15. Körvonalazza a karbantartási módszereket és ezek tevékenységi területeit!

Az üzemfenntartás az a műszaki tevékenység, valamely állóeszköz állandó, rendeltetésszerű

használatát biztosítják. (szervezési, korszerűsítéi, oktatási, nyílvántartási és ügykezelési
feladatok, üzembehelyezés, kiselejtezés, tanácsadás új berendezések beszerzésére). Feladata
az eredeti használati érték:
- Fenntartása: olyan intézkedések végrehajtása melyek a kopásokat a megengedett szint
alatt tartják (gondozás, ápolás, tisztítás, kenés, víztelenítés).
- Visszaállítása: javítás, szerelés, megelőző karbantartás (beállítás, szabályozás) és
hibaelhárítás. - Növelése: nagyjavításkor korszerűbb szerkezeti egység, pótlólagos
automatizálás beépítése.

Üzemeltetés:
Meghibásodásig történő üzemeltetés: Ez a legrégebbi és legegyszerűbb üzemetetési stratégia,
melynek lényege, hogy az üzemeltetés tárgyát annak meghibásodásáig üzemeltetjük.
Kötött üzemidő szerinti üzemeltetés: Ez a tervszerű megelőző karbantartás (TMK). Lényege,
hogy az üzemeltetés tárgyát meghatározott teljesítmény után (üzem-, illetve naptári időnként
vagy más teljesítmény jellemzőalapján) ciklikusan ellenőrzésnek és karbantartásnak vetik alá.
Megbízhatósági szint szerinti üzemeltetés: Ha a meghibásodások száma eléri a beüzemelési
időszak után a szabályozás felsőhatárát, külön ellenőrzést vagy TMK üzemeltetést kell
elrendelni.
Jellemzőparaméter szerinti üzemeltetés: Ebben az esetben az üzemeltetés tárgyának állapotát
a jellemző paraméter mérésével és a mért adatok kiértékelésével határozzuk meg.

Karbantartás: intézkedések összessége, amelyek a kívánt állapot megóvására vagy

helyreállítására, valamint a meglévő állapot megállapítására és megítélésre
irányulnak. Ide kell érteni: a tervszerű megelőző karbantartást, a hosszabb
időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást, valamint mindazon javítási,
karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell
végezni (pl.: kenések).

Korszerű karbantartási rendszerek:

RCM (Reliability-centered Maintenance - Megbízhatóság-központú Karbantartás) egy olyan
folyamat, amit arra használunk, hogy meghatározzuk bármely működési területével
összefüggésben lévő fizikai eszköz karbantartási kívánalmait. Nem az állapot megőrzés a
lényeg, hanem a funkció megőrzésre tolódik a hangsúly. Cél a lehetséges hibák feltárása, a
hibák következményeinek kiküszöböléséért.
TPM (Total Productive Maintenance - Teljeskörű Hatékony Karbantartás) olyan karbantartási
és termelési rendszer, amelynek célja a berendezés általános hatékonyságának növelése a
kényszerleállás és a meghibásodás nélküli termelés biztosításával. Az állapotvizsgálati
technikákra támaszkodik. Alapjait a Just in time, az 5S és a OEE módszer képezték, melyek a
munkaerő bevonásával a pazarlás csökkenést, és a termelési eszközök hatékonyságának
növelését célozták meg.

CMMS (Computerised Maintenance Management System - Számítógépes karbantartási

rendszer)
Elsősorban a karbantartási vezetők munkáját segítik a naprakész adatokon alapuló
döntésekben. Céljai közé tartozik a folyamatok automatizálása és optimalizálása, az
energiafelhasználás csökkentése. A meghibásodások osztályozása:
A hirtelen meghibásodást általában anyaghiba, helytelen üzemeltetés vagy a tervezett üzemi
terhelésnél nagyobb terhelés váltja ki.

15. Körvonalazza a karbantartási módszereket és ezek tevékenységi területeit!

A fokozatos meghibásodást egy vagy több üzemi jellemzőnek a fokozatos változása és az

előírt tűrési mezőn túli növekedése okozza.
Relaxációs meghibásodásról beszélünk, ha a meghibásodást a tűrési mező bármely okból
bekövetkező leszűkülése miatt az eredeti normál üzemi terhelés váltja ki

A meghibásodások következményei: katasztrófa helyzet, baleset vagy törés, zavar,

A meghibásodások kiváltó okai: szerkezeti (tervezési hiba), technológiai,
üzemeltetési (eltérő viszonyokban használat),
kifáradási Meghibásodási eloszlásfüggvény.
(Kádgörbe)

Sérülés: a technikai eszköz (rendszer, elem)

előírásos állapotának elvesztése. Üzemzavar:
amikor az üzemeltetés tárgya működőképes, de
üzemállapot-jellemzői közül egy vagy több az
előírt tűrési értékeken kívül esik.

Kötések létrehozása és bontása:

Az oldható kötések egyik lényeges jellemzője, hogy szerelés után roncsolásmentesen lehet a
kötést oldani, majd ismételten teljes értékű újabb kötést létrehozni. A kötés oldásakor sem a
kötőelem, sem a szerkezeti elem anyagában nem történik káros változás. A szétszereléssel
járó kopás határt szab az oldható kötés élettartamának, illetve használhatóságának. Az
oldható kötések másik fontos jellemzője, hogy a kötőgépelemek szabványosak, ezért jelentős
részük készen kapható.

Javítások:
- Kopott szelep ülék javítása perselyezéssel.
- A meneteken orsónál a menetmetsző újbóli ráhajtásával, míg menetes furatoknál a
menetfúrók újbóli behajtásával javíthatjuk.
- A hegesztés repedésének vonalában kiköszörüljük a repedést teljes keresztmetszetében,
majd a megfelelő technológia alkalmazásával újrahegesztjük a varratot.
- Ha a zsugorkötés meghibásodik, akkor általában az összetartozó alkatrészeket együtt
cseréljük.
Ha lehetséges, akkor felhegesztéssel és méretre esztergálással új zsugorkötést hozhatunk
létre.
- Az eldeformálódott ékeket, reteszeket ki kell cserélni, de a cserénél szüksége s a horony
felszabályozása is.
- Kopott alkatrészek felújítására, az elkopott részek feltöltésére, illetve bevonat
készítésére-hőre lágyuló, vagy hőre keményedő műanyagokat használnak.
- Fémszórás a kopott alkatrészek felújításának korszerű technológiája, de alkalmazható
korrózió védelemre is.

Forgó gépelemek szabályozása, kiegyensúlyozása:

A kiegyensúlyozatlanság a forgógép fordulatszámán jelentkezik, akár kézzel is határozottan
érezhető, alacsony frekvenciás erős rezgés, mely esetenként helytelen szerelésből, torzult
geometriából, vagy éppen lerakódott szennyeződésből adódik. A kiegyensúlyozás történhet:
- tisztítással,
- súlyok
felhelyezésével, -
anyagkönnyítéssel,
- excenter
tárcsával.

2
Kulcsszavak, fogalmak:
– Meghibásodások (független, függő, teljes, részleges, hirtelen meghibásodások)
– A sérülés és az üzemzavar fogalma
– Fogalmak (vizsgálat, helyreállítás, javítás, kisjavítás, közepes és általános javítás)
– A karbantartási folyamat technológiai dokumentációja
– Karbantartási stratégiák (kár-, idő-, állapotorientált)
– Karbantartási rendszerek (egyszerű, megelőző, időszakos, állapotfüggő, szabványos)
– A karbantartás eszközei
– Kötések létrehozása és bontása