SAJTOLÁS, KOVÁCSOLÁS

A kovácsolás lehet kézi vagy gépi, utóbbi lehet szabadalakító vagy süllyesztékes

Kézi kovácsolás

1
2
Szabadalakító kovácsolás

Gépi szabad kovácsolás

3
A szabadalakító kovácsolásnál a munkadarab minősége döntően a kovács szakmunkás
hozzáértésétől függ.

A kovács szakmunkás nagyon sok univerzális, és kevés célszerszámot használ.

A kovácsoló gép közvetlen környezetében a kovácsnak sok szabad mozgástérre van

szüksége.

Legfontosabb alkalmazási területe az egyedi- és kissorozatú kovácsolt előgyártmányok

gyártása.

4
Szabadkovácsolás műveletei

5
Szabadalakító kovácsolás

6
Süllyesztékes kovácsolás
Süllyesztékes kovácsolásnak azt a meleg térfogatalakítási eljárást nevezzük, amely során
a tömbalakú előgyártmányt ütéssel vagy nyomással arra kényszerítjük, hogy vegye fel
egy előre elkészített, többnyire két félre osztott üreg alakját.
A munkadarab hőmérséklete az anyagra jellemző rekrisztalizációs hőmérséklet felett van.

A süllyeszték anyaga erre a

célra kifejlesztett melegalakító
szerszám- acél, speciális
esetekben Ni vagy Mo bázisú
szuperötvözet.

7
 Felső szerszámfél

Munkadarab

Alsó szerszámfél

Kezdeti állapot Végső állapot

8
Osztófelületek

Az osztófelület (sík) kiválasztásnál arra kell törekedni, hogy a munkadarab könnyen

kitöltse a formaüreget, ugyanakkor a szerszám kialakítása minél gazdaságosabb legyen.

helytelen helyes

9
Osztófelületek fajtái

10
A sorjacsatorna általános alakja és részei

11
Süllyesztékes kovácsolás

12
Süllyesztékes kovácsolás gazdaságossága

13
A kovácsdarab kialakítása és méretei

14
Az oldalfelületek ferdesége az anyag folyását és a munkadarab kiemelését megkönnyíti.

A külsőfelületek ferdesége () kalapácsok esetében 710; prések esetén 35.

A belső felületek ferdesége kalapácsok esetében () 1015 tartományban vehető fel,
prések esetén pedig 57.

15
Lekerekítések

Az éles éleket le kell kerekíteni a formaüreg jobb kitöltésének érdekében.

A belső sugarak (R) értéke 5-25 mm, míg a külső lekerekítések 1,5 és 5 mm között
választhatók.

16
Bemélyedések és lyukak kovácsolása

Bemélyedések és lyukak csak a kovácsolás irányába készíthetők. Átmenő nyílást

kovácsolással nem lehet készíteni, csak bemélyedés készül egyik és másik irányból, a
megmaradt feneket később lyukasztással kell eltávolítani.

17
A süllyesztékes kovácsolás folyamata

početni trenutak oblikovanja kraj oblikovanja

18
A sorja eltávolítása külön, az adott munkadarabhoz kialakított szerszámmal, általában
meleg állapotban történik.

19
A sorjázó szerszámok kialakítása lehet egyszerű vagy összetett. Az egyszerű szerszámok
csak egy feladatot látnak el, míg az összetett szerszámokkal egyidejűleg elvégezhető a
kivágás és a lyukasztás is.

Összetett sorjázó szerszám

1 - bélyeg
2 - kivágólap
3 - alsó bélyeg

20
Kovácsolás egy- és több lépésben

Hajtókar-gyártás lépései

Nyújtás, anyagelosztás előkovácsolás készrekovácsolás

0 - nyújtóüreg
1 - anyagelosztó üreg
2 - előkovácsoló üreg
3 - készrekovácsoló üreg

21
Egy alsó süllyeszték

22
HIDEGALAKÍTÁS

Hidegalakított termékek
A hideg térfogat alakítás során a feldolgozandó elő gyártmányt egy többé-kevéssé zárt
üregbe tesszük, és több oldalról nyomás alá helyezzük. A nyomás hatására a munkadarab
anyaga egyrészt kitölti az üreget, másrészt kifolyik az üreg nyílásain.
Mind az üregben maradó, mind a kifolyt anyagrészek a gyártmány szerves részét képezik,
ezért a folyamat során elvileg nem keletkezik hulladék.
A munkadarab alak- és méret-hűségét elvileg csak az alakadásban főszerepet játszó
szerszám gyártási pontossága és merevsége korlátozza.
Az alakváltozás során bekövetkező fizikai keményedés jól kihasználható a munkadarab
szilárdságának növelésére, ezért esetenként elmaradhat a kész munkadarab ilyen célú
hőkezelése, például nemesítése.

23
• Elvileg minden fémes anyag alkalmas az eljárásra. Gyakorlatilag azonban,
gazdaságosan, csak a nemfémes zárványoktól mentes, behatárolt szemcseméretű és
hőkezelési állapotú anyagok alkalmasak hidegfolyatásra.
• A nagy szerszámnyomások hatására lokális összehegedések jöhetnek létre a
szerszám- és munkadarab érintkezési felületén. Ennek megakadályozása érdekében
speciális felületkezelésre, többnyire foszfátozásra van szükség, amely
környezetvédelmi szempontból kockázatos kémiai-technológiai eljárás.
• A nagy szerszámnyomások miatt speciális szerszámkonstrukciókra és speciális
anyagokra van szükség. A szerszámok költségei csak nagysorozat- vagy
tömeggyártás esetén térülnek meg. Ez leszűkíti a technológia alkalmazási körét.

24
Hidegzömítés és fejezés
A zömítési folyamat lényege, hogy egy kisebb átmérőjű, de hosszabb elő alakból egy
nagyobb átmérőjű és kisebb magasságú térfogatelemet készítünk.

A zömítés végrehajthatóságának két korlátja van.

• Az anyag alakváltozó képessége: Repedés keletkezése
• Alaki korlát: a stabilitás elvesztése rugalmas állapotban (Euler egyenlet)

Oldalirányú kihajlás nagy zömítési viszonyú

zömítéskor

25
26
Előzömítés

A kihajlás miatt korlátozottan zömíthető térfogat az esetek döntő többségében nem elég,
a kész munkadarab feje többet kíván. A zömítő folyamatot tehát meg kell ismételni (több
lépésben (munkamenetben) kell elvégezni)

27
Lépésterv csapszeg gyártásánál

Előzömítés Készrezömítés

28
Több munkamenetben gyártott alkatrészek alakítási lépcsői

I. Nagyfejű sincsavar II. Vagoncsavar III. Motorszelep készítése

két műveletben három lépésben négy műveletben

29
Dörzstárcsás (Frikciós) sajtón külön szerszám nélkül végzett régebbi előzömítő eljárás

Készre zömítés az
Előzömítés anyag feljebb tolása
(a fejüreg részleges után.
kitöltése)

a-matrica
b-zömítőbélyeg
c-kidobó

30
Redukálás

A zömítés mellett a hidegalakítás másik gyakori művelete a redukálás.

Az előgyártmány keresztmetszetét egy kúpos

alakító üregben csökkentik az anyag alakítási
szilárdságánál kisebb nyomással, kihajlás nélkül.

Egy viszonylag egyszerű, olcsón szerszámozható

művelet, ezért ha lehet, célszerű a keresztmetszet
csökkentést ezzel a módszerrel megoldani.

31
A redukálás alkalmazásának korlátai:
1. az alakítási ellenállás ne okozzon a munkadarab fejrészében képlékeny
alakváltozást, mert ebben az esetben az zömülni fog.
2. a fejrész, mint nyomott rúd, ne hajoljon ki.

32
Példa:

Redukálási fokozatok egy villanymotor tengely gyártásánál

33
KOVÁCSOLÓ SZERSZÁMOK

A kovácsolás és süllyesztékes sajtolás szerszámai (odor szerszámok) lehetnek:

• nyitott süllyesztékek,
• osztott süllyesztékek és
• zárt süllyesztékek.

34
Nyitott süllyeszték (félsüllyesztékes sajtolás) estén a formaüreg az alsó szerszámfélben
helyezkedik el. A felső szerszámfél egy sík lap és csak az a szerepe, hogy segítsen
kitölteni az alsó üreget. Egyoldalas munkadarabok készítésére használják.

35
Osztott süllyeszték esetén a formaüreg részben a felő, részben az alsó süllyesztékben
van kialakítva. Az anyagtöbblet a sorjacsatornába távozik.

Bonyolult alkatrészeknél több süllyeszték-párra is szükség lehet.

36
Zárt süllyeszték esetén nincs sorjacsatorna kialakítva, ezért a formaüreg kitöltése illetve
a magasság irányú méretpontosság az előgyártmány (rúd, buga) térfogatának
pontosságától függ.

Zárt süllyeszték

37
Az odorszerszámok feloszthatók a sajtológép típusa (üzeme) szerint is:

• Kalapácsokon használt szerszámok

• Forgattyús sajtón használt szerszámok
• Dörzstárcsás sajtón használt szerszámok

38
Kalapácsokon használt szerszámok

A felső- és alsó szerszámfél egy-egy tömbből készül el. A szerszám rögzítése a gépfejbe
illetve az üllőbe illeszkedő fecskefarok alakú prizmával, oldal-ékeléssel és reteszeléssel
történik.

39
Ezek a szerszámok rendszerint többfészkesek. A legnagyobb ütőerőt igénylő
készresajtoló üreget középen helyezik el. A készüregtől jobbra és balra előalakító üregek
vannak. Ezek lehetnek nyújtó-, lapító-, anyagelosztó-, hajlító- és lecsípő üregek.

1- nyújtóüreg
2- anyagelosztó üreg
3- előkovácsoló üreg
4- készrekovácsoló üreg

40
Süllyesztőkalapácsokon kidobók beépítésére és működtetésére nincs lehetőség. Ez miatt
általában hosszútengelyű, lapos, kisebb kiugrásokkal készülő alkatrészekhez használják.
A kiindulási darabot tűzi fogóval tartják a szerszámba, és helyezik egyik üregből a
másikba. Erre a célra a szerszámon megfelelő fogó-férőhelyet kell kialakítani, a
munkadarabon pedig fogócsapot kell kialakítani.

41
Példa: villás kulcs kovácsolása

Villás kulcs kovácsolásának menete

42
Nyújtó művelet

A nyujtást és anyagelosztást a lapítás követi, ebben az esetben ez az előkovácsolásnak

felel meg.

43
Készrekovácsoló (simító) üreg

44
A sorjázó szerszám vágólapja

Fogócsap eltávolítása

45
Forgattyús sajtón használt szerszámok

A forgattyús sajtó meghatározott hosszúságú és helyzetű löketeket

valósít meg. A kovácsolás egy löketben történik.

Lehetőség van alsó és felső kidobók beépítésére. Ebből adódóan

mélyebben fekvő és kisebb ferdeséggel készített sülyesztékek is
használhatók.

Valamennyi elő- és készresajtoló üreget betétekben alakítanak ki.

A betétek rögzítésére tipizált befogóágy

szolgál, melynek erős vezetőoszlopai az
üregek pontos egybevágását biztosítja.

46
A betétek egyenkénti rögzítése

47
Dörzstárcsás sajtón használt szerszámok

A gép nyomófejét menetes orsóra szerelt lendítőkerék

működteti. Az erőkifejtés egy ponton, a szán középpontjában
hat. Ennek egybe kell esni a szerszám nyomás-
középpontjával, hogy a billenőterhelést elkerüljük.
Ebből adódóan csak együregű szerszám használható.

Több műveletet igénylő sajtolást úgy valósítanak meg, hogy

több gépet és szerszámot állítanak üzembe olyan távolságra,
hogy az egyszeri felmelegítés kihasználható legyen.

48
A frikciós sajtók szerszámai általában több elemből vannak összeszerelve a forgattyús
sajtó szerszámaihoz hasonlóan, de lehet egy tömbből kialakított szerszám is. Az elemek
többsége tipizálható.

Egy zárt szerszám elemeit mutatja az alábbi ábra.

1 – az üregeket tartalmazó betétek

2 - alaplap
3 – kidobó
4 – szorító gyűrűk

49
A munkadarab alakjától függően a szerszám lehet hengeres- vagy szögletes alakú.

Hengeres alakú szerszám

50
Szögletes alakú szerszám

51
A szerszám-felek vezetése lehet
vezetővállas vagy vezetőcsapos.

52