2.

Tétel
Sorolja fel, milyen dokumentációkat használ! Beszéljen az összeállítási és
az alkatrészrajzokról! Feleletét vázlat készítésével szemléltesse!

– A technológiai dokumentációk fogalma, tartalma

Technológiai dokumentáció mindazon adatok (rajzok, írásos anyagok) összessége, amelyek a gyártás
megkezdése előtt készülnek, és tartalmazzák a gyártásra vonatkozó összes utasítást.

A komplett gyártástechnológiai terv elkészítéséhez gyártmányterveket és más általános üzemi

dokumentációkat használnak fel. Az alábbiakban felsorolásszerűen összefoglaljuk a dokumentációk
fajtáit és elemeit.

 A gyártmánytervezéstől kapott dokumentációk

 Összeállítási rajz, rész összeállítási rajzok
 Darabjegyzék
 Gyártási műhelyrajzok, alkatrészrajz
 Szerelési csoportjegyzék (szerelési gyártmánycsaládfa)

 Az összeállítási és rész-összeállítási rajzok

 Összetett nagyobb berendezésekről először egy teljes összeállítási rajz készül. Amennyiben
szükség van rá az egyes gépelemek kibontásához, ehhez részösszeállítások készülnek.

 Darabjegyzék:
 A szerelési csoportjegyzéknek megfelelően szerelvényenként, fő-és alcsoportonként
összefoglalva felsorolja a gyártmányt alkotó összes alkatrészt, megadva annak jelét, rajzszámát
vagy szabványszámát, darabszámát, megnevezését, anyagának előírását és minőségét.

 Gyártási műhelyrajzok, alkatrészrajzok:

A forgácsoló művelettervező a legtöbb esetben egyes különálló alkatrészek művelettervezését

végzi. Ezeket az alkatrészeket a részletrajzok ábrázolják, amelyek tartalmazzák az egyes
alkatrészek alaki, méretbeli és felületi minőségi adatait, azonkívül előírják az anyaguk minőségi
követelményeit is.

 A műhelyrajz készítésének javasolt sorrendje:

1. Az alkatrész ábrázolása a méretezéshez szükséges nézetekkel, metszetekkel, szelvényekkel,

részletekkel stb.
2. A mérethálózat felépítése alapvetően a működési követelményekből kiindulva, illetve
másodlagosan szem előtt tartva a technológia igényeit.
3. A szükséges mérettűrések megadása.
4. A szükséges alaktűrések megadása.
5. A szükséges helyzettűrések megadása.
6. Megkívánt felületi minőségek megadása.
7. Anyagminőség megválasztása és megadása.
8. Szöveges utasítások megadása (hőkezelés, felületi kikészítések stb.).
9. Szövegmező kitöltése (rendeltetés, megnevezés, tömeg, méretarány, rajzszám stb.).
10. Dátum, aláírás.

Gépészeti technológiai dokumentációk mint

A technológiai terv dokumentumai

információhordozók, azok formai és tartalmi követelményei

 Anyagszükséglet, anyagnormák
 Szerszámlista, készülékszerkesztést kérő lap

 Termelési ciklus (műveletirányítás)

 Műveleti sorrendterv

 Műveleti utasítás
1. Anyagszükséglet

Az anyaggazdálkodás alapjául szolgáló adatokat tartalmazó rovatokat a technológiai osztály tölti ki a

darabjegyzék segítségével, miután megállapították minden egyes munkadarabnak a megmunkálási
követelményekből eredő anyagszükségletét.

Meghatározásra kerül:

 szükséges anyagméret és súly;

 az anyag tárolási alakja;

 az anyag kivételezési alakja

A tárolási és kivételezési alak adott esetben lehet azonos. Így pl. revolveresztergán végzett rúdmunka esetén a

tárolási és a kivételezési alak egyaránt „rúd". Ezzel szemben csúcsesztergán végzett megmunkálás esetén a

tárolási alak „rúd", a kivételezési alak pedig „darabolt". Lemezanyagból esztergált fedelek esetén a tárolási alak

„lemez", a kivételezési alak rovatába azonban „tárcsa" megnevezést kell beírni, amit lángvágóval vágnak ki a

lemezből.

2. Anyagnorma számítás, ráhagyásszámítás

Anyagnorma az a legkisebb anyagmennyiség, melyből az előirt technológia betartásával a kész alkatrész

elkészülhet.

A CAD programok lehetővé teszik az anyagsűrűség alapján a kiinduló anyag tömegének meghatározását. Az

elkészült termék esetén az összetett felületeknél pl. a felszín nagyságát - ami alapul szolgál pl. a

korrózióvédelemhez szükséges anyagmennyiségek meghatározásánál.

Ráhagyásszámítás:A befoglaló méret meghatározásához elég a legnagyobb ármérőre és a teljes hosszra

elvégezni a számításokat. A ráhagyást műveletenként határozzuk meg (96.ábra).

RK - köszörülési ráhagyás, RS- simítási ráhagyás, RN - nagyolási ráhagyás

T - kész felület tűrése, TS - simítás tűrése, TN - nagyolás tűrése, Tegy - előgyártmány tűrése
 AH - alsó határméret, FH - felső határméret, Sm - simítási méret, Nm - nagyolási méret, Km - kiindulási méret.

96.ábra ráhagyásszámítás

3. Forgácsolási paraméterek számítása

A rendelkezésre álló gépteljesítmény alapján a legnagyobb forgácskeresztmetszetből adódó előtolás,

fogásmélység, élszám, stb. meghatározása a teljesítményszükségleti képletek segítségével.

4. Termelési ciklus

Tartalmazza a költségek számításához szükséges adatokat:

a) a műveleti leírások összességét, gépekre és munkahelyekre bontva.

b) a termelés és a költségek tervezése szempontjából fontos előkészítési időt (T elők), a termék elkészítésének

idejét darabonként (tdarab), valamint a megengedett selejt maximális értékét százalékos formában (Selejt%).

c) a kiinduló munkadarab tömegét.

A 97.ábrán egy termelési ciklus táblázatot mutatunk be.

 97.ábra Termelési ciklus táblázat

A „Szerszámlista" és a „Termelési ciklus" két különálló táblázat mely egy egységet alkot.

5. Műveleti sorrendterv, műveleti utasítás

A műveletterv olyan űrlap, amelyen a technológus a munkadarab megmunkálását megtervezi.

A műveletterveket a termelési ciklus táblázatban leírtak alapján, munkahely szerinti (gépenkénti) bontásban új

lapon kell kezdeni.

A kiragadott és itt szereplő táblázat (98.ábra) nem tartalmazza az összes esztergagépen történt művelet.

Az alkalmazandó rajz jelölésrendszer hagyományos forgácsológépeknél:

 befogás típusának és helyének meghatározása (pl.hárompofás esztergatokmány mechanikus

szorítással.) - kék színnel.
 felület amelyet szándékunkban áll a művelet folyamán elkészíteni - piros színnel.

 támasztás módját (ha alkalmazzuk) - forgócsúcs, állócsúcs, karbidcsúcs stb.

 Az első függőleges oszlop a táblázatban No: a példában kezdőszámként 7 szám szerepel, ami
az esztergálási művelet 7. lépését jelenti. Egyes számmal indul és az esztergálási műveletek
befejezéséig egyesével növekszik - a következő megmunkálógépen a számozás újraindul.

 Szersz.No.: ablakba a műveletben használt szerszám számát írjuk. Ugyanazt a szerszámot

több műveletben használjuk - pl.: a munkadarab átfordítása után ismételten használjuk a
nagyoló, símító és sarokletörő kést,

 v [m/min] oszlopba a vágósebesség értéke kerül (szerszámonként fel kell tüntetni),

 n [1/min] oszlopba a fordulatszámot értékét kell írni (szerszámonként fel kell tüntetni),

 f [mm] oszlopba az előtolás értékét kell írni (szerszámonként fel kell tüntetni),

 a [mm] oszlopba a fogásvétel értékét kell írni (szerszámonként fel kell tüntetni),

 i oszlopba a fogásvételek számát kell írni, pl.: nagyolás Ø50mm-ről Ø40mm-re a=2,5mm akkor
i=2 (szerszámonként fel kell tüntetni),

 Megjegyzés: oszlopba írjuk az adott műveletben használandó ellenőrző eszközt, szerszámot

( villás idomszer, esztergaszív, forgócsúcs, forgóbáb, fúrótokmány, szegnyereg stb.).

 A műveleti utasítás tulajdonképpen nem más, mint a műveletterv egy-egy műveletének

ábrázolása, kiegészítve a megmunkálási időre vonatkozó adatokkal.
 98.ábra Műveletterv táblázat

6. Szerszámlista

A szerszámlista tartalmazza a termék gyártása során az egyes fázisok (műveletek) folyamán szükséges

eszközök (gépek, szerszámok, ellenőrzőeszközök) listáját. Ha pl. nem áll rendelkezésre minden szerszám és
ellenőrzőeszköz akkor ennek alapján tudjuk elindítani beszerzésüket. Műhelyünkben (gyártóegységünkben)

rendelkezésünkre nem álló gépek esetében tudjuk a gyártást más cégek felé irányítani.

A szerszámlista segítségével tudjuk a gyártásban használt szerszámok, eszközök költségét megbecsülni.

A 99.ábra az SZTE Mérnöki Karon kiadott művelettervezési feladatban szereplő szerszámlistát mutat be.

A táblázat „Termékszám" mező felépítése: a) hallgató levelező vagy nappali tagozatos, b) Bsc-t, c) az
iskolaévet, d) a munkadarab számát. ( pl: Levelező, Műszaki Manager, 2012/13 tanév, 003 rajzszám. azaz L-
MM-2012/13-003 )

Tartalmazza: a munkadarab elnevezését (terméknév), elkészítés során használt gyártóeszközöket,

szerszámokat, készülékeket, mérőeszközöket, az alapanyagot.

99.ábra Szerszámlista táblázat

– Rajztechnikai alapszabványok, előírások, megoldások

Szabványosítás:
Tömegszerű gyártásban elvárjuk a különböző jellemzők állandóságát
A termékek jellemzőinek egységesítését szabványosításnak nevezzük
Az egységes értelmezést az egységes jelképrendszer biztosítja (pl. jelentéstartalommal
ruházunk fel vonalakat)
Ennek érdekében szabványosítva van a műszaki rajzban: Rajlap méretek, vonal
vastagságok, méret nyilak, méret számok, betűk, jelölések.
– Síkmértani szerkesztések, térelemek kölcsönös helyzete, vetületi és axonometrikus
ábrázolás
Vetü leti á brá zolá s:
Há rom képsíkos á brá zolá s
Euró pai nézetrend
– valódi nagyság meghatározása, kiterítés
– Metszetábrázolások, szelvény egyszerűsített ábrázolása
- Mérethálózat felépítése, különleges méretmegadásoK
– Tűrés, illesztés
– Felületi minőség
– Jelképes ábrázolások