Professional Documents
Culture Documents
GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIA
(BMEGEGTBG01 / BM01 / BT01)
1
1. A laborgyakorlat célja
A laborgyakorlat célja, hogy a hallgatók megismerjék az esztergálás – mint az egyik leggyakoribb
forgácsoló eljárás – alapvető geometriai és kinematikai jellemzőit, továbbá áttekintést kapjanak az
esztergálással előállítható alakzatokról, az esztergálás szerszámgépének (az esztergának) felépítéséről
és készülékeiről, illetve a jellegzetes szerszámtípusokról. A hallgatók csoportmunka keretén belül
végrehajtanak egy-egy esztergálási műveletelemet, továbbá megismerkednek a szerszám- és
paraméterválasztás szempontrendszerével.
2. Az esztergálás fogalma
Az esztergálás olyan forgácsoló eljárás, ahol a forgó főmozgást (vagyis a forgácsleválasztáshoz
szükséges relatív sebességkülönbség létrehozásához szükséges mozgást) kizárólagosan a munkadarab
végzi, míg a mellékmozgást (vagyis a forgácsleválasztási folyamat fenntartásához szükséges előtolást)
jellemzően a szerszám (ld. 1. ábra). A mellékmozgás pályája egy síkgörbe, ami a munkadarab
forgástengelyével párhuzamos síkban fekszik, és lehet egyenes vagy tetszőleges (de nem hurkolt)
görbe is. E pályaalak és a munkadarab forgása együttesen határozza meg a kialakuló felület
geometriáját. Az esztergált alkatrészek két fő kategóriába sorolhatók a befoglaló méreteik szerint:
Tengelyszerű alkatrészek (2.a ábra): az alkatrész alakaránya (L/d) > 1, ahol L az alkatrész hossza,
és d az alkatrész átmérője.
Tárcsaszerű alkatrészek (2.b ábra): az alkatrész alakaránya (L/d) ≤ 1.
Az esztergálás elsősorban forgásszimmetrikus alkatrészek megmunkálására szolgál, de alapvetően
olyan felületelemek állíthatók elő, melyeknél a felület származtatása (generálása) csavarvonal alakú
vezérgörbe mentén történik (kézenfekvő tehát, hogy esztergálással pl. csavarmenet is készíthető).
Külső és belső felületek egyaránt előállíthatók esztergálással, bár a belső felületek megmunkálása
technológiailag némileg korlátozott a szerszám viszonylag nagy kinyúlása és a zárt térből történő
forgácseltávolítás nehézségei miatt. Az esztergálás az egyik leggyakrabban alkalmazott forgácsoló
eljárás.
a. Tengelyszerű alkatrész
forgácsoló
sebesség, vc
(Hossz)előtolás, f b. Tárcsaszerű alkatrész
2
3. Az esztergálás mozgásviszonya. A kinematika, a munkadarab
geometriája és a forgácsolási paraméterek közötti kapcsolat
A főmozgást a munkadarab forgása biztosítja. A főmozgást a vc forgácsoló sebesség jellemzi, ami a
megmunkálás d (mm) mértékadó átmérőjén értelmezett kerületi sebesség (ld. 1. ábra). Ennek
értelmében az n (1/min) fordulatszámmal forgó munkadarab
d n
vc (1)
1000
forgácsoló sebességet biztosít. A forgácsoló sebesség gyakorlatban járatos mértékegysége a (m/min).
Az (1) egyenletben az 1000-rel való osztás a járatos mértékegységek átváltása miatt szükséges.
Az esztergálás során a szerszám csúcsa csavarvonal mentén halad a munkadarabhoz képest. Ez a
relatív elmozdulás a munkadarab forgásának és a szerszám síkgörbe-menti mellékmozgásának
eredője. (Amennyiben nem volna mellékmozgás, a szerszám a munkadarab forgástengelyére
koncentrikus körpályán haladna a munkadarabhoz képest.) A mellékmozgás tehát a kialakuló felület
alkotóját határozza meg, és ezáltal megadja a burkoló felület alakját is. Amennyiben a munkadarab
forgástengelyéhez viszonyított szerszámpálya
egyenes, akkor henger- és kúp- és síkfelület (3.a és 3.b ábrák);
körív alakú, akkor gömb- és tóruszfelület (3.c ábra);
tetszőleges (pl. spline, de nem hurkolt) görbe, akkor általános forgásfelület hozható létre.
A szabályos (egyenes, körív) pályaelemek alkotta mellékmozgás által létrehozott alakzatokat alakos
felületeknek is szokás nevezni (3.c ábra). A szerszámpálya két mellékmozgástípus eredőjeként alakul
ki, melyek (az 1. ábra szerint):
hosszirányú előtoló mozgás: a szerszám a munkadarab forgástengelyével párhuzamosan halad,
keresztirányú (v. szúró) előtoló mozgás: a szerszám a munkadarab forgástengelyére merőlegesen
halad.
Csak hosszirányú előtolás alkalmazása esetén egyenes alkotós körhenger, illetve csak keresztirányú
előtolás alkalmazásával sík homlokfelület generálható. Esztergálással létrehozható központos furat is,
amennyiben a szegnyeregbe furatmegmunkáló szerszám (pl. csigafúró, dörzsár – ld. L3
laborgyakorlatot, illetve 7.f ábrát) kerül.
Letörés Gömb
(kúppalást)
Henger-
palást
Menet
3
A szerszám pályamenti haladásának sebességét az f előtolás (pontosabban: a fordulatonkénti előtolás)
határozza meg: megadja, hogy a munkadarab egy körülfordulása során mekkora utat tesz meg a
szerszám. A mellékmozgást a vf előtoló sebesség jellemzi, ami az n fordulatszámmal forgó munkadarab
esetén a (2) összefüggéssel meghatározható. Az előtoló sebesség járatos mértékegysége a (mm/min).
v f f n (2)
A megmunkáláshoz nem elegendő csak a mozgások jelenléte, hanem biztosítandó a szerszám
fogásvétele is. A fogásvétel határozza meg, hogy mekkora kiterjedésű anyagréteget választ le a
szerszám. Esztergálásnál ezt a kiterjedést az a (vagy ap) fogásmélység adja meg. A fogásmélység a
szerszám alapsíkjában (ld. T1 tantermi gyakorlatot) értelmezendő a szerszámpályára merőleges
irányban (ld. 1. ábra); járatos mértékegysége a (mm). Amennyiben az a kiterjedésű anyagréteget
választjuk le a D kiinduló (vagyis megmunkálás előtti) átmérővel rendelkező munkadarabról, akkor a
darab megmunkálást követő d átmérője:
D d
a d D 2a (3)
2
Az 1. táblázat összefoglalja az esztergálást jellemző paramétereket, jelöléseiket és a gyakorlatban
járatos mértékegységeiket.
4. Az esztergálás szerszámai
Az esztergálás jellegzetes szerszáma az egyélű esztergakés, mely az ún. álló szerszámok közé sorolható
(forgó v. hajtott szerszámokkal marás esetén találkozhatunk, ld. L2 laborgyakorlat). Az esztergakések
két fő egységből állnak (ld. 4.a-c ábrák):
Késszár: ez biztosítja az esztergakés merevségét, illetve ezen történik a szerszám befogása,
rögzítése.
Fogácsoló rész: itt található a forgácsoló él, ezzel együtt itt értelmezhető a forgácsoló élgeometria.
Szerkezetüket tekintve három csoportba sorolhatók az esztergakések:
Tömör (v. monolit) szerszámok (4.a ábra): ebben az esetben a késszár és a forgácsoló rész egyetlen
tömbi anyagból készül utólagos illesztés és szerelés nélkül. Jellemzően ezek kereskedelemben
kapható gyorsacél (HSS – High Speed Steel) rudakból készülnek köszörüléssel, de egyre inkább
elterjedőben vannak a tömör keményfém szerszámok is.
Forrasztott lapkás szerszámok (4.b ábra): mint elnevezése is mutatja, a forgácsoló részt biztosító
ún. lapka forrasztással kerül rögzítésre a késszárban. A késszár jellemzően szerszámacélból vagy
gyorsacélból készül, míg a lapka keményfémből.
Váltólapkás szerszámok (4.c ábra): kialakításuk hasonló a forrasztott lapkáséhoz azzal a fontos
különbséggel, hogy a lapka oldható kötéssel kerül rögzítésre a késszárban, tehát cserélhető. Az
4
ipari termelésben túlnyomó többségben ezzel a szerszámtípussal találkozhatunk hatékonyságának
és relatív gazdaságosságának köszönhetően. A váltólapkák készülhetnek keményfémből, de
elérhetőek kerámia, köbös bórnitrid és ipari gyémánt lapkák is.
Jellemző, hogy a tömör szerszámok és a váltólapkák bevonattal rendelkeznek. Ez a bevonat nagy
keménységű, tehát a szerszám kopásállóságát növeli. A bevonat típusa felismerhető a jellegzetes színe
alapján, pl. a titán-nitrid (TiN) aranyszínű (ld. 4.c ábra).
Forgácsoló rész
Késszár
5
ad helyet a főorsónak és a mechanikus főhajtóműnek. A főorsó biztosítja közvetlenül a munkadarab
forgó főmozgását.
Az esztergálás mozgásviszonyát a hajtóművek által biztosítható sebességek határozzák meg. Lévén
hagyományos gép, az E3N-01 adott fordulatszámokat (a főorsón keresztül), illetve adott
fordulatonkénti szánelőtolásokat (a vonóorsón keresztül) képes megvalósítani. A hajtásrendszer a
hajtóművek cserekerékkapcsolatai által jön létre. A cserekerékpárok változtatása és ezáltal a
sebességek beállítása kézikarok és kézikereket segítségével történhet.
Az esztergakés csúcsának a munkadarab forgástengelyétől értelmezett távolsága határozza meg a
megmunkálási átmérőt, ami a nóniusztárcsa segítségével állítható be a keresztszán kézikerekével. A
(3) összefüggés rávilágít arra, hogy kerületen történő esztergálás során a méretváltozás célszerűen
átmérőben értelmezendő. Ezért is jellemző, hogy a hagyományos esztergák keresztszánján a nóniusz
skálája átmérőváltozást mutat a sugár változása helyett (kezdő gépkezelők ezt előszeretettel
eltévesztik). Az esztergakés csúcsának tengelyirányú pozíciója a hosszszán kézikerekével és nóniuszával
állítható.
Az E3N-01 esztergán csavarmenet is előállítható. Menetesztergáláshoz ún. kötött kinematikai
rendszer szükséges, vagyis a főorsó elfordulása és a hosszirányú előtoló mozgás egymással szinkronban
van. Az eszterga vezérorsója állandó kapcsolatban van a főorsóval. A lakatanya zárásával
összekapcsolható a vonóorsó és a vezérorsó forgása, így a vezérorsó szinkronmozgása a vonóorsóra,
onnan pedig a hosszszánra vezethető. Ezáltal biztosított, hogy a kés mindig ugyanabban a
menetárokban fusson az újabb fogásvételeket követően.
Főorsó
Előtoló-
szekrény
Vezérorsó
Főkapcsoló Vonóorsó
Gépágy
6
Késtartó
Kéziszán
Keresztszán
Hosszszánvezeték Hosszszán
6. ábra: E3N-01 típusú egyetemes eszterga szánjai, késtartója és a szánok mozgási lehetőségei
7
a. 3-pofás tokmány b. 4-pofás tokmány
c. Állóbáb d. Mozgóbáb
8
megfelelő lehet, tehát a választás során célszerű ügyelni az eltérő alakú és méretű szerszámok
számának minimalizálására is (ld. T5 tantermi gyakorlatot). Az adott megmunkáláshoz bevethető
szerszámgeometriák elsősorban két jellemző alapján azonosíthatók (8. ábra):
Élelhelyezési szögek: az esztergakés főélének és mellékélének szögei korlátozzák, hogy az
szerszámcsúcs hova érhet el a megmunkálás során anélkül, hogy a szerszám felütközne a darabon.
A főélelhelyezési szöget szokásosan a κr, a mellékélelhelyezési szöget a κ’r jelöli.
Csúcssugár, rε: konvex lekerekítések esztergálásakor a szerszám csúcssugara nem lehet nagyobb a
lekerekítés sugaránál, egyébként nem lehet kimunkálni maradéktalanul az alakzatot (rε ≤ r).
κr rε
a. Seco DCLNR1616H09-M késszár
κ’r
Példánk esetében az rε nem feltétlenül korlátozó tényező, mivel a hengerpalástot követően egy
beszúrás is található, tehát a tengelyváll végleges geometriáját nem ez a szerszám alakítja ki. Az átmérő
tűrt (h7), melynek simításához célszerű kisebb csúcssugarú lapkát választani. Az élelhelyezési szögek
viszont lényegesek, egyéb esetben nem fér el a szerszám a leendő tengelyváll mellett. Ezért a szerszám
főélelhelyezési szöge legyen κr > 90°. A megmunkált felületen sem szabad a szerszámnak felütköznie,
ezért a mellékélelhelyezési szög legyen κ’r > 0°. A kritériumok alapján választott szerszám:
Késszár: Seco DCLNR1616H09-M (9.a ábra), κr = 95°, κ’r = 5°
Váltólapka: Seco CNMG120404-MF2 TP0501 (9.b ábra), rε = 0,2 (mm)
9
10. ábra: Anyagcsoportok (Seco, kivonat)
10
és funkciójú esztergakést, majd szerszámot választanak egy kézbe adott alkatrész adott
felületelemének megmunkálásához a helyszínen biztosított szerszámkatalógusok alapján, a
gyakorlatvezető oktató útmutatása mellett.
A gyakorlat teljesítésének feltételei:
Jelenléti oktatás esetén:
o Munkavédelmi előírások maradéktalan betartása.
o A felkészülést segítő kérdések alapján megfogalmazott kérdésekre való helyes válaszadás.
o Tisztában lenni a T1 tantermi gyakorlat keretén belül ismertetett élgeometriai fogalmakkal.
o Az eszterga részegységeire vonatkozó ismeretek bemutatása a gép mellett.
o Megmunkálások és szerszámválasztás kivitelezése.
o A jelenléti oktatási jegyzőkönyv (1. sz. melléklet) helyes és hiánytalan kitöltése.
Távolléti oktatás esetén:
o A kapcsoló videó megtekintése (ld. linket a Felkészülést segítő kérdéseknél).
o A távolléti oktatási jegyzőkönyv (2. sz. mellékelt) és az online jegyzőkönyvmelléklet
(L1_jk_melleklet.xlsx) helyes és hiánytalan kitöltése, majd feltöltése a kijelölt tárhelyre.
9. Ajánlott irodalom
Horváth M., Markos S.: Gépgyártástechnológia, Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2007
Bali J.: Forgácsolás, Műszaki Kiadó, Budapest, 1985
S. Kalpakjian, S. Schmidt: Manufacturing Engineering and Technology, 2006, ISBN 0-13-197639-7
Kovács E.: Az esztergályos, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1978
Ajánlott videók:
https://youtu.be/IHwAaSQTQ14; https://youtu.be/fJPtq2vtXVY; https://youtu.be/cLz-uEvQatI
11
10. Mellékletek jegyzéke
1. Jegyzőkönyv (jelenléti kitöltés esetére)
2. Jegyzőkönyv (távolléti kitöltés esetére)
3. Tengelyszerű alkatrész rajza
4. Megmunkálandó alakzatok gyűjteménye
12
Jelenléti oktatás esetén kitöltendő 1. sz. melléklet
1. Válasszon szerszámot a laborgyakorlat során kézbe vett alkatrész (rajzot ld. a 3. sz. mellékletben)
kijelölt felületelemének megmunkálásához! Adja meg az ajánlott forgácsolási paramétereket!
Késszár: Váltólapka:
Mdb. anyagcsoport: a= f= vc =
Esztergakés típusa:
Forgácsoló
sebesség
Előtoló
sebesség
.......................................................... ..........................................................
hallgató aláírása oktató aláírása
Távolléti oktatás esetén kitöltendő 2. sz. melléklet
2. Azonosítsa a kiválasztott késszárt és váltólapkát, illetve illessze be ezek ábráját a táblázatba! (Az
ábrák készülhetnek kézi vagy gépi szerkesztéssel, illetve kiemelhetők a katalógusból.) Váltólapka
esetén ügyeljen arra, hogy a megfelelő forgácstörő geometriát mutató ábrát illessze be!
Késszár
Váltólapka
Előtoló sebesség:
A jegyzőkönyvet készítette:
Megmunkálandó alakzatok:
1. 2.
ød ϕ ød
r
r
3. 4.
ød
ϕ ød
r r
ϕ
ϕ
5.
r ød
ϕ ϕ
A BME Gyártástudomány és -technológia Tanszék főbb szakmai kompetenciái:
További részletek: