1/B TÉTEL

Jog lényege: A jog olyan magatartási szabályok és azokhoz kapcsolódó egyéb erkölcsi normák összessége,
melyek keletkezése állami szervekhez kötődik, az adott társadalomban általánosan kötelezőek, melynek
érvényesülését az állami szervek kényszerrel biztosítják. A jog tehát olyan állami úton is kikényszeríthető
magatartási szabályok összességét jelenti, amely mindig az adott társadalmi viszonyok védelmét szolgálja.
Jog kialakulása:
- a vezetői tevékenység kialakulása, a vezetői pozíciók elkülönülése
- a javak szükségletet meghaladó mértékében való termelése
- a terméktöbblet következtében a munkamegosztás kialakulása, s az ezzel együtt járó újraelosztása a
javaknak
- az egyes közösségek közötti érintkezés két alapvető fajtájának megjelenése, úgymint a
cserekapcsolatok (összefüggésben a terméktöbblettel), valamint egy sajátos „kapcsolat” a hódítás
- a tulajdonviszonyok átalakulása és a vagyoni különbségek kialakulása.
Jogforrás: A jog különféle megjelenési formái. Belső jogforrás: Parlament, Külső jogforrás: a jogi norma
Magyar jogforrási hierarchia:
Alapelve: A jogforrási hierarchiában az alacsonyabb szinten álló jogforrás nem ütközhet a magasabb szinten
álló jogszabállyal.
a.) jogforrások: Törvény
Rendeletek (kormányrendelet és miniszteri
rendelet)
Önkormányzati rendeletek
b.)Speciális Nemzetközi egyezmények
jogforrások
Legfelsőbb Bírósági jogegységi határozatok
Szokásjog
c.) Állami irányítás Határozat
egyéb jogi eszközei
Utasítás
Statisztikai közlemény
Jegybanki rendelkezés
Bankfelügyeleti rendelkezés
Jegybanki iránymutatás
Jogviszony: Jogilag szabályozott társadalmi viszony.
Jogág: Az azonos típusú társadalmi viszonyokat azonos módszerrel szabályozó jogi normák összességei.
Jogrendszer: Adott időben és térben létező hatályos jogi normák összessége. Két ága: közjog: állam
viszonyaira, magánjog: személyek egymás közötti viszonyaira
 2/B TÉTEL

Állam lényege: Az állam a szuverenitás letéteményese, adott állam határain belül a főhatalom gyakorlója.
Olyan az emberektől és társadalomtól elkülönült, szuverenitással (önállósággal) rendelkező közhatalom,
amely a társadalmi fejlődés meghatározott fejlődési fokán, objektív társadalmi szükségletként jött létre és az
adott társadalmi struktúra fennmaradását, továbbfejlődését szolgálja.
Állam funkciói:
- A társadalom és a természet viszonyának befolyásolása (a természeti csapások elhárítása, a
természeti környezet védelme)
- A gazdasági funkciók (tulajdonviszonyok és elosztási viszonyok védelme, a gazdasági
tevékenységek gazdaságpolitikai eszközökkel, így többek között adó- és vámkivetéssel, hitel- és
pénzpolitikával való befolyásolása)
- Politikai – igazgatási funkciók (népesség – nyilvántartás, statisztikai adatszolgáltatás, közrend és
közbiztonság védelme)
- Ideológiai – kulturális funkciók (az adott társadalmi forma törvényes formációként való
elismertetése, iskolarendszer kialakítása, a tudomány és a művészet támogatása)
- Külpolitikai funkciók (az állam katonai erejének biztosítása, szövetségi kapcsolataink kialakítása)
- Nemzetközi együttműködési funkciók (külkereskedelem, nemzetközi kulturális együttműködés,
nemzetközi környezetvédelmi együttműködés)
Állami szervek rendszere:
- államhatalmi szervek
- államigazgatási szervek
- bíróságok
- ügyészségek
- egyéb szervek.
Országgyűlés legfontosabb feladatai:
- Törvények alkotása
- A kormány programjának elfogadása
- Nemzetközi szerződések kötése
- Hadiállapot kinyilvánítása, békekötés, szükségállapot kinyilvánítása
- A Legfőbb Bíróság elnökének és a legfőbb ügyésznek megválasztása
- Az Alkotmánybíróság tagjainak, az Állami Számvevőszék elnökének, alelnökének megválasztása
Kormány legfontosabb feladatai:
- Törvények végrehajtásának biztosítása
- A minisztériumok munkájának irányítása
- Nemzetközi szerződések kötése
- Feladatai ellátása érdekében rendeletek alkotása, határozatok hozatala
 3/B TÉTEL

Bíróság: A bíróság az igazságszolgáltatás szerve. A bíróságok feladata az igazságszolgáltatás. A bíróságok

függetlenek mind a törvényhozó (döntéshozó), mind a végrehajtó hatalomtól. A bíróság tevékenysége
mindig jogalkalmazás, és nem jogalkotás.
A bírósági szervezet felépítése:
- Helyi bíróságok és munkaügyi bíróságok,
- Megyei bíróságok,
- Ítélőtáblák,
- Legfelsőbb bíróság.
Ügyészség: Az ügyészség az Országgyűlésnek közvetlenül alárendelt állami szerve, amelynek feladata,
hogy ellenőrizze az állami szervek működésének jogszerűségét. (Az Országgyűlésre, a köztársasági elnökre
és a Kormányra ez az ellenőrzési jog nem terjed ki.) Fontos hangsúlyozni azt is, hogy az állami szervek
működésének törvényességét, jogszerűségét ellenőrizheti az ügyészség, de a célszerűséget és a
hatékonyságot nem vizsgálja. Az ügyészi szervezet élén a legfőbb ügyész áll. A természetes személyek, a
jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogainak védelméről valamint az
ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről.
Szintjei: Helyi, Megyei és Főügyészség
Feladata:
- Felügyeletet gyakorol a nyomozás törvényessége érdekében
- Bírósági eljárásban a vádat képviseli
- Felügyeletet gyakorol a büntetés – végrehajtás törvényessége érdekében
- Általános törvényességi felügyeletet gyakorol, azaz fellép a törvénysértések ellen.
Igazságszolgáltatás alapelvei:
- Igazságszolgáltatás kizárólag bíróság útján történhet,
- Bíróság előtti egyenlőség elve,
- Anyanyelv használatának elve,
- Közvetlenség,
- Szóbeliség,
- Nyilvánosság,
- Képviselethez való jogosultság elve,
- Társas bíráskodás elve,
- Népi ülnökök részvétele,
- Bírói függetlenség elve,
- Szabad bizonyítás és a bizonyítékok szabad mérlegelésének elve.
 4/B TÉTEL

Polgári jog: Az a jogág, amely a társadalom vagyoni viszonyait és az azzal összefüggő személyi
viszonyokat szabályozza, mely szabályozást a jogalanyok egyenjogúságának és mellérendeltségének elve
hatja át.
- Az egyenjogúság az jelenti, hogy egyik félnek sincs joga önhatalmúan, saját eszközeivel biztosítani a
másik fél kötelezettségeinek teljesítését, ezt csak állami eszközök (bíróság útján) igénybevételével
teheti meg.
- A mellérendeltség azt jelenti, hogy egyik fél sincs a másik fölé rendelve, mint (az államigazgatási
jogban, munkajogban…
Polgári jogszabály elemei:
- Tényállás (hipotézis): Azoknak a körülményeknek az összessége, amelyek bekövetkeztére a
jogszabály meghatározott magatartást rendel el. A tényállás tehát a szabályozni kívánt társadalmi
viszony lényeges elemeinek felvázolása.
- Rendelkezés (diszpozíció): A jogszabály legfontosabb tartalma, ugyanis az határozza meg a
követendő magatartást, ha a tényállás megvalósul. Fajtái: kötelező úgynevezett kogens szabályok és
megengedő (hézagpótló) úgynevezett diszpozitív szabályok.
- Jogkövetkezmény: két csoportja van: - szankció (hátrányt, büntetést jelent, amit a jogalkotó a
szabály megsértőivel szemben kilátásba helyez, - joghatás (ezzel szemben akkor áll be, ha valaki a
rendelkezésnek megfelelően járt el.)
Polgári jogi jogszabály érvényessége: A norma az arra jogosult aktusa, és a meghatározott rendben
bocsátották ki. A polgári jogi jogszabály akkor érvényes, ha azt az adott jogforrás kibocsátására jogosult
szerv, meghatározott eljárási rend betartásával alkotta, és a Magyar Közlönyben kihirdette. Az érvényes
jogszabály nem mindig hatályos.
Polgári jogi jogszabály hatályossága: A norma joghatár kiváltására alkalmas. A hatályosság
alkalmazhatóságot és tényleges alkalmazást jelent.
- Területi hatály: azt juttatja kifejezésre, hogy a jogszabály milyen földrajzi területen érvényesül.
- Személyi hatály: arra ad választ, hogy a személyek milyen körére kell alkalmazni.
- Tárgyi hatály: alatt azokat a társadalmi viszonyokat értjük, amelyre az adott jogi szabályozás irányul.
- Időbeli hatály: a jogszabály egy meghatározott időtartam alatt alkalmazható, a jogszabály hatályba
lép és hatályát veszíti

5/B TÉTEL
Tulajdon fogalma: A tulajdoni rend adott társadalomban az összes rendelkezésre álló javak , és annak a
szabályozása, hogy ezek a javak kiknek a tulajdonában állhatnak.
Tulajdonviszony: Olyan társadalmi viszony, melynek tartalma a tulajdonlás.
Tulajdonviszony elemei:
- birtoklás, birtokvédelem
- használat és hasznok szedése
- rendelkezés
Tulajdonviszony alanyai: Bármely jogképes személy (állam, jogi személy, természetes személy).
- Emberi jogalanyiság: a születéstől visszafelé számított 300. naptól (fogamzás időpontja) van joga.
(Csak ha élve születik a gyermek.) A jogképesség a halállal szűnik meg.
- Az állami, a jogi személyek és a jogi személyiség nélküli szervezetek keletkezésük időpontjától
egészen megszűnésükig jogképesek.
Jogképesség: Azt jelenti, hogy valakit jogok illetnek meg és kötelezettségek terhelhetnek. A jogképesség
szerint az embereket három csoportba oszthatjuk: általános, egyenlő, feltétlen.
- Általános: mert minden embert megilleti.
- Egyenlő: mert életkorra, nemre, fajra, nemzetiséghez vagy felekezethez tartozásra tekintet nélkül
egyenlő mértékben illeti meg az embert.
- Feltétlen: mert az élve született embert minden feltétel nélkül, a törvény alapján.
Cselekvőképesség: Azt jelenti, hogy valaki képes arra, hogy saját nevében, saját akarat elhatározásával
jogokat szerezzen és kötelezettségeket vállaljon. (szerződéskötési képesség) A cselekvőképességük alapján
az embereket három csoportba oszthatjuk: -cselekvőképes, korlátozottan cselekvőképes, cselekvőképtelen.
Cselekvőképes:
- nagykorú (18. életévét betöltötte, vagy előtte megházasodott)
- nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság hatálya alatt
- az ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel rendelkezik
Korlátozottan cselekvőképes:
- az a kiskorú, aki 14. életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen
- az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó gondnokság hatálya alá helyezett
Cselekvőképtelen:
- az a kiskorú, akit 14. életévét nem töltötte be
- az, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett
- az, aki olyan állapotban van, hogy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik
(ittas)

6/B TÉTEL
Tulajdonviszony tárgya: Az a dolog, amire a jogviszony alanyainak, jelen esetben a tulajdonosoknak a
jogai és kötelezettségei irányulnak. A tulajdonjogviszony tárgya mindig valamilyen dolog (fizikailag
létezik). A dolgokat többféle képen lehet csoportosítani.
Forgalom képességük szerint:
- Forgalomképes: azok a tárgyak amelyek szabadon átruházhatók
- Korlátozottan forgalomképes: átruházhatóságukhoz engedélyre van szükség (lőfegyver,
robbanóanyag, méreg…)
- Forgalomképtelen: az állami tulajdon kizárólagos tárgyai (föld kincsei, föld alatti vizek, folyóvíz
elhagyott medre, országos közutak, vasutak, vízi utak és országos közforgalmú kikötők, nemzetközi
közforgalmú repülőtér, az ország feletti légtér…
A dolgok lehetnek ingatlanok és ingók.
- Ingatlan: földterülettel összeköttetésben lévő dolgok (ház)
- Ingók: minden más dolog.
Vannak helyettesíthető és nem helyettesíthető dolgok:
- Helyettesíthető dolgok: amit mérték vagy szám szerint tartanak számon (500 kg kukorica, 2 hl bor)
- Nem helyettesíthető: amelyek az egyedisége lényeges (Pál László festményei).
Tulajdonviszony tartalma: a polgári jogi jogviszony tartalma azoknak a jogoknak és kötelezettségeknek az
összessége, amelyek az a jogviszony alanyait a jogviszony tárgyával kapcsolatban megilletik ill.
megterhelhetik.
- Birtoklás joga: a tulajdonosnak jogában áll a dolgot hatalmában tartani, és ezt az állapotot megőrizni.
- Használat és haszonszedés joga: annyit jelent, hogy a tulajdonos a dolgot használhatja, és joga van a
dolog úgynevezett gyümölcsére.
- Rendelkezési jog: a dolog birtokának átengedése, a dolog használatára vagy hasznainak szedésére
vonatkozó jog átengedése, a dolog biztosítékul adására vagy egyéb megterhelésére, a tulajdonjog
átruházására, a tulajdonjoggal való felhagyásra (kivéve az ingatlant).
A tulajdon megszerzése: Tulajdonszerzés alatt minden, amelynek következtében egy dologra
tulajdonjogviszony jön létre. Lehet eredeti vagy származékos.
- Az ingó dolgok tulajdonának eredeti (azaz nem tulajdonostól való) főbb szerzésmódjai: hatósági
határozat és árverés, elbirtoklás, gazdátlan javak elsajátítása, találás.
- Az ingó dolgok tulajdonának legfontosabb származékos szerzésmódjai: átruházás, öröklés.
- Az ingatlanok tulajdonának fontos eredeti szerzésmódjai: hatósági határozat és árvarés, elbirtoklás,
kisajátítás.
- Ingatlanok származékos szerzésmódjai: átruházás, öröklés.
Tulajdon megszűnése: A tulajdonjog megszűnésének legalapvetőbb módja, ha a dolog tulajdonjogát más
szerzi meg. Ez annyit jelent, hogy a tulajdonjog ugyanúgy szűnik meg, mint ahogy keletkezik. Dolog
elpusztulásával vagy a tulajdonjog átszállásával.

7/B TÉTEL
Gazdasági szervezeti formák:
- Gazdasági társaság
- Szövetkezet
- Egyes jogi személyek vállalata
- Leányvállalat
- Közhasznú társaság
- Egyéni vállalkozó

Egyéni vállalkozó: Természetes személy üzletszerű – saját nevében és kockázatára, rendszeresen,

haszonszerzés céljából folytatott – gazdasági tevékenységét egyéni vállalkozásnak nevezzük. A
devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő természetes személy vagy külföldi állampolgár gazdasági
tevékenysége. A gazdasági tevékenység: az üzletszerűen, ellenérték fejében, nyereség és vagyonszerzés
céljából folytatott termelő vagy szolgáltató tevékenysége.
Alapítása: egyéni vállalkozást az arra illetékes hatósághoz való bejelentés alapján, vállalkozói igazolvány
birtokában lehet létrehozni. Kivéve mezőgazdasági termelőtevékenységet és hozzá kapcsolódó
szolgáltatásokat bárki folytathat, nem kell hozzá igazolás. Nem kaphat vállalkozói igazolványt, aki Kkt.
vagy Bt. Tagja. Az egyéni vállalkozó – kérelmére – a cégjegyzékbe egyéni cégként bejegyezhető. Az egyéni
cég nem jogi személy.
Egyéni vállalkozást alapíthat:
- belföldi természetes személy
- cselekvőképes
- lakóhellyel rendelkezik
- nincs kizárva egyéni vállalkozásból
Megszűnése:
- vállalkozó igazolványt visszaadja
- az igazolványt az arra illetékes szerv visszavonja
- meghal
- cselekvőképességét elveszíti
Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó meghal, akkor örököse vagy özvegye tovább folytathatja a
tevékenységét. Cselekvőképességének elveszítése esetén az egyéni vállalkozó tevékenységét, az ő nevében
és javára, törvényes képviselője folytathatja. Az arra illetékes hatóságnak az egyéni vállalkozói igazolványt
egyebek között akkor is vissza kell vonnia, ha az egyéni vállalkozó saját hibájából az egyéni befizetési
kötelezettségét meghaladó összegű, társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékot vagy az adóhátralékot
felszólítás ellenére nem fizette meg.

8/B TÉTEL
Gazdasági társaság lényege: A gazdasági társaság saját cégneve alatt jogképes, jogokat szerezhet,
kötelezettségeket vállalhat, tulajdont szerezhet, pert indíthat és perelhető. Célja: Üzletszerű közös gazdasági
tevékenység folytatása.
Közös szabályok:
- alapítás
- társaságok testületeire
- vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályok
- törvényes képviselet, cégjegyzés
- törvényes működés biztosítékai
- társaság megszűnése
- társaság jogutódlással történő megszűnése.
Alapítás: A gazdasági társaságok alapításához társasági szerződés szükséges. A társasági szerződésben meg
kell határozni: a cég nevét és székhelyét, a tagok nevét és lakcímét, a társaság tevékenységi körét, a
társasági vagyon mértékét, az egyes tagok vagyoni hozzájárulása rendelkezésre bocsátásának módját és
helyét, a társaság vezetői tisztségviselőjének nevét és lakcímét, a cégjegyzés módját, gazdasági társaság
időtartamát és mindazt, amit a törvény egyébként előír. Létesítő okirattal, közjegyző által készített okiratba
kell foglalni. Valamennyi tagnak alá kell írnia és a szükséges tőkét biztosítani kell. Fajtái: Társasági
szerződés, alapító okirat, alapszabály. A társaság alapítását a társasági szerződés megkötésétől számított 30
napon belül be kell jelenteni a cégbíróságnál. A társaság a bejegyzés napjával jön létre.
Gazdasági társaságok legfőbb szervei:

+++ Legfőbb szerv Vezető tisztségviselő

Közkereseti és betéti társaság Tagok gyűlése Üzletvezetésre jogosult tag
Közös vállalat Igazgatótanács igazgató
Korlátolt felelősségű társaság Taggyűlés ügyvezető
Részvénytársaság közgyűlés igazgatóság
Vezető tisztségviselőkre vonatkozó alapvető szabályok:
1.) Vezető tisztségviselő e minőségében nem utasítható, csak természetes személy lehet, képviseletnek
nincs helye
2.) Magasabb az elvárhatósági – gondossági mérce
3.) A legfőbb szerv utasításait hajtja végre
4.) Nem lehet vezető tisztségviselő, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztésre
ítéltek
5.) Határozott időre, legfeljebb öt évre választják
6.) Vezetői megbízás az elfogadással jön létre
7.) Díjazásban részesülhet
8.) Vezető tisztségviselők korlátlanul és egyetemlegesen felelnek azokért a károkért, amelyek a
bejelentett adat, jog vagy tény valótlanságából, a bejelentés késedelméből, annak elmulasztásából
származnak.

9/B TÉTEL
Korlátolt felelősségű társaság: A Kft. olyan gazdasági társaság, mely előre meghatározott összegű
törzsbetétekből álló törzstőkével alakul és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak a
törzsbetétének szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért egyébként nem felel. Lehet néhány fős
kisvállalkozás, de lehet sok tagból álló kiterjedt vállalkozás is. A korlátolt felelősségű társaság jogi személy.
Tagjai lehetnek természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok.
Törzstőke: A törzstőke az egyes tagok törzsbetéteinek összegéből áll. A társaság törzstőkéjének (azaz
induló vagyonának) összege nem lehet kevesebb 3.000.000 Ft-nál, a pénzbetét 30% min. 1.000.000 Ft. Ez a
törzstőke a tagok vagyoni hozzájárulásából tevődik össze, ami lehet pénzbeli és nem pénzbeli betét (apport).
Törzsbetét: Az egyes tagok vagyoni hozzájárulását törzsbetétnek nevezzük. Egy-egy törzsbetét mértéke
nem lehet kevesebb 100.000 Ft-nál. Fontos, hogy a törzsbetét nagyságát úgy kell meghatározni, hogy az
10.000-rel maradék nélkül osztható legyen. Minden tagnak egy törzsbetéte van, de de egy törzsbetétnek
több tulajdonosa is lehet.
Üzletrész: A bejegyzést követően nem törzsbetétről, hanem a törzsbetét mértékéhez igazodó üzletrészről
beszélünk. Az üzletrész a tagot a társaság vagyonából megillető hányad és a tag jogait (szavazati jog
mértéke) magában foglaló elvont fogalom.
Alapítás: Akkor érdemes létrehozni, ha néhány tag viszonylag nagy vagyont egyesítve akar társaságot
alapítani. Kft.-t egy tag is alapíthat. Tilos a tagokat nyilvános felhívás alapján gyűjteni.
Működés:
Társaság szervei: taggyűlés, ügyvezető(k), ellenőrző szervek
- taggyűlést évente egyszer össze kell hívni
- a taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok és a törzstőke legalább fele
képviselve van
- taggyűlést az ügyvezető hívja össze
- taggyűlést a társaság székhelyére kell összehívni
- a taggyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni
- a határozatokról folyamatos nyilvántartást vezet.

10/B TÉTEL
A részvénytársaság: A jogi személyiségű gazdasági társaságok egyik fajtája, olyan tőkeegyesítő gazdasági
társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakul és amelynél a
részvényes kötelezettsége az Rt-vel szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének
szolgáltatására terjed ki. Az Rt. Alaptőkéje nem lehet kevesebb 20.000.000 Ft-nál. A pénzbeli hozzájárulás
összege alapításkor az alaptőke 30%-a kell, hogy legyen, de nem lehet kevesebb 10.000.000 Ft-nál. Tagja
lehet bárki. Rt.-t egy személy is alapíthat. A részvényt névértéken alul nem lehet kibocsátani.
Alapítása: Lehet zárt körű vagy nyilvános.
- Zártkörű alapítás: A zártkörű alapításnál az alapítók részvényesek lesznek, az alaptőkét képező
összes részvényt nekik kell átvenniük. Alapító okiratot fogadnak el, a részvények átvételére
vonatkozó kötelezettségvállaló nyilatkozatot tesznek, és befizetik a szükséges hányadot.
- Nyilvános alapítás: Szó szerint nyilvános eljárást jelent, amelynek során részvények jegyezhetők. Az
eljárás úgy kezdődik, hogy az alapítók a jövendő RT. Legfontosabb adatait tartalmazó alapítási
tervezetet bocsátanak ki. Ehhez tartozik egy melléklet, a részvényjegyzési ív, amit a
részvényjegyzőnek alá kell írnia, és az általa jegyzett összeg legalább 10%-át egyidejűleg be kell
fizetnie.
Részvényfajták: Tagsági jogot megtestesítő értékpapír. Van névre szóló és bemutatóra szóló részvény. A
részvényhez fűződő szavazati jogot a részvény névértéke határozza meg.
- Törzsrészvény: nem sorolhatók más részvényfajtába.
- Elsőbbségi részvény: valamilyen előnyt élvez a többi részvényessel szemben:
- osztalékelsőbbségi részvény
- likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbség (az alaptőke 50%-át lehet forgalomba hozni)
- szavazati elsőbbség
- elővásárlási jogot biztosító részvény
- Dolgozói részvény: a munkavállalók számára ingyenes vagy kedvezményes áron kibocsátott névre
szóló részvény. (az alaptőke 15%-át lehet forgalomba hozni)
- Kamatozó részvény: előre meghatározott mértékű kamatra jogosító névre szóló részvény. (az
alaptőke 10%-át lehet forgalomba hozni)
- Visszaváltható részvény
A közgyűlés működése:
- az Rt. legfőbb szerve
- évente min. egyszer össze kell hívni
- az igazgatóság hívja össze
- határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza
- jelenéti ívet és jegyzőkönyvet kell felvenni.

11/B TÉTEL
Megszűnési módok: A társaság a cégjegyzésből való törléssel szűnik meg.
- Eltelt az az időtartam, amelyre a társaságot létrehozták (határozott időtartamra alapított gazdasági
társaságnál)
- Elhatározza a jogutód nélküli megszűnését (ilyenkor végelszámolásra kerül sor)
- Jogutódlással való megszűnését határozza el (ennek estei az átalakulás, az egyesülés és a szétválás)
- A cégbíróság megszűntnek nyilvánítja (A törvényességi felügyeleti eljárás keretében a cégbíróság a
legsúlyosabb szankcióként megszűntnek nyilváníthatja a társaságot. A törvényességi felügyeleti
eljárásra akkor kerül sor, ha a cég nem tartja be a működésére vonatkozó jogszabályokat.)
- A cégbíróság hivatalból elrendeli a törlését (Akkor, ha a cégbíróság tudomást szerez arról, hogy a
székhelyén, fióktelepén nem található vagy a cég képviseletére jogosult személyek tartózkodási
helye ismeretlen.)
- Tagjainak száma egy főre csökken
- Bíróság felszámolási eljárás során megszünteti
- Egyes társasági formákra vonatkozó szabályok azt előírják.
Végelszámolás: A gazdasági társaság jogutód nélküli megszüntetésére irányuló eljárás, mely akkor
alkalmazható, ha a társaság fizetőképes.
Csődeljárás: A cég szerződésben vállalt vagy egyéb kötelezettségét esedékességkor bevételeinek
csökkenése vagy elmaradása miatt nem tudja teljesíteni, az adós a székhelye szerinti megyei bíróságnál
csődeljárást kezdeményezhet.
Felszámolás: Fizetésképtelen gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszüntetésére irányuló eljárás.
Különbségek:

Végelszámolás Csődeljárás Felszámolás

Csak a cég kezdeményezheti Csak a cég kezdeményezheti Más személy is
kezdeményezheti
A cég fizetőképes Fizetésképtelen Fizetésképtelen
Jogutód nélküli megszűnés Nem szűnik meg a cég Jogutód nélküli megszűnés

12/B TÉTEL
Kötelem lényege: Két vagy több személy közötti olyan mellérendelt jogviszony amelyben meghatározott
jogosult meghatározott kötelezettel áll szemben.
Kötelem jellemzői:
- meghatározott személyek között áll fenn, azaz relatív szerkezetű polgári jogi jogviszony
- a tárgyát alkotó szolgáltatásnak vagyoni értéke van.
Kötelem keletkezésének módjai:
- szerződéssel, azaz kétoldalú jogügylet
- ritkán egyoldalú jogügylet
- jogellenes károkozás
- közhatalmi aktus
- jogalap nélküli gazdagodás
- egyéb törvényben meghatározott esetben.
Szerződés fogalma: Két vagy több személy egybehangzó, joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozata.
Szerződéskötés folyamata:
- ajánlat készítése
- ajánlati kötöttség szakasza
- ha a másik fél elfogadja: a szerződés létrejön, ha módosít rajta: új ajánlatnak minősül.
Szerződés megkötésének módja:
- szóban (együttesen jelenlévő felek között, telefonon)
- írásban (levél, távirat)
- ráutaló magatartással (pénz bedobása árucikket árusító automatába)
Képviselet lényege: A képviselő cselekménye által a képviselt fél válik jogosítottá vagy kötelezetté.
Képviselet fajtái:
- törvényes képviselet: törvényen vagy hatósági rendelkezésen (szülő, gyám, gondnok)
- szervezeti képviselet: jogi személy alapszabályán, szervezeti szabályzatán (vállalati dolgozó)
- jogügyeleti képviselet: egyoldalú címzett jogügyleten (meghatalmazáson)

13/B TÉTEL
Szerződés érvényesítésének eszközei: A felek érdeke a szerződés megfelelő teljesítése, ennek érdekében
jogi eszközöket alkalmaznak.
- Foglaló: A szerződés megkötésekor, a kötelezettségvállalás jeléül foglaló adható. A foglaló lehet
pénz, de lehet valamilyen dolog is. A foglalóként átadott pénz vagy dolog védelmet nyújt a szerződés
meghiúsulásának esetére. Ha a szerződés amiatt hiúsul meg, aki a foglalót adta akkor az a foglalót
elveszti. Ha, amiatt aki kapta, akkor a foglaló összegének kétszeresét kell visszaadnia. Ha egyik fél
sem hibás a foglaló visszajár. A szerződés teljesítése esetén a foglaló a vételár összegébe beszámít,
vagy pedig vissza kell adni.
- Kötbér: A szerződés nem vagy nem szerződésszerű teljesítésének esetére kikötött pénzösszeg.
Érvényesen csak írásban lehet kikötni. A kötbért a szerződés megszegése után adják. Nem csak a
meghiúsulás, hanem a szerződésszegés más esetei is sújthatók kötbérfizetési kötelezettséggel.
Kötbérrel szankcionálható: ha a kötelezett késlekedik a teljesítéssel, egyáltalán nem teljesíti
kötelezettségét, szerződésnek nem megfelelően teljesít.
- Jogvesztés kikötése: A szerződő felek írásban megállapodnak, hogy az, aki a szerződésszegésért
felelős, elveszíti valamely olyan jogát vagy kedvezményét, amely egyébként a szerződés alapján
megilletné.
- Jótállás: Hibás teljesítésért való feltétlen helytállást jelent a jótállás vagy más szóval garancia. A
jótállási kötelezettség alapulhat jogszabályon, de jótállást szerződésbe is lehet vállalni. E törvényi
rendelkezés szerint a jótállás időtartama alatt a hibás teljesítés következményei alól a kötelezett csak
akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a meghibásodás oka az áru átadását követően keletkezett.
Foglaló – kötbér hasonlóságai és különbségei:

FOGLALÓ KÖTBÉR
A szerződés megkötésekor adják A szerződés megszegése után adják
Pénz és dolog is lehet Csak pénz lehet
Meghiúsulás esetére adják Bármelyik szerződésszegésre kiköthető
A foglalóra vonatkozó megállapodás nincs alakhoz A kötbérre vonatkozó megállapodás csak írásban
kötve érvényes
Szerződésbe kell kikötni
Felróható szerződésszegést feltételez
Kárátalány
Szerződési biztosítékok: A jogosultnak érdekében áll, hogy biztosítékot követeljen arra az estre, ha fedezet
hiányában nem jut hozzá követeléséhez. Két nagy csoportja van:
- Dologi biztosíték: adott vagyontárgyból való kielégítés – zálogjog: annyit jelent, hogy a jogosult a
követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít
(kézizálogjog, zálogjog követelésen, jogokon, jelzálogjog). – óvadék: (pénz, takarékbetétkönyv vagy
értékpapír) a jogosult követelésének biztosítékul szolgál a szerződés nem teljesítése vagy nem
szerződésszerű teljesítése esetén.
- Személyi biztosíték: adott személy vagyonából való kielégítés – kezesség, bankgarancia: a kezes arra
vállal kötelességet, hogy ha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni
(egyszerű, készfizető kezesség)

14/B TÉTEL
A szerződés módosítható vagy módosulhat. A módosulás a felek akaratán kívül eső tény, a módosítás a felek
akaratából következik be. Változás következhet be a szerződés: alanyában, tárgyában, tartalmában.
A szerződésmódosítás lehetséges:
- felek akaratából: A szerződést leggyakrabban a felek módosítják. A felek csak közös megegyezéssel
módosíthatják a szerződést. A felek a szerződést módosíthatják alanyában, tartalmában és
jogcímében (engedményezés, tartozásátvállalás, jogutódlás).
- bíróság, hatóság által: Csak kivételesen, több feltétel együttes megléte esetén módosíthat: a felek
tartós jogviszonyában (amelyekből tartós vagy időszakonként visszatérő szolgáltatások származnak),
a szerződés megkötését követően olyan körülmény következett be, amely valamelyik fél lényeges
jogos érdekét sérti.
- jogszabály által: Konkrét szerződéseket nagyon ritkán módosít. A jogszabály általi
szerződésmódosítás tipikus esete a jogszabályban meghatározott hatósági árak változása, mivel ez a
már megkötött szerződésekre is kihat.
A szerződés megszűnésének fajtái:
Felek által:
- kétoldalú nyilatkozattal: - megszüntető szerződéssel (a felek a szerződést a jövőre nézve szüntetik
meg), - felbontó szerződéssel a felek a szerződést annak megkötési időpontjára visszamenőleges
hatállyal szüntetik meg)
- egyoldalú nyilatkozattal: - elállással (valamelyik szerződő fél visszaható hatállyal szünteti meg a
szerződést), - felmondással (rendkívüli, rendes felmondás)
Egyéb okokból:
- hatósági, bírósági intézkedésre: kivételesen szüntet meg szerződést, így nincs különösebb gyakorlati
jelentősége
- confusio: Abban az esetben ha a kötelezett és a jogosult személy ugyanaz lesz, akkor a szerződés
megszűnik. A tartozás és a követelés egy kézben egyesül.
- halál: Valamelyik fél halála ritkám szünteti meg a szerződést. Ez csak akkor következik be, ha nincs
jogutód, vagy ha a szerződés személyes szolgáltatáson alapult.
Szerződésszegés fajtái:
1.) Kötelezett késedelme: kötelezett a szolgáltatást időben nem teljesíti
2.) Jogosult késedelme: jogosult a szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el, vagy
elmulasztja azokat az intézkedéseket, melyek a kötelezett szerződésszerű teljesítéséhez szükségesek
3.) Hibás teljesítés: az az eset amikor más dolgot szolgáltatnak, s nem azt, amire szerződtek, mennyiségi
hiba, a használati utasítás, a veszélyre felhívás elmulasztása...
4.) Lehetetlenülés: a teljesítés valamilyen okból lehetetlenné válik
5.) A kötelezett a teljesítést megtagadja: további magatartások, melyek az együttműködési kötelezettség
sérelmét jelentik.

15/B TÉTEL
Vállalkozások közötti szerződések fajtái: adásvétel, bérlet, koncesszió, letét, megbízás, vállalkozás,
fuvarozás, szállítmányozás, hitel- és kölcsönszerződés, bankszála- és betétszerződés, folyószámla –
szerződés, lízing, követelésvétel, biztosítás.
Adásvétel: Adásvételi szerződés alapján az eladó köteles az eladott dolog tulajdonjogát a vevőre átruházni,
a dolgot a vevő birtokába bocsátani, a vevő köteles a vételárat megfizetni, és a dolgot átvenni. Adásvétel
tárgya lehet minden olyan dolog, amely nincs kivonva a forgalomból, azaz nem forgalomképtelen.
Adásvételi szerződés megköthető: szóban, írásban, ráutaló magatartással. Kivéve az ingatlanok adásvételi
szerződését, ugyanis azt írásba kell foglalni. Ellenkező esetben a szerződés semmis. Az adásvételi szerződés
alanyai: az eladó és a vevő. Az eladó főkötelezettsége a dolog tulajdonjogának átruházása és a dolog
birtokának átengedése. A vevő főkötelezettsége a dolog átvétele és a vételár kifizetése.
Legfontosabb tartalmi elemei: eladó, vevő, két tanú: (név, leánykori név, születési hely, idő, anyja neve,
lakcíme, TAJ száma, adó azonosító jele, személyi igazolvány száma...) az adásvétel tárgyának megnevezése,
az ár megjelölése...
Vállalkozás: Vállalkozási szerződés alapján valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására,
átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására, munkával elérhető más eredmény létrehozására
vállalkozik, a megrendelő a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles. A vállalkozási szerződés
eredménykötelem.
Vállalkozási szerződés típusok:
- fővállalkozás
- építési szerződés
- szerelési szerződés
- tervezési szerződés
- kutatási szerződés
- utazási szerződés.
Megbízás: Megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni.
- a megbízott főkötelezettsége a rábízott ügy ellátása
- a megbízást a megbízó utasítása szerint és érdekeinek megfelelően kell ellátni
- a megbízott jellemzően személyesen köteles eljárni, bizonyos esetekben jogosult más személyt
igénybe venni
- megbízott mellékkötelezettsége
- megbízás lehet visszterhes és ingyenes
- gondossági kötelem
- az ügy ellátásával kapcsolatosan felmerült költségek a megbízót terhelik
- díj és kötelezettségek erejéig a megbízottat törvényes zálogjog illeti meg a megbízónak azokon a
vagyontárgyain
 16/B TÉTEL
Biztosítás fogalma: A biztosítás lehet vagyonbiztosítás, felelősségbiztosítás és személybiztosítás
(balesetbiztosítás, életbiztosítás). Formája lehet: Önkéntes vagy kötelező.
Biztosítás alanyai:
- biztosító
- szerződő fél
- biztosított
- kedvezményezett
Veszélyközösség: a biztosítottak közössége.
Biztosítási esemény: Jogi jellege szerint felfüggesztő feltétel. Lényege: bizonytalan esemény, melynek
bekövetkezte esedékessé teszi, hogy a biztosító fizessen (tűz, árvíz, halál, személyi sérülést okozó baleset).
Biztosítási díj: A szerződő fél által a biztosítónak fizetett ellenszolgáltatás, annak helytállásáért.
Kárrendezés: A káresemény bekövetkeztét követő eljárás.
Biztosítási szerződés alapján: A biztosító meghatározott jövőbeni (biztosítási) esemény bekövetkezésétől
függően bizonyos összegnek megfizetésére vagy más szolgáltatás teljesítésére, a biztosított (szerződő fél)
pedig díj fizetésére kötelezi magát.
Kötelező tartalmi elemei: szerződő fél (biztosított) (neve, címe, születési hely, idő, anyja neve, TAJ szám,
személyi igazolvány száma), biztosítási díj, biztosítási esemény, biztosítási összeg (amit a bekövetkezett kár
esetén a szerződő fél kap), kedvezményezett személy adatai, biztosító adatai...
17/B Fogalmazza meg a külkereskedelem lényegét! Mutassa be a legfontosabb külkereskedelmi
ügyleteket és a tipikus külkereskedelmi csatornákat, szervezeti formákat!

A külkereskedelem lényege
A gazdaság rohamos fejlődésével az árucsere-forgalomnak egy olyan formája jelent meg, amely
az adott ország határain túl fekvő területekkel bonyolódik le. Az ilyen típusú árucsere-forgalom
realizálódásának eszköze a külkereskedelmi szerződés.
Az egymással szoros összefüggésben lévő, egy konkrét üzlet realizálása érdekében kötött
külkereskedelmi szerződéseket nevezzük külkereskedelmi ügyletnek. Magyarországon a
külkereskedelemre vonatkozó jogszabályok közül a legalapvetőbb az 1974. évi III. törvény. Ez a
törvény határozza meg a külkereskedelmi tevékenység gyakorlásának a kereteit.

A külkereskedelmi ügyletek
A nemzetközi kereskedelmi ügyletek lebonyolításával valósul meg.

Ügylet: két vagy több egyetértő nyilatkozata, mely a résztvevőknek jogokat és kötelezettségeket
keletkeztet.

Résztvevői:
 eladó
 vevő
 az üzlet tárgya.
A résztvevők közül az egyik devizakülföldi személy, a másik külkereskedelmi joggal felruházott
belföldi jogi személy.

Az ügylet tárgya lehet: áru, szolgáltatás adásvétele, tőkebefektetés, hitelnyújtás, stb.

Az ügyletek típusai:
Beszélhetünk
 egyszerű és
 különleges ügyletekről.

Az egyszerű: EX és IM ügyletekből áll (EX: célja az áru külföldön való értékesítése, az IM célja az
áru külföldről való beszerzése valuta/deviza ellenében).
A különleges ügylet eltér a hagyományos EX-IM ügyletektől, lehet:
 kompenzáció (barter; ma: Exőr az áru értékét levásárolja az Imőr országában; két
technológiailag független áru, egy szerződés)
 viszontvásárlás (két, technológiailag független áru, két külön szerződés)
 reexport (importáru vásárlása, célja: nagy haszon, de nagy kockázattal jár)
 switch (olyan reexport ügylet, amely klíring (=bankátutalásos) valuta/deviza átváltását
teszik lehetővé)
 bérmunka (a passzív fél alapanyagot ad át, az aktív fél vállalja, hogy bérmunkadíj
ellenében feldolgozza és visszaállítja)
 vállalkozási ügyletek (pl. szellemi termék adásvétele: licensz, know-how)
 szolgáltatásra kötött ügyletek (pl. fuvarozási, szállítmányozási szerződés)
Ügyletkötési módok:
- versenytárgyalás (tender)
- árverés (aukció)
- tőzsdei ügyletek
Vállalkozások szempontjai az ügyletek kiválasztásánál:
1. mi az ügylet tárgya?
 van-e lehetőség több ügylet összekapcsolására? (pl. reexport)
 van-e lehetőség árukapcsolásra?  áruk adás-vétele egymást
feltételezi (pl. kompenzáció)
 van-e jelentősége a beszerzés, eladás időzítésének?  az ár
függvényében (pl. taktikai ügylet)
 valamilyen vállalkozást kíván-e végrehajtatni? (pl. bérmunka)
 van-e lehetőség tartós termelési együttműködésre? (pl. nemzetközi
koopoeráció)
2. milyen hazai és külföldi partnerekre és közvetítőkre lehet szükség a még
hatékonyabb beszerzés/értékesítés érdekében?
3. mekkora haszonnal járnak az egyes ügylettípusok?
4. milyen típusú és mértékű kockázattal járnak?
5. milyen jogokat és kötelezettségeket vonnak maguk után?
Kereskedőtípusok:
A külkereskedelemben a kereskedők feloszthatók:
 ügylettípus (EX-, IM-, barter, switchkereskedő, tranzitőr, stb.)
 árufajta (nyersanyag-, élelmiszer-, fa-, bőrkereskedők)
 földrajzi megoszlás (tengerentúli, közel-keleti, európai) és
 partnerkapcsolataik szerint.
A közvetítő kereskedőket három csoportba lehet osztani:
 saját nevében, saját számlájára
 saját nevében, más számlájára
 más nevében, más számlájára tevékenykedik.

Saját nevében, saját számlájára:

Az árut megveszi a termelőtől, saját kockázatra értékesíti. Haszna = árrés: az eladási ár – (vételi
ár+költségek). Előnye: megkíméli a termelőt a saját tőkéjének lekötésétől.
Típusai:
 külkereskedelmi cégek (kiterjedt értékesítési hálózat, szakismeret, kapcsolatok)
 kereskedőházak (tőkeerős, bankári háttér, marketingszemlélet)
 nagykereskedelmi vállalatok (IM-ban érdekelt, raktározás-hitelnyújtás a kiskereskedőnek)
 kiskereskedelmi vállalatok (közvetlen eljuttatás a fogyasztóhoz, pl. bolti kiskereskedők,
szaküzletek, önkiszolgáló, szupermarket, diszkontáruházak)
 csomagküldő vállalkozás (postázó/katalógusáruház, pl. Quelle-ruhanemű)
 sajátos: bolt nélküli kereskedelem pl. utcai automatákon keresztüli értékesítés.
Saját nevében, más számlájára:
Bizományosok. Bizományosi szerződés, bizományosi díj, a megbízó feltételei szerint. Az áru a
megbízóé, a kockázat is. A bizományosnak érdeke a megbízható partner, hisz saját nevében köti
a szerződést.
Fontos:limitárban való megállapodás:
 ez IM-nál az a maximális ár, amely felett a bizományos nem vásárolhat ,
 EX-nál az a minimális ár, amely alatt nem adhat el.
Más nevében, más számlájára:
Három típusa van:
 ügynök
 képviselő
 alkusz (bróker).
Ügynök: személyes közvetítés, partnerek összehozása. Megbízóval köt szerződést, jutalék
ellenében, eseti megbízásokat végez.
Képviselő: a megbízó termékeit, szolgáltatásait folyamatosan hozza a potenciális partnerek
tudomására. Lehet: kizárólagos jogú képviselet és nem kizárólagos jogú képviselet. A megbízás
rendszeres.
Alkusz: eseti megbízások, díj ellenében, koncentrált piacokon tevékenykedik. Tőzsdén ő a bróker.
 18/B TÉTEL

A munkaviszony: olyan társadalmi viszony, mely közvetlenül emberi munkaerő felhasználásával jön létre,
- saját elhatározás alapján,
- más számára végzett munka,
- más személy irányítása és ellenőrzése mellett,
- ellenszolgáltatás fejében végzett munka.
Munkaviszony alanyai: munkavállaló és a munkáltató.
Munkaszerződés kötelező elmei: munkahely, a cég (munkaadó) pontos megnevezése, címe; munkavállaló
neve címe, születési hely, idő, anyja neve, személyi igazolvány száma; munkavégzés kezdete és vége;
munkabér; munkakör; munkáltatói jogkört gyakorló személy vagy szerv; munkavégzési hely...
Határozatlan idejű munkaviszony: ha a munkaszerződés másként nem rendelkezik.
Határozott idejű munkaviszony: időtartamát meg kell határozni, de az 5 évnél hosszabb nem lehet. Ha a
munkavállaló közvetlen vezetője tudtával a határozott idő elteltét követően legalább egy munkanapot
továbbdolgozik, akkor a határozott idejű munkaviszony határozatlan idejűvé alakul át. A 30 napra vagy
annál kevesebb időre létrehozott határozott idejű munkaviszony továbbdolgozás esetén csak annyi idővel
hosszabbodik meg, amennyi időtartamra eredetileg létrehozták.
 19/B TÉTEL

Munkaviszony megszűnése:
- a munkavállaló halálával
- a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével
- határozott idejű munkaviszony esetén a meghatározott idő lejártával.
Munkaviszony megszüntetése:
- közös megegyezés
- rendes felmondás
- rendkívüli felmondás
- azonnali hatállyal próbaidő alatt.
Rendes felmondás: a határozatlan időre létrejött munkaviszonyt mind a munkáltató, mind a munkavállaló
megszüntetheti. A munkáltatónak kötelessége felmondást megindokolni. A rendes felmondás esetén a
munkaviszony a felmondási idő lejártával szűnik meg. A felmondási idő legalább 30 nap, az 1 évet azonban
nem haladhatja meg.
A munkáltató rendes felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt, ha
- a munkavállaló keresőképtelen betegsége, valamint az azt követő 30 nap alatt
- a gyermek és a közeli hozzátartozó ápolására kapott fizetés nélküli szabadság és az azt követő 30 nap
alatt
- a szülést követő 6 hónap vége, és az azt követő 30 nap alatt
- sor- vagy tartalékos katonai és polgári szolgálat, valamint az azt követő 30 nap alatt.
Csak különösen indokolt esetben lehet a munkaviszonyt rendes felmondással megszüntetni, az öregségi
nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző 5 éven belül.
A munkavállaló rendes felmondás esetén köteles a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni, a
felmondási idő felére. A felmentést a munkavállaló kívánságának megfelelő időpontban és részletekben kell
biztosítani. A felmentés idő tartamára átlagkereset jár.
Rendkívüli felmondás: a munkáltató és a munkavállaló egyaránt megszünteti a munkaviszonyt.
- a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal
jelentős mértékben megszegi, vagy
- olyan más magatartást tanúsít, ami a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
A rendkívüli felmondásra a felmondás alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon,
legkésőbb a felmondási ok bekövetkeztétől számított 6 hónapon belül kerülhet sor.
A rendes és rendkívüli felmondás közötti különbségek:

Munkáltatói felmondás Rendes Rendkívüli

Határidő Nincs korlátozás 15 nap max fél év
Felmondási tilalom és Figyelembe kell venni Nem érvényesül
korlátozás
Időbeli hatály Felmondási idő lejárta Azonnal
Felmondási idő Van Nincs
Végkielégítés Van Nincs
 20/B TÉTEL

Statisztika tárgya: A statisztika nem más, mint a valóság tömör, számszerű jellemzése
Főbb ágai:
- népességstatisztika
- gazdaságstatisztika
- matematikai statisztika – ami a részre vonatkozóan igaz, azt az egészre vonatkozóan is igaznak
feltételezi
- leíró statisztika – egyes adatok elemzésével foglalkozik
Elemzés eszközei:
- sokaság nagyságának a megállapítása
- grafikus ábrázolás
- statisztikai sorok és táblák
- viszonyszámok
Viszonyszámok: (=két adat hányadosa)
Csoportosítása:
- megoszlási viszonyszám (a rész aránya az egészhez)
Vm = részadat / egész adattal *100
- koordinációs viszonyszám (a rész aránya a részhez)
Vk = részadat / részadat
- intenzitási viszonyszám – módszere: matematikai keresztbeszorzás
- dinamikus viszonyszám
∙ bázis: a tárgyidőszak adatainak viszonyítása egy rögzített időszak adatához
Vb = tárgyidőszak adata / bázisidőszak adata *100
∙ lánc: a tárgyidőszak adatának viszonyítása az előző időszak adatához
Vl = tárgyidőszak adata / előző időszak adata *100
- tervteljesítési és tervfeladat viszonyszám
∙ tervfeladat: megmutatja, hogy adott vállalkozásnál mekkora növekedést vagy csökkenést
terveztek (100 feletti érték növekedést, a 100 alatti érték csökkenést jelent)
Vtf = tárgyidőszak tervezett adata / bázisidőszak tényleges adata *100
∙ tervteljesítési viszonyszám: megmutatja, hogy a tervet alul teljesítették vagy túl teljesítették
Vtt = tárgyidőszak tényleges adata / tárgyidőszak tervezett adata *100
Statisztikai sorok:
Módszerei:
- lajstrom: a sokaság minden egyes elemének a felsorolása és jellemzése egy vagy több ismérv szerint
pl.: irodavezető osztály névsora, testmagasság, szemszín…
- rangsor: a sokaság mennyiség ismérvei szerinti sorba állítása (növekvő vagy csökkenő)
- statisztikai sor: a sokaság egy ismérv szerinti tömör jellemzése
∙ összehasonlító sor: nincs értelme a sorok összegének pl.: mozilátogatók
∙ csoportosító sor: van értelme a sorok összegének pl.: dolgozók száma
- leíró sor: a sokaság egy elemének több ismérv szerinti jellemzése
pl.: osztályból egy fő mindenféle tulajdonság szerinti jellemezve
- statisztikai táblák: a sokaság több ismérv szerinti tömör jellemzése
∙ összehasonlító táblák: minden sora összehasonlítható sor
∙ csoportosító tábla: legalább egy sora csoportosító sor
∙ kombinációs tábla: több csoportosító sora van
Grafikus ábrázolás:
Módszerei:
- kördiagram (arányokat a körcikkek szemléltetik)
- oszlopdiagram (oszlopok magassága szemlélteti)
- vonaldiagram (a vonal alakja, formája szemlélteti)