Ó

B
U
Tervezéselmélet II.
D
A
BBXTE27BNE
I

E
2022-23-1
G
Y
E
T Gyártáshelyes kialakítás
E
M

Varró Csaba
varro.csaba@bgk.uni-obuda.hu
 Tervezéselmélet II. BBXTE27BNE

A mérnöki tevékenység célja mindig a megvalósítást is jelenti.

Ó
B
U A tervező kezében általában több lehetőség van, hogy a gyártás egyszerűsödését és korszerűsödését befolyásolja.
D
A A gyártás helyes kialakítási folyamatának a következő főbb területei vannak:
I
➢ Gyártás szempontjából helyes szerkezeti felépítés
E ➢ Gyártás szempontjából helyes építőelem kialakítás
G
Y ➢ Gyártás szempontjából helyes szerkezeti anyag megválasztás
E
T ➢ Gyártás szempontjából helyes gyártási dokumentáció
E
M

2022. 12. 06. Gyártáshelyes kialakítás 2

 Tervezéselmélet II. BBXTE27BNE

Ó A konstruktőr az építőelem kialakításával nagymértékben befolyásolja a

B ➢ gyártási időt,
U
D ➢ minőséget,
A ➢ gyártási költségeket.
I

E
Különösen a forma, a méretek, a megmunkált felületek minősége, tűrések és illesztések optimális megválasztásával
G
Y befolyásolhatja,
E ➢ a szóba jöhető gyártási eljárásokat,
T
➢ az alkalmazható gyártó eszközöket (gép, szerszám, készülék),
E
M ➢ a saját vagy más általi gyártatást, esetleg kereskedelmi terméket, és azok alkalmazhatóságát,
➢ a minőségellenőrzés lehetőségeit

2022. 12. 06. Gyártáshelyes kialakítás 3

 Tervezéselmélet II. BBXTE27BNE

Forgácsolt alkatrészek tervezési irányelvei:

Ó Forgácsolással készült alkatrészeknél a költségminimumra való törekvés elemei a felületi minőség és a gyártási tűrések helyes
B megválasztása. A felületi minőségnek a működési követelményekhez kell igazodnia, a gyártási tűréseket pedig gazdaságossági
okokból a működéshez szükséges tartomány felső határára célszerű előírni (lásd tűrések és felületminőség kapcsolata).
U
D Tervezési irányelvek:
A ❑ Takarékoskodás a megmunkált felületek nagyságával, a leforgácsolt anyagtömeggel (kivétel, ha cél a tömegcsökkentés)
I ➢ Az alkatrészeknek csak a működés szempontjából szükséges felületek megmunkálása gondos előgyártmány választás
❑ Termelékenység növelése:
E ➢ Kerüljük a céltalan, bonyolult felületeket,
G ➢ A forgácsolás során minél kevesebb szerszámátállításra legyen szükség (egyetemes gépeknél),
Y ➢ Feleslegesen ne alkalmazzunk zsákfuratot, vagy lépcsős furatot. (A lépcsőknél az átmenet legyen a fúró csúcsszöge)
➢ Alkalmazzunk lehetőleg átmenő furatot (egytengelyűség)
E
T
E
M ➢ Külső felületen könnyebb az alakos megmunkálást végezni mint a belső felületen (de ezt a funkció határozza meg!!!)

2022. 12. 06. Gyártáshelyes kialakítás 4

 Tervezéselmélet II. BBXTE27BNE

❑ Szerszámok megóvása
Ó ➢ Furatoknál gondoskodni kell a szerszám tengelyének és a megmunkált alkatrész felületének merőlegességéről. Be-
B és kilépéskor egyaránt. (segédeszköz, pl. fúrópersely megengedett)
U helyes
D
A
I ➢ Kerüljük az egyoldalas fúrókilépést,

E
G
Y
E
T ➢ Tárcsamaróval készült horony esetén a szerszám ne vágjon a tengelyvállba
E
M X>=0

2022. 12. 06. Gyártáshelyes kialakítás 5

 Tervezéselmélet II. BBXTE27BNE

❑ Szerszámkifutás biztosítása
Ó ➢ Megmunkált felületeket vállak ne határolják
B
U hibás megfelelő
D
A
I
➢ Menetfúrásnál és menetvágás esetén gondoskodni kell a szerszámnak menetkifutásáról a menetvégződésnél.
E Hasonló probléma léphet fel fogazáskor is.
G
Y hibás
E hibás megfelelő kiváló
megfelelő
T
E
➢ Kúpok esetén a kezdés és befejezés legyen szabad
M
hibás megfelelő

2022. 12. 06. Gyártáshelyes kialakítás 6

 Tervezéselmélet II. BBXTE27BNE

Hegesztett kötések a kialakításának általános alapelvei:

Ó Általános elvek
B ➢ A kötések a különböző hegesztési irányoknak megfelelően is problémamentesen és minőségben
U
D elkészíthetők legyenek.
A ➢ A hegesztett alkatrészek minőségét a hegesztési hőhatás ne rontsa le.
I
➢ A hegesztett alkatrészek gyártása nagy tűrésekkel lehetséges.
E ➢ A hegesztett kötés varrathely kialakítását lehetőleg a tűréseknek megfelelően kell kialakítani.
G
➢ A hegesztéshez az alkatrészek szabadságfokait le kell kötni, figyelni kell a pozicionálásra.
Y
E ➢ A varrat nyomvonalát könnyen lehessen követni.
T
➢ A varratok helyzete és az igénybevételek feleljenek meg egymásnak.
E
M ➢ Gyártás- és költségtakarékos legyen.
➢ Az ellenállás- és laser hegesztésnek vannak sajátosságai.

2022. 12. 06. Gyártáshelyes kialakítás 7

 Tervezéselmélet II. BBXTE27BNE

➢ Az alkatrészek szélei a lemezvégeken leolvadhatnak. Elkerülhető, ha a lemezvégek nem azonos síkban

Ó kapcsolódnak.
B
U
D
A
I

E ➢ Az anyag leolvadását kerülni kell. A varratot nem kell az alkatrész hegyes végéig kivinni. A lemezvég leégés
G elkerülhető.
Y
E
T
E
M

2022. 12. 06. Gyártáshelyes kialakítás 8

 Tervezéselmélet II. BBXTE27BNE

➢ A varratot mindig a legkisebb feszültségű helyre kell tenni. Itt jó helyen, a semleges szálban van.
Ó
B
U
D
A
I

E
G ➢ Kerülni kell a varratban a hajlító-hámozó igénybevételt.
Y
E
T
E
M

2022. 12. 06. Gyártáshelyes kialakítás 9

 Tervezéselmélet II. BBXTE27BNE

➢ Zárt tér varrattal történő lezárásakor a bezárt gáz expanzióra kényszerül. A teret nyitottá kell tenni.
Ó
B
U
D
A
I

E
➢ A hegesztőkészülék megtakarítható, ha az alkatrészeket úgy alakítjuk ki, hogy egymás helyzetét
G
meghatározzák.
Y
E
T
E
M

2022. 12. 06. Gyártáshelyes kialakítás 10

 Tervezéselmélet II. BBXTE27BNE

➢ A varrat kisebb mennyisége következtében a hő bevitelből származó deformáció csökkenthető, pl. szakaszos
Ó varratokkal.
B
U
D
A
I

E
G ➢ A hő-deformáció a szimmetrikus meleg bevitellel csökkenthető.
Y
E
T
E
M

2022. 12. 06. Gyártáshelyes kialakítás 11

 Tervezéselmélet II. BBXTE27BNE

Öntött alkatrészek tervezése a kialakítás általános alapelvei:

Az öntvény alakjának megtervezésekor az alkatrész funkcióján kívül figyelembe kell venni az öntvény anyagának viselkedését
Ó az öntési hőmérséklettől a szobahőmérséklet eléréséig.
B A megfelelő öntési eljárás kiválasztásáról az öntő szakemberekkel való konzultáció után szabad csak dönteni, figyelembe véve
U a termék funkcióját és darabszámát.
D Általános irányelvek:
A ➢ Bonyolult kialakítások kerülése,
I
➢ Leöntés- és tűréshelyes kialakítás,
E ➢ Kitöltés javítása,
G ➢ Lunkerek képződésének elkerülése,
Y
➢ Zsugorodási feszültségek csökkentése,
E
T ➢ Minta illetve a munkadarab kivehetősége,
E ➢ Magok és oldalnyílások elkerülése,
M
➢ Anyagtömeg és szerszám sokféleség csökkentése,
➢ A követő megmunkálás támogatása
➢ Tisztíthatóság
2022. 12. 06. Gyártáshelyes kialakítás 12
 Tervezéselmélet II. BBXTE27BNE

➢ A nagy vízszintes felületeket öntésnél kerülni kell

Ó
B
U
D
A
I
➢ Az éles test éleket lehetőleg kerülni kell. Öntési lekerekítés.
E
G
Y
E
T
E ➢ Öntési ferdeségre gondolni kell.
M

2022. 12. 06. Gyártáshelyes kialakítás 13

 Tervezéselmélet II. BBXTE27BNE

➢ Előnyben kell részesíteni az egyenletes falvastagságot. Az anyag tömörülést kerülni kell.

Ó
B
U
D
A
I

E
G
Y
E
T
E ➢ A rádiuszok, a ferdeségek stb. méretei lehetőleg azonosak legyenek.
M

2022. 12. 06. Gyártáshelyes kialakítás 14

 Tervezéselmélet II. BBXTE27BNE

➢ Osztott felületek, ha megmunkálásra kerülnek, lehetőleg egy síkban legyenek.

Ó
B
U
D
A
I

E
G ➢ A megmunkálandó felületek ne csak egy síkban, hanem kiemelt síkban legyenek.
Y
E
T
E
M

2022. 12. 06. Gyártáshelyes kialakítás 15

 Tervezéselmélet II. BBXTE27BNE

➢ A zsugorodási feszültség geometriai engedmény által csökkenthető.

Ó
B
U
D
A
I

E
G ➢ Elemekre bontás, differenciált építési mód.
Y
E
T
E
M

2022. 12. 06. Gyártáshelyes kialakítás 16

 Tervezéselmélet II. BBXTE27BNE

Hidegalakító eljárások tervezési irányelvei:

Ó
B
U Általános elvek:
D
A ➢ Kivágás: vágóél geometria egyszerűsítése, hosszának minimalizálása, érvényesüljön a gazdaságosság elve
I
úgy a hulladékképződésben, mint a szerszám kialakításban, figyelni kell a kivágást követő további
E
G műveletekre.
Y
E ➢ Hajlítás: a hajlítás éle csak rá merőleges hajlított felületeket tartalmazzon, a kivágások a hajlítás
T
E környezetében torzulhatnak.
M

2022. 12. 06. Gyártáshelyes kialakítás 17

 Tervezéselmélet II. BBXTE27BNE

Ó
B ➢ Egyszerű vágó-él geometriát és minimális vágó-él hosszat alkalmazni.
U ➢ A vágó él kontúrján a hegyes szögeket kerülni vagy lehetőleg derék illetve tompaszögűre választani.
D
A ➢ Hengeres felületekhez érintőlegesen illesztendő felületek csatlakozását kerülni kell.
I ➢ A beszakadás elkerülése miatt a kivágott elemek között egy minimális távolságot kell tartani.

E ➢ A hulladék csökkenthető az alkatrészek geometriájának célszerű kialakításával, kivágási terv készítésével.

G ➢ A szerszám gyártási és karbantartási költsége csökken, ha az alkatrész lekerekítési sugarait egységesítik,
Y
E azonosra választják.
T ➢ A kivágott alkatrészek hajlításra is kerülhetnek. Ezért törekedni arra, hogy a hajlítás élével szöget bezáró
E
M felületek ne torzuljanak. Ez elkerülhető a derékszögű felület elhelyezéssel.
➢ Kivágásoknál az egyes alakzatokat a hajlítási éltől megfelelő távolságra kell elhelyezni, mert torzulhatnak. Más
megoldás, ha kinyitást alkalmaznak.

2022. 12. 06. Gyártáshelyes kialakítás 18

 Tervezéselmélet II. BBXTE27BNE

Kovácsolt alkatrészek tervezése a kialakítás általános alapelvei:

Ó
B
U
D
A
I

E
G
Y
E
T
E
M

2022. 12. 06. Gyártáshelyes kialakítás 19

 Felhasznált és javasolt irodalom:
Ó
B
U
D ❑ G. Pahl – W. Beitz: A géptervezés elmélete és gyakorlata Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1981
A
I
❑ Szombatfalvy Árpád: Szerkezeti elemek tervezésének technológiai szempontjai Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1981
E
G ❑ Tóth S. –Molnár L. – Bisztray S. – Marosfalvi J.: Gépelemek 1. Műegyetemi kiadó, 2007 (45080)
Y
E ❑ Dr. Kamondi László: A gépészeti tervezés módszerei
T
E
M
Ó
B
U
D
A

Köszönöm a figyelmüket
I

E
G
Y
E
T
E
M
Ó
B
U
Tervezéselmélet II.
D
A
BBXTE27BNE
I

E
2022-23-1
G
Y
E
T Szereléshelyes kialakítás
E
M

Varró Csaba
varro.csaba@bgk.uni-obuda.hu
 Tervezéselmélet II. BBXTE27BNE

Szerelés: az alkatrészgyártás során és az azt követően a beépítés helyén végzett összeépítési tevékenység és az összes
Ó
szükséges kiegészítő művelet
B
U
D
A
I

E
G
Y
E
T
E
M

2022. 12. 06. Szereléshelyes kialakítás 2

 Tervezéselmélet II. BBXTE27BNE
Az alkatrészek és a gépek szereléshelyes kialakításának értékelési szempontjai:
❑ A szerelési műveletek egyszerű kivitelezhetősége:
Ó ➢ Tárolás
➢ Munkadarab kezelése
B
✓ Felismerés
U ✓ Megfogás
D ✓ Mozgatás
A ➢ Helyzet meghatározása
I ✓ Irányadás
✓ Kiigazítás
E ➢ Összefűzés
G ➢ Beállítás
Y ➢ Biztosítás
➢ Ellenőrzés
E
❑ A teljes összeszereléshez szükséges szerelési műveletek száma
T ❑ Szerelési műveletek egységesíthetősége
E ❑ Meglevő szerszámok és berendezések alkalmazása
M ❑ Automatizálási lehetőségek
❑ Szerelés hibaérzékenysége
❑ Ergonómiai és munkavédelmi szemponzok
❑ Munkadarab károsodás megelőzése
❑ Különleges ismeretekkel nem rendelkező operátorok alkalmazhatósága
2022. 12. 06. Szereléshelyes kialakítás 3
 Kezelési eljárások
Ó Az alkatrész szerelésre kész állapotba való eljuttatása.
B
U
Kezelési eljárások
D
A
I Tárolás Szállítás Pozícionálás

E Mozgatás Tájolás (adott irány)

G Rendezetlen
Rendezett Szétválasztás
Y
E Összevonás Helyezés (adott helyzet)
T Irányítás
E Fordítás, forgatás
M Adagolás
Rögzítés
 Szállítási alapfeladatok
Ó Mozgatás
B
U
D Szétválasztás
A
I
Összevonás
E
G Irányítás
Y
E
T Forgítás, forgatás
E
M
Adagolás

Rögzítés
 Kezelési eljárások szimbólumai
Ó
B
U
D
A
I

E
G
Y
E 7. Ütemezés, adagolás
1. Rendezett tárolás
T
E
2. Részben rendezett tárolás 8. Szétválasztás
M 3. Rendezetlen tárolás 9. Összevonás
4. Osztás 10. Válogatás
5. Egyesítés 11. Forgatás
6. Elkülönítés 12. Fordítás
Ó
B
U
D
A
I

E
G
Y
E
13. Elmozdítás 19. Szállítás
T 20. Megállítás
E
14. Tájolás
M 15. Helyezés, pozícionálás 21. Elengedés
16. Rendezés 22. Befogás
17. Megvezetés 23. Kioldás
18. Továbbítás 24. Tesztelés, ellenőrzés
14, 15, 16, 19 szaggatott vonal
Ó
B
U
D
A
I

E
G
Y
E
25. Létellenőrzés 31. Helyzet ellenőrzés
T
E
26. Azonosítás 32. Irány ellenőrzés
M 27. Alak ellenőrzés 33. Mérés
28. Méret ellenőrzés 34. Helyzet mérés
29. Szín ellenőrzés 35. Irány mérés
30. Súly ellenőrzés 36. Számolás
Ó
B
U
D
A
I
37. Kezelés
E 38. Vizsgálat
G 39. Gyártás
Y
E
40. Alakítás
T 41. Alakváltás
E 42. Szerelés
M
 Példa – alkatrész rendezése
Ó
B
U
D
A
I

E
G
Y
E
T
E
M
 Tervezéselmélet II. BBXTE27BNE

Karbantartás szempontjából helyes kialakítás: MÁR A TERVEZÉS FÁZISÁBAN GONDOLNI KELL RÁ!
Ó
B ➢ Könnyen oldható egyszerű kötések alkalmazása, amelyek szabványos (kézi)szerszámokkal oldhatók.
U ➢ Vezetékek nyomvonalánál a szűk kanyarokat, töréseket kerülni kell. A vezetékeket rögzíteni kell, különös tekintettel a mozgó
D
alkatrészek környékén. Ügyelni kell továbbá, hogy a vezeték ne legyen húzóigénybevételnek kitéve.
A
I ➢ Dugaszolható csatlakozásoknál biztosítani kell, hogy ne lehessen felcserélni a csatlakozó elemeket. Ugyanakkor védeni kell
nedvesség, por és mechanikus sérülés ellen is.
E
➢ Az érzékeny részegységeket védeni kell a környezetből oda kerülő mechanikai részecskéktől (por, fém- faforgács).
G
Y ➢ Minden részegységet építőelemet egyértelmű jelöléssel kell ellátni szennyeződés és kopásálló módon.
E ➢ A vizsgálópontok jól felismerhetőek és hozzáférhetőek legyenek. A kijelző műszerek egyértelmű üzemállapotot mutassanak.
T
➢ Az érzékeny részegységeket és műszereket könnyen levehető, de magától nem leeső burkolattal kell ellátni.
E
M ➢ Ha bármely zárt térben nyomásnövekedés léphet fel, akkor ott nyomáskiegyenlítő elem, „szuszogó” beépítése szükséges.
➢ Elegendően nagy, és elvesztéstől biztosított elemek alkalmazása fedeleknél, ellenőrző és búvónyílásoknál

2022. 12. 06. Szereléshelyes kialakítás 11

 Felhasznált és javasolt irodalom:
Ó
B
U
D ❑ G. Pahl – W. Beitz: A géptervezés elmélete és gyakorlata Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1981
A
I
❑ Szombatfalvy Árpád: Szerkezeti elemek tervezésének technológiai szempontjai Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1981
E
G ❑ Tóth S. –Molnár L. – Bisztray S. – Marosfalvi J.: Gépelemek 1. Műegyetemi kiadó, 2007 (45080)
Y
E ❑ Dr. Kamondi László: A gépészeti tervezés módszerei
T
E
M
Ó
B
U
D
A

Köszönöm a figyelmüket
I

E
G
Y
E
T
E
M
Ó
B
U
Tervezéselmélet II.
D
A
BBXTE27BNE
I

E
2022-23-1
G
Y
E Energiatudatos automatizálás
T pneumatikus rendszerekben
E
M

Varró Csaba
varro.csaba@bgk.uni-obuda.hu
2

Ó
B
U Az energiahatékonyság növelésének fő mozgatórugói
D
Energia-megtakarítás → költségmegtakarítás!
A
I növekvő törvényi
energiaigény előírások
E
G
Y
E
T
E
M

növekvő
növekvő CO2-
energiaköltségek kibocsátás
3

Ó
B
U Energiahatékonyság: team-munka!
D Tervezés Termelés
A
I Beszerzés

E
G
Y Energia-
E hatékonyság az
T iparban
E Értékesítés
M
Minőségbiztosítás

Karbantartás Pénzügy
Ó
B
U Megtakarítási lehetőségek a pneumatikus rendszerekben
D
A sűrített levegő fő költségtényezői 100% = Befektetett villamos energia
A 65%
I
Beruházási költség:
9%
E Karbantartási 20%
G költség:
15%
14%
Y
E Hasznosítható energia
Felhasználási veszteségek
T Előállítási veszteségek
E Veszteségek / megtakarítási lehetőségek:
M Energia költség: • 15 % a sűrített levegő előállításánál
77% • 20 % a levegő-elosztó rendszerben és a
fogyasztóknál
➢ csőhálózat-méretezés és kiépítés
➢ a sűrített levegő észszerű felhasználása
➢ szivárgások
Ó
B
U NEM a sűrített levegő drága…
D
A Optimális (-közeli) megoldásokkal a
I költségek megfelelő szinten tarthatók

E • Kis karbantartási költséggel működtethető

pneumatikus automatizálási elemek
G • Nagy statikus erőkifejtés minimális
Y energiaigény mellett (pneumatika)
E • Megfelelő méretezés
T • A pneumatikus és villamos hajtások
megfelelő kombinációja
E • Átgondolt vezérlési funkciók
M • Üzemen kívüli és stand-by lekapcsolás

5
Ó
B …hanem a
U veszteségek!
D
A
I

E
G
Y
E
T
E
M

6
Ó
B Egy kis
U magyarázat:
D Üzemszerű használat:
A Üzemszerű használat közben az
I energiát ellenőrzött módon
használjuk, meghatározott célra.
E
G Veszteségek:
Y
E Veszteségnek tekintjük, ha az
T energia ellenőrzésünk nélkül,
szándékunktól függetlenül
E „használódik fel”.
M A veszteségek egy része állandóan
jelen van (pl. energia-ellátó
rendszer szivárgása) más része
csak a felhasználás mellett
jelentkezik (pl. bekapcsolt gép
7
működő részeinek szivárgása).
Ó
B
U Veszteségek a valóságban:
D Számítási segédlet
A Általános számítási példa:
I A sűrített levegő
Egy „átlagos” termelő berendezés fogyasztása 400 Nl/perc
átlagos ára:
Ebből a megtakarítható veszteség átlagosan 15-20%
E
A gépenkénti elhárítható veszteség kb. 60 l/perc kb. 7 Ft/m3
G
(magyarországi
Y A sűrített levegő előállítási költsége 7 Ft/m3,
fogyasztási adatok
E 3 műszakos üzemben a veszteség 605 Ft/nap
alapján; 4...10 Ft/m3)
( 211 680 Ft/év)
T
E A legjellemzőbb szivárgási helyek (hibás cső, kondenzátum-ürítő csavar, dugattyúrúd-tömítés)
M vesztesége általában 2…5 l/perc azaz 7 000…17 000 Ft/év minden egyes ponton!!!

„ÖKÖLSZABÁLY”:
A leolvasott áramlás (Nl/percben) x 10 = a 3 műszakos napi költség (forintban).
Pl.: 100 l/perces szivárgás napi költsége naponta 1000 Ft
Ó
B
U A léghálózatok főbb üzemi jellemzői és a veszteségforrások
D Nyomás (abszolút illetve relatív):
A
• előírt üzemi nyomás
I
• a hálózatban megengedett legnagyobb és legkisebb nyomás

E • nyomásesés, illetve veszteség a hálózaton

G Átáramlás („kapacitás”): Veszteségforrások!
Y • a kompresszor légszállítása
E • a fogyasztók levegőigénye (légfogyasztás, egyidejűség)
T
• a léghálózat áramlási jellemzői
E
M Levegő-minőség:
• szilárd szennyeződések
• víztartalom (nyomás-harmatpont)
• olajtartalom
D06 - 9.4A
• szabványos és/vagy egyedi igények szerinti minőség
Ó
B
U Áramlási veszteségek nyomásveszteségek
D
Veszteségek
A
- léghálózati veszteségek
I
- a fogyasztóknál jelentkező veszteségek
- nem megfelelő felhasználásból adódó veszteségek
E • A mennyiségi veszteségek nyomásesésként (is) jelentkeznek!
G • Jelentős energia-megtakarítási lehetőségek (akár 20 % is lehet) !
Y

nyomás (bar)
E A pneumatikus elemek akadályozzák az áramlást,
T ezzel energia-veszteséget, nyomásesést okoznak.
E A nyomásesés alapvetően az alábbi tényezőktől függ :

nyomás (bar)
M keresztmetszet
áramlási sebesség
átáramlási hossz / forma
belső felület
csőhosszD06
(m) - 9.4A
csőhossz (m)
Ó
B
U Veszteségek a léghálózatokban
D
a hálózat a gerinc-
A Veszteségforrások! csatlakozási vezeték
I pontjainál kialakítása
miatt
Áramlási és szivárgási
E veszteségek
G
Y
E
T
E
M egyes gépek a hálózat
szintjén levegő-előkészítő tipikus,
egységeknél „gyanús”
Kompresszornál elemeinél
+ légszárítónál: kondenzátum-
(levegőminőség) leeresztőknél D06 - 9.4A
17

Ó
B
U Energia-megtakarítási és költségcsökkentési tevékenységek
D
A • Minden esetben helyszíni felmérés és felkészülés a munka előtt
I • Fogyasztás-, szivárgás-, illetve minőségmérés egyes gépek vagy
gépsorok szintjén
E • Statikus (szivárgásmérés álló gépek mellett, „stop” és/vagy „stand-by”
állapotban)
G • Dinamikus (üzemi fogyasztásmérés üzemszerűen működő gépek mellett)
Y • Szivárgásvizsgálat
E • Minőségvizsgálat
T • Kompresszor- és rendszervizsgálat
E
• Mérési eredmények elemzése
• „Gyenge pontok”, veszteségforrások meghatározása
M • Az eredmények dokumentálása
• Mérési jegyzőkönyvek (számszerűsített megtakarítási lehetőségekkel)
• Módosítási javaslatok
• Ellenőrzés, visszamérés igény szerint (ajánlott!)
Ó
B
U Sűrítettlevegő-megtakarítás: lépésről – lépésre
D
A
I Gép/rendszer A szivárgás
Mérés Elemzés
vizsgálat csökkentése
E
G
Y
E
T
E
M

Hatásvizsgálat
Ó
B
U Sűrítettlevegő-veszteségvizsgálat: diagnosztikai tapasztalatok
D
A
• A pneumatikus berendezések
I
veszteségeinek 30 – 60 %-a
egyszerű módszerekkel megtakarítható
E • A megtérülési idő általában 1 éven, de
G legtöbbször fél éven belül van
• A professzionális, pneumatikára irányuló
Y
gépfelügyelet további következtetésekre is
E vezethet:
T - a gépek gyenge pontjainak felderítése
E - a sűrített levegő szakszerűtlen
alkalmazása
M

- specifikus, helyi tapasztalatok

Ó
B
U A felderíthető gyakori hibaforrások
D
A
I Jellemző hibák az alábbi helyeken:

• csövek / csatlakozók és tömítéseik

E
• henger / szelep tömítések
G
• vákuumos rendszerek
Y
• levegő-előkészítők kondenzátum-leeresztő
E csavarjai
T • meglazult manométer-csatlakozók
E • levegő-előkészítés (a rossz minőségű levegő
által okozott szivárgások)
M • léghálózatok kialakítása (áramlási
veszteségek)
Ó
B
U A sűrített levegő nem szakszerű alkalmazása
D
A
I • Állandóan, illetve indokolatlan ütemben,
és/vagy nyomáson működtetett
- munkadarab-kifúvások
E - öblítő-tisztító fúvókák
G - fúvópisztolyok
Y - vákuum-ejektorok
E • Helytelenül kialakított csővezetékek,
leágazások (utólagos bővítések)
T • Konstrukciós és/vagy
E programozási problémák
M
• Helyi „klímaberendezések” sűrített
levegővel
26

Ó
B
U Energiatudatos rendszertervezés
D
Példa: levegő-előkészítő egységbe integrált mérőeszközök
A
I
Nyomásérzékelők
- a rendszernyomás ellenőrzéséhez
E
G A finomszűrő differenciálnyomás-érzékelője
Y - a szűrő eltömődésének időben történő jelzéséhez
E - az indokolatlan csere megelőzéséhez
T
E Áramlásérzékelő / diagnosztikai modul
M - az átáramlás méréséhez és ellenőrzéséhez
- légfogyasztási adatok gyűjtéséhez
- stand-by lekapcsoláshoz
- szivárgásvizsgálathoz
27

Ó
B
U Energia-stratégiai intézkedések
D Szolgáltatások
A
Termékek és megoldások
I
Energia-hatékonysági intézkedések

E
A nyomás A nyomásesés A térfogatáram A tömeg
G csökkentése csökkentése csökkentése csökkentése

Y
E A csőhosszak Energia Megfelelő A teljesítményfelvétel
T csökkentése visszanyerés méretezés csökkentése

E
M A szivárgások
csökkentése
Légtakarékos
kapcsolások
A súrlódások
csökkentése
Táp-energia
lekapcsolás

Tervezés és optimalizálás
Ó
B
U A rendszernyomás csökkentése és a nyomásfokozók
D
1 bar hálózati nyomáscsökkentés kb. 7% villamosenergia-
A megtakarítást eredményezhet!
I
Ahol a gépek többségének nyomásigénye azt lehetővé teszi, a
E rendszernyomás lecsökkenthető üzemi nyomás + 0,5 bar-ig.
Kis számú, magasabb üzemi nyomású berendezést
G nyomásfokozóval lehet ellátni.
Y Figyelem!
E A nyomásfokozó (önmagában) nagyon energia-pazarló
T berendezés. Csak különösen indokolt esetben célszerű
használni!
E A lecsökkentett hálózati nyomásból adódó megtakarításoknak és
M a nyomásfokozó (beszerzési, üzemeltetési) költségeinek együttes
hatását előre meg kell becsülni!

• Tipikus kimeneti nyomásfokozatok: 10 bar, 16 bar (áttétel:

1:2)
• Átáramlás (szekunder oldal): 300…3000 l/perc
29

Ó
B
U Pneumatikus hajtóművek – tervezés és optimalizálás
D
A A hengerátmérő és a légfogyasztás csökkentése
I (a túlméretezés elkerülése)

Példa: 12 kg-os tömeg mozgatása 250 mm

E hosszon
G 60 ciklus/perc – ciklusidő: 300ms
Y üzemidő: 8h/nap, 200 nap/év
E
T Henger Ø 40-250 Ø 32-250
E Energiaigény 3,77 Nl / ciklus 2,43 Nl / ciklus
M (+0,86Nl / cső) (+0,86Nl / cső)
Energiaköltség ~505 € ~360 €
évente (0.019 € / m³) - 30 %
Beszerzési költség 100% 88 %
- 12 %
30

Ó
B
U A csőhossz csökkentése
D A csőhossz csökkentésével egyenes arányban
A csökkenthető a veszteségi fogyasztás.
I Ezért célszerű:
• a decentralizált szelepszigetek alkalmazása
• az egyedi szelepek hengerekhez közeli beépítése
E
G Henger Ø 32 Henger Ø 32
Y 3 m cső 0,3 m cső

E Csőhossz a
Cső méret: 8x1,25 Cső méret: 8x1,25
szelep és a
T henger között
3,0 m 0,3 m
E A henger 2,43 Nl/ ciklus
M légfogyasztása ~265 €
A cső 0,856Nl/ ciklus 0,0856Nl/ ciklus
levegőigénye ~95€ / év ~ 9,50€ / év
Energiaköltség
évente (0,019 € / ~ 360 € ~ 275 €
m³)
31

Ó
B
U A nyomásszintek optimalizálása
D
A Működtetés Működtetés
I mindkét oldalon csökkentett
rendszer- visszafutási
nyomással nyomással
E
Henger: Ø: 32 mm, löket: 250 mm
G
6 bar előre
Y Nyomás: 6 bar
2,5 bar vissza
E
0,5 s előre
T Futási idő:
0,5 s vissza
E Energiaköltség
~ 275 € ~ 220€
M évente:
Járulékos
beszerzési ~ 50 €
költség:
→ A járulékos beszerzési költség 1 éven
Kapcsolási rajz csökkenett visszafutási nyomáshoz belül megtérül
Ó
B
U „Mindenből a legjobbat“ – 3 tengelyű portál
D
A
I A munkadarab tömege: 1 kg
Ciklusidő: 10 s
E Üzemóra / nap: 24
Munkanap / év: 250
G
Y
E Felépítés:
T
E
M

Z tengely
3
2
Ó
B
U 3 tengelyű portál – költség-összehasonlítás
D Beszerzési kts.
Energia kts. 1 évre
A 12 000 €
200 €
10 000 €
I 8 000 € 150 €
6 000 €
100 €
A pneumatikus
4 000 € fordítómű és a Z
E 2 000 €
50 €
tengely kisebb tömege
G 0€
E E+P
0€
E E+P
miatt az Y tengely is
eggyel kisebb méretű
Y lehet, ezzel tovább
E Teljes költség 5 évre csökken a beszerzési
költség.
T 12 000 € Energia kts.

E 10 000 €
A kombinált E+P
M rendszer
8 000 €

6 000 € energiaköltsége csak

4 000 €
kevéssel magasabb,
Beszerzési kts. mint a tisztán
2 000 €
elektromos változaté
0€
E E+P

3
34

Ó
B
U 3 tengelyű portál – költség-összehasonlítás
D
A
30 000,00 €
A pneumatikus és
elektromos
I hajtóművek nem
25 000,00 €
egymás
E versenytársai!
20 000,00 €
G Gyakran a kettő
Y 15 000,00 €
kombinációja adja
E E az optimális
E+P
megoldást!
T 10 000,00 €
E
M 5 000,00 €

0,00 €
0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 év
35

Ó
B
U Szivárgásérzékelés és -riport
D
A Nyomás, p2
I
Ideális
E Δp2
2/2 szelep
Valós p1 p2
G
Y Δt
Szivárgás
E
T
E A szivárgásérzékelés a rendszer nyomásesése alapján
M történik. (Ideális esetben a nyomás nem változik.)
A küszöbértékeket a felhasználó állítja be.
nyitva zárva
Idő, t

Szivárgási információ a
PLC-nek
36

Ó
B
U Vákuum-alkalmazások megtakarítási lehetőségei
D
Légtakarékos vákuumgenerátor
A
I • A szükséges vákuumszint elérésekor a Vákuum
légtakarékos kör a vákuum-fúvóka levegő- Vac.
ellátását… max

E
G Vac.
2. …lekapcsolja min
Y
E
T
„hagyományos”
E vákuumgenerátor
M 1
Energiatakarékos
vákuumgenerátor
0

Sűrítettlevegő-megtakarítás
Ó
B
U
D
A

Köszönöm a figyelmüket
I

E
G
Y
E
T
E
M
 18. A formaadás elvei

A formatervezés folyamatának tényezői

Téma: A témát, a feladatot valamilyen szükséglet kielégítésére irányuló igény szüli, a megoldás
fokát az igény minősége szabja meg (szerkezeti, technikai, élettani, gazdasági, szociális,
kulturális, társadalmi).
Információ: A művésznek a meglevő gyakorlatát és látókörét állandóan fejleszteni kell, de ki
kell egészíteni az adott témával kapcsolatban világszinten elért elméleti és gyakorlati
eredményekkel is (tanulmányok, találmányok, dokumentációk, piackutatás igényei, távlati
tervek).
Igény: A korszerűbb igény mindig tágasabb, újabb, teljesebb analízisszintézis eredménye,
amely a tökéletesebb eszköz megteremtésére irányul. Az igény megvalósítását a gép
funkciójában teljesíti.
Analízis: Terjedjen ki a korszerű egyéni és szociális igények, tudományos ismeretek, a magas
szintű műszaki megoldások kivitelezése humánus gazdasági létrehozásának vizsgálatára,
amelynek részeként alakul ki a korszerű szintézis, a művészi formaalkotás.
Alapelvek:
1. Rendeltetésszerűség: ha nem tükrözi a funkciót akkor nem megfelelő;
2. Minimális költség: nem mindenhol fontos a formatervezésre való költés (ipari
környezetben ez nem szempont);
3. Minimális tömegre való törekvés: összefügg a költséggel (gyakran az önsúly a
működésre visszahat);
4. Minimális térfogat: már ha lehetséges;
5. Formaegyszerűség: nem szükséges díszítés, egyszerű formákra törekszünk;
6. Felületképzési szabály: nagy, nyugodt felületekre való törekvés;
7. Súlypont alátámasztása
8. Formarokonság: egy adott berendezésen belül az alkalmazott felületeknek
egyformáknak kell lenniük. ergonómiával is összefügg;
9. Illesztésekre vonatkozó szabály: nem kell őket eltűntetni, inkább felhasználni,
kiemelni szokás. Általában egyformák;
10. Díszítések: manapság a színek, formák elkerülését támogatják. Nem szabad
díszítéseket használni, kivéve, ha az a cég arculata.
11. Színek használata: esetek döntő többségében nem kell ezen gondolkodni, mert pl.:
szabvány előírja vagy vállalat saját szabványa írja elő.

Felhasznált irodalom:
Diószegi György, Dr. Kósa Csaba, Dr. Lehotai Péter, Matskássy Gábor – Géprajz-gépelemek
III. 206. oldal.
Tervezés elmélet és
módszertan II.
Az optimálás szerepe a tervezésben
Az optimálás logikai struktúrája
Modell:
Olyan eszköz, amely elősegíti a különböző folyamatok,
jelenségek, törvényszerűségeinek megismerését.

Tervezési szempontok:
❑ Használhatóság (funkcionalitás)
❑ Termékbiztonság
❑ Energiatakarékos működtetés
❑ Gazdaságos előállítás/felhasználás
❑ Gyártási, működtetési, javíthatósági előírások maximális teljesítése
❑ Ergonómia
❑ Környezetvédelem
❑ Korszerűség
❑ Design
Optimálási alapfogalmak:
❑ Tervezési paraméterek: a szerkezetet azon jellemzői, amelyek az optimálási eljárás során nem módosulnak.
❑ Tervezési változók: azok a mennyiségek, amelyeket az optimáló módosíthat az optimálási eljárás során.
✓ Matematikai szempontból:
o Folytonos
o Diszkrét
o Pszeudódiszkrét
✓ Fizikai szempontból:
o A szerkezeti anyag fizikai vagy mechanikai tulajdonságai
o A szerkezet topológiája, tagjainak kapcsolódási sémája vagy a tagok száma a kapcsolódási sémában.
o A szerkezet alakja és elhelyezkedése
o A keresztmetszet méretei vagy a beépítésre kerülő elemek méretei.

A tervezési változók és a tervezési paraméterek együttesen kölcsönösen egyértelműen meghatározzák a szerkezetet.

Amennyiben ismertek a tervezési változók értékei egy adott tervezési pontban ehhez egy geometriailag és egyéb
szempontból teljesen meghatározott konstrukció tartozik. Ahhoz, hogy ezt megfelelően garantálni lehessen, a tervezési
változókat úgy kell megválasztani, hogy azok függetlenek legyenek egymástól.
Optimálási feltételek:
➢ Geometriai optimálási feltételek: a tervezési változók alsó és/vagy felső határát írják elő. Ezek explicit formában
vannak kifejezve a tervezési változókra. Pl.: egy lemez minimális vastagsága.
Az ilyen kényszerek gyártási, esztétikai, egyéb okokra vezethetők vissza.

➢ Működési optimálási feltételek: a működési feltételekből vezethetők le.

➢ Maximális feszültség;
➢ Elmozdulás;
➢ Kihajlás korlátozása;
➢ Stb.

Leggyakrabban implicit formában fordulnak elő, de mindig a tervezési változók függvényeiként kell megadnunk őket.
A feladatmegosztás elve
Eldöntendő kérdések:
➢ Milyen részfunkciók teljesíthetők csak egyetlen funkcióhordozóval?
➢ Milyen részfunkciókat kell több egymástól elhatárolt funkcióhordozóval megvalósítani?
Példa:
1. Tengely fogaskerék kapcsolat:
➢ Forgómozgás átadás
➢ Torziósnyomaték átvitele
➢ A fogfelületen keletkező erők nyomatékok átvezetése (ferdefogazás!!)
➢ A keréktesttel együtt a merevség biztosítása
2. Mélyhornyú golyóscsapágy
➢ Radiális és axiális erők felvétele
➢ Központosítás
➢ (Viszonylag kis szerkezeti méret)
Több funkciónak egy funkcióhordozóval való teljesítése nagyon gazdaságos megoldást jelent mindaddig,
amíg nem jelentkeznek komolyabb hátrányok.
➢ egy, vagy több funkció szempontjából a funkcióhordozó teljesítőképességét a felső határig kell fokozni;
➢ a funkcióhordozó viselkedésének valamilyen fontos feltétel teljesítése érdekében egyértelműnek és
zavarásmentesnek kell lennie.

Amennyiben az adott funkcióhordozót (több funkció esetén) nem lehet már a határteljesítmény és az
egyértelmű viselkedés tekintetében optimálisan kialakítani, akkor a feladatmegosztás elvét kell alkalmazni.

Ha, a feladatmegosztás elvét alkalmazzuk:

➢ Az lehetővé teszi az érintett elem jobb kihasználását
➢ Lehetőséget ad a teljesítőképesség növelésére
➢ Biztosítja az egyértelmű viselkedést
Azonos funkciók megosztása

Ha a teljesítmény- vagy a méretnövelés egy adott határ túllépését teszi szükségessé, akkor a megfelelő

megoldás a funkció több azonos funkciójú funkcióhordozóra való megosztásával érhető el. Lényegében egy

teljesítmény megosztásról és az azt követő egyesítéséről van szó. Problémát jelent az összes azonos

funkciót teljesítő elem egyenletes bevonása a funkció végrehajtásában, azaz az egyenletes erő-, és

teljesítmény-eloszlás biztosítása. Ez akkor valósítható meg, ha az összes részt vevő elem vagy képes az erő

hatására önmagától beállni.

A megtervezés és kialakítás
folyamata és alapelvei
Felhasznált irodalom:

G. Pahl-W. Beitz: A géptervezés elmélete és gyakorlata Műszaki könyvkiadó 1981.

K. Roth: Tervezés katalógusokkal Műszaki könyvkiadó 1989.
L. Kamondi: Tervezéselmélet Miskolci Egyetem 2002.
Dr. Bercsey Tibor kéziratai
❑ A tervezés során a koncepcióképzés eredményeiből kiindulva, azokat olyan mértékben
alakítjuk ki, hogy a gyártási dokumentáció egyértelműen kidolgozható legyen.
❑ A tervezés során a műszaki-gazdasági szempontok kerülnek előtérbe.
❑ A tervezés eredménye, a rögzített főterv.
❑ A tervezés során születik döntés a fő méretekről, a felhasznált anyagokról, a
kereskedelmi árukról, és a gyártási technológiáról.
❑ A megoldáskeresés, értékelés mellé hibafelismerés és optimálás kapcsolódik.

A tervezés sok korrekciós lépést tartalmaz.

1. Első lépés a követelmények kidolgozása:
❑méreteket meghatározó,
❑elrendezést meghatározó,
❑anyagokat meghatározó.
2. Térbeli peremfeltételek ábrázolása.
3. Főfunkció hordozók vázlatos kialakítása, előzetes
anyagválasztás.
Fontos megállapítani, hogy mely főfunkció hordozó
határozza meg döntően a méreteket illetve a kialakítást.
4. Részmegoldások kidolgozása, főfunkció hordozók
kialakítása
5. Előtervek bírálata.
6. Eddig még nem vizsgált főfunkció hordozók
kialakítása.
7. Szükséges mellékfunkciók meghatározása (támasztás,
tömítés, hűtés stb.).
8. Főfunkció hordozók részletes kialakítása.
9. Mellékfunkció hordozók és kereskedelmi áruk részletes
kialakítása.
10. Ellenőrzés:
❑ funkcióteljesítés,
❑ működőképesség,
❑ térbeli összeférhetőség,
❑ zavaró hatások,
❑ teherbírás,
❑ hatásfok,
❑ stb.
11. Döntés műszaki és gazdasági követelmények alapján.
12. Főterv kiválasztása.
13. Hibák, gyenge pontok feltárása, kijavítása, más főtervek jó
részmegoldásainak átvétele, optimálás, a főterv végleges
kialakítása.
14. A főterv ellenőrzése a 10. pontban meghatározottak
szerint.
15. Előzetes anyagjegyzék és gyártási-szerelési utasítás.
16. A végleges főterv lerögzítése, adatszolgáltatás a
kidolgozáshoz.
A tervezéshez, kialakításhoz nélkülözhetetlen:
❑A klasszikus mechanika és szilárdságtan;
❑A felhasznált szerkezeti anyagok tulajdonságainak;
❑És a gyártási eljárásoknak ismerete.
❑A rajzi dokumentáció elkészítése a géprajz szabályai szerint történik.
❑A dokumentáció elkészítésének alapja a 2006/42/EK gépépítési direktíva VII.
melléklete.
A tervezésnél követendő szabályok
levezethetőek az alábbi célkitűzésekből:
❑ Műszaki funkciók teljesítéséből;
❑ A gazdaságos megvalósításból;
❑ Ember és környezete biztonságából.

A tervezés alapszabályai:
❑Egyértelmű,
❑Egyszerű,
❑Biztonságos,
❑Energiatakarékos.
Az egyértelműség szabály betartása a műszaki funkciók teljesítésének, a ki- és bemenet közötti
egyértelmű kapcsolatnak, hatás és a viselkedés megbízható meghatározásának a biztosítéka.
Funkcióteljesítés szempontjából:
❑ egyértelmű világos elrendezés,
Működési elv szempontjából:
❑ ok, okozat közötti egyértelműség;
❑ folyamok egyértelműsége (túlhatározottság),
❑ alakváltozások egyértelműsége (lehajlás, hőtágulás),
❑ méretezés (terhelések, vizsgálatok stabilitásra, rezgésre, kopás, korrózió).
Ergonómia:
❑ kényszerkapcsolat a szerelési sorrend megválasztásához.
Gyártás szerelés:
❑ egyértelmű utasítások,
❑ az utasítások betartásának megkövetelése (minőségbiztosítás).
❑ kényszersorrendű szerelés.
Üzemeltetés karbantartás:
❑ egyértelmű, áttekinthető utasítások,
❑ kevés szerszám és segédanyag,
❑ könnyen azonosítható alkatrészek,
❑ egyszeri beállítás,
❑ nem bonyolult, kényelmesen elvégezhető karbantartás.
Az egyértelműség betartása és következetes alkalmazása biztosítja annak lehetőségét, hogy a hatás és viselkedés
előzetesen és megbízhatóan megvizsgálható.
További példa az egyértelműségi szabályra
Az egyértelműség szabály betartása lehetővé teszi a hatás és viselkedés előzetes
meghatározását.
Az egyszerűség a gazdaságosság biztosítéka. A kevés számú elem, a meggondolt, egyszerű forma és
méretadás feltételezi a gyorsabb és gazdaságosabb gyártást.
A Funkcióteljesítés szempontjából:
❑ kevés, következetesen összekapcsolt részfunkció.
A működési elv szempontjából:
❑ kis számú folyamat,
❑ jól áttekinthető törvényszerűségek,
❑ kis ráfordítási igény.
Méretezés szempontjából:
❑ egyszerű geometria, követhető feszültségek és deformációk
Ergonómia:
❑ szembetűnő kezelési sorrend,
❑ áttekinthető elrendezés,
❑ könnyen érthető jelzések.
Gyártás szerelés:
❑ kevés megmunkálás, kevés átállás, könnyű ellenőrzés.
❑ könnyen azonosítható alkatrészek,
❑ egyszerű beállítás.
Üzemeltetés karbantartás szempontjából:
❑ folyamatok könnyen áttekinthetők, a zavarok felismerhetők,
❑ kényelmes, nem időrabló.
Mottó: Az egyszerűség, a gazdaságosság záloga.
Mottó: Az egyszerűség, a gazdaságosság záloga.
Mottó: Az egyszerűség, a gazdaságosság záloga.

Kétlépcsős fogaskerékhajtás helyettesítésé KB típusú bolygóművel

Köszönöm a figyelmet
Kialakítási elvek
Az erővezetés elvei
Az alkatrésztervezés folyamata
(meghatározó a biztonság
szempontjából)
A szil
 Az erővezetés elvei
Az azonos kialakítási szilárdság elve a megfelelő szerkezeti anyag és alak kiválasztásával a tervezett élettartam
ideje alatt a szilárdság azonos mértékű kihasználását tűzi ki célul.

Probléma:
➢ Erőfolyamok meredek irányváltozása
➢ Hirtelen keresztmetszeti változások hatása
Az erővezetések fogalomkörébe kell tekinteni a hajlító- és csavarónyomaték vezetés problémáját is.

Emléketztető:
➢ Külső terhelések, az alkatrészen hatnak;
➢ Erőhatások a keresztmetszetben;
➢ Igénybevételek;
➢ Alakváltozások (rugalmas vagy képlékeny)
 A közvetlen és rövid erővezetés elvei
Ha a legkisebb alakváltozás mellett kell erőt, vagy nyomatékot egyik helyről a másikra átvezetni, akkor a közvetlen és
legrövidebb utat célszerű választani. Ekkor a terhelt zóna is a legkisebb.

Előnyök: Feladat egy merev rugalmatlan szerkezet létrehozása

➢ Kis tömeg;
➢ Minimális térfogat
➢ Kicsi igénybevett anyagzóna

Gép alapkeret alátámasztása

Húzó-nyomó igénybevétel előnyben részesítendő közvetlen erővezetés esetén
 Összehangolt alakváltozások elve
A terhelés átadásában résztvevő elemeket úgy kell kialakítani, hogy a terhelés hatására megfelelő, mindig azonos
irányú alakváltozások segítségével a lehető legkisebb alakváltozásnál a lehető legjobb kapcsolat jöjjön létre.

Kerülni kell a hirtelen:

➢ Erőfolyam irányváltozásokat;
➢ Keresztmetszet változásokat
 Összehangolt alakváltozások elve
Az összehangolt alakváltozások elve érvényesül azoknál a csapágyazásoknál is amelyek kialakítása lehetővé teszi a
csapágy tengelyhez illeszkedő alakváltozását vagy a beállítási lehetőségeket.

Erővezetés és terheléseloszlás a csapágyazási helyeken

 Erőkiegyenlítés elve
A funkciókhoz kötött fő mennyiségek azok az erők és nyomatékok amelyek közvetlenül a funkció teljesítésére szolgálnak:
➢ Hasznos teher;
➢ Hajtónyomaték;
➢ Kerületi erő;
➢ Stb.
A működés során létrejönnek olyan erők és nyomatékok, amelyek a működéshez nem szükségesek, de nem elkerülhetők:
➢ Ferdefogazásnál fellépő tengelyirányú erő és elmozdulás;
➢ Erőzáró kötéseknél alkalmazott előfeszítő erők;
➢ Áramlásból származó erők;
➢ Stb.
A járulékos (mellékmennyiségeket) lehetőleg a közvetlenül a keletkezési hely környezetében kell kiegyenlíteni.

Az erőkiegyenlítés lehetséges megoldásai:

➢ Kiegyenlítőelemekkel;
➢ Szimmetrikus elrendezéssel
Erőkiegyenlítés elve (példák)
Az önsegítés, mint fogalom normális helyzetben (normális terhelés) azt jelenti, hogy a rendszerelemek
azonos értelemben működnek együtt, tehermentesítik és kiegyenlítik, kényszerhelyzetben (túlterhelés) pedig
védik, megmentik egymást.

Önsegítés:

➢ Önmagukat erősítő,

➢ Önmagukat védő megoldások

➢ Önmagukat kiegyenlítő megoldások

 A biztonság
Gépek biztonsága: 2006/42/EK
 A biztonságtechnika fő területei:

❑ Alkatrészbiztonság (törés, alakváltozás, instabilitás, rezonancia, … – adott terhelési

viszonyokat és időtartamot, a szerkezeti anyaggal és gyártással összefüggésben vizsgálni);
❑ A funkció teljesítés biztonsága (tervezettől eltérő üzemállapot ne jöhessen létre);
Az egyértelműség hiánya biztonsági kockázatot jelent!
DE! a biztonság gazdaságosság

❑ A munkavégzés biztonsága (az üzemeltetők biztonsága);

❑ A környezet biztonsága.
A közvetlen biztonságtechnika elvei:
A közvetlen biztonságtechnika a feladat teljesítésében aktívan résztvevő rendszerekkel, vagy
alkatrészekkel próbálja a megkívánt biztonságot elérni. A funkció biztos teljesítésének, és az
alkatrészek tartósságának meghatározásához és megítéléséhez először is a megfelelő el kiválasztása
szükséges.

Lehetőségek:
❑ a biztos túlélés (safe-life) elve;

❑ a korlátozott meghibásodás (fail-life) elve;

❑ a redundáns elrendezés elve.

Biztos túlélés

Az elv abból indul ki, hogy minden alkatrész és kapcsolataik kialakítása olyan, hogy az előre meghatározott
élettartamon belül minden valószínű vagy lehetséges esemény meghibásodás vagy zavar nélkül zajlik le.

❑ Terhelések és környezeti feltételek ismerete;

❑ Megbízható (bevált) méretezési módszerek alkalmazása;

❑ Gyártás és szerelés precíz ellenőrzése;

❑ Élettartam szélsőséges körülmények között;

❑ Nagy tapasztalatot és gyakorlatot igényel;

❑ Drága megoldás;

❑ Ha meghibásodik, tartós károsodás vagy HALÁL

Korlátozott meghibásodás elve

❑ nem zárja ki a meghibásodást, csak azt, hogy komoly következményekkel járjon

❑ vészhelyzet elkerülésére szolgáló opciók

❑ funkciót egy másik alkatrész átveszi, meghibásodás esetén

❑ hibának, vagy meghibásodásnak jól felismerhetőnek kell lennie

Redundáns elrendezés:
Az ugyanazon funkciók betöltő elemek többszörös beépítése.
A redundáns elrendezés elvének alkalmazása mind a rendszerek megbízhatóságát, mind azok biztonságát
növelik.
❑ A „kiesett” funkciók szempontjából a beépített elemek lehetnek
➢ Aktív elemek (átveszi az egyik a másik helyét)
➢ passzív elemek (egyik berendezés nem vesz részt a folyamatban pl. tartalék szivattyú)
❑ elrendezés szempontjából:
➢ soros
➢ párhuzamos
➢ kvartett
➢ kereszt kvartett
❑ működési elvek redundanciája
➢ működési elvben eltérőnek kell lennie (HW/SW; biztonsági szelep/hasadótárcsa)
Közvetett biztonság elvei:
❑ elkerítés, lefedés, burkolás
❑ védőrendszerek
➢ berendezést kimentsék a vészhelyzetből (kikapcsolás v. korlátozás)
➢ visszakapcsolás meggátolása addig, amíg a vészhelyzet fennáll
❑ figyelmeztetés
➢ Hangjelzés
➢ Fényjelzés (villogás)
❑ önellenőrzés
❑ többszörös eltérő elven működő védőrendszerek
➢ 2 független, eltérő elven működnek