GYÁRTÁSTERVEZÉS

A gyártástervezés feladata
 Megtervezni a konstruktőr által megtervezett termék gyártási folyamatát.
 A technológiai tervezés célja: a gyártáshoz szükséges dokumentációk előállítása.

Fogalmak
Gyártási folyamat: azon tevékenységek összessége, melynek folyamán egy anyagból alakjának
és tulajdonságainak megváltoztatásával tervszerűen ipari termékeket állítanak elő.
Művelet: a gyártási folyamat önmagában befejezettnek tekinthető, megszakítás nélkül
végzett szakasza.
 A művelet a gyártási folyamat tervezési és szervezési egysége, amely több
műveletelemből áll.
 Forgácsolástechnológiában műveletnek nevezzük az egy gépen, egy felfogásban
végrehajtott megmunkálások összességét.

Műveletelem: a művelet különválasztható és külön elemezhető, tervezhető eleme.

 Forgácsolástechnológiában az egy szerszámmal geometriailag és technológiailag
összefüggő ráhagyási alakzat eltávolítását nevezzük műveletelemnek.
Állapot: a munkadarab, felületelem, vagy felületelem csoport készültségének
meghatározására szolgál.
 Megkülönböztethető állapotok: nyers állapot, közbenső állapot, pillanatnyi állapot,
kész állapot.
 Állapotjellemzők: az állapotot minőségileg számszerűen leíró paraméterek:
– anyagtulajdonsági;
– geometriai;
– méret (IT);
– alak (egyenesség, síklapúság, körkörösség, stb.);
– helyzet (párhuzamosság, merőlegesség, egytengelyűség, stb.);
– mikropontosság (Ra).

Felületelem: az alkatrész geometriai építőeleme.

Felületelem csoport: az alkatrész felület elemeinek geometriailag és technológiailag
összefüggő csoportja.
Megmunkálási igény: a felületelem csoport nyers és kész állapota közti különbség.
Ráhagyási alakzat: az alkatrész nyers és kész állapota közti geometriai különbség.

Előgyártmány, ráhagyás
Előgyártmány fogalma
 A gyártás során a folyamat tárgyát képező alkatrészt munkadarabnak hívjuk,
amelynek kiinduló formája az előgyártmány vagy félkészgyártmány.
 Az előgyártmány alakja, mérete, anyagszerkezete stb. az alakítás során lépésről-
lépésre változik, amíg a munkadarab el nem nyeri végső, előírt tulajdonságait, és kész
állapotban már alkatrésznek minősíthető.
 Az előgyártmányt öntéssel, kovácsolással, sajtolással, hengerléssel stb. állítják elő,
1
 ezeket az eljárásokat előgyártás-technológiáknak nevezzük.
Előgyártmány megválasztása
 Az előgyártmány megválasztásakor figyelembe kell venni az alkatrész alakját, méretét
és tömegét.
 Az előgyártmány anyagának ki kell elégítenie az alkatrészre előírt követelményeket.
 Az előgyártmány megválasztásakor meg kell határozni az előállítás módját és
méreteit.
 Az előállítási módszer kiválasztását nagyban befolyásolja a:
o technológiai felszerszámozás előkészítési ideje,
o a szükséges technológiai berendezések felhasználhatósága és
o a gyártás automatizáltsági foka.
 Mindezek mellett a kiválasztott módszernek biztosítania kell a legkisebb előállítási
költséget is.

Előgyártmány típusok
Hengerelt: termelékeny, ezért olcsó előgyártási eljárás.
 Célszerű választani, ha kevés a forgácsleválasztás, kicsi a darabszám.
 Méret meghatározása: az alkatrész legnagyobb méretére számítjuk a szükséges
ráhagyásokat, majd felfelé kerekítünk.

Hidegen húzott rudak:

 Alkalmazás: ha a külső felületet nem kell megmunkálni, patronos befogás esetén.
 Méretpontosság: h10, h9, h8
 Felületi érdesség: Ra=12,5
 Méret meghatározása: az alkatrész legnagyobb mérete alapján.

Kovácsolt előgyártmányok:
 Kedvező mechanikai tulajdonságok.
o Szabadalakító kovácsolás (nehézkes, pontatlan);
o Süllyesztékes kovácsolás (bonyolult alakú mdb., pontosabb, drágább, nagy
sorozat);
o Süllyesztékes kovácsolás vízszintes kovácsológépen (termelékeny, egyszerű
forgástest);
o Finomkovácsolás (drága, pontos, tömeggyártás).

Öntött előgyártmányok:
 Öntés homokba kézi formázással (pontatlan, egyedi és kis sorozat);
 Öntés homokba gépi formázással (pontosabb, jobb minőségű öntvény, nagysorozat és
tömeggyártás);
o Öntés fémformába (pontos, drága, ns. és tgy.)
o Precíziós öntés Kis alkatrészek esetén, nagy pontosság);
o Nyomásos öntés (drága, legnagyobb pontosság, csak alacsony olvadáspontú
fémekre).

2
Ráhagyás
Adott műveletben leválasztott réteg nagysága:
 eltávolítani az előző réteg hibáit,
 elegendő réteget hagyni a további műveletek számára.
Megmunkálási ráhagyás:
Sík felületen oldalanként, hengeres testeknél átmérőre.
Ráhagyással számolt nyersdarab méretét felkerekíteni a közelebbi mérethez.
Műveleti méreteket: az utolsó művelettől az előző műveletek felé haladva állapítjuk meg.
Tűrése: egyenlő a megmunkálás átlagos gazdaságos pontosságával.
Ráhagyásszámítás: tapasztalati úton összeállított táblázatokból.

Gépek, eszközök kiválasztása (Szempontok)

A./ Szerszámgépek kiválasztásának szempontjai:
 Biztosítani tudja az előírt pontosságot
 Megfelelő legyen a termelékenysége
o Általános rendeltetésű -> egyetemes
o Nagy termelékenységű -> automaták
o Szűkített rendeltetésű -> célgépek
 Kellően erős és merev legyen -> optimális technológia kihasználhatósága
 Kényelmes, könnyen kiszolgálható legyen
 Mérete megfeleljen a munkadarab méreteihez

B./ Munkadarab befogó készülékek kiválasztása:

 A bázisok meghatározása, a szerszámgép és a befogási megoldás kiválasztása után a
készülék csatlakozó méretei is ismerté váltak.
 Egyetemes gépeken a munkadarab mérete, alakja, valamint a megmunkálás
pontossági igényeinek figyelembevételével lehetőleg a géptartozékként rendelkezésre
álló befogó készülékek közül választva kell megoldani a befogást.
o Pl.: tokmány, síktárcsa, patron, csúcsok, gépsatu, osztófej, körasztal, stb.
 Amennyiben ez nem lehetséges, akkor speciális készülék előírása, rendelése,
tervezése és gyártása szükséges.

C./ Szerszámok kiválasztása:

 A szerszámok kiválasztása az adott műveletelem végrehajtási módjára és a választott
szerszámgépre vonatkozó döntés alapján történik.
 A választást meghatározó tényezők:
o Munkadarab anyaga
o Felület jellege
o Pontosság, felületi érdesség
o Méret

D./ Mérőeszköz kiválasztása:

o A mérőeszköz kiválasztása a mérendő felület alakjától, méretétől és a
megkívánt pontosságtól függ.

3
 Technológiai sorrend
A helyes technológiai sorrend megválasztásának menete
1. A gyártási folyamat tervezésének alapjai
Gyártástervezés:
a gyártás fő és segédfolyamatainak tervezése olyan mélységben, ahogyan a gyártórendszer,
gyártósor, műhely, üzem tervezéséhez és gyártás szervezéséhez szükséges.

A gyártás technológiai folyamatainak tervezése:

a gyártmány tulajdonságait (geometriai, mechanikai, kémiai, fizikai stb.) közvetlenül
befolyásoló állapotváltozási folyamatok tervezésére irányul.

Dokumentáció fajták:
 Műveletirányítási lap
 Műveleti sorrendterv
 Műveletterv
 Műveleti utasítás
 Szerszám/ készülék szerkesztést kérő lap
 NC-CNC vezérlőprogram

Technológiai tervezés lépései:

1. Az alkatrész műhelyrajzának átvétele, tanulmányozása
2. Rajzbírálat, a javított műhelyrajz elkészítése
3. A gyártás típusának meghatározása a tételnagyság alapján
4. Előgyártmány meghatározása
5. Bázisfelületek meghatározása
6. A műveleti sorrend összeállítása a technológiai műveletek és műveletelemek
sorrendjének és tartalmának megadásával
7. Anyagnorma számítás, ráhagyásszámítás, tűrések meghatározása
8. Forgácsolási adatok és műveletenkénti időnormák meghatározása
9. Gépek, eszközök meghatározása
10. Műveletterv elkészítése

Művelettervezés feladatai
Műveleti sorrendterv
A műveleti sorrendterv elkészítésekor kell meghatározni a munkadarabon elvégzendő
forgácsolási és egyéb műveleteket és azok sorrendjét.

Művelet: egy szerszámgépen egy befogásban megvalósuló eljárások összessége.

Műveleti sorrendtervezés lépései:

 megmunkálási igények feltárása;
 befogási sémák meghatározása;
 gyártóberendezések kiválasztása, az egyes berendezéseken végrehajtandó
megmunkálási feladatok kijelölése.

4
  műveletközi méretek, ráhagyások meghatározása;
 befogókészülékek választása, esetleges tervezési igény megfogalmazása.

MŰVELETI SORRENDTERV
Műveletterv
 A művelettervben a műveleti sorrend műveleteihez műveletelemeket rendelünk.
 Műveletelem: egy szerszámmal egy logikailag összefüggő ráhagyási alakzat
leválasztása.
 Művelettervben megoldandó feladatok:
o A műveletelemekhez tartozó ráhagyási alakzat kijelölése
o Leválasztási terv készítése
o Szerszámválasztás
o Műveletelemek összevonása, bontása
o Műveletelemek sorrendjének meghatározása
o Szerszámelrendezés

Művelettervezés:
 műveletelemek kijelölése;
 műveletelemekhez szerszámok választása (esetleg szerszámtervezési igény
megfogalmazása);
 műveletelemek végrehajtási sorrendjének meghatározása;
 szerszámelrendezés tervezése.

MŰVELETTERV

Műveletelem-tervezés:
 forgácsolási paraméterek meghatározása;
 szerszám mozgásciklusok tervezése;
 normaidők számítása.

MŰVELETI UTASÍTÁS
Műveleti sorrend (sorrendterv):
 Darabol kiindulási méretre (keretes fűrészgépen)
 Nagyoló esztergál tokmányban I.
o Nagyol átmérőket egyik oldalon
o Nagyol és simít homloklapon
 Nagyoló esztergál tokmányban II.
o Nagyol átmérőket másik oldalon
o Nagyol és simít homloklapon méretre
 Simító esztergál csúcsok közt (pl.: Ø50)
 Köszörül csúcsok közt (pl.: Ø50h7)
 Sorjáz
 Végátvétel

5
 MEGMUNKÁLÁSI SORREND

Jellegzetes gépalkatrészek
Az alkatrészeket alakjuk szerint csoportosítjuk, besoroljuk, a szerszámgép kiválasztás miatt.
Csoportosítás:
 Osztály: forgástestek, szekrényes-házszerű (sík felületekkel határolt) alkatrészek.
 Alosztály (pl. forgástesteken belül): tengelyek, tárcsák
 Csoport (tengelyen belül): sima, egy irányban lépcsős, két irányban lépcsős,
folyamatos.
 Típus: rövid, normál, karcsú

1. Forgástestek megmunkálási sorrendje

Műveletek:
 Előkészítő
 Nagyoló
 Simító
 Befejező

a) Előkészítő műveletek
 Előgyártmány ellenőrzése
 Feszültségmentesítés vagy normalizálás
 Nemesítés
 Ellenőrzés
 Véglap-megmunkálás, központfúrás

b) Nagyoló műveletek
 Nagyoló esztergálás, fúrás
 Széles beszúrások nagyolása
 Feszültségmentesítés vagy nemesítés
 Egyengetés szükség szerint
 Felfogási bázisok szükség szerinti szabályozása
 Ellenőrzés

c) Simító műveletek
 Simító esztergálás
Keskeny beszúrások, alászúrások
Széles beszúrások simítása
 Ellenőrzés
 Belső horony-megmunkálás
 Külső horony-megmunkálás
 Derékszögű bemélyedések kialakítása
Síklelapolások
Forgástengelyen kívül eső furatok megmunkálása
 Menetvágás, menetfúrás
 Nemesítés
 Egyengetés szükség szerint
6
  Felfogási bázisok szükség szerinti szabályozása
 Edzés
 Egyengetés szükség szerint
 Felfogási bázisok szükség szerinti szabályozása
 Ellenőrzés

d) Befejező műveletek
 Külső palástköszörülés
Furatköszörülés
 Derékszögű bemélyedések, síklelapolások köszörülése
 Edzés
 Felületkezelés
 Végellenőrzés

Jellegzetes, két irányban lépcsős tengely megmunkálási sorrendje

 Előgyártmány ellenőrzése
(Darabolási ferdeség maximuma: 0,5/100 mm)
 Véglap-megmunkálás, központfúrás
Kétoldalas, maró-központfúró szerszámgépen
 Nagyoló esztergálás
Felfogás: homlokmenesztő csúccsal és forgócsúccsal
Nagyolás: egyik irányból (pl.: k, r., m jelű felületeket)
másik irányból (pl.: i, f jelű felületeket)
 Nemesítés
 Egyengetés, csúcsfészek szabályozása szükség szerint
 Ellenőrzés
 Simító esztergálás
Felfogás: homlokmenesztő csúccsal és forgócsúccsal
Simítás: mindkét irányból, fordítás nélkül (p, s, k jelű felületek és a beszúrások készre)
 Menetmarás
 Marás (hornyokat, lelapolást)
 Köszörülés
Felfogás: két csúcs között és menesztés
Megmunkálás: hengeres felületeket, homlokfelületet, átállítás után kúpos felületet
 Végellenőrzés

2. Házszerű alkatrészek megmunkálási sorrendje

Műveletek:
 Előkészítő
 Előnagyolási
 Nagyoló
 Simító
 Végkikészítés

a) Előkészítő műveletek
1. Előgyártmány ellenőrzése
7
 2. Feszültségmentesítés megmunkálás előtt
3. Öntvénytisztítás
4. Felületvédelem megmunkálás előtt
5. Hőkezelt előgyártmány ellenőrzése megmunkálás előtt
6. Előrajzolás (szükség szerint; pl.: egyedi és kissorozatgyártásban)

b) Előnagyolási műveletek
1. Bázisfelületek marása, gyalulása, üregelése
2. Furatok előnagyolása
3. Bázisfelületek köszörülése
4. Feszültségmentesítés előnagyolás után

c) Nagyoló műveletek
 Síkfelületek marása
 Központfúrás
 Fúrás
 Körmarás
 Felfúrás
 Süllyesztés
 Könnyítések esztergálása
 Horonymarás
 Profilmarás
 Horonyvésés
 Menetfúrás
 Feszültségmentesítés nagyolás után
 Ellenőrzés nagyolás után

d) Simító műveletek
 Nemesítés simítás előtt
 Felületi edzés simítás előtt
 Simító marás
 Furatesztergálás
 Menetfúrás
 Élletörések
 Dörzsárazás
 Simító furatesztergálás
 Simító horonymarás
 Simító profilmarás
 Nagyoló köszörülés
 Ellenőrzés simítás után

e) Befejező műveletek
 Felületi edzés, köszörülés előtt
 Síkesztergálás
 Síkköszörülés
 Hornyok finommarása
8
  Egyéb finommarás
 Furatok finomesztergálása
 Profilköszörülés
 Végellenőrzés

f) Végkikészítés
 Felületkezelés
 Hántolás

A gyártási folyamat tagozódása

Szakasz: a gyártás azon része, amely a termékhez szükséges részeket azonos készültségi
állapotba hozza. Különböző típusú műveletek együttese (előgyártás, alkatrészgyártás,
szerelés).

Műveletcsoport: azonos típusú műveletek együttese (pl. esztergálási műveletek).

Művelet: egy gépen, berendezésen egy befogásban (felfogásban) elvégzett feladatok

(műveletelemek) együttese.

Műveletelem csoport: azonos típusú műveletelemek összessége (fúrási műveletelemek).

Műveletelem: a munkadarab azonos felületén ugyanazon szerszámmal, változatlan feltételek

(adatok) mellett végzett anyageltávolítás. Mozdulatok összessége.

Mozdulat: funkcionálisan még elkülöníthető kézi vagy gépi aktivitás. Időigénye

meghatározható (szorít, közelit, ürít, stb.).

Mozdulatelem: az anyagleválasztás szempontjából funkcionálisan el nem határolható

aktivitás (indít, léptet, stb.).