14.

Képlékenyalakító előgyártási technológiák

A képlékeny alakítás a fémek alakításának az a módszere, amikor a darab alakját úgy

változtatjuk meg, hogy arra megfelelő nagyságú erőt fejtünk ki, miközben az
anyagfolytonosság nem szakad meg (nincs szakadás, törés) és a test tömege változatlan
marad. Az alakítás befejezése után a darab alakja megmarad (maradó alakváltozás),
szemben a rugalmas alakváltozással. A fémek képlékeny alakítására számos módszer
alakult ki. Ide tartoznak az öntés, a kovácsolás, a hengerlés, a húzás, a kisajtolás, a varrat
nélküli csőgyártás stb.
A fémek képlékeny alakítása rugalmas
deformációval kezdődik. A képlékeny
alakváltozáskor a feszültség meghaladja a
rugalmassági határt. A képlékeny
alakváltozáskor a fém atomsíkjai egymáson
elcsúsznak.
Az elcsúszás nagy külső erőt igényel. Kisebb erőre
(feszültségre) van szükség akkor, ha az
atomok egyenként mozdulnak el pontszerű rácshiba
segítségével. A képlékeny alakváltozás
mindig diszlokációk (rácshibák) közvetítésével
megy végbe. Az újrakristályosodási
hőmérséklet fölött az egymást követő alakítási műveletek között a fém újrakristályosodik,
azaz nem lép fel keményedés. Ezzel szemben a hidegalakítás során a darab keményedik, ami
egy idő után akár lehetetlenné is teheti a további alakítást. Ilyenkor – ha további képlékeny
alakításra van szükség – a fémet lágyítással ismét alakítható állapotba kell hozni.

A képlékenyen alakító technológiai eljárásokat a külső alakítóerő által létrehozott mechanikai

feszültség és a művelet jellege szerinti feszültségek alapján lehet csoportosítani:
- Nyomásos alakítás: a fő alakváltozást egy-vagy többtengelyű nyomófeszültség hozza
létre (kovácsolás, hengerlés, kisajtolás, folyatás).
- Húzó-nyomóalakítás: az alakváltozás húzó- és nyomófeszültségek együttes hatására
jön létre (rúd-, drót- és csőhúzás, mélyhúzás).
- Húzó jellegű alakítás: egy- vagy többtengelyű húzófeszültség segítségével történik az
alakítás (nyújtva hengerlés, feltágítás, domborítás).
- Hajlító alakítás: vékony termékek hajlítása, például a lemezek él hajlítása, a
görgőkkel végzett idomhajlítás tartozik ide.
- Alakítás csúsztatófeszültséggel: a szabadalakító kovácsolás technológiai műveletei
közül az áttolás és a csavarás sorolható ide.

1
 14. Képlékenyalakító előgyártási technológiák

hengerlési erő hatására a hengerek kihajolhatnak, ezért

támasztóhengereket alkalmaznak. Állandó hengerlési erő
esetén domború hengerekkel elkerülhető a
szélek elvékonyodása. A hengerlendő darabokat csak
akkor képesek a hengerek átjuttatni a hengerrésen, ha a
befogási szöghöz tartozó magasságcsökkenési szög =/2
tangense kisebb, mint a súrlódási tényező. Ez az áthúzás
feltétele tg  .

Szabadalakító kovácsolás
Széles mérethatárok között akár egyedi darabok, akár nagyobb mennyiségű alkatrész
gyártására alkalmas. A technológiai módszer megválasztását a gyártási költségek határozzák
meg. A gyártási és egyéb költségeket döntően a kovácsdarabok sorozatnagysága
határozza meg.
Gazdaságossági számításokkal állapítható meg az a
sorozatnagyság (darabszám) amely alatt csakis a
szabadon alakító kovácsolás, illetve ami fölött a
süllyesztékes kovácsolás jöhet szóba. A gyártási
költség természetesen több tényezőből tevődik össze.
Ilyen például a forgácsolási költség. Szabadalakító
kovácsolásnál mindig nagyobb forgácsolási
hozzáadással kell dolgozni, ezért a forgácsolási
költségek nagyobbak, nem beszélve az
anyagköltségről. A süllyesztékes kovácsoláskor
a süllyeszték szerszám költségeit kell figyelembe
venni. Nagyobb szériák esetén a szerszámköltség
egyre kisebb hányadot képvisel, a
süllyesztékes kovácsolás egyértelműen
tömeggyártási módszer. Számításba kell még venni a
melegítéssel, gépműködtetéssel, az élőmunka
ráfordítással stb. kapcsolatos költségeket is.
A nagyméretű szabadon alakított kovácsdarabok
kiinduló anyaga az öntött tuskó, a kis tömegű
kovácsdarabok kiinduló anyaga előalakított buga.
Az előalakítást hengerléssel vagy előkovácsolással
végzik. A legnagyobb problémát a nem fémes
zárványok okozzák. Ezek a szennyezők az acél
megdermedésekor a kristályok közé záródnak. A
gázhólyagok, a nem fémes zárványok és a

2
 14. Képlékenyalakító előgyártási technológiák

lunkerek mennyiségét különleges alakú kokillákkal, vagy/és a hűlési-dermedési folyamat

lassításával a minimumra csökkentik. Az acél alapanyag minőségének javítására, az oxigén,
nitrogén, hidrogén eltávolítására, és az egyenletes szövetszerkezetű tuskótérfogat biztosítása
érdekében a kovácstuskót salak alatt, vagy vákuum-ívfényes kemencében átolvasztják. Ezt a
módszert főleg az erősen ötvözött nemesacélok és a hőálló acélok gyártásához használják.
A szabadalakító kovácsolás műveletei
- Nyújtás: A szabadalakító kovácsolás legalapvetőbb művelete. A nyújtóbetét általában
lapos, téglalap nyomófelületű szerszám. A nyújtás annál erőteljesebb, minél
keskenyebb a nyújtóbetét.
- Duzzasztás: Olyankor szükséges, ha kis keresztmetszetű kiinduló anyagból nagyobb
keresztmetszetű darabot kell kovácsolni. Gyűrűk, korongok, tárcsák lyukasztásának
előkészítésére is alkalmazzák.
- Lyukasztás: Tömör vagy üreges lyukasztó tüskével végzik, egy vagy két oldalról.
- Vállazás: Az éles vagy nagyobb átmenetek kialakításának segédművelete.
- Áttolás: Az anyagtakarékosságot és a kedvezőbb szálelrendeződést segíti elő.
- Hajlítás: Általában a görbe kovácsdarabok alakításának utolsó művelete. Ügyelni kell
a húzott, külső oldal „behúzódására”.
- Csavarás: Megfelelő hőmérsékleten végezik. A darabot először egy síkban
lekovácsolják, és a
műveletsor végén
csavarják meg.
- Kovácshegesztés: A
bonyolult alakú
kovácsdarabokat
részekre bontva
kovácshegesztéssel
egyesítik. A kis
karbontartalmú acélok
(mintegy 0,15% C-
tartalomig) általában jól
meghatározásához
hegeszthetők, e fölött a fajlagos
azonban a
hegeszthetőség már korlátozott.

A kovácsüzemi gyakorlatban az alakítás mértékét az átkovácsolási

számmal jellemzik, ami az alakított keresztmetszetek hányadosa:

Az átkovácsolás mértékének ennél

célszerűbb mérőszám alakváltozási
tényező:
,
Az átkovácsolás elroncsolja, és
egyúttal átalakítja a durva öntési
szövetet.
3
 14. Képlékenyalakító előgyártási technológiák

Süllyesztékes kovácsolással bonyolultabb kovácsdarabok állíthatók elő, a szabadalakító

kovácsolásnál pontosabban és többnyire nagy sorozatban. A munkadarabot általában két
félből álló szerszámmal alakítják, ezek a süllyesztékek. A süllyeszték szerszámokba
a kovácsdarab két részre osztott negatívját munkálják be. A süllyesztékeket elválasztó felület
az osztófelület.

A kovácsdarab tervezésének első lépése

az osztófelület megválasztása Az osztófelület alakja függ a kovácsdarab alakjától, és lehet
sík, szimmetrikusan tört vagy aszimmetrikusan tört.

Az osztófelület megválasztásának számos szempontja közül néhány:

- a darabot lehetőleg két egyforma részre ossza;

- lehetőleg sík legyen;
- biztosítsa az üregben az optimális anyagáramlást és a megfelelő szálelrendeződést;
- tegye felismerhetővé a két süllyesztékfél esetleges eltolódását;
- tegye lehetővé a megfelelő sorjázást;
- tegye lehetővé a szerszám gazdaságos megmunkálását stb.
A második lépés a forgácsolási ráhagyások helyének és mértékének megállapítása.
A harmadik lépés az oldalferdeségek megállapítása. Követelmény, hogy a kovácsdarabot ki
lehessen venni a süllyesztékszerszámból. Ezért nem lehet benne alámetszés.
A következő lépésben a lekerekítések mértékét kell megválasztani. A lekerekítésekkel az
üreg kopását, deformálódását, a szerszámüreg megrepedését kerülhetjük el.
Egy-egy konkrét kovácsdarab tervezésekor a
felsoroltakon kívül természetesen még számos
tervezési feladatot meg kell oldani (tervezni kell
a fal- és bordaméreteket, fenékvastagságokat,
technológiai hozzáadásokat stb.). Ezek a
módosítások mind-mind növelik a kovácsdarab
tömegét. A kovácsdarab és a gépészeti darab
tömegének hányadosát anyagfelhasználási
együtthatónak nevezzük.
A süllyesztékes kovácsolás gépei
Süllyesztékes kovácsolás esetén a választáshoz
szóba jöhető legfontosabb alakító gépek:
- kalapácsok,
- mechanikus (forgattyús)
sajtók, - csavarsajtók.

Legfontosabb paraméterük a munkavégző képességük. A dörzshajtású csavarorsós sajtókat a

forgattyús sajtókkal összevetve az állapítható meg, hogy az orsós sajtókhoz nagyobb alakító
erő és kisebb munkavégző képesség tartozik. Az orsós sajtókat a kalapácsokkal
összehasonlítva kitűnik, hogy az orsós sajtók munkavégző képessége nagyobb, ugyanakkor a
megengedhető maximális alakító erő kisebb. A kalapácsok olcsóbbak, mint a forgattyús
4
 14. Képlékenyalakító előgyártási technológiák

sajtók. A forgattyús sajtók viszont azzal az előnnyel rendelkeznek, hogy megfelelő előalakítás
esetén az üregtöltés egy lépésben (egy lökettel) elvégezhető.

Kulcsszavak fogalmak:
- A hidegalakítás és a melegalakítás hatása a képlékeny fémre (szemcseszerkezet
változása hidegalakításnál és melegalakításnál, szálas szövetszerkezet)
- A melegalakítás hőmérséklete
- A szabadalakító kovácsolás műveletei (nyújtás, zömítés, vágás, lyukasztás)
- Süllyesztékszerszám kialakítása, felépítése (nyitott és zárt szerszám, együregű és
többüregű szerszám, szerszámosztás)
- Kovácsolt előgyártmányok előnyei, méretpontossága
- Hengerlés fogalma, technológiája
- Hengerjáratok, kaliberhengerek, hengersor felépítése
- Hengerelt termékek típusai, jellemzői, alkalmazása