A költségvetéssel szemben támasztott követelmények:

- jól áttekinthető, könnyen érthető

- teljes (terjedjen ki minden munkára, amely az adott beruházásnál előfordul)
- gyorsan elkészíthető (az adott részletezettségen belül)
- könnyen átalakítható (árváltozások érvényesítésére alkalmas)
- viszonylag pontos (jól megközelíthető a várható tényköltségek)
Egy-egy költségvetési tételhez az alábbi információk tartozhatnak:
1. sorszám
2. tétel azonosító kód (ÉN, ÉNK, ÉMIR, stb. azonosító)
3. kiírási szöveg
4. mértékegység
5. mennyiség
6. tételegységre vonatkozó anyagköltség
7. tételegységre vonatkozó díjköltség
8. a tételre számított összes anyagköltség
9. a tételre számított összes díjköltség

A költségvetési kiírás szövegének általánosságban az alábbiakat kell tartalmaznia.

1. a munka, a szerkezet, megvalósítandó állapot megnevezését
2. végrehajtás helyét vagy jellemző méretét
3. a készítendő szerkezet anyagainak minőségét
4. jellemző méretét
5. a szükséges esetekben az előírt technológiát
6. a szükséges esetekben a gépesítés módját
7. valamennyi egyéb megjegyzést, amely a tervező különleges utasításaira vonatkozik
8. tovább minden olyan feltételt, amely a tételhez megállapítandó egységnyi anyag és díj költségét
befolyásolja.

Természetesen nincs minden lehetséges munkafolyamatra, illetőleg szerkezeti változatra megfelelő tétel
a normagyűjtemények tételei között.
Egyes esetekben a normakönyv csak hasonló tételt tartalmaz. Ilyenkor a szöveget csak ki kell egészíteni,
ét kell fogalmazni. Így keletkeznek a módosított (M) tételek.
Vannak munkafolyamatok, amelyekhez a normafüzetben még hasonló tétel sem található. Ezek kiírását
teljes egészében a költségvetés készítőjének kell megfogalmaznia. Ezek az úgynevezett különleges (K)
tételek.

A költségvetés tagolása: Magyarországon többféle tagolási rendszer létezik, attól függően, hogy hány
darab tételből áll a költségvetésem. Az építőiparban az elmúlt évtizedekben a munkanemi tagolású
költségvetések terjedtek el. Gyakorlatban a munkanem egy-egy szakma, szakmacsoport által elvégzett
munkát foglalja magába. A munkanemeket új oldalon szokás kezdeni, a tételeket munkanemenként 1-től
folyamatosan kell sorszámozni.

Mennyiségek meghatározása – mennyiségszámítás és idomterv

Minden költségvetéshez igen sok mennyiséget kell meghatározni. Ezek áttekinthető és megfelelő
pontosságú kell, hogy legyen.
- méretszámítás
- idomterv
- esetenként anyagkivonat
Méretszámítás: Általában a költségvetés kiírója végzi, részletesen ismerni kell a terveket. A
méretszámítás készítésekor meg kell adni a tétel pontos számát, a tervről leolvasott méreteket a
számítási műveletet végül az eredményt és a mértékegységet. Figyelni kell arra, hogy minden szerkezet
és munka egyszer legyen elszámolva. A mennyiségszámítás során mindig figyelemmel kell lenni az
alkalmazott normagyűjtemény mennyiségi számítási szabályaira. A mennyiségeket (általában)
táblázatosan számítják. A méretszámításban meg kell adni a költségvetési tételszámot, a felhasznált
segédletet (pl.: ÉKN, ÉMIR stb.) kódszámot, a tétel rövid megnevezését, a vonatkozó idom jelét és a
kiszámítás alapjául szolgáló méreteket. Alapelv: minden szerkezet csak egyszer számolható el.

Idomterv: Bonyolultabb szerkezetű építmény esetében, a méretszámításhoz idomterv is készül.

Idomtervet azokról a szerkezetekről kell készíteni, amelyeknek a méreteit a tervekből közvetlenül nem
olvashatók le. Ilyenkor az egyes tételekhez számításokhoz egyszerűsített, méretezett rajzok bekottázva
készülnek. A méretszámítást és idomtervet olyan formában kell elkészíteni, hogy azok a költségvetés
mellékletét képezhessék. Az előre gyártott vasbeton szerkezetek, kőfaragó munkák, asztalos és lakatos
szerkezetek mennyiségeit úgynevezett konszignációban tüntetik fel.
Idomterv készülhet: - bonyolultabb földmunkáról
- alapozásokról
- felmenő falakról, pillérekről, válaszfalakról
- külső homlokzat kőműves és műkő munkáról
- szükség szerint egyéb munkákról
Anyagkivonat: Kivitelező a fontosabb anyagokról készíti és ez az anyagmegrendelés alapja, de bizonyos
esetekben a költségvetés készítéshez is dokumentumként szolgál. A szerkezetek, tételek mennyiségeit a
méretszámítás, a szükséges anyagnormákat vállalati norma gyűjtemények, illetve az ÉMIR (ÉKN)
tartalmazzák.
A mennyiségek és az anyagnormák szorzata, a szorzatok anyagonkénti összegzése adja az
anyagszükségletet.
Az anyagnormák általában az átlagos és még megengedhető anyagveszteségeket (káló) is tartalmazzák.
Ha nem, ezeket az anyagmegrendeléseknél külön kell számítani.

ANYAGKÖLTSÉGEK

1a) Költségvetés kiírás

1b) Mennyiségszámítás
1c) Idomterv
2) Árakat befolyásoló tényezők
3) Anyagköltségek számítása
4) Díj számítása
5) Összesítők

Az árképzés során a költségtényezőket valamilyen meghatározott rendszer szerint állapítják meg, majd
összegzik. Az árképzés menetét teszi áttekinthetővé az árséma. Az ársémának alkalmazkodni kell a
költségvetési rendszer jellemzőihez. Tekintettel arra, hogy Magyarországon napjainkban kétoszlopos
költségvetési rendszer az elterjedt, az árakat is e bontásban kell kialakítani. A költségtényezők tartalmát
és felszámítási módját egy-egy időszakban különböző gazdaságpolitikai megfontolások alapján alakítják
ki. Az árséma tehát időben változó rendszer, de különbözik területenként (országonként) is. Van olyan
költségvetési rendszer, amelyben más az árséma, több (vagy kevesebb) költségtényező szerepel, mások a
közvetlenül és közvetve felszámolható költségek. A szállítási és rakodási költség például összevonható az
anyagköltséggel, a bérköltség egyik elemét, a szociális költséget külön is fel lehet számítani. Az építési díj
és az anyagköltség összevonható egyetlen egységárrá. (Ez volt nálunk 1979-ig). Az ár költségtényezői
között szerepeltethető a haszon is. Jelenleg Magyarországon az a gyakorlat, hogy az ajánlati árakba
általában a vállalkozó ezt beépíti a tételek áraiba.

Az anyagköltség. (A)
Az anyagköltség tartalmazza a tételben foglalt szerkezet egységére eső anyagok beszerzési árát a gyártól
(Ak) vagy kereskedőtől valamint az anyag szállításával, rakodásával kapcsolatos költségeket (F).
A számítás módja: közvetlen anyagköltség + fuvarozási és rakodási költség.

Anyagköltség részei
Anyagár (beszerzési ár)(Ak) + Fuvarozási és raktározási költség(F)

Anyagár (beszerzési ár vagy listaár):

- ez mindig nettó ár
- alapanyagok árai
- rezsianyagok árai
- veszteségek (káló)
-
Fuvarozási és raktározási költség (F)
- százalékosan van megadva(egységesen minden elemre)
- tételesen van megadva
- vasúti szállítási költségek (v)
- közúti szállítási költségek (k)
- rakodási költségek (r)
- tárolás (depóniaképzés) költsége (d)
f= v + k +r + d
A költségeket mindig az anyag 1 tonnájára számoljuk ki.
Egyéb fuvarozási költségek:
- vízi szállítás költsége
- légi szállítás költsége

Építéshelyi anyagár számítása: (minden termékre ki kell számolni)

É.a. = Ak + F (egységnyi anyagra vonatkoztatva)

Anyagköltség számítása:
A = na + É.a.

( anyagnorma – módosító tényező)

A díjköltség (D) részei: (munkavégzés költsége)

Díjköltség részei: (fizikai dolgozók bérköltsége, akik a szerkezetet építik)

Bérköltségek (B)
- közvetlen bérköltségek (kb)
- bérkiegészítő fizetések (bk)
- bérpótlékok (bp)
- bérek közterhei (kö)
- szociális juttatások (sz)
- jutalmak (j)
Gépköltségek (G)
- üzemanyag költség (üa)
- gépkezelő bérköltsége (gb)
- géparányos költségek (c)

A gépidőnormákat (amelyek átlagértékek), a normatáblázatok tartalmazzák. A hivatalos normáknál

(ÉMIR, ENK...) ezeken a munka elvégzéséhez szükséges úgynevezett reprezentatív gépek
időszükségletét kell érteni. A reprezentatív gép fogalma olyan gépet jelent, amely a kivitelező
építőipar jelenlegi és a közeljövőben várható felszereltségére jellemző, a gazdaságos építésszervezés
szempontjából hatékonysága átlagos. A gépműszakra egységárak tartalmazzák:
- az energia, üzem-, kenő-, és segédanyagoknak költségét
- a gépkezelők bérét, a társadalombiztosítási járulékát és illetményadó ját
- a gépszállítás és rakodás, az átállítás
- a gép fel- és leszerelésének
- az erőátviteli vezetékek kiépítésének és bontásának
- az alapok, az állványzat
- a belső mozgatás és szerelés
- a beruházási hiány (amortizáció)
- a fenntartás és a javítás költségeit.
- A géparányos költségeket a gépbeszerzés értékének százalékában határozzák meg.

b = kb + bk + bp + kö + sz + j
g = üa + gb + c

DÍJKÖLTSÉG SZÁMÍTÁSA: D = B + G

B= ni×b G= ng×g
(bérköltség számítása) (gépköltség számítása)
KÖLTSÉGEK TARTALMA:
Bérköltség:
1.) Közvetlen bérköltség: bruttó bér (órabér vagy teljesítménybér):
- nettó bér
- szja
- tb. járulék
- munkavállalói járulék
- egyéni befizetések
2.) Bérkiegészítő fizetések:
- szabadság (órabér vagy teljesítménybér):
- munkaszüneti napok
- munkaközi szünetre fizetett bérek
3.) Bérpótlékok:
- túlmunka pótlék:
- éjjeli munka pótlék
- munkaszüneti napi munka pótléka
- veszélyes munka pótléka
4.) Bér közterhei:
- tb járulék:
- munkaadói járulék
- törvények szerinti járulékok
5.) Speciális juttatások:
- védőeszközök költségei
- védőételek és védőitalok költségei
- szállások költségei
- utazási költségei
- különélés költségei
6.) Jutalmak:
- jubileum
- céljutalom
- ünnepnapi
- kitüntetések

100.000 Ft nettó bér 300.000-350.000 Ft ténylegesen

KÖLTSÉGVETÉS ÖSSZESÍTÉSE
A Költségvetési tételek anyagköltségének és díjának meghatározása után a költségvetés készítésének
következő és egyben utolsó lépése a költségvetés összesítése. A költségvetés összesítése egyrészt a
tételek összanyagköltségének és díjának illetve a fejezetek részösszegeinek az összesítéséből, másrészt
bizonyos járulékos költségek felszámolásából áll.
1.) A tételek össz-anyagköltségének és díjának számítása:
A költségvetési tételek egyenkénti össz- anyagköltségének és össz- díjának a meghatározásához a tétel
egységnyi mennyiséghez rendelt anyagköltséget és díjat, valamint a tétel munkamennyiségét kell
ismerni. Az előző kettőt az árelemzés, míg az utóbbit a méretszámítás eredményezi. A tételek össz-
anyagköltségének és össz-díjának számítása egyeri szorzási műveletek elvégzéséből áll, mivel a tétel
munkamennyiségével meg kell szorozni az egységnyi anyagköltséget és az egységnyi díjat.
pl. válaszfalazási tételnél ezek a következők lesznek, ha feltételezzük, hogy 44,6 m2-t kell készíteni:

A D
44,6 m2 (a) 606,- 27.028,-
(d)220,- 9.812,-
2.) Fejezeti összesítő:
Az összes költségvetési tétel össz-anyagköltségének és össz-díjának kiszámítása után az így kapott
költségértékeket fejezetenként összesíteni kell külön anyagköltség és külön díj összeget képezve. Az
összegzés közben kerekítést nem kell alkalmazni. A kapott fejezeti összegeket a költségvetésen belül a
fejezet végén szerepeltetni kell, majd össze kell állítani egy úgynevezett fejezeti összesítőt, melyben most
már az egyes fejezetek összesített költségértékei szerepelnek külön anyagköltség és külön díj oszlopban a
fejezetek növekvő fejezeti számozása szerint.
A költségvetés lehetséges fejezetei a következők ( csak építőmesteri munkákra ):
1.) Földmunka és irtási munka, dúcolás
2.) Zsaluzás, állványozás
3.) Síkalapozás
4.) Helyszíni beton és vb. munka
5.) Előregyártott szerkezetek
6.) Kőműves munka
7.) Ácsmunka
8.) Szigetelési munka
9.) Tetőfedő munka
10.) Bádogos munka
11.) Asztalos munka
12.) Lakatos munka
 13.) Üveges munka
14.) Burkoló munka
15.) Festés, mázolás, tapétázás
16.) Cserépkályharakás
Amennyiben a költségvetés gépészeti és villanyszerelési munkákat is tartalmaz, akkor a következő
fejezetekkel bővülhet:
17.) Víz és belső csatorna vezetékek, szerelvények
18.) Központi fűtési csővezetékek, szerelvények
19.) Gázvezetékek, szerelvények
20.) Külső közművezetékek és szerelvények
21.) Villanyszerelési munka
Az így összeállított fejezeti összesítőt a költségvetés első oldalaiként szokásos szerepeltetni.

- mennyiségszer × egységár (anyag és díj)

- munkanem összesítő (fejezeti összköltség)
- fejezeti összesítők kigyűjtése: építmény közvetlen költségeinek összege (ezek mind nettó
költségek) anyag+díj épület nettó bekerülési költsége.
- Az így kapott két összeg képezi az adott építmény nyersköltségét, mely a tételek
munkamennyiségével arányban lett kiszámolva.

Az építmény külön költségeinek összesítése:

12. Ideiglenes melléképítmény (közműköltségek)
13. Dúcolás, szádfalazás (nem részei az épületnek)
14. Víztelenítés
15. Zsaluzás, állványozás (nem része az épületnek)
18. Különleges körülmények miatti többlet költség (%-os meghatározás, általában 10%)
19. Munkahelyre település költségei (felvonulási költség) (%-os meghatározás, Max. 5-6%)
20. Munkahely lehatárolás költségei (hulladékkezelési költség)[munkapadok, anyagtároló]
21. Munkásellátási költség (szállás, különélés, utazás)
[a %-ok az építmény közvetlen költségeinek a %-ai]

3.) Járulékos költségek:

A költségvetés eddig kiszámolt végösszegeire (nyers költség) a vállalkozó részben attól függően, hogy a
rezsióradíjban milyen költségeket szerepeltet, részben pedig attól függően, hogy milyen a piaci helyzete,
stratégiája bizonyos járulékos költségeket még beállíthat a költségvetésbe.
Ezek köre lényegesen szűkebb, mint az ÉMÍR alapon készült költségvetéseknél. Az így felszámolható
járulékos költségeket százalékos értékkel állítjuk be a költségvetésbe a nyersköltségekre vetítve.
A gyakorlatban leginkább előforduló járulékos költségek a következők lehetnek:
- anyagigazgatási költség
- bruttó fedezet
- tartalékkeret

Az egyes járulékos költségeket az építmény nyersköltségére különbözőképpen lehet vetíteni, hasonlóan

az ÉMÍR alapú költségvetésekhez. Formai megoldása a következő:
Fedezet költségeinek számítása:
Anyagköltség Díj
Anyagigazgatási költség (2-5 %) ………………… —
[csak anyagköltségre lehet számítani, tárolás, deponálás díja]

Bruttó fedezet (0-50 %) — ………

[csak díjra lehet számítani]
1. központi irányítás költségei [vállalati vezetők bérköltsége]
2. vállalati nyereség
3. garanciális javítások költségei
4.
Tartalék keret (5 %) ………………… ………
[többlet munka, körülmények nem megfelelő felmérése]

Általános forgalmi adó (áfa 27%)