Vegyipari Muveletek I

VEGYIPARI MŰVELETEK I.
gépészmérnök mester képzés, vegyipari gépészeti szakirány
Miskolci Egyetem, Gépészmérnöki és Informatikai kar

Energetikai és Vegyipari Gépészeti Intézet
Vegyipari Gépészeti Intézeti Tanszék
Előadó: Mikáczó Viktória, tanársegéd
Miskolci Egyetem, Vegyipari Gépészeti Intézeti Tanszék © 2017

Általános információk
Aláírás megszerzésének feltétele:

• előadásokon és gyakorlatokon aktív részvétel
• méréseken való aktív részvétel, mérési jegyzőkönyvek beadása
Kredit megszerzésének feltétele:
• zárthelyi dolgozat sikeres teljesítése (elméleti és gyakorlati részből min. 50-50%
teljesítmény)
Ajánlott irodalom:
• Fejes – Tarján : Vegyipari műveletek I.
• Fonyó – Fábry: Vegyipari művelettani alapismeretek
• Kaszatkin: Alapműveletek, gépek és készülékek a vegyiparban
Vegyipari műveletek I.
2
Témakörök
Hét Dátum Előadás
1. Bevezetés. Mechanikus műveletek általános bemutatása.
02.12.
2. Szilárd szemcsés anyaghalmaz jellemzői. Szemcseosztályozás.
3. 02.19. Aprítási műveletek. Aprítógépek.
4. 02.26. Testek mozgása fluidumban. Fluidizáció. Fluidizációs rendellenességek.
5. 03.05. Mérés: fluidizáció, szemcseanalízis.
6. 03.12. Szűrési művelet. Általános szűrőegyenlet.
Szűrés állandó nyomáskülönbség illetve állandó szűrési sebesség esetén.
7. 03.26.
Szűrőkészülékek.
8. Gáz-szilárd rendszerek szétválasztása.
04.09.
9. Gáztisztítás gravitációs és centrifugális erőtérben. Gáztisztító berendezések.
10. 04.16. Centrifugák méretezésének alapjai. Folytonos és szakaszos üzemű centrifuga típusok.
11. 04.23. Keverő típusok. A folyadékkeverők teljesítményszükséglete.
12. 05.07. Keverős berendezések méretnövelése.
13. 05.14. Mérés: szűrés, keverés.
14. 05.21. Zárthelyi
Előadások: 02.12, 02.19, 02.26, 03.05, 03.12, 03.26, 04.09, 04.16, 04.23, 05.07, 05.14, 05.21.
3
Témakörök
Mérések:
1. Szemcseanalízis
2. Fluidizáció
3. Szűrés
4. Keverés
Megjegyzés:
- A méréseken kötelező a részvétel.
- A beadandó jegyzőkönyvhöz minta a tanszéki honlapon található.
- Jegyzőkönyv értékelési szempontjai: igényes, műszaki gyakorlatnak
megfelelő forma, mérés reprodukálhatósága.
4
Bevezetés
Vegyipari műveletek csoportosítása
A különböző műveleteknek azonos fizikai és kémiai alapjai vannak: komponens-, hő- és

impulzustranszport. A csoportosítás alapja a folyamatok hajtóereje és a folyamatokat leíró
törvényszerűségek.
1. Mechanikai műveletek: szilárdtest mechanika törvényszerűségei határozzák meg

(aprítás, szétválasztás, osztályozás, granulálás…).
2. Hidrodinamikai műveletek: folyadékok, gázok mozgásával foglalkozik, a

hidrodinamika törvényszerűségei határozzák meg (ülepítés, keverés, szűrés…).
3. Hőátadási műveletek: hőátadással foglalkozik, a hőtan törvényszerűségei határozzák
meg (melegítés/hűtés, forralás/kondenzáció, bepárlás…).
4. Anyagátadási műveletek: a kiindulási elegy komponenseinek fázishatáron keresztül

történő áthaladása jellemzi, az anyagátadás törvényszerűségei határozzák meg
(desztilláció, abszorpció, rektifikálás, szárítás, adszorpció…).
5. Kémiai műveletek: a reakciókinetika törvényszerűségei határozzák meg, anyag- és

energiaátvitellel járnak.
5
Bevezetés
Művelet: összefüggő, tervszerű cselekmények sorozata vagy ennek mozzanata, amelynek
során a termékek elnyerik a formájukat.
Művelettan: műveletek közti közös paraméterek meghatározása → összefüggések

megalkotása → matematikai egyenletek
Tárgyalás módjai:
- Dimenzió nélküli kifejezések pl. Reynolds-szám
- Félempirikus egyenletek pl. Nusselt-szám összefüggései
- Egyenletek felírása dimenziókkal pl. nyomásveszteség csővezetékben
6
Bevezetés
Alapműveletek: (műveleti egység – unit operation)
- Alapját fizikai-kémiai jelenségek képezik
- Önmagukban is képeznek technológiai folyamatokat pl: aprítás, őrlés
Alapfolyamatok: (unit process)

- Kémiai jelenségek
- Pl. oxidáció, nitridálás, polimerizáció, stb.
Alapműveletek + alapfolyamatok = technológiai/gyártási folyamat
Az ipari vállalatok tevékenységüket egy többé-kevésbé összetett folyamat szerint fejtik ki,
amit termelési folyamatnak nevezünk, amely rendszerint több technológiai folyamatot
foglal magában.
7
Művelettani alapok
A műveleti egység
• unit operation – a vegyipari eljárások széles köre viszonylag kevés számú

alapműveletből összeállítható
• a kezelendő anyag (a munka tárgya) átalakul, a készülék (a munka eszköze) az

elhasználódástól eltekintve nem változik, az ember használati értéket termel =
együttesen alkotják a műveleti egységet
• a folyamatábrákon található készülék szimbólumok általában egy-egy műveletet

képviselnek (pl. keverő, hőcserélő)
• a készülék nem mindig azonos a műveleti egység fogalmával (pl. reaktor )
• a folyamatok leírásához öt SI mennyiség elegendő (bázisrendszer): hosszúság (m),

idő(s), tömeg (kg), hőmérséklet (K), anyagmennyiség (mol)
• származtatott mennyiségek: erő(N), energia (J), nyomás (Pa)
8
Művelettani alapok
A műveleti egység
• Fázisértintkezés alapján: lehet egy-, két-vagy többfázisú:

• Gőz-folyadék: desztilláció, rektifikáció
• Gáz-folyadék: abszorpció, deszorpció
• Folyadék-folyadék: extrakció
• Folyadék-szilárd: extrakció, adszorpció, ioncsere
• Szilárd-folyadék-gőz: nedvesítés, szárítás
• Folyadék-szilárd-folyadék: membránszeparáció, dialízis
• Üzemvitel szerint:
• szakaszos (időben periodikusan ismétlődő részműveletek)
• folyamatos (a betáplálás és a termékek elvezetése folyamatos)
• Transzportfolyamatok alapján:
• mechanikus (impulzustranszport),
• termikus (entalpiatranszport),
• diffúziós (komponenstranszport)
9
Művelettani alapok
Az anyagmérleg a gyártási folyamatok szakszerű követését, ellenőrzését teszi lehetővé.
Az anyagmegmaradás törvényén alapszik, magában foglalja a nyersanyagokat, a kapott
termékeket (főtermék, melléktermék, selejt, maradék, hulladék) és a veszteséget.
Pl. veszélyes anyag raktárak anyagforgalma, rektifikálási művelet hatékonysága, kémiai
folyamatok lejátszódása (cukorgyártás, füstgáz-kéntelenítés), stb.
Az anyagmérleg készítésének lépései:

1. felvázoljuk a gyártás folyamatábráját,
2. meghatározzuk a gyártás során elért hozamot (a lejátszódó kémiai reakciók
figyelembevételével),
3. összeállítjuk a technológiai folyamat mindegyik szakaszára nézve a parciális
anyagmérleget,
4. a szakaszonkénti anyagmérlegek összegzésével az egész berendezésre (technológiai
folyamatra) szóló általános anyagmérleg birtokába jutunk. Ennek segítségével
könnyen kiszámítható a különböző nyersanyagok fajlagos fogyasztása.
10
Művelettani alapok
Energiamérleg
• Az energia megmaradásának törvényén alapszik.
• Magában foglalja a rendszerbe belépő és távozó összes energiaformát.
• Az anyagmérleghez hasonlóan lehet parciális és általános.
• Ipari körülmények között leggyakoribb a hőenergiára vonatkozó energiamérleg.
Pl.: életciklus-elemzések, kémiai folyamatok lejátszódása, energetikai elemzések

Az anyag- és energiamérlegek gyakori ábrázolási módja az Sankey diagram:
http://www.eia.gov/totalenergy/data/monthly/pdf/flow/total_energy.pdf
http://www.eia.gov/totalenergy/data/monthly/pdf/flow/petroleum.pdf
http://acquireprocure.com/wp-content/uploads/2016/06/formula-one-f1-budget-cost-breakdown-sankey-diagram-v2.jpg
11
Áramlástan alapjai
Kontinuitási törvény: megmaradási törvény lokális kifejezése (áramlástanban tömegmegmaradás)
- Változó keresztmetszetű csővezetékek

 
V
t 
dV  v dA
A
- A közeget összenyomhatatlannak tekintjük
- Mértékegysége: m3/s
- Alkalmazása: térfogatáram meghatározása az áramlási sebesség mérésével, áramlási sebesség

meghatározása az adott keresztmetszetben.
https://www.youtube.com/watch?v=wykn-JTnacE
12
Euler-egyenlet: olyan mozgásegyenlet, amely a súrlódás elhanyagolása esetén
dv
összefüggést teremt a folyadékrész mozgásmennyiségének idő szerinti megváltozása ( dt
gyorsulása) és a folyadékrészre ható erők, a térerősségből származó erő (pl. egy kg
tömegre ható súlyerő), g és a nyomás hely szerinti változásából származó  1 gradp erő

között:
dv 1
 g  gradp
dt 
- Ha elhanyagoljuk a súrlódást: a folyadékrészecskék a nyomás változásából származó
erő és a térerősség eredője irányában gyorsulnak, a gyorsulás mértéke arányos az eredő
erő nagyságával.
- Alkalmazás: kapulégfüggöny (üzemcsarnok belsejében télen kisebb a nyomás →
ajtónyitáskor levegő áramlik be), radiátor mindig az ablak alatt.
13
Bernoulli-egyenlet: áramló folyadékok energia-megmaradási törvénye két pont között.
- Változó keresztmetszetű csővezetékek
- A közeget összenyomhatatlannak tekintjük
- A belső energiát figyelmen kívül hagyjuk
https://www.youtube.com/watch?v=IneyT4kRDAU 14
2. Előadás
Szemcseosztályozás
21
Mechanikai műveletek és eljárások
- Létrejöttüket, törvényszerűségeiket a mechanikai erők határozzák meg (fizikai

testeket érő olyan hatások, melyek egy tömeggel rendelkező testet gyorsulásra
késztetnek)
- Durva diszperz anyagrendszerekben végbemenő gravitációs, törés-mechanikai,

mágneses, elektromos, termikus, optikai és adszorpciós-adhéziós jelenségek.
- Folyadékokban és gázokban történő részecskemozgási alap-jelenségek.
- Ide tartoznak: szétválasztási és keverési, aprítási és darabosítási eljárások

anyagátalakulási, anyag- és energia-transzportfolyamai.
- Diszperz rendszer: Olyan heterogén rendszer, amelyben az egyik fázis (diszperz fázis) részecskéi egyenletesen
oszlanak el a másik fázisban (diszperziós közegben).
22
Szilárd anyagok és szemcsehalmazok jellemzése:
Anyagjellemzők
- Szemcse: az anyaghalmaz önálló szilárd része.
- Szemcseméret: azzal a névleges szitanyílással jelölt elméleti érték, amely
szitanyíláson a szemcse éppen áthullik.
- Fajlagos felület
- Halmazsűrűség és porozitás
- Szemcsék fizikai és fizikai-kémiai tulajdonságai:
- sűrűség, mágneses és elektromos, hőtani, optikai, határfelületi, szilárdsági,
rugalmassági, apríthatósági… tulajdonságok
- Anyagi összetétel
- Fűtőérték és hamutartalom
- Kémiai összetétel
23
Szemcseméret jellemzése
- Statisztikus szemcseátmérő: a szemcse vetületén adott iránnyal párhuzamosan
húzott egyenes szakaszok hossza.
- Közepes szemcseátmérő: a szemcséhez véletlenül rendelt párhuzamos három
érintősík átlagos távolsága.
- Egyenértékű
szemcseátmérő: a
szemcsével azonos süllyedési
sebességű gömb átmérője
24
Szemcseméret jellemzése
- Feret-átmérő: egy tetszőlegesen elhelyezkedő szemcséhez húzott, az okulárskálára

merőleges, két képzeletbeli párhuzamos érintő közti távolság. (xF)
- Martin-átmérő: a szemcse azon pontján mért átmérő, amely a tetszőlegesen
elhelyezkedő részecske vetületét 2 egyforma területre osztja. (xM)
- Vetületi átmérő: annak a körnek az
átmérője, melynek területe megegyezik
a szemcse vetületének területével.
- Hosszúság: az okulárskálával
párhuzamosan elhelyezkedő szemcse
legnagyobb hosszúsága éltől élig.
- Szélesség: a szemcse legnagyobb
kiterjedése a hosszúságra merőlegesen.
XM X max XF
25
Szemcseméret meghatározása
- Lineáris méretből, térfogatból és felületből:
x1  x2 xá  x1 x2
xá 
2
d 3 6V
V de  3
6 
A
Ad  2
de 

26
Szemcsealak jellemzése
Felületi tulajdonságok:
- Töredezett: részlegesen hasadt, törött vagy repedt
- Sima: szabálytalanságoktól, érdességtől vagy kiszögellésektől mentes
- Porózus: nyílásokat, átjárókat (üregeket) tartalmazó
- Durva: göröngyös nem egyenletes, nem sima
- Üreges/gödrös: kis horpadásokkal borított
Alak:
27
Szemcseméret-eloszlási függvény, gyakoriság-görbe
- Szitaanalízis: Az anyaghalmazt szitálással elemezzük úgy, hogy egy adott

szitasoron átszitáljuk az anyaghalmazt. (ha a szemcsék mérete x>~20µm)
28
Szitaanalízis:
- Szitáin azok a szemcsék maradnak fenn, amelyek mérete nagyobb a szita
lyukméreténél, illetve kisebbek a felette lévő szita lyukméreténél.
- Lyukméret/szitanyílás: a huzalszövet egymás mellett lévő és egymást keresztező
huzalai által alkotott nyílás oldalának névleges mérete mm-ben.
- Hátrány:
- Nagymennyiségű minta szükséges

- Aprózódik-e az anyag a művelet során?
- Olajos vagy tapadó porok elemzésének nehézsége →
eltömődés
- Elektrosztatikus feltöltődés
- Nedves szitálással, golyókkal javítható
29
Szitaanalízis:
- Menete:
- Reprezentatív mintavétel
- Minta előkészítés (szárítás/mosás)
- Minta vizsgálathoz szükséges mennyiségének beállítása
- Szitasor és gép előkészítése
- Szitálás elvégzése
- Analízishez szükséges számítások elvégzése
- Eredmények értékelése és reprezentálása
- Ajánlott szitálási időtartam:

- 10-20 perces intervallum
- Optimális időtartam: próbaszitálás addig, míg a minta tömegváltozása 5 perc
alatt 1% alá nem esik
30
Szitaanalízis – mintavételezés:
- Csúszdáról, szállítószalagról:
- Ahol a minta leesik az eszközről
- A gyűjtőedény ne teljen meg (nagyobb szemcsék elveszhetnek)
- A mintavétel egy egyenletes mozdulattal történjen
- Szállítmányból, ömlesztett raktárból:
- Minimum 3 különböző helyről, kb. 30 cm mélyről
- Halomból:
- Különböző mintavételi pontokról, lehetőleg lapátolás közben (a szemcsék
frakciók szerint szétválnak)
31
Szitaanalízis – minta vizsgálati mennyiségének beállítása:

- Kúpozás, negyedelés:
- Minta kúp alakú felhalmozása, majd az alapterület növelése a tetejének lebontásával
- Körcikkekre bontjuk, a negyedeket keverjük, és újra kúpozzuk
- Minta kettéválasztók és csökkentők:
- Jones-típusú vályú: minta felezése a szemcseméret-eloszlás megváltoztatása nélkül (4
egymás utáni felezés 16-odára csökkenti a mennyiséget)
- A nyílások mérete legalább a szemcseméret háromszorosa
32
- Eredménye: a szemcseméret-eloszlási függvény és a gyakorisági görbe
Szemcsefrakció Tömeghányad Összegzett tömeghányad Gyakoriság

xi-xi+1 dmi 1-F(x) dmi/dxi
[m] [%] [%] [%/µm]
< 20 49,4 100,0 2,47
20 – 50 17,8 50,6 0,59
50 – 100 15,1 32,8µ 0,30

100 – 150 9,3 17,7 0,19
150 – 200 4,2 8,4 0,11
> 200 4.2 4,2 0,04

 100,0
33
0,9
Szitaáthullás
0,8
F(x)
0,7
0,6
0,5
0,4
0,3
Szitamaradvány
0,2
1-F(x)
0,1
0
0 5 10 15 20 25
34
Nevezetes szemcseméret-eloszlási függvények
Példa
- Szitálási feladat mérési eredményei:
Szita lyukmérete Fennmaradó

Adott szemcseméret-frakció mérete: d𝑥𝑖
(µm) tömeg (g)
xi mi
Összes szitált anyag tömege: σ 𝑚𝑖
0-45 6,76
45-80 11,82 𝑚𝑖
Direkt tömeghányad: d𝑚𝑖 = σ
𝑚𝑖
80-150 37,74
𝑑𝑚𝑖
150-300 86,18 Gyakoriság:
𝑑𝑥𝑖
300-800 300,37
800-1800 255,5 Áthullás-görbe: d𝑚𝑖 kumulált összege
1800-3150 199,07
Maradvány-görbe: 1 – áthullás-görbe
3150-5000 73,49
35
Példa; számított értékek

szemcseméret
szemcseméret
tömeghányad
fennmaradó
mi/szum(m)
legnagyobb
maradvány
gyakoriság
legkisebb
távolsága
frakciók
áthullás
direkt
tömeg
szitán
xi xi_min xi_max dxi mi dmi dmi/dxi F(x) 1-F(x)
0-45 0 45 45 6,76 0,0070 0,00015472 0,01 0,99
45-80 45 80 35 11,82 0,0122 0,000347826 0,02 0,98
80-150 80 150 70 37,74 0,0389 0,000555285 0,06 0,94
150-300 150 300 150 86,18 0,0888 0,000591735 0,15 0,85
300-800 300 800 500 300,37 0,3094 0,000618726 0,46 0,54
800-1800 800 1800 1000 255,5 0,2631 0,00026315 0,72 0,28
1800-3150 1800 3150 1350 199,07 0,2050 0,000151874 0,92 0,08
3150-5000 3150 5000 1850 73,49 0,0757 4,09137E-05 1,00 0,00
szum 970,93
36
Példa
Direkt tömeghányad/eloszlás: megmutatja, hogy az egyes szemcseméret-frakciók a teljes

részecsketömeg hány százalékát képezik.
37
Példa
Gyakoriság: az áthullás szemcseméret szerinti első differenciálhányadosa.

Maximumának helye a leggyakoribb szemcseméret.
38
Példa; szitaáthullás-maradvány görbe
Maradvány: az egyes sziták lyukméterénél nagyobb szemcsék tömegszázaléka.

Áthullás: az adott szita alá kerülő szemcsék tömegszázaléka.
39
Schumann-Gaudin függvény (Gates-Gaudin-Schumann):
m
 x
F ( x)   
a
Ahol
F(x) .. Áthullás-görbe (kumulált összeg, 100-zal szorozva a százalékos eloszlást adja)
x .. Részecskeméret (adott részecskeméret-frakció felső határa)
a .. Méret modulus (a log(x)-log(F(x)) görbe felső metszéspontja, a legnagyobb
szemcsemérethez tartozó értékek)
m .. Eloszlás modulus (log(x)-log(F(x)) görbe meredeksége)
lg( F ( x))
m
lg( x)  lg(a )
40
Példa; Schumann-Gaudin függvény (Gates-Gaudin-Schumann):

- Alkalmazható: ha mindkét tengely logaritmikussága esetén egyenest kapunk
m
 x m
lg( F ( x))
F ( x)   
a lg( x)  lg(a )
- Méret modulus: a
legnagyobb vizsgált
szemcseméret
𝑎 = 𝑥𝑚𝑎𝑥 = 5000
- Eloszlás modulus:
megközelítőleg az x50-
nél található értékek
esetén:
log(𝐹 ∼ 𝑥50 )
𝑚=
log(∼ 𝑥50 ) − log(𝑥𝑚𝑎𝑥 )
𝑙𝑜𝑔 0,263
= = 0,323
log 1800 − log 5000
41
m
Rosin-Rammler függvény: x
 
1  F ( x)  e a
- Az „a” paraméter értelmezése érdekében legyen a = x. Ebben az esetben:

1
1  F ( x)   0,368
e
- „a” az a szemcseméret, amelynél a szemcsés anyag 0,368 tömeghányada durvább és
0,632 tömeghányada finomabb. Az „m” paraméter meghatározásához kétszer kell
logaritmizálnunk (természetes alapon):
1
lg lg  m  lg x  m  lg a
1  F ( x)
Kolmogorov (lognormális) szemcseeloszlás: x

 (ln x  a ) 2



1  

2m2
F ( x)  e  
dx
- Az „a” paraméter a medián (x50) logaritmusát jelenti. 2  m  x 0
42
3. Előadás
Aprítás
43
Aprítás szükségessége
- Aprítás: szemcseméret csökkentésére irányuló művelet, külső erőhatások

segítségével. Az anyag részecskéi közötti és/vagy részecskéin belüli összetartó erőket
legyőző dezintegráló művelet, ami külső erők hatására megy végbe.
- Cél: a fajlagos felület növelése, a szemcseméret csökkentése

- A végtermék kívánt halmazsajátságainak az elérése, pl. jó folyási tulajdonságok, megfelelő
töltéssűrűség, magas színhatás, stb.
- különböző komponensek kinyerési műveleteinek elősegítése (cukorrépa szeletelése a cukor
kioldása előtt, stb.),
- meghatározott méretűre aprítás további felhasználás esetén (cukor őrlése csokoládégyártás
előtt, lisztőrlés),
- fajlagos felület megnövelése (szárítási művelet idejének csökkentése érdekében, kioldásos
műveletek intenzifikálása miatt, hőkezelési idők csökkentése végett),
- műveletek energiafelhasználásának csökkentése (pl. keverés).
- Előkészítő műveletként: szuszpenziók, paszták készítése pl. gyógyszerek, kenőcsök

- Befejező művelet: granulátumok, porok készítése pl. személyabroncs-gyártás, öntészeti
homokok
44
Aprítás
Erőhatás alapján:
- Törés (nyomó): síkfelületek közt kifejtett nyomóerő

hatására
- Őrlés (dörzsölő: nyomás+súrlódás): nyomóerő + erre
merőleges irányú erő
- Nyírás: ellentétes irányú, kitérő hatásvonalú erők, éles
felületek (közegek segítségével vagy anélkül)
- Metszés (vágó): ellentétes irányú, azonos hatásvonalú
erők, éles felületek
- Zúzás (ütő): ütésekkel
- Nem mechanikai okok: sugárzás, hő, elektromosság
45
Aprítás
Aprítandó anyagok szerkezeti tulajdonságai:
- Rideg: erő hatására csak nagyon kismértékben képesek maradó alakváltozást

szenvedni. Rugalmasságuk nagyon kicsi, de ha ezt a rugalmassági határt az
aprításkor kifejtett erőhatás meghaladja, az anyag kisebb darabokra hullik szét. Pl.
üveg és számos kristály.
- Szívós: rugalmasak, de maradó alakváltozásra kevéssé képesek. Pl. a gumi.
- Képlékeny: erő hatására nem képesek (kismértékben képesek) rugalmas alakváltozást

szenvedni, de képlékenységi fokuktól függő mértékben maradandó alakváltozást
mutatnak. Pl. a kenőcsök, agyag.
46
Aprítás
Megváltozó anyagsajátosságok:
- Elsődleges (primer) mechanokémiai folyamatok: a rendszer szabadenergiájának

növekedését hozzák létre, növelik a reakcióképességet. (deformáció, aprózódás,
melegedés, rácshibák keletkezése és elmozdulása)
- Halmazsűrűség és -porozitás
- Szemcseméret
- Összenövési viszonyok
- Fajlagos felület
- Felületi sajátságok (felületi energia)
- Belső szerkezet (amorfizáció)
- Anyagi összetétel
- Fűtőérték stb.
- Másodlagos (szekunder) mechanokémiai folyamatok: mechanikai energiával aktivált
spontán átalakulások, melyek a rendszer szabadenergiájának csökkenését idézik elő.
(rekrisztallizáció, agglomerizáció)
47
Fajlagos felület
- Fajlagos felület: az adott anyag tömegegységre vonatkoztatott felülete.

Jele: s, mértékegysége: [m2/kg]
Meghatározza: elektromos és kapilláris jelenségek, kémiai reakcióképesség,
nedvesedés, gázáteresztő-képesség, stb.
- Gömbre és kockára: Fg d 2
6 Fk 6a 2 6
sg   3  sk   3 
Vg d  d Vk a a
6
6
- Általános alakú testre: s 
x
- Heywood-faktor: φ, a szabályos gömb alaktól való
eltérés mértéke.
Kvarchomok (gömbölyded) 1,43
Üvegőrlemény (kocka-téglatest) 1,90
Szállópor 2,28
Csillám (lemezes) 9,27
48
Aprítás
- Jellemzése: aprítási fokkal történik.
- Az aprítás mértékét kifejező mértékegység nélküli szám.
r = D/d=X/x
ahol D; X az eredeti szemcseméret [mm]
d; x az aprított szemcseméret [mm]
vagy X 80
r80 
x80
ahol X80 és x80 a feladásra kerülő anyag és a töret 80%-os

szemcsemérete [mm] (F(x)-ről leolvasva)
x80 [mm] r80
durva aprítás 50 < x80 3-6
közép aprítás 5 < x80 ≤ 50 4 – 10
finom aprítás 0,5 < x80 ≤ 5 5 – 10
őrlés 0,05 < x80 ≤ 0,5 10 – 15
finom őrlés x80 ≤ 0,05 > 15
49
Részecskeméretek
50
Fajlagos aprítási munka
- Keressük: az őrlőberendezés által az őrlésre fordított munka és az őrlendő anyag

aprózódásának mértéke közti összefüggést.
- Aprítási munka részei:

- Rugalmas alakváltozási munka → kinetikus energia, hő
- Felületi energia növelésére fordított munka
- Friss törési felület struktúra változása
- Makroszkopikus deformáció → hő
- Aprítógép belső súrlódása (golyók, görgők, szemcsék és fal)
- Aprítógép külső súrlódása (csapágy, hajtómű)
51
Rittinger-féle felületi elmélet
- az aprítási munka arányos a keletkező új felülettel. A térfogategységre vonatkozó

fajlagos aprítási munka:
1 1
𝑊𝑅 = 𝑐𝑅 −
𝑥2 𝑥1
ahol
cR a Rittinger-féle állandó, ami a fajlagos felületi energiával arányos
x2 és x1 a termék és a feladás szemcsemérete
- Főleg a finomőrlés tartományában (x<50µm)
- Mértékegysége: J/kg; kWh/t
52
Kick-Kirpicsev térfogati elmélet
- az aprítási munka arányos a test térfogatával (térfogati átlag szemcsenagysággal). A

térfogategységre vonatkozó fajlagos aprítási munka:
𝑊𝐾 = 𝑐𝐾 𝑉
1 1
𝑊𝐾 = 𝑐𝐾 𝑙𝑔 − 𝑙𝑔
𝑥2 𝑥1
ahol
cK a Kirpicsev-Kick állandó
V az aprítandó test térfogata
x2 és x1 a termék és a feladás szemcsemérete
- Főleg a durva aprítás tartományában (x>50 mm)
53
Bond-féle elmélet
- A Rittinger-féle és a Kirpicsev-Kick elmélet által meghatározott fajlagos aprítási

munka mértani közepe:
𝑊𝐵 = 2 𝑊𝑅 𝑊𝐾 = 𝑐𝐵 𝑥 2,5
1 1
𝑊𝐵 = 𝑐𝐵 −
𝑥80,2 𝑥80,1
ahol
cB a Bond-index
x80,2 és x80,1 a termék és a feladás 80%-os szemcsemérete
- Alkalmazási tartománya: 50 µm … 50 mm
54
Aprítás teljesítményszükséglete
- Ha meghatároztuk a fajlagos munkaszükségletet → teljesítmény-szükséglet

meghatározása:
𝑃𝑎 = 𝑄 ∙ 𝑊
ahol
Pa az aprítógép teljesítménye [kW]
Q a gép kapacitása [t/h]
W a fajlagos munkaszükséglet [kWh/t]
- A gépi teljesítmény függ: Pg=f(méret, anyagok mozgatása, belső súrlódás, …)
- Közelítő számításoknál: 𝑃𝑎 ≈ 𝑃𝑔
55
Aprító-törő gépek
56
Pofástörő
- Durva aprításra: ásványok, kőzetek (mészkő, dolomit, andezit, …)
- Előtörésre a további műveletkehez
- Aprítást végzi: álló és mozgó pofa (sík vagy domború felület – kisebb az eldugulás veszélye)
- Anyaga: Cr, Mn-mal ötvözött acél
- Aprítási fok: r=4-9
- A termék/töret szemcseméretét meghatározza:

résméret (R); 20-50 mm
- Egyéb részek: excenter, hajtórúd, csuklós
szerkezet/tolólapok
57
G
Pofástörő
s .. legszűkebb résméret
l .. lökethossz, löketméret
𝑙 = 0,06 ∙ 𝐺 0,85
𝑥
𝑅 = 𝑠 + 𝑙 vagy 𝑅 = 𝑚𝑎𝑥
1,223
H
G .. garat feladónyílás mérete, garatszélesség
𝐺 = 1,2 ∙ 𝑥𝑚𝑎𝑥
H .. törőtér magassága
𝐻 ≈ 2𝐺
VB .. Törőtér térfogata [m3]

Kapacitás: 𝑄 = 850 ∙ 𝑅 ∙ 𝐿; [t/h, m3/h]
L .. Garathossz
𝐻
𝐿 = 1,5 ∙ 𝐺 Szilárd anyag térfogata a törőtérben: 𝑉𝐵 = 𝐿 𝐺 + 𝑅 ∙
2
α .. törőszög, 18-24° Aprítandó anyag térfogata löketenként: 𝑉𝑆 = 1 − 𝜀 ∙ 𝑉𝐵

𝐺−𝑅
𝑡𝑔 𝜑 = 𝜎2
𝐻 Törési munka: 𝑊 = ∙ 𝑉𝑆 ∙ 𝑘; 𝑘 = 0,8
2𝐸
𝑊
Törőrerő: 𝐹 =
𝑙
58
Kalapácsos törő
- Vegyiparban ritkán alkalmazzák
- Középaprítás
- Tangenciális, radiális vagy axiális beömlés
- Részei: rotor, kalapács alakú ütőelemek (3, 4, 6 db) (tengelyre felfűzött, szabadon lengő)
- Cserélhető szitarács a garaton: a töltet szemcseméretét osztályozza
- A szemek a nagy sebességgel forgó kalapácsokhoz (60-

130 m/s), majd törőfelülethez, végül a rostafelülethez
ütközve aprózódnak fel.
- Az aprózódás mértékét a rosták lyukátmérője határozza
meg (leggyakrabban a 3-6 mm-es)
- Nyirkos anyag nem adható fel
- Vízszintes vagy függőleges elrendezés
59
Hengertörő, hengerszék
- Sima vagy fogazott felületű, párhuzamos tengelyű hengerek
- Közép- és finomaprításra
- Hengerátmérő: általában 𝐷 ≥ 27 𝑑0 − 𝑑𝑡
- Anyagbehúzás feltétele: 𝑡𝑔𝛼 ≤ 𝜇
𝐷 𝑑𝑡
+
2 2
cos 𝛼 = 𝐷 𝑑0
+
2 2
60
Golyósmalom
- Őrlési művelet
- Őrlőtestek: acélgolyók, kerámia (15-100 mm, gömb, hengeres vagy rúdszerű), a malom kb. 20-30%-
át foglalják el
- Malom bélése: kerámia, üveg, acél, gumi
- Alkalmazása: vegyipar, cementgyártás, ásványelőkészítés
Keverő golyósmalom
- Őrlés + keverés
- Keverőtengely + keverőtárcsák
- Őrlőtesttel való töltési fok: 70-80%
- Száraz és nedves üzem
- Fűtő-hűtő köpenyek
Gyöngymalom
Rezgőmalom: a tartályokat sajátfrekvencia-közeli állapotban kell rezgetni
61
Rotoros nyíró-aprító gép (shredder)

- Ipari hulladékok darálásrára, fa, műanyag, gumi, stb.
- Egytengelyes („kos” szorítja az anyagot a tárcsához), többtengelyes
- Kapacitás: 30 kg/h – 10-30 t/h
- Egytengelyes esetén: a rotorok alatt rosta (a megfelelő méretű anyagot engedi távozni).
62
Kúpos törő
Görgő járat
Kolloidmalom
63
4. Előadás
Fluidizáció
65
Fluidumok jellemzői
- Folyadéksúrlódás definíciója (Newton): ha egy áramlásban az áramvonalak
párhuzamosak és az áramvonalak között sebességkülönbség van, akkor az
áramvonalakkal párhuzamos síkokban csúsztató- (nyíró) feszültség keletkezik.
- A fluidumnak azt a tulajdonságát, hogy ellenállást tanúsít a részecskék egymás közötti
relatív elmozdulása során keletkezett erőhatásokkal szemben, viszkozitásnak
nevezzük.
- Newtoni súrlódási törvény: A fluidum

áramlása során a rétegek között keletkező
belső súrlódási feszültség
(csúsztatófeszültség) egyenesen arányos a
sebességgradienssel:
𝑑𝑣𝑥
𝜏 = −𝜂
𝑑𝑧
ahol 𝜏 a csúsztatófeszültég, 𝜂 a dinamikai
𝑑𝑣
viszkozitás, 𝑥 a sebesség- grandiens 𝑧
𝑑𝑧
komponense.
66
- Newtoni folyadékok: azok a folyadékok, amelyek a Newtoni súrlódási törvénynek
engedelmeskednek. Ezek viszkozitása csak a hőmérséklettől függ.
- A dinamikai viszkozitás SI mértékegysége Ns/m2 vagy Pas. A gyakorlatban használatos

egység még a poise (jele P), amelyet J. Poiseuille (1799-1865) francia tudós tiszteletére
neveztek el. Kisebb viszkozitású folyadékoknál a poise századrészét használjuk:
1𝑃 = 10−1 𝑃𝑎𝑠 1𝑐𝑃 = 10−2 𝑃 = 10−3 𝑃𝑎𝑠
- A kinematikai viszkozitást (𝜈) kapjuk, ha a dinamikai viszkozitást osztjuk a sűrűséggel.

Mértékegysége SI rendszerben m2/s.
𝜂
𝜈=
𝜌
- A használatos még a stokes (St) mértékegység, amelyet J. Stokes (1819-1903) angol

tudós tiszteletére neveztek el, a gyakorlatban azonban ennek századrészét használjuk:
𝑚2 𝑚2
1𝑆𝑡 = 10−4 1𝑐𝑆𝑡 = 10−6
𝑠 𝑠
6
- A vegyiparban feldolgozásra kerülő anyagok jelentős része nem newtoni folyadék,
amelyekre a Newtoni súrlódási törvény nem lineáris.
- A struktúrviszkózus anyagok látszólagos viszkozitása az egyik esetben növekszik a
másik esetben csökken. A legtöbb ilyen anomális folyadék viszkozitása az Ostwald-féle
modellel jól közelíthető:
𝑚
𝑑𝑣𝑥
𝜏=𝐵
𝑑𝑧
Az összefüggésben szereplő 𝑚 értéke anyagonként változó állandó.
- A pszeudoplasztikus fluidumok (m<1) már egészen kis 𝜏 érték esetén folynak. A
legtöbb nem newtoni folyadék ehhez a csoporthoz tartozik, pl. polimer oldatok,
ömledékek, festékek.
- A dilatáló fluidumok (m>1) mechanikai igénybevétel hatására szilárdulnak. Nagy
mennyiségű szilárd szuszpenziót tartalmazó folyadékok tartoznak ide, pl. tömény
iszapok, tengerparti homok.
6
- A plasztikus anyagoknak, az ún. Bingham-fluidumoknak olyan szerkezetük van, hogy
az alakváltozás ill. áramlás csak egy meghatározott nyírófeszültség (𝜏0=a folyási határ)
túllépése esetén következik be:
𝑑𝑣𝑥
𝜏 − 𝜏0 = 𝐵
𝑑𝑧
Pl: a fogkrémek, paszták, sűrű szuszpenziók, zagyok.
- Tixotróp fluidumok: a látszólagos viszkozitás itt már nem csak a sebességgradienstől
hanem a nyírás időtartamától is függ. A mechanikus behatásra (rázás, keverés)
elfolyósodnak, a feszültség megszűnése után azonban a folyadék szerkezete
fokozatosan helyreáll és a folyás megszűnik. Pl. sok festékfajta, majonéz, kefir, vaj,
egyéb tejtermékek.
- Rheopektikus fluidumok: viselkedésük ellentétes a tixotróp folyadékokkal; olyan
anyagok, amelyeknek a folyékonysága a mechanikus igénybevétel hatására gyorsabban
csökken. Jellemző képviselői a habok.
- Maxwelli fluidumok: Szilárd testhez hasonló folyadékok, rugalmas és viszkózus
tulajdonságokkal egyaránt rendelkeznek. Ide tartoznak a szívós, rugalmas folyadékok,
pl. a tészták, bitumenek, műgyanták.
6
Folyási görbék
Látszólagos viszkozitás Deformációs idő
70
Szilárd test mozgása fluidumban
- Diszperz, heterogén rendszerekkel kapcsolatban

- Kapcsolódó műveletek:
- Ülepítés: szennyvíztisztítás, cukorgyártás, gyógyszeripar, papírgyártás
- Fluidizáció: tüzeléstechnika, különböző csomagolóüzemek
- Porleválasztás: füstgáz-tisztítás, légtisztítás, koromgyártás
71
- A test (szemcse) fluidumban való mozgásakor létrejövő ellenállások főként az áramlás

módjától és a test alakjától függenek.
- Lamináris áramlás során a testet folyadék-határréteg veszi körül és az áramlás

egyenletesen beborítja. Csak súrlódási ellenállás van!
- Turbulens jellegű áramlásoknál egyre

nagyobb jelentőségűek a tehetetlenségi
erők. A határréteg leválik, örvények
képződnek.
- Kellően nagy Re-számok esetén az elülső
torlóellenállás (közegellenállás) szerepe
válik döntővé, amelyhez képest a súrlódási
ellenállások elhanyagolhatók.
72
Dimenziómentes hasonlósági kritériumok:
tehetetlenségi erő 𝑣𝐿𝜌

= = 𝐑𝐞 (Reynolds − szám)
belső súrlódási erő 𝜂
nyomóerő 𝑝
= 2 = 𝐄𝐮 (Euler − szám)
tehetetlenségi erő 𝜌𝑣
tehetetlenségi erő 𝑣 2
= = 𝐅𝐫 (Froude − szám)
nehézségi erő 𝑔𝐿
↓↓↓
Egyenlőségük esetén hidrodinamikai hasonlóság áll fenn
73
1
• Közegellenállási erő: 𝐹𝑒 = 𝐶𝐷 𝐴 𝜌𝑣 2
2
ahol 𝐶𝐷 a közegellenállási tényező,
𝐴 a mozgás irányára vett merőleges (normál) felülete
• Az egyenletet átalakítva kapjuk a közegellenállási tényezőre:
𝐹𝑒ൗ
𝐴 = Δ𝑝 = 𝐄𝐮 = 1 𝐶
𝜌𝑣 2 𝜌𝑣 2 2 𝐷
• Kísérleti adatokból nyert függvénynél három különböző áramlási tartományt tudunk

megkülönböztetni:
24
• Lamináris (Re<1): Stokes-tartomány 𝐶𝐷 =
𝐑𝐞
18,5 12
• Átmeneti (1<Re<800): Allen szerint 𝐶𝐷 = Bohnet szerint 𝐶𝐷 =
𝐑𝐞0,6 𝐑𝐞
• Turbulens (Re>800): Newton-tartomány 𝐶𝐷 = 0,44
74
Ha Re = 4∙105 A CD(=0,075) görbe hirtelen lecsökken; Rittinger-árok, ekkor a gömb

homlokfelületén a lamináris határréteg turbulensre vált.
Pl. : golflabda
75
• Egy szemcsére ható mozgatóerő: (gravitációs erő – felhajtóerő)

𝑑3 𝜋
𝐹𝑚 = 𝑔 𝜌𝑠 − 𝜌
6
• Stacioner állapotban a gravitációs erő egyenlővé válik közegellenállási erővel, a
részecskék elérik az ülepedési határsebességüket:
𝑑2 𝜋 𝜌𝑣02 𝑑3 𝜋
𝐶𝐷 = 𝑔 𝜌𝑠 − 𝜌
4 2 6
24
• Lamináris tartományban 𝐶𝐷 = az ülepedési határsebesség:
𝐑𝐞
𝑑 2 𝑔 𝜌𝑠 − 𝜌
𝑣0 =
18𝜂
Ez az ún. Stokes-féle ülepedési törvény.
• Általánosan a stac. esés sebességképlete:
4 1 𝜌𝑠 − 𝜌
𝑣0 = 𝑑𝑔
3 𝐶𝐷 𝜌
76
Fluidumok áramlása szemcsés rétegeken keresztül
Szemcsés szilárd anyagon keresztüli fluidum-átáramlás állapotai:

- Kis sebességeknél: kis nyomásesés az ágyon; a szemcsék a helyükön maradnak, a gáz a
köztük lévő hézagokban áramlik. Álló ágy.
- A sebesség növelésével az ágy folyamatosan kitágul, a nyomásesés nő.
- Adott sebesség (minimális fluidizációs

sebesség), mikor a nyomásesés egyenlő az
ágy egységnyi keresztmetszetére
vonatkoztatott súlyával: fluid állapot. A
szemcsék minden irányban szabadon
mozoghatnak, a rendszer nagyviszkozitású
folyadékként viselkedik. Ameddig a
gázáram nem ragad el szemcséket, sűrű
fázisú fluidizációról beszélünk. Stabil
állapot.
77
Szemcsés szilárd anyagon keresztüli fluidum-átáramlás állapotai:

- A gáz sebességének jelentős növelésével az ágy erősen fellazul, a szemcsék kilépnek a
gázárammal és az ágy felett egy híg fázist alkotnak. (Nagyobb szemcsék = alsóbb, sűrű
fázis) Kétfázisú fluidizáció, instabil állapot.
- A híg fázisból további sebességnöveléssel egy felső határsebesség után pneumatikus
szállításról beszélünk.
78
Leva módszere:
- Egyenes üres csőben (l hossz, D átmérő, kör keresztmetszet) történő nyomásesés
számítása alapján (Fanning-egyenlet):
𝜌 2 𝑙
Δ𝑝 = 𝑤 𝑓
2 𝐷
- Ha a cső nem kör keresztmetszetű, egyenértékű csőátmérővel számolunk:
4𝐴
𝐷𝑒 =
𝐾
- A gáz az álló ágy csatornáiban a szemcsék között áramlik: a csatornák átmérője
változó, ezért hidraulikai sugárral számolunk:
ℎé𝑧𝑎𝑔𝑜𝑘 𝑡𝑒𝑙𝑗𝑒𝑠 𝑡é𝑟𝑓𝑜𝑔𝑎𝑡𝑎 𝑉𝑝ó𝑟𝑢𝑠𝑜𝑘
𝑅𝐻 = = …
𝑠𝑧𝑒𝑚𝑐𝑠é𝑘 𝑡𝑒𝑙𝑗𝑒𝑠 𝑓𝑒𝑙ü𝑙𝑒𝑡𝑒 𝐴𝑠𝑧𝑒𝑚𝑐𝑠é𝑘
- Egységnyi magasságú töltet nyomásesése lamináris áramlás esetén:

Δ𝑝 1−𝜀 2 η 𝑉𝑝ó𝑟𝑢𝑠
=𝐶 ∙ 𝑤 (Δ𝑝 ≈ 𝐴η𝑤) 𝜀=
𝑙 𝜀3 𝐷𝑒2 Ψ2 𝑉𝑡𝑒𝑙𝑗𝑒𝑠
- Turbulens áramlás esetén:

Δ𝑝 1−𝜀 𝜌
=2 ∙ 𝑤2 (Δ𝑝 ≈ 𝐵𝜌𝑤 2 )
𝑙 𝜀3 𝐷𝑒 Ψ
79
Ergun módszere:
- A lamináris és turbulens áramlásra vonatkozó nyomásveszteséget egy két tagból álló
képlet segítségével foglalja össze:
Δ𝑝 1−𝜀 2 η 1−𝜀 𝜌 2
= 𝑘1 ∙ 𝑤 + 𝑘2 ∙ 𝑤
𝑙 𝜀3 𝑑2 𝜀3 𝑑
Viszkózus energiaveszteség + kinetikus energiaveszteség
(lamináris tartományban döntő + turbulens tartományban uralkodó)
- A nyomásesés jelentősen függ a töltet hézagtérfogatától

(porozitásától). Ezt a készülék fala is módosíthatja.
80
A nyomásesési diagram szakaszai és nevezetes pontjai:
Δp Ágy nyomásesése
L0 Hézagmentes töltetmagasság
v0 Gázsebesség
- A pontig: Leva-képlet (lam.), Ergun-képlet első fele értelmében a nyomásesés a sebességgel

arányosan nő.
- A-B közt: leva-képlet (turb.) Ergun-képlet második fele értelmében a nyomásesés a sebességgel
négyzetesen arányos.
- B pont: a részecskék fellazulnak, egyre intenzívebb mozgás.
- C pont: maximális ellenállás értéke.
- D pont: a részecskék rendeződnek, így kissé lecsökken az ellenállás. A fluidizáció kezdőpontja.
- D-E közt: a részecskék elválnak egymástól, és önállóan lebegnek. Fluidizáció. A sebességet tovább
növelve dugóhatás folytán kialakuló mozgás (emelkedés, visszaesés).
- E pont: megkezdődik a kihordás.
81
Fluidizációs rendellenességek
Buborékképződés:
- A gáz buborék formájában halad át a rétegen
(0,1 … 1 mm)
- A buborékok a felszínre érve szétpattannak
- Nagy gázsebességek vagy nagy szemcseméret
esetén
- Szabályos gázelosztással vagy a gázsebesség
csökkentésével kiküszöbölhető
Dugós áramlás:
- A buborékok annyira megnőnek, hogy az egész
keresztmetszetet kitöltik
- A gáz a szemcsés réteget, mint dugattyút tolja
maga előtt (d=1 … 3 mm)
- A dugattyúréteg a szemcsék és a fal közti súrlódás hatására szétesik
- Vékony csövekben → készülékátmérő növelésével kiküszöbölhető
82
Fluidizációs rendellenességek
Csatornaképződés:
- Összetapadásra hajlamos és kisméretű (≈10µm) részecskék, vagy alacsony
rétegmagasság (1,4 cm) esetén
- A sebességet növelve sem alakul ki fluid állapot
- Ha a rétegmagasság alacsony, a csatornaképződés a magasság növelésével
megszüntethető
- Nedves anyag esetén száraz anyaggal keverendő
83
Fluidizáció előnyei és hátrányai
- Előnyök:
- intenzív mozgás, erőteljes keveredés (hőmérséklet, koncentráció állandó),
- nagy hővezetési, anyagátadási tényező,
- nagyobb anyag- és hőátadási felületek,
- szakaszos üzem folyamatossá tehető,
- kis hidraulikus ellenállás,
- …..
- Hátrányok:
- nehéz ellenáramot megvalósítani,
- korrózió, erózió a berendezésekben,
- eltérő tartózkodási idő,
- anyag rétegződése,
- aprózódás, portalanító berendezés szükséges,

- dielektromos anyag statikus töltődése, robbanásveszély
84
Fúvókák, gázelosztók
85
Fluidizációs készülékek
1 gázbelépés
2 gázkilépés
3 szárítandó anyag
4 szárított anyag
Gyógyszergyári fluidszárító Többkamrás fluidszárító
86
1 gázbelépés
2 gázkilépés
3 szárítandó anyag
4 szárított anyag
Fluidágyas gázmosó Fluidizációs szárító
87
Inertgázos fluidizációs szárító kör
88
5. Előadás
Szűrés
89
Szűrés
- Folyadék-szilárd (szuszpenziók) vagy gáz-szilárd (poros gáz) rendszerek

szétválasztására szolgáló művelet, mely során a fluidumból a szilárd szemcséket a
szűrőközeg segítségével kiválasztjuk.
- A szűrőn átfolyó folyadékot szűrletnek, a szűrőn fennmaradó anyagot iszaplepénynek

nevezzük.
1. mélységi szűrés: a kapillárisoknál kisebb méretű szemcsék a közeg belsejében

leválnak (iránytörés, keresztmetszet-változás); a továbbiakban szűrőközegként
viselkednek;
2. felületi szűrés: csak a szűrőközeg felülete végez szeparációt
- Hajtóerő: nyomáskülönbség (gravitáció, szivattyú, vákuumszivattyú)
90
Szűrőközeg
- Szűrőközegeknek nevezzük azokat az anyagokat, amelyek a rajtuk keresztül
átáramló fluidumokból leválasztják a pórusméretüknél nagyobb (néhány esetben a
kisebbeket is!) méretű részecskéket.
- Leggyakoribb szűrőközegek: Rácsok, Szemcsés anyagok, Szűrőszövetek,

Szűrőpapírok, Szűrőlapok, Porózus testek, Membránok
91
Szűrőközeg
- Szűrési segédanyagok: összenyomható iszapot eredményező anyagok szűrésénél, vagy

kisebb részecskék leválasztása érdekében. Pl.: kovaföld (elhalt kovamoszat-
maradványok, tű alak), cellulózrostos pépek, diatomaföld (diatomák vázának
maradványa)
- Szűrőszövetek:
Vászon Sávoly Atlasz

folyadék áteresztés rossz közepes jó
szemcse visszatartó képesség jó közepes rossz
iszaplepény eltávolíthatóság nehéz közepes könnyű
iszaplepény maradó nedvessége nagy közepes kicsi
eltömődési hajlam nagy közepes kicsi
92
Szűrési fázisok segédanyag esetén
93
A szűrés elmélete
- A folyadék a szemcsék közti üres térben áramlik, ezt a kapillárisok geometriája befolyásolja.
- A szűrlet átáramlásához legyőzendő ellenállások: Δ𝑝 = Δ𝑝𝑙 + Δ𝑝𝑚
- szűrőberendezés vezetékei és szerelvényei: Δpsz
- szűrőközeg ellenállása: (összevonjuk az előbbivel) Δ𝑝𝑚 = Δ𝑝𝑘 + Δ𝑝𝑠𝑧
- iszaplepény ellenállása: Δpl
Lepényellenállás
1 𝑑𝑉
- Egységnyi felületen, egységnyi idő alatt átáramló szűrletmennyiség: 𝑣 =
𝐴 𝑑𝑡
- Darcy-féle egyenlet: (homokra, a kd a homokra jellemző áteresztő-képesség [m2])

𝑄𝑘 Δ𝑝
𝑣= = 𝑘𝑑
𝐴 𝑙𝜂
𝜂 𝑙 𝑑𝑉
- Az előzőek egyenlőségéből az iszaplepény nyomásesése: Δ𝑝𝑙 =
𝐴 𝑘𝑑 𝑑𝑡
𝑙 𝛼𝑐𝑉
- Helyettesítés: =
𝑘𝑑 𝐴
ahol α a fajlagos lepényellenállás [m/kg],
c az egységnyi térfogatból felhalmozódó részecskék tömege [kg/m3].
𝜂 𝛼𝑐𝑉 𝑑𝑉
- Így az iszaplepényen eső nyomásveszteség: Δ𝑝𝑙 =
𝐴 𝐴 𝑑𝑡
94
Szűrőközeg ellenállása
- A szerelvények ellenállásával összevonva: R m
1 𝑑𝑉
- Egységnyi felületen, egységnyi idő alatt átáramló szűrletmennyiség: 𝑣 =
𝐴 𝑑𝑡
𝑄𝑘 Δ𝑝
- Darcy-féle egyenlet a közeg ellenállására vonatkozóan: 𝑣 = =
𝐴 𝑅𝑚 𝜂
𝜂 𝑑𝑉
- Az előzőek egyenlőségéből a szűrőközeg nyomásesése: Δ𝑝𝑚 = 𝑅𝑚
𝐴 𝑑𝑡
A teljes nyomásesés
Δ𝑝 = + 𝑅𝑚
𝐴 𝐴 𝑑𝑡
- Átrendezve: Carman-féle szűrőegyenlet: (akkor igaz, ha az iszaplepényt összenyomhatatlannak

feltételezzük)
𝑑𝑉 Δ𝑝𝐴
=
𝑑𝑡 𝜂 𝛼𝑐𝑉 + 𝑅
𝐴 𝑚
95
+ 𝑅𝑚 Δ𝑝 =
𝐴 𝐴 𝑑𝑡
- Átrendezve: Carman-féle szűrőegyenlet: (akkor igaz, ha az iszaplepényt összenyomhatatlannak
feltételezzük)
𝑑𝑉 Δ𝑝𝐴
=
𝐴 𝑚
1. Megoldás állandó nyomáskülönbség esetén:

- A szűrést állandó nyomáson elvégezve integrálható az egyenlet: (az
iszaplepényt összenyomhatatlannak feltételezzük!)
𝑡 𝑉 𝑉
𝜂 𝛼𝑐
න 𝑑𝑡 = න 𝑉𝑑𝑉 + 𝑅𝑚 න 𝑑𝑉
𝐴Δ𝑝 𝐴
0 0 0
𝜂 𝛼𝑐 𝑉 2 𝑉 𝑡 𝛼𝑎𝑐 𝜂𝑅𝑚
𝑡= + 𝑅𝑚 vagy = 𝑉+ vagy
Δ𝑝 2 𝐴 𝐴 𝑉 2Δ𝑝𝐴2 Δ𝑝𝐴
𝑡
= 𝑎𝑉 + 𝑏
𝑉
𝜂∙𝛼∙𝑐 𝜂
ahol a szűrési állandók: 𝑎 = ; 𝑏 = 𝑅𝑚 ∙
2∙Δ𝑝∙𝐴2 Δ𝑝∙𝐴
96
𝑑𝑉 Δ𝑝𝐴
=
𝐴 𝑚
2. Megoldás állandó sebesség esetén:

𝑑𝑉 𝑉
- Állandó sebességű szűrés esetén: = 𝑐𝑜𝑛𝑠𝑡. =
𝑑𝑡 𝑡
1 𝑑𝑉 Δ𝑝
- Behelyettesítve a Carman-féle szűrőegyenletbe: = 𝑉
𝐴 𝑑𝑡 η 𝛼𝑐 +𝑅𝑚
𝐴
η𝛼𝑐𝑉 η𝑉𝑅𝑚
Δ𝑝 = 𝑉 +
𝐴2 𝑡 𝐴𝑡
Δ𝑝 = 𝑎′ 𝑉 + 𝑏′
- Szintén lineáris összefüggéshez jutunk
Összenyomható iszapok
2
𝑘1 1−𝜀 2 𝑓𝑓𝑎𝑗𝑙
- A lepény fajlagos ellenállása (Carman-Kozeny összefüggés): 𝛼 =
𝜀3
- Összenyomható esetben a porozitás a helytől függően és az idő függvényében is változik. (A
szűrőlepény porozitása a szűrőközegtől távolodva növekszik): 𝜀𝑥 = 𝜀0 𝑝𝑠−𝜆 (λ=0-0,05)
97
Mélységi szűrés
- Pl.: ivóvíz-előkészítés, kolloid méretű szennyezők eltávolítása, cigaretta füstszűrője, stb. →
mélységi szűrők (szemcsés anyaggal töltött oszlopok, szálas szerkezetek)
- A szűrőközeg részecskéi között kialakuló csatornák mérete legtöbbször meghaladja az
eltávolítandó részecskék méretét
- Töltet: általában több rétegű, benne felülről lefelé csökkenő nagyságú, növekvő sűrűségű
rétegekben (antracit, homok, kőzúzalék, kavics)
- A leválasztott részecskék a szűrőközeg belsejében rakódnak le.
- A szűrőközeg általában szemcsés anyag, a folyadék szilárd anyag tartalma általában kicsi (<0,5%)
- A részecske megkötődése a szűrőágyon:

1. Részecsketranszport a megkötődés helyéhez:
- Közvetlen ütközéssel, tehetetlenségi ütközéssel (nagy közegsebesség, laza ágy esetén)
- Ülepedéssel
- Diffúzióval (nagyon kis részecskeméret esetén)
2. Szűrőanyag és részecske közötti kötőerők:
- Van der Waals erők
- Dielektromos kölcsönhatások
- Hidrogénhíd-kötések
- A szűrőközeg belsejében az áramlás lamináris, a nyomásesés arányos a sebességgel

- Eltávolított részecskék mennyisége a szűrőágy hossza mentén arányos az átáramló folyadék
𝜕𝐶
koncentrációjával: − = 𝜆𝐶
𝜕𝐿
- ahol C a részecskék koncentrációja a folyadékban, L a szűrő felületétől mért távolság a
Vegyipari műveletek
szűrőágyban, I. tényező [1/hosszúság].
λ a szűrési
98
Mélységi szűrés
- Nyitott homokszűrő működési elve
1. Vízelosztó csatorna
2. Tiszta szűrő feletti
minimális vízszint
3. Eltömődött szűrő
feletti maximális
vízszint
4. Szűrőréteg
5. Szűrőgyertya
6. Szűrtvíz-állványcső
7. Öblítőzagy-elvezető
vályú
8. Öblítővíz
9. Öblítőlevegő
10. Leürítés
11. Rendelkezésre álló
nyomásveszteség
99
Szűrőberendezések
Folyadékszita
- Csővezetékbe iktatható
- Durva, felületi szűrésre.
- A nyílásaiknál nagyobb szemcséket tartják vissza.
- Szűrőközeg: lyukasztott lemez, durva rács v. fémszövet
- Alkalmazás: folyadéktartályokban, technológiai
csővezetékekben
- A kiszűrt anyag a szitakosárba kerül.
1. Szitakosár
2. Fedél
100
Szűrőprések, keretes szűrőprés
- Több párhuzamosan kapcsolt szűrőelemből áll, szakaszos működés. A szűrendő
folyadékot az elemek közé nyomják.
- Nagyobb iszapűrtartalom, hosszabb élettartam, könnyebb cserélhetőség! Az iszaptér
kialakítása kerettel történik. Iszap kimosása: egyenáramú mosással vagy egyen-, és
ellenáram kombinációval, szétszereléssel.
1. álló rész
2. mozgó fejrész
3. szűrőlap
4. mosólap
5. keret
6. szűrőkendő
7. iszaplepény
8. szűrletkifolyás
9. szuszpenzió betáplálás
10. mosófolyadék bevezetése
11. mosófolyadék elvezetése
101
Szűrőprések, keretes szűrőprés
102
Gyertyás szűrő
- Nyomószűrő
- Csőkötegszerű cső alakú szűrőelemek = szűrőgyertyák (anyaguk: lyukacsos kerámia,
fémszita, műanyag, textília, lyukacsos zsugorított fém, L=1m)
- A szűrés kívülről befelé történik.
- A szűrlet a csőkötegfal és az edényfenék közötti térben gyűlik össze.
1. Szűrőgyertyák
2. folyadék bevezetése
3. iszapeltávolítás
(ellenáramú
öblítéssel/levegőnyomással)
4. szűrlet elvezetése
103
Gyertyás szűrő
104
Belső szűrésű vákuumszűrő
- Forgódobos szűrő
- Vízszintes tengelyű fekvő henger. Gyorsan ülepedő nagyobb szemcséket tartalmazó
folyadékok szűrésére. Az iszapkihordás nem valósítható meg a szűrődobban!
1. dob
2. cellák
3. alátámasztó görgők
4. szűrendő anyag bevezetése
5. szállítócsiga
105
Dobszűrő 1. Szűrődob
2. Vályú
3. Elosztófej
4. Iszapleszedő kés
5. Szívócsatlakozás
6. Sűrített levegő csatlakozás
7. Szuszpenzió bevezetése
8. Túlfolyó
106
Dobszűrő
https://www.youtube.com/watch?v=v-GIfMcQ_nw
107
Szívótömlős szűrő
- Szűrőelemek: hengeres, felül zárt szövettömlők; zárt házban.
- Poros gáz: alul, a tömlők nyitott száján át, a por a tömlő belső felületén válik ki
- Tisztított gáz: gyűjtőcsatornán át
- Tisztítása: felső pillangószelep elzárása + tisztítólevegő felülről, közben leállítják a
szerkezetet (több szerkezet párhuzamosan kötve, így nem jelent gondot)
- Nagyon jó hatékonyság
108
Szívótömlős szűrő
109
Zsákos tömlős szűrő
- A poros levegő a tömlők külsejétől a belseje felé áramlik
→ merevítő rácsozat
- Tisztítása: pulzáló tisztítólevegő, üzem közben, leállás
nincs
- Gyapjú, műszál, üvegszál
- Élelmiszeripar (mikroorganizmusoknak ellenáll)
- Műszál, üvegszál: jó mechanikai tulajdonságok,
kopásálló, kevéssé nedvszívó
- Kevésbé jó tisztítási hatékonyság
- Nagyon meleg gázok: üvegszálas tömlők (max. 250-
300°C-ig)
110
6. Előadás
Gáz-szilárd rendszerek szétválasztása
111
Porleválasztás
- Gáz-szilárd (poros gáz) rendszerek szétválasztására szolgáló művelet, mely során a
gázból a szilárd szemcséket kiválasztjuk.
- Cél: Por eltávolítása füstgázokból, portartalmú véggázokból, levegőből →

környezetvédelem (füstgáztisztítás, szállópor, üzemek levegőjének tisztán tartása),
értékes termékek por alakban (pl. őrlés, porlasztva szárítás, pneumatikus szállítás,
koromgyártás, stb.)
- Módjai:
- Nedves: gázmosók
- Száraz: ülepítők, ciklonok, porszűrők, elektrosztatikus leválasztók
(Porrobbanások kockázata!)
- Porterhelés: a gáz/levegő egységnyi térfogatában található por mennyisége. Jele: r;

[μg/m3 , g/m3 , mg/m3] Szabadban ~ 0,04 – 0,08
mg/m3
- Szálló por egészségügyi határérték: Városban ~ 0,1 mg/m3
50 μg/m3 (PM10), 150 μg/m3 (PM2,5)
Ipartelepen ~ 0,3 mg/m3
- Vörösiszap-katasztrófa: 2010. 10. 4.
- 2011. 02. 03 – 02. 09 közt Devecseren: 67,6-108 μg/m3 Poros ~ 0,45 mg/m3
üzemrészekben
112
Porleválasztás
Leválasztó készülékek típusai:
- Gravitációs elven működő: porkamrák, Howard-féle porkamrák, ütközéses

porleválasztók, zsákos szűrő, tömlős szűrő
- Centrifugális elven működő: ciklonok, multiciklonok, Venturi-mosók
- Elektromos térerőt kihasználó: elektrofilterek
Portalanítás hatásossága:
- Abszolút portalanítási fok: a teljes leválasztott pormennyiség és a nyersgáz

pormennyiségének aránya.
- Relatív portalanítási fok: valamely szemcseméret-frakció teljes mennyiségéből hány

százalékot választ le a berendezés.
113
Porleválasztás
- Határszemcse: az a legkisebb méretű szemcse, amelynél nagyobbat a porleválasztó

készülék 100%-ban leválaszt (gyakorlatban 99,5%-ban)
Porleválasztó Határszemcse (μm)
Porkamrák 100 - 200
Multiciklonok 5 - 10
Elektrosztatikus leválasztók 0,5 - 5
Ultraszűrők ~2
HEPA szűrők <0,3 (baktériumok mérete: 0,5 – 5)
- Fontos üzemi jellemző: a belépés és a kilépés közötti nyomáskülönbség (ellenállás)
114
Porleválasztás
Porszűrők
- Megfelelő szűrőanyagból készített tömlőn átvezetve a gáz jól tisztítható. A por a

szűrőszövet belső felületén felgyülemlik, a tisztított gáz a szövet kis nyílásain át
távozik.
- Pl. porszívó, autók légszűrői, pollenszűrői
- Leválasztási hatásfok (abszolút portalanítási fok): ≈99%
- Határszemcse: ≈0,5μm
- Ismétlés:
- Felületi szűrés: a leválasztott részecskék a szűrőközeg felületén gyűlnek össze és
a továbbiakban szűrőközegként viselkednek.
- Mélységi szűrés: a leválasztott részecskék behatolnak a szűrőközeg belsejébe és
ott megakadnak, a továbbiakban részt vesznek a szűrésben, és eltömítik a
szűrőt.
- Valóságban: vegyes eset.
115
Porleválasztás
Porszűrők
- Szűrőszövetek (porzsákok, …)
- Szívótömlős szűrő
- Zsákos tömlős szűrő
116
Porleválasztás
Porkamrák
- Légvezetékbe iktatják
- Gáz előtisztítására, nagyobb szennyeződések
kiszűrésére
- Határszemcse: ülepedési idő = tartózkodási idő
- Annál kisebb, minél kisebb a porkamra
magassága és minél hosszabb a kamra
117
Porleválasztás
Porkamrák
- A keresztmetszet-növekedés eredményeként áramlási

sebességcsökkenés jön létre
- Alapja: kontinuitási egyenlet:
- Vízszintes irányban - tartózkodási idő:

𝐿
𝜏𝑡 =
𝑣
- Függőleges irányban – ülepedési idő:
𝐻
𝜏ü =
𝑤0
- Határszemcse esetén megegyeznek!
𝐿∙𝑣𝑓ü𝑔𝑔
- Porkamra abszolút portalanítási foka: η𝐺 = ∙ 100%
𝐻∙𝑣𝑣í𝑧𝑠𝑧
118
Porleválasztás
Cikonok
- A centrifugális erőt használják ki

- Aerociklon vagy hirdociklon
- Nincs mozgó alkatrész
- Részei: hengeres palástrész, kúpos palástrész, tangenciális beömlő csonk,

örvénykereső cső
- Működése: a belépő poros levegő körpályára kényszerül, a centrifugális erő hatására a

szilárd szemcsék egy része kiválik a paláston és spirálisan a kúpos részbe távozik
- portalanítási fok javítható a gázmennyiség és a ciklon átmérőjének növelésével (nő a

nyomásveszteség és az üzemköltség)
119
Porleválasztás
Cikonok
- A belépő szakasz kialakításai: tangenciális, helikális, axiális, spirális

- Célzóna eróziója vagy lerakódások → megerősítés
A célzónában erősített hengeres test
Különböző típusú belépő szakaszok
120
Porleválasztás
Cikonok
- Szilárd részecskék kivezetése: a szemcsék visszaáramolhatnak a ciklonba
Különböző geometriájú alsó porgyűjtő oldal
121
Porleválasztás
Cikonok
- Áramlási viszonyok:
a) tangenciális, b) radiális, c) axiális sebességek
122
Porleválasztás
Cikonok
A0 .. Belépő keresztmetszet [m2] 𝐴0 = 𝑎 ∙ 𝑏

d1 .. Örvénykereső cső átmérője [m]
d2 .. Hengeres palást átmérője [m]
H .. Ciklon teljes magassága [m] ℎ = 𝐻 − 𝑠
s .. Örvénykereső cső benyúlása a ciklonba [m]
c0 .. Belépő porkoncentráció [kg/m3]
c1 .. Kilépő porkoncentráció [kg/m3] (örvénykereső csövön)
𝑑 𝑏
r0 .. Poros gáz belépési pontja [m] 𝑟0 = 2 −
2 2
- Méretezési viszonyszámok:
𝑏𝑒𝑙é𝑝ő 𝑘𝑒𝑟𝑒𝑠𝑧𝑡𝑚𝑒𝑡𝑠𝑧𝑒𝑡 𝐴
= 0 = 0,5 … 1,8
ö𝑟𝑣é𝑛𝑦𝑘𝑒𝑟𝑒𝑠ő 𝑐𝑠ő 𝑘𝑒𝑟𝑒𝑠𝑧𝑡𝑚𝑒𝑡𝑠𝑧𝑒𝑡𝑒 𝐴1
𝑐𝑖𝑘𝑙𝑜𝑛 𝑡𝑒𝑙𝑗𝑒𝑠 𝑚𝑎𝑔𝑎𝑠𝑠á𝑔𝑎 𝐻
= = 10 … 25
ö𝑟𝑣é𝑛𝑦𝑘𝑒𝑟𝑒𝑠ő 𝑐𝑠ő 𝑠𝑢𝑔𝑎𝑟𝑎 𝑟1
ö𝑟𝑣é𝑛𝑦𝑘𝑒𝑟𝑒𝑠ő 𝑐𝑠ő 𝑏𝑒𝑛𝑦ú𝑙á𝑠𝑎 𝑠
= =3
𝑏𝑒𝑙é𝑝ő 𝑐𝑠𝑜𝑛𝑘 𝑠𝑧é𝑙𝑒𝑠𝑠é𝑔𝑒 𝑏
= = 0,2 … 0,5
𝑏𝑒𝑙é𝑝é𝑠 𝑡á𝑣𝑜𝑙𝑠á𝑔𝑎 𝑟0
𝑐𝑖𝑘𝑙𝑜𝑛 𝑠𝑢𝑔𝑎𝑟𝑎 𝑟
= 2 = 3 …4
123
Porleválasztás
Cikonok; Határszemcse számítása:
Elhanyagolások:
- a szemcsék mozgás közben egymást nem befolyásolják
- a szemcsék mozgása a Stokes-tartományba esik
- a leválasztás feltétele, hogy a szemcse eléri a ciklon falát
- gömbszemcsét feltételezünk
- a belépő nyílásban a gázsebesség és a szemcseeloszlás egyenletes
- a ciklonban a gáz és a szemcse csavarmenetben, együtt mozog
- a ciklonban a gázáram alakja a befúvás alakjával azonos marad
- a közeg legnagyobb kerületi sebessége az örvénykereső cső átmérőjével megegyező
átmérőjű, h magasságú hengeres felületen van (maximális kerületi sebesség, közel
állandó radiális sebesség) → a határszemcsét erre a sugárra határozzuk meg (R0)
(radiális ülepedési sebességből)
18𝜂𝑅0 𝑤0 𝑄
𝑑ℎ = 𝑣𝑟 =
2
𝜌𝑠𝑧 𝑣𝑡0 2𝑅0 𝜋ℎ
9𝜂𝑄
𝑑ℎ = 2
𝜋ℎ𝜌𝑠𝑧 𝑣𝑡0
124
Porleválasztás
Cikonok áramlási viszonyai
Barth-elmélet:
- A határszemcsét az örvénykereső csővel azonos átmérőjű
kontrollfelületen állapítjuk meg
- A szemcse jellemző esési sebessége 𝑣𝑒∗ (a kontrollfelületen
fellépő 𝑣𝑟 radiális sebesség középértékéből)
- Erőegyensúlyokat feltételezve: centrifugális erő = súrlódó erő
𝑉∙𝑔
𝑣𝑒∗ = 2
2𝜋 ∙ ℎ ∙ 𝑤𝑡1
ahol a 𝑤𝑡1 tangenciális szemcsesebesség (kontrollfelületen)
meghatározása szükséges:
- α belépési veszteségtényező (a sugár összenyomódása):
- Az A0 keresztmetszeten v0 közepes sebességgel r0 sugáron
beáramló gáz az r2 sugarú ciklonban összehúzódik és v2
sebességre gyorsul. A belépő keresztmetszet
impulzusnyomatéka Mb, ami a ciklon belsejében Mr lesz.
A belépési sugár összehúzódási együtthatója:
𝑀𝑏 𝜌𝑄𝑣0 𝑟0 𝑣0 𝑟0
𝛼= = =
𝑀𝑟 𝜌𝑄𝑣2 𝑟2 𝑣2 𝑟2
125
Porleválasztás
Cikonok
Barth-elmélet:
𝑀𝑏𝑒 𝜌𝑄𝑣0 𝑟0 𝑣0 𝑟0
𝛼= = =
𝑀𝑐𝑖𝑘𝑙𝑜𝑛 𝜌𝑄𝑣0 𝑟2 𝑣2 𝑟2
- Spirális belépésnél 𝛼 ≈ 1, egyszerű tangenciális belépésnél 𝛼 ≈

0,2 − 1, más forrás szerint 𝛼 ≈ 0,5 − 0,7
- Átrendezve, a ciklonban fellépő kerületi sebességet kifejezve:

1 𝑟0
𝑣2 = ∙ 𝑣0 ∙
𝛼 𝑟2
- A ciklonfal menti kerületi sebesség:
𝛼 ∙ 𝑟2 ∙ 𝑣0
𝑤𝑡2 =
𝑟0
- Maximális tangenciális sebesség: örvénykereső csőben lép fel
(legkisebb átmérőjű keresztmetszetek d1 sugáron):
𝑟2
𝑟1 𝑣0
𝑣1 = 𝑣2 ∙ =
𝐻 𝑟 𝑣 𝑟 𝐴 𝐻
1+λ∙ ∙ 2∙ 2 𝛼∙ 1 0+λ∙
𝑟1 𝑟1 𝑣1 𝑟0 𝐴1 𝑟1
126
Porleválasztás
Cikonok
- A ciklon ellenállása:
- A belépéstől az örvénykereső cső bejáratáig: 𝑟𝑅 = 𝑟1 ∙ 𝑟2 sugarú, H magasságú
képzeletbeli hengeren lép fel a súrlódás az áramló gázban
+
- Az örvénykereső csövön keresztüli átáramlási veszteség
2 2
𝜌1 𝑤𝑡2 𝑟2 𝜌1 𝑤𝑡1 𝑟1
Δ𝑝 = −
2 𝑟1 2 𝑟2
- Egyszerűsítve:
𝜌
Δ𝑝 = ζ ∙ 𝑣12
2
𝑄
- ahol 𝑣1 =
𝐴1
- Ellenállás-tényező: ζ = 1,2 ∙ ζ1
127
Porleválasztás
Cikonok
- Veszteség nélküli javítás: arányos méretcsökkentés és sorba kapcsolt ciklonok

(multiciklon)
- Feleakkora határszemcse → 16 db kisméretű ciklon
- Kb. 67-97% portalanítási fok
128
Porleválasztás
Cikonok
129
Porleválasztás
Elektrosztatikus porleválasztók/elektrofilterek
- Cottrell-elv: „koronahatás”
- Egyenirányított villamos áram, ionizáció
- Negatív pólus: ionizáló elektródra; pozitív pólus: porgyűjtő elektródra + földelés
- Villamos tér keletkezik, a töltött gázionok ütköznek a semleges gázmolekulákkal
és polarizálják
- A negatív ionok a pozitív pólus felé vándorolnak és elvesztik a töltésüket
- A leválasztott por magától távozik
- Hátrány: sok ózon keletkezik;
könnyen eltömődik
- Előny: nedves üzemben is
használható: savas ködök,
kátránycseppek
- Finom részecskék (>0,1μm)
leválasztására
- Igen jó hatásfok (99,9%)
- Kis nyomásveszteség és kis
energiafelhasználás, de nagy
beruházási költség
130
Porleválasztás
Elektrosztatikus porleválasztók
13
Porleválasztás
Gázmosók
- A gázt cseppfolyós anyagon vezetik át → a porszemek

nagy része benne marad és leülepszik
- Hasonló elv, mint a ciklonoknál (örvénylő mozgás, kúpos
részen távozik az iszap)
- Venturi-mosó: 50-150 m/s sebességű poros gáz
- A diffúzorban a porszemcsék a cseppekre tapadnak, és a
lapátkoszorún át távoznak
- Kis helyszükséglet
- Határszemcse: 0,1-0,4 μm
- Leválasztási fok: 96-98%
- gyúlékony vagy erősen korrozív anyagot kellene
elválasztani a gáz fázistól és az elektrosztatikus tisztító
vagy a szűrők nem alkalmazhatóak
13
Porleválasztás
Cseppfogók, cseppleválasztók
- Gáz által elragadott cseppek visszatartására

- Működési elv: áramlási sebesség csökkentése, irányelterelés, ütköztetés
- Betétes cseppfogók:
- Műanyag vagy fémlemez betét
- Görbületek → a csepp nem tudja követni
13
Porleválasztás
13
7. Előadás
Centrifugálás
135
Centrifugálás
Gépe: a centrifuga
- Dobja:
- hengeres vagy kúpos kialakítású
- köpenye vagy perforált vagy nem perforált kivitelű.
- Perforált kivitel esetében = szűrési művelet

- Nem perforált esetben, és ha a szuszpenzió
szárazanyag-tartalma kisebb, mint 2% akkor
centrifugális derítésről, ha nagyobb akkor
ülepítésről beszélünk.
Elvégzendő műveletek:
- Nem keveredő folyadékok szétválasztása.
- Folyadékban lévő diszperz szilárd anyag eltávolítása.
- Felesleges folyadék eltávolítása szilárd anyagból.
- Egyéb különleges esetekben: gázok szétválasztása, molekulatömeg meghatározása

stb.
136
Centrifugálás
- Centrifugális erőtér előállítása: tengely körül forgó rendszerrel.
- A körhenger alakú dob a tengely körül állandó ω szögsebességgel forog.
- A szemcsére ható erők:

𝐶 = 𝑚 ∙ 𝑟 ∙ 𝜔2 centrifugális erő
𝐺 = −𝑚 ∙ 𝑔 gravitációs erő
- Az eredő erő és a centrifugális erő közötti szög:
−𝑚∙𝑔 −𝑔
𝑡𝑔𝛼 = 2 = 2
𝑚∙𝑟∙𝜔 𝑟∙𝜔
- Az érintő nem más mint a -1/tgα, azaz:
𝑑𝑦 𝑟∙𝜔2
=
𝑑𝑟 𝑔
- A felület egyenletét integrálással kapjuk meg:
𝑟 2 ∙𝜔2
𝑦=
2𝑔
- A kialakuló folyadékfelszín (az egyenlet alapján) forgási paraboloid lesz.
- A jelzőszám a centrifugában kialakuló centrifugális és gravitációs erőtér nagyságának
aránya.
𝑟 ∙ 𝜔2
𝑗=
𝑔
- Ha j>100, akkor a kialakuló felület koaxiális hengernek tekinthető.
137
Centrifugálás
- Egy szemcsére lamináris áramlás esetén az erőegyensúly:

𝑑3 𝜋
𝜌𝑠𝑧 − 𝜌𝑓 𝑟𝜔2 = 3𝜋𝑤𝑑η
6
Centrifugális erő – felhajtóerő(centrifugális erőtérben) =

közegellenállás
- Rendezzük az előbbi egyenletet w-re, majd szorozzuk meg

a számlálót és a nevezőt is g-vel:
𝑑2 𝜌𝑠𝑧 − 𝜌𝑓 𝑔 𝑟𝜔2
𝑤= = 𝑣0 𝑗
18η 𝑔
ahol v0 a Stokes-féle ülepedési sebesség.
Átmeneti áramlásnál a jelzőszám 2/3-on, míg turbulens

áramlásnál négyzetgyök alatt van.
138
Centrifugálás
Tartózkodási idő, határszemcse
- Ha egy szemcse kevesebb ideig tartózkodik a centrifuga

dobjában, mint az ülepedéshez szükséges idő, akkor
biztosan távozni fog a dobból.
- Tartózkodási idő: a rendelkezésre álló (szediment)térfogat
és a bevezetett térfogatáram függvénye.
𝑉
𝑡𝑡𝑎𝑟𝑡 =
𝑄
- Ülepedési idő: az ülepedési sebesség és az ülepedési út (H)

függvénye:
𝐻
𝑡ü =
𝑤
- Határszemcse esetén: 𝑡𝑡𝑎𝑟𝑡 = 𝑡ü
- A bevezetendő térfogat mennyisége:

𝑉𝑤 𝑉𝑣0 𝑗
𝑄= = = 𝐴𝑣0 𝑗 = Σ𝑣0
𝐻 𝐻
139
Centrifugálás
- A Σ egyenértékű derítőfelület megmutatja, hogy az adott centrifugális erőteret

kihasználó ülepítő mekkora gravitációs ülepítő felülettel egyenértékű.
- Ha a centrifuga közepes felülete:
𝐴 = 𝐷 − 𝐻 𝜋𝐿
akkor
𝐷 − 𝐻 𝜔2 𝐷 − 𝐻 2 𝜋𝐿𝜔2
Σ = 𝐴 ∙ 𝑗 = 𝑘ö𝑧é𝑝𝑓𝑒𝑙ü𝑙𝑒𝑡 ∙ 𝑗𝑒𝑙𝑧ő𝑠𝑧á𝑚 = 𝐷 − 𝐻 𝜋𝐿 =
2𝑔 2𝑔
- A centrifugában lévő folyadékmennyiség térfogata:

𝐷2 𝜋 𝐷 − 2𝐻 2 𝜋
𝑉= − 𝐿 = 𝐷 − 𝐻 𝐻𝜋𝐿
4 4
- Határszemcse:
18η𝑄𝐻
𝑑=
𝜌𝑠𝑧 − 𝜌𝑓 𝑉𝑟𝜔 2
140
Centrifugálás berendezései
- Osztályozási szempontok:
- Működésük szerint: szakaszos vagy folytonos üzeműek.
- A velük végrehajtó művelet szerint: szűrő, ülepítő, derítő és emulzióbontó
centrifugák.
- További felosztás alapját képezheti pl. a hajtás módja, elhelyezése, a szilárd
anyag eltávolítása stb.
- A centrifugákat az alábbi csoportosítás szerint tárgyaljuk:
- Szakaszos üzemű centrifugák.

- Folytonos üzemű szűrőcentrifugák.
- Folytonos üzemű ülepítő centrifugák.
- Derítő és emulzióbontó centrifugák.
141
1 - perforált lemez
Szakaszos üzemű centrifugák 2 - alátét huzalháló
3 - szűrőszövet
- szűrő és ülepítő kivitelben 4 - iszaplepény
5 - folyadék
- Szűrőcentrifugák:
- dobköpenye lyukasztott lemezből készül.
- A lyukak átmérője általában 5-7 mm
- szuszpenziók szétválasztására szitaszövetből vagy vékony lyukasztott lemezből
betétet helyeznek el a dobköpeny belső oldalára.
- A perforált lemezbetétet dróthálóval támasztják alá.
- Ülepítő centrifugák:
- a szuszpenzióból kiülepedett szilárd szemcsék a dob falára rakódnak le, míg a
folyadék beljebb helyezkedik el.
- A folyadék eltávolítása menet közben elszívó csővel vagy túlfolyással, nyugalmi
állapotban pedig a dob fenekén lévő nyílásokon keresztül történik.
142
Szakaszos üzemű centrifugák
Ingacentrifugák
- A kiegyensúlyozatlan tömegek káros hatását jobban el lehet kerülni az
ingacentrifugáknál.
- Meghajtása: betétmotoros vagy oldalmotoros.
143
Ingacentrifugák
- A centrifugadob három ponton

csuklósan felfüggesztett.
- A töltés álló helyzetben illetve
csökkentett fordulatszámon
lehetséges.
- Ürítés gyakran felülről
történik.
- Korszerűbb centrifugák alsó
ürítéssel ellátottak.
- Dobátmérő: 0,3 – 2 m
- Jelzőszám: 400-1300
144

Függő centrifugák
- A centrifuga tengelye felső végénél fogva csuklósan van

felfüggesztve a vasszerkezeti állványhoz.
- Rendszerint alsó ürítésű.
145

Önürítő függő centrifuga
- A dob alsó része kúpos, hajlásszöge nagyobb

mint a szilárd anyag rézsűszöge
- Betöltés: lassú forgás közben töltik az
elosztótárcsára
- Leállítás után az anyag magától kicsúszik a
dobból
146
Hámozó centrifuga – dobmegoldások
147

Hámozó centrifuga – szerkezeti megoldások
148
Hámozó centrifuga – működési szakaszok
a - Töltés és szétválasztás b - Iszaplepény eltávolítása
1 - cső, 2 - szűrlet, 3 - kihordó csiga, 4 - kés
149
Folytonos üzemű centrifugák
- Folytonos üzemű szűrő centrifugáknál a szuszpenzió állandó, folytonos beadagolása

mellett nemcsak a folyadék, hanem az iszaplepény és a szilárd anyag eltávolítása is
folytonosan történik a centrifugából.
- Kiküszöbölik a szakaszos üzem hátrányait, energiaigényük lényegesen kisebb és

egyenletes.
- Előnyük a kisebb helyszükséglet melletti nagyobb teljesítmény.
- A termék egyenletes minőségű.
- Az esetleg fellépő káros rezgések miatt általában rugalmas alapozást készítenek.
150
Pulzáló centrifuga
- A dob belső palástján a szilárd anyagot a tolólap

előre haladva eltolja a szitafelületen.
- Visszafelé mozgáskor a közelében levő dobrész
megtelik anyaggal, amely azután a legközelebbi
előre mozgásnál az előbbivel együtt tovább jut. Ha
mosás is szükséges, akkor mosófolyadékot is be
lehet juttatni a dob belsejébe.
- A dobok 160...1400 mm átmérővel készülnek.
- A jelzőszám: 250...800.
- A tolólap percenkénti löketszáma: 20...80.
- Az iszapréteg vastagsága 20...40 mm (max. 120
mm).
151
Kúpos centrifuga
- Elnevezésüket a dob alakjáról kapták.
- A szuszpenziót a dob kisebb átmérőjénél adják be, a kúpos dobon való áthaladás
közben a szitabetéten át eltávozik a folyadék.
- A szilárd anyag a nagyobb kúpátmérőnél hagyja el a forgórészt.
- Az anyag áthaladására leginkább az anyag és a szitabetét közötti súrlódási tényező
jellemző.
152

Kihordó elem nélküli szűrőcentrifuga
153
Vízszintes tengelyű vibrációs centrifuga
154
Csigás ülepítő (dektanter)

- A centrifugadob belsejében szállítócsiga van elhelyezve. A dobbal azonos irányba
forog, kissé eltérő sebességgel.
- A szuszpenziót a forgási középpontban elhelyezett betápláló csövön keresztül vezetik
be a forgó dob belsejébe. Itt a centrifugális erő hatására az iszap a dob falánál, míg a
kisebb fajsúlyú folyadék a belső koncentrikus rétegben helyezkedik el.
- A szállítócsiga a dob egyik végébe szállítja az
üledéket, ahol az alkalmas nyíláson elhagyja a dobot.
A tisztított folyadék a dob másik vége felé halad és
állítható gáton át túlbukva távozik el.
vagy
- A tisztított folyadék a dobon keresztül távozik (szűrő
kivitel esetén, lásd: ábra)
- A dob kialakítását tekintve lehet kúpos vagy
hengeres, vagy a kettő kombinációja. 1 - csiga
2 - szuszpenzió
3 - mosófolyadék
4 - szűrlet
5 - mosási szűrlet
6 - szilárd anyag
155
Csigás ülepítő (dekanter)
- A dekanter általában 3%-nál nagyobb koncentrációjú szuszpenzió derítésére

alkalmas.
- Szennyvíziszapnál 55-65 % nedvességtartalmú lepény nyerhető. A szétválasztás
segédanyagok alkalmazásával javítható.
- A dob és a csiga fordulatszáma 0,5-1%-kal eltér.
- Fordulatszám: 2500-3500,
- Kis méretek esetén a jelzőszám 3000 is lehet.
156
Csigás szűrőcentrifuga
157
Folytonos üzemű ülepítő centrifugák
Csigás ülepítő
158
Csigás ülepítő (dekanter) – „trikanter”
https://www.youtube.com/watch?v=1jrBxJQfuGE
159
Derítő és emulzióbontó centrifugák
- Centrifugális ülepítés elvégzésére

- A dob köpenye nem perforált
- Cél: a nem keveredő folyadékok szétválasztása (emulzióbontás), vagy a folyadékban
lévő diszperz szilárd anyag eltávolítása (derítés), vagy ezek kombinációja.
- Jellemző a jelzőszám nagy értéke a minél tökéletesebb szétválasztás érdekében. (nagy
fordulatszám, kis átmérő)
- A dobátmérő csökkenésével a folyadék rétegvastagsága csökken (az ülepítés
szempontjából kedvező)
- A folyadék tartózkodási ideje a dobban igen kicsi (nagy az átáramlási sebesség).
(hátrányos a szétválasztás szempontjából) →
- A dob hosszát jelentősen megnövelik. Ezt a módot alkalmazzák a csöves típusú
centrifugáknál (szupercentrifugák).
- A tartózkodási idő növelését el lehet érni úgy is, hogy a folyadék több
koncentrikus dobrészen halad át. Ez a helyzet a kamrás centrifugáknál.
- A harmadik esetben a rétegvastagságot csökkentik egész kis értékre. Tehát az
ülepedési utat és ezzel az ülepítés idejét csökkentik le. Ezt az elvet a tányéros
centrifugákban (szeparátorokban) alkalmazzák.
160

Szupercentrifuga
- A legegyszerűbb kialakítású a csöves típusú centrifuga.

- Átmérő: 50-150 mm
- Fordulatszám: 15-20000 1/min
- Jelzőszám: 14-18000
- 0,2% alatti száraz-anyagtartalom esetén alkalmazható derítésre
- Meghajtása gyakran hidraulikus.
A - Derítő fejrésszel
B - Emulzióbontó fejrésszel
1 - Betáplálás
2 - Derített folyadék eltávozása
3 - Könnyű folyadék kilépése
4 - Nehéz folyadék kilépése
5 - Elosztó
161
Kamrás centrifuga
- Nagyobb átmérőjű, mint a szupercentrifuga. Az

ülepedési út rövidítése érdekében a dob (2-6)
koncentrikus hengerre van felosztva. Az előző típusnál
több iszapot képes befogadni.
- A megtisztított folyadék ún. hámozótárcsán keresztül
távozik. (még egy centrifugálás!)
162
Tányéros centrifuga (szeparátor)
- A tányéros centrifugában a lemeztányérokkal

az ülepítési úthosszt minimálisra csökkentik.
További kedvező hatás, hogy a lemezek
közötti áramlás lamináris.
- A lemez vastagság kb. 1mm, lemeztávolság
0,4-1,5 mm. A félkúpszög 35-60 fok. A pontos
értéket a súrlódási viszonyok határozzák meg.
- Fordulatszám 3500-6000, jelzőszám 4000-
8000
- Kettős kúpos kialakítással készítve folytonos
üzem biztosítható önürítéssel.
163

Tányéros centrifuga (szeparátor)
- a-kúpos zár, b-gyűrűs tolattyú, c-szelepes
164

Fúvókás szeparátor
- Ha a tisztítandó folyadék iszaptartalma nagyobb,

fúvókás szeparátort alkalmaznak. A kerületen
elhelyezett fúvókákon keresztül történik a szilárd
anyag ürítése, besűrített iszap formájában. Ezzel a
centrifuga üzeme teljesen folytonos lesz.
165
Köszönöm a figyelemet!
Miskolci Egyetem, Vegyipari Gépészeti Intézeti Tanszék © 2018

Vegyipari Muveletek I

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Vegyipari Muveletek I

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

VEGYIPARI MŰVELETEK I.

gépészmérnök mester képzés, vegyipari gépészeti szakirány

Miskolci Egyetem, Gépészmérnöki és Informatikai kar

Előadó: Mikáczó Viktória, tanársegéd

Miskolci Egyetem, Vegyipari Gépészeti Intézeti Tanszék © 2017

Aláírás megszerzésének feltétele:

A különböző műveleteknek azonos fizikai és kémiai alapjai vannak: komponens-, hő- és

1. Mechanikai műveletek: szilárdtest mechanika törvényszerűségei határozzák meg

2. Hidrodinamikai műveletek: folyadékok, gázok mozgásával foglalkozik, a

4. Anyagátadási műveletek: a kiindulási elegy komponenseinek fázishatáron keresztül

5. Kémiai műveletek: a reakciókinetika törvényszerűségei határozzák meg, anyag- és

Művelettan: műveletek közti közös paraméterek meghatározása → összefüggések

Alapfolyamatok: (unit process)

Alapműveletek + alapfolyamatok = technológiai/gyártási folyamat

• unit operation – a vegyipari eljárások széles köre viszonylag kevés számú

• a kezelendő anyag (a munka tárgya) átalakul, a készülék (a munka eszköze) az

• a folyamatábrákon található készülék szimbólumok általában egy-egy műveletet

• a folyamatok leírásához öt SI mennyiség elegendő (bázisrendszer): hosszúság (m),

• Fázisértintkezés alapján: lehet egy-, két-vagy többfázisú:

Az anyagmérleg készítésének lépései:

Pl.: életciklus-elemzések, kémiai folyamatok lejátszódása, energetikai elemzések

- A közeget összenyomhatatlannak tekintjük

- Alkalmazása: térfogatáram meghatározása az áramlási sebesség mérésével, áramlási sebesség

- Létrejöttüket, törvényszerűségeiket a mechanikai erők határozzák meg (fizikai

- Durva diszperz anyagrendszerekben végbemenő gravitációs, törés-mechanikai,

- Ide tartoznak: szétválasztási és keverési, aprítási és darabosítási eljárások

- Feret-átmérő: egy tetszőlegesen elhelyezkedő szemcséhez húzott, az okulárskálára

- Szitaanalízis: Az anyaghalmazt szitálással elemezzük úgy, hogy egy adott

- Nagymennyiségű minta szükséges

- Ajánlott szitálási időtartam:

Szitaanalízis – minta vizsgálati mennyiségének beállítása:

- Eredménye: a szemcseméret-eloszlási függvény és a gyakorisági görbe

Szemcsefrakció Tömeghányad Összegzett tömeghányad Gyakoriság

20 – 50 17,8 50,6 0,59

50 – 100 15,1 32,8µ 0,30

150 – 200 4,2 8,4 0,11

> 200 4.2 4,2 0,04

Szita lyukmérete Fennmaradó

Példa; számított értékek

Direkt tömeghányad/eloszlás: megmutatja, hogy az egyes szemcseméret-frakciók a teljes

Gyakoriság: az áthullás szemcseméret szerinti első differenciálhányadosa.

Példa; szitaáthullás-maradvány görbe

Maradvány: az egyes sziták lyukméterénél nagyobb szemcsék tömegszázaléka.

Schumann-Gaudin függvény (Gates-Gaudin-Schumann):

Példa; Schumann-Gaudin függvény (Gates-Gaudin-Schumann):

- Az „a” paraméter értelmezése érdekében legyen a = x. Ebben az esetben:

Kolmogorov (lognormális) szemcseeloszlás: x

- Aprítás: szemcseméret csökkentésére irányuló művelet, külső erőhatások

- Cél: a fajlagos felület növelése, a szemcseméret csökkentése

- Előkészítő műveletként: szuszpenziók, paszták készítése pl. gyógyszerek, kenőcsök

- Törés (nyomó): síkfelületek közt kifejtett nyomóerő

Aprítandó anyagok szerkezeti tulajdonságai:

- Rideg: erő hatására csak nagyon kismértékben képesek maradó alakváltozást

- Szívós: rugalmasak, de maradó alakváltozásra kevéssé képesek. Pl. a gumi.

- Képlékeny: erő hatására nem képesek (kismértékben képesek) rugalmas alakváltozást

- Elsődleges (primer) mechanokémiai folyamatok: a rendszer szabadenergiájának

- Fajlagos felület: az adott anyag tömegegységre vonatkoztatott felülete.

Üvegőrlemény (kocka-téglatest) 1,90

Csillám (lemezes) 9,27

ahol X80 és x80 a feladásra kerülő anyag és a töret 80%-os

- Keressük: az őrlőberendezés által az őrlésre fordított munka és az őrlendő anyag

- Aprítási munka részei:

Rittinger-féle felületi elmélet