haladva csökkennek és a semleges szálhoz érve,
teljesen eltűnnek.
A semleges szál elméleti határvonal, ahol sem húzó, sem nyomófeszültség
nem keletkezik, hajlítás után is megtartja eredeti hosszát, ezért a hajlítás
előtti hosszúság számításának alapja. A hajlításhoz szükséges erő nemcsak
az anyagtól és keresztmetszeti területétől függ, hanem ennek alakjától is
függ
26. Vázolja le a Pilger-féle csőnyújtás főbb lépéseit!
A pilger hengerlés periodikus jellegű alakító eljárás. A cső haladási iránya és a cső
alakításának iránya ellentétes, hengerlés közben a cső előre-hátra mozog. A cső belső
átmérőjét hengeres tüske biztosítja.
27. Mi a különbség a statikus zömítés és a dinamikus zömítés közt?
Statikus zömítés esetén a szilárdság: ks = σpm*a vagy ksm = σpm*am
σpm(daN/mm2) - C0300 anyag szilárdsága megfelelő hőmérsékleten
a – súrlódást figyelembe vevő tényező
Dinamikus zömítés esetén az alakítási szilárdság értéket meg kell növelni.
kd = c*tc
c = belső alakítási ellenállás
tc = hőmérséklettől függő módosító tényező
28. Általánosságban hogyan határozható meg az alakítási munka
nagysága?

k-pillanatnyi alakítási szilárdság

 A-pillanatnyi keresztmetszet
∆ h- elmozdulása az alakitó szerszámnak
29. Mekkora nyomaték szükséges tisztán képlékeny hajlítás
előidézéséhez?

30. Hogyan határozható meg a teríték mérete hajlításkor?

31. Hogyan határozható meg a teríték mérete mélyhúzáskor?

Összetett alakú hengeres munkadarabok terítéke

32. Hajlításkor a belső sugárra milyen korlát érvényes, és mitől függ az
értéke?

33. Milyen folyatási eljárások léteznek (vázlat)?