1.

Szűk keresztmetszet megállapítása, optimális termékösszetétel

! ha meg van adva a termelés és értékesítés tervezett mennyisége, melyből ki lehet számolni az állomány változást,
nem kell optimális termékösszetételt számolni

gó vagy nó szükséglet megállapítása

A, B, C ... termék
[értékesítési lehetőség (db)  raktári készlet változás (db)]
* fajlagos ráfordítás a szűk erőforrásból (gó/db)
Pótalkatrész ! csak a saját előállításúak
értékesítés (eFt)*fajlagos ráfordításigény(gó/eFt)
Garanciális alkatrész
... (eFt)*fajlagos ráfordításigény(gó/eFt)
Bérmunka
... (eFt)*fajlagos ráfordításigény(gó/eFt)
Saját célra előállítandó gyártóeszköz munkaidő igénye
... gó
Félkész termék készlet növekedése
... (eFt)*fajlagos ráfordításigény(gó/eFt)
! garanciális időn túli javítás: gó nem tervezhető rá!
 gó szükséglet összesen

Ha rendelkezésre álló gó <  gó szükséglet összesen  szűkös erőforrás

Rangsor kialakítása
Megnevezés A B belf B exp
Eladási ár
Ft/db
- közvetlen
6200 8400 8250
önktg Ft/db
3600 4800 4800
fajlagos
2600 3600 3450
fedezeti
2600/0,6= 3600/0,8 3450/0,8=
összeg Ft/db
4333 4500 4312,5
1 gó-ra jutó
fajl fed.ő
1.sz gcs.
Rangsor 2. 1. 3.

Optimális termékösszetétel

Teljesítések:
1) teljesítések
pótalkatrészek !csak a saját előállításúak (gó)
garanciális alkatrészek (gó)
félkész tremékek raktári növekedése (gó)
bérmunka (gó)
késztermékek raktári növekedése (gó)

2) teljesítések
visszaigazolt, megrendelések (értékesítési minimumok)
... db * ... gó/db

3) teljesítések
rangsor alapján
! figyelni kell a 2) teljesítéseket is a számításnál
értékesítési lehetőség db – visszaigazolt rendelés db-al kell számolni ahol volt visszaigazolt rendelés
... db * ... gó/db

maradék=gó – eddig felhasznált gó

az utolsó terméknél valószínű elfogy a gó itt kiszámoljuk hány db termelhető belőle:
maradék gó (gó) / fajlagos gó igény (gó/db) [db]
2. Az értékesítési terv összeállítása
Késztermékek
A, Bbelf, Bexp ...
opt. termékösszetétel szerinti(db)*tervezett nettó ár(Ft/db)
vagy
értékesítési volumen (db) *tervezett nettó ár(Ft/db)
 összesen
Értékesítésre szánt FKT:
Pótalkatrész gyártás ! közvetlen ktg nem kell
értékesítés ... (eFt) ! csak a saját előállítású
pl) pótalkatrész értékesítés 46.000eFt, ebből vásárolt pótalkatrészek beszerzési ára 13.500eFt, a tervezett árrés
mértéke 25%
megoldás:
13.500eFt=75% 100% = 18.000eFt
Saját nettó árbevétel = Nettó árbev – 100%=46.000–18.000=28.000eFt
Kiszámlázott ipari szolgáltatások
Szerelés
... eFt
Garanciális időn túli javítás
... eFt
Bérmunka
... eFt
! garanciális alkatrészgyártás, saját célra gyártóeszköz gyártás ! itt NEM szabad tervezni.
 fő tevékenység
Másodlagos tevékenység
Kereskedelmi tevékenység: vásárolt pótalkatrész
értékesítés ... (eFt) ! a vásárolt rész
Kereskedelmi tevékenység nettó árbevétel
... (eFt) ! ELÁBÉ-t nem kell levonni
Szállítás tevékenység
... eFt
Építőipari tevékenység – alvállalkozói teljesítmény
... eFt
 értékesítés nettó árbevétele
Ez a maximálisan elérhető árbevétel, az eredmény maximális alapja.
3. A termelési értékterv összeállítása
Értékesítésre kerülő késztermékek nettó árbevétele nettó eladási áron (értékesítési tervből)
A, Bbelf, Bexp ...
opt. termékösszetétel szerinti (db) * tervezett nettó ár (Ft/db)
vagy
tervezett értékesítés (db) * tervezett nettó ár (Ft/db)
tervezett értékesítés = tervezett termelés – (készletváltozás)
+/- Késztermékek készletváltozása előállítása önköltségen
A késztermék raktári készlet növekedése/csökkenése
 raktári készlet változás (db) * tervezett közvetlen önktg (Ft/db)
vagy
[tervezett termelés (db) – tervezett értékesítés (db)] * tervezett előállítási önktg (Ft/db)
Késztermék termelési érték
+ Értékesítésre kerülő félkész termékek nettó árbevétele nettó eladási áron (értékesítési tervből pl. pótalkatrész)
Pótalkatrész gyártás FKT ! csak a saját, közvetlen előállítási önktg nem érdekes
értékesítés ... (eFt)
+ Saját előállítású eszközök aktivált értéke előállítási önköltségen (innovációs tervből pl. saját célra gyártóeszköz)
saját célra gyártóeszköz gyártás
... (eFt)
Kész- (v. készáru) termelési érték
+ Kiszámlázandó ipari szolgáltatások értéke nettó eladási áron (értékesítési tervből), pl. garancián túli javítások,
bérmunka stb.
Szerelés
... (eFt)
Garanciális időn túli javítás
... eFt
Bérmunka
... eFt
+ Befejezett feldolgozó ipari tervezés - szervezés - fejlesztés értéke
Befejezett termelési érték
+/- Befejezetlen termelés és félkész termékek állományváltozása előállítási önköltségen
Beflen termelés áll. változása
A termékből gyártásban lévő mennyiség I.1 NYK XII.31 ZK
(ZK-NYK)(db)* tervezett előállítási önktg (Ft/db)*készültségi fok [eFt]
Félkész termék készletváltozása
... eFt
+/- Befejezetlen feldolgozó ipari tervezés - szervezés - fejlesztés állományváltozása
Teljes ipari termelési érték (főtevékenység termelési értéke)
+ Egyéb termelő tevékenység értékesítésének nettó árbevétele
Szállítási tevékenység nettó árbevétele
... (eFt)
Építőipari tevékenység nettó árbevétele – alvállalkozói teljesítmények ... (eFt)
+ Egyéb termelő tevékenység esetén saját előállítású eszközök aktivált értéke
+/- Egyéb termelő tevékenység esetén a befejezetlen termelés és félkész termékek állományváltozása
+ A kereskedelmi tevékenység árrése
pl 1) vásárolt pótalkatrész nettó árbev. 6000eFt, haszonkulcs 25%
megoldás:
6000eFt = 125% ELÁBÉ = 100% = 4800eFt
árrés tömeg = Nettó árbev – ELÁBÉ=6000eFt–4800eFt=1200eFt
pl 2) kereskedelmi tevékenység Nettó árbevétele – ELÁBÉ
+ A szolgáltató tevékenység értékesítésének nettó árbevétele
+ Egyéb tevékenységek értékesítésének nettó árbevétele
Bruttó (összes) termelési érték

A bruttó termelési érték azt mutatja meg, hogy összesen mennyi termelést terveznek a vállalkozásnál.
4. Terhelésszámítások:
Kapacitásszámítás:
maximális időalap 365 nap * 3 m/nap * 8 ó = 8760 ó
– karbantartási idő ó
Elméleti időalap ó

Kapacitásnorma
= munkanorma (nó/db) / maximális teljesítmény% [ó/db]
= munkanorma (db/ó) * maximális teljesítmény% [db/ó]
Kapacitás
=Elméleti időalap (ó) / kapacitásnorma (ó/db) [db]
=Elméleti időalap (ó) * kapacitásnorma (db/ó) [db]
=rendelkezésre álló gépek (db) * maximális időalap (8760ó) * 0,92 (karbantartás) * maximális teljesítmény% [nó]
termékben kifejezve nó / nó/db [db] itt felfele kerekítünk

Átbocsátóképesség-számítás: (gyártható termékek száma)

munkarend szerinti időalap = munkarend szerinti időalap v. törvényes munkanap (nap) * tervezett átlagos műszakszám
(m/nap) * 8 ó [ó]
– karbantartási idő ó
Munkarend szerinti hasznos időalap ó
– műszakilag indokolt veszteségidők (munkarend szerinti hasznos időalap %-ában lehet megadva) ó
Produktív időalap ó

Tervezett norma
= munkanorma (nó/db) / átlagos teljesítmény% [ó/db]
= munkanorma (db/ó) * átlagos teljesítmény% [db/ó]

1) Átbocsátóképesség
=Produktív időalap (ó) / kapacitásnorma (ó/db) [db]
=Produktív időalap (ó) * kapacitásnorma (db/ó) [db]
=rendelkezésre álló gépek (db) * munkarend szerinti időalap v. törvényes munkanap (nap) * tervezett átlagos
műszakszám (m/nap) * 8 ó [ó] * 0,92 (karbantartás) * 0,9356 (veszteség idő) * átlagos teljesítmény% [nó]

(vezértípus) termékben kifejezve

nó / nó/db [db] itt felfele kerekítünk
nó * db/nó [db]

2) Termelés nó szükséglete
A, B, C ... termék
[értékesítési lehetőség (db)  raktári készlet változás (db)]
* fajlagos gépi idő (nó/db)
vagy
[tervezett termelés (db)]* fajlagos gépi idő (nó/db)
Beflen termék állomány változása
(ZK-NYK db)* fajlagos gépi idő (nó/db)*készültségi fok
Félkész termék készlet változása
... (eFt)*fajlagos gépi idő (nó/eFt)
Pótalkatrész ! csak a saját előállításúak
értékesítés (eFt)*fajlagos gépi idő (nó/eFt)
Garanciális alkatrész
... (eFt)*fajlagos gépi idő (nó/eFt)
Bérmunka
... (eFt)*fajlagos gépi idő (nó/eFt)
Saját célra előállítandó gyártóeszköz munkaidő igénye
... nó
! garanciális időn túli javítás: nó nem tervezhető rá!
 nó szükséglet összesen

Kapacitáskihasználás (általában 20-40% között alakul)

Termelés (db) / Kapacitás (db)

1. Átbocsátóképesség = tervezett termelés ez a legkedvezőbb eset, ilyenkor nincs további teendő. Ez csak nagyon
ritkán fordul elő.
2. Átbocsátóképesség tervezett termelés szűkkeresztmetszet van, amelyen átlépni nem lehet, mert különben a terv
nem lesz reális és konzisztens. Ezért fel kell oldani a szűkkeresztmetszetet az átbocsátóképesség növelésével (több
gép, több munkarend szerinti napszám, teljesítményszázalék növelése) vagy a tervezett termelés csökkentésével.
3. Átbocsátóképesség tervezett termelés bő keresztmetszet van. Az sem kedvező, mert a teljesítőképesség nincs
megfelelően kihasználva. Ezzel pedig passzív költségek keletkeznek: azon gépköltségek, melyek a nem termelő
időszakban is felmerülnek (pl. é.cs.). Ezeket a költségeket azért nevezzük passzívnak, mert a költséggel szemben
árbevétel nem merül fel. Megszüntetni úgy lehet őket, hogy vagy a termelést kell növelni, vagy bérmunkát kell vállalni
(általában ezt teszik a valóságban a vállalkozások). Ha piaci igény nincs a termelés bővítésére, és a bő keresztmetszet
hosszútávú, akkor csökkenteni kell az átbocsátóképességet.
5. Emberi erőforrások tervezése
Munkaidőmérlegből számítható mutatók

1) Munkaerő felhasználás mutató (ME)

= teljesített napok (nap/fő) / törvényes munkanapok (nap/fő) [%]
teljesített napok
= törvényes napok – egész napos távollét
= teljesített fizikai munkanap (nap) / fizikai létszám (fő)

2) munkaidő kihasználás (MI)

= mnap átl. hossza (ó/nap)/ mnap tv-es hossza (8ó/nap)
=7,75 / 8= 96,78%
mnap átl. hossza
= mnap tv-es hossza 8ó – törtnapi távollétek 0,25ó
= teljesített fizikai órák / teljesített fizikai munkanap (ó/nap)

3) munkaidőalap kihasználás (MIA)

= teljesített órák sz. / munkaidő alap
 = ME*MI
Munkaidőalap = törvényes munkanapok száma * munkanap törvényes hossza (8ó)

dolgozói létszám
= me*fizikai átlagos állományi létszám

minimális alapszabadság 20 nap/fő

1) Teljesíthető munkaórák:
=termelési érték eFt * termelés munkaigényessége ó/eFt [ó]

2) 1 fő által teljesítendő órák:

=munkarend szerinti napok v. törvényes munkanap (nap) * 8ó * MIA% [ó/fő]

1) / 2) =  fizikai dolgozók

1) Teljes munkaigény nó-ban

A, B, C ... termék
[értékesítési lehetőség (db)  raktári készlet változás (db)]
* fajlagos munkaigény (nó/db)
vagy
[tervezett termelés (db)]* fajlagos munkaigény (nó/db)
Beflen termék állomány változása
(ZK-NYK db)* fajlagos munkaigény (nó/db)*készültségi fok
Félkész termék készlet változása
... (eFt)*fajlagos munkaigény (nó/eFt)
Pótalkatrész ! csak a saját előállításúak
értékesítés (eFt)*fajlagos munkaigény (nó/eFt)
Garanciális alkatrész
... (eFt)*fajlagos munkaigény (nó/eFt)
Bérmunka
... (eFt)*fajlagos munkaigény (nó/eFt)
Saját célra előállítandó gyártóeszköz munkaidő igénye
... nó
! garanciális időn túli javítás: nó nem tervezhető rá!
 nó szükséglet összesen

2) teljesítendő nó
=(munkarend szerinti napok v. törvényes munkanap – egésznapos távollétek) (nap/fő) * 8ó/nap * törtnapi távollét
(0,98) * átlagos teljesítmény% 1,03% [nó/fő]
=munkarend szerinti napok v. törvényes munkanap * 8ó/nap * MIA% 0,81% * átlagos teljesítmény% 1,03% [nó/fő]

1) / 2) =  közvetlen fizikai dolgozók

6. Az anyagellátás TERVEZÉSE
Megnevezéskg/db%
beszerzési 3,5 108
norma
- selejt 0,26 8
mértéke
bruttó 3,24 100
norma
-hulladék 0,19 6
nettó norma 3,05 94
v. készsúly anyagkihozatali
mutató

Az anyagfelhasználás tervezése:
! mindig a beszerzési normával kell számolni
beszerzési norma = bruttó anyagnorma * 1,05 selejt mértéke

1) anyag szükséglet megállapítása (kg)

A, B, C ... termék
[értékesítési lehetőség (db)  raktári készlet változás (db)]
* beszerzési norma (kg/db)
vagy
[tervezett termelés (db)] * beszerzési norma (kg/db)
Beflen termék állomány változása
(ZK-NYK db)*beszerzési norma (kg/db)
! nem kell készültségi fok
Félkész termék készlet változása
... (eFt)* beszerzési norma (kg/eFt)
Pótalkatrész ! csak a saját előállításúak
értékesítés (eFt)* beszerzési norma (kg/eFt)
Garanciális alkatrész
... (eFt)* beszerzési norma (kg/eFt)
Bérmunka
... (eFt)* beszerzési norma (kg/eFt)
Saját célra előállítandó gyártóeszköz anyag igénye
... kg
! garanciális időn túli javítás: kg nem tervezhető rá!
 anyag felhasználás (kg)

2) anyagköltség =  anyag felhasználás kg*anyagár Ft/kg

3) folyókészlet
=( anyag felhasználás kg/365nap)*folyókészlet időnormája
=( anyag felhasználás kg/365nap)*(max készlet nap–min készlet nap)

4) minimális készlet
=( anyag felhasználás kg/365nap)* min készlet (nap)
=( anyag felhasználás kg/365nap)* biztonsági készlet (nap)

5) zárókészlet
=minimális készlet + folyókészlet/2

6) anyagmérleg

Fedezeti Anyagmérleg
Szükséglet
Nyitó Felhasználás
Beszerzés Záró
=

7. A költség és az eredmény tervezése

Tárgyi eszköz fenntartási költségei
Bázis időszaki költségek
bázis korrekciók
 alkatrészek árváltozásának hatása
 bérfejlesztések hatása
 beruházások hatása
 selejtezések hatása
korrigált bázis költség

Bázis korrekció a tervezendő tételre vonatkozik.

Költségjellemző:
pl. gépóra terv/bázis=95% r=0,6
-5%*0,6=-3%

Tervezhető költség=korrigált bázis költség * 0,97% költség jellemző

8. A kereskedelmi áruk készletgazdálkodásával kapcsolatos tervezési feladatok
Átlagkészlet tervezése:

reagálási fok:
r=K% / F%
A forgalom 1%-os változása az átlag készlet hány %-os változását engedi meg. (követési mutató)
Kopt=K0[1+(Ip–1)*r]
Kopt=K0[1+(Iq–1)*r]Ip
volumenindex Iq=q1p0/ q0p0*100
árindex Ip=q1p1/ q1p0*100

I.Készletrugalmassági együttható: azt fejezi ki, hogy a forgalom 1 %-os változásának hatására hány %-kal változik a
készlet nagysága.
készletváltozás mértéke (%) / forgalom változásának mértéke (%)

If = tervezett forgalom / bázis forgalom

Kterv = K0 x [1 + (If -1) x r], ahol
Kterv a tervidőszaki átlagkészlet,
K0 a bázis időszaki átlagkészlet.
Kterv = K0 x [1 + (Iq -1) x r] x Ip

II. Forgási sebesség és fordulatok számának mutatója: A fordulatok száma egy elvárt nagyságrend.
fsz =forgalom /átlagkészlet

III. Készlethatékonysági mutató: 100 Ft forgalomra jutó készlet tervezésére használják.

(K / forgalom) x 100 (mivel 100 Ft forgalomra jutó készletről van szó)