Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Gyártástudomány és -technológia Tanszék

GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIA
(BMEGEGTBG01 / BM01 / BT01)

T4 tantermi gyakorlat útmutatója

FORGÁCSOLÁSI ÖSSZEFÜGGÉSEK ALKALMAZÁSA

Felelős oktató: Dr. Biró István

Útmutatót összeállította: Dr. Biró István

Változat: 2024. 03. 18.

Érvényes: visszavonásig
 Tartalom
1. A gyakorlat célja ...........................................................................................................................2
2. A technológiatervezésről általában ...............................................................................................2
3. Forgácsoló megmunkálások beállításainak és jellemzőinek meghatározására szolgáló
összefüggések...............................................................................................................................2
3.1 Mozgásviszony .....................................................................................................................3
3.2 Makro- és mikrogeometriai jellemzők ..................................................................................4
3.3 Forgácsolás teljesítmény- és nyomatékigénye. Forgácsoló erő .............................................4
3.4 Időtényezők .........................................................................................................................6
4. Számítási példa .............................................................................................................................6
5. A gyakorlat menete, végrehajtandó feladatok...............................................................................9
6. Felkészülést segítő kérdések .........................................................................................................9
7. Ajánlott irodalom..........................................................................................................................9
8. Mellékletek jegyzéke ....................................................................................................................9

Jelen oktatási segédanyag a BME gépészmérnöki, mechatronikai mérnöki és ipari termék- és

formatervező mérnöki alapképzések Gépgyártástechnológia (BMEGEGTBG01 / BM01 / BT01)
tantárgyához készült. A segédanyag tartalma szerves részét képzi a tantárgy ismertanyagának,
elsajátítása az előírt teljesítményértékelések teljesítésének feltétele. A segédanyag önmagában
nem foglalja össze átfogóan a vonatkozó tématerületet, hanem elsősorban kiegészíti az
előadásokon, más gyakorlatokon ismertetett és egyéb ajánlott forrásokban fellelhető
információkat.
1
1. A gyakorlat célja
A hallgatók megismerik a forgácsoló megmunkálások technológiatervezésének alapelveit, a
technológiai paraméterek közötti összefüggéseket, illetve gyakorlati tapasztalatot szereznek a
szabatos technológiatervezéshez szükséges számítások alkalmazása terén.
(A jelen útmutatóban foglalt és a gyakorlaton elhangzott ismeretek elmélyítéséhez, alapvető
technológiai számítási példák megoldásának gyakorlásához javasolt a Forgácsolási összefüggések
alkalmazása példatár tanulmányozása.)

2. A technológiatervezésről általában
Az alkatrészgyártás célja, hogy a műszaki követelményeknek megfelelő darabot hozzunk létre. Ez csak
abban az esetben biztosítható gazdaságosan, ha a tényleges gyártást megelőzően műszaki
szempontból átgondoljuk, megtervezzük a megvalósítandó megmunkálást. E célt szolgálja a
technológiatervezés (1. ábra). (A gyártástervezés témakörével a T5 – Alkatrészek gyártási folyamainak
tervezése c. tantermi gyakorlat foglalkozik részletesen.) A műveletelem-tervezés részeként a
technológiatervezés egyik záró lépése a forgácsolási paraméterek, azaz a megmunkálás bemeneti
jellemzőinek megválasztása (pl. forgácsoló sebesség, előtolás, fogásmélység; ld. L6 – Forgácsolási
paraméterek hatása laborgyakorlatot).

Gyártástervezés (előgyártmány, alkatrészgyártás és szerelés tervezése)

Műveleti Műveletelem-
Művelettervezés
sorrendtervezés tervezés

1. ábra: Technológiatervezés alapvető feladatkörei

A technológiatervezés gyakorlati végcélja, hogy meghatározzuk a gyártáshoz szükséges információkat

(pl. berendezések, gyártóeszközök, megmunkálási paraméterek) és az információhordozókat (pl.
technológiai utasítások, NC programok) a megfogalmazott gyártási igények alapján, pl.:
 alakzatok, méretek előállítása az előírt tűréstartományokon belül,
 előírt felületi érdesség, illetve alak- és helyzetpontosság biztosítása,
 anyagszerkezet átalakítása.
A gyártástervezést befolyásoló szempont lehet például:
 gyártási normaidő meghatározása, szinten tartása, csökkentése,
 logisztikai igények előzetes definiálása (pl. előgyártmányok és szerszámok beszerzése,
raktározása).

3. Forgácsoló megmunkálások beállításainak és jellemzőinek

meghatározására szolgáló összefüggések
A forgácsolási összefüggések alkalmazásáról általánosságban:
A forgácsolás geometriai és mechanikai (kinematikai) viszonyai alapvetően a kapcsolódó
alaptudományok törvényszerűségei alapján meghatározhatók (pl. (1), (6), (10), (15) kifejezések).

2
Ugyanakkor maga a forgácsképződés folyamata egy rendkívül összetett anyagtechnológiai és
termodinamikai mechanizmus, melynek leírására ún. tapasztalati v. empirikus összefüggéseket
alkalmazunk (pl. (4), (12), (16) kifejezések).
Az empirikus kifejezések nem alaptudományi axiómákra építkező szabatos levezetések
eredményei, hanem egyszerű matematikai formában közölt közelítőfüggvények. E függvények ún.
regressziós eljárásokkal (pl. legkisebb négyzetek módszere) határozhatók meg: egy kísérletsorozat
során (pl. az L6 – Forgácsolási paraméterek hatása laboratóriumi gyakorlaton elvégzendő
kísérletsorozat mintájára) mért értékekre illesztjük a függvényt, ahol a függvényhely a bemenő
paraméter (pl. fordulatonkénti előtolás), a függvényérték pedig a kimenő folyamatjellemző (pl. felületi
érdesség). E függvények segítségével jól becsülhető, hogy adott beállítások mellett mi a folyamat
várható kimenetele. Erre mutat ipari alkalmazási példákat a 2. mellékletben található
szerszámkatalógus-részlet. Alkalmazhatóságuk viszont feltételes: a bemenő paraméterek azon
tartományán, mely kívül esik a mérések során alkalmazotton, nem feltétlenül érvényesek az
összefüggés által képviselt karakterisztikák. Ezért az empirikus összefüggésekhez megadandó azok
alkalmazhatósági tartománya is.
Az empirikus kifejezések csak abban az esetben adnak helyes eredményt, amennyiben a változókat
a függvényhez specifikált mértékegységekkel helyettesítjük be. A számítások következetességének
és követhetőségének érdekében a 3. mellékletben deklarált jelölés- és mértékegységrendszer
alkalmazandó. A mértékegységek esetlegesen szükséges átváltásait az útmutatóban közölt
összefüggések tartalmazzák.
A továbbiakban ismertetett matematikai összefüggések külső hengeres felület
hosszesztergálásának példájára (2. ábra) vonatkoznak közvetlenül. Ettől függetlenül az alapvető
mechanikai axiómákra épülő kifejezések (pl. geometria, teljesítmény- és nyomatékszámítás)
értelemszerűen kiterjeszthetők a hosszesztergálástól eltérő forgácsoló eljárásokra is. A fogalmak és
összefüggések némelyike az L1 laborból már ismert, de összefoglaló jelleggel a jelen útmutatóban is
feltüntetésre kerülnek.

2. ábra: Hosszesztergálás elrendezése, paraméterei

3.1 Mozgásviszony
Forgácsoló megmunkálás során a létrehozott alakzatot elsősorban a munkadarab és a szerszám relatív
mozgásviszonya határozza meg. Két fő mozgástípus különböztetendő meg:
 Főmozgás: a forgácsoláshoz feltétlenül szükséges mozgáselem, ami biztosítja az ékhatás
érvényesüléséhez szükséges relatív sebességet a darab és szerszámél között. Jellemzése a
forgácsoló sebességgel (vc) történik.
 Mellékmozgás: az előtolást biztosító mozgáselem, melynek köszönhetően a szerszám a
munkadarab még meg nem munkált felületelemeihez vezethető. Jellemzése az előtoló sebességgel
3
 (vf) történik. (Érdekesség: míg főmozgás nélkül nem létezik forgácsolás, úgy mellékmozgás
hiányában lehetséges, ld. üregelés.)
Esztergálás esetén a munkadarab végzi a forgó főmozgást, ezáltal a vc forgácsoló sebesség a
megmunkálási átmérőn működő kerületi sebességként azonosítható, ld. (1) kifejezést.
r   d 2  n d    n
vc     (1)
1000 2 1000 1000
Az előtolást (jelen esetben lineáris mozgást) a szerszám végzi. A szerszám a munkadarab egy
körülfordulása során az f fordulatonkénti előtolásként jegyzett úthosszt teszi meg. Ebből adódóan a
szerszám előtoló sebessége a (2) összefüggéssel számítható.
v f  f n (2)

3.2 Makro- és mikrogeometriai jellemzők

Az alkatrész makrogeometriai jellemzői közé soroljuk a testet alkotó alakzatok névleges geometriai
tulajdonságaira vonatkozó jellemzőket (pl. átmérő, hossz, hengeresség). A munkadarabról az a
fogásmélységgel jellemzett rétegenként választjuk le a ráhagyási alakzatot. Amennyiben egy rétegben
(„egy fogásból”) távolítjuk el a ráhagyást, hengerpalást esztergálásakor a fogásmélység a D kiinduló és
d végméret közötti sugárkülönbség (ld. 2. ábra).
D d
a (3)
2
Egy felület mikrogeometriai jellemzői közé soroljuk azokat a tulajdonságokat, melyek a felület
minőségét: érdességét, integritását, textúráját jellemzik a makrogeometriától függetlenül. A felületi
érdességet jellemzően tapasztalati összefüggések alapján becsüljük. Ezek egyik klasszikus képviselője
az Rz egyenetlenségmagasságot leíró (4) kifejezés.
f2
Rz   1000 (4)
8  r
Műszaki rajzokon gyakorta szerepel az Ra átlagos felületi érdesség mérőszámként. Adott, szabályos
élű szerszámmal végzett forgácsolással előállított felület Rz és Ra értékei közötti tapasztalati
kapcsolatot az (5) összefüggés szemlélteti.
Rz  5  Ra (5)
A (4) és (5) modelleken kívül még használatosak egyéb, sok esetben egyedi formulák. Erre vonatkozóan
található példa a 2. mellékletben közölt ipari technológiai útmutatóban.

3.3 Forgácsolás teljesítmény- és nyomatékigénye. Forgácsoló erő

Lévén a forgácsolás mechanikus anyagleválasztási eljárás, számottevő mértékű forgácsolási erő ébred
a munkadarab és szerszám kapcsolódási zónájában (ld. L6 labort). Ennek az erőnek a nagysága
határozza meg a szerszámgép forgácsoláshoz szükséges teljesítményét és nyomatékát. Az
anyagleválasztáshoz szükséges mértékadó hasznos teljesítményt a főmozgáshoz köthető teljesítmény:
a Pc forgácsoló teljesítmény adja, mely az Fc forgácsoló erő (a forgácsolási erő főmozgás irányú
komponense) és a vc forgácsoló sebesség ismeretében a (6) összefüggéssel számítható.
F v
Pc  c c4 (6)
6 10
Az Mc forgácsoló nyomatékot szintén a főmozgáshoz köthető jelenségek határozzák meg a d
megmunkálási átmérőre vonatkozóan a (7) kifejezés szerint.

4
 d
Mc  Fc  (7)
2000
Forgácsképzés során jelentős súrlódás lép fel a szerszám, a munkadarab és a forgács között, melynek
hatására a forgácstő felmelegszik (kialakul a forgácsolási hőmérséklet, ld. L6 labort). A súrlódás és a
hőmérsékletnövekedés miatt a főorsón nagyobb teljesítményt (P) szükséges leadni annál, mint amit
csak a forgácstő deformációjának folyamata igényelne. A teljesítményveszteséget a főorsó ηgép
hatásfokával (a hasznos Pc és a bevezetendő P teljesítmény aránya) vesszük figyelembe, ugyanakkor ez
nem okoz közvetlen nyomatékveszteséget (M = Mc). Forgácsolás tehát csak akkor valósítható meg, ha
a szerszámgép oldaláról rendelkezésre álló teljesítmény (Pgép) és nyomaték (Mgép) legalább eléri, de
inkább meghaladja a bevezetendő P és M értékét. Mindez egyben a szerszámgépválasztás egyik fő
szempontja is, melyet a (8) kritériumrendszer szemléltet.
P
Pgép  P  c  Mgép  M  Mc (8)
gép
Az Fc forgácsoló erő tehát meghatározza az alkalmazandó szerszámgép mechanikai jellemzőit.
Ennek az erőnek a nagysága alapvetően függ:
 szerszámgeometriától (pl. minél nagyobb a γ homlokszög, annál kisebb erő ébred, ld. (14)
összefüggést),
 a szerszám éle által leválasztott rétegkeresztmetszettől,
 a munkadarab anyagtulajdonságaitól (pl. nagyobb szilárdságú anyag forgácsolásához nagyobb erő
szükséges).
A leválasztott rétegkeresztmetszet az ún. elméleti forgácskeresztmetszet (A). A 2. ábra alapján
belátható, hogy az A keresztmetszetet a szerszám f fordulatonkénti előtolása és az a fogásmélység
determinálja. Ennek megfelelően A számítása a (9) összefüggéssel történhet.
A  f a (9)
Az elméleti forgácskeresztmetszetet szokás paralelogrammaként modellezni (ebben az esetben az rε
csúcssugarat elhanyagoljuk). Ennek tekintetében, a 2. ábra alapján értelmezhető a h elméleti
forgácsvastagság (leválasztott rétegvastagság) és a b elméleti forgácsszélesség (leválasztott
rétegszélesség) paramétere. Látható, hogy a technológiai és rétegkeresztmetszeti jellemzők közötti
kapcsolatot a szerszám κr főélelhelyezési szöge biztosítja a (10) és (11) kifejezések formájában.
h  f  sin  r (10)
a
b (11)
sin  r
A forgácsoló erő klasszikus modellje a Kienzle-Victor modell, ami a (12) tapasztalati összefüggésként
írható fel.
Fc  k c ,11  h xF  b yF (12)
A kc,11 erőállandó, xF a rétegvastagság-kitevő és yF rétegszélesség-kitevő forgácsolási kísérletek során
végzett erőmérések útján meghatározhatók. A munkadarab anyagtulajdonságait, az alakváltozással,
megmunkálással szembeli mechanikai ellenállását a kc,11 erőállandó képviseli, melynek értéke –
akárcsak a kitevőké – technológiai kézikönyvekből, táblázatokból (például ld. 7. sz. melléklet)
kiolvasható. A gyakorlatban még számos, eltérő paraméterezésű összefüggés is fellelhető. Ezekre
mutatnak példákat a (13) és (14) kifejezések.
Fc  C F  h xF  b yF  v c zF (13)
1  0,01  
Fc  A (14)
h 1 x F

5
3.4 Időtényezők
Sorozatgyártás, automatizált gyártórendszerek esetén nagy szükség van a megmunkálási ciklusidők
ismeretére a gyártási normaidők meghatározásához, a gyártás ütemezéséhez. A szerszám vf előtoló
sebességének ismeretében meghatározható az L hosszúságú hengerfelület egy fogásban történő
megmunkálásához szükséges tc forgácsolási időtartam a (15) összefüggés szerint.
L
tc  (15)
vf
Gyártórendszerek esetén a tervezett gépleállásokat előre meghatározott időközönként
üzemezzük. A gyártás közbeni tervezett gépleállások tipikus oka lehet pl. gépkarbantartás (klasszikus
mozaikszóval illetve: TMK – tervszerű megelőző karbantartás), továbbá szerszámcsere. Szerszámcsere
akkor szükséges, amikor a forgácsoló él kopottsága meghalad egy megengedett értéket, ún.
kopáskritériumot. Azt az időtartamot, melyet a szerszám forgácsolásban tölt a kopáskritérium
eléréséig, a szerszám éltartamának nevezzük. Az éltartam becslésére szolgáló tapasztalati kifejezést
első ízben Frederick Winslow Taylor írta fel 1907-ben, és ezzel megalapozta a technológiatervezés
empirikus szemléletét (ld. (16) kifejezést.)
C
C v  v c  T m  T  Tz (16)
vc T
1
ahol: C T  m C v ; zT  
m
A Taylor-féle éltartammodellnek léteznek bővített formái is, melyre példa a (17) összefüggés képében
látható. (Figyelem: CT ≠ CT* és zT ≠ zT*!)
C T*
T * (17)
f x  a y  vc z
T T T

Szerszámcserét azonban csak két alkatrész megmunkálása között érdemes végezni, hiszen az új
szerszám a kopottal előállítottól eltérő felületi minőséget hoz létre. Amennyiben ismert egyetlen
munkadarab tc forgácsolási időtartama és a szerszám T éltartama, úgy meghatározható az ugyanazon
szerszámmal készremunkálható, azaz szerszámcsere nélkül előállítható alkatrészek N száma a (18)
összefüggés szerint.
T 
N  (18)
tc 

4. Számítási példa
A 2. ábrán látható alkatrész d átmérőjű hengerpalástját állítjuk elő hosszesztergálással. Határozzuk
meg az esztergán beállítandó forgácsolási paramétereket (a), az eszterga főmotorjának a megmunkálás
kivitelezéséhez leadandó teljesítményét és nyomatékát (b), illetve becsüljük meg a szerszámcsere
nélkül legyártható alkatrészek számát (c)! Az alábbi technológiai követelmények, körülmények adottak:
 Munkadarab anyaga: C45
 Megmunkálás átmérője: d = 35 (mm)
 Előgyártmány átmérője: D = 40 (mm)
 Felületi érdesség: Ra = 3,2 (μm)
 Szerszám:
o Váltólapka: CNMG120404-M3 TP2501 (ld. 4. sz. melléklet)

6
  Csúcssugár: rε = 0,4 (mm)
o Késszár: DCLNR2525M12-M (ld. 5. sz. melléklet)
 Főélelhelyezési szög: κr = 95°

a) Az esztergán beállítandó forgácsolási paraméterek

A felületi érdesség és a szerszámgeometria alapján meghatározott fordulatonkénti előtolás:
Rz  5  Ra  5  3,2  16 (μm)
Rz 16
f  8  r   8  0,4  0,226 (mm/1)
1000 1000
A fogásmélység, amennyiben a ráhagyási alakzatot egy fogásban távolítjuk el:
D  d 40  35
a   2,5 (mm)
2 2
A forgácsoló sebességet a szerszámkatalógus ajánlása szerint választjuk meg a munkadarab
anyagminőségére és a megmunkálás körülményeire (f, a) vonatkozóan. A katalógus osztályozása
alapján a C45 szénacél az ISO P4 csoportba tartozik (ld. 6. sz. melléklet). Ez alapján a választott
forgácsoló sebesség a 3. ábra példája alapján:
vc = 435 (m/min)

3. ábra: Forgácsoló sebesség választása a szerszámgyártó ajánlása alapján (Seco Turning Catalogue 2016, 53. oldal)

Az ajánlott forgácsoló sebesség és a megmunkálási átmérő alapján meghatározott főorsó

fordulatszám:
1000  v c 1000  435
n   3956 (1/min)
d 35

b) Az eszterga által biztosítandó teljesítmény és nyomaték. Szerszámgépválasztás

Az elméleti forgácsvastagság (h) és elméleti forgácsszélesség (b) a forgácsolási paraméterek és a
szerszámgeometria alapján:
h  f  sin  r  0,226  sin 95  0,225 (mm)
a 2,5
b   2,51 (mm)
sin  r sin 95

7
A forgácsolás teljesítmény- és nyomatékigényének túlnyomó része a forgácsoló erőből származik. C45-
re az alábbi együtthatók érvényesek a forgácsoló erő Kienzle-Victor modelljéhez a 7. sz. mellékletben
közölt táblázat alapján:
kc,11 = 1500
xF = 1 – mc = 1 – 0,25 = 0,75
yF = 1

Alkalmazva a Kienzle-Victor modellt, a várható forgácsoló erő:

Fc  kc ,11  h x  b y  1500  0,2250 ,75  2,511  1230 (N)
F F

A forgácsoló teljesítmény:
Fc  v c 1230  435
Pc    8,92 (kW)
6  10 4 6  10 4
Az eszterga főmotorjának hatásfokát ηfo = 0,8-re becsülve, a megmunkáláshoz szükséges főmotor-
teljesítmény:
Pc 8,92
Pgép  P    11,15 (kW)
gép 0,8
A forgácsoló nyomaték, egyben az eszterga főmotorjának szükséges nyomatéka:
d 35
Mgép  M  Mc  Fc   1230   21,53 (Nm)
2000 2000
A megmunkálás csak olyan szerszámgépen hajtható végre, melynek hajtásrendszere képes leadni
legalább akkora teljesítményt és nyomatékot, mint ami a forgácsoláshoz szükséges (ld. 1. táblázat):

1. táblázat: Szerszámgép ellenőrzése teljesítményre és nyomatékra

Teljesítmény Nyomaték Gép megfelel?
P, kW Pgép, kW Megfelel? M, Nm Mgép, Nm Megfelel?
11,15 15 igen 21,53 25 igen igen
11,15 10 nem 21,53 25 igen nem
11,15 15 igen 21,53 20 nem nem
11,15 10 nem 21,53 20 nem nem

c) Szerszámcsere nélkül legyártható alkatrészek száma

Az előtoló sebesség a forgácsolási paraméterek alapján:
v f  f  n  0,226  3956  894 (mm/min)
Egy munkadarab megmunkálásának időtartama:
L 60
tc    0,067 (min) = 4 (s)
v f 894
A 3. ábra táblázata szerint a választott forgácsolási paraméterek mellett a szerszám várható éltartama
T = 15 (min). A gyártási tapasztalat alapján az alábbi Taylor-féle éltartammodell-együtthatók érvényesek:
CT = 8,4∙105; zT = 1,8
A Taylor-féle modell alapján a várható éltartam:
CT 8,4  10 5
T   14,96 (min)
v c zT 4351,8
A szerszámcsere nélkül legyártható darabok száma a várható éltartam és a megmunkálási idő alapján:
8
 T 14,96
N   223,28  N = 223
t c 0,067

5. A gyakorlat menete, végrehajtandó feladatok

A gyakorlat első felében a hallgatók áttekintő, összefoglaló ismereteket kapnak a forgácsoló
megmunkálások technológiatervezésének alapvető gondolatmenetéről, a katalógusok (az L1 labor
keretén belül megszerezhető ismereteire alapozva) és számítási módszerek alkalmazásáról egy
hosszesztergálási példán keresztül. A gyakorlat második felében kis létszámú (4…6 fős)
munkacsapatokban a hallgatók kidolgoznak egy-egy egyedi technológiai számítási feladatot. A
számítások a 4. fejezetben részletezett példa és a gyakorlaton elhangzott ismeretanyag alapján
elvégezhetők.
A gyakorlat teljesítésének feltételei:
 Jegyzőkönyv hiánytalan kitöltése
o csoportos munka keretén belül jelenléti oktatás esetén. A jelenléti oktatási jegyzőkönyv (1. sz.
melléklet) nyomtatottan vagy digitális adathordozón, de mindenképp a helyszínen sajátkezűleg
aláírható formában álljon rendelkezésre!
o egyéni feladatmegoldásként távolléti oktatás esetén (2. sz. melléklet).

6. Felkészülést segítő kérdések

1. Mi a technológiatervezés szerepe, célja a gyártástervezésben?
2. Mit értünk empirikus kifejezések alatt? Mi a szerepük, milyen feladatkörben alkalmazhatjuk
ezeket a gyártástervezés során?
3. Miként befolyásolja a megmunkálási átmérő és az előállítandó felületi érdesség az esztergán
alkalmazandó fordulatszámot és előtolást, amennyiben a forgácsoló sebesség adott?
4. Miként befolyásolja a munkadarab anyagminősége, az előtolás és a fogásmélység a forgácsolás
teljesítmény- és nyomatékigényét?
5. Miként befolyásolja az előírt felületi érdesség a forgácsolás időtartamát?
6. Mit értünk a forgácsoló szerszám éltartama alatt?

7. Ajánlott irodalom
 Bali J.: Forgácsolás, Műszaki Kiadó, Budapest, 1985
 Pálmai Z.: Fémek forgácsolhatósága, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1980
 Stahl, J-E.: Metal cutting theories and models, SECO Tools Ltd. – Lund University, 2012
 Horváth M., Markos S.: Gépgyártástechnológia, Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2007
 Szerszámkatalógusok (Seco, Coromant, Iscar, Fraisa, Mitsubishi stb.)

8. Mellékletek jegyzéke
1. Jegyzőkönyv (jelenléti kitöltés esetére)
2. Jegyzőkönyv (távolléti kitöltés esetére)
3. Megmunkálási elrendezések

9
4. Forgácsolási összefüggések ipari alkalmazási példája
5. A tantermi gyakorlathoz kapcsolódó mennyiségek jelölés- és mértékegységrendszere
6. Esztergáló váltólapka adattáblája
7. Váltólapkás esztergakés adattáblája
8. Anyagminőségek csoportosítása
9. Forgácsoló erő modelljének együtthatói

Ossza meg véleményét!

Kérjük, segítse a tantárgy és segédanyagainak fejlesztésére irányuló munkánkat az alább
megosztott kérdőív kitöltésével. Véleményének megfogalmazását és megosztását köszönjük
szépen!

https://forms.office.com/e/Q0CJ3fkRAn

10
 Jelenléti oktatás esetére 1. sz. melléklet

Gépgyártástechnológia (BMEGEGTBG01 / BM01 / BT01)

T4 tantermi gyakorlat – Jegyzőkönyv

1. Vázolja fel a kidolgozandó megmunkálás elrendezését! Nevezze meg az eljárást! Sorolja fel a
megmunkálás körülményeit meghatározó paramétereket, továbbá tüntesse fel ezek szokásos, a
forgácsolástechnológiában járatos jelölését és mértékegységét! Jegyezze le a feladatkártyán
szereplő kérdést, illetve válaszolja meg!

Eljárás megnevezése:

Feladat: Válasz:

Eljárás vázlata

Paraméter megnevezése Jelölés Érték Mértékegység

1/2
 Jelenléti oktatás esetére 1. sz. melléklet

2. Jegyezze le számításait letisztázott formában! Ügyeljen a szabatos dokumentálásra (számítandó

paraméter megnevezése, alkalmazott összefüggés, számértékek behelyettesítése, végeredmény)!
Ssz. Számítás módja Végeredmény
Mérőszám Mértékegység
Paraméter neve:
Összefüggés: Behelyettesítés:
1.

Paraméter neve, jelölése:

Összefüggés: Behelyettesítés:
2.

Paraméter neve, jelölése:

Összefüggés: Behelyettesítés:
3.

Paraméter neve, jelölése:

Összefüggés: Behelyettesítés:
4.

Paraméter neve, jelölése:

Összefüggés: Behelyettesítés:
5.

Paraméter neve, jelölése:

Összefüggés: Behelyettesítés:
6.

Jelen jegyzőkönyv megőrizendő a tantárgyteljesítés (érdemjegyszerzés) szemeszterének végéig. A gyakorlatvezető oktató

aláírásával hitelesített jegyzőkönyv egyben a gyakorlat teljesítésének névre szóló igazolása is.

A jegyzőkönyvet készítette: A gyakorlat teljesítését igazolom:

Név: ............................................................ Név: ............................................................

Neptun: ............................................................ Dátum: ............................................................

....................................................... ........................................................
hallgató aláírása oktató aláírása

2/2
 Távolléti oktatás esetére 2. sz. melléklet

Gépgyártástechnológia (BMEGEGTBG01 / BM01 / BT01)

T4 tantermi gyakorlat – Jegyzőkönyv

1. A megmunkálási elrendezés sorszáma (a Jegyzőkönyvmellékelt alapján): ....................................

2. Jegyezze le számításait letisztázott formában! Ügyeljen a szabatos dokumentálásra (számítandó
paraméter megnevezése, alkalmazott összefüggés, számértékek behelyettesítése, végeredmény)!
Csak a szükséges mennyiségű összefüggést tüntesse fel, de legfeljebb 6 darabot!
Ssz. Számítás módja Végeredmény
Mérőszám Mértékegység
Paraméter neve:
Összefüggés: Behelyettesítés:
1.

Paraméter neve, jelölése:

Összefüggés: Behelyettesítés:
2.

Paraméter neve, jelölése:

Összefüggés: Behelyettesítés:
3.

Paraméter neve, jelölése:

Összefüggés: Behelyettesítés:
4.

Paraméter neve, jelölése:

Összefüggés: Behelyettesítés:
5.

Paraméter neve, jelölése:

Összefüggés: Behelyettesítés:
6.

Jelen jegyzőkönyv megőrizendő a tantárgyteljesítés (érdemjegyszerzés) szemeszterének végéig. A gyakorlatvezető oktató

aláírásával hitelesített jegyzőkönyv egyben a gyakorlat teljesítésének névre szóló igazolása is.

A jegyzőkönyvet készítette:

Név: ........................................................ Neptun: ........................ Dátum: ..........................

Jelen jegyzőkönyv elektronikus hitelesítésével nyilatkozom, hogy a jegyzőkönyvben és mellékletében

foglalt szakmai tartalom a saját munkám eredménye.
 3. sz. melléklet

Megmunkálási elrendezések

1. Hosszesztergálás egy fogásban 2. Keresztesztergálás egy fogásban

ℓ

d
 4. sz. melléklet

Forgácsolási összefüggések ipari alkalmazási példája

Seco Turning Catalogue 2016, 48. oldal

 5. sz. melléklet

A tantermi gyakorlathoz kapcsolódó mennyiségek jelölés- és mértékegység-

rendszere

Jelölés Mértékegység (SI) Megnevezés

a mm fogásmélység
A mm2 elméleti forgácskeresztmetszet (leválasztott rétegkeresztmetszet)
b mm elméleti forgácsszélesség (leválasztott rétegszélesség)
CT -* éltartam időegyüttható
Cv -* éltartam sebességegyüttható
d mm megmunkálási átmérő
D mm kiindulási átmérő (megmunkálás előtti átmérő)
ηgép 1 főorsó hatásfoka
f mm/1 = „mm/ford” fordulatonkénti előtolás
Fc N forgácsoló erő
γ ° homlokszög
h mm elméleti forgácsvastagság (leválasztott rétegvastagság)
κr ° szerszám főélelhelyezési szöge
kc,11 -* erőállandó
L mm megmunkálási úthossz
m 1 éltartamkitevő
mc 1 rétag
Mc Nm forgácsoló nyomaték
M Nm bevezetendő nyomaték
Mgép Nm szerszámgép által (legfeljebb) biztosítható nyomaték
n 1/min = „ford/min” fordulatszám
N 1 = „darab” darabszám
Pc kW forgácsoló teljesítmény
P kW bevezetendő teljesítmény
Pgép kW szerszámgép által (legfeljebb) biztosítható teljesítmény
Ra μm átlagos felületi érdesség
Rz μm egyenetlenségmagasság
rε mm csúcssugár
T min éltartam
tc min forgácsolási időtartam
vc m/min forgácsoló sebesség
vf mm/min előtoló sebesség
xF 1 forgácsoló erő rétegvastagság-kitevője
xT 1 éltartam előtoláskitevő
yF 1 forgácsoló erő rétegszélesség-kitevője
yT 1 éltartam fogásmélységkitevő
zT 1 éltartam sebességkitevő

*A mértékegység ún. analitikus mértékegység: nem reprezentál közvetlenül fizikai törvényszerűséget, formája a tapasztalati
modell alakjától, paramétereitől függ. Feltüntetését gyakorlati okokból elhanyagoljuk.
 6. sz. melléklet

Esztergáló váltólapkák adattáblája

Seco Turning Catalogue 2016, 380. oldal

 7. sz. melléklet

Váltólapkás esztergakés adattáblája

Seco Turning Catalogue 2016, 199. oldal

 8. sz. melléklet

Anyagminőségek csoportosítása (SMG – Standard Materials Group)

Seco Turning Catalogue 2016, 51. oldal

 9. sz. melléklet

Forgácsoló erő modelljének együtthatói

Seco Turning Catalogue 2012, 629. oldal

A BME Gyártástudomány és -technológia Tanszék főbb szakmai kompetenciái:

További részletek:

Köszönetnyilvánítás:
A Gyártástudomány és -technológia Tanszék ezúton nyilvánítja ki köszönetét a SECO Tools Hungary
Kft.-nek a gyakorlat során alkalmazott oktatási segédeszközök biztosításáért, továbbá a
Gépgyártástechnológia tárgy tananyagának fejlesztéséhez nyújtott szakmai közreműködéséért.