Készítette: Ivádyné Mezei Ildikó

Készletgazdálkodás
1. oldal
A készletgazdálkodás előadásvázlat megoldva, kitöltve

1.) Készletgazdálkodás
a.) Def.: a vállalkozás tevékenységi rendszerének az a területe, amely
 az anyagok beszerzésével,
 az anyagok, a befejezetlen termelés, a félkésztermékek, és a
késztermékek mozgatásával és tárolásával,
 a késztermékek készletezésével és értékesítésével foglalkozik.

b.) Céljai:
 a készletekben lekötött tőke csökkentése a szükséges szintre,
 a készlettartás és -felhasználás optimalizálása a költségek
csökkentésével.

2.) Miért van szükség készletekre?

↓
származásuk szerint:

vásárolt
saját termelésű
anyagok áruk ↓
feldolgozottsági fok szerint:
- befejezetlen
termelés
- félkésztermékek
- késztermékek
(1.) A készletek biztosítják a termelés és értékesítés közötti
-időbeli,
-térbeli,
-választékbeli különbségek áthidalását;

(2.) Lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy függetlenítsék a folyó

működés 3 kulcstevékenységét: beszerzést → termelést →
értékesítést.

3.) Az optimális készletszint meghatározása

→ minimális ráfordítással biztosítsák a zavartalanul folyó működést;
költségek:
rendelési költségek tartási költségek
készlethiányból adódó költségek
Pl: fuvarozási, rakodási, átvételi, raktározási, tárolási, biztosítási, károk; kiesett
forgalom, elpártolt vevők;
költségek
Készítette: Ivádyné Mezei Ildikó
Készletgazdálkodás
2. oldal

Készletszint (Q)
Évi Egysz Évi Egysé
összes = eri * rendel + gnyi * Átlagkés
készlete rendel ések készlet zlet
zési ési száma évi
költség költsé tartási
g költsé
ge

TC = O * D/Q + C * Q/2

Ebből: gazdaságos rendelési mennyiség meghatározása → TC’(Q) =0

D,O,C : konstans, ezért a TC az alkalmankénti rendelési mennyiség
függvénye;

TC = O*D*Q-1 +C * ½ Q
TC’(Q)= O*D*(-1)* Q-2 + C*½ = 0 Q= √
2OD
=
-OD/ Q2 +C/2 =0
EOQ
C/2 = OD/ Q2 C
Q2 = OD2 /C és jön a bekeretezett EOQ
képlet:

Példa (forrás: Illyés Istvánné: Társaságok pénzügyei, 310-312 old.):

Egy cég teljes szükséglete X alkatrészből 7200 db. Az alkatrészeket az év során egyenletesen
használják fel. Az alkatrész beszerzési ára 5000 Ft/db. Egy db alkatrész éves tartási költsége
a beszerzési ár 15 %-a, tehát 750 Ft/db. A rendelési költség becslések szerint 3000
Ft/alkalom.

Optimális rendelési mennyiség= Q= √ 2*3000*7200 / 750 = 240 db

Évi rendelések száma: D/Q = 7200 /240 = 30 alkalommal kell rendelnie.

i= n/ D/Q = 360 nap/ 30 alkalom= 12 naponként kell feladni a
rendelést.
Átlagkészlet= Q/2 = 240 /2 = 120 db

(Q) X alkatrész készletezési költsége:

készletszint
Rendelési O* D/Q=
költség: 3000*30=
90000Ft
Tartási C *Q/2=
költség: 750*120= 90000
Ft
Készítette: Ivádyné Mezei Ildikó
Készletgazdálkodás
3. oldal
TC= 180000
Ft
Idő(nap)

4.) Legfontosabb készletkategóriák

Minimális (törzs)készlet: az a biztonsági készletszint, ami az

anyagellátás problémáinak áthidalását és a váratlan
termelésnövekedés anyagszükségletének kielégítését szolgálja;

Folyókészlet: két szállítási időpont közötti anyagszükségletet kielégítő

készlet;

Maximális készlet: előre meghatározott felső érték (= minimális k.+

folyók.)

Átlagkészlet: az időszak készleteinek középértéke (számtani,

kronológikus)

5.) Az anyagfelhasználás elemzéséhez és tervezéséhez:

a.) Fajlagos anyagfelhasználás mutatója = Anyagfelhasználás / Termelés

mennyisége
Kifejezi: a termékegységre jutó anyagmennyiséget;

Típusai:

Beszerzési norma
- Selejt, szállítási, tárolási veszteség
=Bruttó norma (100,00 %)
- Hulladék
= Nettó norma (kész súly) : az egységnyi termékbe
ténylegesen beépülő anyagmennyiség.

b.) Anyagkihozatali mutató= Termelt mennyiség / Anyagfelhasználás

Kifejezi: egységnyi anyagmennyiségből előállítható v. előállított
termék volumenét;

6.) A készletek mértéke napokban is kifejezhető → megállapítható, hogy egy készletszint

hány napi anyagfelhasználásnak felel meg.

Tárolási idő= Készlet mennyisége / 1 napi anyagfelhasználás

Az anyagkészletek hatékonysága mérhető még:

Készítette: Ivádyné Mezei Ildikó
Készletgazdálkodás
4. oldal
((1)) anyagok forgási sebességével:

-fordulatok száma (f) = anyagfelhasználás (A) / átlagos anyagkészlet (K)

Az adott időszakban a készlet hányszor cserélődik ki,
hány forgást tett.

-forgási idő napokban (i) = időszak napjainak száma (n) / fordulatszám (f)
1-1 forgás mennyi időt vett igénybe, hány napi
anyagfelhasználásra nyújt fedezetet.

((2)) relatív készletváltozás:

(Tervezett anyagfelhasználás/ Bázis időszak fordulatszáma) –

Tervezett átlagkészlet
vagy:
(Tervezett anyagfelhasználás/ Időszak napjai) * (Bázis forgási idő –
Tárgy forgási idő)

7.) Összefoglaló feladat

Egy fából készült repülő (játék) készítő 350 db-ot gyárt és 17 kg fa anyagot használ
fel naponta, melynek ára: 210 Ft/kg. A szállító 8 naponta hozza az anyagot. A
biztonsági készlet 5 napi mennyiségnek felel meg.

Számolja ki az alábbiakat: Mellékszámítás: Eredmény:

Minimális készlet: 5*17 = 85 kg *210=
17850 Ft
Folyókészlet: 8*17 = 136 kg *210=
28560 Ft
Maximális készlet: 85 + 136= 221 kg *210=
46410 Ft
Átlagkészlet: 85 + 136/2= 153 kg *210=
32130 Ft
Forgási idő (i) napban: 153 / 17= 9 nap

Fordulatok száma (f): 17 / 153= 0,11

Fajlagos anyagfelhasználás: 17 / 350 = 0,0486 kg/db

Készítette: Ivádyné Mezei Ildikó
Készletgazdálkodás
5. oldal
1 repülő alapanyagköltsége: 17*210 / 350 = 10,2 Ft/db

b.) / Egy kiemelt fontosságú alapanyag gazdálkodására és felhasználására vonatkozóan az

alábbi információkat ismeri:
Megnevezés Mértékegység Bázisév Tárgyév
Termelés db 60.000 66.000
Anyagfelhasználás összesen kg 636.000 673.200
Hulladék % 15 12
Selejt miatti kg 36.000 39.600
anyagfelhasználás

A táblázatban lévő információk felhasználásával elemezze és értékelje:

 A fajlagos anyagfelhasználás alakulását!

Megoldás:
Bázisév Tárgyév
Megnevezés: kg/db % kg/db %
Beszerzési 636000/60000=1 106 673200/66000=
106,25
norma: 0,6 10,2
LE: Selejt 36000/60000= 6 39600/ 66000=
6,25
miatti 0,6 0,6
anyagfelhasz
nálás
=Bruttó 10,0 100,00 9,6 100,00
anyagfelhasz
nálási norma
LE: Hulladék 10 * 15 %= 1,5 15 9,6 * 12%= 1,125 12
=Nettó 8,5 85 8,448 88
norma (Kész
súly)
Elemzés:
A fajlagos anyagfelhasználás mutatója kedvezően alakult: csökkent ( 10,2-
10,6= 0,4 kg/db-bal). Oka: bár a selejt nőtt, de a hulladék jobban csökkent.

c.) Egy iparvállalat anyaggazdálkodási tervéből a következő adatokat ismerjük:

Az alapanyagkészlet jan.1-jén 28 tonna.
Az egyes negyedévek tervezett beszerzései és felhasználásai tonnában:

Negyedév Beszerzés Felhasználás Zárókészlet:

I. 38 40 28+38-40=26
II. 32 45 26+32-45= 13
III. 46 42 13+46-42= 17
IV. 46 43 17+46-43= 20
Az anyag átlagos beszerzési ára: 150.000 Ft/tonna.
Mennyi a tervévi átlagos alapanyagkészlet értéke?
Készítette: Ivádyné Mezei Ildikó
Készletgazdálkodás
6. oldal
Megoldás:
Kronológikus átlag a készletre: 28/2 +26+13+17+20/2 / 4 = 20 tonna
A készlet értéke: 20 tonna * 150.000 Ft/t= 3 mFt

d.) Egy iparvállalatnál a bázisévben az anyagkészlet kronológikus átlaga 30.000 eFt, az

anyagfelhasználás 120.000 eFt. A tervévben a termelés növekedése miatt az
anyagfelhasználás 10 %-kal nő, változatlan fordulatszám mellett.
Mennyi lesz a tervév átlagos anyagszükséglete?

Megoldás:
f(0)= 120.000/ 30.000= 4= f(1)
K(1) = 120.000 * 1,1 / f(1)= 132.000 /4= 33.000 eFt

ELŐADÁSVÁZLAT

1.) Készletgazdálkodás

a.) Def.:




b.) Céljai:



2.) Miért van szükség készletekre?

↓
származásuk szerint:

……….. ………………
Készítette: Ivádyné Mezei Ildikó
Készletgazdálkodás
7. oldal
……….. ……. ↓
feldolgozottsági fok szerint:
-
-
-
(2.) A készletek biztosítják …
-
-
-

(2.) Lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy

………………………………………......... ……….. → ………. → …………

3.) Az optimális készletszint meghatározása

→ minimális ráfordítással biztosítsák a zavartalanul folyó működést;
költségek:
……..költségek ……..költségek ………………………….költségek
Pl:
költségek

Készletszint (Q)

= * + *

TC = O * D/Q + C * Q/2

Ebből: gazdaságos rendelési mennyiség meghatározása → TC’(Q) =0

Példa (forrás: Illyés Istvánné: Társaságok pénzügyei, 310-312 old.):

Készítette: Ivádyné Mezei Ildikó
Készletgazdálkodás
8. oldal
Egy cég teljes szükséglete X alkatrészből 7200 db. Az alkatrészeket az év során egyenletesen
használják fel. Az alkatrész beszerzési ára 5000 Ft/db. Egy db alkatrész éves tartási költsége
a beszerzési ár 15 %-a, tehát 750 Ft/db. A rendelési költség becslések szerint 3000
Ft/alkalom.

Optimális rendelési mennyiség= Q=

Évi rendelések száma: D/Q =

Átlagkészlet= Q/2 =

(Q) X alkatrész készletezési költsége:

készletszint
Rendelési
költség:
Tartási
költség:
TC= ………….. Ft
Idő(nap)

4.) Legfontosabb készletkategóriák

Minimális (törzs)készlet:

Folyókészlet:

Maximális készlet:

Átlagkészlet:

5.) Az anyagfelhasználás elemzéséhez és tervezéséhez:

a.) Fajlagos anyagfelhasználás mutatója =

Kifejezi:

Típusai:
Készítette: Ivádyné Mezei Ildikó
Készletgazdálkodás
9. oldal

b.) Anyagkihozatali mutató=

Kifejezi:

6.) A készletek mértéke napokban is kifejezhető → megállapítható, hogy egy készletszint

hány napi anyagfelhasználásnak felel meg.

Tárolási idő=

Az anyagkészletek hatékonysága mérhető még:

((1)) anyagok forgási sebességével:

-fordulatok száma (f) =

-forgási idő napokban (i) =

((2)) relatív készletváltozás:

vagy:

7.) Összefoglaló feladatok

a.) Egy fából készült repülő (játék) készítő 350 db-ot gyárt és 17 kg fa anyagot használ fel
naponta, melynek ára: 210 Ft/kg. A szállító 8 naponta hozza az anyagot. A biztonsági készlet 5
napi mennyiségnek felel meg.

Számolja ki az alábbiakat: Mellékszámítás: Eredmény:

Minimális készlet:
Folyókészlet:
Maximális készlet:
Átlagkészlet:
Forgási idő (i) napban:
Készítette: Ivádyné Mezei Ildikó
Készletgazdálkodás
10. oldal
Fordulatok száma (f):
Fajlagos anyagfelhasználás:
1 repülő alapanyagköltsége:

b.) / Egy kiemelt fontosságú alapanyag gazdálkodására és felhasználására vonatkozóan az

alábbi információkat ismeri:
Megnevezés Mértékegység Bázisév Tárgyév
Termelés db 60.000 66.000
Anyagfelhasználás összesen kg 636.000 673.200
Hulladék % 15 12
Selejt miatti kg 36.000 39.600
anyagfelhasználás

A táblázatban lévő információk felhasználásával elemezze és értékelje:

 A fajlagos anyagfelhasználás alakulását!

c.) Egy iparvállalat anyaggazdálkodási tervéből a következő adatokat ismerjük:

Az alapanyagkészlet jan.1-jén 28 tonna.
Az egyes negyedévek tervezett beszerzései és felhasználásai tonnában:
Negyedév Beszerzés Felhasználás
I. 38 40
II. 32 45
III. 46 42
IV. 46 43
Az anyag átlagos beszerzési ára: 150.000 Ft/tonna.
Mennyi a tervévi átlagos alapanyagkészlet értéke?

d.) Egy iparvállalatnál a bázisévben az anyagkészlet kronológikus átlaga 30.000 eFt, az

anyagfelhasználás 120.000 eFt. A tervévben a termelés növekedése miatt az
anyagfelhasználás 10 %-kal nő, változatlan fordulatszám mellett.
Mennyi lesz a tervév átlagos anyagszükséglete?

9.) Az anyaggazdálkodás elemzéséhez és tervezéséhez:

Egy vállalat két termékéhez ugyanazt a „Z” anyagot használja fel. A vonatkozó adatok:

Előző időszak normája

Tervezett Eladási ár
kg /db
termelés(db) (Ft/db)
Termék Beszerzési Bruttó Nettó
A 8,2 8 7,8 1000 50.000
B 10,4 10 9,7 2000 60.000

Kiegészítő adatok:

Az anyag forgási sebessége az előző évben 20 fordulat volt. A döntés-előkészítés során a

normák műszaki, gazdasági felülvizsgálata, amelynek eredményeként mindkét termék
esetében a hulladék aránya 2 %-ra, a szállítási és tárolási veszteség 1 %-ra csökkenthető. Az
Készítette: Ivádyné Mezei Ildikó
Készletgazdálkodás
11. oldal
anyag beszerzési ára 2000 Ft/kg. Az anyagbeszerzés egyszeri rendelési költsége 10.000 Ft.
A tartási költség a beszerzési ár 20 %-a, ebből a tőkelekötés költsége 15 %. A minimális
készlet mindössze 2 napi felhasználásnak felel meg, amit 7 napira célszerű növelni. Az
anyaghulladék 300 Ft/kg áron értékesíthető.

Feladat:
1. Az új normák kiszámítás
2. A termelés anyagszükségletének és a beszerzendő mennyiségnek meghatározása
3. A gazdaságos rendelési mennyiség kiszámítása, ha a készletfeltöltés