Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Gyártástudomány és -technológia Tanszék

GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIA
(BMEGEGTBG01 / BM01 / BT01)

L1 laboratóriumi gyakorlat útmutatója

ESZTERGÁLÁS

Felelős oktató: Dr. Biró István

Útmutatót összeállította: Dr. Biró István
Farkas Balázs Zsolt

Változat: 2022. 01. 28.

Érvényes: visszavonásig
 Tartalom
1. A laborgyakorlat célja ....................................................................................................................... 2
2. Az esztergálás fogalma...................................................................................................................... 2
3. Az esztergálás mozgásviszonya. A kinematika, a munkadarab geometriája és a forgácsolási
paraméterek közötti kapcsolat ......................................................................................................... 3
4. Az esztergálás szerszámai ................................................................................................................. 4
5. Az esztergálás szerszámgépe és annak főbb részei, készülékei ........................................................ 5
5.1 Az eszterga általános felépítése és működése ........................................................................ 5
5.2 Az eszterga néhány jellegzetes készüléke................................................................................ 7
6. Szerszám- és paraméterválasztás alapjai (mintapélda) .................................................................... 8
6.1 Szerszámgeometria kiválasztása .............................................................................................. 8
6.2 Forgácsolási paraméterek megválasztása ............................................................................... 9
6.3 Gépi paraméterek meghatározása ........................................................................................ 10
7. A gyakorlat menete, végrehajtandó feladatok ............................................................................... 10
8. Felkészülést segítő kérdések ........................................................................................................... 11
9. Ajánlott irodalom ............................................................................................................................ 11
10. Mellékletek jegyzéke ...................................................................................................................... 12

Jelen oktatási segédanyag a BME gépészmérnöki, mechatronikai mérnöki és ipari termék- és

formatervező mérnöki alapképzések Gépgyártástechnológia (BMEGEGTBG01 / BM01 / BT01)
tantárgyához készült. A segédanyag tartalma szerves részét képzi a tantárgy ismertanyagának,
elsajátítása az előírt teljesítményértékelések teljesítésének feltétele. A segédanyag önmagában
nem foglalja össze átfogóan a vonatkozó tématerületet, hanem elsősorban kiegészíti az
előadásokon, más gyakorlatokon ismertetett és egyéb ajánlott forrásokban fellelhető
információkat.

1
1. A laborgyakorlat célja
A laborgyakorlat célja, hogy a hallgatók megismerjék az esztergálás – mint az egyik leggyakoribb
forgácsoló eljárás – alapvető geometriai és kinematikai jellemzőit, továbbá áttekintést kapjanak az
esztergálással előállítható alakzatokról, az esztergálás szerszámgépének (az esztergának) felépítéséről
és készülékeiről, illetve a jellegzetes szerszámtípusokról. A hallgatók csoportmunka keretén belül
végrehajtanak egy-egy esztergálási műveletelemet, továbbá megismerkednek a szerszám- és
paraméterválasztás szempontrendszerével.

2. Az esztergálás fogalma
Az esztergálás olyan forgácsoló eljárás, ahol a forgó főmozgást (vagyis a forgácsleválasztáshoz
szükséges relatív sebességkülönbség létrehozásához szükséges mozgást) kizárólagosan a munkadarab
végzi, míg a mellékmozgást (vagyis a forgácsleválasztási folyamat fenntartásához szükséges előtolást)
jellemzően a szerszám (ld. 1. ábra). A mellékmozgás pályája egy síkgörbe, ami a munkadarab
forgástengelyével párhuzamos síkban fekszik, és lehet egyenes vagy tetszőleges (de nem hurkolt)
görbe is. E pályaalak és a munkadarab forgása együttesen határozza meg a kialakuló felület
geometriáját. Az esztergált alkatrészek két fő kategóriába sorolhatók a befoglaló méreteik szerint:
 Tengelyszerű alkatrészek (2.a ábra): az alkatrész alakaránya (L/d) > 1, ahol L az alkatrész hossza,
és d az alkatrész átmérője.
 Tárcsaszerű alkatrészek (2.b ábra): az alkatrész alakaránya (L/d) ≤ 1.
Az esztergálás elsősorban forgásszimmetrikus alkatrészek megmunkálására szolgál, de alapvetően
olyan felületelemek állíthatók elő, melyeknél a felület származtatása (generálása) csavarvonal alakú
vezérgörbe mentén történik (kézenfekvő tehát, hogy esztergálással pl. csavarmenet is készíthető).
Külső és belső felületek egyaránt előállíthatók esztergálással, bár a belső felületek megmunkálása
technológiailag némileg korlátozott a szerszám viszonylag nagy kinyúlása és a zárt térből történő
forgácseltávolítás nehézségei miatt. Az esztergálás az egyik leggyakrabban alkalmazott forgácsoló
eljárás.

a. Tengelyszerű alkatrész

forgácsoló
sebesség, vc
(Hossz)előtolás, f b. Tárcsaszerű alkatrész

1. ábra: Esztergálás elrendezése és mozgásviszonya [S. Kalpakjian, S. 2. ábra: Esztergált alkatrészek

Schmidt: Manufacturing Engineering and Technology, 677. o., 2006]

2
3. Az esztergálás mozgásviszonya. A kinematika, a munkadarab
geometriája és a forgácsolási paraméterek közötti kapcsolat
A főmozgást a munkadarab forgása biztosítja. A főmozgást a vc forgácsoló sebesség jellemzi, ami a
megmunkálás d (mm) mértékadó átmérőjén értelmezett kerületi sebesség (ld. 1. ábra). Ennek
értelmében az n (1/min) fordulatszámmal forgó munkadarab
d n
vc  (1)
1000
forgácsoló sebességet biztosít. A forgácsoló sebesség gyakorlatban járatos mértékegysége a (m/min).
Az (1) egyenletben az 1000-rel való osztás a járatos mértékegységek átváltása miatt szükséges.
Az esztergálás során a szerszám csúcsa csavarvonal mentén halad a munkadarabhoz képest. Ez a
relatív elmozdulás a munkadarab forgásának és a szerszám síkgörbe-menti mellékmozgásának
eredője. (Amennyiben nem volna mellékmozgás, a szerszám a munkadarab forgástengelyére
koncentrikus körpályán haladna a munkadarabhoz képest.) A mellékmozgás tehát a kialakuló felület
alkotóját határozza meg, és ezáltal megadja a burkoló felület alakját is. Amennyiben a munkadarab
forgástengelyéhez viszonyított szerszámpálya
 egyenes, akkor henger- és kúp- és síkfelület (3.a és 3.b ábrák);
 körív alakú, akkor gömb- és tóruszfelület (3.c ábra);
 tetszőleges (pl. spline, de nem hurkolt) görbe, akkor általános forgásfelület hozható létre.
A szabályos (egyenes, körív) pályaelemek alkotta mellékmozgás által létrehozott alakzatokat alakos
felületeknek is szokás nevezni (3.c ábra). A szerszámpálya két mellékmozgástípus eredőjeként alakul
ki, melyek (az 1. ábra szerint):
 hosszirányú előtoló mozgás: a szerszám a munkadarab forgástengelyével párhuzamosan halad,
 keresztirányú (v. szúró) előtoló mozgás: a szerszám a munkadarab forgástengelyére merőlegesen
halad.
Csak hosszirányú előtolás alkalmazása esetén egyenes alkotós körhenger, illetve csak keresztirányú
előtolás alkalmazásával sík homlokfelület generálható. Esztergálással létrehozható központos furat is,
amennyiben a szegnyeregbe furatmegmunkáló szerszám (pl. csigafúró, dörzsár – ld. L3
laborgyakorlatot, illetve 7.f ábrát) kerül.

Letörés Gömb
(kúppalást)

Henger-
palást

Menet

Sík (homlok) Lekerekítés (tórusz)

a. Tengely b. Tengely alkatrészrajza c. Alkatrész alakos felületekkel

3. ábra: Jellegzetes esztergált alakzatok és felületelemek

3
A szerszám pályamenti haladásának sebességét az f előtolás (pontosabban: a fordulatonkénti előtolás)
határozza meg: megadja, hogy a munkadarab egy körülfordulása során mekkora utat tesz meg a
szerszám. A mellékmozgást a vf előtoló sebesség jellemzi, ami az n fordulatszámmal forgó munkadarab
esetén a (2) összefüggéssel meghatározható. Az előtoló sebesség járatos mértékegysége a (mm/min).
v f  f n (2)
A megmunkáláshoz nem elegendő csak a mozgások jelenléte, hanem biztosítandó a szerszám
fogásvétele is. A fogásvétel határozza meg, hogy mekkora kiterjedésű anyagréteget választ le a
szerszám. Esztergálásnál ezt a kiterjedést az a (vagy ap) fogásmélység adja meg. A fogásmélység a
szerszám alapsíkjában (ld. T1 tantermi gyakorlatot) értelmezendő a szerszámpályára merőleges
irányban (ld. 1. ábra); járatos mértékegysége a (mm). Amennyiben az a kiterjedésű anyagréteget
választjuk le a D kiinduló (vagyis megmunkálás előtti) átmérővel rendelkező munkadarabról, akkor a
darab megmunkálást követő d átmérője:
D d
a  d  D  2a (3)
2
Az 1. táblázat összefoglalja az esztergálást jellemző paramétereket, jelöléseiket és a gyakorlatban
járatos mértékegységeiket.

1. táblázat: Az esztergálás paraméterei, jelölései és járatos mértékegységei

(Forgácsolási) paraméter Jelölés Mértékegység
Mértékadó átmérő d, D mm
Fordulatszám n 1/min = „ford/min”
Forgácsoló sebesség vc m/min
Előtoló sebesség vf mm/min
(Fordulatonkénti) előtolás f mm/1 = „mm/ford”
Fogásmélység a, ap mm

4. Az esztergálás szerszámai
Az esztergálás jellegzetes szerszáma az egyélű esztergakés, mely az ún. álló szerszámok közé sorolható
(forgó v. hajtott szerszámokkal marás esetén találkozhatunk, ld. L2 laborgyakorlat). Az esztergakések
két fő egységből állnak (ld. 4.a-c ábrák):
 Késszár: ez biztosítja az esztergakés merevségét, illetve ezen történik a szerszám befogása,
rögzítése.
 Fogácsoló rész: itt található a forgácsoló él, ezzel együtt itt értelmezhető a forgácsoló élgeometria.
Szerkezetüket tekintve három csoportba sorolhatók az esztergakések:
 Tömör (v. monolit) szerszámok (4.a ábra): ebben az esetben a késszár és a forgácsoló rész egyetlen
tömbi anyagból készül utólagos illesztés és szerelés nélkül. Jellemzően ezek kereskedelemben
kapható gyorsacél (HSS – High Speed Steel) rudakból készülnek köszörüléssel, de egyre inkább
elterjedőben vannak a tömör keményfém szerszámok is.
 Forrasztott lapkás szerszámok (4.b ábra): mint elnevezése is mutatja, a forgácsoló részt biztosító
ún. lapka forrasztással kerül rögzítésre a késszárban. A késszár jellemzően szerszámacélból vagy
gyorsacélból készül, míg a lapka keményfémből.
 Váltólapkás szerszámok (4.c ábra): kialakításuk hasonló a forrasztott lapkáséhoz azzal a fontos
különbséggel, hogy a lapka oldható kötéssel kerül rögzítésre a késszárban, tehát cserélhető. Az

4
 ipari termelésben túlnyomó többségben ezzel a szerszámtípussal találkozhatunk hatékonyságának
és relatív gazdaságosságának köszönhetően. A váltólapkák készülhetnek keményfémből, de
elérhetőek kerámia, köbös bórnitrid és ipari gyémánt lapkák is.
Jellemző, hogy a tömör szerszámok és a váltólapkák bevonattal rendelkeznek. Ez a bevonat nagy
keménységű, tehát a szerszám kopásállóságát növeli. A bevonat típusa felismerhető a jellegzetes színe
alapján, pl. a titán-nitrid (TiN) aranyszínű (ld. 4.c ábra).

Forgácsoló rész

Késszár

a. Tömör HSS kés b. Forrasztott lapkás kés c. Váltólapkás kés

4. ábra: Esztergakések típusai (45°-os főélélelhelyezési szögű kés példáján)

A munkadarab kimunkálandó geometriájától és a megmunkálási igénytől függően eltérő

kialakítású és élgeometriájú szerszámok alkalmazandók. Erre az útmutató 6. fejezete tér ki
részletesebben.

5. Az esztergálás szerszámgépe és annak főbb részei, készülékei

Az esztergálás szerszámgépe az eszterga. Léteznek általános felhasználású (ún. egyetemes) gépek és
célgépek (pl. másolóeszterga. síkeszterga, sokszögeszterga). Az ipari termelésben jellemzően
számjegyvezérlésű (vagyis NC – Numerical Control) esztergák találhatóak, de a mai napig (főleg egyedi
gyártásban) jelen vannak a hagyományos gépek is. E két típus felépítése és mozgási lehetőségei
alapvetően hasonlóak, az elsődleges különbség a vezérlés módjában (kézivezérelt / programvezérelt)
jelenik meg. Jelen útmutatóban és a laborgyakorlaton egy E3N-01 típusú hagyományos gép kerül
bemutatásra.

5.1 Az eszterga általános felépítése és működése

Az E3N-01 típusú hagyományos eszterga (5. ábra) az egyetemes műszerészesztergák csoportjába
sorolható. A gép merevségét a gépágy biztosítja, ehhez kapcsolódik minden más szerkezeti elem. A
szerszám a késtartó készülékben kerül rögzítésre. A szánvezetékek mentén történhet a késtartó
mozgatása (6. ábra): a hosszszán a hosszirányú kézi és gépi előtolást, a keresztszán a keresztirányú (v.
szúró) kézi és gépi előtolást, míg kéziszán a precíziós hosszirányú kézi előtolást teszi lehetővé. A szánok
mozgását a vonóorsó biztosítja. A késtartó közvetlenül a kéziszánon helyezkedik el. Az
előtolószekrényben található a szánok gépi előtolását biztosító mechanikus hajtómű. Az orsószekrény

5
ad helyet a főorsónak és a mechanikus főhajtóműnek. A főorsó biztosítja közvetlenül a munkadarab
forgó főmozgását.
Az esztergálás mozgásviszonyát a hajtóművek által biztosítható sebességek határozzák meg. Lévén
hagyományos gép, az E3N-01 adott fordulatszámokat (a főorsón keresztül), illetve adott
fordulatonkénti szánelőtolásokat (a vonóorsón keresztül) képes megvalósítani. A hajtásrendszer a
hajtóművek cserekerékkapcsolatai által jön létre. A cserekerékpárok változtatása és ezáltal a
sebességek beállítása kézikarok és kézikereket segítségével történhet.
Az esztergakés csúcsának a munkadarab forgástengelyétől értelmezett távolsága határozza meg a
megmunkálási átmérőt, ami a nóniusztárcsa segítségével állítható be a keresztszán kézikerekével. A
(3) összefüggés rávilágít arra, hogy kerületen történő esztergálás során a méretváltozás célszerűen
átmérőben értelmezendő. Ezért is jellemző, hogy a hagyományos esztergák keresztszánján a nóniusz
skálája átmérőváltozást mutat a sugár változása helyett (kezdő gépkezelők ezt előszeretettel
eltévesztik). Az esztergakés csúcsának tengelyirányú pozíciója a hosszszán kézikerekével és nóniuszával
állítható.
Az E3N-01 esztergán csavarmenet is előállítható. Menetesztergáláshoz ún. kötött kinematikai
rendszer szükséges, vagyis a főorsó elfordulása és a hosszirányú előtoló mozgás egymással szinkronban
van. Az eszterga vezérorsója állandó kapcsolatban van a főorsóval. A lakatanya zárásával
összekapcsolható a vonóorsó és a vezérorsó forgása, így a vezérorsó szinkronmozgása a vonóorsóra,
onnan pedig a hosszszánra vezethető. Ezáltal biztosított, hogy a kés mindig ugyanabban a
menetárokban fusson az újabb fogásvételeket követően.

Orsószekrény Tokmány Szánok a Szegnyereg

késtartóval

Főorsó

Előtoló-
szekrény

Vezérorsó

Főkapcsoló Vonóorsó

Gépágy

5. ábra: E3N-01 típusú egyetemes eszterga és részegységei

6
 Késtartó

Kéziszán

Keresztszán

Hosszszánvezeték Hosszszán

6. ábra: E3N-01 típusú egyetemes eszterga szánjai, késtartója és a szánok mozgási lehetőségei

5.2 Az eszterga néhány jellegzetes készüléke

A késtartó (mint az alapértelmezett szerszámtartó készülék) mellett fontos szerepet kapnak a
munkadarabot rögzítő és támasztó készükékek:
 Tokmány: az eszterga alapértelmezett munkadarabbefogó készüléke. Szerepe kettős: (i) a
munkadarabot központosítja és orientálja a főorsó forgástengelyére, illetve (ii) rögzíti ebben a
helyzetben. Ez közvetíti a főorsó forgó mozgását a munkadarabra, biztosítva így a főmozgást és a
nyomatékátvitelt. A körhenger vagy hatszögkeresztmetszetű darabok központosítást a 3-pofás
tokmány (7.a ábra), míg a téglalap és négyzet keresztmetszetű darabokét a 4-pofás tokmány (7.b
ábra) teszi lehetővé.
 Báb: olyan munkadarabtámasztó készülék, ami a karcsú alkatrészek kihajlását csökkenti. A darab
puha, központosított bronzülékeken fekszik fel, és képes elfordulni. Az állóbáb (7.c ábra) a
hosszszánvezetéken áll egy rögzített pozícióban. A mozgóbáb (7.d ábra) a hosszszánnal és így a
késtartóval együtt mozog.
 Szegnyereg: az esztergacsúccsal ellátott szegnyereg egy olyan munkadarabtámasztó készülék,
melynek szerepe hasonló a bábéhoz, de nem a darab hengerpalástján, hanem annak
homlokfelületén támaszt (7.e ábra). A bábhoz képest lényegesen rövidebb darabok is
megtámaszthatók vele, növelve ezzel a megmunkálási környezet merevségét és a munkadarab
futáspontosságát. A szegnyereg ezen felül szerszámtartó készülékként is működhet, amennyiben
az esztergacsúcs helyére pl. Morse-kúpos csigafúrót helyezünk (7.f ábra).

7
 a. 3-pofás tokmány b. 4-pofás tokmány

c. Állóbáb d. Mozgóbáb

e. Szegnyereg esztergacsúccsal f. Szegnyereg fúrótokmánnyal és fúróval

7. ábra: E3N-01 eszterga készülékei

6. Szerszám- és paraméterválasztás alapjai (mintapélda)

Az alábbi példa a szerszám- és paraméterválasztás főbb lépéseket mutatja be a 3. mellékletben
látható rajzon ábrázolt alkatrész ø 14h7 (mm) hengerpalástfelületének simító (befejező)
esztergálására vonatkozóan.

6.1 Szerszámgeometria kiválasztása

A kialakítandó alkatrészgeometria alapvetően meghatározza, hogy milyen alakú esztergakés
alkalmazandó, illetve alkalmazható. Ugyanaz a szerszám akár többféle felületelem megmunkálásához

8
megfelelő lehet, tehát a választás során célszerű ügyelni az eltérő alakú és méretű szerszámok
számának minimalizálására is (ld. T5 tantermi gyakorlatot). Az adott megmunkáláshoz bevethető
szerszámgeometriák elsősorban két jellemző alapján azonosíthatók (8. ábra):
 Élelhelyezési szögek: az esztergakés főélének és mellékélének szögei korlátozzák, hogy az
szerszámcsúcs hova érhet el a megmunkálás során anélkül, hogy a szerszám felütközne a darabon.
A főélelhelyezési szöget szokásosan a κr, a mellékélelhelyezési szöget a κ’r jelöli.
 Csúcssugár, rε: konvex lekerekítések esztergálásakor a szerszám csúcssugara nem lehet nagyobb a
lekerekítés sugaránál, egyébként nem lehet kimunkálni maradéktalanul az alakzatot (rε ≤ r).

κr rε
a. Seco DCLNR1616H09-M késszár

κ’r

b. Seco CNMG120404-MF2 váltólapka

8. ábra: Szerszámválasztás geometriai szempontjai (Seco) 9. ábra: Választott esztergakés

Példánk esetében az rε nem feltétlenül korlátozó tényező, mivel a hengerpalástot követően egy
beszúrás is található, tehát a tengelyváll végleges geometriáját nem ez a szerszám alakítja ki. Az átmérő
tűrt (h7), melynek simításához célszerű kisebb csúcssugarú lapkát választani. Az élelhelyezési szögek
viszont lényegesek, egyéb esetben nem fér el a szerszám a leendő tengelyváll mellett. Ezért a szerszám
főélelhelyezési szöge legyen κr > 90°. A megmunkált felületen sem szabad a szerszámnak felütköznie,
ezért a mellékélelhelyezési szög legyen κ’r > 0°. A kritériumok alapján választott szerszám:
 Késszár: Seco DCLNR1616H09-M (9.a ábra), κr = 95°, κ’r = 5°
 Váltólapka: Seco CNMG120404-MF2 TP0501 (9.b ábra), rε = 0,2 (mm)

6.2 Forgácsolási paraméterek megválasztása

A munkadarab anyagának mechanika tulajdonságai nagymértékben befolyásolják a hatékonyan
alkalmazható forgácsolási paramétereket (ld. L6 laborgyakorlatot). A szerszámgyártók a kutatás-
fejlesztési tapasztalatok és az iparból érkező visszajelzések alapján ajánlanak paramétereket az egyes
anyagok, anyagcsoportok megmunkálásához. Ezek az ajánlások rendszerint elérhetők a
szerszámkatalógusokban más javaslatok (pl. ajánlások a váltólapka bevonatára és a forgácstörő
geometriára) mellett.
A megmunkálandó anyagokat mechanikai és kémiai tulajdonságaik szerint csoportokba
sorolhatók. Példánk alkatrészének anyaga C45 szénacél. A 10. ábra táblázata alapján ez a P4
anyagcsoportba (SMG – Standard Material Group) tartozik.

9
 10. ábra: Anyagcsoportok (Seco, kivonat)

A váltólapkákhoz az anyagcsoport szerint történik a forgácsolási paraméterek ajánlása. Példánk

esetében simítást végzünk, ezért a legkisebb ajánlott fordulatonkénti előtolást alkalmazzuk:
f = 0,2 (mm/1). Ez esetben a kiválasztott, TP0501 bevonattal rendelkező váltólapkához vc = 580 (m/min)
forgácsoló sebesség ajánlott, amennyiben a fogásmélység max. a (= ap) = 2,5 (mm).

11. ábra: Ajánlások a forgácsolási paraméterekre (Seco, kivonat)

Tehát az ajánlott forgácsolási paraméterek a kiválasztott szerszámhoz:

 Forgácsoló sebesség: vc = 580 (m/min)
 Fordulatonkénti előtolás: f = 0,2 (mm/1)
 Fogásmélység: a = 2,5 (mm)

6.3 Gépi paraméterek meghatározása

A forgácsolási paraméterek megválasztását követően kiszámítható az esztergán beállítandó
fordulatszám és előtoló sebesség az (1) és (2) összefüggések átrendezésével, illetve az adatok
behelyettesítésével.
d n 1000  v c 1000  580
vc   n   6154 (1/min)
1000 d  30  
v f  f  n  0,2  6154  1231 (mm/min)

7. A gyakorlat menete, végrehajtandó feladatok

A gyakorlat elején a hallgatók rövid szakmai beszélgetés keretén belül számot adnak a laborra való
felkészültségükről. Ezt követően két munkacsoportba sorolva megismerik az eszterga működését a
gyakorlatban, és elvégeznek néhány alapvető esztergálási műveletelemet a szakoktató útmutatása és
felügyelete mellett. Ugyancsak munkacsoportokban a hallgatók megtekintenek különböző kialakítású

10
és funkciójú esztergakést, majd szerszámot választanak egy kézbe adott alkatrész adott
felületelemének megmunkálásához a helyszínen biztosított szerszámkatalógusok alapján, a
gyakorlatvezető oktató útmutatása mellett.
A gyakorlat teljesítésének feltételei:
 Jelenléti oktatás esetén:
o Munkavédelmi előírások maradéktalan betartása.
o A felkészülést segítő kérdések alapján megfogalmazott kérdésekre való helyes válaszadás.
o Tisztában lenni a T1 tantermi gyakorlat keretén belül ismertetett élgeometriai fogalmakkal.
o Az eszterga részegységeire vonatkozó ismeretek bemutatása a gép mellett.
o Megmunkálások és szerszámválasztás kivitelezése.
o A jelenléti oktatási jegyzőkönyv (1. sz. melléklet) helyes és hiánytalan kitöltése.
 Távolléti oktatás esetén:
o A kapcsoló videó megtekintése (ld. linket a Felkészülést segítő kérdéseknél).
o A távolléti oktatási jegyzőkönyv (2. sz. mellékelt) és az online jegyzőkönyvmelléklet
(L1_jk_melleklet.xlsx) helyes és hiánytalan kitöltése, majd feltöltése a kijelölt tárhelyre.

8. Felkészülést segítő kérdések

A kérések helyes megválaszolásához a jelen útmutató áttanulmányozása és a kapcsolódó videó
megtekintése ajánlott. A videó itt érhető el: https://web.microsoftstream.com/video/66cf48bb-95b1-
4654-a5df-ef868e7ceebe
1. Mit értünk esztergálás alatt?
2. Milyen alakzatok, felületelemek munkálhatók meg tipikusan esztergálással?
3. Milyen sebességekkel jellemezhetők az aesztergálás mozgásai?
4. Értelmezze az esztergálás forgácsolási paramétereit (forgácsoló sebesség, előtolás,
fogásmélység)! Mi a szerepe ezeknek?
5. Mik az esztergakések általános egységei? Milyen kialakítású (szerkezetű) esztergakések
különböztethetők meg?
6. Mi a szerepe az eszterga alábbi elemeinek?
Gépágy, főorsó, tokmány, szán, késtartó, báb, szegnyereg
7. Mit értünk érintő fogásvétel alatt? Mi ennek a szerepe?
8. Miként lehet adott átmérőre pontosan pozícionálni az esztergakés csúcsát hagyományos gépen?

9. Ajánlott irodalom
 Horváth M., Markos S.: Gépgyártástechnológia, Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2007
 Bali J.: Forgácsolás, Műszaki Kiadó, Budapest, 1985
 S. Kalpakjian, S. Schmidt: Manufacturing Engineering and Technology, 2006, ISBN 0-13-197639-7
 Kovács E.: Az esztergályos, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1978
Ajánlott videók:
https://youtu.be/IHwAaSQTQ14; https://youtu.be/fJPtq2vtXVY; https://youtu.be/cLz-uEvQatI

11
10. Mellékletek jegyzéke
1. Jegyzőkönyv (jelenléti kitöltés esetére)
2. Jegyzőkönyv (távolléti kitöltés esetére)
3. Tengelyszerű alkatrész rajza
4. Megmunkálandó alakzatok gyűjteménye

12
 Jelenléti oktatás esetén kitöltendő 1. sz. melléklet

Gépgyártástechnológia (BMEGEGTBG01 / BM01 / BT01)

L1 laboratóriumi gyakorlat – Jegyzőkönyv

1. Válasszon szerszámot a laborgyakorlat során kézbe vett alkatrész (rajzot ld. a 3. sz. mellékletben)
kijelölt felületelemének megmunkálásához! Adja meg az ajánlott forgácsolási paramétereket!
Késszár: Váltólapka:

Mdb. anyagcsoport: a= f= vc =

2. Vázolja fel a laborgyakorlat során végrehajtott esztergálási műveletelemet! Az ábrán azonosítsa a

szerszámot és a munkadarabot, tüntesse fel a mozgásokat, és jelölje be az élelhelyezési szögeket!
Vázlat: Műveletelem megnevezése:

Esztergakés típusa:

3. Jegyezze fel a laborgyakorlat során végrehajtott esztergálási műveletelemhez beállított gépi

paramétereket! Mérje meg a megmunkálás mértékadó átmérőjét, és határozza meg ezek alapján
a megvalósuló kinematikai jellemzőket!
Mért átmérő: d = ...................... (mm)
Beállított fordulatszám: n = ...................... (1/min)
Beállított fordulatonkénti előtolás: f= ...................... (mm/1)

Paraméter Jelölés Számítás (képlet és behelyettesítés) Mérőszám Mértékegység

Forgácsoló
sebesség

Előtoló
sebesség

Jelen jegyzőkönyv megőrizendő a tantárgyteljesítés (érdemjegyszerzés) szemeszterének végéig. A gyakorlatvezető oktató

aláírásával hitelesített jegyzőkönyv egyben a gyakorlat teljesítésének névre szóló igazolása is.

A jegyzőkönyvet készítette: A gyakorlat teljesítését igazolom:

Név: ................................................................ Név: ...............................................................

Neptun: ................................................................ Dátum: ...............................................................

.......................................................... ..........................................................
hallgató aláírása oktató aláírása
 Távolléti oktatás esetén kitöltendő 2. sz. melléklet

Gépgyártástechnológia (BMEGEGTBG01 / BM01 / BT01)

L1 laboratóriumi gyakorlat – Jegyzőkönyv

1. Töltse ki a Jegyzőkönyvmellékletet! (Vegye figyelembe a cellákhoz rendelt útmutatást is!)

Ügyeljen arra, hogy minden ellenőrzési ponton az űrlap helyes megoldást jelezzen! A kitöltéshez
használja a SECO Esztergálás online katalógust, ami a következő címen érhető el:
https://www.secotools.com/article/84585

2. Azonosítsa a kiválasztott késszárt és váltólapkát, illetve illessze be ezek ábráját a táblázatba! (Az
ábrák készülhetnek kézi vagy gépi szerkesztéssel, illetve kiemelhetők a katalógusból.) Váltólapka
esetén ügyeljen arra, hogy a megfelelő forgácstörő geometriát mutató ábrát illessze be!

Komponens Azonosító kód Ábra

Késszár

Váltólapka

3. Dokumentálja a jegyzőkönyvmelléklethez végzett számításokat (képlet, behelyettesítés, eredmény

mérőszáma és mértékegysége)!
Fordulatszám:

Előtoló sebesség:

Jelen jegyzőkönyv megőrizendő a tantárgyteljesítés (érdemjegyszerzés) szemeszterének végéig. A gyakorlatvezető oktató

aláírásával hitelesített jegyzőkönyv egyben a gyakorlat teljesítésének névre szóló igazolása is.

A jegyzőkönyvet készítette:

Név: ........................................................... Neptun: ......................... Dátum: ...........................

Jelen jegyzőkönyv elektronikus hitelesítésével nyilatkozom, hogy a jegyzőkönyvben és mellékletében

foglalt szakmai tartalom a saját munkám eredménye.
3. sz. melléklet
 4. sz. melléklet

Megmunkálandó alakzatok:
1. 2.

ød ϕ ød
r
r

3. 4.
ød

ϕ ød
r r

ϕ
ϕ

5.

r ød

ϕ ϕ
A BME Gyártástudomány és -technológia Tanszék főbb szakmai kompetenciái:

További részletek: