IFRS kalauz

2022
Nemzetközi pénzügyi beszámolási
standardok (IFRS) elméleti kereteinek
értelmezése 1

Készítette és oktatási céllal közzétette:

©Csányi Péter
 „Keretelvek” 2020
• Általános célú pénzügyi kimutatások célja (hasznos információ érintetteknek, vállalkozás folytatásának elve, naturál
szemlélet, általános célú pü.-i kimutatás mindenkinek szól!!)
• Hasznos pénzügyi információk minőségi jellemzői
• Pénzügyi kimutatások és a jelentés készítő gazdálkodó egység = nem feltétlenül jogi személy, belső egységről is
készülhet, de figyelemmel kell lenni a minőségi jellemzőkre!! (lehet pl.: szegmens)
• A pénzügyi kimutatások elemei (4. dia)
• Megjelenítés és kivezetés – megfelel a definíciónak + be-ki áramlás valószínűsége + megbízhatóan mérhető + értékelési
egység = olyan egység, amelyre megjelenítési és értékelési kritériumokat alkalmaznak kivezetés = kontroll megszűnik
eszköznél / kötelezettségnél megszűnik a kötelem
• Értékelés - bekerülési és jelenlegi érték (valós érték, használati érték (eszköz) / teljesítési érték (kötelezettség), jelenlegi
érték)
• Bemutatás és közzététel – bemutatási és közzétételi célokra kell fókuszálni, fő témakörei: csoportostás és összevonás, pl.:
azonos vagy hasonló tételeket össze kell vonni eltérő tételeket külön kell bemutatni
2
• A tőke megtartásának koncepciója (pénzügyi – nettó eszközérték vizsgálata vs. fizikai – termelési volumen változás)
 „Keretelvek”
• Mögöttes feltételezések
• Naturál szemlélet (elhatárolás alapú számvitel)
• Vállalkozás folytatásának elve (lásd még IAS 8)
• Minőségi jellemzők
• Relevancia: Jelentős és releváns tartalmú információk, információk a múltbeli és jelenlegi eseményekről, következtetések a jövőre (visszaigazoló erő +
előrejelző)
• (Lényegesség): Ha kihagyása, téves bemutatása hatással van a döntésekre – döntésbefolyásoló erővel bír
• Hű bemutatás (Teljes körűség, semlegesség, hibamentesség)
• Alapvető minőségi jellemzőket erősítő jellemzők
• Összehasonlíthatóság: egymást követő évek tekintetében és más társaságokat illetően
• Ellenőrizhetőség: Ugyanazzal a tudással rendelkező, egymástól független felhasználók ugyanarra az eredményre jussanak a társaságot illetően
• Időszerűség: hasznos az információ, ha még befolyásolhatja a döntéseket
• Érthetőség: Az információk egyértelműen besorolhatók, minősíthetők és bemutathatók legyenek
• Korlátok: Költség-haszon elv, Időszerűség elve, Minőségi jellemzők egyensúlya 3
 „Keretelvek”
Az IFRS PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK RÉSZEI ÉS ELEMEI

4
 „Keretelvek”
• Eszköz: múltbeli események következtében, a gazdálkodó egység ellenőrzése alatt álló erőforrás, olyan jogot
megtestesítő eszköz, amely estében megvan a potenciál gazdasági hasznok előállítására
• Kötelezettség: a gazdálkodó egység múltbeli eseményekből származó meglévő kötelme, gazdasági erőforrások
átadására.
• Tőke: a kötelezettségek levonása után a gazdálkodó egység eszközeiben fennmaradó érdekeltség
(maradványérték)
• Hozam: a saját tőke azon növekedése, amely nem a tulajdonosi tranzakciókhoz köthető, vagyis A beszámolási
időszakban a gazdasági hasznokban – eszközök növekedése, illetve kötelezettségek csökkenése útján –
bekövetkező növekedés, amely hatására a saját tőke a tulajdonosok hozzájárulásától eltérő okból emelkedik.
• Ráfordítás: a saját tőke azon csökkenése, amely nem a tulajdonosi tranzakciókhoz köthető, vagyis a beszámolási
időszakban a gazdasági hasznokban – eszközök kiáramlása illetve kötelezettségek növekedése útján –
bekövetkező csökkenés, amely hatására a saját tőke a tulajdonosok részére történő kiosztástól eltérő okból
5
csökken
 „Keretelvek”
IAS 1 – Pénzügyi kimutatások prezentálása
IAS 34 – Közbenső pénzügyi kimutatások
IAS 1 – Pénzügyi kimutatások prezentálása standard témái: valós bemutatás és az IFRS-eknek való
megfelelés, vállalkozás folytatásának elve, elhatárolás alapú számvitel (naturál szemlélet),
lényegesség és összevonás, beszámítás, a beszámolás gyakorisága és az összehasonlító információk, a
bemutatás következetessége
Tartalma: a pénzügyi kimutatások elkészítésére vonatkozóan átfogó megfontolásokat, szemléletet, a
pénzügyi kimutatások elemeinek bemutatását, útmutatásokat a pénzügyi kimutatások felépítésére
vonatkozóan, a pénzügyi kimutatások információ tartalmát
IAS 34 – Közbenső pénzügyi kutatások – lehet teljes IAS 1 szerinti és tömörített mérleg, EK, STKV,
CF, válogatott megjegyzések, IASB ajánlás – hat havonta állítsák össze a beszámolót, összehasonlító
időszakokat vizsgálni kell, IAS 34-et kell alkalmazni, ahol az értékpapírok nyílt piaci forgalomban
vannak, előző időszak óta jelentősnek minősülő eseményeket vizsgálni kell és prezentálni

6
 IAS 7 – Cash-flow kimutatások
• Pénzeszköz (készpénz + látra szóló betét) + pénzeszköz egyenértékesek (rövid távú, magas likviditású befektetések; könnyen készpénzre
váltható, elhanyagolható értékváltozási kockázat), CF: információ a pénzeszköz és egyenérték termelő képességről illetve felhasználásról
• MŰKÖDÉSI cash-flow: A vállalkozás elsődleges bevételszerző tevékenységéből származik (direkt – nyereség kiigazítás + indirekt –
bruttó pénz be- és kiáramlások)
• BEFEKTETÉSI cash-flow: a jövőbeli cash-flow termelését megalapozza, mérlegben kimutatható eszközök beszerzését szolgálják
(indirekt)
• FINANSZÍROZÁSI cash-flow: a tulajdonosok, hitelezők milyen jövőbeli cash flow igényeket támaszthatnak (indirekt)
• Nettó módon való megjelenítés: más nevében beszedett pénzértékek, a forgalom gyors, az összegek nagyok és a lejáratok rövidek
• Cash-flow külföldi pénznemben: funkcionális pénznemben kell elszámolni a CF időpontjában érvényes árfolyammal, nem realizált
árfolyamkülönbözet nem CF, elkülönítés a CF kimutatás végén
• Kamat, osztalék nyereségadó: kapott kamat (működési vagy befektetési), fizetett kamat (finanszírozási vagy működési)
kapott osztalék (működési vagy befektetési), fizetett osztalék (finanszírozási vagy működési), nyereségadók (általában
működési)
7
• Nem CF a pénzmozgással nem járó tételek (adósság/tőke konverzió, részvénnyel történő kifizetés, stb.)
 IAS 10 – A beszámolási időszakot követő események

• Azok a történések, amelyek a fordulónap és a pénzügyi kimutatások közzétételre való

engedélyezése között történnek.
• Vizsgálat legfontosabb lépése: Fordulónapon fennáll-e a kötelem?
• Módosító események (beszámoló számszaki adatait is módosítják): peres ügyletek, készlet
értékvesztésének elszámolása fordulónap után, Időbeli elhatárolások, vevő fizetésképtelensége
miatti értékvesztés, csalások és hibák feltárása, prémiumok összeg, ha a kötelem már a
beszámolási időszakban fennállt
• Nem módosító esemény (nincsen számszaki hatás, csak közzététel):
Egy befektetés (részesedés) értékének csökkenése a mérleg fordulónapja után, egy
lényeges eszköz megsemmisülése a mérleg fordulónapja után, de a közzétételre történő
engedélyezés előtt (a vállalkozás folytatása?), fizetendő osztalék, ha azt a mérleg fordulónapja8
után fogadták el (nem lehet kötelezettség)
 IAS 8 – Számviteli politikák változásai,
változások a számviteli becslésekben, hibák
• Számviteli politikák: lehet saját döntés miatt, vagy standard változás hatására (ilyenkor ha van
átmeneti rendelkezés, akkor az szerint, egyébként retrospektív módon)
• Visszamenőlegesség – Kivitelezhető (teljes) vagy kivitelezhetetlen (részleges vagy csak jövőbe mutatóan)
• Becslések (pl: eszköz KSZÉ vagy eszközfelhasználásának módosítása) változása mindig jövőbe
mutatóan kell
• Számviteli politika vagy becslés változás: vitás esetben számviteli becslésnek kell tekinteni
• Hibák:
• Tárgyidőszaki hiba – tárgyidőszaki beszámoló javítása
• Korábbi időszak nem lényeges hiba - tárgyidőszaki beszámoló javítása
• Korábbi időszak lényeges hiba – Visszamenőleges hibajavítás, ha kivitelezhető!!
• Visszamenőleges alkalmazások/javítások kumulált (halmozott) múltbeli eredményhatását az 9
összehasonlító időszak nyitómérleg eredménytartalékában kerül korrigálásra
 IFRS 5 - Értékesítésre tartott befektetett
eszköz
• Lehet eszköz vagy elidegenítési eszközcsoport (kapcsolódhat kötelezettség is hozzá)
• Értékesítésre tartott bef. eszköz számviteli, megszűnt tev. prezentálási kérdéskör
• Kritériumok: jelenlegi állapotban értékesíthető, nagyon valószínű értékesítés ( értékesítés melletti elkötelezettség, aktív vevő
keresés, reális piaci ár, 12 hónapon belül értékesítés, nem változik valószínű a terv)
• Értékesítésre tartottá minősítés: 12 hónap, de lehet hosszabb is feltételekkel (pl: előre nem várt esemény, körülmény, új vevői
igények, elhúzódó engedélyezési eljárás)
• Értékelése: könyv szerinti érték és az értékesítési költségekkel csökkentett valós érték (ÉKCSVÉ) közül az alacsonyabb
(használati érték nincsen!!!)
• KSZÉ = Átminősítés pillanatában eszköz nettó értéke – a kapcsolódó kötelezettség (nettó eszközérték)
• Terv szerinti értékcsökkenés az átminősítés után nem számolható el, de értékvesztés igen, illetve a valós értékelés hatásait is el
kell számolni! Ha mégis elszámolta az IFRS 5 minősítés alatt akkor a gazdálkodó egységnek vissza kell vezetni az écs-t
„értékesítésre tartottá minősítés” napjáig
• Mérlegben elkülönítetteb kell szerepeltetni a forgóeszközök illetve, ha kötelezettség is van a RLK alatt
10
 IFRS 5 - Értékesítésre tartott befektetett
eszköz
Visszaminősítés esetén:
• El kell számolni a pótlólagos értékcsökkenést, ami akkor keletkezett volna,
ha nem lett volna az értékesítésre tartott minősítés – hipotetikus KSZÉ
• Meg kell vizsgálni a megtérülő értéket a visszaminősítés napján
• Ha ez alacsonyabb, mint a pótlólagos értékcsökkenéssel újra kalkulált
könyv szerinti érték értékvesztést kell elszámolni
• Mivel befektetett eszköz lesz a visszaminősítést követően értékcsökkenést
kell elszámolni
11
 IFRS 5 - Megszűnt tevékenységek
• A gazdálkodó egységtől tisztán elkülönült rész, jól elhatárolható üzletág
vagy földrajzi egysége, amelyet elidegenítettek vagy értékesítésre tartanak
• Része a jól lehatárolható értékesítési tervnek
• Forgatási céllal vásárolt leányvállalat
• Eredménye vagy vesztesége a folytatódó tevékenységtől elkülönítve az
eredménykimutatásban jelenik meg, mérleghatása nincsen

12
 IAS 33 – Egy részvényre jutó eredmény
Alap EPS mutató:

Átfogó eredménykimutatásban a teljes átfogó eredmény alatt jelenik meg külön soron!
IAS 33 – Csak azon gazdálkodó egységeknek kötelező, melyeknek tőkeinstrumentumai
nyílt piaci forgalomban vagy az engedélyezési eljárást megindították

13
 IAS 33 – Egy részvényre jutó eredmény
• Számláló:
• Nem kontrolláló érdekeltségeket (NKÉ) nem vesszük figyelembe (csak AV)
• Megszűnő tevékenység eredményét eliminálni kell (csak folytatódó lehet)
• Módosítani kell a folytatódó tevékenység elsőbbségi részvények után fizetett
osztalék adózás utáni összegével
• Nevező:
• Forgalomban lévő törzsrészvények idővel súlyozott átlaga (napi átlagos állomány)
• Saját részvényt mennyiséget csökkentő tételként kell figyelembe venni
14
 IAS 33 – Egy részvényre jutó eredmény
Hígított EPS mutató:

Átfogó eredménykimutatásban a teljes átfogó eredmény alatt

jelenik meg külön soron!
15
 IAS 33 – Egy részvényre jutó eredmény
Hígított EPS: Potenciális törzsrészvények hatásait kezeljük
• Hígító hatás csak akkor ha EPS hígított < EPS alap
• Legjobban hígítótól a legkevésbé hígító felé kell haladni (ahol EPIS a
legkisebb az a legjobban hígító)
• EPIS = Nettó eredmény változása / Részvényszám változása
• Opciós részvények esetén az EPIS = 0 (nem jár nettó eredmény változással)
• Opciós részvény esetén a valós érték történő kibocsátás számítása = (Opciós
részvények súlyozott átlaga * Opciós ár) / valós érték
16
 IAS 33 – Egy részvényre jutó eredmény
Számláló:
• Növelni kell a potenciális törzsrészvények időarányos kamatával és osztalékával
• Módosítani kell a potenciális törzsrészvények átváltásából származó
bevételek/ráfordítások adóhatással
Nevező:
• potenciális törzsrészvények súlyozott átlaga (időszak elejétől mintha forgalomba lettek
volna)
• Így keletkező bevétel, minta valós értéken történő kibocsátás lett volna
• Kibocsátott részvényszám és valós értéken kibocsátott részvények száma közötti
különbözet ingyenes kibocsátásnak minősül 17
 IFRS 8 – Szegmensek szerinti jelentés
IFRS 8 - Csak azon gazdálkodó egységeknek kötelező, akiknek értékpapírjai nyílt piaci forgalomban vagy az
engedélyezési eljárást megindították
• Működési szegmens: része az üzleti tevékenységnek (árbevétel, ráfordítás is), felelős vezetés felügyelete alatt
működik, különálló pénzügyi-számviteli információval rendelkezik
Két vagy több szegmens összevonható, amennyiben hasonló gazdasági tulajdonságokkal rendelkeznek, továbbá:
• Termékek vagy szolgáltatások jellege
• Termelési folyamat jellege
• Termékek és szolgáltatások vásárlói köre
• Termék vagy szolgáltatás értékesítésénél alkalmazott módszerek
• A szabályozói környezet (pl: banki, biztosítási, stb.)
Mindegyik kritériumában megegyeznek! 18
 IFRS 8 – Szegmensek szerinti jelentés
Bármelyik feltétel teljesül a szegmens bemutatandó szegmensnek minősül:

19
 IFRS 8 – Szegmensek szerinti jelentés
Abszolút összegű eredmény meghatározása:
• 1. lépés:
• Nyereséges szegmensek összes eredményének meghatározása
• Veszteséges szegmensek összes eredményének meghatározása
• 2. lépés:
• A magasabb érték abszolút értéken lesz a 10% határérték alapja
• 3. lépés:
• Vizsgálni kell, hogy a szegmens abszolút összegű eredménye eléri-e a küszöbértéket
20
 IFRS 8 – Szegmensek szerinti jelentés
Végső feltétel a megfelelő számú szegmensek kijelöléséhez:

• Ha a feltétel nem teljesül további szegmenseket lehet bevonni (10 % alatti szegmenseket
is!)
• IASB ajánlása: lehetőleg 10-nél több bemutatandó szegmens ne legyen a nehéz
átláthatóság miatt 21
 IAS 16 – Ingatlanok, gépek, berendezések
- Bekerülési érték részei
• Vételár – engedmények + saját előállítás esetén közvetlen és felosztható fix költségek + vámok és vissza nem
térítendő adók + eszköz tervezett működésének megfelelő állapotába kerülésének költségei
• Aktiválás: HASZNÁLATRA KÉSZ ÁLLAPOTBAN!
Speciális bekerülési érték elemek:
• ARO (leszerelési, helyreállítási kötelem) – diszkontálás szükséges lehet ha a pénz időértéke jelentős > 1 év
• Minősített eszköz esetén IAS 23 szerinti hitelfelvételi költség pl: kamat (definíció IAS 23-nál)
• Csökkenti IAS 20 szerint „nettó” módon elszámolt állami támogatás
• Jelentős finanszírozási komponens – diszkontálni kell – csak a szokásos fizetési határidőnek megfelelő összeg jelenhet meg
az eszköz értékében, a fennmaradt érték pénzügyi ráfordítás a szállítói kötelezettséggel szemben (amortizált bekerülési érték
elvén effektív kamattal kell elszámolni)
• Bekerülési értéket csökkeneti a mennyiségi és pénzügyi engedmények próbaüzem során előállított eszköz értéke
• Bekerülési értéket csökkenti a kereskedelmi, mennyiségi engedmények és a skontó is
• Kötelezettséggel érintett esetekben !!! diszkont lebontása év végén pl. = T Pénzügyi ráfordítás – K Céltartalék =
22
Diszkont értéke * kamat * CT képzéstől hátralévő hónapok száma /12
 IAS 16 – Ingatlanok, gépek,
berendezések
Bekerülési értéknek NEM része
• Betanítás, munkavállalók képzési költségei (a munkavállaló a használatba vételt követően is
birtokolja a tudást, de a munkáltató nem birtokolja a munkavállalót – kontroll nem létezik)
• Marketing, termék bevezetési költségek
• Szokásos mértéknél nagyobb erőforrás-felhasználás
• Igazgatási és egyéb általános költség
• Átszervezés költségei
• Tervezett teljesítmény előtti költségek

23
 IAS 16 – Ingatlanok, gépek,
berendezések
• Nagyjavítások, felújítások költsége aktiválhatók, értékcsökkenés részét képezi, általában
komponens alapon
• Napi karbantartási költségek nem aktiválhatók
• Tartalékalkatrészek, ha hasznos élettartamuk meghaladja az egy évet aktiválható,
ellenkező esetben készlet
• Rendszeres időszakonkénti alkatrész csere – a főelemtől elkülönülten aktiválható –
komponens alapú értékcsökkenés
• Tulajdonosi tranzakció esetében a valós értéken kell állományba venni az eszközt, a valós
érték és a „tulajdonosi érték” különbsége saját tőkén belül önálló sor, értékcsökkenés
arányosan vagy egy összegben kivezetéskor eredménytartalékba kell átvezetni
24
 IAS 16 – Ingatlanok, gépek,
berendezések
Csereügylet:
• Ha van kereskedelmi tartalma és az átadott eszköz valós értéke megbízhatóan
mérhető – átvett eszköz értéke az átadott eszköz valós értéke
• Ha van kereskedelmi tartalma és csak az átvett eszköz valós értéke megbízhatóan
mérhető vagy nyilvánvalóbb – átvett eszköz értéke az átvett eszköz valós értéke
• Ha nincsen kereskedelmi tartalma és sem az átvett sem az átadott eszköz valós
értéke nem mérhető megbízhatóan – az átadott eszköz könyv szerinti értéke
• Különbözet nettó eredménybe számolandó el
25
 IAS 16 – Ingatlanok, gépek,
berendezések
Követő értékelések – Bekerülési érték modell
• Értékcsökkenést kell elszámolni (lehet komponens alapú is!!!!)
• Écs alapja = Bekerülési érték – maradványérték
• Mérlegérték = Bruttó érték – terv szerinti écs – értékvesztés + értékvesztés visszaírása
ARO változása - diszkont értéke az évek múlásával változik – nem módosítja a
bekerülési értéket
ARO változás – diszkontráta, kötelem becslése és diszkontálási időszak változik –
eszközérték módosul
ARO változás – valós értélkelés esetén a céltartatlék változással szemben OCI van 26
 IAS 16 – Ingatlanok, gépek,
berendezések
Követő értékelések – Átértékelési modell – OCI-val szemben
• Eszközcsoportban lévő összes eszközre kötelező, ha választja
• Év végén OCI-ból saját tőke elem (átértékelési többlet)
• Egyéb átfogó eredmény a nettó eredmény alatt jelenik meg EK-ban
• Átértékelt érték az új értékcsökkenthető érték
• Olyan gyakran kell elvégezni az értékelést, hogy a fordulónapi valós értékelt megközelítse a könyv szerinti érték
• Vigyázat! Ha értékvesztés volt korábban és az átértékelés hatására növelni kell a valós értékét az eszköznek, először az
értékvesztés visszaírása az eredménnyel szemben elszámolandó IAS 36 szerint!
Nettó módszer
• Halmozott értékcsökkenés a bruttó értékkel szemben kivezetésre kerül 27

• Majd bruttó értékkel szemben OCI elszámolás

 IAS 16 – Ingatlanok, gépek,
berendezések
Bruttó módszer
• Átértékelt bruttó érték / Halmozott écs = Átértékelés arány (pl: 120 %)
• Bekerülési érték módosítás = Bruttó érték * Átértékelési arány - 100 % (120% - 100 % = 20%)
• Halmozott écs módosítás = Halmozott écs * Átértékelési arány – 100 %
Realizált átértékelési tartalék: Eredménytartalékkal szemben számolandó el (számviteli politika
döntése az elszámolása)
• Kivezetéskor egyösszegben vagy
• Minden évben év végén: Átértékelt valós érték / az átértékeléskor érvényes hasznos élettartam
(vigyázni kell pl.: a teleknél nincsen hasznos élettartam ki kell emelni!!)
• Halasztott adó megszűntetése a realizálásnak megfelelő számítással (pl: hasznos élettartam) 28
 IAS 16 – Ingatlanok, gépek,
berendezések
Tárgyi eszköz értékesítés
• Nettó módon számolandó el, nem lehet árbevétel!
1. Értékcsökkenés kivezetése a berendezés bruttó értékével szemben (bruttó érték
és értékcsökkenés különbsége „technikai számlán” vagy rögtön bevétel számlán
számolható el)
2. Vevőkövetelés vagy pénzeszköz elszámolása az eszköz értékesítési technikai
számlával vagy bevétel számlával szemben
3. Technikai számla (eszköz értékesítés eredménye számla) egyenlege:
T egyenleg esetén veszteség
29
K egyenleg esetén nyereség
 IAS 23 – Hitelfelvételi költségek
Hitelfelvételi költségek: kamatok + egyéb költségek, amelyek források kölcsönbevétele miatt merültek fel + devizában felvett
hitelek árfolyam-különbözetei is
• Bekerülési érték része, ha minősített eszköz, vagyis használatra vagy értékesítésre alkalmassá tétele hosszabb időt vesz igénybe
• Aktiválás megkezdődhet, ha eszközzel kapcsolatban kiadások merültek fel: hitelfelvételi költség merült fel, folyamatban
vannak a használatra vagy értékesítésre alkalmas állapotba hozás
• Használatra kész állapotban aktiválást be kell fejezni
• Fel kell függeszteni, ha az aktív fejlesztés szünetel (általában belső problémák miatt), elháríthatatlan külső probléma miatt nem
kell felfüggeszteni az aktiválást (ha „tőlem” függ a vagy előre látható volt, de nem tettem ellene negatív esemény esetében
felfüggesztem)
• Közvetlen hitelek költségei + nem dedikált hitelek költségei (aktiválási rátával)
• Aktiválási ráta = Nem dedikált adósságinstrumentum összege * effektív kamatláb / adósságinstrumentum kötelezettség
értéke 30
• Aktiválható hitel összege = felhasznált adósságinstrumentum tőke összege vagyis a kötelezettségként nyilvántartott érték
(pl: vételárra) * aktiválási ráta * kifizetés és a fordulónap közötti hónapok száma/12
 IAS 20 – Állami támogatások elszámolása és
az állami közreműködések közzététele
• Állami támogatás vagy közreműködés – közreműködés csak kiegészítő
megjegyzés, állami támogatás is közreműködés, de itt erőforrás átadás is van már –
számviteli feladat
Eszközhöz kapcsolódó támogatás:
• Nettó módon (levonandó) = Bekerülési érték – állami támogatás (új écs érték)
• Bruttó módon = Halasztott bevétel, feloldása écs arányosan, nem része a KSZÉ-nek
– Támogatás intenzitás számítás ( támogatási összeg / bekerülési érték)
• Feloldás = támogatás összege / hasznos élettartam * fordulónapig hátralévő hónap / 12
• Feloldás: megszolgálási feltételek teljesülésének intervalluma, ha az kevesebb mint a használati
idő 31
 IAS 20 – Állami támogatások elszámolása és
az állami közreműködések közzététele
Visszafizetés
• Nettó módszer : visszafizetett támogatással a KSZÉ visszakorrigálása, hiányzó écs elszámolás
• Bruttó módszer esetén – visszafizetés összege a halasztott bevétellel szemben
• Ha halasztott bevétel < visszafizetendő összeg, akkor a különbözet ráfordítás
• Állami támogatás eszköz mellett nyújtható: jövedelemmel kapcsolatos támogatásra,
elengedhető kölcsön, kedvezményes kamatozású hitel (kötelezettség valós értékének
számítása piaci kamatlábbal – tőkeösszeg és a valós érték között számított különbség = állami
támogatás, nem felételhez kötött – elhatárolás)
• Jövedelem támogatás esetében el lehet számolni ráfordítás csökkenésként
• Megítélt, de ki nem fizetett támogatás állammal szembeni követelésként mutatandó ki,
eredményoldalon általában egyéb bevétel, de ráfordítás csökkenés is lehet 32
 IAS 40 – Befektetési célú ingatlanok
(BCI)
IAS 40 szerint besorolandó, ha
• Olyan ingatlan, amely a gazdálkodó egység tulajdonában van és azt bérbe adja
• Jelenleg üresen álló ingatlan, amelyet bérbeadás miatt tartanak
• Fejlesztés alatt álló épület, amelynek célja a jövőben a fenti funkciók egyike
• Földterület, ahol hosszú távú értéknövekedésre számítanak
• Földterület, amelynek a használata még nem meghatározott
Saját használatú ingatlan – IAS 16!!!
33
 IAS 40 – Befektetési célú ingatlanok
Besorolásnál megfontolást igényel:
• Többfunkciós ingatlanok (probléma, ha a részek nem különíthetők el a saját használatú résztől –
saját használatú rész elhanyagolható < 5% akkor IAS 40)
• Kiegészítő szolgáltatások: bérbeadás melletti további szolgáltatások, ha ezekből a bevételek
aránya elhanyagolható <5% IAS 40, ha nem, vagy saját kockázatra végzi az üzemeltetést - IAS
16
• Üzemeltetési szerződés – bérbeadónál milyen mértékben marad kockázat a jövőbeni CF
tekintetében (ingatlan eredményes működése befolyásolja a bérbeadó CF-ját- IAS16
• Fontos!! Bútorozottan adok bérbe, akkor az ingóságok is a részei a BCI értékének
• Konszern szinten eltérés, ha bérbeadás csoporton belül történik, konszolidált beszámolóban IAS
16 szerint mutatjuk ki az ingatlant, de egyedi kimutatásban továbbra is IAS 40 szerint! 34
 IAS 40 – Befektetési célú ingatlanok
• Kezdeti megjelenítés megegyezik IAS 16-al
• Nem lehet a bekerülési érték része:
• Működés elindításának költségei
• Tervezett kihasználtsági szint előtt realizált veszteségek
• Szokásostól eltérő erőforrás felhasználás
• Alkalmazható a komponens megközelítés itt is
• A normál üzletmenetben értékesítésre szánja a vállalkozás az ingatlant,
valamint az is, ha a gazdálkodó azért épít vagy épített ingatlant, hogy azt a
35
befejezést követően értékesítse – ilyenkor IAS 2 (Készlet)
 IAS 40 – Befektetési célú ingatlanok
Követő értékelés – választás egyszeri minden befektetési célú ingatlanra kötelező
• Bekerülési érték modell
• Valós érték modell
• Átértékelés nem OCI, hanem eredménnyel szemben, ha ezt választom akkor minden BCI-re
• Értékcsökkenés az átértékelést követően nem számolható el, mivel a valós érték változás is
a nettó eredményben jelenik meg
• Fontos, hogy a BCI értékét befolyásoló tárgyi eszközök (pl: lift) ne jelenjen meg
duplikáltan a mérlegben – befektetési célú ingatlan része
36
 IAS 40 – Befektetési célú ingatlanok - Átsorolások

• 1) IAS40 bekerülési érték modell => IAS 16 bekerülési érték modell - a könyv szerinti érték lesz a bekerülési érték
• 2) IAS 40 bekerülési érték modell => IAS 16 átértékelési modell - átsorolás könyv szerinti értéken, majd átértékelés IAS 16 szerint egyéb átfogó eredménnyel
szemben
• 3) IAS 40 bekerülés érték modell => IAS 2 a könyv szerinti érték lesz a bekerülési érték
• 4) IAS 40 valós érték modell => IAS 16 bekerülési érték modell - átsorolás valós értéken, az átértékelés az átsorolás előtt, eredménnyel szemben
• 5) IAS 40 valós érték modell => IAS 16 átértékelési modell - átsorolás valós értéken, az átértékelés az átsorolás előtt, eredménnyel szemben
• 6) IAS 40 valós érték modell => IAS 2 átsorolás valós értéken, az átértékelés az átsorolás előtt, eredménnyel szemben
• 7) IAS 16 bekerülési érték modell => IAS 40 bekerülési érték modell - a könyv szerinti érték lesz a bekerülési érték
• 8) IAS 16 bekerülési érték modell => IAS 40 valós érték modell - átsorolás előtt át kell térni az átértékelési modellre és átértékelni IAS 16 szerint, majd az
átértékelt értéket kell átsorolni
• 9) IAS 16 átértékelési érték modell => IAS 40 bekerülési érték modell - átsorolásig IAS 16 alatt, átértékelés is, majd a könyv szerinti érték átsorolása
• 10) IAS 16 átértékelési modell => IAS 40 valós érték - átsorolás előtt át kell térni az átértékelési modellre és átértékelni IAS 16 szerint, majd az átértékelt értéket
kell átsorolni
• 11) IAS 2 => IAS 40 bekerülési érték modell - a könyv szerinti érték lesz a bekerülési érték
37
• 12) IAS 2 =>IAS 40 valós érték modell - készlet könyv szerinti értéken kerül átsorolásra, majd eredménnyel szemben valós értékre értékelendő
 IAS 40 – Befektetési célú ingatlanok –
Átsorolások részletszabályai
• Átsorolások valós érték modell esetén:
• Befektetési célú ingatlan bekerülési érték: áttérés napján érvényes valós értékre
• Saját használatú ingatlan (bekerülési érték modell vagy valós érték modell) – Befektetési
célú ingatlan (valós érték m.): Az IAS 16 alapján meghatározott könyv szerinti értékét az
átsorolás napján érvényes valós értékre kell korrigálni (mintha IAS 16 szerinti átértékelés
lenne) – Az átértékelés az egyéb átfogó eredményben jelentkezik!!!! (T Ingatlan – K OCI,
majd T BCI – K Ingatlan)
• IAS 2 – IAS 40 valós érték: könyv sz. érték és valós érték különbözetét az
eredménykimutatásban
• IAS 40 – IAS 2 átsorolás esetében a későbbi értékesítés céljából megkezdett fejlesztés
esetén lehet kizárólag az átsorolás 38
 IAS 38 – Immateriális eszközök
• Azonosítható, fizikai megjelenés nélküli, nem monetáris eszköz
• Bekerülési értéke megegyezik IAS 16-ban foglaltakkal
• Lehet egyedi beszerzéssel, üzleti kombinációval szerzett vagy saját előállítású immateriális eszköz
• Saját előállítású: kutatás vs. fejlesztés
• Kutatás nem aktiválható (alap- és alkalmazott kutatás sem)
• Feltételek teljesülése esetén a fejlesztést kötelező aktiválni (6 feltétel - a termék létezik, technikailag
megvalósítható, van szándék a megvalósításra, rendelkezésre állnak a technikai, pénzügyi és egyéb feltételek
a befejezésre, van képesség a használatra vagy értékesítésre, bizonyítható, hogy hasznokat képes generálni)
• Goodwill csak üzleti kombináció keretében keletkezhet, ott is csak az akvizíció napján után csak
értékvesztés miatt vagy IAS 21 szerinti külföldi érdekeltség átértékelése miatti árfolyamkülömbözettel!
39
 IAS 38 – Immateriális eszközök
Követő értékelés:
• Bekerülési érték modell
• Átértékelési modell : csak, ha van aktív piac, ilyenkor az OCI-val szemben, átértékelési tartalék realizálása
eredménytartalékba (lásd IAS 16)
Bekerülési érték modell különlegességei:
• Hasznos élettartam nem meghatározható (határozatlan hasznos élettartam) – nincsen écs, ha visszatér határozott hasznos
élettartamra általában értékvesztés teszt
• Hasznos élettartam alatti écs általában lineáris, vagyon értékű jogoknál fontos vizsgálni, a jog érvényesítésének idejét
(maximum eddig lehet a hasznos élettartam ilyenkor)
• Maradványérték általában nulla
• Fejlesztés hasznos élettartama maximum ameddig gazdasági előnyt biztosít!
• A weblap fejlesztési költsége akkor minősül eszköznek, ha az közvetlenül hozzájárul a gazdálkodó jövedelemtermelő
40
tevékenységéhez (pl. webshop) – SIC 32
 IAS 36 - Értékvesztés
• IAS 16 + IAS 38 + Leányvállalati, Társult vállalkozás, Közös vállalkozás befektetések, IAS 40, de
forgóeszközökre NEM!!
• Egyedi eszköz vagy pénztermelő-egység (CGU) = eszközök és kötelezettségek legkisebb beazonosítható
csoportja, önálló CF termelés, független más eszközök vagy csoportok által termelt CF-tól
• Sajátos logika = Értékvesztésre utaló jel esetén, lehet belső (sérült eszköz) vagy külső jel (piaci ár
csökkenés)
• Értékesítési költségekkel csökkentett valós érték (ÉKCSVÉ) = valós érték – értékesítéshez kapcsolódó
inkrementális költségek (szerződéses ár, 1-2-3. szintű input IFRS 13 alapján, sorrendiség!!!)
• Használati érték = eszköz által jövőben megszerezhető (használati + elidegenítési) cash-flowk jelenértéke,
becslésen alapul
• Kritériumok: max. 5 év becslés, (de nem lehet a hasznos élettartamnál hosszabb), utána
csökkenő érték a hasznos élettartamra, örökjáradék nem lehet, adó előtti érték (CF és ráta is),41
későbbi bővítéseket nem lehet figyelembe venni, ráta nem lehet átlag feletti
 IAS 36 - Értékvesztés
• Használati érték és ÉKCSVÉ közül a magasabb a megtérülő érték
• Értékvesztés = KSZÉ > Megtérülő érték (fordított esetben nincsen teendő)
• Értékvesztés lehet egyedi eszközszinten vagy pénztermelő egység szintjén (CGU)
• IAS 36 szerinti értékvesztés a mérlegértéket csökkenti, vissza is írható az elszámolt mértékig, de
vizsgálni kell az egyéb korlátokat
• Értékvesztés elszámolásánál, átértékelési modell esetén, először az átértékelési többlet kerül
csökkentésre, ezután a nettó eredménnyel szemben számolandó el
• Az értékvesztésének visszaírása legfeljebb addig növelheti a könyv szerinti értéket, ami lett volna a
könyv szerinti érték, ha nem számoltak volna el értékvesztést korábban
• FONTOS! Goodwillre értékvesztés nem írható vissza
42
 IAS 36 - Értékvesztés
CGU értékvesztése
1. Egyedi eszköz értékvesztése (pl: sérült eszköz)
2. Goodwillre értékvesztés elszámolása
3. Egyéb, IAS 16 – IAS 38 –IAS 40 alapján megjelenített eszközre
elszámolandó értékvesztés pro-ráta alapon
4. De a ÉKCSVÉ alá nem csökkenthető az értékvesztés során az eszközérték

43
 IAS 36 - Értékvesztés
Értékvesztés visszaírásának összefoglalása:
• Egyedi eszköz esetében: az értékvesztésének visszaírása legfeljebb addig növelheti a könyv
szerinti értéket, ami lett volna a könyv szerinti érték, ha nem számoltak volna el értékvesztést
korábban – KSZÉ újramegállapítás az elmaradt értékcsökkenéssel, elszámolása nettó módon
eredménnyel szemben történik a visszaírás
• Pénztermelő egység (CGU) esetén: GW-re nem írható vissza értékvesztés, egységhez tartozó
befektetett eszközök KSZÉ növelésére kell arányosan felosztani
• CGU értékvesztésének visszaírásakor egy eszköz KSZÉ nem haladhatja meg az elszámolt
értékveszté összegét, valamint a két érték közül az alacsonyabbat:
• Eszköz megtérülő értékét (ha megállapítható)
• Azt a könyv szerinti értéket, amelyet úgy állapíthatunk meg, mintha nem számoltak volna el értékvesztést
korábban, vagyis az értékvesztés nélküli értéket amortizálom (hipotetikus könyv szerinti érték) 44
 IAS 2 - Készletek
Bekerülési érték: lehet saját előállítású vagy vásárolt
• Vásárolt: BESZERZÉSI ÁR (vételár - kapott kereskedelmi- és árengedmények, import vámok, egyéb adók, szállítási,
rakodási, kezelési költségek, minden egyéb a beszerzéshez közvetlenül köthető költség, amely a készletek jelenlegi
helyére és állapotába kerülése kapcsán merült fel )
• Saját előállítású készletek: közvetlen költségek + felosztott fix költségek + változó üzemi általános költségek
termelőeszközök tényleges használata alapján
• !!! Fix költségek felosztása csak a szokásos kapacitás alapján történhet! A termelés nem szokásos szintjéhez köthető
költségek nem oszthatóak fel készlet bekerülési értékére, költség/ráfordítás lesz
• Iker-és melléktermékek elkülönítése (eladási ár, fizikai mennyiség, melléktermék nettó realizálható értékén ha
jelentéktelen), ebben az esetben a főtermék = főtermék költsége – melléktermék NRÉ
• Nem része a bekerülési értéknek: értékesítési költségek, adminisztrációs költségek, szokásos mértéket meghaladó
költségek, marketing költségek
• Raktározás csak ha a termelési folyamat része akkor lehet a bekerülési érték elem
45
• Különleges elemek: halasztott vételár jelentős finanszírozási komponens esetében és IAS 23 szerinti kamat aktiválás
 IAS 2 - Készletek
• Készletek csökkenésének elszámolása: FIFO vagy átlagár
• Lehetséges még elszámoló áras és kiskereskedelmi áras nyilvántartás is
Készlet követő értékelése: bekerülési érték vagy nettó realizálható érték közül a kevesebb
• Nettó realizálható érték (NRÉ): eladási ár – eszköz befejezéséhez és értékesítéséhez kapcsolódó
inkrementális költségek (csak a készlet befejezése és értékesítése miatt merültek fel)
• Leírásra utaló jelek: sérült készlet, költségnövekmény, árcsökkenés, részleges vagy teljes
elavultság
• NRÉ < KSZÉ – a készletet le kell írni, fordított esetben nincsen könyvelési teendő, nem lehet
felértékelni NRÉ-re (csak akvizíció során lehet valós értékre felértékelni lásd IFRS 3)!
• De nem kell elszámolni értékvesztést, ha az anyag olyan késztermékbe épül be, ami nyereséggel
46
értékesíthető
 IFRS 15 – Vevői szerződésekből származó
bevételek
• Alapelv: Olyan összegű bevételt kell megjeleníteni, amely azt az
ellenértéket tükrözi, amelyre a gazdálkodó egység az átadott áruk és
szolgáltatásokért a várakozása szerint szerezni fog
• Alapelvet kell szem előtt tartani, bevételek elszámolásának alapja az öt
lépés modell
• Vevő vagy nem vevő, szerződéses alap vagy nincsen szerződés –
„nemleges válasznál” nem árbevétel

47
 IFRS 15 – Vevői szerződésekből származó
bevételek
Öt lépés modell
1. Szerződés azonosítása
2. Teljesítési kötelem azonosítása
3. Tranzakciós ár meghatározása
4. Tranzakciós ár felosztás teljesítési kötelemre
5. Egyes kötelmekhez tartozó bevételek elszámolása

48
 IFRS 15 – Vevői szerződésekből származó
bevételek
1. Szerződés azonosítása
• Szerződés alapvető feltételeinek teljesítése (jóváhagyás, kikényszeríthető, stb.)
• Ha nem szerződés - kötelezettség keletkezik az átadott összegre, ha később
szerződésnek minősíthető akkor már bevétel
• Szerződések összevonásának feltételei (egy csomagban tárgyalták, hasonló
kereskedelmi feltételek, stb.)
• Szerződések lehetnek határozott, határozatlan, vagy időszakonként megújuló
• Köthető írásban és akár szóban is
49
 IFRS 15 – Vevői szerződésekből származó
bevételek
• Szerződés módosítása
• Új szerződés (különálló mennyiség, önálló eladási ár a megfelelő módosítást tükrözik), nem módosítja a
korábbi megállapodást
• Nem elkülönült szerződés le kell zárni a korábbi szerződést vagy régi szerződés része
(szerződésmódosítás feltételei legalább részben függ a módosítás előtti tényezőktől – önálló eladási árat
módosítani kell, vagy a szerződésmódosítás során kialkudott ár nem a piaci árat tükrözi nem
beszélhetünk önálló szerződésről)
• Módosításnak van visszamenő hatása,
• meg kell állapítani, hogy mi a módosított ára a szóban forgó termékeknek,
• (a módosítás előtti árbevétel +/- a korrekció, pl.: árleszállítás kérése + várható árbevétel) / értékesítendő, vagyis a
szerződés módosítás előtti eredet mennyiség + szerződésmódosításba foglalt mennyiség,
• A módosításkor ezért a már átadott termékekre vonatkozó bevételt módosítani kell (árbevétel korrekció)
50
• illetve az ezutáni értékesítéseket már az új átlagos (kevert) árral kell számításba venni.
 IFRS 15 – Vevői szerződésekből származó
bevételek
2. Teljesítési kötelem azonosítása
• Lehet explicit vagy implicit módon beazonosítható
• Kérdés: Hány teljesítési kötelmet tartalmaz a szerződés?
• Különálló (időpontban átadás) vagy azok sorozata (időtartam alatt átadás –
bevétel megjelenítése folyamatosan, p.l: a vevő a gazdálkodó egység teljesítésével
egyidejűleg megkapja és elfogyasztja a gazdálkodó egység általi teljesítésből
származó hasznokat )
• Különálló árú vagy szolgáltatás minősítése (különálló - önmagában használható-e,
vagy könnyen elérhető más erőforrásokkal és szerződésben szereplő ígéretektől
51
elkülönülten azonosítható)
 IFRS 15 – Vevői szerződésekből származó
bevételek
3. Tranzakciós ár meghatározása
• Fix és/vagy változó (diszkont, visszaküldési jog, stb.) ellenérték
• Változó ellenértékre vonatkozó becslés korlátozása – lehetőleg ne kelljen bevételt visszaírni (korlát)
• Visszaküldési joggal értékesítés – a visszaküldéssel érintett tételek ellenértéke nem bevétel, hanem
kötelezettség átmenetileg, a visszaküldési eszköz értékét fel kell venni a forgóeszközök közé szintén a
visszaküldéssel érintett időszak végéig vagy ameddig az időszakon belül vissza nem küldik (árucsökkenés
ELÁBÉ-val szemben) (T Árbevétel – K Visszaküldési kötelezettség, T Visszaküldési eszköz – K
Közvetlen költség) – Visszaküldési eszköz készlet, vizsgálandó a NRÉ, ha a NRÉ < KSZÉ készlet leírás
szükséges.
• Ellenérték csökkenése is lehetséges (pl.: ellenérték nem behajtható, változó ellenérték a szokásos
üzletmenet alapján várakozást kelt másokban pl. árengedményt fog adni)
• Jelentős finanszírozási komponens (előre vagy utólagos fizetés) – implicit kamatbevétel vagy ráfordítás
52
• Vevőnek fizetendő ellenérték: pl.: jóváírás, kuponok – árbevétel csökkenésként elszámolandó
 IFRS 15 – Vevői szerződésekből származó
bevételek
4. Tranzakciós ár felosztása
• Főszabályként az allokáció az önálló eladási árak szerint történik
• Fontos a becslések szerepe
• Önálló eladási ár, ha becsléssel állapítható meg három módszert ad az IFRS 15:
kiigazított piaci érték, várható költség + árrés, maradványérték
• Diszkontok és változó ellenérték allokációja (vagy különállóan vagy összevontan a
teljesítési kötelmekre) – Allokáció csomagra arányszámítás alapján!
• Tranzakciós ár változásának kezelése (szerződésmódosítás előtt ígért ellenérték vagy
egyéb esetben az ügyleti ár változását a módosított szerződés szerinti teljesítési
kötelmekhez kell allokálnia 53
 IFRS 15 – Vevői szerződésekből származó
bevételek
5. Egyes kötelmekhez tartozó bevételek elszámolása
• Kontroll átadása időpontban vagy folyamatosan (kontroll átszállására utaló jelek)
• Folyamatosan teljesített : INPUT vagy OUTPUT módszer
OUTPUT módszer:
• Időpontig átadott áruk/szolgáltatások értékét viszonyítja a szerződésben ígért
áruk/szolgáltatásokhoz
• Átadott érték = Leszámlázott érték (T Vevő – K árbevétel)
• Átadott érték < Leszámlázott érték - Szerződéses kötelezettség keletkezik – kevesebbet adtunk át,
mint amit leszámláztunk, kvázi előleget kaptunk a vevőtől (MINDKÉT MÓDSZERNÉL
LÉTEZIK)
• Átadott érték > Leszámlázott érték – Szerződéses eszköz keletkezik – többet adtunk át értékben, 54

mint amit leszámláztunk, a különbözet eszköz (MINDKÉT MÓDSZERNÉL LÉTEZIK)

 IFRS 15 – Vevői szerződésekből származó
bevételek
INPUT módszer – költségeket vesz figyelembe (csak a szerződéshez kapcsolódó költségek lehetnek)
• Árbevétel elszámolás csak, ha az előrehaladás, készültségi fok megbízhatóan mérhető
• Nem becsülhető megbízhatóan a szerződés kimenetele, de a szerződéses költségek várhatóan megtérülnek,
csak a megtérülésig számolható el árbevétel (A készültségi fok a megbízható mérési fok alatt van)
• Nem becsülhető megbízhatóan a szerződés kimenetele, és nem térülnek meg a költségek nem szabad
bevételt megjeleníteni
• Teljesítés során veszteséget realizál, a veszteség a gazdálkodó megbizonyosodik IAS 37 szerint céltartalék
(elkerülhetetlen költségek nem egyenlő a veszteséggel) – Hátrányos szerződések
• PTC számítás = Halmozott tényleges költség / szerződés teljes költsége
• Árbevétel = PTC * Árbevétel – Előző PTC alapján számított árbevétel (PTC kumulált költség adatokkal
számol)
55
 IFRS 15 – Vevői szerződésekből származó
bevételek
• Figyelembe kell venni, a bónuszokat, ha a legvalószínűbb kimenet alapján
prognosztizálható a realizálása
• Csak a felhasznált közvetlen költségeket lehet figyelembe venni
• PTC alapú bevétel : T Szerződéses eszköz/kötelezettség – K Árbevétel
• Számlakibocsátás: T Vevőkövetelés – K Szerződéses eszköz/kötelezettség
• Ellenérték: T Pénzeszköz – K Vevőkövetelés
• Tárgyév végi egyenleg meghatározza, hogy szerződéses eszköz vagy kötelezettség
• Teljes várható veszteség – (Adott évi bevétel – ráfordítás különbözet) esetén céltartalék
IAS 37 alapján, de ezt folyamatosan felül kell vizsgálni, hogy fennáll-e a körülmény 56
 IFRS 15 – Vevői szerződésekből származó
bevételek
• Szerződéses költségek: szerződéskötés inkrementális költsége – PTC alapján
amortizálandó (T Szerződéses ráfordítás (nettó eredményben) – K Szerződéses eszköz)
• Szerződés teljesítésének költségei – vagy más standard alá tartoznak (IAS 2, IAS 16,
stb.), ha nem feltételek esetén aktiválható (pl.: várhatóan megtérülnek, közvetlenül
kapcsolható azonosíthatóan szerződéshez, olyan erőforrást termet, amit a jövőben PO
teljesítésre használhat)
• Szerződéses eszközök amortizálhatóak, értékvesztés is elszámolható rájuk
• Értékvesztés, ha KSZÉ > fennmaradó ellenértékösszeg – ráfordításként meg nem
jelenített költségek
57
 IFRS 15 – Vevői szerződésekből származó
bevételek
Sajátos területek:
1. Garanciák: törvényességi céltartalék vs. értékesítési stratégia alapján adott garancia (szerződéses kötelezettség)
2. Megbízói és ügynöki viszony – nettó módon elszámolandó (két értékesítés közötti nettó rész az árbevétel)
3. Vevői opciók – csak akkor PO, ha inkrementális és jelentős jogok (szerződés nélkül nem lettek volna)
4. Vásárlói hűségpontok – kibocsátónál, harmadik félnél vagy kombináltan felhasználható – mennyi kupon
váltható be fix adat pl.: vásárlás értékének 5 %-a – becslés mennyi a várható beváltás – utána csomagár
allokációt, be nem váltott, de kifizetett kupon ellenérték kötelezettség, beváltás esetén lehet árbevétel a beváltott
és a becsült beváltás arányával
5. Licencek nyújtása – lehet különálló, de tartozhat hozzá áru vagy szolgáltatás
6. Bill and hold ügylet – pl: A cég a terméket becsomagolta, jelezte rajta a kiszállítási időpontot és a címet, majd a
raktárban elkülönítetten helyezte el. – teljes árbevétel elszámolható
7. Nem lehet árbevételt kimutatni, ha pl.: kiszállítással és összeszereléssel együtt vállalja a termékértékesítést,
58
ha a
kiszállítás és/vagy összeszerelés nem történik meg a fordulónapig nem lehet árbevételt elszámolni, ha adott át
ellenértéket a vevő addig kötelezettség még nem teljesül a kötelem
 IFRS 13 – Valós érték
3 szintű input (hierarchia)
• 1. szint maximalizálni, 3. szint minimalizálni
• 1. szint: aktív piacon jegyzett ár,
• Elsődleges piac = kereskedés legnagyobb volumene = valós érték = eladási ár – szállítási költség
• Legelőnyösebb piac = legnagyobb haszon elérhető, Kiválasztása: eladási ár – szállítás –
tranzakciós, de valós érték meghatározása CSAK eladási ár – szállítási költség!!!!
• 2. szint: nem aktív piaci ár, vagy hasonló termék
• 3. szint : cash-flow becslés, feltételezések más gazdálkodó egységről
59
IAS 32/IFRS 9 – Pénzügyi instrumentumok
Pénzügyi eszköz vagy kötelezettség, szerződésen kell alapulnia (egyik oldalon pénzügyi
eszköz , másik oldalon pénzügyi kötelezettség vagy tőkeinstrumentum keletkezik)
• Pénzügyi eszközök:
• Pénzeszközök, szerződésben biztosított jog pénzeszköz vagy egyéb pénzügyi eszköz átvételére
más gazdálkodó egységtől (KÖVETELÉSEK), részesedések más gazdálkodó egységben
(RÉSZVÉNYEK), instrumentumok cseréjére biztosított jog potenciálisan kedvező feltételekkel
(nyereséggel záródó határidő ügyletek), gazdálkodó egység saját instrumentumában teljesített
szerződések
• Pénzügyi kötelezettségek:
• szerződésben biztosított jog pénzeszköz vagy egyéb pénzügyi eszköz átadására más gazdálkodó
egységtől (KÖTELEZETTSÉGEK), instrumentumok cseréjére biztosított jog potenciálisan
kedvezőtlen feltételekkel (veszteséggel záródó határidő ügyletek), gazdálkodó egység saját60
instrumentumában teljesített szerződések
IAS 32/IFRS 9 – Pénzügyi instrumentumok
• IAS 32: kötelezettség és tőke elem elkülönítése – tőkeinstrumentum fix áron fix darab
„szabály”
• Összetett pénzügyi instrumentumok kezelése
• Előszőr a kötelezettség valós értéke (tiszta instrumentum kamatlábával kell számolni)
• Számítása: Nominális kamat * AF + Névérték (tőkerész) * DF
• Tőkekomponens (Warrant)= Névérték – Kötelezettség komponens
• Átváltáskor (T- Tartozik, K – Követel):
• Warrant kivezetése (T), jegyzett tőke felvétele (K), kötvénytartozás kivezetése (T), a különbözet
tőketartalékot módosít VAGY
• ha nem kérik az átváltást akkor warrant kivezetése (T) eredménytartalékkal szemben (K),
61
kötvénytartozás kivezetése (T) pénzeszközökkel szemben (K)
IAS 32/IFRS 9 – Pénzügyi instrumentumok
Kamatozó részvények (összetett instrumentum):
• Névérték feletti kibocsátás
• Első lépés hasonlóan kötelezettség komponens és tőkekomponens szétválasztása
• Tőkekomponens, mint saját tőkét érintő elszámolás:
• Névérték * darabszám: jegyzett tőke növekedés
• (Kibocsátási érték – Névérték) * darabszám: tőketartalék növekmény
• Kamat kizárólag a kötelezettségkomponens értéke alapján számítható (effektív
kamatláb-módszerrel)
62
 IFRS 9 – Pénzügyi instrumentumok
• Pénzügyi eszközök: üzleti modell + cash-flow karakterisztika, kivezetésük bonyolult
• Pénzügyi kötelezettség: nincsen üzleti modell + CF karakterisztika
• Átsorolások lehetségesek, ha megváltozott az üzleti modell
• Kötési időpont és a teljesítési időpont között ha eltérés van, közben értékváltozás következett
be rendezni kell, teljesítési időponttól számítódik a kamatperiódus
• Ügyleti ár a tranzakciós ár, de ha ez nem egyezik meg a valós értékkel a különbözetet rendezni
kell, vizsgálandó, hogy aktív piaca van vagy sem (kivétel jelentős finanszírozási komponens
tartalmazó vevőkövetelés) – „Zero day profit” – MINDIG AZ EREDMÉNNYEL SZEMBEN
SZÁMOLANDÓ EL!
Amortizált bekerülési érték (AC) = bekerülési érték - tőketörlesztés – nominális kamat +/-
effektív kamatláb módszerrel számított kamat 63
 IFRS 9 – AC instrumentumok
• AC instrumentumok (eszköz vagy kötelezettség) (CF beszedés + SPPI Kritérium): amortizált
bekerülési értéken
• Tranzakciós költség a bekerülési érték része,
• Nominális kamat pl.: T Pénzeszköz – K AC instrumentum
• Effektív kamat pl.: T AC instrumentum – K Pénzügyi bevétel (diszkonttal vagy prémiummal vásárolt kötvény
esetében nem a névérték az effektív kamatszámítás alapja, korrekciós tétel még a tranzakciós költség)
• Effektív – nominális = diszkont
• Zéró kupon kötvény (kötelezettség): csak a lejárat végén törleszt, nominális kamat nincsen
• Effektív kamatot el kell számolni =
Instrumentum kezdeti bekerülési értéke = Lejáratkori érték / (1+r) futamidő

• Kamatláb esetében mindig figyelendő az üzleti évben figyelembe vehető hónapok száma! 64
IFRS 9 – FVTOCI adósságinstrumentumok
• FVTOCI adósságinstrumentumok (CF beszedés és eladás + SPPI-kritérium)
• Tranzakciós költségek a bekerülési érték része
• Csak pénzügyi eszköz lehet!
• Valós értéken értékeljük OCI-val szemben (felértékelés vagy leértékelés)
• Effektív kamatlábat módszert alkalmazunk
• Kivezetéskor az átértékelési tartalékot nettó eredménybe vezetjük át (nyereség vagy
veszteség)
• Devizás FVTOCI adósságinstrumentum átértékeléséből származó árfolyamkülönbözetek az
eredményben számolandóak el
65
IFRS 9 – FVTPL eszköz/kötelezettség instrumentum

• FVTPL eszköz/kötelezettség instrumentum

• Tranzakciós költség NEM része a bekerülési értéknek! Eredménnyel szemben számolandó el
• Kereskedési céllal tartott, valamint származékos termékek (kivéve fedezeti ügyletek)
• FVTPL eszköz: cél elsősorban az értékesítés + nem felel meg az SPPI kritériumnak, de lehet lejáratig
megtartott SPPI-nak nem megfelelő
• Eredménnyel szemben kell valós értékre értékelni a valós érték változást, értékesítés során pénzügyi
eredmény vagy ráfordítás keletkezik
• Specialitás kötelezettségeknél: valós érték változásból saját hitelkockázat változásával összefüggő rész
OCI-val szemben, fennmaradó rész eredménnyel szemben
• Ide tartoznak még a függő ellenértéket jelentő eszköz/kötelezettségek (IFRS 3) és a valós érték opció
által idesorolt és értékelt instrumentumok
66
 IFRS 9 – FVTOCI tőkebefektetések

• FVTOCI tőkebefektetések
• Nem kereskedési célú, nem függő vételárat jelentő tőkebefektetések
• FVTPL értékelés helyett hozhat egy egyszeri visszavonhatatlan döntést, hogy tőkebefektetéseit
ide sorolja
• Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken kell értékelni, értékesítésnek nincsen
eredményhatása, (de létezik irányvonal, miszerint el lehet számolni az eladás eredményhatását is a
nettó eredményben) az eladási árra értékeljük (T OCI – K FVTOCI részvény) az instrumentumot
• Halmozott átértékelési többletet az értékesítés arányában nem eredménybe, hanem
eredménytartalékba (saját tőkén belüli átrendezéssel)
• Devizás FVTOCI tőkeinstrumentum átértékeléséből származó árfolyamkülönbözetek az egyéb
átfogó eredményben (OCI-ban) számolandóak el 67
 IFRS 9 – Pénzügyi eszközök értékvesztése
Értékvesztés: szerződés szerint járó CF – várható CF diszkontált jelenértéke (kamatláb a pénzügyi eszköz eredeti kamatlába)
• Csak pénzügyi eszközöknél, várható hitelezési veszteség, becslésen nagyban alapul, értékvesztésre utaló jelek!
Három + 1 szint:
• 1. szint: alacsony hitelkockázat vagy nem nőtt jelentősen: 12 havi várható hitelezési veszteség, kamatbevétel alapja a bruttó KSZÉ –
eredeti effektív kamatláb (MÉRLEGÉRTÉK NEM MÓDOSUL!)
• 2. szint: jelentősen nőtt a hitelkockázat, - élettartami várható veszteség - kamatbevétel alapja a bruttó KSZÉ – eredeti effektív kamatláb
(MÉRLEGÉRTÉK NEM MÓDOSUL!) – hátralévő futamidő realizálható pénzáramait diszkontáljuk, ha a pénz időértéke jelentős
• 3. szint: értékvesztetté vált az eszköz - kamatbevétel alapja az értékvesztéssel csökkentett amortizált bekerülési érték
• „4. szint”: bekerüléskor értékvesztett pénzügyi eszköz (POCI)-
• hitelkorrigált effektív kamatláb, CF egyenlettel => követelés bekerülési értéke = várható pénzáramok / (1+r) n
= új effektív kamatláb
• vizsgálat nélkül 3. szint
• év végi felülvizsgálat esetében valós érték meghatározás általában a várható befolyó követelés jelenértéke az új effektív kamatlábbal,
• a fordulónapi KSZÉ és a felülvizsgált érték közötti különbözet elszámolása: lehet további értékvesztés, de nyereség is keletkezhet
• Nem lehet nettósítani ha egyik évben nyereség, a másik évben veszteség keletkezik
• Ügylet zárásánál ki kell vezetni a követelést a befolyt pénzzel szemben – a befolyt pénz és a követelés záró mérlegértéke közötti különbséget eredmény 68
terhére
vagy javára
 IFRS 9 – Pénzügyi eszközök értékvesztése
• Egyszerűsített értékvesztési modell: IFRS szerinti vevőkövetelések és szerződéses eszközökre
kell, finanszírozási komponenst tartalmazó vevőkövetelés és szerződéses eszköz +
lízingkövetelésre alkalmazható! – Élettartami várható hitelezési veszteség
• Értékvesztés vissza is írható, ha a körülmények nem állnak fenn, de maximum az elszámolhat
értékvesztés mértékéig
• Évről-évre állományváltozást kell elszámolni, mivel az élettartami várható hitelezési veszteség
értéke magában foglalja a 12 havi várható hitelezési veszteséget is
• Értékvesztési mátrix használható
• Értékvesztésnél figyelembe kell venni a szerződések valamennyi előírását (pl: hosszabbítási opció,
előtörlesztés)
• Szerződéses kifizetések várható nem teljesítésének kockázata jelentik a súlyokat 69
IFRS 9 –Pénzügyi eszközök kivezetése

70
 IAS 32/IFRS 9 – Tőkeműveletek
Saját részvény visszavásárlás: NEM LEHET EREDMÉNYHATÁSA
• Névérték jegyzett tőkét csökkent,
• Visszavásárláskori érték > Névérték tőketartalék csökkenés
• Visszavásárláskori érték < Névérték tőketartalék növekmény – ÁZSIÓ
• Tranzakciós költség általában tőketartalékot csökkenti vagy eredménytartalékot
Tőkeemelés:
• Pénzeszköz növekmény, jegyzett tőke növekmény, névérték és kibocsátási érték között tőketartalék, tranzakciós költség
tőketartalékot csökkent
Osztalék: amikor a közgyűlés, taggyűlés jóváhagyta!!!
• T Eredménytartalék – K Osztalékkötelezettség vagy T Osztalékkövetelés - K Pénzügyi bevétel
Tulajdonosi tranzakciók: „bújtatott tőkeemelés”
• Valós érték és a megszerzéskori érték közötti különbözet saját tőkét érint
• 71
Pl: kamatmentes kölcsön: meghatározzuk a valós értékét (általában diszkontálással, ha a pénz időértéke jelentős), valós érték és
a nominális érték közötti különbség saját tőkében rendezendő, a valós értékre kell a piaci kamatlábbal effektív kamatot
számolni
 IFRS 9 – Származékos termékek
• Értékük mögöttes tényező hatására változik, nem igényel kezdeti nettó befektetést, jövőbeni időpontban rendeznek
• Határidős ügyletek – adás-vételi kötelezettség (lehet leszállítási és elszámolási)
• Opciós ügyletek - adás-vételi opció, nem kötelező!
• Swap ügylet – két gazdálkodó egység cash-flowkat cserél
• Határidős ügyletek elszámolása: pozíció nyitása nincsen könyvelési tétel, fordulónapon eredménnyel szemben valós értékkel kell értékelni (fordulónapi határidős
árfolyamra), az ügylet zárásakor a napi spot árfolyam és az utolsó határidő árfolyam különbözetét elszámoljuk (általában fordulónapi árfolyamhoz viszonyítjuk)

• Beágyazott derivatívák:
• Nincsen szétválasztás és elkülönítés, ha: az alapszerződés pénzügyi eszköz, alapszerződés nem pénzügyi eszköz, de a hibrid szerződést nem FVTPL
értékelés alá esik, beágyazott derivatíva szoros kapcsolatban áll az alapszerződéssel, a beágyazott derivatíva nem származékos termék (sorrendiség!!)
• Ellenkező esetben szét kell választani és elkülönített értékelés – alapszerződés a rá vonatkozó standard, a beágyazott derivatíva a származékos termékek
értékelése alapján (pl.: operatív lízing elszámolása – ebből származó árbevétel szerződéskötéskori historikus árfolyamon, ellenérték beérkezés napi spot
árfolyamon, árbevétel historikus árfolyamának és a pénzesköz napi árfolyamának értékelése közötti különbség pénzügyi eredménnyel szemben – terhére
vagy javára)
• Külföldi devizára vonatkozó nem pénzügyi vagy biztosítási szerződésbe beágyazott instrumentum nem szétválasztandó, ha az alábbi feltétek közül
bármelyik teljesül: a deviza bármelyik fél funkcionális pénzneme, a nemzetközi kereskedelemben az adott tranzakció szokásos pénzneme, a tranzakció
72
lebonyolításának a helyszínén szokásosan használt pénznem
 IAS 39 /IFRS 9 – Fedezeti számvitel
• Fedezeti instrumentum (származékos vagy nem származékos pü-i termékek – IFRS 9) és fedezett tétel (eszköz,
kötelezettség, biztos elkötelezettség, előrejelzett ügylet, külföldi nettó befektetés) közötti dokumentált
kapcsolat
• Fedezeti hatékonyság mérése szükséges (általában 80 % - 125 % közötti)
• Valós érték fedezeti ügylet: eredményben számolandó el
• CF fedezeti ügylet: hatékony és nem hatékony rész elkülönítése
• Valós értéken kötik – pozíció nyitásánál nicnsen könyvelés csak Notes-ben kell megjeleníteni
• Hatékony rész értékelés hatása OCI-ban, fordulónapi értékelés OCI-ban (fedezeti követelés/kötelezettséggel szemben)
• Ügylet zárása esetén az ügylet keretében beszerzett eszköz bekerülési értékét módosítja a CF fedezeti ügyleten
megjelenített OCI halmozott értéke
• Nem hatékony rész nettó eredményt módosít 73

• Külföldi nettó befektetés fedezeti – hatékony rész OCI-ba, nem hatékony nettó eredménybe
 IAS 37 – Céltartalékok és függő tételek
Céltartalék, függő kötelezettség, követelés megkülönböztetése – valószínűségi változók alapján
(Kötelem – jogi vagy vélelmezett) Céltartalék nem mérlegfőcsoport, hanem kötelezettség
• Lehet rövid vagy hosszú lejáratú is – ilyen esetben diszkontálás szükséges
• Céltartalék > 50 %, 10-50% függő tétel (kiegészítő megjegyzés), <10% nincsen teendő,
legjobb becslés elvén kell alapulnia, Céltartalék képzés jogcímei:
• A környezetvédelmi, leszerelési ráfordításokra
• Garanciális kötelezettségekre pl.:szavatoló garancia
• Az alkalmazottaknak történő kifizetésekre (jutalom, prémium, végkielégítés stb.)
• Átszervezési, szerkezetátalakítási költségekre
• Folyamatban lévő peres ügyekre
• Hátrányos szerződésekre 74
 IAS 37 – Céltartalékok és függő tételek - Sajátos esetek

• Jövőbeni működési költségek: nem lehet rá CT-t képezni (nem múltbeli)

• Hátrányos szerződés – szerződés teljesítésének elkerülhetetlen költségei > szerződés teljesítése során befolyó
gazdasági hasznokat megtestesítő erőforrások (félévente is lehet értékelni)
• Szerződés teljesítésével kapcsolatban felmerülő költségek VAGY a nem teljesítésből eredő szankciók, ill. ellentételezések
közül az ALCSONYABB érték a céltartalék – akár félévre is elszámolható, de mindenképpen fontos, hogy a fordulónap előtt
kell a becslés, hogy a kimutatásokban megjelenjem a CT (fordulónapon fennálló kötelem) – tulajdonképpen az vizsgálandó,
hogy melyik változattal „járunk jobban” vagy a veszteség vagy a nem teljesítésből eredő szankciók.
• Elképzelhető olyan szcenárió 1. félévben a veszteséget kell elszenvednünk, a 2. félévben meg a kötbérrel kiszállunk a
szerződésből => fordulónap előtt megképzendő céltartalék a kettő tétel összege – „kisebbik rosszat választom”
• Átszervezés
• Rendelkezik az átszervezésre vonatkozó részletes tervvel
• A terv végrehajtásának megkezdésével, főbb jellemzőinek ismertetésével az érintettekben jogos várakozást kelt az átszervezés végrehajtására
vonatkozóan
• Csak az átszervezés költségeire képezhető CT, a folytatódóra nem!! 75
 IAS 37 – Céltartalékok és függő tételek
• Értékelés: kockázatok és bizonytalanságok figyelembe vétele, diszkontálás szükséges lehet, el kell számolni
a diszkont lebontását az üzleti évre, figyelembe kell venni a jövőbeni eseményeket, ha alátámasztott a
bekövetkezése, nem lehet figyelembe venni az eszközök elidegenítéséből származó nyereséget akkor sem ha
CT képzését alátámasztó eseményhez kapcsolódik!
• Minden fordulónapra újra kell becsülni (IAS 10 szabályait is figyelembe kell venni, ha a kötelem fennáll a
fordulónapon!!!)
• Céltartalék képzésnél a gazdálkodó egység sorolja be arra az eredménysorra (és a feloldást is) amelyikhez
kapcsolódik
• Felhasználás: ha az erőforrás kiáramlás megtörténik, amelyre a céltartalékot képezték
• Feloldás: nem valószínű, hogy a kötelezettség teljesítéséhez gazdasági hasznokat megtestesítő erőforrás
76
kiáramlása várható (pl. ha túlbecsült volt, akkor a céltartalék egy részét feloldja)
 IAS 19 – Munkavállaói juttatások
• Rövidtávú munkavállalói juttatások – pl: bér elszámolása jellemzően T Ráfordítás – K Kötelezettség (RLK) +
rövid távú fizetett távollétek (halmozódó megszolgált, vagyis pénzbeli megváltásra jogosult és meg nem szolgált
és nem halmozódó (pl: betegszabadság nem továbbvihető) + nyereségrészesedési és jutalmazási programok – CT
képzés lehetséges
• Hosszú távú munkavállalói juttatások (nem végkielégítés és nem megszűnés esetén járó), általában diszkontálni
kell – pl.: jubileumi jutalom, nyereségrészesedési juttatások
• Munkaviszony megszűnése utáni juttatások – meghatározott hozzájárulási programok (munkavállaló viseli a
kockázatot) és meghatározott juttatási programok (gazdálkodó egység viseli a kockázatot) – eltérő a befektetési és
aktuáriusi kockázat
• Munkaviszony megszűnésekor esedékes munkavállalói juttatások – nyugdíjazás előtt megszűntetik a
munkaviszonyt, lehet önkéntes alapon nyújtott – IAS 37
• Becslés szerepe meghatározó – legjobb becslés elve 77
 IFRS 2 – Részvény-alapú kifizetések
Tőkeinstrumentumai ellenértékeként javakat és szolgáltatásokat kap, illetve szerez
meg, amit vagy részvényeivel rendez vagy részvényeinek árán alapul
• Tőkeinstrumentumban teljesített: munkavállalók (átadott tőkeinstrumentum valós
értéke) vagy azoktól eltérő felek érintettek (kapott javak/szolgáltatások valós
értékén, ha nem meghatározható a tőkeinstrumentum valós értékén)
• Készpénzben teljesített - Az ügyletek a gazdálkodó részvényének árához
kötöttek, de nem tőkeinstrumentumot kap, hanem készpénzben kerül kifizetésre,
kötelezettség keletkezik
• Választási lehetőséget biztosító – másik fél estében biztosított a választás összetett
instrumentum, gazdálkodó egység esetében kötelem vizsgálata – ha nincsen
78

tőkeinstrumentum feltételei ha van a készpénzes teljesítés feltételei

 IFRS 2 – Részvény-alapú kifizetések
Feltételek:
• Megszolgálási
• Szolgálati idő: másik fél meghatározott időt letöltsön
• Teljesítmény – piaci (tőkeinstrumentum piaci árához kapcsolódik) és nem piaci: másik fél meghatározott célt elérjen
• Meg nem szolgálási: elérése nem a másik fél erőfeszítései miatt
Nyújtás időpontja: A nyújtás időpontja az az időpont, amikor a gazdálkodó egység egy másik féllel megállapodást köt.
Megszolgálás időpontja: amikor a megszolgálási feltételek teljesítése megtörténik.
Kifizetés időpontja: amikor a részvényalapú kifizetés megtörténik ( részvényben, készpénzben )
Kiszámítás módja, ha részvényt kap: valós érték nyújtás időpontjában * munkavállaói létszám, akik a megszolgálási feltételeket teljesítik (mindig
aktualizálni kell: pl. a távozók számával) * várható megszolgálási arány százalék (aktualizálni kell) * részvények darabszáma * megszolgálási
időből eltelt év / megszolgálási idő összesen, ha kötelezettség (elszámolás részvény árán alapul) mindig átértékelendő év végi valós értékre !!!!!
Ha nem „térítésmentesen” kap részvényt akkor csak különbözetre kell számolni!! (különbség a részvény árfolyama és a vételár, amilyen
értéken megvásárolhatják a tőkeinstrumentumot)
79
 IFRS 16 - Lízingek
• Aszimmetrikus elszámolás lízingbe vevő és -adó oldalon
• Szerződésen alapul
• Lízingbeadói oldalon megjelenítés : mögöttes eszköz használati joga (HJE) és kötelezettség
egyszerre
• Kivételek: 12 hónapnál rövidebb futamidejű lízing vagy a mögöttes eszköz kisértékű (<5000 USD)
– Ráfordításként megjeleníthető lineárisan vagy egyéb módon (további feltételekkel!)
• Lízingügylet alapelemei – döntési fa alapján kell meghatározni, hogy a szerződés lízing-e vagy
tartalmaz-e lízinget:
• Egy beazonosított eszköz (explicit vagy implicit)
• Használat felett ellenőrzési jog (haszon és hatalom)
• Egy időszakra vonatkozik (idő vagy teljesítmény)
80
• Ellenérték fejében átengedés
 IFRS 16 - Lízingek
• Szerződés lízingkomponens mellett más kötelmet is tartalmaz – el kell
különíteni, önálló tranzakciós árat kell meghatározni, de lehet gyakorlati
egyszerűsítés is – egyetlen lízingösszetevőként elszámolás
• IFRS 15 standardot kell alkalmazni az árallokációnál!
• Szerződéseket össze lehet vonni bizonyos feltételek mellett (pl.: egy teljesítési
kötelemhez tartoznak, egy csomagban tárgyalták őket, stb.) – lízingportfólió
• Két időpont: lízingügylet kezdete vagy futamidő kezdete (futamidő kezdete
amikor könyveinkbe bekerül)
81
 IFRS 16 - Lízingek
Lízingbe vevői oldal elszámolásai
• Használatijog-eszköz:
• a lízingkötelezettség kezdeti megjelenítéskori értéke
• a kezdőnapon vagy azt megelőzően fizetett lízingdíjak, csökkentve a kapott lízingösztönzőkkel;
• a lízingbe vevő kezdeti közvetlen költségei; és
• a lízingbe vevő becsült költségei a mögöttes eszköz leszerelésével, elszállításával és a helyszín
helyreállításával (kötelem már a kezdőnapon fenn áll!!)
• Lízingkötelezettség (hosszú vagy rövid lejáratú lehet)
• A lízingbe vevőnek a kezdőnapon a lízingkötelezettséget az addig a napig ki nem fizetett lízingdíjak
jelenértékeként kell értékelnie. (vigyázni kell a kezdeti napon fizetett lízingtörlesztéssel!)
82
• A lízingdíjakat az implicit lízingkamatlábbal kell diszkontálni, amennyiben az könnyen meghatározható
 IFRS 16 - Lízingek
• Lízingkötelezettség = fix díjak + változó díjak + maradványérték garancia +
vételi opció díja + felmondási miatti díjak (amennyiben realizálásuk valószínű)
• A beruházás átvállalását tilos az eszköz használati értékébe felvenni (el kell
határolni)
Követő értékelés
• HJE: bekerülési érték modell vagy átértékelési modell, (IAS 40 alá tartozó HJE
esetében csak valós érték modell) értékcsökkenthető
• Kötelezettség: effektív kamatláb módszerrel amortizált bekerülési értéken
83
 IFRS 16 - Lízingek
• Szerződésmódosítások lehet az eredti szerződés részeként vagy új szerződésként (IFRS 15
analógia)
• Lízingdíjak (pl. maradványérték garancia változás) és a futamidő módosulása esetén újra kell
diszkontálni az értéket
• Index vagy ráta miatt is változhat a lízingdíj, árbevétel után fizetendő változó díj nem vehető
figyelembe a lízingkötelezettség értékében, mivel nem piaci feltétel – általában passzív időbeli
elhatárolás a rendezésig
• Szerződésmódosítások hatásait a HJE és a kötelezettség értékében is meg kell jeleníteni (kivéve
nullára írt HJE esetében, ha a terjedelem tovább csökken)
• Terjedelem csökkenés esetében, a szerződésmódosítás napján, ha a lízingkötelezettség értéke >
HJE értéke – a kivezetés mellett különbözetként nyereségként elszámolandó vagy fordítva 84

• Cash-flow kimutatásban finanszírozási CF a lízingkötelezettség

 IFRS 16 - Lízingek
Lízingbeadó elszámolása:
• Pénzügyi vagy operatív lízing
– A futamidő végén az adott eszköz tulajdonjoga átszáll a lízingbe vevőre VAGY
– A lízingbe vevő opciós vételi joghoz jut, amelynek kötési ára lényegesen alacsonyabb az
opció gyakorlásakor ismert piaci árhoz képest VAGY
– A lízing futamideje kiterjed a lízingtárgy gazdasági élettartamának jelentős részére
(IFRS: nincs konkrét mérték – US GAAP 75 %) VAGY
– A fizetendő lízingdíj jelenértéke lényegében a lízingtárgy valós piaci értékével egyenlő
(US GAAP alapján 90%) VAGY
– A lízingügylet tárgya egy olyan speciális eszköz, amely csak a lízingbe vevő számára 85
jelnet értéket, illetve hasznosítási lehetőséget
 IFRS 16 - Lízingek
Kiegészítő feltételek:
• A lízing tovább folytatható és a lízingdíj lényegesen alacsonyabb a piaci bérleti díjnál
• A maradványérték valós értékének változása a lízingbe vevő kockázata
• A felmondással járó veszteségeket a lízingbe vevő viseli
• A lízingelt eszköz maradványértéke és a futamidő végén érvényes valós piaci ár
közötti nyereség vagy veszteség a lízingbe vevőt illeti/terheli (ezt rendeznie kell)
Ha az alap feltételek közül bármelyik is teljesül pénzügyi lízing, ellenkező esetben
operatív lízing
86
 IFRS 16 - Lízingek
• Bruttó lízingbefektetés: Futamidő * (Havi fix lízingdíj – nem lízing komponensek) + nem garantált
maradványérték
• Nettó lízingbefektetés: A lízingbe adó által az ügyletbe történő bruttó befektetésnek az implicit
kamatlábbal diszkontált értéke, VAGY az eszköz valós értéke + lízingbeadó kezdeti közvetlen költség
• Nem realizált pénzügyi bevételek: bruttó befektetés– nettó befektetés: jövőbeli időszakok kamatbevétele
• Pénzügyi lízing esetén a lízingbe adott eszköz kikerül a könyveinkből – követelésként +
kamatbevételként elszámolandó
• Operatív lízing: kapott lízingdíjakat: a tárgyidőszaki eredmény javára, a futamidő alatt lineárisan, eszköz
a mérlegben marad
• Lízingdíjat általában lineárisan kell elszámolni, ha változó az értéke akkor ki kell simítani és a fizetendő
díj és az elszámolható lízingdíj közötti különbözetet el kell határolni – „magyarul” átlagot kell számolni
Az átlag lesz maga a ráfordítás vagy bevétel – az ellenérték és az átlag különbsége elhatárolás 87
 IAS 12 – Nyereségadók
• Az eszközök és kötelezettségek számvitelileg meghatározott könyv szerinti értékének és adózás
szerint elismert értékének a különbsége a későbbi időszakokban vagy adóköteles, vagy levonható
tételeket eredményez.
• Különbözet lehet állandó (nem fordul vissza a hatása) vagy átmeneti, csak átmeneti esetben lehet
halasztott adóhatás (belátható időben visszafordul a hatása)
• Bevétel-ráfordítás megközelítés (nemzeti szabályok) vs. kötelezettség-módszer (IFRS)
• Eszközök adózás szerinti értéke: az az összeg, amelyet az adózási szabályok elismernek, amelyek
érvényesíthetők az adóalapban.
• Kötelezettségek adózás szerinti értéke: a kötelezettség nyilvántartási értéke csökkentve azzal az
összeggel, amely adózási szempontok miatt a jövőben levonható lesz
• Adókulcs változás, amennyiben kihirdetésre került fordulónap előtt – új adókulccsal! – nyitó
88
átszámítás halasztott adó egyenleg / régi adókulcs * új adókulcs
 IAS 12 - Nyereségadók
ESZKÖZ oldalon:
• Ha számviteli érték > adóérték HALASZTOTT ADÓKÖTELEZETTSÉG
• Ha számviteli érték < adóérték HALASZTOTT ADÓKÖVETELÉS
KÖTELEZETTSÉG oldalon:
• Ha számviteli érték < adóérték HALASZTOTT ADÓKÖTELEZETTSÉG
• Ha számviteli érték > adóérték HALASZTOTT ADÓKÖVETELÉS
Megjelenítés a mérlegben:
Halasztott adókövetelés - Befektetett eszköz
Halasztott adókötelezettség – Hosszú lejáratú kötelezettség
Diszkontálás TILOS! 89
 IAS 12 - Nyereségadók
Halasztott adó keletkezhet:
1. Időbeli eltérések: Számvitelben és adóban eltérő értékkel bíró tételeknél
• Értékcsökkenés + maradványérték eltérések
• Értékvesztés
• Céltartalék
• Fejlesztési tartalék
2. Fel nem használt negatív adóalapok és adójóváírások
3. Számviteli törvény szerint készített beszámoló IFRS-re való átforgatásakor
4. Valós értéken nyilvántartott eszközöknél átértékelés hatása
5. Üzleti kombinációk esetében (goodwill-al szemben)
6. Leányvállalatokban, társult vállalkozásokban és közös vezetésű vállalkozásokban lévő befektetésekhez kapcsolódóan90
 IAS 12 - Nyereségadók
Halasztott adó számításának menete:
• Átmeneti különbözetek azonosítása
• Követelés vagy Kötelezettség jellegű különbözetek
• Szorzás az adókulccsal figyelemmel kell lenni az adókulcs változások hatására, de csak akkor ha
fordulónap előtt kihirdették (=halasztott adó összege)
• Az egyes elemek halasztott adóhatásait ÖSSZEGZÉSE
• Ha halasztott adókötelezettség - Adóráfordítás és Hosszú lejáratú kötelezettség
• Ha halasztott adókövetelés: meg kell vizsgálni, hogy ez felhasználható, realizálható lesz-e a jövőbeni
adóköteles jövedelemmel szemben
• Ha a realizálásuk valószínű: a halasztott adókövetelés kimutatható eszközként (Halasztott adókövetelés
és adóráfordítás)
• Nyitó és záró adókötelezettség vagy követelés közötti állományváltozást mutatunk ki, ha korábban91pl.
követelést mutatott ki, de most kötelezettsége lett, a követelést ki kell először vezetni
 IAS 12 - Nyereségadók
Tényleges adófizetési kötelezettség:
• T Adóráfordítás – K Rövid lejáratú kötelezettség
Tényleges adókövetelés:
• T Rövid lejáratú követelés – K Adóráfordítás
Halasztott adókötelezettség:
• T Adóráfordítás – K Halasztott adókötelezettség
Halasztott adókövetelés:
• T Halasztott adókövetelés – K Adóráfordítás
Valós értéken értékelt eszközzel kapcsolatos halasztott adókötelezettség
• T OCI - K Halasztott adókötelezettség
Üzleti kombináció során átértékelt eszközök és kötelezettségek valós érték különbözetének halasztott adóhatása a
92
goodwill-al szemben elszámolandó! pl.: T Goodwill – K Halasztott adókötelezettség (FSA miatti)
 IFRS 1 – Első alkalmazás
• ELSŐ ALKALMAZÓ: Aki először prezentálja pénzügyi kimutatásait az IFRS-ek szerint
• ÁTTÉRÉS NAPJA: Annak a legkorábbi összehasonlító időszaknak az első napja, amelyre
a gazdálkodó egység közzéteszi az első IFRS-ek szerinti pénzügyi kimutatásait
• ELSŐ IFRS-EK SZERINTI PÉNZÜGYI KIMUTATÁS: Melyben a gazdálkodó egység
kifejezett és korlátozás nélküli kijelentést tesz arról, hogy a pénzügyi kimutatások
az IFRS-eknek megfelelnek
• IFRS szabály: legalább egy összehasonlító időszakot be kell mutatni
• Legalább két időszak adatai szükségesek
• Az összehasonlító időszak nyitó adata is szükséges (forgalmi adatoknál)
• Áttérés napja: a legkorábbi összehasonlító időszak első napja (IFRS szerinti nyitómérleg!)93
 IFRS 1 – Első alkalmazás
Nyitómérleg összeállítási szempontok:
• Tartalmaznia kell az összes eszközt és kötelezettséget, amelyek mérlegben történő megjelenítését az
IFRS-ek előírják (pl.: halasztott adó, kutatás CT hátrányos szerződésekre)
• Nem tartalmazhatja azokat az eszközöket vagy kötelezettségeket, amelyeket az IFRS-ek nem
engedélyeztek ( pl.: alapítás-átszervezés, betanítási költségek, lekötött tartalék)
• Különbözetek elszámolása: mérlegben egymás közötti kiszűrés, átvezetés (pl: értékhelyesbítés) vagy
eredménytartalékkal szemben (pl.: pótlólagos écs számítás, céltartalék képzés, lekötött tartalék feloldás)
• Minden eszközt és kötelezettséget az IFRS szabályai szerint kell besorolni (pl.: átsorolás visszavásárolt
saját részvények, nettósítás) – Halasztott adóhatásokkal is kell számolni!
Első alkalmazásnál figyelembe veendő szempontok:
• Visszamenőleges becsléssel kapcsolatos tilalmak (általános szabály)
• Visszamenőleges alkalmazással kapcsolatos kivételek
94
• Könnyítések alkalmazása (Kivételek és/vagy felmentések)
 IAS 21 – Árfolyamváltozások hatásai
• Funkcionális pénznem: a gazdálkodóra leginkább jellemző pénznem
• Melyik deviza befolyásolja leginkább a vállalkozás által alkalmazott eladási árakat
• Mi annak az országnak a devizaneme, amelyik a vállalkozás által alkalmazott eladási
árakat leginkább befolyásolja (ált. a működés országának a devizaneme)
• Melyik deviza van legnagyobb hatással a működés során felhasznált anyagok és
szolgáltatásaik, munkaerő, egyéb költségek alakulására
• A finanszírozási tevékenységből származó források mely devizában folynak be, illetve
• Mely devizában tartja a vállalkozás a működésből származó bevételeit
• Idegen (KÜLFÖLDI) pénznem: minden funkcionálistól eltérő pénznem
• Prezentálás pénzneme: Amelyben a pénzügyi kimutatásait közzéteszi 95
 IAS 21 – Árfolyamváltozások hatásai
IDEGEN PÉNZNEMBEN KIFEJEZETT TRANZAKCIÓK ÁTSZÁMÍTÁSA A
FUNKCIONÁLIS PÉNZNEMRE
A megjelenítéskor érvényes azonnali árfolyammal
• Monetáris vs. nem monetáris tételek (az eszközökhöz adott előlegek nem monetáris
tételek!!!)
• Eszközök és kötelezettségek év végi átértékelése:
• Monetáris elemeket a fordulónapon érvényes záró spot árfolyamra át kell értékelni
• A nem monetáris elemeket nem szabad átértékelni
• A valós értéken nyilvántartott nem monetáris elemeket a valós érték meghatározásának napján
érvényes árfolyamon kell értékelni 96
 IAS 21 – Árfolyamváltozások hatásai
• Az évközi árfolyam különbözeteket és az év végi átváltás hatása nettó
eredmény terhére vagy javára KELL ELSZÁMOLNI (általában a
pénzügyi eredmény részeként)
Valós értéken nyilvántartott nem monetáris elemek átértékelése:
• az átértékelés része lesz az árfolyamváltozás is

nem kell különválasztani: az egész átértékelési különbözet lesz

97
 IAS 21 – Árfolyamváltozások hatásai
ÁTSZÁMÍTÁS FUNKCIONÁLIS PÉNZNEMRŐL BESZÁMOLÁSI PÉNZNEMRE (ZÁRÓ
ÁRFOLYAM MÓDSZER)
• Eszközök és kötelezettségek: fordulónapi érvényes árfolyammal (goodwillt is!!!)
• Eredménykimutatás tételei: az egyes tranzakciók időpontjában érvényes árfolyammal (VAGY
átlagárfolyam, ha az árfolyam-ingadozás nem volt jelentős)
• Saját tőke: részesedés megszerzésének időpontjában érvényes árfolyammal (tőkeemelés esetén a
tőkeemelés napján érvényes árfolyammal) HISTORIKUS ÁRFOLYAM!
• Átértékelés különbözet: Egyéb átfogó eredmény (OCI) – EK-ben és STVK-ben is elkülönítetten
szerepel, de EK-ben csak a tárgyévi változás jelenik meg OCI-ban!!! Átértékelési tartalékban halmozott
egyenleg = előző évek + tárgyév 98

• Konszolidációs résznél külön fejezet lásd ott!